A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok feladata a tanulók egészségvédelmében

Átírás

1 A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok feladata a tanulók egészségvédelmében Dr. Brunner Péter , Országos Foglalkozás-egészségügyi Fórum

2 AZ ÉLETÚT PERIÓDUSAI Újszülöttkor: Csecsemőkor: Korai gyermekkor: Első gyermekkor: Második gyermekkor: Serdülőkor: Ifjúkor: Az érettkor első szakasza: Az érettkor második szakasza: Időskor: Aggkor: Hosszú életkor: nap 10. nap 1. év év év leányoknál: év fiúknál: év év, ill év év, ill év év, ill év év, ill év év, ill év év 90. évtől

3 A gyermekek testi fejlődése a fogantatástól az érésig lezajló, összerendezett strukturális és funkcionális változások összessége, differenciálódás a funkcióra specializálódva. A növekedés a testméretek mennyiségi és proporcionális változásait, a fejlődés pedig a növekedés és az érés irányában történő progresszív folyamatot jelenti. A növekedés a strukturális, az érés pedig a funkcionális változások komplexitása.

4 AZ ÉLET ELSŐ HÚSZ ÉVE A FEJLŐDÉS TEMPÓJA ALAPJÁN HÁROM FŐBB RÉSZRE OSZTHATÓ: A növekedés és az érés sebessége a prenatális és a posztnatális lét első éve alatt a leggyorsabb. Az ezt követő, viszonylag hosszú gyermekkor alatt a növekedés és az érés lassú és kiegyensúlyozott. Az átmenetet a késői vagy második gyermekkorból a pubertásba az jelzi, hogy a növekedési ráta fokozódik.

5 A pubertásban megfigyelhető legfontosabb morfológiai változások: A legtöbb testméretnek és számos belső szervnek minden irányú felgyorsult növekedése figyelhető meg. Megváltoznak a testarányok. Módosul a testösszetétel. Formálódik a testalkat. A nemi szervek fejlődnek, és kialakulnak a másodlagos nemi jellegek.

6 1-10 éves lányok vérnyomás értékei Hgmm systoles dyastoles A Szegedi Gyermekklinika felmérése Kor években

7 1-10 éves fiúk vérnyomás értékei Hgmm systoles 80 dyastoles Kor években A Szegedi Gyermekklinika felmérése

8 11-16 éves lányok vérnyomás értékei Hgmm systoles 80 dyastoles Kor években A Szegedi Gyermekklinika felmérése

9 11-16 éves fiúk vérnyomás értékei Hgmm systoles 80 dyastoles Kor években A Szegedi Gyermekklinika felmérése

10 11-16 év közötti lányok testméretei Kor (év) n Súly (kg) Magasság (cm) BMI (kg/m 2 ) ,44 ± 10,82 150,20 ± 7,70 18,69 ± 3, ,89 ± 12,15 155,72 ± 7,37 15,59 ± 4, ,51 ± 12,12 160,00 ± 6,72 20,43 ± 4, ,76 ± 11,25 163,54 ± 6,83 20,81 ± 3, ,75 ± 10,69 163,79 ± 6,45 21,13 ± 3, ,44 ± 11,31 164,74 ± 6,21 21,50 ± 3,70 A Szegedi Gyermekklinika felmérése

11 11-16 év közötti fiúk testméretei Kor (év) n Súly (kg) Magasság (cm) BMI (kg/m 2 ) ,59 ± 12,21 149,6 ± 8,51 19,25 ± 4, ,73 ± 13,32 156,22 ± 9,08 19,78 ± 4, ,45 ± 14,20 161,83 ± 9,20 20,21 ± 4, ,36 ± 13,99 165,05 ± 9,04 20,70 ± 4, ,66 ± 14,32 173,31 ± 7,45 21,44 ± 4, ,71 ± 14,23 175,91 ± 7,36 21,81 ± 4,00 A Szegedi Gyermekklinika felmérése

12 A légzési csúcsáramlás (peak flow) normál értékei gyermekkorban (l/perc) Testmagasság (cm) Normál érték 1/3-a alatt Normál érték 1/3-2/3-a között 90 < > < > < > < > < > < > < > < > < > < > 320 I. Gregg, A. J. Nunn, Br. Med. J. 1973,3,28 cit.: Békefi Dezső Normál érték 2/3-a felett

13 Néhány betegség és kóros állapot előfordulási aránya az ifjúkorban 1. (részben hazai vizsgálatok, részben irodalmi adatok alapján) Krónikus betegségek Gyermekkori inzulinfüggő cukorbetegség 1,3% Epilepszia 1% Asztma 2-12% (Somogy megyei adat) 4% Veleszületett szívhiba (mitrális prolapszussal) 1-2% Esszenciális hipertónia 1-2% Atopiás kórképek 10-30% Cystás fibrózis 0,2%o Familiáris hiperkolineszterinémia 2-5%o

14 Néhány betegség és kóros állapot előfordulási aránya az ifjúkorban 2. (részben hazai vizsgálatok, részben irodalmi adatok alapján) Mozgásszervi betegségek Hanyag tartás+funkcionális scoliosis 20-40% (hazai adat) M.Scheuermann (aszeptikus csontnekrózis) 11% (hazai adat) Strukturális scoliosis (gerincferdülés) néhány% (lányoknál 7-szer gyakoribb) Pes planus, planovagus (lúdtalp) 20-50% Elhízás 5-25% (Nagyon különböző és életkortól függő hazai adatok) Fogszuvasodás 80-90%

15 Néhány betegség és kóros állapot előfordulási aránya az ifjúkorban 3. (részben hazai vizsgálatok, részben irodalmi adatok alapján) Látásproblémák Fénytörési hibák 15-16% (hazai adatok) Színtévesztés 3-8% (férfiaknál 2-szer gyakoribb) Hallás-zavarok Permaneus, mérsékelt halláscsökkenés 1,5-2%o Átmeneti halláscsökkenés sokkal magasabb

16 Néhány betegség és kóros állapot előfordulási aránya az ifjúkorban 4. (részben hazai vizsgálatok, részben irodalmi adatok alapján) Mentális problémák Értelmi fogyatékosság 1,5% Hiperkinetikus zavar 1-3% (fiúknál 10-szer gyakoribb) Major depresszió 0,4-0,8% (serdülőkorban sokkal gyakoribb) Dyslexia 4% (fiúknál 3-szor gyakoribb) Szorongásos zavar 20-30% Enuresis 5 éves korban 5-10% 14 éves korban 1-3% Nemi identitászavar 3-4%

17 Háziorvosokhoz és házi gyermekorvosokhoz bejelentkezett 0-18 éves korúak főbb betegségei (fő) (KSH) Időszak Betegség év év Rosszindulatú daganatok Diabetes mellitus Kalóriatöbblet miatti elhízás Mentális- és viselkedészavarok Epilepsia Magasvérnyomás Asthma Coeliakia Deformáló hátgerinc-elváltozások

18 Iskola-egészségügyi adatok Az iskola-egészségügyi munkáról készített összefoglaló jelentés szerint a fokozott gondozást igénylő krónikus beteg tanulók száma: 2005/06. tanévben 12,04% 2011/2012. tanévben 15,69%

19 DEMOGRÁFIAI ADATOK Az élveszületések számának radikális csökkenése 8 év alatt mintegy 26%-os A korösszetétel 1990-ben a férfi népesség 22%, a női népesség 19%-át, 2003-ban már csak 17%, illetve 15%-át tették ki a 0-14 évesek az összlakossághoz képest A 0-18 évesek aránya az egész hazai népességnek csupán 1/5-e

20 A 0-18 évesek számának változása (KSH) Mutatók Időszak Háziorvosokhoz bejelentkezettek száma (fő) év év

21 A SZAKMAI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOT SZABÁLYOZÓ RENDELETEK A SZAKMAI ÉS MUNKAKÖRI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOKRÓL SZÓLÓ 33/1998.(VI.24.)NM RENDELET AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRÓL SZÓLÓ 26/1997.(IX.3.)NM RENDELET

22 ALKALMASSÁG EGÉSZSÉGI Foglalkozásegészségügyi orvos iskolaorvos MUNKAKÖRNYEZET MUNKAKAPACITÁS KÉPESSÉGBELI Ergonómus Pszichológus Pedagógus Higiénikus munkaügyis adaptálás MUNKAKÖR Az ember egészségét és biztonságát egyik legjobban befolyásoló környezeti elem a munkakörnyezet. A pályaválasztás és a foglalkoztathatóság kérdésében sorsdöntő, hogy az illető milyen módon képes a munkakörnyezetéhez alkalmazkodni, tehát milyen a munkakapacitás.

23 ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGY FELADATAI Pályaválasztási tanácsadás egészségkárosodott tanulók részére még a szakképző intézmény kiválasztása előtt ( 8.osztály első félévében) kötelező. Előzetes szakmai alkalmasság orvosi vizsgálat és véleményezés az OKJ iskolarendszerű nappali tagozaton oktatott szakiskolai- és szakközépiskolai alapozású szakképesítéseire, még az első tanév megkezdése előtt. A szakirányú érettségi vizsga betölthető munkakörre jogosítja a tanulót, a osztályban kötelező szakmai gyakorlati képzés történik. A felnőtt képzésre jelentkező tanulók vizsgálatát a foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek szakorvosai végzik! Amennyiben kiegészítő szakorvosi véleményt kérünk, csak ennek figyelembe vételével véleményezzük I. fokon a szakmai alkalmasságot.

24 SZAKKÉPZÉS ISKOLARENDSZERŰ NAPPALI TAGOZATON Hatályos jogszabályok I. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. Törvény (2) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik, b) középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. (3) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. (4) Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a (2) bekezdés a) b) pontjában meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása, 6. (4) Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.

25 SZAKKÉPZÉS ISKOLARENDSZERŰ NAPPALI TAGOZATON Hatályos jogszabályok II. A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. Törvény 27 (4) Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak. 35. (2) A tanulót a gyakorlati képzést szervező a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban részesíti. (3) A képzési idő alatt a gyakorlati képzés szervezőjének gondoskodnia kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról.

26 SZAKKÉPZÉS ISKOLARENDSZERŰ NAPPALI TAGOZATON Hatályos jogszabályok III. 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárás rendjéről 22 szakmacsoport, XXXVIII. szakközépiskolai ágazat 1. melléklet 1. táblázat: szakképesítések és szakképesítés-ráépülések(487) 2. táblázat: rész-szakképesítések (iskolarendszeren kívüli, 150) 2. melléklet : A szakmairánnyal rendelkező szakképesítések szakmairányainak felsorolása 3.melléklet : Szakközépiskolai ágazatok és a kapcsolódó betölthető munkakörök 4.melléklet Mestervizsgával és 5 év szakmai gyakorlattal közvetlen bekapcsolódás lehetősége az érettségire épülő szakképzésbe 5.melléklet : A kulturális és nemzeti örökségvédelmi szakképesítések

27 SZAKKÉPZÉS ISKOLARENDSZERŰ NAPPALI TAGOZATON Hatályos jogszabályok III. Szakképzési kerettanterv : 14/2013(IV.05.) NGM rendelet Ágazati miniszteri rendeletek a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről : 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet 20/2013. (V. 28.) BM rendelet 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet 41/2013. (V. 28.) VM rendelet

28 A gyermekmunka jogi szabályozása Európai Szociális Karta 7. cikke. Minimális életkor 15 év évi 138. számú ILO egyezmény. 16. életévben rögzíti a legalacsonyabb munkavállalási kort. Az Európai Unió 94/33/EK irányelve. Fiatalok munkába lépésének minimális életkora nem lehet alacsonyabb a kötelező iskoláztatási kornál, de semmiképpen sem lehet 15 év alatt évi 182. számú ILO egyezmény. Kiemelten foglalkozik a gyermekmunka legrosszabb formáival (rabszolgaság, prostitúció, kábítószerrel való tevékenység, egészségre, biztonságra, erkölcsre veszélyes munkák).

29 A évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvről pont Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. 3. pont A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. 4. pont Munkaviszonyt létesíthet az 1. bekezdéstől eltérően a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt.

30 Köszönöm a figyelmüket!