Kirakat helyett. Dono. Húsvét. Kéthavonta megjelenő, ingyenes magazin Pap Melinda

Átírás

1 Dono Kirakat helyett Húsvét Kéthavonta megjelenő, ingyenes magazin Pap Melinda

2 Elıszó Végre itt a tavasz! Ugye milyen hosszú volt az idei tél? Bőven kijutott a hóból és a hidegből, és sokan így mi is már ott tartottunk, hogy egy-egy újabb hóesésnek már csak a hírétől is fázni kezdtünk. De eljött a tavasz újra süt a nap, színes a világ és egyre melegebb lesz, ami nem csak a testet, de a lelket is felmelegíti. De nem csak a természet, a honlapunk is tavaszba öltözött, így moha zöld fejlécet és menüsort kapott, hozzá illő képekkel. Reméljük, hogy elnyeri tetszésüket és megérzik azt a friss, megújuló energiát benne, amit közvetíteni szerettünk volna. Amellett, hogy ilyenkor mindenki a természetbe vágyik, azért ne feledkezzenek meg honlapunkról sem, nézegessék, gyönyörködjenek a képekben, és ha valami megtetszik, örömmel állunk szíves rendelkezésükre. Egyúttal megragadom az alkalmat, hogy megköszönjem a sok feliratkozást a magazinra, ami melegséggel töltött el a cudar téli napokon is. Ne feledjék, a magazinban szereplő termékek megtalálhatóak akciós termékeink között, és akik törzsvásárlói kártyával rendelkeznek, be is válthatják azt, így összesen 20% kedvezményt elérve. Április májusi témánk, mint ahogy a címből is kiderült, a HÚSVÉT. Töredelmesen bevallom, hogy egész idáig a húsvét két napja számomra egész egyszerűen a sonkáról, tojásról, no meg az apró figyelmességekről szólt, míg húsvét hétfő az intenzív menekülésről a locsolók elől. Hogy ezen a téren változtassunk, ezért nagy figyelemmel térképeztem fel ebben a szép tavaszünnepben rejlő hagyományokat, szokásokat. Remélem, hogy Önök is velem fognak tartani, és ha eddig nem ismerték volna, akkor velem együtt részletesebben is megismerik húsvét ünnepét. Kellemes olvasgatást és jó kikapcsolódást kívánunk! Tisztelettel: a szerzők Pap Melinda & Pap Szilvia 1

3 Rövid áttekintés A magazin szerkezeti felépítését tekintve kívülről fogunk befelé haladni: tehát először megnézzük (1.) eredetét, történetét, majd fokozatosan közelítünk az (2.) egyes napokhoz, azok eseményeihez. Ezt követően megismerkedünk az ünnephez kötődő (3.) hagyományokkal és szimbólumokkal, valamint pár (4.) locsolóverssel. Ezt kiegészítendő megnézzük a (5.) hagyományos ételek listáját. Külön egységként pedig (6.) bejárjuk a világot, és megnézzük, hol hogyan ünneplik a húsvétot. I. Eredete, története A húsvét a többi keresztény ünnephez hasonlóan szintén pogány eredetű. A pogányok ekkor a tavasz eljövetelét ünnepelték különböző termékenységi rítusokkal tarkítva. A keresztény hagyomány szerint húsvétkor Jézus feltámadását és a tavasz megjöttét ünnepeljük. Eredetileg egybeesett a zsidó Pészah ünnepével. Ekkor a zsidók az egyiptomi rabságból való megmenekülést ünnepelték. Magyarul macesz ünnepének (macesz = kovásztalan kenyér) is szokták nevezni, mivel a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak a menekülésre, hogy a kenyerük megkeljen. Majd 325-ben a niceai zsinat úgy határozott, hogy a húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnap ünnepeljék meg. Mivel ez évről évre más időpontra esik, ezért nevezzük a húsvétot ún. mozgó ünnepnek. Tehát legkorábban március 22-re, legkésőbb április 25-re esik. 2

4 Megelőzi egy 40 napos böjti időszak, amely a farsang végét lezáró húshagyó keddet követő hamvazó szerdától egészen húsvét vasárnapig tart. Hamvazószerda a farsang és a húsvét közötti választónap. Ez a böjti időszak első napja, amely időszak megemlékezés Jézus böjtölésének és kínszenvedésének időszakáról ben II. Orbán pápa a beneventói zsinaton elrendelte a hívek számára a hamvazkodást : a mise után a pap az előző évi elhamvasztott barkával egy keresztet rajzol a hívők homlokára és közben ezt mondja: Emlékezzél, ember, hogy porból lettél, és porrá leszel. Miért hamu? Mert a hamu ősi jelképe az elmúlásnak, amely figyelmezteti az embert a halálra. A kereszténység elterjedése előtti korokban a szappan alapanyaga is volt, így egyszerre lett a gyász és a tisztaság jelképe. A néphiedelem szerint aki hamvazódik, annak nem fog fájni a feje ezért sokan hazatérve az otthon maradottakkal összedörzsölték fejüket, hogy a fejfájás őket is elkerülje. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap a semmihét vagy csonkahét. Hamvazószerda utáni csütörtök volt az ún. kövércsütörtök vagy zabálócsütörtök, amikor a farsangról megmaradt összes ételt megették, hogy elkezdhessék a böjtöt (ez a csütörtök egy héttel korábban is lehetett). A 40 napos böjt alatt a hívők napjában háromszor ehettek, de csak egyszer lakhattak jól. Az étrendről lekerült a hús (kivéve a hal) és lelki értelemben is meg kellett tisztulniuk. Így a férfiaknak tartózkodni kellett a káromkodástól, italtól, verekedéstől. Az asszonyok, lányok pedig gyászruhát öltöttek, hogy végül húsvétvasárnap a legszebb, legpompásabb tavaszi öltözékükben tündökölhessenek. A húsvétot megelőző hét a nagyhét. Az előtte levő vasárnap a virágvasárnap. Virágvasárnapkor ünnepelték (ünneplik) Jézus jeruzsálemi bevonulását. Itt szükségeltetik egy kis bibliai kitérő, hogy teljesen megérthessük a történéseket: Jézus szamárháton érkezett a városba, ahol a nép virágokat és pálmaágakat hintett a lába elé, így dicsőítették innen ered a virágvasárnap elnevezés. A főpapok rossz szemmel nézték Jézus tanításait, ezért az áruláshoz megnyert Júdás segítségével úgy döntöttek, hogy tanítványai körében elfogják. Az utolsó vacsorát (a zsidó Pészah ünnepén) Jézus tanítványai körében költötte el, amely során tanítványainak kenyeret és bort adott ( Vegyétek, ez az én testem Igyátok, ez az én vérem ). A vacsora után Jézus tanítványaival a Getsemáné kertbe ment, ahol arra kérte tanítványait, virrasszanak vele. Ők azonban elaludtak, s Júdás ekkor árulta el egy csókkal Jézus kilétét a katonáknak, akit így el is hurcoltak. 3

5 Mivel Jézus azt állította magáról, hogy ő Isten fia, ezért istenkáromlással vádolták. A nemrég még éljenző tömeg pocskondiázásba kezdett, leghűségesebb tanítványa, Péter, megtagadta, hogy ismeri. A katonák Jézust a római helytartó, Poncius Pilátus elé hurcolták, aki a népre bízta Jézus bűnösségének megítélését. A tömeg bűnösnek ítélte Jézust, Pilátus pedig megmosta kezeit jelezve, hogy Jézus halála nem az ő kezéhez tapad innen ered a mosom a kezeimet mondás. Virágvasárnap elnevezése másként pálma vasárnap, mivel a mediterrán vidékeken ekkor pálma vagy olajágat szentelnek. A pálmát Európában a fűzfáról szedett barka pótolja. A fűzfa levágott ágai mindig újra és újra kihajtanak, ezért tette szimbólumává az evangélium a barkaágat. Virágvasárnap a pap megáldja a barkákat, majd körmenetet tartanak, amely azt szimbolizálja, hogy kitartanak Jézus követése mellett. A szentelt barkát sokan megőrizték, varázserőt tulajdonítva neki úgy vélték, hogy általa megvédik házukat a villámcsapástól, tűzvésztől, jégesőtől. Gyakorta szúrták földbe is, mivel azt tartották, hogy elűzi a férgeket. Virágvasárnap hangzik el először Krisztus kínszenvedésének története is, azaz a Passió. Virágvasárnap után következik a nagyhét, amely a tavaszi nagytakarítás időszaka is. Nagycsütörtök az utolsó vacsora, más néven az Eukarisztia ünnepe. Mise közben a pap (általában magas rangú pap) megmossa 12 szegény hívő lábát (mivel Jézus is megmosta tanítványai lábát ezen alkalommal). A hagyomány szerint ezen a napon a harangok Rómába mennek,, ott gyászolják Jézust; ekkor a katolikus templomok harangjai elhallgatnak, és legközelebb nagyszombaton csendülnek fel újra. Liturgikus eredetű szokás ezen a napon a pilátusverés vagy égetés. Ekkor a gyerekek a templomban éktelen zajt csaptak (verték a padokat), vagy a falu határában Pilátust jelképező szalmabábut égettek el. Nagycsütörtököt más néven zöldcsütörtöknek nevezzük, mivel ezen a napon zöld zöldségekből készített ételeket főztek a bő termés reményében. A böjti időszak mélypontja nagypéntek. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus kínszenvedéséről és kereszthaláláról. Az oltárok dísztelenül állnak, és a papok csonka misét mondanak. Az emlékezést segítve hangzik el a passiótörténet - Rómában a pápa közreműködésével elevenítik fel a keresztút stációit. Újabb bibliai kitérő: 4

6 Jézust töviskoszorúval megkoronázták és gúnyolták Íme, a zsidók királya!. Ezután a kereszttel a vállán elindult a Golgota hegyre, ahol megfeszítették. Halálakor a jeruzsálemi templom oltárát díszítő kárpit megrepedt, a föld megnyílt. A főpapok őröket állítottak a sziklasírhoz, ahova Jézust temették, hogy el ne lopják a testet. Ugyanis a jövendölés szerint Jézus a halála utáni harmadik napon elhagyja a sírját. Vasárnap három asszony, köztük Mária is, finom étkekkel a sírhoz mentek, amely földindulás közepette föltárult és megjelent egy angyal. Az angyal tudatta, Jézus nincs már ott, mivel föltámadt. Nagypéntekhez számos babona is kötődik. Ezen a napon tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik) és nem is mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna). A víznek mágikus erőt tulajdonítottak: napfelkelte előtt ezen a napon friss kút/patakvízzel kellett megmosakodni, mivel ez védett a betegségek ellen. Ezt a hajnali vizet aranyvíznek nevezték. Ugyanígy az állatokat is megfürösztötték a patakban, hogy őket is elkerülje a betegség. A határba kimentek és kerepléssel (azaz zajkeltéssel) űzték el az ártó erőket a földekről. Nagyszombaton on nincs mise, se szentáldozás. Ezen a napon szentelik meg a húsvéti gyertyát, a tüzet és vizet szentelt víz. Régebben ez volt a keresztelkedés napja is valószínűleg innen származik a keresztgyerek húsvéti megajándékozásának szokása. A gyertya meggyújtása egyben a remény szimbóluma is. A húsvéti gyertya szentelésekor a gyertya törzsébe egy tömjéncsomót szúrnak, majd az alfa és az omega jelét és az évszámot helyezik el rajta. Ezután a pap a megszentelt tűzről meggyújtja a gyertyát és körmenetben beviszik a templomba, közben Krisztus világosságáért imádkozva. Pünkösdig a gyertya az oltár közelében marad, majd az év többi részében a keresztelőkútnál találhatjuk meg. Szimbolikáját tekintve a feltámadt Jézust jelképezte, aki azáltal, hogy vállalta a keresztre feszítést, feloldozta az emberiséget az eredendő bűn alól. A szentelt tűz maradványait (parázs) az emberek hazavitték, s ezen főzték meg az ünnepi ételt. A parázsból és szenéből tettek aztán az állatok vizébe, szétszórtak a házban és a földeken. Nagyszombat éjszakáján (tehát húsvét hajnalán) történik az ún. határjárás, más néven Jézus keresése. Ekkor az előzőleg a falu távoli pontján, a búzavetésben elrejtett Krisztus képmást vagy szobrot ima és énekek közepette megkeresték és a templomba vitték. A szokás kettős célú: 5

7 egyrészt ekkor újították meg a határjeleket és ismertették meg azokat a fiatalokkal, másrészt pedig Krisztus feltámadásának hírével akarták megvédeni a földeket a természeti csapásoktól, kártevőktől és ettől reméltek bő termést is. II. Az ünnep napjai Húsvét vasárnap a kereszténység legnagyobb ünnepét (igen, nagyobb ünnep, mint a karácsony), Jézus feltámadását ünnepeljük. Ezzel a nappal véget ér a böjt és sor kerül az ételáldásra. Ekkor fehér kendőbe kötve tányéron sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát visznek a misére, amelyen a pap megáldja az étkeket. Az asszonyok sietve hazavitték azokat, mert úgy tartották, hogy aki gyorsan ér haza, az a munkában is ügyes lesz, míg aki lemarad, még abban az évben meghal. Az ünnepi asztalnál pedig mindenki kapott a megszentelt ételből. Húsvét hétfő a locsolkodás napja. A szokás alapja az a hit, amely a víznek megtisztító erőt tulajdonított. Bibliai eredetét tekintve: Miután az asszonyok megtudták, hogy Jézus feltámadt, ujjongani kezdtek, s a sírt őrző katonák úgy akarták az asszonyokat lecsendesíteni, hogy lelocsolták őket. Vidéken szokás volt egykor kútvízzel, vödörből lelocsolni a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban fürösztötték meg őket később ezzel gyakran betegséget is okozva. Az ifjak reggeltől estig hétfőn locsolni jártak. Locsolóverset adtak elő, majd ezt követte maga a locsolás. A locsolók először régen rózsavizet használtak, amelyet cukros bódékban árultak és a színe rózsaszín volt. Ennek illata ugyan kellemes volt, de foltot hagyott. Másik bevett locsolószer a víz (vagy szódavíz) volt, s csak később terjedt el a kölni használata. A locsolásért a locsolók tojást (piros / hímes), később pénzt kaptak. Egyes helyeken a lányok pipics -et készítettek tésztából. Ez egy csomó alakú, közepén felfelé kunkorodó sütemény, amely a férfiasságot szimbolizálta, és azt is hozzáadták a tojás mellé. Egyes vidékeken locsolás helyett vagy éppen mellett megvesszőzték a lányokat. Szerencsére ez kiment a szokásból. Mind a locsolás, mind a vesszőzés ősi termékenységvarázsló rítusokból ered. Aki meglocsolta húsvét hétfőn a kedvesét, annak illett májusfát állítani neki (május 1-jén). Régi szokás volt emellett a tojásgörgetés a lejtőn is, amely a Jézus kriptája bejáratánál lévő kőajtó elgörgetését szimbolizálhatta. 6

8 A családok kedvelt szokása, hogy húsvétkor a kertben, lakásban ajándékokat dugnak el a gyerekek elől, akik csak akkor kaphatják meg azokat, ha megtalálják. Ez nem csak emlékezetessé teszi számukra a húsvétot, de izgalmas játék is. Ezeket az ajándékokat a szokás szerint a nyuszi tojta. III. Hagyományok és szimbólumok 1. A húsvét szó eredete: Számos európai nyelvben a zsidó Pészachból ered a húsvét elnevezése: Pascua = spanyol Páscoa = portugál Pasqua = olasz Paque = francia Pasen = holland Főleg germán nyelvterületen viszont Ostara istennő nevéből eredeztethető a húsvét elnevezése. Ostara vagy Eostre a túlvilág istennője volt, ünnepe tavaszi napéjegyenlőségkor volt. Az újraszületés, fény és termékenység istennője volt, s ünnepén az élet megújulását éltették. A nyúl és a tojás ennek az istennőnek a szimbólumai s (gondoljuk csak végig, mit is szoktunk mondani? szapora, mint a nyúl így nem hiába lett a termékenység szimbólumává). Ezen vidékeken inkább a kereszténység előtti, pogány tavaszünnep dominál az ünnep elnevezésénél. Így további elnevezések: Ostern = német Easter = angol 7

9 2. A tojás A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek a legősibb jelképe. Jelképezi a világegyetem nagyságát, s az átmenetet az élettele és az élő között. Nem csak Európában, Ázsiában is ezen fogalmakkal hozzák kapcsolatba. Sok teremtésmítoszban szerepel a tojás (pl. Kalevala), egyes kultúrákban nem csak az istenek születtek tojásból, de még a halottak mellé is azt teszik jelképezve az élet újjászületését. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma, piros színe Jézus vérére utal. A húsvéti tojás színezésénél a leggyakrabban piros színt használtak, mivel úgy gondolták, hogy annak mágikus (védelmező) ereje van. Eredetileg a tojások egyszínűek voltak, pirosas színüket természetes anyagokkal érték el pl. vöröshagymahéj, bíbortetű, börzsöny. Később terjedtek el az írásos tojások: ekkor viasszal nevet vagy üzenetet írtak a héjra, majd a megszáradt viaszt lekaparták. A karcolás annyiban tér el ettől a technikától, hogy ekkor a motívumokat éles szerszámmal karcolták a tojásba, és utána festették meg. A díszítési technikák vidékenként változnak; Magyarországon például a hosszanti irányban történő kétfelé, majd 4 mezőre való osztás volt a jellemző. Majd ezeket a mezőket (rendszerint háromszögletű mezők) geometrikus vagy virágmintával díszítették. A tojásírás művészetét rámázásnak hívjuk. A díszített tojás neve hímes tojás, magát az eljárást tojáshímzésnek nevezzük. A tojást végül megkenve egy kis szalonnahéjjal fényessé tehetjük az immáron feldíszített tojáshéjat. A barka Mint már korábban szó esett róla, Jézust Jeruzsálembe vonulásakor az emberek pálmaágakkal és virágokkal köszöntötték. Európai területeken a pálma helyét a barka vette át. De a barkavirág mást is jelképez. Ahogyan a böjti időszak, úgy a tél is véget ér, s így a húsvét egyben az újjászülető természet ünnepe is. A barka bolyhos virágát, ha tűzbe vetették, a néphiedelem szerint megvédte a házat a bajoktól, míg gyógyszerként a torokfájásra volt gyógyír. Tehát egyfajta mágikus erőt tulajdonítottak a növénynek. 8

10 3. A bárány A Bibliában Jézust bárány szimbolizálja. Az ótestamentum szerint a zsidók egyéves, hibátlan bárányt áldoztak, vérével bekenték az ajtófélfát, így az egyiptomi rabság évei alatt házaikat elkerülte a halál angyala. A keresztény hit szerint Jézus áldozati bárányként halt kereszthalált, amellyel megváltottaz az emberiséget bűnei alól Agnus Dei = Isten báránya. A bárányok tavasszal születnek, így egyben ezért is lettek a tavaszünnep szimbólumaivá. 4. A nyúl A húsvéti nyúl a bizánci állatszimbólumokban Jézus jele volt, nagyobb valószínűséggel azonban Ostara istennővel hozható kapcsolatba erről a Húsvét szó eredete résznél szó volt, így nem ismételjük meg. A monda szerint a nyúl eredetileg madár volt, akire az istennő megharagudott, s ezért négylábú állattá változtatta. Ma a gyerekek úgy tudják, hogy az ajándékot a nyuszi hozza, amelyeket bokrok tövében, fészkekben rejtenek el a felnőttek. Ez a szokás Németországból jött hazánkba. A német kutatók szerint azonban valószínűleg a szokás hátterében egy nyelvi hiba áll: eszerint a tojáshozó császármadár, azaz a Haselhuhn nevének lerövidítése indíthatta el a nyuszi karrierjét. Ugyanis a Haselhuhn-ból lett Hase, ami németül a nyúl jelentését hordozza. Ugyanakkor viszont tudvalévő az is, hogy a nyúl rendkívül szapora állat, s mint ilyen, logikusan válhatott a termékenység szimbólumává. 9

11 5. Komatál és fehérvasárnap Húsvét vasárnapját követő fehérvasárnapon a keresztszülők komatálat küldtek egymásnak, keresztgyerekeiknek pedig tojást. Viszonzásként a megajándékozott szintén egy komatálat vagy húsvéti tojást ajándékozott. A komatál tartalma tájegységenként eltérő volt, de egyikből sem maradhatott ki a sonka, tojás, kalács és egy kis üveg ital. A komatállal a küldő és fogadó jelképesen testvérré fogadták egymást, s a továbbiakban a férfiak komázták, az asszonyok mátkázták egymást. 6. Jóslás Nagypénteken a hagyomány szerint feltörtek egy tojást, és azt egy pohár vízbe csurgatva megjósolták, hogy milyen lesz a következő évi termés. Egyes vidékeken a lányok a küszöbre egy feltört tojáshéjat tettek a húsvétot megelőző estén, s ebből a jóslás szerint megtudhatták, mi lesz a leendő férjük szakmája (az, ami az ajtón belépő első férfié). IV. Locsolóversek Összegyűjtöttünk egy csokorra való locsoló verset, amely reméljük, elnyeri az Önök tetszését is. Kelj föl párnáidról, szép ibolyavirág, Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ! Megöntözlek szépen az ég harmatával, Teljék a tarisznya szép piros tojással! Ajtó mellett állok, Piros tojást várok. Ha nem adják párjával, Elszökök a lányával! Korán reggel útra keltem, Se nem ittam, se nem ettem. Tarisznya húzza a vállam, Térdig kopott már a lábam. Bejártam a fél világot, Láttam sok-sok szép virágot. A legszebbre most találtam, Hogy öntözzem, alig vártam. Piros tojás, fehér nyuszi, 10

12 Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak, Főképp a dolgos szülők jól nevelt lányának! Elmondom én gyorsan jövetelem célját: Megöntözöm most a környék legszebb lányát. Kívánok e háznak hát mindenből eleget, Főképp békességet, egészséget és szeretetet! Ebben a ház udvarában szép kis bimbó nő. Nevelje majd szépre, jóra a jó Teremtő! Vizet hoztam a tövére, szálljon áldás a fejére, Istentől azt kérem, piros tojás a bérem! Szabad-e locsolni? Kerek erdőn jártam Kék ibolyát láttam. El akart hervadni Szabad-e locsolni? Húsvét van, odakinn mosolyog az ég is, Adjanak egy ezrest, mosolygok majd én is! Itt a húsvét, eljött végre, A szép lányok örömére. Mert a lányok szép virágok, Illatos víz illik rájok. Kit húsvétkor nem locsolnak, Hervadt virág lesz már holnap. Ne fuss el hát, szép virágom, Locsolásért csók jár, három! Én kis kertész legény vagyok, Rózsavízzel locsolkodok. Úgy locsolom a lányokat, Mint kertész a virágokat. Locsolásért jár a puszi! Eljött a szép húsvét reggele, Feltámadásunk édes ünnepe. Ünneplő ruhákba öltöztek a fák, Pattognak a rügyek, s virít a virág. A harang zúgása hirdet ünnepet, Egy kismadár dalol a zöld rétek felett. Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem, Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten. Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok, Zsebeimbe beleférnek a piros tojások. Én még kicsi vagyok, Verset nem tudok. Majd jönnek a nagyok, Mondanak azok. Zöld a moha, zöld a páfrány, Megöntözlek házisárkány! Egy tök, két tök, öntök. 11

13 V. Hagyományos ételek A húsvétot megelőző böjti időszakban tilos volt húst, illetve zsíros ételeket fogyasztani. Az évszázadok során ez a szigor lazult, így ma már a legtöbb hívő is csak a nagypénteki böjtnapot tartja. Ekkor gyakran kerül az asztalra cibereleves. Alapja búza vagy rozskorpa, amelyet forró vízzel leöntenek, néhány napig erjesztenek, majd liszttel, tejföllel behabarják. Eztán főznek még bele kölest vagy hajdinát, hogy tartalmasabb legyen. A böjti időszakban gyakran fogyasztottak hüvelyeseket, így borsót, babot, lencsét. Nagyböjt végeztével a templomban megszentelt ételek kerültek terítékre. Nagyszombaton nagy a sürgés-forgás a konyhán: ezen a napon sütik meg a kalácsot és a különféle süteményeket, s főként: főzik meg a sonkát. Merthogy sonka nélkül nincs húsvét. Az elmaradhatatlan húsvéti sonkának akkora a becsülete, hogy egyes vidékeken a vasárnap reggeli mise után, a kaláccsal, tormával, tojással és báránnyal együtt megszentelik. Sok helyütt az ünnepi ételhez nem kenyeret, hanem kalácsot esznek. A hófehér, puha, foszlós húsvéti kalács fonata az egykori pogány áldozatok emlékét hordozza. A kenyértészta eme megnemesült változatából a mindenkori alkalomhoz igazított formában készülő kalács hat évszázada a magyar paraszti konyha nagy becsben tartott tésztája, minden ünnep fontos tartozéka. Régebben mindenütt kelt tésztából készítették a húsvéti diós és mákos kalácsot is, ezt egyre jobban kiszorítja a karácsonykor szokásos bejgli. A húsvét kedvelt eledele továbbá a tejes bárány és a pogácsa előbbi hazánkban egyre kevésbé. VI. Húsvét a világ körül Ezen pontunkban a teljesség igénye nélkül körbeszálljuk a Föld bizonyos pontjait, s megnézzük, hol hogyan ünneplik a húsvétot. Fontos megjegyezni, hogy az ismétlés elkerülése végett csak a különbözőségeket emeljük ki, illetve ezek közül is csak a legérdekesebbeket. 12

14 Németország Németországban nagypénteken letakarják a kereszteket. Az ünnepi vasárnapi ebéd sztárja a piros tojás és a bárány alakú torta. Nem ritka a húsvéti mágia sem, amely alkalmával a karácsonyfákat égetik el, így véve búcsút a téltől. A német hagyomány szerint, ha húsvét reggelén átnézünk egy tojáson, meglátjuk a táncoló bárányt. Svájc Svájcban a csokoládéé a főszerep, mindenütt isteni csokoládéfigurákat látni. Kantononként eltérő szokásokkal találkozunk, azonban a legérdekesebb talán Zürich-ez kötődik. Itt a gyerekek ún. Zwänzgerle-t rendeznek, ami egyfajta pénzgyűjtési játék. A lényege az, hogy a gyerekek kiteszik megfestett tojásaikat, s a felnőtteknek pénzérmét kell beléjük dobni. Ami pedig lepereg, az a gyerekeké marad, így kicsit megnövelve a zsebpénzüket. Anglia Angliában a húsvétot szintén tojásvadászat és táncversenyek teszik teljessé. Az oltárokat fehér liliommal díszítik, a gyerekek cukorkával töltött csoki tojásokat kapnak. Olney-ben elhíresült az ún. Pancake Tuesday, amikor is palacsintaevő-versenyt tartanak. USA Az Egyesült Államokban a locsolkodás nem, a tojásvadászat és az ajándék annál inkább szokásban van. New Orleans Mardi Gras fesztiválja hagyományosan húsvétkor van, ami a jazz és egyéb zenei bandák húsvéti ünnepe. Napfelkeltekor misét tartanak, New Yorkban és más nagy városokban húsvéti felvonulásokra kerül sor. Az 1700-as években bevándorolt német telepesek szilárdították meg a húsvéti nyúl és a tojásfa állításának hagyományát, amelyet később Katherine Milhous népszerűsített. Érdekes, hogy húsvét kedvelt házasságkötési nap az 13

15 USA-ban; úgy tartják, hogy az ekkor kötött fogadalmakat szerencse fogja kísérni. Svédország Mikulás helyett itt ilyenkor szokásos a virgács, amelyet nyírfagallyakból és színes tollakból állítanak össze. A beöltözött gyerekek szomszédról szomszédra járnak, és húsvéti leveleket visznek, amelyekért cserébe a jutalom édesség. Lengyelország Lengyelországban igazán az ételek érdekesek, mivel itt a sonka-tojás kettőst torta, só, lengyel kolbász és marcipán teszi teljessé. A családtagok evés előtt szerencsét, boldogságot kívánnak egymásnak, s felosztják egymás között a tányérra kerülő tojásokat. Románia Romániában a néphiedelem szerint a húsvéti tojás egyben szerencsehozó amulett is. Itt a tojást a VENDÉG viszi a házigazdának, megütögeti vele és ekképpen köszönti: Krisztus feltámadott. Mexikó Mexikóban a húsvét igazi látványosság! Két hétig tart, amelynél az első hét az ún. Szent Hét. Ekkor felelevenítik Jézus utolsó napjait. A második hét húsvét vasárnaptól a következő hét szombatjáig tart, amely során a feltámadást ünneplik. Gyakran maskarás színészek adják elő a passiójátékot. Görögország Görögországban a húsvét a legnagyobb ünnep. Gardénia illat száll a levegőben, s az éjféli mise során a pap megáldja a templomot. A mise után tojás és rizslevest fogyasztanak, majd a következő napot (húsvét vasárnap) a család együtt tölti. Mindenki hozza saját specialitásait, így kerül a tányérra a Tsoureki kenyér éppúgy, mint a Baklava. 14

16 Utószó Ezzel véget ért húsvéti számunk. Reméljük, érthetőnek, élvezhetőnek tartották összeállításunkat, és megtudtak valami újdonságot is erről a szép tavaszünnepről. Ne feledjék, a magazinban szereplő termékek megvásárolhatóak webáruházunkban ( keressék azokat a Magazin akciós termékek pont alatt. Ha valami kérdésük, kérésük lenne az adott termékekkel kapcsolatosan, kérjük, ne habozzanak azt jelezni telefonon, vagy címeink egyikén. Ezzel búcsúzunk április és május hónapra. Következő, júniusi számunk témája Az esküvő. Javaslataikat, visszajelzéseiket a magazinnal kapcsolatosan hálásan fogadjuk. Addig is napfényben és kellemes tavaszi melegben eltöltött szép, gondmentes napokat kívánunk! 15

17 Felhasznált irodalom: - Magyar kóstoló c. házi dolgozat (szerző: Pap Melinda) - Balogh Ferenc: Vallási ismeretek, szakrális terek - ALJJW&fmn=AAAANOFU&men=AAAALPVF&hir=AAAASGCE