Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél október VI. évfolyam, 10. szám

Átírás

1 VI. évfolyam, 10. szám KÖH MISKOLC Bemutatkozás Hírlevelünk - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Irodájának munkatársai és a Herman Ottó Tudományos Egyesület tagjai szerkesztésében - Észak-Magyarország megyéi műemléki- és kulturális eseményeinek bemutatására törekszik. Rövid információkat, híreket közlünk régiónkról és mindarról, ami az Önök érdeklődésére számot tarthat. Megjelenése minden hónap második felében várható. Természetesen kérdéseiket, témafelvetéseiket örömmel várjuk az alábbi címekre: h.o.t.e.@fre .hu hil.di@fre .hu (Hajdú Ildikó) Ugyanezen címeken Ön és ismerősei bármikor fel- vagy bánatunkra akár le is jelentkezhetnek hírlevelünkről. Megrendelése ingyenes, kérjük adja tovább hírét ismerőseinek. Kedves Olvasóink! A Herman Ottó Tudományos Egyesület a civil szervezetek szabályai szerint felnőttkorba lépett. Két teljes év működés után immár pártfogói segítségét kérhetjük mindazoknak, akik nyomon követve eddigi tevékenységünket szívesen biztosítanának minket támogatásukról és jó szándékukról személyi jövedelemadójuk 1%-ának az Egyesület számára való eljuttatásával. Legismertebb munkáink jelenleg e Hírlevél és a Műemléki beszélgetések című rendezvénysorozat. Mind az elektronikus formában olvasható Északmagyarországi Kulturális- és Műemléki Hírlevél, mind a Miskolci Herman Ottó Múzeumban havonta megrendezett Műemléki beszélgetések 2009-ben hatodik évükbe lépnek. Ezen hosszú idő bár korántsem volt mindig könnyű, lépéseinket a kezdetektől nyomon követő érdeklődők láthatták nemcsak szárnypróbálgatásainkat, hanem fokozatos fejlődésünket is, melynek eredménye az Önök által jelenleg olvasható hírlevél. Azonban mint minden civil szervezetnek, Egyesületünknek is több lábon kell állnia a folyamatos működés érdekében, amelynek most léphettünk egy következő lépcsőfokára az 1%-os adófelajánlások segítségével. Ha Ön is szívesen csatlakozna támogatóink sorába, kérjük az alábbi adószámra juttassa el adományát, amelyet ezennel köszönünk mindenkinek és bízunk benne, hamarosan megismerhetik újabb érdekes ötleteinket. Adószámunk:

2 VI. évfolyam, 10. szám KÖH MISKOLC A TARTALOMBÓL HÍREK Tájékoztató a Magyarországi Tájházak Szövetsége VII. Országos Találkozójáról 3 A sárospataki Fecskevár 4 Védett épületek GPS-koordinátái a hu-n! 6 Bemutatkozik a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület 7 Faablakaink védelmében 10 Énekelt imádságok 14 Egyszer volt, hol nem volt: Acélváros kiállítás 14 Örökségvédelem és környezettudatosság Hangverseny az Avas-Déli Római katolikus jezsuita templomban 15 Dénes Előd lemezbemutató koncertje 15 Hudec László sanghaji története kiállítás 16 Múzeumok őszi fesztiválja 17 KÖNYVAJÁNLÓ Heves megye várai az őskortól a kuruc korig 17 AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEK, KONFERENCIÁK Műemléki beszélgetések 13 IMPRESSZUM 18 A kép Kulturális Örökségvédelmi Hivatal honlapján található (

3 HÍREK TÁJÉKOZTATÓ A MAGYARORSZÁGI TÁJHÁZAK SZÖVETSÉGE VII. ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJÁRÓL A találkozó a 30. évfordulóját ünneplő Sóstói Múzeumfalu vendégszeretetében zajlott szeptember között. A szeptember 25-diki előadóülés ünnepi megnyitójában Dr. Vígh Annamária (főosztályvezető, OKM Közgyűjteményi Főosztály) a múzeumok megváltozott szerepéről, Dr. Bereczki Ibolya (elnök, Tájházszövetség) a hazai tájház-mozgalom helyzetéről, Dr. Páll István a jubiláló szabadtéri néprajzi gyűjteményről szólt. Bemutatta az ebből az alkalomból megjelent Kelet-magyarországi tájházak című kiadványt, amely a harmadik kis kötet a hazai tájház-hálózatot bemutató sorozatból. Ezt követően került sor az Év tájháza kitüntető cím átadására, amelyet ebben az évben a Dunaharaszti Német Nemzetiségi Tájház nyert el. A délelőtti ülésszak a Látogatóból vendég gondolatkör jegyében utalva az azonos nevű OKM pályázatra áttekintette a tájházak változó körülményekhez igazodó új feladatait, az ezekhez szükséges feltételrendszer megteremtésének lehetőségeit. Dr. Vígh Annamária a múzeumok látogatóbarát fejlesztéseiről, Dr. Cseri Miklós főigazgató (SZNM) a tájházak értékés tudásközvetítő szerepéről, Furkóné Szabó Ilona a Nyíregyháza környéki bokortanyák idegenforgalmi hasznosításáról, Nagyné Bősze Katalin (Sóstói Múzeumfalu) a szabolcs-szatmár-beregi térség vendégváró tájházairól, Szablyár Péter a tájházak fejlesztésére szolgáló pályázati forrásokról végül Szonda István a Dél-Alföldi tájházak kiállításainak és gyűjteményeinek megújításáról szólt. A kitűnő időjárást kihasználva a két ülésszak között szakvezetéssel megtekintették a résztvevők a Sóstói Múzeumfalut. A délutáni ülésszak A táji és építészeti értékektől a szakszerű működésig címmel színes képet festett a hazai tájházakról. Dobosyné Antal Anna (KÖH) a tájházak helyreállítási és értékmegőrzési kérdéseiről, Pataky Emőke (KÖH) a Kelet-Magyarországi tájházakról, Sári Zsolt (SZNM) egy kiskunsági ökotanyáról tájékoztatta a résztvevőket. Csörnök Mariann az Élő népművészet című honlapot mutatta be, majd B. Varga Judit szakmai összefogást sürgetett a műszaki emlékek megőrzésére és hasznosítására. A délutáni programot tájházvezetők bemutatói zárták. Szeptember 26-án autóbuszos tanulmányi kirándulásra indultak a résztvevők. Hodászon a nemrég megnyílt cigány tájházat, Szatmárcsekén a temetőt, Tiszacsécsén a Móricz Zsigmond emlékházat, Beregdarócon a tájházat, Tarpán a szárazmalmot és a szilva fesztivált, Csarodán a tájházat és az Árpád-kori templomot, végül Tákoson a templomot és a keresztszemes hímzés kiállítást tekintettük meg. Sóstóra visszatérve egy pazar állófogadással zártuk a találkozó hivatalos részét. A szlovákiai, vajdasági és partiumi szövetségi tagok- akik a Múzeumfalu vendégszeretetét élvezték köszönetüket fejezték ki részvételi lehetőségükért. Gratulálunk a jubiláló Sóstói Múzeumfalunak, köszönet a kiváló szervezésért és a gazdag programért, Dr. Páll István igazgató úrnak és Nagyné Bősze Katalin osztályvezető asszonynak és munkatársaiknak. Jósvafő, 6. Szablyár Péter

4 A SÁROSPATAKI FECSKEVÁR A 80-as években jó néhány műegyetemi hallgató úgy döntött, hogy az egyetemen hallottak mellett másik alternatívát keres, mert az oktatott tárgyak önmagukban nem elegendőek a szakma magas szintű megismeréséhez. Makovecz Imréhez fordultak segítségért, aki felismerte, hogy a diákoknak mire van szüksége: építésre. A maguk közül legjobbnak választott tervet megépíteni a két kezükkel, hogy megismerjék az építőanyagok tulajdonságait, hogy ne vágják egymás lábába a csákányt, hogy végigéljék az építés drámáját. A Visegádi Táborok azóta legendává lettek, s az ott alkotó fiatalok közül sokan elismert építészmesterekké váltak. A táborok megszűntével viszont betöltetlen űr keletkezett, s sokan, sokáig próbálkoztak szellemiségének újraélesztésével. A régi visegrádi fiatalok közül páran kiveszik részüket az egyetemi oktatásból is, szerves építészeti kurzusokat tartanak. Mikor 2007-ben a hallgatók felvetették az építőtábor igényét, ők felvállalták a felelősséget, hogy a mai diákoknak is megadassék az a bizonyos plusz, amit csak az önálló építés küzdelme adhat meg. Idén már méltán beszélhetünk tradícióról, hiszen második évben vívják ki a BME hallgatói a sárospatakiak tiszteletét és támogatását a következő évi munkához. A legfontosabb dolgok nem változtak Visegrád óta: szavazással, maguk közül választják ki a diákok a megépítendő tervet idén Kiss Marianna Fecskevár nevű játszótéri épületét, önmaguk építkeznek, mellette mulatoznak és az utolsó kalapácsütéskor kicsit közelebb kerülnek saját maguk megismeréséhez, a szakma valóságához, a közös munka kulcsához. A Sárospataki Szerves Építészeti Tábor jelenleg az egyetlen olyan lehetőség a műegyetemi hallgatók számára, ahol a tervezéstől az átadásig végigélhetik egy alkotás megvalósulását. Csontos Gyula A Fecskevárról Ez év tavaszán is számos építészhallgató felvette a Szerves építészet 2 című tárgyat, amit Turi Attila építész tartott. A félév során nagyszerű előadásokat hallhattunk, mégis mindenki a félév végi tervezési feladatot várta. Azt a lehetőséget, hogy olyat tervezzen, ami meg is épül A május annak rendje és módja szerint eljött, megtörténtek a konzultációk, és hamarosan eljött a döntés napja is. Kiraktuk a terveinket, félve figyelve, mit hozott a másik. A szavazás egyszerűen zajlott: mindenki szavazhatott, aki hozott tervet, a Tanár Uraknak pedig 3-3 szavazata volt. Rengeteg jó ötlet gyűlt össze, és pont ezért én voltam a legjobban meglepődve, mikor egy másik tervvel együtt az én tervemet hozták ki holtversenyben elsőnek. A két terv gyökeresen eltért egymástól, így a végső döntés joga a sárospatakiaké maradt. Ők pedig az én tervemet, a Fecskevárat választották.

5 Miért is lett Fecskevár a neve? Talán azért, mert kicsit olyan, mint egy fészek, ami befogadja, védi a fiókákat, vagy azért mert egy vár, egy erődítmény, amit meg kell hódítani. Vagy talán azért, mert a játszórész rönkfa anyagát félúton felváltja a fűzfafonás. Mindenesetre a Fecskevár spirális formában felfűzött három játékával (a három próbatétellel ) és az erődítményével (a várral ) egy mesébe próbálja belecsöppenteni a gyerekeket. A félév végén még várt rám a feladat, hogy kidolgozzam a játszótér kiviteli terveit. Szokatlan, új kihívás volt ez, mint ahogy az is, hogy augusztusban huszonöt olyan emberrel dolgozzak együtt, akiket a táborba érkezésünkkor még alig ismertem. Az érkezés utáni napon elkezdtük a munkát, és ezzel együtt elkezdődött egy furcsa szerepjáték, olyan, ahol még senki sem ismerte a szabályokat. Meg kellett tanulnunk minden nap újra és újra alkalmazkodni, feltalálni magunkat, döntéseket hozni, és elfogadni azokat másoktól. Meg kel-lett tanulnunk elfogadni a feltételeket, abból gazdálkodni, amink van, igazodni a változásokhoz, önállóan megoldani a problémákat, és ami a legfontosabb, hogy mindezt együtt tegyük. Voltak, akik azonnal megtalálták a helyüket, a feladatukat, és volt olyan is, akinek segíteni kellett. De azokban a pillanatokban, mikor szükség volt rá, mikor egyedül nem ment volna, ott volt mindenki, ahol kellett, és nem volt kérdés, csak a feladat volt maga. Akkor és ott nem gondoltunk bele abba, hogy mennyire szükségünk volt egymásra. A helyszín adottságai igencsak próbára tettek minket. Az alapok ásása a feltöltött talaj miatt kemény és verejtékes munka volt. Ekkor jöttem rá, hogy ez a pár nap mennyire kevés. Az alapásás után már gyorsabban haladtunk, főleg a betonozásnál, amikor minden kézre szükség volt. Később, az ácsmunkáknál és a vesszőfonásnál is akkor haladt jól a munka, mikor egy kisebb társaság jobban összeszokott, és mindent egymás kezére adtak. Ez a tizenegy nap olyan volt, mint egy kis jellemtanulmány. Megismertük egymás szokásait, életfelfogását, hozzáállását, erősségeit, gyengeségeit, és jobban megismertük magunkat, a saját képességeinket és korlátainkat is. Megtapasztaltuk az anyagok tulajdonságait, az eszközök használatának nehézségeit. Közelebb jutottunk a valósághoz. Voltak vidám percek és nehéz pillanatok egyaránt, de mégis, a rengeteg munka és fáradtság meghozta gyümölcsét. Még el sem készültünk, mikor az első kíváncsi apróságok már próbára tették a játékokat. Azok a mosolygós arcocskák, az a kacagás, ahogy élvezték az újdonságot, azt hiszem, megfizethetetlen. Volt avatóünnepség is, mégis az igazi, nagybetűs Ünnep nem a beszédekben, de nem is a pezsgőbontásban rejlett, hanem azokban a csillogó szempárokban, akik értelmet adtak ennek a tizenegy napnak, és megtöltötték a kispataki játszóteret élettel. Ez a legnagyobb elismerés, amit kaphattunk. Kiss Marianna Akik nélkül az építőtábor nem valósulhatott volna meg: Turi Attila építészmesterünk Hörcsik Erika Kiwanis Klub elnök Szabó András területi képviselő Klíma János városgazdálkodás Telenkó Miklós görögkatolikus atya Laci bácsi kosárfonómester (Forrás: epiteszforum.hu)

6 VÉDETT ÉPÜLETEK GPS-KOORDINÁTÁI A HU-N! 11 ezer magyarországi műemlék pontos koordinátája vált letölthetővé a műemlékem.hu civil műemlékvédő portálon a műemlék keresése menüpont alatt. Az adatbázis böngészése során érdekesnek, felkeresendőnek ítélt épületeket, szobrokat akár egyenként, akár kigyűjtve is térítésmentesen menthetik el a felhasználók a regisztráció és a bejelentkezés után. Akár egy történelmi belvárosban a helyismeret hiánya miatt, akár egy természetjárás közepette szinte lehetetlen fellelni az összes olyan épületet, amely meghatározó tagja a magyar építészettörténetnek, történelemnek. A koordináták birtokában a turisták számára ismeretlen, vagy nehezen megközelíthető műemlékek is könnyen felkereshetők állítják a szervezők, akik remélik, hogy a koordináták könnyebb hozzáférésével olyan értékeket is sikerül megmutatni a kirándulóknak, amelyek eddig rejtve maradtak. A műemlékem.hu portálon nem csak az országosan védett épületeket találja meg a látogató, hanem a helyi, önkormányzati védettségűek egy részét is. Szintén letölthető több mint hatezer, nem temetkezéshez kötődő kereszt pontos helye is. A műemlékem.hu portál, civil mozgalom és játék júniusában indult el. Az eltelt másfél év alatt több mint 36 ezer alkalommal kerestek fel az oldalon regisztrálók védett épületeket, s számoltak be tapasztalataikról a honlapon. (A hír forrása: A oldalt mi is jó szívvel ajánljuk T. Olvasóinknak akkor is, ha játszani szeretnének, de akkor is, ha csak böngésznének Hazánk ismert vagy épp teljesen ismeretlen tájain, gyönyörű épített örökségünk között. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a honlapon olvasható adatok nem feltétlenül egyeznek meg a KÖH épp aktuális, napra kész műemlék-nyilvántartásával. Ugyanakkor elismeréssel tartozunk a játék valamenynyi résztvevője ill. a honlap szerkesztői felé az idehaza páratlan és így különösen értékes fényképadatbázis rekordidő alatti összeállításáért. E helyen is indokoltnak tartjuk azonban megismételni a muemlekem.hu szerkesztőinek az adatok letöltői számára írt sorait: A műemlékem.hu portálról letöltött koordináták és egyéb adatok csak saját, egyéni célra használhatók fel. Tilos azokat bármilyen módon kereskedelmi forgalomba bocsátani, továbbá más portálokon, elektronikus vagy nyomtatott kiadványokban megjeleníteni. Az esetleges pontatlanságokért a műemlékem.hu nem vállal felelősséget. A letöltéssel a felhasználó tudomásul veszi, hogy megértette és elfogadta a letöltés szabályait. Jó böngészést és kellemes őszi kirándulásokat kíván mindenkinek: A Szerk.) Tapolca réti fürdı (

7 BEMUTATKOZIK A KAPTÁRKİ TERMÉSZETVÉDELMI ÉS KULTURÁLIS EGYESÜLET A Bükkaljai Kő-út Tematikus út kultúrtörténeti és természeti értékek mentén a Bükkalján Földtörténeti múlt A Bükkalja területén a földtörténeti harmadidőszakban egész pontosan a miocén korszakban lejátszódó vulkáni működés következtében jött létre a vidéket borító riolittufa, illetve a riolitingnimbrit takaró, amely napjainkban is meghatározza a vidék kőzettani arculatát. A többszörösen ismétlődő, hoszszan elnyúló vulkáni működés során m vastagságú vulkáni összlet zömében riolittufa, illetve helyenként riolitláva került a felszínre. A kőzettakaró a szerkezeti mozgások következtében déli irányba megbillent, így jöttek létre az északi oldalon meredeken leszakadó, viszont déli irányba menedékesen húzódó ingnimbritplatók, hátak, amelyek a Bükkaljának jellegzetes morfológiai arculatot kölcsönöznek. Később ezt a megbillent térszínt kezelésbe vették a természet külső pusztító erői is, melyek közül talán legjelentősebb hatást a Bükkből lesiető vízfolyások gyakorolták oly módon, hogy észak-déli irányban átvágták magukat a riolittufa takarón, így déli irányba, az Alföld felé kitárulkozó, párhuzamosan futó patakvölgyek szabdalják kisebb egységekre a Bükkalja területét. A riolittufa és a természet pusztító erői nem csak a makroformák szintjén hoztak létre meghatározó tájképet, hanem a mikroformák tekintetében is jellegzetes tájképelemeket alkottak. Ezek, a Bükkalja riolittufa-takarójából kipreparálódott bizarr sziklatornyok, a kaptárkövek, melyek Siroktól Kácsig többfelé megtalálhatók. A kaptárkövek Bár az ember a Bükkalját régóta látogatja erre bizonyíték a Cserépfalu határában, a Suba-lyukból előkerült ezer éves neandervölgyi ősember leletek de talán az első komolyabb, mai napig fennmaradt, jól látható nyomot valószínűleg a koranépvándorláskorban itt megjelenő ismeretlen népesség hagyta, akik a Bükkalja 72 riolittufa-tornyába mintegy 473 sziklafülkét faragott. A fülkék rendeltetéséről még napjainkban is megoszlanak a vélemények. A néphagyomány egységes emléket nem őriz róluk, sőt, településenként más és más a nevük is: (köpüskő, ablakoskő, vakablakoskő, bálványkő). Egyes sziklák Ördögtorony, Nagybábaszék, Nyerges, Kecskekő, Ablakoskő, Királyszéke, Kősárkány néven ismertek. A kaptárkő elnevezés a XX. században honosodott meg egységesen, pedig eredendően csak Szomolyán nevezte így a nép őket. És rendeltetésükben is megosztott a népi emlékezet: az Eger környéki hagyománykincs szerint a Szent István korabeli pogánylázadások elesett vezéreinek hamvait helyezték a fülkékbe, más szájhagyomány szerint viszont a török időkben méhészkedésre használták.

8 A téma első tudományos kutatója Bartalos Gyula volt, aki urnatartóknak vélte a fülkéket, és hol a hunmagyar kultúrkörhöz, hol a szkíta vagy kelta népességhez kötötte őket. Mások szerint bálványtartók lehettek, de a máig legismertebb felfogásnak Saád Andor miskolci orvos vetette meg az alapjait: szerinte a fülkéket a honfoglalás korától a török időkig méhészkedésre használhatták bár ennek a feltételezésnek több tény is ellentmond. Hozzájuk hasonló fülkés sziklatornyokkal legközelebb Trákiában, a mai Bulgária területén találkozhatunk, az analógiák keresése pedig Perzsia és Belső-Ázsia hegyvidékei felé visz. És nem csak a fülkék az egyetlen faragott alkotásai e sziklatornyoknak: nem egy sziklakúp tetején érdekes, lefolyó-csatornával rendelkező tál szerű mélyedéseket találhatunk, melyek igen hasonlatosak más kultúrák áldozati sziklaoltáraihoz. Sőt az egyik sziklán egy vélhetőleg korabeli sziklarajzot, egy vésett ábrát is felfedezhetünk. Talán ebből is látható, milyen egyedi kultúrtörténeti értéket (és talányt) képviselnek ezek a sziklák itt, a Bükkalján. Kőbe zárt világ A Bükkalját felépítő riolittufa nem csak a kaptárkövek sziklatornyainak alapanyagát adja, hanem ez szolgált természetes építőanyagként az itt élő embereknek is. Így ma túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a riolittufa a bükkaljai tradicionális népi kultúra alkotóeleme volt, akárcsak a Világörökség részét képező törökországi Kappadókia riolittufa-vidékén. Pincék, barlanglakások Hogy mikor vájhatták az első barlanglakásokat illetve pincéket a Bükkalján, ezt ma már nehéz lenne megmondani. Egyesek szerint Árpád-kori az a néphagyomány szerint remete-laknak használt sziklahelység, melyet Demjén nyugati határában találhatunk egy völgyfal sziklapadjába mélyítve. Az első írásos emlékek csak a XV. századból származnak. Ez az egri káptalan birtokkönyve, amely említést tesz a Királyszék alatti üregekről. Ezek lehettek Eger legkorábbi pincéi, melyeket a mai Tetemvár utca mésztufa-padja, az ún. darázskő alá, a kavicsos üledékbe mélyítettek. Az azóta eltelt félezer évben számtalan pincét faragtak a környező dombokba, amelyek mai napig is meghatározzák a bükkaljai települések arculatát. A pincék kialakulásáról a későbbiekben részletesen szólunk. Az alapkőzetbe nem csak borospincéiket, hanem lakóhelységeket is vájtak az itt élők. Ezek a sziklába faragott barlanglakások nem egy településen még ma is megtalálhatók, sokszor egymás felett két-három szintes utcákra fűzve egész településrészeket alkotnak. Szép példáit találjuk ennek Sirokban, Egerszalókon, Ostoroson, Szomolyán, Noszvajon, Cserépfalun, Cserépváralján és Tibolddarócon. Mára a barlanglakások elsősorban gazdasági rendeltetést kaptak, istállóvá, csirkeóllá, terménytároló helységekké alakították át őket, illetve néhányuk még mai is lakott, elsősorban az elszegényedett roma lakosság költözött be több elhagyott sziklahelységbe. De az utóbbi időkben történtek szép kezdeményezések is a barlanglakások megmentésére: többüket tájházaknak rendezték be (Szomolya, Cserépváralja), illetve magánnyaralókat alakítottak ki benne, és talán a legszebb barlanglakáskomplexumban, a noszvaji Pocem-lyukban ma képzőművészeti alkotótelep működik. Gazdasági épületek Az itt élők nem csak lakhelyüket illetve a kisebb gazdasági rendeltetésű helységeket vájták a kőbe, hanem komoly gazdasági épületeket is kiváltottak a sziklahelységekkel. Hatalmas, többször több száz juhot, vagy akár az egész gulyát befogadó hatalmas kőhodályokat is faragtak a sziklába. Erre szép példát majd minden bükkaljai település határában találhatunk, de talán a legimpozánsabb a 200 m² alapterületű szomolyai kőhodály gyönyörű faragott oszlopsoraival. Házak, támfalak Mivel ez a kőzetanyag levegős, porózus vulkáni tufa, így kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Emellett könnyen faragható, és az összesült dacitosingnimbrites változata könnyen lapokra hasítható, így adott minden tulajdonság, amely egy kőzetanyagot kiváló építészeti alapanyaggá tesz. Évszázados, szárazon rakott támfalak, kőkerítések és faragott kőoszlopos tornácos népi lakóházak őrzik a kőfaragó kőműves mesterség emlékét. A követ kézi

9 szerszámokkal fejtették, majd lapokra hasogatták és ezeket a még viszonylag formátlan kőlapokat úgy helyezték egymásra minden kötőanyag legfeljebb agyagos sár közbeiktatásával, hogy nem egy lakóház kőfalazata még a 19 századból maradt fent sértetlenül. A XIX. századtól vidékünkön is lassan engedélyezik földesuraik jobbágyaiknak, hogy kőházakat építsenek, így robbanásszerűen megindul a kőházak építése. A népi kőépítészet hagyományai persze eddigre már kialakultak, hiszen azért csak kőből készítettek a falusi népesség kisebb gazdasági épületeit, kő-támfalait, kerítéseit, amelyekre ma is minden településen találhatunk szép példát, de azért talán legimpozánsabbak az 1800-as évek második feléből származó kőfalazatú, faragott kőoszlopos tornácú régi házak, melyeket még számos településen megtalálhatunk. Kőfaragás A követ nemcsak építőanyagnak bányászták, hanem faragták is. Ilyen népi kőfaragó központok alakultak ki Sirokban, Demjénben és Szomolyán is. Például demjéni kőből demjéni mesterek közreműködésével faragták az egri bazilika szobrait és számos egri barokk épület szobordíszét. De számtalan köztéri, elsősorban szakrális témájú szobrot, feszületet fedezhetünk fel a vidék falvaiban, illetve településeket külterületein a régi dűlőutak mentén. Díszes kőfaragások nagy számban fellelhetők még napjainkban is a Bükkalja településeinek temetőiben, hol számos, akár művészeti alkotásnak is beillő faragott kő síremléket találunk a XIX. századból. A Bükkaljai "Kő-út" A fentebbi áttekintés jól példázza, hogy a Bükkalja hagyományos népi kultúrája ezer szállal kötődött a kőhöz. A riolittufa meghatározza a természeti környezet arculatát, de meghatározta az itt élők életfeltételeit, lehetőségeit is. Az ember lehetőségei mentén hatott vissza környezetére, organikusan alakítva életterét. E termékeny, oda-vissza ható folyamatok mentén alakult ki az az egyedi, mind természeti, mind kultúrtörténeti értékekben gazdag táj, melynek különálló elemei egy rendszert képeznek, és melynek védelme fontos feladat (lenne). Ezek az egyedi értékek nem utolsósorban idegenforgalmi vonzerőként is működhetnek, melyeknek helyes kiaknázása hozzájárulhat az itt élők jövedelemszerzési lehetőségeinek bővüléséhez, illetve ezen keresztül tudatosíthatja a helyiekben kultúrájuk, környezetük védelmét. E gondolatmenet mentén indította el a Kaptárlő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület 2008 őszén a Bükkaljai Kő-út projektet a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozásával. A projekt keretében megtisztítjuk, és bemutatjuk a kaptárköveket, információs táblákat helyezünk el, információs kiadványokat készítünk a Kő-út által érintett 16 településről, illetve tematikus út mentén kijelölésre kerül egy turistaút. Készül egy weboldal, melyen bemutatjuk a Kő-út értékeit, és egy interaktív térkép, mely segít a tájékozódásban. Emellett elkészült és folyamatosan frissül az az adatbázis, melyben bármely, a területet érintő látnivalót, idegenforgalmi szolgáltatást, fesztivál-rendezvényt stb. ki lehet keresni. A megjelenés az idegenforgalmi szolgáltatók, helyi vállalkozások, önkormányzatok számára természetesen ingyenes, hiszen a cél részben az érintett terület öko- és falusi turizmusának fejlesztése. A projekt weboldalának segítségével egy ide látogató idegen is részletes információkhoz juthat, és remélhetőleg kimozdul abból a bűvös körből, melyet Eger vonzereje gyakorol, és kilátogatva a szomszédos településekre tartalmasabbá teszi az itt tartózkodást. A Kő-út projektről további információ a bukkalja.info.hu weboldalon található.

10 A cikksorozat következő számában a Siroktól Demjénig terjedő terület kőkultúrájával, emlékeivel ismerkedhetünk meg. Hírlevelünk jelen és elkövetkező számaiban cikksorozatban mutatja be a Bükkalján húzódó ún. "kaptárköveket" illetve az ezek védelmével, a környék kulturális értékeinek megőrzésével, megismertetésével foglalkozó civil szervezetet, a Kaptárkő Egyesületet. Internetes elérhetőségük: Klein Dávid (Hírlevelünk továbbra is szívesen teret ad a régióban működő, kulturális örökségvédelemmel (is) foglalkozó civil szervezetek bemutatkozásának. A Szerk.) FAABLAKAINK VÉDELMÉBEN Összefoglaló a november 17-én Budapesten megrendezett Ablakok nemzetközi szimpózium a hagyományos, történeti ablakok megőrzéséért című konferencia alapján. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ajánlása, szerkesztő: Lőrinczi Zsuzsa műemlékvédelmi szakmérnök, a 6Bt ügyvezető igazgatója lektorálta: Dr. Becker Gábor BME Építészmérnöki Kar, Épületszerkezettani Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár kiadványterv: Bárd Johanna. Kiadó: 6Bt. Budapest, 2009 A kiadvány valamennyi része másolható a Kiadó engedélye nélkül, a forrás ( ) megadásával. Részletek az összefoglalóból: Bevezető A hagyományos faablakok kitüntetett szerepet töltenek be nemcsak az egyes házak, hanem az utca- és városkép jellegének meghatározásában is. Arányrendszerükkel, formai és technikai megoldásaik révén önmagukban is képesek megjeleníteni az adott épület stílusát. Történeti épületeink nyílászáróit épített örökségünk megbecsült részeként kellene kezelnünk. A régi ablakok helyett mégis tömegesen jelennek meg az új, jellegtelen ablakszerkezetek. Az utóbbi években az építőipar virágzó ágazatává vált az ablakgyártás. A tárgyilagos ismeretek hiánya miatt a történeti ablakok megtartása és felújítása háttérbe szorult, mert a hirdetések azt sugallják, hogy az új termékek minden esetben jobbak, mint a meglévők. A kialakult közfelfogással ellentétben azonban nem feltétlenül az ablakcserék jelentik az energiatakarékos megoldást. A szakmai szervezetek éppen ezért széleskörű összefogással egy kiáltványt készítettek a hagyományos, történeti ablakok megőrzése és rehabilitálása érdekében. A meggondolatlanul elvégzett cserékkel egyrészt pótolhatatlan értékek mennek tönkre, temérdek szemét keletkezik, másrészt a fenntarthatóság szempontjából alapvető fontosságú lenne, hogy minden meglévő erőforrást maximálisan hasznosítsunk, hiszen napjaink legnagyobb kihívása a környezetszennyezés és az energiakészletek kimerülése. Mindezekről, valamint felújítási- és korszerűsítési javaslatokról részletes összeállítás olvasható a weblapon. A felújítások megkezdése előtt általában mindenki tudni szeretné, hogy milyen megoldások léteznek, és hogy ezek közül számára melyik a legkedvezőbb. Ez a rövid ismertető támpontokat kínál ahhoz, hogy bárki eligazodhasson a számára esetleg teljesen új és szerteágazó információözönben. Egy olyan jelentős

11 beruházás előtt, mint amilyen az ablakcsere, érdemes körültekintően tájékozódni. Sok félreértés tisztázható, ha idejében kikérik az illetékes műszaki osztály tanácsát, emellett pedig érdemes olyan független szakemberrel is konzultálni a konkrét nyílászárókról, aki nem érdekelt valamely termék eladásában. Történeti ablakok Mit jelent a történeti ablak fogalma? A faablakok fejlődése több száz éve tartó kísérletezésre tekint vissza. A barokk korban egyrétegűek voltak az ablakok. A klasszicizmus az első stíluskorszak, amikor megjelennek az ablakkettőzések. E kor jellemző ablaktípusa a kifelé-befelé nyíló ablak től fokozatosan elterjed a kapcsolt gerébtokos befelé-befelé nyíló ablak. A historizmusban ezt a típust a technikai tökéletességig fejlesztették. A szecesszióban a technikai tudás birtokában pedig már jóformán nem is volt határa a formai válto-zatosságnak. A történeti ablakok tehát stílushordozók, azaz építészeti stílusokhoz köthetők. A használatos méretrend, osztásrend és formai kialakítások ismeretében az ablakok alapján éves pontossággal meghatározható egy adott épület kora. Nyilvánvaló, hogy más anya-gokból, más formai, technológiai kialakítással történő cseréjük stílustörést okoz egy korabeli épület megjelenésében, amit tovább ront a megváltozott nyitási rendszer a mai, teljesen más rendszerű és beépítési helyigényű zárszerkezetekkel. Az épülettulajdonosok többsége mindezt nem tudja, de vizuálisan érzékeli. A helyes döntések meghozatalához szakmai segítségre van szükségük. Miért érdemes megvizsgálni, hogy a meglévő ablak milyen korú és felújítható állapotú-e? A hagyományos, történeti ablakok, és közülük is elsősorban a legnagyobb számban megmaradt (kapcsolt gerébtokos befelé-befelé nyíló) ablakok magas színvonalú műhelyekben, nagy szaktudással készültek és jelentős értéket képviselnek. Gyakori hiba, hogy a történeti ablakokat összekeverik a későbbi, már sokkal silányabb 1960-as 70-es években készültekkel. Szakmai szempontból az 1914 előtti ablakok a legkiválóbbak: ugyanis szinte kivétel nélkül nagyon jó minőségű gesztfából készültek. Az első világháborút követően készült ablakok nagy többsége is értékes, mivel az 1950-es évekig az asztalosok még alkalmazták a régi technológiákat, és betartották a tradicionális minőségi követelményeket. A gondot az jelentheti, hogy ezek az ablakok idővel egyre gyengébb minőségű fából készültek, ezért vetemedésre hajlamosabbak, és a formai gazdagság, a mívesség is eltűnt. Az egyedi kézműves jellegű termékeket fokozatosan felváltotta a sorozatgyártás.

12 Ablakcserék A tapasztalatok azt mutatják, hogy az esetek nagy részében nem jó megoldás a meglévő hagyományos kétrétegű ablakok cseréje. A korabeli filigrán fakeretek helyett az új egyrétegű ablakok vaskos profilja lerontja az épületek homlokzati megjelenését. Az ablakok használati értékét a keretarány (teljes nyílászáró felület/üvegezett felület) előnytelen megváltozása csökkenti. A 43 mm-es régi ablakprofilok helyett az új hőszigetelt üvegezésű ablakok kb.72 mm-es keresztmetszetű szelvényekből készülnek. Ez azt jelenti, hogy az új ablak üvege szélességben összesen kb. 18 cm-rel lesz kisebb, mint az eredeti volt, ami a bevilágítás szempontjából sem elhanyagolható változás. Ez a városi, amúgy is gyengén bevilágított lakóépületek esetében egyáltalán nem előnyös, kisebb ablakoknál pedig kifejezetten zavaró. A jelenlegi piaci kínálatra általában véve jellemző, hogy számtalan olcsó és kétes minőségű termék kapható. Az alacsonyabb színvonalú termékek élettartama pedig rövid. A beépítéskor nem lehet tudni, hogy ezek az új termékek a garanciális idő letelte után is tartósak lesznek-e. Ugyanez elmondható a sok esetben nem megfelelő szakismerettel készült új faablakokról is. Rengeteg olyan, a 80-as és 90-es években elvégzett ablakcsere eredményét láthatjuk, amikor az új mellett meghagyott eredeti (sokszor 100 évesnél régibb) nyílászáró jobb állapotban van, mint a lecserélt. Ennek az a magyarázata, hogy a korabeli szigorú előírásoknak megfelelően az ablakok külső szárnya általában vörösfenyőből készült, csomómentes, válogatott és sűrű évgyűrűjű fából, tehát vetemedésre kevésbé hajlamos, az időjárásnak jól ellenálló anyagból. Akkoriban a több generációs tartósság szemléleti kérdés volt. Ezek az ablakok megfelelő karbantartással még hosszú ideig megőrizhetők lennének. Vannak példák olyan, éves faablakokra is, amelyek mind a mai napig jól működnek. Milyen műszaki adatokat érdemes tudni az ablakokról? Az ablakokról közölt Uw érték azt fejezi ki, hogy egységnyi idő alatt mennyi a hőveszteséga szerkezet egységnyi felületén keresztül. A jelenlegi előírás az új gyártású ablakokra Uw <1,6 W/m2K értéket szab meg. A legújabb nyílászárófajták általában ennél még kedvezőbb értékkel rendelkeznek. Közölt adataik a használatos gumi tömítések kitűnő légzárásával mért vagy számított adat, ami azonban nem feltétlenül várható el ezektől az ablakoktól, ugyanis ha a mögöttük lévő tér (gépi) szellőztetése nem biztosított, akkor a helyiség szükséges légcseréjét az ablakkeretbe beépített résszellőzőkön bejutó levegőnek kell biztosítania. A tényleges használat során tehát rosszabb lesz az átlagos hőszigetelő érték, mint a prospektusokban megadott. Egy meg nem vetemedett, jól tömített, kétrétegű sima üvegezésű hagyományos ablakszerkezet hőátbocsátási tényezője (spaletta vagy redőny nélkül) 2,2 W/m2K körüli, attól függően, hogy mekkora az üvegezés felülete a fakerethez képest. (Mivel maga a fakeret nagyon jó hőszigetelésű, így egy 50% üveg/keret arányú ablak Uw értéke: 2,05 W/m2K, egy 65%-nál nagyobb üvegezésűé pedig 2,35 W/m2K.) Az ablakgyártók prospektusaiban szinte kivétel nélkül ennél jóval rosszabb adatok szerepelnek a régi ablakokról, ugyanis nem egy jól záró ablak adatait közlik, hanem egy feltételezetten nagyon rosszul záró ablak U értékét, amely nincs tömítve az ütközéseknél, elhanyagolt és vetemedett is. Néha olvasható U = 6 W/m2K-os érték is: ez egyrétegű üvegezésnek felel meg. Nagyobb jelentősége van a filtráció útján, azaz a réseken át távozó levegővel járó hőveszteségnek, mint a hőszigetelő üvegezésnek. Ezért fontos, hogy a régi ablakok esetében tömítsük az ütközéseket a nagy filtráció elkerülése érdekében. Amennyiben a felújítandó ablak mögötti helyiségben nyílt égésterű (hagyományos) gázkészülék van, úgy az ablakok tömíté-

13 se tilos és életveszélyes, mert ezek a készülékek a helyiség oxigénjét fogyasztják, és szükség van a filtráció révén bizonyos levegő utánpótlására. Gépi szellőztetés híján a régi épületekben a teljes légzárás több kárt okozhat, mint a vélt hőveszteség. Anyagválasztás Termékválasztásaink során nem elhanyagolható szempont, hogy maguk az alapanyagok milyen felújíthatósági tulajdonságokkal rendelkeznek. A faablakok javíthatóságának lehetőségei szinte korlátlanok, ellentétben a műanyag és alumínium nyílászárókkal. Formakialakítás Senkit se tévesszen meg néhány olyan termék, amely jóllehet sem osztásrendszerében, sem részletmegoldásában nem követi a régi ablakok kialakítását, mégis műemléki, vagy műemlék jellegű névre hallgat. Ezek az ablakok nem fogadhatóak el a régi épületeken. Az egyrétegű ablakok nem lehetnek annyira vékony keretűek, mint a kétrétegűek, ugyanis az ugyanolyan vékony kereten (1 rétegű ablaknál) lecsapódna a pára a nem elégséges hőszigetelő képesség miatt. (Egy hagyományos kétrétegű kapcsolt gerébtokos ablak 43 mm-es fakerettel készült, azonban 2 rétegben. Az egyrétegű ablakok átlagosan 72 mm vastag kerettel készülnek.) AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEK, KONFERENCIÁK MŐEMLÉKI BESZÉLGETÉSEK MŐEMLÉKI BESZÉLGETÉSEK Előadások a sokszínű örökségvédelemről Meghívó A Herman Ottó Tudományos Egyesület és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Északmagyarországi Irodája a következő rendezvényt ajánlja Ön és Barátai szíves figyelmébe: Linz '09, avagy Mitől lehetett egy Acélvárosból tényleg Európa Kulturális Fővárosa? Időpont: Előadásaink minden alkalommal du kor kezdődnek. Helyszín: KÖH, Rákóczi u november Minden érdeklıdıt szeretettel várunk! Paszternákné Tóth Júlia - Paszternák István: A rendezvényen való részvétel díj

14 ÉNEKELT IMÁDSÁGOK Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél án kedden este 6 órakor Énekelt imádságok címmel Écsi Gyöngyi felvidéki énekes, mesemondó mutatja be műsorát a Diósgyőri Református Gyülekezet házában. Cím : Miskolc, Táncsics tér 1. Szervező: Bárdos Gábor EGYSZER VOLT, HOL NEM VOLT: ACÉLVÁROS KIÁLLÍTÁS Kiállításmegnyitó: Egyszer volt, hol nem volt: Acélváros - Iparvágány III. 29-én csütörtökön délután 5 órakor, a Rákóczi házban (Rákóczi u. 2.) A kiállítást megnyitja: Dobák Judit, kulturális antropológus (Miskolci Egyetem), fellép a Perecesi Bányász Fúvószenekar. A kiállítás megnyitója után, 18 órától: Lapszámbemutató és beszélgetés az anblokk folyóirat új számáról Végül: éntáncolnékveled-est: a Dőry-pincében, órai kezdettel. ÖRÖKSÉGVÉDELEM ÉS KÖRNYEZETTUDATOSSÁG november Ráckeve, Savoyai Kastély A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) és a Konferencia Iroda Bt. szervezésében november Regisztráció Megnyitó Kálmán Ernő DLA a MÉSZ elnöke Érték, mint a fenntartható gazdasági fejlődés erőforrása és a társadalom megtartó ereje Ongjert Richard (Magyar Urbanisztikai Társaság) Fenntarthatóság és autonóm gondolkodás Ertsey Attila (Kós Károly Egyesülés) Kávészünet Építészet Megújuló Energia nemzetközi kép Szekér László (MÉSZ) Energiatudatosság és értékvédelem Zöld András Történeti szerkezetek mai értékei Dr Vukov Konstantin (Porta Speciosa Egyesület) Ebéd A Duna és Futurbia Budapest program Gauder Péter (Studio Metropolitana)

15 A történeti táj az integrált településfejlesztésben Kóris János (Budai Építész Műhely Kft.) Kávészünet Fenntarthatóság és korszerű CAD tervezés Seidl Tibor (Graphisoft Zrt.) Különleges eljárások védett homlokzatoknál Kiss Árpád (STO Építőanyag Kft. ) Fémlemezszerkezetek műemléki környezetben Birghoffer Péter (Rheinzink Kft.) Szakmai kirándulás november 18 Kalocsai városnéző séták Szentháromság tér - Szent István út - Kossuth Lajos utca - Hunyadi utca - Dunapart Kalocsai épületlátogatások Érsekségi park - Érseki magtár - Továbbképző központ - Érseki parádés istálló - Kézműves alkotóház Jelentkezés és részletes információ Web: /indulo_orokseg.htm info@konferenciairoda.hu meszorg@t-online.hu tel: HANGVERSENY AZ AVAS-DÉLI RÓMAI KATOLIKUS JEZSUITA TEMPLOMBAN A 25 éves Hassler Énekegyüttes az Avas-déli Római Katolikus Jezsuita Plébánia a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézete a Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Reményi Ede Kamarazenekar Hangversenyt szervez GÁL KÁROLY HEGEDŰMŰ- VÉSZ EMLÉKÉRE, melyet az Avas-Déli Római katolikus jezsuita templomban (Miskolc, Fényi Gyula tér 4.) 30-án (péntek) 19 órakor tartunk. Műsor: Közreműködnek: Gabriel Fauré: Requiem In D minor, Opus 48 Bodrogi Éva szoprán Murvai Dénes bariton a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet hallgatói a Reményi Ede Kamarazenekar Művészeti vezető: Kriston Tamás a Hassler Énekegyüttes Művészeti vezető: Sándor Zoltán Vezényel: TÖRÖK GÉZA A belépés díjtalan DÉNES ELİD LEMEZBEMUTATÓ KONCERTJE Árnyékok - József Attila megzenésített versei Időpont: november. 5, (csütörtök) 17:00. Helyszín: Nyilas Misi Ház (Miskolc, Kossuth L. u. 15.) Közreműködik: Darabont Júlia - hegedű Kiss Lajos - gitár Ruszka Sándor - gitár, ének Dénes Előd - ének, zongora, gitár

16 HUDEC LÁSZLÓ SANGHAJI TÖRTÉNETE KIÁLLÍTÁS Az 1930-as években Sanghaj arculatának egyik meghatározó építésze magyar volt. Hudec László ban került Sanghajba, ahol először egy amerikai cégnél dolgozott, majd ben saját vállalatot alapított. A Hudec Tervezőiroda Sanghajban 65 épületet tervezett: kórházat, templomot, színházat, mozit, egyetemet, lakóházakat. A század első felének legmagasabb sanghaji épülete szintén Hudec munkája: az 1934-ben épült, 83,8 méter magas, 22 emeletes Park Hotel egész Kelet-Ázsia legmagasabb épülete volt a két világháború között. Az 1949-es forradalom megálljt parancsolt a nyugati típusú fejlődésnek, Sanghaj külföldi részvétellel folyó modernizálásának. A térség kereskedelmi és pénzügyi központja Hong Kong lett, a külföldieket az 1950-es évek közepére szinte kivétel nélkül eltávolították. ( tm) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Sanghaji Külföldi Baráti Társaságok Szövetsége tisztelettel meghívja Önt a Hudec László sanghaji történte című kiállítás megnyitására. Helyszín: Örökség Galéria (Bp., I. Táncsics Mihály u 1.) Időpont: november 3-a (kedd) 16 óra A kiállítást a Sanghaji Levéltár és a Sanghaji Városépítészeti Archívum rendezte. A kiállítást megnyitja: Dr. Balázs Péter a Magyar Köztársaság külügyminisztere. Gao Jian a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A szalagot a fentiek mellett átvágják: Juhász Ottó, a Magyar-Kínai Baráti Társaság elnöke Hajba Tamás a Magyar Köztársaság korábbi sanghaji főkonzulja. Zhao Jiaqing, a Sanghaji Külföldi Baráti Társaságok Szövetsége delegációjának vezetője. Megtekinthető: december 12-ig hétköznapokon 9 és 17 óra között.

17 MÚZEUMOK İSZI FESZTIVÁLJA és november 15. között negyedik alkalommal rendezik meg a Múzeumok Őszi Fesztiválja című programsorozatot 160 múzeum részvételével. Az eseménysorozat megnyitó rendezvénye lesz a Múzeumpedagógiai Évnyitó, ahol többek között átadják a Múzeumpedagógiai nívódíjat is. A programsorozaton részt vevők vendégségbe mehetnek Mátyás udvarába, apródiskolában tanulhatnak, tervezhetnek királyi, nemesi és céhes címereket, megismerhetik az ókori wellness világát, a budapesti földalatti történetét, de betekinthetnek pincékbe, padlásokra és raktárakba is. Az eseménysorozatot megnyitó rendezvény a Múzeum-pedagógiai Évnyitó szeptember 28-án kerül megrendezésre, ahol a pedagógusok és a diákok tudhatják meg, hogy a múzeumok milyen programokkal várják őket az év folyamán. Ezen az estén adják át a Múzeumpedagógiai nívódíjat is az újszerű múzeumpedagógiai kezdeményezések elismeréseként. A Múzeumok Őszi Fesztiválján ben összesen 160 múzeum szervez programokat, hét témakörbe csoporto-sítva az eseményeket: Múzeumok délidőben; A Nagy Rajzolás; Pincétől a padlásig; Művészetek találkozása; Álruhában; Múzeumi tanösvény; valamint Múzeumok őszbúcsúztató vígassága a szabadtéri múzeumok Mártonnapi vígassága címmel. A rendezvény-sorozat szervezője az MMP Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium. (Forrás: KÖNYVAJÁNLÓ HEVES MEGYE VÁRAI AZ İSKORTÓL A KURUC KORIG (MAGYARORSZÁG VÁRAINAK TOPOGRÁFIÁJA 2.) A Castrum Bene Egyesület, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága és a Dobó István Vármúzeum meghív minden érdeklődőt Nováki Gyula-Baráz Csaba-Dénes József- Feld István-Sárközy Sebestyén: Heves megye várai az őskortól a kuruc korig (Magyarország várainak topográfiája 2.) A bemutató helyszíne: Dobó István Vármúzem (Eger, Vár u. 1.), a Dobó-bástya előadóterme Időpontja: november 5., csütörtök, óra A kötetet bemutatja: Paszternák István régész, a KÖH Észak-Magyarországi Irodájának vezetője. A kötet a helyszínen megvásárolható című kötete bemutatójára.

18 IMPRESSZUM Észak-magyarországi kulturális és mőemléki hírlevél. A Herman Ottó Tudományos Egyesület és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Északmagyarországi Irodájának értesítıje. Megjelenik havonta, csak digitális formában. Szerkesztık: Hajdú Ildikó (hil.di@fre .hu) és Paszternák István (istvan.paszternak@koh.hu) Postacímünk 3530 Miskolc, Rákóczi utca 11. Tel./fax: (KÖH). A szerkesztıség nem feltétlenül ért egyet a Hírlevélben megjelenített valamennyi véleménnyel, nézettel. A Hír-levél változatlan formában szabadon sokszorosítható, továbbküldhetı. Képeink, szövegeink felhasználása a forrás megjelölésével lehetséges. (Forrás nélkül megjelent képeink az Internetrıl származnak.) Hírlevelünk korábbi számai letölthetıek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal honlapjáról a címen. A Hírlevél ingyenes, megrendelni, vagy a megrendelést lemondani egy, a szerkesztıknek küldött lel lehet. A megrendelık címeit a Szerkesztıség semmilyen formában nem használja fel és nem adja tovább. Híreink részben a Kultur Pont aktuális hírlevelébıl származnak. Látogassa meg partnerünk honlapját a címen! A képek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal honlapján találhatók (