Témáink ősz. II. évfolyam 3. szám. Kutatók Éjszakája Vácrátóton... 8 Nyomozz növények után az irodalomban alkotópályázat eredményhirdetése...

Átírás

1 Hírlevél ősz II. évfolyam 3. szám Témáink Kutatóközponti újdonságok...2 INFRA Fiatal kutatók... 2 Megjelent publikációk, sikerek...3 Pásztorok tudása Molnár Zsolt... 3 Fán élő mohákat és zuzmókat meghatározó tényezők az Őrségben... 4 Elismerés botanikus kerti ismeretterjesztésért... 4 Kitüntetéseket adott át Fazekas Sándor... 4 Pályázataink, témáink...5 Pirger Zsolt OTKA és Szent-Györgyi Albert Hazahívó Posztdoktori Ösztöndíja... 5 Magyar kutató a tenger mélyén... 5 Botanikus kerti hírek... 7 Pannon Magbank a Berkenyeházban... 8 Kutatók Éjszakája Vácrátóton... 8 Nyomozz növények után az irodalomban alkotópályázat eredményhirdetése... 9 Rendezvények, konferenciák...9 XXXII. SIL kongresszus... 9 Kutatói részvétel a Kárpátok Egyezmény tematikus munkacsoportjaiban A lengyel fehér torony az EuroGIS-GPS záróhelye...11 Ismeretterjesztés, szemléletformálás Az MTA ÖK részvétele a nemzetközi politikában EU ajánlások az ökoszisztéma szolgáltatások térképezésében Az MTA ÖK részvétele a nemzetközi politikában Biodiverzitás és ökoszisztéma-szolgáltatás bizottság (IPBES) Nemzetközi konferencia az ökoszisztémaszolgáltatásokról az MTA Ökológiai Kutatóközpontban Ecosystem Services Partnership (ESP) Konferencia az Istenek szigetén Nemzetközi Duna-expedíció

2 Kutatóközponti újdonságok INFRA 2013 Az MTA infrastrukturális fejlesztés céljából meghirdetett pályázatán INFRA 2013 a Kutatóközpontunkat július 24-i döntése alapján az MTA elnöke az alábbi fejlesztéseinket támogatja: I. Informatikai infrastruktúra-fejlesztés BLI lokális hálózat fejlesztése, megerősítése, szerverszoba klimatizálás, tűzfal átkonfi gurálás, menedzselés ÖBI lokális hálózat elavult részeinek felújítása, szerver helyiségek biztonságának növelése (füstjelző, elárasztás megelőzése) II. Kiemelkedő tudományos tevékenységek feltételeit biztosító kutatási infrastruktúra-fejlesztés A vízi és szárazföldi élőhelyek biodiverzitás vizsgálati lehetőségeinek kiszélesítése pásztázó elektronmikroszkóp (SEM) segítségével az MTA Ökológiai Kutatóközpontjában III. Magyarországon máshol lévő kutatási infrastruktúra használata A Pilisi Parkerdő Zrt. vagyonkezelésében levő három erdőrészletben egy kísérleti terület kialakítása, amely a különböző fahasználatok mikroklímára és vegetációra gyakorolt hatását vizsgálja szerk. Fiatal kutatók szeptember 15-től Kutatóközpontunkhoz 7 új fi atal kutató került felvételre ben születtem Debrecenben. Általános és középiskolás éveimet Balmazújvároson töltöttem. Egyetemi tanulmányaimat 2005 és 2010 között a Debreceni Egyetemen, környezetkutató/ökológus szakon végeztem. Diplomám megszerzését követően a Hidrobiológiai Tanszék PhD hallgatójaként folytathattam tanulmányaimat szeptemberétől pedig az MTA ÖK BLI Bioakusztika és Biomanipuláció Témacsoportjának tudományos segédmunkatársaként dolgozom. Halak iránti érdeklődésem már gyermekkoromban meghatározó eleme volt az életemnek, ami a mai napig megmaradt. Egyetemi hallgatóként mindenképp halakkal szerettem volna foglalkozni, a Hidrobiológiai Tanszék jóvoltából ezt meg is tehettem. Diplomamunkám főként faunisztikai vizsgálatokon alapult. A terepi munkák mellett több alkalommal lehetőségem nyílt a Balatoni Limnológiai Intézet nyári diákjaként belekóstolni a laboratóriumi, kísérletes vizsgálatokba is. Mozsár Attila Az érdeklődésem középpontjában a halak tápanyagforgalomban betöltött szerepének kérdése áll. PhD témám ennek a kérdéskörnek egy kis szeletét igyekszik körbejárni, mégpedig a halak testében tárolt szén, nitrogén és foszfor mennyiségi és aránybeli változásait populációk között és populáción belül. Nagyon izgalmasnak tartom továbbá a táplálkozásökológiai vizsgálatokat és az idegen honos halfajokkal kapcsolatos kérdéseket. Jelenleg a témám: Táplálkozási kapcsolatok és a különböző trofi kus szintek közötti anyagáramlás vizsgálata sekély tavakban ban születtem, Debrecenben, ahol eddigi 25 életévemet töltöttem. Apró gyermekkorom óta rajongok a rovarokért, ennek ellenére a Tóth Árpád Gimnáziumban német tagozatot végeztem, majd végül emelt szinten biológiából érettségiztem, 2006-ban. Ezt követően a Debreceni Egyetem Biológia BSc, ill. Hidrobiológus MSc szakán szereztem diplomát ban kezdtem el az árvaszúnyogok faunisztikai, ökológiai és taxonómiai vizsgálataival foglalkozni. Eddigi munkáim során Tisza-menti holtmedrek, valamint három Duna-menti terület (Szigetköz, Gemenc, Béda-Karapancsa) árvaszúnyoglárva-együtteseit vizsgáltam. Jelenleg még PhD ösztöndíjam utolsó évét taposom dr. Specziár András (MTA ÖK BLI) és dr. Nagy Sándor Alex (DE Hidrobiológiai Tanszék) témavezetésével. A doktorim elsődleges célja az üledéklakó árvaszúnyoglárvák Balatonon belüli eloszlását befolyásoló Árva Diána környezeti tényezők feltérképezése, különös tekintettel a gyakoribb fajok élőhely igényére, valamint a főbb környezeti gradiensek fajszámra, dominancia viszonyokra és egyedsűrűségre gyakorolt hatására. Emellett arra is keressük a választ, hogy a főbb élőhelytípusok diverzitása mennyiben járul hozzá a tó teljes üledéklakó árvaszúnyoglárva diverzitásához. Az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetben eltöltött jó pár nyári gyakorlat után, idén szeptemberben felvételt nyertem a Hal és bentosz témacsoportba, mint tudományos segédmunkatárs ben végeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetemen okleveles környezetkutatóként. Tanulmányaimat a Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájában folytattam, ahol 2013 szeptemberében doktori abszolutóriumot szereztem. Kutatási témám a természetes kártevő kontrollt befolyásoló helyi és táji faktorok vizsgálata. PhD ösztöndíjam időtartama alatt terepi kísérleteket végeztem a rovarevő énekesmadarak araszolóhernyókra és gyapjaspille petecsomókra gyakorolt hatásának vizsgálatára hazai tölgyerdőkben. Fő kérdésem, hogy a madarak által nyújtott kártevő kontroll hatékonyságát hogyan befolyásolja az erdőszerkezet és erdőtermészetesség. Fiatal kutatóként tervem az eddigi terepi eredményeim publikálása, valamint korábbi kutatásaim folytatása és kibővítése mezőgazdasági kártevők kontrollját befolyásoló helyi és táji faktorok vizsgálatával. Bereczki Krisztina - 2 -

3 A Pécsi Tudományegyetemen szereztem biológus diplomát 2010-ben, majd az ELTE Biológia Doktori Iskolájában voltam PhD-hallgató 2013-ig. Eddig magyarországi mezofi l kaszálórétek és legelők növénycönológiájával foglalkoztam, jelenleg ebben a témában írom a doktori disszertációmat. Vácrátóton Botta-Dukát Zoltán témavezetésével a magyarországi, száraz dolomitvegetáció diverzitásának térbeli mintázatait és társulási szabályait fogom vizsgálni. Terepmunkát és számítógépes modellezést, adatelemzést egyaránt szívesen végzek. Lengyel Attila Az ELTE biológus szakán 2010-ben végeztem. Az elmúlt három esztendőben a PTE Biológiai Doktori Iskola doktorandusz hallgatója voltam. A fi atal kutatói munkám célja az agrár-erdészeti rendszerekhez tartozó fás legelők és legelőerdők recens és történeti növényzeti-átalakulásának feltárása. A kutatás során élőhely-térképezési, tájtörténeti és etnoökológiai módszereket alkalmazok. A vizsgálatokat somogyi, beregi, bakonyi és székelyföldi mintaterületeken végzem. Varga Anna A témám a dunai fi toplankton rövid- és hosszú távú változásainak vizsgálata a környezeti paraméterekkel összefüggésben. Ezelőtt az ELTE Környezettudományi Doktori Iskola hallgatója voltam, doktori témámban is a dunai fi toplankton egy domináns fajával, a Skeletonema potamos kovaalgával foglalkoztam, ezt a munkát is részben a Duna-kutató Intézetben végeztem. Duleba Mónika A Debreceni Egyetemen töltött éveim alatt tagja voltam a Növénytani Tanszék orchidiótákból álló csapatának, amely dr. Molnár V. Attila vezetésével tevékenykedik. Majd itt, az MTA Tisza-kutató Osztályán folyó kutatásokba kapcsolódtam be. Most induló munkám során feladatom lesz a hazai hínár-, mocsári- és iszapnövény fajok biológiai és funkcionális jellemzőinek vizsgálata herbáriumi adatfeldolgozás és terepi adatgyűjtés segítségével. Megőrizve korábbi kötelékeimet, részt veszek Molnár V. Attila OTKA azonosító számú Magyarország veszélyeztetett hajtásos növényeinek ritkasága, életmenet-jellemzői és klímaválasza című projektjében, ahol vízi és terresztris fajok funkcionális jelleganalízisét végezzük. Témavezetőmmel (dr. Lukács Balázs András) a közelmúltban létrehoztunk egy növényökológiai kutatócsoportot, melynek tevékenysége a oldalon lesz követhető. E. Vojtkó Anna Megjelent publikációk, sikerek Pásztorok tudása Molnár Zsolt Molnár Zsolt tíz éve kutatja a pásztorok, parasztemberek hagyományos ökológiai tudását a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja Ökológiai és Botanikai Intézetének (MTA ÖK ÖBI) tudományos főmunkatársaként. A Hortobágyon, a Gyimesben és közép-ázsiai országokban dolgozik. Aki az ideje nagy részét a természetben tölti, nagyon sokat tud lakóhelye növényvilágáról és a táj történetéről. A hortobágyi pásztorok a területen előforduló 440 növényfajból nagyjából 250-et tudnak megnevezni, ezeket 172 népi fajba sorolják. Az elnevezésekkel lefedik a gyakran szemük elé kerülő növények több mint kilenctizedét. Ugyanakkor a népi nevek gyakran nem egyeznek a tudomány által alkalmazott hivatalos fajnevekkel. A növényhatározóban veresnadrág csenkesz nevet viselő növényt például a pásztorok tippannak hívják így fordulhat elő, hogy egy botanikus és egy pásztor más fajra gondol, ha a kifejezést hallja. Molnár Zsolt az ökológia és a néprajz szakterületét párosítja. A klasszikus ökológiához képest más módszerekkel dolgozik: mintavételi helyszínek felmérése helyett embereket kérdez, összegyűjti, ők hogyan látják azt a tájat, amelyet az ökológusok is kutatnak. Emiatt időnként érik is kritikák. Mikor fogsz már megint rendes ökológiával foglalkozni? kérdezte tőle egyik kollégája. (Cserébe éppen az idei Föld napján kapta meg a Pro Natura Díjat.) Bajomi Bálint forrás:

4 Fán élő mohákat és zuzmókat meghatározó tényezők az Őrségben 2013-ban két publikáció is megjelent az epifi ton moha és zuzmóközösséget meghatározó környezeti tényezőkről az őrségi erdőkben. Az egyik publikáció a fajgazdagságot, a másik a faji-összetételt elemzi mind az állomány, mind a faegyedek léptékében: Király, I., Nascimbene, J., Tinya, F., Ódor, P Factors infl uencing epiphytic bryophyte and lichen species richness at different spatial scales in managed temperate forests. Biodiversity and Conservation 22(1): IF: Ódor, P., Király, I., Tinya, F., Bortignon, F., Nascimbene, J Patterns and drivers of species composition of epiphytic bryophytes and lichens in managed temperate forests. Forest Ecology and Management 306: IF: A két közösség fajgazdagsága között szoros összefüggést találtunk, így nem meglepő, hogy a legfontosabb környezeti változók hasonlók voltak esetükben. Meghatározónak bizonyult a fafaj összetétel és a magas fafaj diverzitás, valamint a cserjeszint jelenléte. A mohák esetében a tölgyek, a zuzmók esetében a tölgyek és a gyertyán szerepe a legjelentősebb a biodiverzitás szempontjából. Eltérés a két közösség között, hogy a zuzmók preferálják a heterogén fényviszonyokat, míg a mohák érzékenyebbek a kiegyenlített erdei mikroklímára és a fák méretére. Mindkét közösség esetében az állomány léptékű tényezők fontosabbnak bizonyultak a táji és a történeti változóknál. A gazdálkodási gyakorlatra vonatkozóan megállapítható, hogy az epifiton közösségek szempontjából a folyamatos erdőborítást fenntartó szálalás kedvezőbb körülményeket biztosít, mint a vágásos üzemmód. A publikációk az Ódor Péter irányításával zajló Őrs-Erdő projekt keretében készültek ( index.htm) az OTKA (79158) és az Őrségi Nemzeti Park támogatásával. Ódor Péter Radula complanata egy jellegzetes kéreglakó májmoha, amelyet leggyakrabban tölgyeken láthatunk. Elismerés botanikus kerti ismeretterjesztésért Szakács Éva kolléganőnknek, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert munkatársának az erdőpedagógia, azon belül a botanikus kerti ismeretterjesztés területén végzett munkája elismeréseként Sopronban, a Mészáros Károly Erdészeti Felsőoktatási Emlékalapítvány kuratóriuma Emlékalapítványi Díj elismerést adományozott. Az alapítvány célja Prof. Dr. Mészáros Károly hazánkban és a határainkon túl is ismert, és elismert munkásságának megőrzése, az erdészet-erdőgazdálkodás felsőoktatásának támogatása és fejlesztése, tanulmányi ösztöndíjak adományozása. Az Emlékalapítvány díjában 5 fő részesült, a kitüntetések átadására június 28-án került sor az Erdőmérnöki Kar Diplomaosztó Kari Tanácsülésén. Némethné Mázsa Katalin Kitüntetéseket adott át Fazekas Sándor Szakács Éva a gyermekek körében. Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adta át Dr. Berczik Árpád akadémikus, professzor emeritusnak, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet nyugalmazott igazgatójának. A kitüntetést a hat évtizeden át végzett, nemzetközileg is nagyra becsült kutatómunkájáért, a hidrobiológia, ökológia, tájökológia, zoológia területén elért egyedülálló tudományos eredményeiért kapta. A kitüntetés átadására az Államalapító Szent István ünnepe, augusztus 20. alkalmából, a Vidékfejlesztési Minisztérium augusztus 20-i kitüntetési ünnepségén került sor. szerk

5 Pályázataink, témáink Pirger Zsolt OTKA és Szent-Györgyi Albert Hazahívó Posztdoktori Ösztöndíja Az MTA ÖK BLI újonnan megalakult témacsoportjának Kémiai Ökológiai és Neurobiológiai Témacsoport tagjaként nagy lehetőséget jelent mind az MTA ÖK, mind a kutatócsoport, valamint jómagam számára a két elnyert pályázat. 1. Nemzeti Kiválóság Program keretében Szent-Györgyi Albert Hazahívó Posztdoktori Ösztöndíj 2. Dynamic changes of peptide-protein composition in aquatic animals underlying adaptation to environmental challenges A pályázati támogatásokat maximálisan öko-fiziológiai és kémiai-ökológiai kutatások megvalósítására kívánom fordítani, amely egy merőben új kutatási profi l az ÖK-ban és Magyarországon egyaránt. Azonban úgy gondolom, hogy az adott infrastrukturális és intellektuális háttér adottságai mellett a tervezett kutatások kivitelezhetők és megvalósíthatók. Mindkét pályázat célja, a változó peptid-protein profi l feltérképezése a környezeti kihívásokhoz való adaptáció során egy sekély tavi ökoszisztéma gerinces és gerinctelen modellállataiban, biokémiai, molekuláris biológiai, szövettani és elektrofi ziológiai vizsgálati módszerek felhasználásával. A különböző fi zikai (pl. hőmérséklet) és kémiai (pl. humán eredetű hormonszennyezések) abiotikus környezeti hatások erőteljes hatást gyakorolnak egy sekély tó, pl. a Balaton ökoszisztémájára. Az állandóan változó környezet, mint élettér, folyamatosan új kihívások elé állítja az ott élő növényi és állati szervezeteket. A környezeti kihívásokhoz való azonnali és hosszú távú dinamikus alkalmazkodás, az adaptáció, elengedhetetlen az egyedek számára az adott ökoszisztémában való hosszú és sikeres élet szempontjából. Az egyedek adaptációjának hátterében sejtszinten peptidek, fehérjék és enzimatikus folyamatok állnak. Ezek a molekuláris elemek (peptidek, fehérjék), mint biomarkerek, együttesen vesznek részt a környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodásban és végső soron a szervezet belső egyensúlyának, a homeosztázisnak a fenntartásában is. Támogatott kutatásaim kapcsán a hibernáció, illetve inaktív állapot, valamint a hormonterheléshez való alkalmazkodás hátterében álló peptid-protein profi lok vizsgálatára koncentrálok. Ez olyan biomarkerek, stressz rezisztencia faktorok vizsgálatát jelenti, mint pl. hő-sokk fehérjék, apoptózis markerek, különböző azonosított neuropeptidek (PACAP, FMRFa, GSPYFVa, FRTFQOH, GSGASGSMPATTS, VIP, QLSMLRLa, PMSMLRLa, PID- SIGSSFYOH), IGF-1, IL-1, IL-6, TNF, citokrom-p450 és az acetilkolinészterázok. A peptid és fehérje profi l mennyiségi és minőségi viszonyainak a megismerése alapvető fontosságú a megváltozott környezeti hatások által kialakított új élettérhez való adaptáció megértésében és értelmezésében. Másrészről, az abiotikus környezeti tényezők megváltozása monitorozható is az említett molekuláris faktorokkal, amelyek mint diagnosztikus és prognosztikus eszközök, biomarkerek, felhasználhatók a változások rövid és hosszú távú leírásában. Ezért tűztem ki célul, hogy különböző biológiai módszerekkel megvizsgáljuk az adaptációt kiváltó abiotikus környezeti változásokat (pl. hormonterheltség), a rövidtávú adaptáció komplex jelenségét és annak molekuláris hátterét egy sekély tavi ökoszisztéma gerinctelen és gerinces egyedeiben. Az elnyert PD-OTKA pályázat keretében jelenleg a Balaton és a Zala vízgyűjtő rendszerében mérjük fel a hormon és gyógyszermaradvány terheltséget kb. 70 mintavételezési hely komplex vizsgálata mellett. Eddigi eredményeinket a novemberben megrendezésre kerülő Ökotoxikológia konferencián kívánjuk bemutatni. Pirger Zsolt Magyar kutató a tenger mélyén Interjú G. Tóth Lászlóval G. Tóth László hidrobiológus, limnológus és ökológus pályája során változatos helyszíneken kutatott: a Csendes-óceán mélytengeri árkaiban 1600 méter mélyen, spanyol hegyekben 3200 méter magasan, a Duna-deltában, a tenger szintjén és hazánkban a Balatonon, 100 méter magasságban. Vizsgálatai mindig a vizekben lebegő apró élőlényekhez, a planktonhoz kapcsolódtak. Január óta az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének (Tihany) igazgatójaként tevékenykedik. Mire fókuszált kutatásai során? A plankton életére, azon belül a planktonikus táplálékhálózat működésére koncentráltam. Tovább szűkítve: a zooplankton mint kulcsélőlénycsoport táplálkozására, növekedésére, szaporodására, anyagcseréjére, légzésére a plankton egyébként a vízben lebegő parányi élőlények közösségét, ezen belül a zooplankton az állati szervezeteket jelöli. Nagyon szeretem a tengert, nagyon sokat dolgoztam tengeri ökoszisztémákon és 1986 között egy nemzetközi kutatócsapat fi atal magyar tagjaként vizsgáltam a Déli-Atlanti-óceánban és az Antarktisz környéki vizekben különböző tengeri zooplankton szervezetek táplálkozását, biomaszsza-produkcióját és légzését. Egy több éves projekt keretében japán kollégákkal rendszeresen vizsgáltam a Csendes-óceán mélytengeri árkaiban élő bentikus állatvilág táplálkozását

6 Milyen mélyre mentek le? Tengeralattjáróval szálltunk alá 1600 m mélyre, 28 kísérleti merülésünk volt. Milyen érzés volt 1600 m mélyre merülni? Egyrészt felemelő érzés volt annak a tudata, hogy az ember egy olyan tájat pillanthat meg, amelyet korábban még nem látott emberi szem. A mélytengerek világa még nagy meglepetésekkel fog szolgálni. A másik megemlítendő érdekesség, hogy a merülések során az ember időérzéke mintha felborulna. Egy-egy ilyen munkanap a le-és a felmerülést is beleszámítva óra,, ennyi ideig ültünk bent egy kétméteres átmérőjű gömbben hárman. Mégis mindezt sokkal rövidebbnek éreztük az idő múlása gyorsabbnak tűnt. Ez a mélytengeri merülők általános tapasztalata. Milyen eredmények jöttek ki ezekből a kutatásokból? A mi csapatunk a világon először mutatta ki helyszíni mérésekkel a mélytengeri hőforrások kemoszintetikus baktériumközösségeinek biomassza-termelését és jelentőségét a fogyasztók táplálékellátásában. A kemoszintézis a fotoszintézis mellett a szervesanyag-szintézisnek egy kémiai energiaforráson alapuló érdekes formája, amely nagy volumenben zajlik a mélytengeri hőforrásokban. Fontos megemlíteni, hogy a helyszínen, a tenger fenekén dolgoztunk. A felszínre felhozott mintákon már mások is végeztek hasonló méréseket, de mi ennél jobb eredményt értünk el, mert a helyszínen, in situ mértünk. G. Tóth László Hol dolgozott még ezen kívül? A Balatonon kívül más tavakban is: a dél-spanyolországi Sierra Nevadában egy magashegységi tóban ahová sok éven át rendszeresen visszamentem. A munka egy együttműködés keretében zajlott a tihanyi intézet és a Granadai Egyetem között. A tó 3200 m magasban van, nagyon erős az UV-B sugárzás. Azt vizsgáltuk, hogy a zooplankton hogy tolerálja ezt a sugárzást, és összefügg-e ezzel élénk, piros színük. Berlin környéki tavakban dolgoztam még, és az örményországi Szevan-tóban, a Kaukázusban. Itt hasonló kutatásokat végeztem. Nagyon hideg tó volt; ott is a zooplankton adaptációját vizsgáltuk magashegyi körülmények között: alacsony hőmérsékleten és magas UV-B sugárzás mellett. Azután két csodálatos évet töltve Japánban, a Kizaki- és az Aoki-tavakban kutattam a zooplankton táplálkozástudományi területén. Az Európai Bizottság egyik központi intézményében, az isprai JRC (Olaszország) Környezeti- és Fenntarthatósági Intézetben töltöttem még másfél évet, ahol az Európai Unió Vízi Környezeti Politikájának tudományos hátterét adtuk 11 kollégámal. Ezért a munkánkért megkaptuk a JRC-Price-2005 díjat is. Dacára annak, hogy ez elsősorban magas szintű koordinációs munka volt, jó néhány tudományos cikk is született belőle. A Duna-delta kis tavaiban is dolgoztam, amely Ramsari-terület: a Ramsari Egyezmény a vizes élőhelyeket védi. A tihanyi intézetünk és a Román Akadémia Biológia Intézete hosszú évek óta együttműködésben áll ebben a kutatómunkában. Itthon milyen témákat kutatott? Munkatársaimmal és hallgatóimmal feltártuk a balatoni zooplankton anyagforgalmának hatékonyságát. Egyik legjobban idézett eredményünk annak felfedezése és bizonyítása volt, hogy a Balaton erős turbulenciájának és magas ásványi lebegőanyag-tartalmának szelektív hatása van a planktonszervezetekre. A mindig zavaros balatonvízben ugyanis a lebegő ásványi szemcséket ezek a szűrő szervezetek automatikusan bekebelezik, és ezáltal romlik táplálkozásuk hatékonysága. Lassabban fejlődnek, kevesebb utódot hoznak létre ahhoz képest, mintha nem lennének ezek az ásványi lebegő anyagok a Balatonban. De ez a tó egyik legjellegzetesebb fi zikai tulajdonsága. Teljesen új eredmény volt a Balatonon, hogy egy Dopplervelociméterrel éveken át monitoroztuk a Balaton nyílt vizének turbulencia-intenzitását. Megállapítottuk, hogy a Balaton a világ egyik legturbulensebb állóvize: ez azt jelenti, hogy tele van örvényekkel, turbulens áramlásokkal. Ez az erős turbulencia nyírja a planktont, szintén szelektív hatása van. Ezek a turbulens nyíró erők nagy viharok esetén jelentős mortalitást okoznak bizonyos zooplanktonfajoknál. Ilyen erős viharok évente alkalommal vannak a Balatonon ez egy jelentős környezeti tényezője a zooplankton alakulásának. Melyik eredményének volt a legnagyobb nemzetközi visszhangja? A zooplankton táplálkozási kapcsolatainak feltárása során elért és az imént részletezett turbulens hatásokkal kapcsolatos eredményeimnek. Jelentős eredményemnek tartom még egy biokémiai eljárás adaptálását a tavi és a tengeri zooplankton oxigénfogyasztásának becslésére, amely módszerrel kiváltható a technikailag roppant érzékeny respirométerek alkalmazása. Ez utóbbi használata egy imbolygó hajó fedélzetén szinte lehetetlen, hacsak a megfi gyelőt és magát a műszert fel nem függesztik egy nagy hintára. Ezzel kapcsolatos publikációimra mintegy 800 független idézettséget kaptam eddig. Idén januártól ön vezeti az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetét. Milyen témákkal foglalkozik az irányítása alá tartozó csapat? Van egy Hidrobotanikai és egy Hidrozoológiai Osztályunk, amelyek elsősorban a Balaton, de emellett más magyar és külföldi felszíni tavak és folyók hidrobiológiájával és vízkémiájával foglalkoznak. Az MTA ÖK keretén belül pedig csápjaink lassan kiterjednek a vizenyős területek, sőt, olyan természetesen diverz tájak felé is, amelyek vizes és szárazföldi területeket egyaránt magukba foglalnak. A harmadik egységünk a Kísérletes Állattani Osztály, amely elsősorban gerinctelenek élettanával foglalkozik főként azzal, hogy a környezeti hatások milyen élettani és funkcionális hatásokat okoznak. Az elsőként említett két osztályon dolgozó kutatók együttesen a madarakon kívül szinte minden főbb állat-és növénycsoporthoz értenek, így az egész vízi táplálékhálózatot tudjuk kutatni. Vizsgáljuk tehát a fitoplanktont, a zooplanktont, a makrogerincteleneket, azok lárváit, a rovarlárvákat és a halakat. 43 kutató dolgozik az intézetben, zömük fiatal, 24 és 40 közötti aktív társaság. Többségük már világjárt, elismert szakember. Tavaly 88 írott, tudományos folyóiratban megjelent publikáció született Tihanyban ez azt jelenti, hogy átlagosan minden negyedik nap született egy közlemény. Bajomi Bálint forrás:

7 Botanikus kerti hírek Az őszi munkák már javában folynak a Kertben. Az utóbbi napok hűvös hajnalaitól óvva érzékenyebb dézsás növényeinket már telelőhelyeikre behordtuk a napokban. A beköszönő hűvösebb napokkal megkezdődött a lombszíneződés is. A nyár folyamán minden egyéb munkát háttérbe szorítva nagy erőkkel folyt az öntözés, hogy a rendkívüli szárazság ellenére minél több növényt sikerüljön megmenteni a gyűjteményekben. A szárazság most is tart, a kert néhány értékes növényét elveszítette. A kertben lévő hidak az utóbbi években igen elhasználódtak, javításuk, lecserélésük szükségessé vált, mely az Akadémia támogatásával valósulhat meg. Három híd teljes cseréje már megtörtént, a további hidakon a munkák az elkövetkező hetekben zajlanak. Állagmegőrzés szempontjából kulcsfontosságú felújítási munkák a vízimalmot is érintik: a tetőzet kritikus állapota miatt tavaly ősszel fóliaborítást kapott az épület. A tető felújítása remélhetőleg még idén megtörténhet, melyhez szintén az Akadémia biztosít anyagi keretet. A munkálatok a tervezés és engedélyezés fázisában járnak, még az ősszel megvalósulnak. A malomkerék abroncs is hegesztésre vár, ez a közeljövőben megvalósul, s újra foroghat a kis malom kereke. Több lépésben került sor a patak tisztítására az elmúlt hetekben, mellyel a leült hordaléktól és a felúszó törmeléktől mentesítettük a vízfolyást. Teljes virágpompában nyílik a kopasz őszirózsa (Aster novi-belgii) nemzeti fajtagyűjteményünk, mely a Rendszertani kertben, a fészkesek ágyásai mögött található két hosszú ágyásban. A több mint 80 kopasz őszirózsa kertészeti fajta a fehér, rózsaszín, lila, kék, bíbor számtalan árnyalatában virít minden évben. A vad faj Észak-Amerika keleti, atlantikus részén őshonos, nedves réteken, óceánközeli mocsarakban fordul elő. Tudományos nevét New York régebbi elnevezéséről ( New Belgium ) kapta. Mára számtalan szebbnél szebb fajtáját nemesítették ki. Tavalyi évben a teljes fajtagyűjtemény kiásásra került, ágyásait az évelő gyomoktól megtisztítottuk, majd egy évig földjét pihentettük, eközben a növények dézsákban kaptak elhelyezést. Tavasszal megtörtént a növények visszaültetése, s a két ágyás az elkövetkezendő hetekben új szegélyt kap augusztusában a Duna TV munkatársai a rendszertani gyűjteményben forgatott, legfőképpen a gyógynövényekről (mórmályva, útifű, citromfű, kakukkfű, cickafark, menták, benedekfű, orvosi zsálya, levendula stb.) készültek felvételek. A forgatott anyagot a Duna TV Hagyaték című szellemtörténeti magazinsorozatához, melynek egyik része a népi gyógyászatról szól, fogják felhasználni. A közszolgálati TV-csatornákon ismét találkozni lehet a Vácrátóton készített állófelvételekkel, melyek a reklámszüneteket választják el a műsortól. Augusztusban a botanikus kert munkatársai (Kósa Géza és Fráter Erzsébet) botanikai terep- és gyűjtőúton a Nyugat-Kaukázusban jártak Szakács Éva, Kósa Géza, Fráter Erzsébet

8 Pannon Magbank a Berkenyeházban A nyári ÖK Hírlevélből is már értesülhettek munkatársaink, hogy átalakult a Berkenyeház kiállítás egyik része, mert a Pannon Magbank is helyet kapott annak témái között. Igyekeztünk a korábbi installációk tartalmi és formai megoldásaihoz méltó, szintén interaktív szemléltetőanyagot összeállítani, mellyel a látogatók fi gyelmét a Magbank fontosságára, céljaira hívjuk fel. A kisebb gyermekekre is gondoltunk néhány alacsonyabban lévő játékos felülettel, így a kiállítás többi részéhez hasonlóan felnőttek, gyermekek egyaránt találnak számukra érdekes információkat. A Berkenyeház előtti rész is bővült két installációval. Nemrégiben érkezett a nyomdától a kiállításrészhez tartozó vezetőfüzet, mely szintén nem csupán a felnőttek számára készült, így az ismeretközlő részek mellett játékos feladatok is találhatók benne. A megújult kiállításrészt és a füzetet is ajánljuk munkatársaink szíves fi gyelmébe, mely a szokásos berkenyeházi nyitva tartási időben megtekinthető, a füzet pedig a helyszínen beszerezhető. Utóbbit a berkenyés kolléganőtől tudnak kérni. Szakács Éva Kutatók Éjszakája Vácrátóton Pannon Magbank vezetőfüzet. Az MTA ÖK ÖBI először csatlakozott a népszerű Kutatók éjszakája eseménysorozathoz. A programok az intézet több helyszínén kaptak helyet. Idén a varázslatosan illatozó növényeké volt a főszerep. A programok voltak: 1. A jövő növényei Pannon Magbank (Berkenyeház) 2. Túl nagy lábon élünk interaktív kiállítás vezetéssel (Karbonház) 3. Sejtbe zárt illatok illóolaj kivonása a laboratóriumban (Kastély Laboratórium) regisztrációköteles program 4. Szagoljon, játsszon, kérdezzen! - Illatos növények és felhasználásuk (Kastély Tanácsterem) 5. Fűszerek az élelmiszertudományban (Kastély Tanácsterem) Legtöbben a Berkenyeházban fordultak meg, ahol az állandó kiállítás megtekintése mellett, most kutató vezetésével a Pannon Magbank projektről kaphattak a látogatók bővebb információt. Itt a bejárat mellett tölthették ki a résztvevők azt a tudáspróbát is, melynek kérdései az öt program előadásai alapján kerültek összeállításra. A helyesen válaszolók apró ajándékot kaptak. Szintén népszerű volt a Szagoljon, játsszon, kérdezzen! program, ahol az előadás után a gyerekek és a játékos kedvű felnőttek megpróbálták felismerni kép, vagy illat alapján az illóolaj tartalmú gyógynövényeket, illetve rejtvényt fejthettek. Nagyon nagy érdeklődés volt a regisztrációs programunk iránt, ahol a regisztrált 28 fő helyett végül összesen 40 fő fi gyelte meg, hogyan vonják ki a kutatók a laboratóriumban az illóolajat a gyógynövényekből. A programok 15 órától 19 óráig tartottak, ez idő alatt összesen 65 fő látogatta meg a programokat. A résztvevők főiskolai csoportok, illetve családok voltak. A rendezvényt látogatók száma idén még kevés volt, de a főszervező előzetes tájékozatása szerint ez az először csatlakozó, főleg vidéki helyszíneknél várható volt. A látogatók szóbeli visszajelzése egyértelműen pozitív volt, akik eljöttek jól érezték magukat. A programot szervező csapat tagjai: Székelyné Bognár Eszter, Török Katalin, Czúcz Bálint, Engel Rita, Szabó Krisztina, Halász Krisztián, Mázsa Katalin, Magyar Melinda, Barna Lajosné Éva (dietetikus) és Halászné Szakács Éva. Két diák segítőnk: Székely Kristóf és Lorenz Péter Székelyné Bognár Eszter, Szakács Éva

9 Nyomozz növények után az irodalomban alkotópályázat eredményhirdetése Az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertje az Athenaeum az interneten című TÁMOP /1/ KMR számú projekt keretében meghirdetett, NYOMOZZ NÖVÉNYEK UTÁN AZ IRODALOMBAN című pályázatának eredményhirdetése. A pályázat célja volt, hogy a gyerekek kreativitásának segítségével felhívja a fi gyelmet a növényvilág szépségeire, sokféleségére és a növények életünkben, kultúránkban játszott elengedhetetlen szerepére, valamint hozzájáruljon az olvasáskultúra fejlesztéséhez. A két korosztályból együttesen a 6 legszebb, legötletesebb munka beküldője nyert. A pályázat nyertesei: Forczek Zsófi a (Kiskunhalas), Lőrincz Eszter (Dunabogdány), Nagy Norbert Viktor (Budapest), Pink-Bessenyei Lilla (Váchartyán), Sárai Anna (Tatabánya), Tóth Tünde (Zebegény). A nyertesek október 6-án (vasárnap) két felnőtt kíséretében díjmentesen látogathatnak el a Vácrátóti Botanikus Kertbe, ezen a napon a Földi javak asztalunkon című rendezvényünk keretében kerül sor a díjátadóra 11 órakor. A nyertes pályaműveket és a bíráló bizottság által ötletesnek, szépnek talált munkákat kiállítjuk október 6. és 18. között a Botanikus Kertben a Tornácosház tornácán. Szakács Éva Rendezvények, konferenciák XXXII. SIL kongresszus augusztus 4. és 9. között Budapesten tartotta 32. kongresszusát a Nemzetközi Limnológiai Társaság (International Society of Limnológiai SIL), amely szervezésének oroszlánrészét a Balatoni Limnológiai Intézet végezte. A SIL egy nemzetközi tudományos szervezet több ezer taggal, több mint 80 országból, amely közel száz éve az édesvizek kémiai, fi zikai és biológiai aspektusának tanulmányozásának céljából alakult. A szervezet 1930 után másodszor tisztelte meg a magyar limnológusokat azzal, hogy országunkban rendezhettünk meg egy kongresszust, amelynek témájaként a Változatos vizek gazdag élet jeligét választottuk. A kongresszus tematikájának megfelelően foglalkozott az édesvizek biodiverzitásával, de a főbb élőlénycsoportok ökológiájáról, a limnológia környezeti, klimatikus és antropogén aspektusairól, az édesvizek monitoringjáról, modellezéséről, illetve az extrém események előrejelzéséről is hallhattunk előadásokat. A kongresszus sürgető tudományos, vízügyi és politikai kérdéseket is feszegetett, hiszen a tematikák között nem csak alapkutatási, de alkalmazott limnológiai témák is szerepeltek. Öt nap alatt a budapesti SIL kongresszuson több mint 400 szakértői előadást hallgathatott meg a 47 országból érkezett 460 látogató. A kongresszuson az Ökológiai Kutatóközpontot képviselő 29 kutató nívós előadásokkal és poszter bemutatókkal öregbítette a magyar hidrobiológia érdemeit. De nem csak az előadók, hanem a hallgatóság is bebizonyította az édesvizek tematikájához kapcsolatos szakavatottságát. A tudományos program a formátumok és programok gazdag keverékét mutatta, hiszen a meghívott plenáris előadók mellett szóbeli, illetve poszter előadásokat is tartogatott az érdeklődők számára. A 32. SIL kongresszuson hét vitaindító, plenáris előadás hangzott el. A hétből kettőre tradicionálisan a Nemzetközi Limnológiai Társaság vezetősége tesz javaslatot. Ebben az évben a választás Dr. Catherine M. Pringle (University of Georgia, Odum School of Ecology) és Dr. Robert J. Naiman (University of Washington) professzorokra esett. Naiman professzor Complexity and the Restoration of River Ecosystems című előadásában az emberek által kizsákmányolt folyók restaurációjával foglalkozott és bemutatta a sikeres és sikertelen - 9 -

10 helyreállítások jellemzőit és az eljárások tanulságairól is szólt. Pringle professzor How resilient are neotropical stream ecosystems to species loss and climate change? című plenáris beszédében a trópusi és szubtrópusi kis folyások klímaváltozásra adott ökoszisztéma-válaszait, és a kapott adatokból általánosított biodiverzitás csökkenésének és a klímaváltozás hatásának várható eredményeit mutatta be. A meghívott neves előadók között volt Dr. John A. Downing professzor úr, az ASLO (Association for Sciences of Limnology and Oceanography) elnöke, aki az oceanológia és a limnológiai szinergizmusának erősítéséről tartott izgalmas előadást. Dr. Martin Dokulil az ausztriai és általában az európai tavak példáján keresztül mutatta be a klímaváltozás már észlelhető hatásait. Dr. Henri Dumont a mesterséges csatornák hatását mutatta be a fajok biodiverzitására. Dr. Luigi Naselli Flores a mediterrán tározók fi toplankton ökológiáját mutatta be, különös tekintettel a vízszintingadozás, és a vizek felmelegedésének összefüggésére. A magyar limnológusok nagy megelégedésére a kongresszus plenáris szekciójának hazai előadója is volt Dr. Somlyódy László professzor személyében, aki a vízszintváltozás hatását mutatta meg a sekély tavakra a Balaton példáján. A plenáris előadásokat követően a hallgatóság 24 szekcióülésen vett részt, ahol a hallgatóság behatóbban tudta az adott szűkebb szakmai terület kérdéseit megvitatni. A tudományos program mellett a kongresszus szervezői 3 szakmai kirándulást is szerveztek. Magyarország bővelkedik turistalátványosságokban, így a szervezőknek nem eset nehezükre kiválasztani olyan helyszíneket, amelyek felkeltették volna a kongresszus résztvevői tudományos érdeklődését. Így a kongresszus látogatóinak lehetőségük volt, hogy megtekintsék Magyarország természetes szubmontán patakjait, kicsi és a nagy vízfolyásokat (Ipoly ill. Duna) és Közép-Európa legnagyobb sekély tavát, a Balatont. A kongresszust záró vacsorát a Budapesttől 50 km-re lévő lankás Domony-völgybe szervezte a szervező bizottság, ahol minden adva volt a kellemes szórakozáshoz és barátságok kötéséhez. A helyszínen nem csak szép táj, de cigányzenével fűszerezett igazi magyaros vacsora és egy nagyon népszerű lovas előadás szórakoztatta a vendégsereget. A kongresszus lehetővé tette a résztvevők számára a sikeres információcserén, illetve a munkájuk bemutatásán túl a kapcsolatrendszereik fejlesztését, a fiatal kutatók számára lehetőséget nyújtott, hogy találkozhassanak, illetve négyszemközt, vagy a sok szakmai fórumon beszélgessenek világhírű limnológusokkal és a SIL vezetőségével. A kongresszus szervező bizottsága reméli, hogy a 32. SIL kongresszus kellemes emléke sokáig megmarad az idelátogató kutatókban. Tóth Viktor Kutatói részvétel a Kárpátok Egyezmény tematikus munkacsoportjaiban A Kárpátok Egyezmény (teljes nevén Egyezmény a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlődéséről) a Kárpátok térségéhez tartozó országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia,, Szlovákia és Ukrajna) között jött létre, május 22-én Kijevben. A keretegyezmény célja, hogy, a határokon átnyúló és regionális együttműködések kialakítása segítségével az érintett országok hozzájáruljanak a Kárpátok fenntartható fejlődéséhez és megőrizzék a térség értékeit, így az egyedi és különleges természeti és kulturális örökséget. A térségi regionális szintű kutatási együttműködés megerősítésére alakult meg a Science for Carpathians (S4C) együttműködés 2008-ban Pozsonyban től az MTA ÖK ÖBI (MTA ÖBKI) kutatói is részt vettek az együttműködésben, elsősorban a Forum Carpaticum konferenciák (2010 Krakkó, 2012 Stará Lesná, Szlovákia, 2014 Lviv, Ukrajna) szervezésében. A Kárpátok Egyezmény Ideiglenes Titkársága és az S4C közötti együttműködési megállapodás alapján az S4C kutatói az idei évtől részt vehetnek a kutatási területüknek és érdeklődésüknek megfelelő tematikus munkacsoportok ülésein, a keretegyezmény végrehajtását szolgáló jegyzőkönyvek szövegezésében és véleményezésében. Az MTA ÖK kutatói eddig három munkacsoportban is részt vettek: a biológiai és táji sokféleség megőrzése és fenntartható használata (Mázsa Katalin ÖBI), a fenntartható közlekedés (Puky Miklós DKI), valamint a kulturális örökség és hagyományos tudás munkacsoportban (Biró Marianna ÖBI). Az első munkacsoportban a biodiverzitás jegyzőkönyv végrehajtására szolgáló országjelentés dokumentumát tárgyalták és véglegesítették. Az előző munkacsoport tevékenységéhez is szorosan kapcsolódó a Fenntartható Közlekedés Munkacsoport sajátossága, hogy azt különböző szakterületekről érkező, gyakran egymással szemben álló elképzeléseket képviselő tagok

11 A legeltetés hosszú távon fenntartható. Kárpátok fő gerince Gyimesfelsőlok felett. A legeltetés hosszú távon fenntartható. alkotják. Ennek megfelelően az alapvető cél, a Kárpátok közlekedési infrastruktúrájának fejlesztését biztosító nemzetközi keretdokumentum kidolgozása hosszas egyeztetés eredménye, amiben a résztvevő országok minisztériumainak képviselői mellett fontos szerep jut a nem-kormányzati szakértőknek is. Jól jelzi ezt az a tény is, hogy számtalan egyéb változás mellett munkánk során a munkacsoport neve is változott (Közlekedés és Infrastruktúráról Fenntartható közlekedésre). Az elmúlt másfél év során rendezett ülések célja a protokoll kidolgozása volt, ennek utolsó szakmai fordulója 2013 októberében történik meg, a ratifi kálás tervezett időpontját 2014 őszére tervezik. A dokumentum a modern, fenntartható közlekedés elvei alapján (például a szennyező fi zet elv, a multimodális közlekedési módokon belül a környezetbarát megoldások támogatása, a természeti értékek fokozott fi gyelembe vétele, átjárhatóság biztosítása a lineáris közlekedési infrastruktúra elemeken az állatok számára) segíti elő a Kárpátok térségének megőrzését, bölcs hasznosítását. A harmadik munkacsoport eddigi ülésein a tagállamok által 2014 őszén aláírandó dokumentumon, az ún. Kárpátok Kulturális Örökség Protokollon dolgozott. A dokumentum célja, hogy elősegítse a térség országainak együttműködését a Kárpátokhoz, mint földrajzi régióhoz kapcsolódó tárgyi és szellemi kulturális örökség védelmében és fenntartásában. A protokoll további céljai közül kiemelhető a hagyományos tájhasználat és az ehhez kapcsolódó tevékenységek megőrzése, a témához kapcsolódó kutatás, oktatás, és ismeretterjesztés támogatása, valamint a hagyományos tudás, hagyományos tájhasználat, táji és tájképi értékek teljes régióra kiterjedő kataszterének előkészítése. A Kárpátok Egyezmény tematikus munkacsoportjaiban való közvetlen részvétel jelentősége a tudomány és a szakpolitika kapcsolatának erősítése, azáltal hogy közvetlen kapcsolatot biztosít a kutatási eredmények és a kutatói szemlélet beépítésére a regionális szintű szabályozásokba, elősegíti a kapcsolatépítést nemcsak a kutatói, hanem a döntéshozói körben az adott témában. Az S4C képviselete a Kárpátok Egyezmény ülésein erősíti a regionális kutatási kapcsolatokat. Mázsa Katalin, Biró Mariann, Puky Miklós A lengyel fehér torony az EuroGIS-GPS záróhelye Białowieża, azaz fehér torony mutat egy fehér templomra Rafał Kowalczyk, a Mammal Research Institute Polish Academy of Sciences (MRI PAS) (Lengyel Tudományos Akadémia Emlőskutató Intézet) igazgatója. A történet szerint a templom korábban egy vár tornya volt, s innen ered az elnevezés, azonban más leírások arra utalnak, hogy a területen a XV. században letelepedett emberek fehérre festették fából épített házaikat, ezért kapta a falu e nevet, bár ezzel Rafał nem feltétlenül ért egyet. Bárhogy is van, a falu és az erdő, mely szintén e nevet viseli, adott helyet az EuroGIS-GPS projekt záró rendezvényének, szeptember között. A program 2011-ben kezdődött azzal céllal, hogy civil szervezetek, nemzeti parkok szakembereinek, valamint egyetemi hallgatóknak nyújtson Q-GIS-GPS ismereteket, amelyeket hasznosítani tudnak az adatgyűjtés, biodiverzitás felmérés során. A projekt ideje alatt két-két kurzust tartottak a partner országokban Anglia, Norvégia, Portugália, Lengyelország és Magyarország, amelyek végén a résztvevők GPS készüléket is kaptak. A záró workshopon a lengyeleken kívül, akik változó számban voltak jelen, mert sok hallgató is csatlakozott, 12 angol, 7 portugál, 2 norvég és 4 magyar vett részt, köztük a hazai koordinátor, a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány ügyvezetője, Klein Ákos, munkatársa, Árvay Fotó: Tomasz Kamiński Márton, Aleksza Róbert, a Kiskunsági Nemzeti Park dolgozója, valamint jómagam, aki tavaly részt vettem az EuroGIS-GPS kurzuson. A rendezvény keddi, első napján a projekt történetéről hallhattunk előadást, majd minden országból egy, a kurzuson résztvevő hallgató mutatta be, milyen volt az élete és munkája a Q-GIS-GPS ismerete előtt, majd után. Számomra a portugál hölgy előadása volt a legélvezetesebb, aki képekkel illusztrálta, milyen körülményes volt az adatfelvétel, azok későbbi megtalálása terepen, illetve nehézkes a térképi ábrázolásuk, míg nem volt birtokában e tudásnak (és eszköznek), amelyeket a tanfolyam nyújtott. A délután folyamán Tomasz Borowik, az MRI munkatársa számolt be a Białowieżában élő hiúz és

12 farkas állományok kutatási adatairól, valamint az adatfeldolgozásban alkalmazott GIS-GPS technológiáról, majd az intézet méltán híres emlősállat gyűjteményébe nyertünk betekintést Rafał vezetésével. Ez az egyik legnagyobb gyűjtemény a világon, hozzávetőleg 190 ezer egyedet tartalmaz, többek között csontokat, koponyákat, egész csontvázakat, preparált állatokat, bőröket, testrészeket. A szerdai nap a kulturális-szakmai-szociális tevékenység jegyében telt. Az esős idő, mely végig kísért minket, cseppet sem zavarta a társaságot, mikor a Białowieża Nemzeti Park szigorúan védett területén tettünk egy kisebb túrát, majd a királyi tölgyesben csodálhattuk meg a lengyel királyokról elnevezett, éves tölgyeket. Ebédünket egy kolbászsütéssel egybekötött erdei piknik keretében fogyasztottuk el csodaszép környezetben, onnan pedig egyenes út vezetett az európai bölény rezervátumig. Európai bölényeket, farkasokat, hiúzokat, gímszarvasokat és jávorszarvast láttunk, de az igazán maradandó élmény az volt, amikor az igazgató utánozva a Fotó: Árvay Márton szarvasbőgést inspirálta a rezervátumban tartott gímszarvast, aki méltóságteljes lépteivel és hangjával ki is fejezte azonnal, hogy a nőstények, illetve a terület az ő fennhatósága alá tartoznak Komolyra fordítva, az egész rendezvényt pazar vendéglátás jellemezte, kezdve a keddi gálavacsorától (bátran ajánlom a Czeremszyna zenekart, mely a lengyel, az ukrán és a belorusz népzenét ötvözi), a szállás minőségén át a közös programokig. Szerda este még elmentünk az erdőbe (igazi) szarvasbőgést, vagy farkas vonyítást hallgatni, és bár az esős idő nem kedvezett az állatoknak, azonban annál inkább a bölényes történeteknek, amelyekből Rafał természetesen kifogyhatatlan volt. Mi, magyarok, különösen szerencsések voltunk, úgy gondolom, mert hétfőn korán érkeztünk, így az igazgató elvitt minket az erdőbe és néhány tisztásra, hátha látunk bölényt, és már épp feladtuk volna, mikor az egyiken, a távolban ott állt egy öreg nőstény. Később, a szállás felé tartva pedig a borjával sikerült lencsevégre kapnunk egy nőstény egyedet szabadon, kerítések nélkül egész más élmény volt. A projekt adatai: EuroGIS-GPS: biodiverzitás adatok gyűjtésének egységesítése Projekt azonosító: No. UK/11/LLP-LdV/TOI-463 honlap: Hazai koordinátor: Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány Fotó: Árvay Márton Földesi Rita Ismeretterjesztés, szemléletformálás Idén, augusztus végén huszadik alkalommal rendezték meg a Göd Kupa elnevezésű kajak-kenu versenyt Gödön. A rendezvényre az egész Dunakanyarból érkeztek sportolók, a nézőkkel együtt több száz fős tömeg gyűlt össze a parton. A szervező Gödi Sportegyesület és a Dunai Vízisport Alapítvány lehetővé tette Intézetünk számára, hogy egy kisebb stand -ot felállítsunk, és bemutassunk néhány aktuális kutatási témát, eredményt. Gyerekek és felnőttek egyaránt érdeklődtek kinek a mikroszkóppal megvizsgálható bolharákok, kinek a kiállított halfajok voltak érdekesek. De sokan csak beszélgetni jöttek oda hozzánk Ugye, hogy tisztul a Duna? kérdezték, és a dunavirág tömeges megjelenése is visszatérő téma volt. Az ismeretterjesztés ilyen road-show formája egyszerre kellemes és hasznos is, eszközigénye csekély lehet, hogy a továbbiakban is érdemes lenne fi gyelni a hasonló eseményeket, és részt venni ezeken. Minden korosztály érdeklődött. Maglódi Ágnes a mikroszkóp használatáról, Potyó Imre a halakról tart rögtönzött kiselőadást (Bea István felvétele). (Balról jobbra) Tóth Bence, Kása Ilona, Borza Péter, Maglódi Ágnes, Potyó Imre (Bea István felvétele). Tóth Bence

13 Az MTA ÖK részvétele a nemzetközi politikában EU ajánlások az ökoszisztéma szolgáltatások térképezésében Az EU MAES (Mapping & Assessment of Ecosystems and their Services) munkacsoportjának fő célja, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a tagállamoknak a 2020-as Biodiverzitási Stratégiában tett egyik legnagyobb vállalásuk teljesítéséhez, mely szerint minden tagállam feltérképezi és értékeli a területén található ökoszisztémákat és azok szolgáltatásait. E feladat alapos végrehajtása azonban minden értelemben óriási feladat. A munkacsoport aktivitása nagyon magas, jelenleg hat párhuzamos almunkacsoportban folyik a munka, melyek az egyes főbb ökoszisztémákra (mezőgazdasági területek, erdők, édesvizek, és tengerek) vonatkozó, a nemzeti tapasztalatok és adatbázisok felmérése mellett két áttekintő területet (a Natura2000 országjelentések használhatóságának értékelése, és az ökológiai indikátorok beépítése a nemzeti alapstatisztikák közé) foglalnak magukban. A nagy nemzetközi fi gyelem nem véletlen, ugyanis a tagállamok első jelentéseinek 2014 végére kész kell lennie. E jelentős szakpolitikai relevanciával rendelkező, de tudományos szempontból még kiforratlan területen zajló munkában való részvétel sokat erősíthet az MTA ÖK, mint ökoszisztéma-szolgáltatás kutató műhely nemzetközi presztízsén. A MAES munkacsoport jelentőségét Belgiumban számos apró jel jelzi... Czúcz Bálint Az MTA ÖK részvétele a nemzetközi politikában Biodiverzitás és ökoszisztémaszolgáltatás bizottság (IPBES) Az IPBES (Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, a Klíma Bizottság (IPCC) mintájára megalakított testület, melynek célja a biodiverzitáshoz és ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz kapcsolódó kutatási eredmények bevitele a politikába. Ugyan már számos biodiverzitással kapcsolatos egyezmény és testület van, az IPBES több területen is újat jelent például az ökoszisztéma-szolgáltatások zászlóra tűzését, vagy a különböző tudás források felhasználásának célkitűzését (different knowledge systems; a hagyományos, népi tudásra vonatkozik). Az IPBES első plenáris ülése, azaz ahol a résztvevő több mint száz ország képviselői találkoztak, 2013 januárjában volt. Létrehozták a multidiszciplináris szakértői bizottságot (MEP, Multidisciplinary Expert Panel), melynek 25 tagja 23 országból való. Magyarország az egyik kivétel, ketten is MEP tagok vagyunk Pataki György közgazdásszal. Ennek az egyik folyománya, hogy Tihanyban rendeztük meg rohammunkában nyáron a kelet-európai IPBES konzultációt. Tizenegy országból érkeztek képviselők, és úgy gondolom, sikerült az IPBES jelentőségét világossá tenni előttük (további információ: Dél-Afrika híres a régi borászatairól. A MEP azt a hatalmas feladatot kapta az IPBES plenáris ülésén, hogy egy éven belül állítsa elő az IPBES szakmai elméleti hátteréhez és működéséhez szükséges dokumentumokat és a következő évek munkatervét (csak a fontosabb elkészítendő dokumentumok címei, angolul: Conceptual framework; Receiving and prioritizing requests; Procedures for the preparation, review, acceptance, adoption, approval and publication of assessment reports; Procedures for traditional and indigenous knowledge; Administrative procedures for the selection of interim MEP; Development of strategic partnerships; Stakeholder engagement strategy; stb). Ez a nagy feladat részben lezárult a MEP második, augusztusi találkozóján, Fokvárosban. Ez a találkozó zsúfolt nyolc napot jelentett, igen kevés lehetőséggel afrikai élményekre. Idén decemberben lesz a második plenáris ülése az IP- BES-nek, ahol remélhetően fontos döntések fognak születni, és elindul az a szakmai munka, amely már valóban érdekes és izgalmas lesz számunkra. Ha a plenáris jóváhagyja, akkor elindul egy globális Pollination and food security assessment, és egy Principles and procedures for working with indigenous and local knowledge systems, de egy inváziós fajokkal foglalkozó felmérés is napirendre kerülhet. Én úgy gondolom, hogy lesz lehetősége a magyar ökológiának (és más területeknek) bekapcsolódnia ezekbe a munkákba, ezzel megjeleníteni a hazai tudást a nemzetközi porondon. Látogatás a Kirstenbosch Nemzeti Botanikus Kertben. Báldi András

14 Nemzetközi konferencia az ökoszisztéma-szolgáltatásokról az MTA Ökológiai Kutatóközpontban A biológiai sokféleséggel kapcsolatos feladatokról, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások gazdasági hatásairól tanácskoztak az ENSZ Közgyűlésének támogatásával és 108 tagállama részvételével létrejött Biodiverzitás és Ökoszisztéma Bizottság (IPBES) kelet-közép-európai szakértői az MTA Ökológiai Kutatóközpontban. A háromnapos ülésen a 15 országból érkezett kutatók és döntéshozók megfogalmazták az IPBES 2018-ig tartó munkaprogramjáról szóló javaslataikat. Az Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Servicest (IPBES) független kormányközi testületként a Klíma Bizottság (IPCC) mintájára alakították meg 2012 áprilisában. Az IPBES-en belül idén tavasszal jött létre az a 25 fős multidiszciplináris szakértői bizottság (MEP, Multidisciplinary Expert Panel), amelynek egyik tagja Báldi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója, az Akadémia Lendület programjának kutatója. A testület munkájában rajta kívül egy másik magyar kutató, Pataki György közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, az MTA Természetvédelmi és Konzervációbiológiai Bizottságának volt tagja is részt vesz. A magyar kutatók IPBES-en belüli elismertségét jelzi, hogy az akadémiai kutatóközpont főigazgatóját és a közgazdász kutatót kérték fel, hogy rendezze meg az IPBES öt nagy csoportja közül a kelet-közép-európai régió képviselőinek konzultációját, amelyen elkészítik javaslataikat a nemzetközi szervezet decemberi plenáris ülésére. A Vidékfejlesztési Minisztériumban és az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetében tartott tanácskozássorozaton a 2014-től 2018-ig tartó munkaprogram legfontosabb feladataira vonatkozó elképzeléseiket egyeztették a szakértők. Javaslatainkban amelyeket azonban decemberben még jóvá kell hagynia az IPBES legfontosabb döntéshozó fórumának egyebek mellett azt a célt fogalmaztuk meg, hogy a biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlásának megállítása érdekében fűzzük szorosabbra a tudomány és a szakpolitika közötti kapcsolatot, együttműködésükbe pedig vonjunk be minél több nem kormányzati, illetve civilszervezetet is mondta Báldi András. A főigazgató hozzátette: a tanácskozás biológusokból, ökológusokból, közgazdászokból és kormányzati szakértőkből álló résztvevői abban is egyetértettek, hogy az eddiginél jobban fel kell hívni rá a fi gyelmet, hogy az ökoszisztéma pusztulása és az általa nyújtott szolgáltatások romlása nem csupán a társadalom jóllétére hat hátrányosan, hanem számszerűsíthető gazdasági károkat is okoz. Példaként említette, hogy a klímaváltozás hatására csökkent a méhek száma, illetve a beporzás hatékonysága, aminek negatív gazdasági-társadalmi következményei már most érezhetőek. A Lendület program keretében az ökoszisztéma-szolgáltatások magyarországi állapotát kutató Báldi András reményei szerint a mostani tanácskozás és az intenzív részvétel az IPBES munkájában hozzájárulhat külföldi kapcsolataik erősítéséhez és kutatócsoportja eredményeinek a nemzetközi tudományos térben való hatékonyabb megjelenítéséhez is. 6. Ecosystem Services Partnership (ESP) Konferencia az Istenek szigetén forrás: Az Ecosystem Services Partnership (ESP) nevű nemzetközi szervezet a Word Agroforestry Centre közreműködésével idén hatodik alkalommal rendezte meg éves konferenciáját augusztus között Bali szigetén, Indonéziában. A rendezvényre mintegy 400 résztvevő érkezett, számos tudományterületet, gazdasági, döntéshozói és civil szférát képviselve, színes interdiszciplináris közeget teremtve. A konferencia témája ez alkalommal az ökoszisztéma szolgáltatás koncepció tervezési, gyakorlati, döntéshozatali felhasználásban való alkalmazási lehetőségeinek értékelése volt. Az ESP ún. tematikus és biom munkacsoportjai, valamint további résztvevők által szervezett 45 szekcióban nagy hangsúlyt fektettek az ökoszisztéma szolgáltatások értékelésének, monitorozásának bemutatására általában és bizonyos kiemelt ökoszisztémákban, így például erdei, mezőgazdasági és vizes élőhelyeken. A számos előadás mellett mintegy 60 poszter is bemutatásra került. A workshopokat sok esetben kerekasztal beszélgetések zárták, gyakran irányított kérdésekkel körüljárva a kapcsolódó témákat és felmérve a

15 részvevők által fontosnak tartott tapasztalatokat illetve még nyitott kérdéseket egy-egy adott ökológiai problémával, az ökoszisztéma szolgáltatások koncepció használatával kapcsolatban. A konferencia negyedik napján, az utolsó, értékelő nap előtt, a résztvevők három kirándulási lehetőség közül választhattak. A Mangrove Információs Központba látogatók a sziget déli partvidékét határoló mangrove erdők megmentéséért, helyreállításáért folytatott munkába, majd a Teknős-szigeten sérült tengeri teknősök rehabilitációjával és begyűjtött teknősfészkek gondozásával és csikóhal (Hippocampus spp.) védelmi programmal kapcsolatos munkákba tekinthettek be. Emellett lehetőség nyílt a tradicionális teraszos rizsgazdálkodás, az Ubud város körüli ökológiai gazdálkodás és ökoturizmus, és a többek között az endemikus bali seregélynek (Leucopsar rothschildi) otthont adó Nusa Pedina Island meglátogatására. Az utolsó napon meghívott politikai személyek ismertették a Délkelet-Ázsiát érintő legfontosabb ökológiai problémákat, kihívásokat és készségesen válaszoltak a résztvevők kérdéseire is. A konferenciát követő hétvégén az InVEST és Sub-Global Assessment (SGA) Network, valamint a TEEB Offi ce (The Economics of Ecosystems and Biodiversity) által szervezett kurzusokon lehetett részt venni. A konferenciával kapcsolatos további hasznos információk elérhetők a konferencia honlapján ( valamint az ESP oldalán ( Kovács Anikó Nemzetközi Duna-expedíció Magyar kutató, dr. Csányi Béla tudományos vezetésével 2001 és 2007 után harmadik alkalommal kezdődött meg a világ legnagyobb folyókutató felmérése a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) koordinálásában. A Nemzetközi Duna Expedíció Regensburgból indult útjára négy hajóval. A kutatók 6 hét alatt összesen 2375 kilométert tesznek meg, ezalatt 10 országban végeznek mintavételeket, méréseket. A tudósok a Duna és a mellékfolyók vízminőségét, üledékét, élővilágát, ökológiai állapotát vizsgálják. A 3. Nemzetközi Duna Expedíciót dr. Csányi Béla biológus vezeti. A 20 tudósból álló nemzetközi csapatban az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának összesen négy kutatója kapott helyet (Csányi Béla, Szekeres József, Szalóky Zoltán és György Ágnes). Magyarország felajánlása az expedícióhoz egy mélyvízi halvizsgálati program végrehajtása volt, amelynek segítségével az eddiginél teljesebb képet kaphatunk a Dunában élő fajokról. Emellett a program célja, hogy felhívja a fi gyelmet a folyó értékeire, fenntartható használatára, a vizek állapotának megőrzésére. A Nemzetközi Duna Expedíció augusztus 27-én érkezett Budapestre, ahol a kutatás vezetője, egy sajtótájékoztatón számolt be az addigi tapasztalatokról. Közelről ismerkedhettek meg a Nemzetközi Duna-expedíció kutatóinak munkájával az érdeklődők a Magyar Tudományos Akadémia Székházánál. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont részvételével a Nemzeti Környezetügyi Intézet szervezésében megrendezett nyílt napon a kutatóközpont munkatársai a folyó élővilágát mutatták be a közönségnek. Az expedíció során a kutatók Regensburgtól a Duna-deltáig hajózva, 6 hét alatt tíz ország területén gyűjtöttek adatokat, végeztek méréseket, illetve vettek víz- és üledékmintákat a folyóból. Ezek egy részét a fedélzeten elemezték, a többit pedig az adott ország kutatólaboratóriumaiba szállították tanulmányozásra. Hazánkban ezeket a vizsgálatokat az MTA ÖK Duna-kutató Intézet munkatársai végzik. Az expedíciót bemutató budapesti rendezvényen amelynek mottójául egy Ady-idézetet választottak a szervezők: Megtudtam, hogy titkokat rejt a mi Dunánk a széles nagyközönség is bepillantást nyerhetett a kutatások folyamatába, bejárhatta a kutatóhajókat, és megismerkedhetett a folyó gerinces és gerinctelen élővilágával

16 A tíz országban gyűjtött adatokat valamennyi országban azonos szempontok szerint tanulmányozzák a kutatók. A víz állapotára jellemző tulajdonságok (hőmérséklet, oxigéntartalom, tápanyagtartalom) mellett a víz élővilágát a vízben lebegő és az aljzaton élő algákat, a vízinövényeket, a szabad szemmel is látható, de rögzült életmódot folytató gerinctelen élőlényeket (például a tegzeseket vagy a kagylókat) és a halakat vizsgálják. A kutatás révén átfogó képet kaphatunk a Duna és nagyobb mellékfolyói állapotáról. A hajók szeptember 26-án érték el a Duna deltát, és ott fejezték be a 6 hetes tudományos munkát. Fotó: dunaszigetek.blogspot.hu és Szalóky Zoltán Impresszum MTA Ökológiai Kutatóközpont Hírlevél Felelős kiadó: Báldi András Szerkesztő: Nagy Adrienn Társszerkesztő: Szakács Éva Technikai szerkesztő: Katonáné Gulyás Györgyi Észrevételek a hírlevéllel kapcsolatban: hirlevel@list.okologia.mta.hu