LAKÁSHASZNÁLAT ALBÉRLŐ BEFOGADÁSA ÁLLATKERT A LAKÁSBAN BÉRBEADÁS ADÓZÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "LAKÁSHASZNÁLAT ALBÉRLŐ BEFOGADÁSA ÁLLATKERT A LAKÁSBAN BÉRBEADÁS ADÓZÁSA"

Átírás

1 ALBÉRLŐ BEFOGADÁSA LAKÁSHASZNÁLAT Van-e joga a haszonbérlônek a társasház hozzájárulása nélkül albérlôt fogadni az általa használt lakásba? Az eset a következô: a társasházban lévô alagsori, kétszobás, komfortos lakást az ott lakó megvásárolta kiskorú fia részére. A közös költséget egy éven át rendben fizette, de italozó magatartása miatt kb. két és fél éve állásából elbocsátották. Állása azóta sincs, italozási szenvedélye azonban megmaradt. Az elvált feleség kérésére a gyámhatóság az apa gyámságát megszüntette, és a kiskorú gyámjául az anyát jelölte ki, aki azóta is anyjánál él. A haszonbérlô a lakást terhelô társasházi közös költségeket két és fél éve nem fizeti, tartozása jelenleg kb Ft. Az ELMÛ az áramdíj nem fizetése miatt az áramot már kikapcsolta, majd többszöri eredménytelen felszólítás után az órát is leszerelte. A társasház vezetékére rákötött engedély nélküli áramvételét megszüntettük. Egy évvel ezelôtt albérlôket fogadott be a lakásba a társasház tudta és beleegyezése nélkül, egy öttagú családot, akik természetesen használják a vizet és csatornát, de nem fizetnek. A társasház hat lakásból áll, a lakók száma összesen 9 fô, míg a kérdéses lakásban 5+1 fô. Mit tehetünk? A magántulajdonban lévô lakásingatlan részben vagy teljes egészében történô bérbeadása a tulajdonos magánügye. Kiskorú lakástulajdonos esetén a kerületi gyámügy tud intézkedni a kiskorú javára és a társasház érdekében. Azonban ha az egész lakást bérbe adja, bérlôje számára át kell adnia a társasház házirendjét, és saját elérhetôségét meg kell adnia a közös képviselônek. A lakás egy részének albérletbe adása esetén a társasház belsô szabályait a fôbérlônek, jelen esetben a tulajdonosnak kell betartatnia az albérlôvel. A bérbe adás minden esetben magántulajdonos esetén is jövedelemszerzésnek minôsül, így ez adóköteles tevékenység. A közös költség befizetése nem szociális kérdés, azt minden tulajdonosnak a közgyûlés által megszavazott mértékben, tulajdoni hányada szerint hónapról hónapra be kell fizetnie. A szociálisan rászorulókat a kerületi önkormányzatok, illetve különbözô alapítványok támogatják. A szabálytalanul, a társasháztól lopott áram bûncselekménynek minôsül, szakmailag az ELMÛ szakemberei járnak el, de amennyiben a kár forintosíthatóan nagy, a rendôrségi feljelentést a közös képviselônek meg kell tenni. ÁLLATKERT A LAKÁSBAN Budapesten egy lakótelepi lakásban lakom, a szomszédom sokféle állatot tart a lakásában, köztük három kutyát, több macskát, és egyéb kisállatokat. Több esetben szólította fel a közös képviselô, hogy szüntesse meg a magánállatkertet. Lakásából árad ki a bûz, és a lakásban lévô macskák az alatta lévô lakás ablakát lespriccelik. Hová lehet ilyen ügyekben fordulni? Általánosságban a közös képviselô a legritkább esetben foglalkozik a kutya-macska problémákkal. A kisállattartásról az évi állatvédelmi törvény rendelkezik. Ezt követôen az önkormányzatok megalkothatták a kisállat tartásáról szóló helyi rendeletüket. Ezt kiegészítendôen a társasházak megalkothatják házirendjüket, melybe belefoglalhatják hány kutya, hány macska tartható egy lakásban, de a házirend ezen része nem lehet ellentétes sem a törvénynyel, sem a helyi rendelettel. A helyzet megoldását elsôsorban az segítheti elô, ha közvetlenül a kerület jegyzôjéhez fordulnak, és a kisállattartó szomszéd ellen szabálysértési eljárást kezdeményeznek arra hivatkozással, hogy a bûz és a zaj zavarja a tulajdonosokat. BÉRBEADÁS ADÓZÁSA Társasházunk tetején reklámok, valamint mobilantenna található. A reklámcégek lobbiznak, így nagyon nehéz a társasház részére megfelelô piaci árat kérni. A telefontársaságok sem hajlandóak szerintünk piaci árat fizetni. A befolyt összeget még le is kell adózni, mert a kormányzat nem veszi figyelembe, hogy jószerével csak ezekbôl a forrásokból lehet társasházunkat felújítani. Nem lenne jobb mindenkinek, ha eltekintenének az adótól, és nem az ingyenes pályázati pénzekre apellálnának a házak? Az adózási szabályoknál általában nem veszik külön figyelembe a társasházak és a lakásszövetkezetek helyzetét, így nem várható ezen a területen változás. A javaslat egyébként sem lenne igazságos, hiszen nem minden társasház van olyan helyen, amelyre hirdetés vagy antenna szerelhetô, sôt véleményem szerint igen kis hányad az, amelyik élni tud az ilyen lehetôségekkel. KÉRDÉSEK, VÁLASZOK, BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK TÁRSASHÁZI ÜGYEKBEN L 1

2 BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS Egy társasházkezelô az egyik kezelt társasháznak megkötötte a vagyonbiztosítást. A társasház nevében ô írta alá a biztosítási szerzôdést. A vagyonbiztosítási szerzôdésben a szerzôdô, a biztosított és a díjfizetô is a kezelt társasház. A vagyonbiztosítást az épület egészére kötötték, tehát a közös és a külön tulajdonra is. A biztosítási szerzôdés megkötése után a biztosító üzletkötôi felkeresték a tulajdonosokat, és az egyéni lakásbiztosításaikat átdolgozták úgy, hogy ne legyen dupla biztosítottság. Egy tulajdonos panaszlevelet küldött a biztosítóhoz, amelyben kérte, hogy vegyék ki a közös szerzôdésbôl (mely az épület egészére szól) az ô lakására esô részt, mert ô nem járult hozzá a társasház egészére kötött biztosításhoz (errôl a biztosítónak nem volt információja). A biztosító a szerzôdéskötésnél nem veszi fel a kapcsolatot minden tulajdonossal, csak a közösség képviselôjével bonyolítja le az ügyet, elfogadva annak nyilatkozatát. - Mit tehet a biztosító az ilyen panasz esetén, hogyan jár el jogszerûen? - Mit lehet javasolni a panaszos ügyfélnek, hová fordulhat, milyen jogai vannak? - Mit tud tenni a késôbbiekben egy új tulajdonos, ha nem kívánja a már meglévô társasház egészére szóló vagyonbiztosítási szerzôdésbôl (a közös és külön tulajdonra is vonatkozik) a lakására esô részt fizetni? - Mit tud tenni a többi tulajdonos, akiknek sokkal kedvezôbb az így megkötött közös biztosítás, és esetleg egy új tulajdonos bele nem egyezése miatt kell mindenkinek átkötni a már meglévô egyéni lakásbiztosítási szerzôdést egy kedvezôtlenebb díjúra? Az általános helyzet az, hogy a társasház közgyûlésén döntenek arról, hogy a közös tulajdonú részeket biztosítani kívánják-e a tulajdonosok. Ha közgyûlés döntött errôl, és egyben felhatalmazta a közös képviselôt a szerzôdés megkötésére, akkor az teljesen jogszerû. A társasházakról szóló évi CXXXIII. törvény 50. -a szerint a közös képviselô jogosult a közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság elôtt is, e jogkörét harmadik személy nem korlátozhatja. A megkötött biztosítási szerzôdés tehát a közös képviselô aláírása mellett teljesen jogszerû, azt egy tulajdonos nem vitathatja, és nem kifogásolhatja. A kifogást emelô tulajdonos a hozott közgyûlési határozatot (és nem a biztosítási szerzôdést!) tudja megtámadni a közgyûlés idôpontját követô 60 napon belül, és a bíróságtól kérheti, hogy helyezze hatályon kívül a közgyûlési határozatot. (Természetesen neki kell bizonyítania, hogy miért sérti ez az ô egyéni érdekét!) A társasházi törvény rendelkezései azt tükrözik, hogy a többségi döntést a kisebbségben lévôknek is el kell fogadnia, végre kell hajtania, illetve ha nem tetszik nekik, akkor csak a bírósági út létezik. Az új tulajdonosnak pedig egyáltalán nincs joga egyedül fellépni ilyen jellegû szerzôdések ellen, neki, mint jogutódnak, el kell fogadnia a korábbi és többségi döntést. A fentiek alapján a közös biztosításból egyedileg kilépni nem lehet! A fizetés módja pedig az adott társasházban megállapított m 2 vagy tulajdoni hányad szerint történik, amelyben benne foglaltatik a társasház közös biztosítása is, vagyis azt nem egyedileg és külön fizetik be a tulajdonosok. A külön lakásra nincs megállapított biztosítási díj, így az egy lakásra vonatkozóan nem csökkenthetô! Adott esetben azt lehet a tulajdonosnak tanácsolni, hogy kérje a közös képviselôt arra, hogy ismételten vegye napirendre a társasház biztosításának kérdését, és ha a többség is úgy dönt, hogy felmondják a biztosítási évfordulókor, akkor az illetô elképzelése valóra válhat. Egyéb esetben pedig ha a többség továbbra is kitart a biztosítás mellett megtámadhatja az újonnan hozott közgyûlési határozatot a bíróságon. CÉG VENNÉ MEG A LAKÁSOMAT Társasházi tulajdonomat képezô lakásomat értékesíteni kívánom. Az új tulajdonos portaszolgálattal ellátott, ún. hostelt kíván kialakítani a lakásban. Errôl a közös képviselôt elôzetesen tájékoztatta. A közös képviselô rendkívüli közgyûlést hívott össze e tárgyban. Megtagadhatja-e a közösség a tevékenységhez való hozzájárulást, ezáltal meghiúsíthatja-e az adásvételt? Az érintett magasföldszinti lakás az épületen belül a lépcsôháztól, valamint a többi lakástól elkülönítetten, a kapubejárón át, külön lépcsôn közelíthetô meg. Ennek értelmében ez a lakás sem a lépcsôházat, sem a lépcsôházban mûködô liftet nem használja. A társasházon belül évek óta üzleti- és szolgáltatást végzô tevékenység is folyik. A fölöttem lévô, elsô emeleti lakásban a kerületi önkormányzat átmeneti gyermekotthont üzemeltet, ill. szintén az elsô emeleten ügyvédi munkaközösség mûködik. (Éppen az átmeneti szálló ténye riasztott el néhány korábbi vevôt a lakás céljára történô megvásárlástól.) Mindezidáig a tulajdonostársak nem kívántak élni elôvásárlási jogukkal, melyet az SzMSz biztosít. Láthatóan L óta a társasházak szolgálatában

3 hátrányos helyzetbe kerültem az értékesítés tekintetében. Megjegyzem, hogy fenti önkormányzati és ügyvédi tevékenységek tekintetében nem hívtak össze közgyûlést, nem kérték a tulajdonosok hozzájárulását. A társasházakról szóló évi CXXXIII. törvény a alapján lakóépület esetén a társasház közgyûlése megtilthatja a külön tulajdonban lévô nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását, ha az a társasház mûködését vagy a lakhatás nyugalmát zavarja. Miután az ön által leírtak szerint lakás elidegenítésérôl van szó, így a fenti szabály nem alkalmazható, csak üzleti-, kereskedelmi- vagy raktárhelyiségeknél. Álláspontom szerint ön a lakását nyugodtan eladhatja akkor, ha azt szintén lakás céljára kívánják használni. Ha a lakás helyett más célra üzleti tevékenység folytatására kívánják használni, akkor használati mód változtatása címén értesíteni kell az illetékes építésügyi hatóságot, aki a körülmények vizsgálata után errôl választ küld, amely alapját képezheti az alapító okirat módosításának. A társasházi törvény további szabályozása ugyancsak a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozóan a rendelkezései: 18. (2) Ha a lakóépületben lévô nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, az engedély akkor adható ki, ha a hatóság felhívására harmincnapos határidôn belül a közgyûlés nem hozott tiltó határozatot. (3) A közgyûlés a nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használatához a lakhatás nyugalma így különösen: a zaj- és rezgésvédelem, illetôleg a lakókörnyezetet veszélyeztetô más tevékenység megelôzése érdekében az erre vonatkozó külön jogszabályok elôírásainak figyelembe vételével kikötött feltételt tartalmazó hozzájáruló határozatot is hozhat. 19. (1) A közösség a 18. (1) és (3) bekezdésében említett közgyûlési határozatot az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerû szavazattöbbséggel állapítja meg. A szervezeti- és mûködési szabályzat elôírhatja, hogy a határozat érvényességéhez a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmadának igenlô szavazata is szükséges. Az ön lakása felett üzemeltett átmeneti gyermekotthonra vonatkozóan is szükséges lett volna a használati mód változatására engedély, mivel az az alapelv, hogy lakást csak lakás céljára lehet használni, ettôl eltérô és teljes körû, vagyis az egész lakásra kiterjedô használat csak külön engedély birtokában gyakorolható. Ha a lakást csak részben használják üzleti vagy egyéb tevékenységre, akkor nem szükséges a használati mód változására vonatkozó engedély, mert legalábbis részben az adott albetét továbbra is lakás céljára szolgál. ELTŰNT ELHALT (?) TULAJDONOS Lakásszövetkezetünkben van egy lakás, melynek tulajdonosa 4-5 éve felszívódott. A lakás a szomszéd szerint egy fiatalemberé, aki állítólag külföldre távozott, de elôtte kiadta a lakását egy albérlônek, aki egy évig ott élt, de semmiféle közüzemi szolgáltatás díját nem fizette ki (fûtés, víz-csatorna, áram, közös költség stb.). A számlák a bérlô nevére jöttek egy darabig. Miután a bérlô is lelépett, kétes elemek jelentek meg idônként, akik drogoztak, éjjelente jöttek-mentek. Idôközben az ELMÛ az áramot kikapcsoltatta. Azóta már hegyekben áll a kifizetetlen számlák, behajtási felszólítások sokasága, most már a tulajdonos nevére címezve. Többször megjelent több kerület rendôrsége, különbözô rovott múltú egyéneket keresve. A bírósághoz fordultam fizetési meghagyással. A bíróság kérte az illetô elérhetôségének címét, miután itt a leveleket nem vette át. A KEK KH-hoz fordultam, és onnan a saját házunk címét és a tulajdonos lakásszámát adták meg (ezek szerint más bejelentett címe nincs), tehát nem jutottunk elôrébb. A földhivatalban jártunk betekintés végett, de a tulajdoni lapon is csak a szövetkezet címe van. Mende-mondákra nem tudok hagyatkozni, mert van tulajdonos, aki szerint börtönben van, mások pedig halottnak titulálják a tulajdonostársat. A múlt héten a tulajdonosok nyomására (akik fertôzôttségre, rossz szag kiáramlására és csótány-veszélyre hivatkozva kihívták az ÁNTSZ-t) négy hatósági tanú az ÁNTSZ két dolgozója és a rendôrség két nyomozójának jelenlétében lakatossal felnyittattuk a lakást. A lakás borzasztóan néz ki, tele hajléktalanok holmijaival, drogkanál, gyertya és kb. 20 db drogfecskendô a lomok között. Betört ablak, kiégetett ágybetétek a földön, és a hûtôben egy lábasba belerohadt ételmaradék, amibôl olyan bûz áradt, hogy majdnem rosszul lett mindenki. Az új zárak kulcsai jelenleg nálam vannak, és az ajtón rajtahagytuk a már hosszú ideje oda kihelyezett cédulát, KÉRDÉSEK, VÁLASZOK, BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK TÁRSASHÁZI ÜGYEKBEN L 3

4 melyen az én és a gondnok neve és telefonszáma van azzal a kéréssel, hogy keressen meg a tulajdonos minket sürgõsen. Fél éve volt bent a lakásban három gyanús férfi. A gondnok kérdezte kik ôk. Az egyik azt felelte, hogy ügyvéd, és majd ha mennek lefelé, megadja telefonszámát. Mire én is odaértem, elszeleltek. Azóta nem volt mozgás. Hogyan tovább? A megtett intézkedések után már nincs más út, mint a gyámhatóságnál kérni ügygondnok kirendelését, aki az adott tulajdonos érdekeinek figyelembe vételével eljárhat a felmerült ügyekben. Ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonossal szemben fizetési meghagyás nem nyújtható be, vele szemben bírósági pert kell indítani az elmaradt költségek megfizetése érdekében. Ebben az esetben is kérni kell, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonos részére rendeljenek ki ügygondnokot, mert a bíróság csak akkor tud érdemben foglalkozni az üggyel, ha az alperest is képviseli valaki (vagy saját maga, vagy ügyvéd, illetve a kirendelt ügygondnok). A polgári perrendtartás szerint: Az ügygondnok jogállása 74. Ha a cselekvôképtelen félnek vagy a jogi személynek törvényes képviselôje, illetôleg az ismeretlen helyen tartózkodó félnek meghatalmazottja nincs, a bíróság a fél részére ügygondnokot rendel. Az ügygondnokra amennyiben a törvény másként nem rendelkezik a per vitelére meghatalmazott jogállását szabályozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügygondnok a bíróság külön felhatalmazása nélkül a peres pénzt vagy dolgot nem veheti át, továbbá egyezséget csak akkor köthet, s a vitás jogot csak akkor ismerheti el, illetôleg arról csak akkor mondhat le, ha ezáltal az általa képviselt felet nyilvánvaló károsodástól óvja meg. Vagyis csak a bírói ítélet alapján lehet a pénzhez hozzájutni. Ha a bíróság megállapítja a tartozás összegét, akkor arra vonatkozóan már lehet kérni a bírósági végrehajtó intézkedését, és legrosszabb esetben ha nem tudja máshonnét a pénzt behajtani beterheli az adott ingatlant. Az illetéktörvény szerint: 62. (1) A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg: k) a lakásszövetkezetet a tagjával és a nem tag tulajdonosával, valamint a társasház közösséget a tulajdonossal szemben üzemeltetési és felújítási, illetve közös költség megtérítése iránt indított eljárásban. Ami azt jelenti, hogy a per megindításához sem kell illetéket lerónia a társasháznak, tehát további költség nem merül fel az igény érvényesítésével. Természetesen, ha a társasház elveszti a pert mert nem jogos a követelés akkor az illetéket a bírósági döntésnek megfelelôen be kell fizetni. HASZONÉLVEZŐ JOGOK NÉLKÜL Egy 264 lakásos panelben lakunk. Bejegyzett, vagyis törvényes haszonélvezettel rendelkezünk életünk végéig. Milyen jogokkal rendelkezünk a társasház mûködésében? A számvizsgáló bizottságban nem tevékenykedhetünk, javaslatainkat nem fogadják el. Mivel évtizedek óta itt lakunk, a ház minden problémáját ismerjük, mégis frissen beköltözött és nem a házban lakó tulajdonosok döntenek a fejünk felett mindenrôl, beleszólási jogunk sincs a dolgokba. Mihez van jogunk, hisz érvényes meghatalmazással rendelkezünk? Vagy csak kötelességünk van (költségek kifizetése)? A társasházi törvény a tulajdonosok részére biztosítja a jogokat, és tôlük követeli meg a kötelezettségek teljesítését. A jelenlegi törvény nem teszi lehetôvé, hogy haszonélvezô számvizsgáló bizottsági tag legyen, mivel a társasházakról szóló évi CXXXIII. törvény 27. (3) bekezdése szerint a tulajdonostársaknak saját maguk közül kell megválasztaniuk a számvizsgáló bizottságot, illetve az intézô bizottságot. A közgyûlésen érdemben hozzászólhatnak, ha a tulajdonos meghatalmazást ad az önök részére írásban. A meghatalmazás lehet általános jellegû, amelynek hatálya a viszszavonásig tart, és teljes jogkörrel szavazhatnak, javaslatot tehetnek a meghirdetett napirendi pontokban. L óta a társasházak szolgálatában

5 HÁZFELÜGYELŐI LAKÁS LAKÁSHASZNÁLAT A társasház, melynek egyik résztulajdonosa vagyok, 1990-ben alakult, akkor vehettük meg a tanácstól a lakásainkat ban a házkezelôség az akkor még tanácsi tulajdonban lévô házban alkalmazott egy házfelügyelôt, aki beköltözött a házfelügyelôi lakásba. Amikor 1990-ben megvásároltuk a lakásokat, az akkori rendelkezések értelmében a házfelügyelô ezt nem tehette meg, így a házfelügyelôi lakás a társasház tulajdonosainak osztatlan közös tulajdona lett. A házfelügyelô továbbra is a lakásban lakik, és jelenleg a társasház alkalmazásában áll, változatlan feltételek mellett. Amennyiben a társasház nem óhajtja a továbbiakban a házfelügyelôt alkalmazni, vagy a házfelügyelô nem óhajt a továbbiakban a társasház alkalmazottjaként dolgozni (rövidesen nyugdíjba megy), van-e lehetôség arra, hogy a társasház a házfelügyelôt alkalmazásának megszûnése miatt a lakás elhagyására felszólítsa, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett? Elsô feladatként meg kell nézni a házfelügyelôvel kötött szerzôdést, amelyet feltehetôen vagy az önkormányzat kötött, vagy azóta már a szerzôdés módosítása a társasházhoz került át. Az adott ügyben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény 85/A. -a rendelkezik az alábbiak szerint: A házfelügyelôi lakásokra vonatkozó rendelkezések 85/A. (1) Ha az Övt. hatálybalépését megelôzôen az állami tulajdonú házingatlanban lévô házfelügyelôi lakás az elidegenítés során úgy került a társasház közös tulajdonába, hogy abban jóhiszemû jogcím nélküli lakáshasználó (a továbbiakban: elhelyezésre jogosult) maradt vissza, az elhelyezési kötelezettség a tulajdonostársakat terheli. (2) Elhelyezési kötelezettség terheli a tulajdonostársakat azokban az esetekben is, ha a házfelügyelôi lakás az (1) bekezdésben meghatározott elidegenítésére az Övt. hatálybalépése után került sor, de a társasház alapító okiratának az ingatlan-nyilvántartásba történô bejegyzése az Övt. hatálybalépése elôtt már megtörtént. (3) A tulajdonostársaknak az elhelyezési kötelezettségüket e törvény szabályainak megfelelô cserelakás felajánlásával december 31-ig kell teljesíteniük. (4) A tulajdonostársak az elhelyezési kötelezettségüket úgy is teljesíthetik, hogy a jogosulttal megállapodnak: a) pénzbeli térítés fizetésében, b) az általa használt lakás megvásárlásában. 85/B. (1) Ha a tulajdonostársak az elhelyezési kötelezettségüket a 85/A. (3) bekezdésében megjelölt határidô lejártáig nem tudják teljesíteni, a tulajdonostársak kérésére az önkormányzat az elhelyezésre jogosult részére december 31-ig e törvény szabályainak megfelelô önkormányzati cserelakást köteles felajánlani, illetôleg az elhelyezésre jogosulttal történô megállapodás esetén pénzbeli térítést fizetni. (2) Az önkormányzat (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének feltétele, hogy a tulajdonostársak az önkormányzat rendelkezésére bocsátják: a) a közgyûlés határozatát a házfelügyelôi lakás e jellegének fenntartásáról; b) a közgyûlés jegyzôkönyvét a cserelakás felajánlása, illetôleg a pénzbeli térítésben való megállapodás elmaradásának körülményeirôl; c) a tulajdonostársak nyilatkozatát arról, hogy a lakás kiürítését követôen az önkormányzat részére megfizetik a lakásnak a lakott és az üres, beköltözhetô forgalmi értéke közötti különbözetet. (3) A tulajdonostársak akkor kezdeményezhetik a lakás kiürítését, ha az önkormányzat a cserelakás bérbeadását az elhelyezésre jogosultnak felajánlotta, illetôleg részére a megállapodás alapján pénzbeli térítést fizetett. 85/C. Az elhelyezésre jogosult által fizetendô lakáshasználati díj mértéke nem haladhatja meg az önkormányzat rendelete alapján az önkormányzati lakásra megállapítható lakbér mértékét. 85/D. (1) Amennyiben a tulajdonostársak az elhelyezési kötelezettségüket nem tudják teljesíteni, és az önkormányzattól a jogosult elhelyezését sem kérik, akkor az elhelyezésre jogosult kérelmére az önkormányzat köteles a 85/B. (1) bekezdésében foglaltak szerint eljárni. (2) Az elhelyezésre jogosult az (1) bekezdésben meghatározott kérelmét december 31-ig nyújthatja be az önkormányzathoz. (3) A jogosult kérelmére kiürített lakás hasznosításából származó bevétel a 85/B. (2) bekezdés c) pontjában meghatározott különbözet összegének erejéig az önkormányzatot illeti meg. 85/E. (1) Az önkormányzat a 85/B. (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét a 62. (1) és (2) bekezdésében megjelölt bevételének felhasználásával teljesítheti. (2) A fôvárosi kerületi önkormányzat a 85/B. (1) bekezdésében meghatározott kötelezettsége teljesítésére fordított kiadásait levonhatja a 62. (1)-(2) bekezdésében megjelölt teljes bevételbôl. (3) Az önkormányzat a tulajdonostársak által a részére megfizetett, illetôleg a 85/D. (3) bekezdésben foglaltak szerint beszedett értékkülönbözet teljes összegét köteles a 62. (1) bekezdésében meghatározott elkülönített számlán elhelyezni. A jogszabály alapján meg kell vizsgálni, hogy önöknél milyen folyamatok zajlottak le, milyen kérelmet terjesztettek elô akár a társasház, akár maga a házfelügyelô bérlô, és annak ismeretében lehet tovább lépni. Ha a házfelügyelô nem tud kellô információval szolgálni, akkor az illetékes polgármesteri hivatal lakásügyi részlegéhez kell fordulni. KÉRDÉSEK, VÁLASZOK, BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK TÁRSASHÁZI ÜGYEKBEN L 5

6 LAKÁSHASZNÁLAT HÁZMESTERI LAKÁS A házmesteri lakás a társasház közös tulajdona, amelyet a mindenkori házmesterségre pályázónak ajánlottunk fel, ha elvállalja a teendõket. Ezért lakbért nem fizetett, csak közös költség hozzájárulást. Más elfoglaltsága, vállalkozása nem volt, csak a házmesterség. Az új közös képviselõvel megváltozott a helyzet, bevezette, hogy a házmester nem fizet közös költség hozzájárulást, a lakás területével csökkentette a társasház közös költség szempontjából számításba veendõ területét, és nem kell fizetnie lakbért sem, továbbá mint vállalkozó, több helyen is dolgozik. Mi a helyes megoldás? Az ön által leírt helyzet több ponton sem felel meg a jogszabályokban rögzített eljárásoknak. 1. A társasház közös tulajdonában lévô lakás szolgálati lakásnak minôsül, amelyre vonatkozóan használati szerzôdést kell kötni a benne lakóval. (Pl. addig jogosult a lakásban lakni, amíg ellátja a gondnoki teendôket, nem jogosult cserelakásra, valamint hogyan fizeti a rezsiköltségeket: vízcsatorna, szemét, villany, gáz vagy egyéb fûtés stb.) 2. A társasház szervezeti- és mûködési szabályzatának kell tartalmaznia azt a közgyûlési döntést, hogy a szolgálati lakás után nem a tulajdonosok által fizetett közös költség összegével kell hozzájárulnia a költségekhez, hanem csökkentett összeggel. HOSTEL 3.) Ha a szolgálati lakásért bérleti díjat fizet a gondnok, akkor az a társasház szempontjából vállalkozói bevételnek számít, tehát adófizetési kötelezettség áll fenn. 4.) A gondnokkal munkaviszonyt kell létesíteni, és az azzal kapcsolatosan felmerülô minden munkáltatói járulékot le kell vonni, és az APEH-nek be kell vallani, valamint fizetni is. A munkaviszonynak egyébként nem kell 8 órásnak lennie, hanem reálisan meg kell állapítani, hogy mennyi idôtartamot tölt el a ház körüli teendôkkel, és annak arányában kell a bért megállapítani. Társasházunkban egy hostel mûködik, meg is teszi a társasházra a hatását. Elsôsorban védtelen a ház, mert az elsô és a harmadik emeleten is van szálló, amitôl teljes átjáróházzá vált a társasház. Nagyon sok a ház vízfogyasztása, de ôk nem hajlandók vízórát felszereltetni, és semmilyen többletköltséget vállalni. Van, hogy kint alszanak a folyóson a vendégeik, mert bent nem férnek el. A mindenféle náció miatt a kommunikáció nagyon nehézkes, és ha ez itallal is párosul, akkor pedig lehetetlen. Azt nem értem, hogy nekik miért nincs olyan nyilvántartásuk, mint a szállodákban, hogy be kell jelentkezni? Ki kötelezheti ôket ilyen nyilvántartásra? Miért nem kérték a társasház hozzájárulását? Kötelezhetôek-e arra az ilyen tevékenységet végzôk, hogy a lakást átminôsíttessék? A mûködési engedélyt ki adta ki, és milyen feltétellel? Vissza lehet ez vonatni? Mûködési engedély kiadására az illetékes önkormányzat vállalkozásokkal foglalkozó ügyosztálya az illetékes. Meg kell elôször vizsgálni, hogy a hostel milyen vállalkozási formában mûködik, mit jegyeztek be a cégbíróságon, és ki a tényleges képviselôje. Amennyiben az egész emeletet ilyen módon üzemeltetik, akkor feltehetôen ahhoz már kellett engedélyt kérniük, és abban megállapíthatták, hogy milyen feltételekkel üzemelhet. Célszerû tehát elôször az önkormányzatnál tájékozódni, és az ott kapott információk alapján a felszólítást elküldeni a tényleges tulajdonosnak. IRODÁNAK BÉRBE ADVA A mi társasházunkban néhány tulajdonos az SzMSz határozott tiltása ellenére irodának adja bérbe a lakását. 1. Megteheti? Vagy ha az SzMSz határozottan tiltja az irodakénti használatot, akkor jogszerûtlenül adják ki egyes tulajdonosok mégis irodának? 2. Mit lehet tenni ilyen esetben, mert a lakók nyugalmát zavarja az irodába történô ki-be járás, a forgalom. 3. Mit lehet tenni abban az esetben, amikor a tulajdonos tagadja, hogy irodának adta bérbe a lakását, de a tények mást mutatnak. Hogyan lehet rábizonyítani a nyilvánvaló tényeket, és hogyan lehet kikényszeríteni a SzMSz betartását? A lakás használatára vonatkozó rendelkezést az alapító okiratban amelyhez elôzetesen 100 %-os egyetértés volt szükséges lehet érvényesen kikötni, vagyis azt, hogy a lakás csak lakás céljára hasznosítható. Nem minôsül üzletszerû használatnak, ha valaki a lakásban lakik, de mellette esetenként ügyfeleket fogad. A bizonyítás viszonylag egyszerû, ha a tulajdonos valamilyen táblát helyez el vagy hirdetést ad fel. Ha ez hiányzik, akkor bizony nehéz a bizonyí- L óta a társasházak szolgálatában

7 tás, hiszen mindenki szabadon fogadhat vendégeket a lakásában, abba a tulajdonostársak nem szólhatnak bele. Intézkedésre csak akkor nyílik lehetôség, ha a tevékenység zavarja a többi tulajdonost pl. zajos vagy szagos tevékenységet folytatnak, mert abban az esetben fel lehet szólítani a közös képviselônek, hogy hagyjon fel ezzel a magatartással. Ha nem változik a helyzet, akkor a begyûjtött bizonyítékokkal alátámasztva az illetékes jegyzôhöz lehet fordulni birtokháborítás miatt. Az együttélés megkövetel azonban bizonyos alkalmazkodást is, így azzal, hogy esetenként ki-be járás van a lépcsôházban, még nem jelenti azt, hogy megállnak a birtokháborítás feltételei. JELZÁLOGJOG A SZOLGÁLATI LAKÁSRA Társasházunk közgyûlése döntött a társasházi pályázatokon való indulásról. Az önrész mellett jelzálogbejegyzést is vállaltunk. Társasházunk tulajdonában van egy osztatlan közös tulajdonú szolgálati lakás. A közös képviselô úgy tájékoztatott minket, hogy erre a jelzálogjogot nem lehet bejegyezni. Ha a szolgálati lakás (házfelügyelôi) közös tulajdonban van, akkor vezethetô rá jelzálogjog, ha azzal a tulajdonosok vagyis a teljes tulajdonosi közösség egyetértenek. Ennek alapján minden tulajdonosnak azoknak is akik egyébként nem igényeltek jelzálogjog alapján hitelt hozzá kell járulnia a közös tulajdon megterheléséhez. LAKÁSBÓL IRODA Társasházunkban lakás és 2 iroda lett kialakítva. Az iroda tulajdonosa lakást vásárolt itt, s a lakóközösség tudta nélkül abban is irodát mûködtetett, majd irodaként eladta. A földhivatalnál lakásként szerepel továbbra is. Az irodában egy bróker cég mûködik, jelentôs ügyfélforgalommal, a társasház átjáróházzá változott, betörések is történtek. Bekameráztattuk a házat a védelmünk érdekében. Mit tehetünk annak érdekében, hogy az eredeti alapító okiratban foglaltakat visszaállítsuk? Több kérdést tisztázni szükséges: - meg kell gyôzôdni arról, hogy az adásvételi szerzôdésben valóban irodaként adta-e el az ingatlant (ezt a közös képviselô megtekintheti a földhivatalnál, ha viszi magával azokat az okiratokat, amelyek bizonyítják, hogy közös képviselôje annak a társasháznak), - az ügyfélforgalom mértékét lehetôség szerint pontosan be kell határolni, - fel kell mérni, hogy milyen többletköltséget jelent a társasháznak az iroda mûködése (pl. lift, villany használat, takarítás stb.). Az alapító okiratban lakásként rögzített ingatlanra vonatkozóan a tulajdonosnak meg kellett volna kérnie a használati mód változásához az adott építési szakigazgatási szerv hozzájárulását és annak megfelelôen mód van arra, hogy az alapító okirat is változhasson lakás helyett iroda címszóra. Amennyiben az alapító okiratban nem kötötték ki, hogy lakás csak lakás céljára használható, akkor nem lehet megtagadni a változtatást természetesen a hivatali hozzájárulás mellett, és nem lehet az eredeti állapot visszaállítását követelni. Ha nem történt meg a hivatal hozzájárulása, akkor is vizsgálni kell, hogy az adott albetét lakásra továbbra is használható pl. fekhely is található benne és a fôzés, illetve a tisztálkodás feltételei adottak akkor viszont nem is kell használati mód változásra kérvényt beadni. (Általában erre van a gyakorlatban példa, és nem lehet bizonyítani, hogy csak irodaként használják, és nem jár eredménnyel a társasház fellépése.) Arra viszont van lehetôség, hogy a bizonyíthatóan megnövekedett költségek tekintetében közgyûlésen olyan döntést hozzanak, amely szerint a közös költség mértéke az ilyen albetétek esetében magasabb összegben kerül megállapításra. MELEGVÍZ SZOLGÁLTATÁS KORLÁTOZÁSA Társasházunk 47 lakásos. Ebbôl egy lakásban bérlô lakik, a tulajdonos az önkormányzat. Évközben döntöttük el, hogy korszerûsítjük a melegvíz-cirkulációs rendszert, amelytôl energiamegtakarítást várunk. Ez többek között lehetôvé teszi, hogy éjjel 11 órától hajnali 4 óráig a melegvíz-szolgáltatás szüneteljen, automata által vezérelve. (Ezt nemrégen építtettük be a hôszolgáltatóval.) Mivel évközben került sor erre, a lakók írásban szavaztak a költségfelhasználást illetôen. Az írásos szövegben a melegvíz-szolgáltatás szüneteltetése nem került ugyan külön megjelölésre, ez a rendszer mûködésének szóbeli ismertetésekor hangzott el, amikor lakásról lakásra járva gyûjtöttem az aláírásokat. KÉRDÉSEK, VÁLASZOK, BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK TÁRSASHÁZI ÜGYEKBEN L 7

8 32 lakás tulajdonosa adta igenlô válaszát, így a kivitelezés megtörtént, aminek összege szerepelt az aláírt íven, és a társasház közös költségébôl fizettük a számla ellenértékét. A rendszer beindítása után 3-4 hét elteltével egy lakótárs ezt a melegvíz-szüneteltetést kifogásolja, hivatkozva lakhatási jogainak korlátozására. Az ô részérôl (ô a bérlô) a vele közös háztartásban élô édesanyja írta alá a szavazóívet. Vele is mint minden tulajdonostárssal ismertettem a fentieket. Elegendô-e a 32 igenlô szavazat a melegvíz-szolgáltatás szüneteltetéséhez, avagy a döntés kötelezô erejéhez a 47 lakás (46 tulajdonos + 1 bérlô) igenlô szavazata szükséges? A szolgáltatás megváltoztatásához valóban célszerû a minôsített többségû szavazat megszerzése jelen esetben a megszerzett kb. 66 % és a tulajdonosok elfogadása. A hozott döntés ellen a kisebbségben maradtak 60 napon belül jogosultak a döntést bíróság elôtt megtámadni, és a határozat érvénytelenségét kérni. A törvény a bérlôknek nem biztosít azonban olyan jogot, hogy a tulajdonosok által hozott határozatokat megtámadhatják, sôt ôket a szavazáskor sem kell megkérdezni. Viszont az adott lakás tulajdonosának a szavazata lényeges lehet! Ha egyetértett, akkor azt a bérlô nem írhatja felül, viszont ha nem tudott a javaslatról, akkor neki van lehetôsége 60 napon belül a bíróságnál megtámadni a közgyûlési határozatot. ÖNKÉNYES LAKÁSFOGLALÓK Budapest egy olyan kerületében van társasházunk, ahol még mindig elôfordulnak önkényes beköltözések. Az 57 albetétes lakóépület nyugalmát és rendjét egy család keseríti folyamatosan. Közös képviselônk eljárt a kerületi önkormányzatnál, és minden olyan fórumnál, ahonnan segítséget remélt. Az ügy egy éve húzódik, az érintett önkormányzat arra hivatkozik, hogy csak bírósági döntés alapján lehet kiköltöztetni a családot. A kérdés rendezéséhez a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó évi LXXVIII. törvény, valamint a helyi önkormányzati rendelet nyújthat segítséget. A lakástörvény az alábbiak szerint rendelkezik: 24. (1) A bérbeadó a szerzôdést írásban felmondhatja, ha a) a bérlô a lakbért a fizetésre megállapított idôpontig nem fizeti meg; b) a bérlô a szerzôdésben vállalt vagy jogszabályban elôírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti; c) a bérlô vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tûrhetetlen magatartást tanúsítanak; d) a bérlô vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetôleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják; e) a bérlô részére megfelelô és beköltözhetô lakást (a továbbiakban: cserelakás) ajánl fel. (2) Bérlôtársi jogviszony esetén a felmondás valamennyi bérlôtársra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult és a bérbeadó a felmondást valamennyi bérlôtárssal közölte. Az önkényes lakásfoglalásokra vonatkozóan a törvényi szabályozás az alábbi: Önkényesen elfoglalt lakás kiürítése közigazgatási eljárásban 90/A. (1) A tulajdonos az üres lakás önkényes elfoglalásától számított 60 napon belül a jegyzôtôl is kérheti a lakás kiürítésének elrendelését, ha a lakás kiürítése iránti bírósági vagy végrehajtási eljárás még nincs folyamatban. (2) Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének elrendelésével kapcsolatos kérelem ügyében a jegyzô a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló külön törvény alapján jár el. A jegyzô határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyzô határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétôl számított 15 napon belül az ellenérdekû fél ellen keresetet indíthat a határozat megváltoztatása iránt. (3) A keresetlevelet akár a jegyzônél, akár a jegyzô székhelye szerint illetékes helyi bíróságnál be lehet nyújtani. A jegyzô a keresetlevelet az ügyre vonatkozó iratokkal együtt 3 napon belül köteles a helyi bírósághoz áttenni. Ha a keresetlevelet a helyi bírósághoz nyújtották be, a helyi bíróság a közigazgatási iratok beszerzése iránt intézkedik. (4) A lakás kiürítését elrendelô határozatot 8 napon belül végre kell hajtani akkor is, ha az érdekelt fél keresetet indított. A határozat végrehajtásáról a jegyzô gondoskodik. (5) Ha a kötelezett az ingóságainak elhelyezésére felhívás ellenére sem jelöl meg helyiséget, vagy a megjelölt helyen azokat nem lehet elhelyezni, a végrehajtást kérô a kötelezett költségére és veszélyére köteles gondoskodni az ingóságok elhelyezéséhez szükséges raktárról vagy más alkalmas helyiségrôl. (6) A bíróság elrendelheti a határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható. (7) Az (1)-(6) bekezdés alkalmazható akkor is, ha a lakás egyes helyiségeinek, a lakáshoz tartozó helyiségnek, nem lakás céljára szolgáló helyiségnek vagy az épület közös használatra szolgáló helyiségének és területének az önkényes elfoglalása történt. Javaslom a fenti lehetôségek ismeretében keressék a helyi lakásügyi ügyintézôt a probléma megoldásához. L óta a társasházak szolgálatában

9 ORVOSI RENDELŐ LAKÁSHASZNÁLAT A társasházban egy kínai orvosi rendelô mûködik. Nem kérték a társasház hozzájárulását a lakás átminôsítéséhez. A betegek többsége nem tud magyarul, és már reggel 7 órakor be akarnak jutni a házba. A rendelés 8-kor kezdôdik, és addig a körfolyosós házban a kapu alatt, az udvaron hangoskodnak. Nagyon sokan járnak hozzájuk, kb. este 19 óra körül bezárnak, és elmennek. Azzal védekeztek, hogy ki van alakítva egy pihenôszoba, ahol szoktak aludni (lehet), tehát életvitelszerûen nem laknak ott. A rendelôbôl kikerülô hulladékot a társasház kukájába teszik, de ez nem háztartási hulladék. Már kértük az ÁNTSZ-t, hogy vizsgálják meg, hogy szabályos-e a mûködés, de ôk mindent rendben találtak. Van engedélyük amit mi ugyan nem láthattunk, és nyugodjunk meg, minden rendben van szokta mondani az általuk meghatalmazott ügyvéd, akit elküldenek a közgyûlésekre. Miért kötelesek a tulajdonosok eltûrni, hogy valaki haszonszerzése zavarja a nyugalmukat? Az illetékes önkormányzatnál lehet a szükséges információkat beszerezni. A nem elfogadott viselkedés esetén pedig ki lehet hívni a rendôrséget, lehet helyszíni szemlét kérni, fényképeket és videó felvételeket készíteni. Ezek birtokában nagyobb eséllyel lehet intézkedést kérni az adott lakás tulajdonosától, illetve az önkormányzat jegyzôjétôl. Amennyiben a társasház szervezeti- és mûködési szabályzattal rendelkezik, úgy ott kell az együttmûködésre vonatkozó szabályokat, a magatartási normákat rögzíteni. Ha valaki azt nem tartja be, akkor lehet birtokháborítás miatt eljárást kezdeményezni. PALACKOS GÁZ HASZNÁLATA Használható-e palackos gáz többszintes, emeletes házban, ahol egyébként vezetékes gázrendszer mûködik? A cseppfolyós propánbután gázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történô forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletérôl szóló szabályokat a 94/2003. (XII. 18.) GKM rendelet tartalmazza. A rendelet értelmében a gázforgalmazók és a gázkiskereskedôk kötelesek megtartani a környezetvédelmi, egészségügyi, mûszaki-biztonsági és fogyasztóvédelmi elôírásokat. Továbbá kötelesek gondoskodni arról, hogy a pébégáz használatával kapcsolatos tájékoztatásokat a vásárlók megkapják. A palackos gázforgalmazó pedig köteles a gázpalackot veszélyességi címkével és az elôírt jelölésekkel ellátni. Feltehetôen arról lehet szó, hogy a tulajdonos mérlegelése szerint olcsóbban tud palackos gázzal fôzni, mint az átalánydíjas vezetékes gázzal. Erre vonatkozó tiltó rendelkezést az építési termékek mûszaki követelményeinek, megfelelôség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet nem tartalmaz. A megfelelôség igazolása 9. (1) A szállító feladata a termékre elôírt megfelelôség igazolási eljárás lefolytatása, valamint az eljárás eredményeként kiállított megfelelôség igazolásnak (megfelelôségi tanúsítvány vagy szállítói megfelelôségi nyilatkozat) a termékhez való csatolása. (2) A megfelelôség igazolási eljárást a 4. számú melléklet alapján a termékre vonatkozó jóváhagyott mûszaki specifikáció határozza meg. Az eljárásban vizsgálatokkal és bizonyítási eljárásokkal kell megállapítani, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó mûszaki specifikáció elôírásainak. (3) A szállító köteles meghatározni az adott termékeknél, termékcsoportoknál alkalmazandó megfelelôség igazolási módozatot, amennyiben a mûszaki specifikáció erre vonatkozóan nem tartalmaz utalást. A szállító megfelelôség igazolási módozatot a saját termékvizsgálati felkészültsége, valamint a rendelet 5. -ának (4) bekezdésében felsorolt szempontok figyelembevételével állapítja meg. A miniszter a megfelelôség igazolási módozat meghatározására tájékoztatót tehet közzé. (4) Építési termék egyedi (nem sorozat) gyártása esetén elegendô a 4. számú melléklet 2. ii) pontjának harmadik lehetôsége szerinti szállítói megfelelôségi nyilatkozatban a termék egyedi mûszaki specifikációjának való megfelelôséget igazolni. (5) Azokat a gépeket, felvonókat, gázfogyasztó készülékeket, gáznemû vagy folyékony tüzelôanyaggal üzemelô melegvíz-kazánokat és egyes villamossági termékeket, amelyeket építményekbe építenek be, és megfelelôség igazolásuk más jogszabály szerint, az építési célú alkalmazás követelményeinek figyelembevételével már megtörtént, nem kell e jogszabály szerinti megfelelôség igazolási eljárásnak alávetni. KÉRDÉSEK, VÁLASZOK, BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK TÁRSASHÁZI ÜGYEKBEN L 9

10 RENDELŐ ÉS LAKÁS Társasházamban lakást vásárolna fogorvos, ahol lakni, és egy helyiségben rendelni szeretne. Ez használati mód változtatásnak minõsül-e, és kell-e hozzá a közvetlen szomszédok 2/3-ának hozzájárulása, vagy erre nincs szükség, és egyszerû tulajdonosváltozás történik? A lakásnak más célra történô hasznosítása esetén szükséges a használati mód változáshoz engedélyt kérni a helyi építésügyi hatóságtól. Mivel ott is kíván lakni, így az albetét lakás funkciója megmaradna, ezért lehet, hogy csak bejelentési kötelezettség áll fenn. A fogorvosi rendelô megnyitásához azonban mindenképpen szükséges az önkormányzat vállalkozási ügyekkel foglalkozó szakterületének az engedélye, sôt az ÁNTSZ és egyéb szakhatóságok hozzájárulása is szükséges. A társasháznál is szükséges lehet a közgyûlés összehívása, hiszen az esetleges zajhatások kivédésére hozhatnak korlátozó határozatot, vagy feltételt is megfogalmazhatnak a hozzájárulás megadásánál. A döntésükrôl ugyancsak értesíteniük kell a helyi önkormányzatot. SZERZŐDÉS EGY SZOBÁRA Szellemi tevékenységet folytató ügyfélforgalommal nem járó Kft-ém székhelyét a feleségem tulajdonában lévô lakásba jelentettem át. Van ennek bármilyen akadálya? Ezzel kapcsolatban a tulajdonossal köthetek valamiféle szerzôdést a lakás egy szobájának elkülönített használatára? Meg kell vizsgálni az adott társasház alapító okiratát és szervezeti- és mûködési szabályzatát, hogy abban van-e tiltó rendelkezés a lakások egy részének üzleti célra történô használatára. Ha nincs, akkor minden további nélkül gyakorolhatja a tevékenységét, és nem kell hozzá a többi tulajdonos hozzájárulása. Természetesen ön a feleségével köthet külön szerzôdést az egyik szoba használatára vonatkozóan, de ez két magánszemély közötti megállapodásnak minôsül, és nem kell hozzá a társasház hozzájárulása, vagy jóváhagyása. L óta a társasházak szolgálatában

TÁRSASHÁZI KISOKOS HOGYAN ÉRTÉKESÍTHETŐ A KÖZÖS TULAJDONI RÉSZ, KI DÖNTHET AZ ELIDEGENÍTÉSRŐL?

TÁRSASHÁZI KISOKOS HOGYAN ÉRTÉKESÍTHETŐ A KÖZÖS TULAJDONI RÉSZ, KI DÖNTHET AZ ELIDEGENÍTÉSRŐL? TÁRSASHÁZI KISOKOS MIKOR ALAPÍTHATÓ TÁRSASHÁZ? Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára

Részletesebben

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya Abony Város Önkormányzat 14/2007. (IV.12) sz. rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről (egységes szerkezetben a módosításáról szóló 1/2010.

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. 1/2014. (II.19.) önkormányzati rendelete

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. 1/2014. (II.19.) önkormányzati rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2014. (II.19.) önkormányzati rendelete a lakások bérletéről szóló 25/2006.(VII. 12.) önkormányzati rendelet módosításáról Miskolc Megyei Jogú Város

Részletesebben

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya Abony Város Önkormányzat 14/2007. (IV.12) sz. rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről Abony Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A rendelet hatálya Általános rendelkezések

A rendelet hatálya Általános rendelkezések 1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 13/1997. (X. 2.) önkormányzati rendelete 1 a tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek - a módosításokkal egységes szerkezetben - 2 A Tolna

Részletesebben

Lakásbérleti szerződés

Lakásbérleti szerződés Lakásbérleti szerződés amely létrejött egyrészt Dédestapolcsány Községi Önkormányzata Dédestapolcsány, Petőfi út 21., mint bérbeadó (továbbiakban: bérbeadó) másrészt : név: (bérlő) születési hely, idő:..

Részletesebben

NAGYRÉCSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2011. (VIII. 11.) r e n d e l e t e önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről

NAGYRÉCSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2011. (VIII. 11.) r e n d e l e t e önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről NAGYRÉCSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2011. (VIII. 11.) r e n d e l e t e önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről Nagyrécse Község Önkormányzati Képviselőtestülete a lakások

Részletesebben

Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2008. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2008. (XI. 28.) önkormányzati rendelete Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2008. (XI. 28.) önkormányzati rendelete Az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérbeadásáról (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX:

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX: SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2016. február 09. Kónyáné dr. Zsarnovszky

Részletesebben

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről [egységes szerkezetben a módosításáról szóló 13/2014. (VIII.

Részletesebben

Az önkormányzati lakások bérbeadásának feltételei 2..

Az önkormányzati lakások bérbeadásának feltételei 2.. Tengelic Község Önkormányzata 12/2008(VI.25.) számú rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, a lakbérek mértékéről a 12/2009. (VIII.19.) és a 22/2011

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/1994. (VIII. 8.), 19/1994. (XI. 21.), 8/1999.(V. 1.), 13/1999.(XI. 30), 8/2002.(IV.30), 9/2003. (IV.29.), 13/2005.(IX.01.) és a 9/2006.(III.28.) számú

Részletesebben

A Hírlevélben ismertetett, Dr. Hidasi Gábor ügyvéd által az új Társasházi Törvényről készült anyagának összefoglalása Az 1997. évi társasházi törvény hatályát vesztette. A társasházakról szóló 2003. évi

Részletesebben

Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2/2016. (II.11.) önkormányzati rendelete

Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2/2016. (II.11.) önkormányzati rendelete Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2016. (II.11.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és annak egyes szabályairól szóló 22/2013.

Részletesebben

Jánoshalma Város Képviselő-testület 17/2005 (X.20.) Ör. sz. rendelete

Jánoshalma Város Képviselő-testület 17/2005 (X.20.) Ör. sz. rendelete Jánoshalma Város Képviselő-testület 17/2005 (X.20.) Ör. sz. rendelete a Jánoshalma Városban épített fecskeházban történő elhelyezés feltételeiről Jánoshalma Város Önkormányzati Képviselő-testülete a fiatal

Részletesebben

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/1998. (III. 6.) Kgy. rendelete

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/1998. (III. 6.) Kgy. rendelete A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/1998. (III. 6.) Kgy. rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljáról szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésük egyes

Részletesebben

Gölle Község Önkormányzat Képviselőtestülete. 4/2006. (III.20.) számú rendelete

Gölle Község Önkormányzat Képviselőtestülete. 4/2006. (III.20.) számú rendelete Gölle Község Önkormányzat Képviselőtestülete 4/2006. (III.20.) számú rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről. A lakások és helyiségek bérletére,

Részletesebben

HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2013. (III.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN ÁLLÓ LAKÁSOK ÉS NEM LAKÁSCÉLÚ HELYISÉGEK BÉRLETÉRŐL Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Tüskevár község Önkormányzata Képviselő-testületének. 11/2009.(X. 14.) rendelete

Tüskevár község Önkormányzata Képviselő-testületének. 11/2009.(X. 14.) rendelete Tüskevár község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2009.(X. 14.) rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről Tüskevár község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

2/2006. /III.1./ rendelete. az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről

2/2006. /III.1./ rendelete. az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről 2/2006. /III.1./ rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről Kisvárda Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.

Részletesebben

KIVONAT. A Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság 2013. november 26-ai üléséről. 752/2013. (11. 26.) TEIB. Határozat

KIVONAT. A Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság 2013. november 26-ai üléséről. 752/2013. (11. 26.) TEIB. Határozat a Tárgy: napirend 752/2013. (11. 26.) TEIB. Határozat úgy dönt, hogy a 37/2013 sorszámú meghívóban megjelölt napirendi pontokat elfogadja, az alábbi módosítással: Leveszi napirendről a 9. Bp., V. Markó

Részletesebben

Hantos Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 139/2015. (XI.05.) számú határozata

Hantos Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 139/2015. (XI.05.) számú határozata Hantos Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 139/2015. (XI.05.) számú határozata Döntés az Önkormányzat tulajdonában lévő 2434 Hantos, Nagylóki út 7. szám alatti lakás bérbeadásáról Hantos Község

Részletesebben

TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 56/2004. (XII. 20.) Kt. rendelete 1

TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 56/2004. (XII. 20.) Kt. rendelete 1 TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 56/2004. (XII. 20.) Kt. rendelete 1 az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének egyes feltételeiről

Részletesebben

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám Szerződés száma: BÉRLETI SZERZŐDÉS A szerződő Felek: Bérbe adó: Cím: Adószám: Cégbejegyzés száma: Telefon/fax: a továbbiakban Bérbe adó valamint, valamint Bérlő: Cím: Posta cím: Számlavezető

Részletesebben

A LAKBÉR MÉRTÉKÉRŐL és a KÜLÖN SZOLGÁLTATÁSOK DÍJÁRÓL

A LAKBÉR MÉRTÉKÉRŐL és a KÜLÖN SZOLGÁLTATÁSOK DÍJÁRÓL Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2008. (X.22.) számú RENDELETE A LAKBÉR MÉRTÉKÉRŐL és a KÜLÖN SZOLGÁLTATÁSOK DÍJÁRÓL (Egységes szerkezetben) 1 1 Módosította: 6/2009.(II.19.) sz.

Részletesebben

5/1994. (III.31.) Kgy. számú rendelete. (egységes szerkezetben)

5/1994. (III.31.) Kgy. számú rendelete. (egységes szerkezetben) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 11/1996. (VII.12.) Kgy. sz., 17/1999. (VII.9.) Kgy. sz., 5/2001. (III. 9.) Kgy. sz., a 6/2004. (IV.30.) a 17/2004. (X.1.) és a 7/2006. (III.31.) rendeletével 1

Részletesebben

I. RÉSZ. A rendelet hatálya 1.

I. RÉSZ. A rendelet hatálya 1. Kazincbarcika Város Önkormányzatának 26/2004. (IX. 03.) számú rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérleti díjáról és a lakbértámogatás rendjéről Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

26/2005. (VII.15.) önkormányzati rendelet. I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya

26/2005. (VII.15.) önkormányzati rendelet. I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya 26/2005. (VII.15.) önkormányzati rendelet az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről Egységes szerkezetbe foglalva az 55/2007. (XII.13.), és a 23/2011.

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1994.(V.4.) számú RENDELETE

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1994.(V.4.) számú RENDELETE Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1994.(V.4.) számú RENDELETE A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről (egységes szerkezetben) 1 Budapest

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2011. (XII.19.) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2011. (XII.19.) önkormányzati rendelete Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2011. (XII.19.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről (módosításokkal egységes

Részletesebben

Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására

Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására 14253058 S algó Vagyon Kft. Salgótarján SV/2.411-2/2015 Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján Megyei Jogú Város

Részletesebben

26/2005. (VII.15.) önkormányzati rendelet 1. az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről

26/2005. (VII.15.) önkormányzati rendelet 1. az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről 1. oldal 26/2005. (VII.15.) önkormányzati rendelet 1 az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről Egységes szerkezetbe foglalva az 55/2007. (XII.13.),

Részletesebben

15/1995. (XII. 29.) MKM rendelet. a műteremlakások bérletére vonatkozó egyes szabályokról

15/1995. (XII. 29.) MKM rendelet. a műteremlakások bérletére vonatkozó egyes szabályokról 15/1995. (XII. 29.) MKM rendelet a műteremlakások bérletére vonatkozó egyes szabályokról A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló - többször módosított

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Makó Város Önkormányzata EGYFORDULÓS, NYÍLT PÁLYÁZATOT HIRDET. a tulajdonát képező

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Makó Város Önkormányzata EGYFORDULÓS, NYÍLT PÁLYÁZATOT HIRDET. a tulajdonát képező PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Makó Város Önkormányzata EGYFORDULÓS, NYÍLT PÁLYÁZATOT HIRDET a tulajdonát képező MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 10. SZÁM ALATTI KORONA ÜZLETI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT I. EMELET, 201-208-AS 51 m 2 ALAPTERÜLETŰ

Részletesebben

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. 6/2005. (IV.28.) számú

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. 6/2005. (IV.28.) számú Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2005. (IV.28.) számú Rendel ete Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és a lakbérek megállapításáról ( egységes szerkezetben a módosítására

Részletesebben

PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 17/1994. (VI.30.) számú rendelete

PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 17/1994. (VI.30.) számú rendelete PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 17/1994. (VI.30.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek elidegenítéséről. (Egységes szerkezetbe foglalva) A lakások és helyiségek bérletére, valamint

Részletesebben

ELŐSZÁLLÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 3/2015. (I. 29.) önkormányzati rendelete

ELŐSZÁLLÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 3/2015. (I. 29.) önkormányzati rendelete ELŐSZÁLLÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 3/2015. (I. 29.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a helyiségek bérletének megállapításáról Előszállás Nagyközség Önkormányzatának

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A PETŐFI UTCA 9. SZÁM ALATTI ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ ÉPŰLET LAKÓINAK ELKÖLTÖZTETÉSÉRE, VALAMINT AZ ÉPÜLET TOVÁBBI SORSÁRA VONATKOZÓAN.

ELŐTERJESZTÉS A PETŐFI UTCA 9. SZÁM ALATTI ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ ÉPŰLET LAKÓINAK ELKÖLTÖZTETÉSÉRE, VALAMINT AZ ÉPÜLET TOVÁBBI SORSÁRA VONATKOZÓAN. ELŐTERJESZTÉS A PETŐFI UTCA 9. SZÁM ALATTI ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ ÉPŰLET LAKÓINAK ELKÖLTÖZTETÉSÉRE, VALAMINT AZ ÉPÜLET TOVÁBBI SORSÁRA VONATKOZÓAN. Pannonhalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének. 19/2003. (V.27.) Kt. számú rendelete. LAKÁSOK és HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSÉRŐL

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének. 19/2003. (V.27.) Kt. számú rendelete. LAKÁSOK és HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSÉRŐL Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 19/2003. (V.27.) Kt. számú rendelete LAKÁSOK és HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSÉRŐL Ercsi Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.

Részletesebben

Pince-használati szabályzat

Pince-használati szabályzat Pince-használati szabályzat A Székesfehérvári 1. számú Lakásfenntartó Szövetkezet Igazgatósága az épületek alagsorában található raktározó helyiségek (pince) használatának rendezése érdekében az alábbi

Részletesebben

.../2006. (.) BM rendelet. szóló évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 41/2000. (XII. 12.) BM rendelet módosításáról

.../2006. (.) BM rendelet. szóló évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 41/2000. (XII. 12.) BM rendelet módosításáról .../2006. (.) BM rendelet a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 41/2000. (XII. 12.) BM rendelet

Részletesebben

I. RÉSZ A LAKÁSOK BÉRLETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK I. FEJEZET

I. RÉSZ A LAKÁSOK BÉRLETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK I. FEJEZET 1. oldal Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 17/2006.(XII. 15.) önkormányzati rendelete a Tolna Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek - a módosítással egységes szerkezetben -

Részletesebben

KALOCSAI VAGYONHASZNOSÍTÁSI ÉS KÖNYVVEZETŐ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG Pályázat útján meghirdeti Kalocsa Város Önkormányzata kizárólagos

KALOCSAI VAGYONHASZNOSÍTÁSI ÉS KÖNYVVEZETŐ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG Pályázat útján meghirdeti Kalocsa Város Önkormányzata kizárólagos KALOCSAI VAGYONHASZNOSÍTÁSI ÉS KÖNYVVEZETŐ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG Pályázat útján meghirdeti Kalocsa Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonát képező és a Kalocsai Vagyonhasznosítási és Könyvvezető

Részletesebben

(Egységes szerkezetben a 22/2016. (X.28.) számú rendelettel) Általános rendelkezés. Az elidegenítés feltételei

(Egységes szerkezetben a 22/2016. (X.28.) számú rendelettel) Általános rendelkezés. Az elidegenítés feltételei Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2015. (XII.16.) sz. önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének a

Részletesebben

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya Pálháza Város Önkormányzat képviselő-testületének 3/2014. (II. 13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről Pálháza Város Önkormányzat

Részletesebben

Pusztaföldvár Községi Önkormányzat Képviselő Testületének 14/2013. ( V. 2.) sz. önkormányzati rendelete

Pusztaföldvár Községi Önkormányzat Képviselő Testületének 14/2013. ( V. 2.) sz. önkormányzati rendelete Pusztaföldvár Községi Önkormányzat Képviselő Testületének 14/2013. ( V. 2.) sz. önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló nem lakáscélú helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület december 13. napi ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület december 13. napi ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 239/2016. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2016. december 13. napi ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Előzetesen tárgyalja: Javaslat

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. 17/2015. (VI.19.) önkormányzati rendelete

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. 17/2015. (VI.19.) önkormányzati rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2015. (VI.19.) önkormányzati rendelete a lakások bérletéről szóló 25/2006. (VII. 12.) önkormányzati rendelet módosításáról Miskolc Megyei Jogú Város

Részletesebben

A rendelet hatálya. A lakásbérlet általános szabályai

A rendelet hatálya. A lakásbérlet általános szabályai Lábatlan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2007. (IV. 25.) számú rendelete feltételeiről Lábatlan Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben

Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013.(VIII.21.) önkormányzati rendelete

Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013.(VIII.21.) önkormányzati rendelete Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013.(VIII.21.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN ÁLLÓ BÉRLAKÁSOK BÉRÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk Önt, hogy a pénzforgalmi keretszerződés részét képező Általános Szerződési Feltételeink

Részletesebben

A Rendelet 2. (2) és (3) bekezdései az alábbiak szerint módosulnak: 2. (2)

A Rendelet 2. (2) és (3) bekezdései az alábbiak szerint módosulnak: 2. (2) 1 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2015. (IV. 02.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III.31.)

Részletesebben

A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről

A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről Szarvas Város Képviselő-testülete a lakások és helyiségek

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete. a lakások és helyiségek elidegenítéséről

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete. a lakások és helyiségek elidegenítéséről Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete a lakások és helyiségek elidegenítéséről Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítésének szabályairól szóló 21/2002. (XI. 15.) ÖR. rendelet

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal KÉRELEM. gyermektartásdíj állami megelőlegezéséhez. Lakóhelye:...

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal KÉRELEM. gyermektartásdíj állami megelőlegezéséhez. Lakóhelye:... Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal KÉRELEM gyermektartásdíj állami megelőlegezéséhez Kérelmező adatai: Kérelmező neve (leánykori név):... Születési hely, idő:...,...év,...hó,...nap

Részletesebben

Pályázat önkormányzati szociális bérlakás 5 év határozott időtartamú bérbevételére Felhívjuk a Tisztelt Pályázó figyelmét a kért adatok pontos, egyértelmű kitöltésére. Amennyiben a pályázat hiányosan kerül

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

A rendeletet hatályon kívül helyezte a 13/2009. (V.22.) Ökr. 11. (3) bek. 2009. május 22-ei hatállyal.

A rendeletet hatályon kívül helyezte a 13/2009. (V.22.) Ökr. 11. (3) bek. 2009. május 22-ei hatállyal. Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában álló lakások béréről szóló 11/2008. (IV.18.), 46/2007. (XII.20.), 40/2006. (XII.22.), 15/2006. (IV.19.), 25/2004. (V.18.),

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 25/2010. (VI. 30.) sz. rendelete. a vis maior okozta károk enyhítésére szolgáló támogatás helyi szabályairól

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 25/2010. (VI. 30.) sz. rendelete. a vis maior okozta károk enyhítésére szolgáló támogatás helyi szabályairól MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 25/2010. (VI. 30.) sz. rendelete a vis maior okozta károk enyhítésére szolgáló támogatás helyi szabályairól Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban:

Részletesebben

az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről

az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről Öreglak Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8 /2005.( IV. 20. ) számú rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről (egységes szerkezetben

Részletesebben

Javaslat a 1238 Bp. XXIII... szám (hrsz ) alatti lakás bérlőjének meghatározására. dr. Balázs Orsolya osztályvezető Vagyonkezelési Osztály

Javaslat a 1238 Bp. XXIII... szám (hrsz ) alatti lakás bérlőjének meghatározására. dr. Balázs Orsolya osztályvezető Vagyonkezelési Osztály Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelési Osztály 1239 Budapest, Grassalkovich út 170. GAZDASÁGI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGI ELŐTERJESZTÉS Javaslat a 1238 Bp. XXIII...

Részletesebben

b.) az a.) pontban nem említett kereskedelmi tevékenységek esetében a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési önkormányzat jegyzője.

b.) az a.) pontban nem említett kereskedelmi tevékenységek esetében a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési önkormányzat jegyzője. V. Kereskedelmi igazgatás 1.1. Bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység bejelentése A kereskedelmi hatóság és a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság (a nemesfémből készült ékszekerek, díszműáruk

Részletesebben

Pályázati Hirdetmény. Bátaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testülete pályázatot hirdet

Pályázati Hirdetmény. Bátaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testülete pályázatot hirdet Pályázati Hirdetmény Bátaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testülete pályázatot hirdet költségalapon meghatározott lakbérű önkormányzati bérlakások határozott idejű bérleti jogának elnyerésére Pályázati

Részletesebben

Előterjesztés Vép Város Önkormányzata Képviselő-testületének szeptember 28-án tartandó képviselő-testületi ülésére

Előterjesztés Vép Város Önkormányzata Képviselő-testületének szeptember 28-án tartandó képviselő-testületi ülésére Előterjesztés Vép Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 28-án tartandó képviselő-testületi ülésére napirendi pont előadó készítette megjegyzés Vép Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

PÁLYÁZATI ADATLAP TARTALÉK INGATLANOK BÉRLÉSÉRE

PÁLYÁZATI ADATLAP TARTALÉK INGATLANOK BÉRLÉSÉRE 2. számú melléklet PÁLYÁZATI ADATLAP TARTALÉK INGATLANOK BÉRLÉSÉRE I. A MEGPÁLYÁZOTT INGATLAN CÍME (Csak a pályázati felhívásban megjelölt ingatlanokra lehet pályázni. Legalább egy ingatlan címét kötelező

Részletesebben

ADATLAP LAKÁSCSERE SZERZŐDÉSHEZ

ADATLAP LAKÁSCSERE SZERZŐDÉSHEZ ADATLAP LAKÁSCSERE SZERZŐDÉSHEZ Lakáscsere szerződés Amely létrejött a megállapodásban feltüntetett lakáshasználók között a jelen okiratban részletezett lakások kölcsönös elcserélésére az alábbi feltételekkel

Részletesebben

5/1999. (I.27.) számú önkormányzati rendelet

5/1999. (I.27.) számú önkormányzati rendelet 5/1999. (I.27.) számú önkormányzati rendelet Kistarcsa Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének egyes feltételeiről 1 2 Kistarcsa Város

Részletesebben

Vittmanné Gerencsér Judit osztályvezető Szervezési és Ügyviteli Osztály

Vittmanné Gerencsér Judit osztályvezető Szervezési és Ügyviteli Osztály Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal 1239 Budapest, Grassalkovich út 170. GAZDASÁGI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGI ELŐTERJESZTÉS Javaslat a Budapest XXIII. Táncsics M. u. 119. fszt.

Részletesebben

Letenye Város Önkormányzatának. 11/1995. (VI. 21.) számú rendelete. az önkormányzati tulajdonban lév lakások elidegenítésérl

Letenye Város Önkormányzatának. 11/1995. (VI. 21.) számú rendelete. az önkormányzati tulajdonban lév lakások elidegenítésérl Letenye Város Önkormányzatának 11/1995. (VI. 21.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonban lév lakások elidegenítésérl (egységes szerkezetbe foglalt szöveg) Letenye Város Önkormányzata a lakások és

Részletesebben

BERHIDA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2011.( XI.29.) önkormányzati rendelete. a lakások bérletéről, az elidegenítés szabályairól

BERHIDA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2011.( XI.29.) önkormányzati rendelete. a lakások bérletéről, az elidegenítés szabályairól BERHIDA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2011.( XI.29.) önkormányzati rendelete a lakások bérletéről, az elidegenítés szabályairól Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: 7/2015.(IV.02.)

Részletesebben

RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2012. DECEMBER 19.

RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2012. DECEMBER 19. FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 460-10/2012. 4. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez LOTUS QUICK

Részletesebben

I.RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya 1..

I.RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya 1.. LENGYELTÓTI VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/1994./XI.27./ számú rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről (egységes szerkezetben

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. február 20-án tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. február 20-án tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. február 20-án tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: A Tiszavasvári, Ady E. u. 8. sz. alatti irodák Vasvári Pál Múzeum által

Részletesebben

Onga Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 17/2001. (XI. 21.) önkormányzati rendelete

Onga Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 17/2001. (XI. 21.) önkormányzati rendelete Onga Város Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2001. (XI. 21.) önkormányzati rendelete (A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege) Hatályos 2014. december 5. az Ongai Önkormányzat tulajdonában

Részletesebben

BIRTOKVÉDELMI KÉRELEM. Az alábbi adatokat kérjük szíveskedjen nyomtatott nagybetűkkel kitölteni!

BIRTOKVÉDELMI KÉRELEM. Az alábbi adatokat kérjük szíveskedjen nyomtatott nagybetűkkel kitölteni! 3.000 Ft illeték helye BIRTOKVÉDELMI KÉRELEM Alulírott hivatkozva a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:8. -ában, valamint a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015.

Részletesebben

Előterjesztés a Gazdasági Bizottság részére a Budapest X. kerület, Liget u. 1/c I. 16. szám alatti ingatlan értékesítéséről

Előterjesztés a Gazdasági Bizottság részére a Budapest X. kerület, Liget u. 1/c I. 16. szám alatti ingatlan értékesítéséről Budapest Főváros X. kerület Alpolgármestere j(; t. Előterjesztés a Gazdasági Bizottság részére a Budapest X. kerület, Liget u. 1/c I. 16. szám alatti ingatlan értékesítéséről I. Tartalmi összefoglaló Budapest

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 11/2005. (III.10.) számú rendelete

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 11/2005. (III.10.) számú rendelete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 11/2005. (III.10.) számú rendelete a településkép javítását és védelmét szolgáló Pénzügyi Alapból juttatható támogatás feltételeiről és a pályázati eljárás rendjéről

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. 18/2015. (VI.19.) önkormányzati rendelete

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. 18/2015. (VI.19.) önkormányzati rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2015. (VI.19.) önkormányzati rendelete a helyiségek bérletéről szóló 19/2011.(V. 18.) önkormányzati rendelet módosításáról Miskolc Megyei Jogú Város

Részletesebben

KÉRELEM BIRTOKVÉDELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ a 17/2015. (II.16. ) Korm. rendelet alapján

KÉRELEM BIRTOKVÉDELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ a 17/2015. (II.16. ) Korm. rendelet alapján KÉRELEM BIRTOKVÉDELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ a 17/2015. (II.16. ) Korm. rendelet alapján A BIRTOKVÉDELMET KÉRŐ ADATAI A birtokvédelmet kérő neve (és születési neve):...... A kérelmező címe, ill. székhelye:......

Részletesebben

Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság E l n ö k e. Előkészítő: ÓZDINVEST Kft. ügyvezetője. Ó z d, 2012. november 22.

Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság E l n ö k e. Előkészítő: ÓZDINVEST Kft. ügyvezetője. Ó z d, 2012. november 22. Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének /... ( ) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek, az ezekhez tartozó területek bérletéről, valamint ezek bérleti díjáról

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: 6/2065-1/2010/IX Üi.: dr. Sánta Edina Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete MAKÓ ELŐTERJESZTÉS-RENDELETTERVEZET Tárgy: Az önkormányzat

Részletesebben

Pályázati felhívás. Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő lakások költségelven történő bérbeadására

Pályázati felhívás. Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő lakások költségelven történő bérbeadására Pályázati felhívás Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő lakások költségelven történő bérbeadására Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Egészségügyi

Részletesebben

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1.... 3 II. A KOLLÉGIUM VEZETÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA... 3 2.... 3 A Kollégiumi Közgyűlés... 3 3....

Részletesebben

Onga Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17 /2001. (XI.21.) számú rendelete (A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege)

Onga Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17 /2001. (XI.21.) számú rendelete (A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege) Onga Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17 /2001. (XI.21.) számú rendelete (A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege) az Ongai Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások

Részletesebben

Általános rendelkezések. (2) A rendeletben meghatározott egyes feladatokat és hatásköröket átruházott hatáskörben a polgármester lát el.

Általános rendelkezések. (2) A rendeletben meghatározott egyes feladatokat és hatásköröket átruházott hatáskörben a polgármester lát el. Tokodaltáró Község Önkormányzat Tokodaltáró, József A. u. 31., tel.: 33/505-635, fax: 33/505-650 Tokodaltáró Község Önkormányzatának 6/2009. (III.19.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonú bérlakások

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006. (VI.01.) rendelete

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006. (VI.01.) rendelete Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006. (VI.01.) rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítéséről Szentes Város Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

I. fejezet. A rendelet hatálya 1.. Hatásköri szabályok 2..

I. fejezet. A rendelet hatálya 1.. Hatásköri szabályok 2.. Herceghalom Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2002.(XII.15.) számú rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére (Egységes szerkezetbe foglalva

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal. Szociális ellátási és Gyermekvédelmi Iroda Ügygondnok és eseti gondnok ügyek

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal. Szociális ellátási és Gyermekvédelmi Iroda Ügygondnok és eseti gondnok ügyek Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális ellátási és Gyermekvédelmi Iroda Ügygondnok és eseti gondnok ügyek Jogi háttér, törvények Döntés jogalapja A döntés jogalapját a közigazgatási

Részletesebben

(...) SÁRVÁR VÁROS POLGÁRMESTERE. Előterjesztés

(...) SÁRVÁR VÁROS POLGÁRMESTERE. Előterjesztés e SÁRVÁR VÁROS POLGÁRMESTERE 9600 Sónár, Várkerület u. 2. Előterjesztés Sán ár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletéről és a fenntartásáról Fiatal Házasok Otthona és

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v Önkormányzati Képviselő-testület 8294 Kapolcs Száma: 271-10/2012. J e g y z ő k ö n y v Készült: Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. július 9-én (hétfőn) 18 órai kezdettel megtartott

Részletesebben

Előterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének augusztus 12-i ülésére

Előterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének augusztus 12-i ülésére Előterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2009. augusztus 12-i ülésére 8. Tárgy: Lajosmizsei Helytörténeti és Kulturális Egyesülettel peren kívüli egyezség megkötése Az előterjesztést

Részletesebben

JÁSZDÓZSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2000.(VIII.2.) számú rendelete

JÁSZDÓZSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2000.(VIII.2.) számú rendelete JÁSZDÓZSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2000.(VIII.2.) számú rendelete A személyi tulajdonú lakóépületekben az ár- és belvíz által okozott károk enyhítésére nyújtandó támogatásokról A Jászdózsa Község Képviselő-testülete

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 6/1997.(1998.I.1.) számú. r e n d e l e t e. önkormányzati tulajdonú bérlakások béreinek megállapításáról

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 6/1997.(1998.I.1.) számú. r e n d e l e t e. önkormányzati tulajdonú bérlakások béreinek megállapításáról NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 6/1997.(1998.I.1.) számú r e n d e l e t e önkormányzati tulajdonú bérlakások béreinek megállapításáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése az árak megállapításáról

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. december 12-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. december 12-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 231/2013. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. december 12-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Javaslat a Budapest Főváros

Részletesebben

PÁLYÁZATI ADATLAP TARTALÉK INGATLANOK BÉRLÉSÉRE

PÁLYÁZATI ADATLAP TARTALÉK INGATLANOK BÉRLÉSÉRE 2. számú melléklet PÁLYÁZATI ADATLAP TARTALÉK INGATLANOK BÉRLÉSÉRE I. A MEGPÁLYÁZOTT INGATLAN CÍME (Csak a pályázati felhívásban megjelölt ingatlanokra lehet pályázni. Legalább egy ingatlan címét kötelező

Részletesebben

A társasházi közös költség viselésének szabályai és az igényérvényesítés nehézségei nem fizetés esetén Azaz: Mit szabályoz a törvény és mit (nem)

A társasházi közös költség viselésének szabályai és az igényérvényesítés nehézségei nem fizetés esetén Azaz: Mit szabályoz a törvény és mit (nem) A társasházi közös költség viselésének szabályai és az igényérvényesítés nehézségei nem fizetés esetén Azaz: Mit szabályoz a törvény és mit (nem) szabályoz a társasház? a) A társasház tipikus működési

Részletesebben