893. szám április 15.

Átírás

1 A SZEGED-FELSŐVÁROSI SZENT MIKLÓS PLÉBÁNIA LAPJA 893. szám április 15. Húsvét 2. vasárnapja Isteni irgalmasság vasárnapja Szív és vagyonközösség ApCsel 4,32-35 A sok hívő mind egy szív, egy lélek volt. Egyikük sem mondta vagyonát sajátjának, mindenük közös volt. Az apostolok nagy erővel tanúsították Urunk, Jézus feltámadását, és mindnyájan bőségesen részesültek a kegyelemben. Nem akadt köztük szűkölködő, mert akinek földje vagy háza volt, eladta, és az érte kapott pénzt elhozta, és az apostolok lába elé tette. Mindenkinek adtak belőle, a szükséghez mérten. A vagyonközösség a volt szocialista országokban nem túlságosan jól hangzó szó. A külső nyomásra létrehozott élet és vagyonközösség ugyanis a diktatúra és az elnyomás, a kiszolgáltatottság eszköze. Az 1960-as években az őskereszténységet is igyekeztek sokan elő-kommunista közösségként beállítani. Azonban alapvetően másról van szó. A jeruzsálemi ősgyülekezet vallási közösség volt, de a léte a zsidó vallás centrumában jött létre. A zsidó vallás nemcsak hitbeli közösséget jelentett, hanem életmódbeli közösséget és egymást támogató szociális zsinagógai közösséget is. Abban a pillanatban, amikor a Jézus követők kiléptek a zsinagógából, elveszítették egy társadalom támogatását és magukra maradtak kiszolgáltatva a többségi társadalom kénye kedvének. Nagyon jól tudták ezt az első keresztények is. Minden korábbi zsidó szekta is elszenvedte ezt a kitaszítottságot és első dolga az volt, hogy szociális közösséget hozzon létre. A tanbeli azonosság életmódbeli azonossághoz vezetett és ebből adódott a vagyonközösség.

2 2. FELSŐVÁROS április 15. Két másik információnk is van erről a közösségről. Az egyik Ananiás és Szafíra esete, akik csak részben és nem teljes szívvel kapcsolódtak ehhez a közösséghez, a másik eset Pál folyamatos gyűjtés-hirdetése a jeruzsálemi egyház számára. Az előbbi történet jelzi, hogy Lukács pozitív szemlélete az ősegyházról néha túl szép képet fest és nem beszél a közösség árnyoldalairól. Ugyanis nemcsak radikális elkülönülésről volt szó a zsinagógától, hanem akadtak, akik nem tudtak dönteni és egyszerre akartak mindkét közösséghez tartozni. Pál gyűjtése még inkább összetett probléma. Ugyanis Pál a pogánykeresztény egyházat igyekezett elismertetni, hogy azok tagjai ugyanazon a szinten keresztények, mint azok a zsinagóga látogatók, akik Jézus tanítványai lettek. A két keresztény csoport között belső feszültség volt, a zsidókeresztény közösségek a pogányt másodlagos keresztény csoportosulásnak tekintették, amelynek alárendelt szerepe lehetett volna csupán. Pál azonban tudta, hogy ugyanolyan keresztény egyházról van szó, amelyben a szolidaritást meg kell szervezni. A feladat kettős volt, egyrészt el kellett érni, hogy a pogány-keresztény közösségek ne csak önmagukat, hanem a zsidókeresztényeket is támogassák, másrészt el kellett az is fogadtatni Jeruzsálemben, hogy ezt az adományt a zsidó-keresztény közösségek tagjai el is fogadják. A jeruzsálemi ősgyülekezet egyrészt bajban volt a városban fellépő éhség miatt. Ugyanis a zsinagógai támogatásból már kizárták, tehát nem volt honnan remélni támogatást. Másrészt a pogányoktól való adomány elfogadása életközösségbe vonta őket olyanokkal, akiket korábban nem tekintettek egyenrangú partnereknek. A gyűjtés tehát a közösség formálás sajátos esete volt, a fenti kettős funkcióval. Minden adományozás egyben gyakorlati módon hitvallás és közösségvállalás egy másik csoporttal. A keresztény egyházban a teljes vagyonközösség csak ott tudott létrejönni, ahol a szív és az életközösség igen magas szinten valósult meg. Ez ugyanis az alapja minden olyan vagyonközösségnek, amely nem diktatúrára és nem erőszakra, hanem önkéntes életközösségre épül. A globalizált világban újra felvetődik a szolidaritás problémája és az életmódok egymáshoz való közelítésének problémája. Ez azonban minden esetben a szabadság korlátozását eredményezi, ha nem épül a szívek közösségére. B. Gy.

3 2012. április 15. FELSŐVÁROS 3. EMBER, EGYHÁZZENE, LITURGIA 117. A Húsvéti Örömének (Exsultet) - Bevezetés A Húsvét Éjszakai liturgia minden szent vigíliák anyja (mater omnium sanctarum Vigiliarum), melyből az egyház egész évi liturgiája táplálkozik. Szimbólumainak bősége, misztériumainak gazdagsága oly nagy, hogy talán egy egész emberi élet sem elegendő ahhoz, hogy teljességében felfogjuk ennek az éjszakának a liturgikus történéseit, amelyek az üdvtörténet nagy eseményeinek a leképezései. Ennek a liturgiának az elején, a tűzszentelés után hangzik fel az Exsultet jam angelica turba caelorum (Az égben immár ujjongva zengjen az angyalok kórusa) kezdetű ének, amely megérdemli, hogy pár szót ejtsünk róla. Az utóbbi évtizedekben ezt az éneket egyszerűen Húsvéti Öröméneknek nevezik. Pedig nem árt, ha a név többet mond arról, amit megnevez: az Exsultet (lat. a.m. ujjongjon ti. az angyalok kórusa) nem csupán egy örvendező ének, hanem annál sokkal több. Benne felsorakoznak a hit nagy titkai: Krisztus győzelme a halál és a bűn fölött, Krisztus megváltása (anyagi értelemben is, azaz hogy Krisztus "kifizette" helyettünk a bűn váltságdíját), Krisztus és a zsidó húsvéti bárány párhuzama, a keresztény húsvét és a zsidó kivonulás párhuzama (benne a víz mély szimbólumával), a zsidókat kivezető tűzoszlop és a krisztusi feltámadás fénye közötti párhuzam, Krisztus feltámadása a kegyelem forrása, az ősbűn szükségessége, Krisztus és a gyertya párhuzama stb. Az Exsultet ugyanakkor tulajdonképpen egy nagyszabású gyertyaszentelő prefáció (erről dallama, de formája is tanúskodik, pl. az elején elhangzó verzikulusok, Az Úr legyen veletek, Emeljük föl szívünket stb.), amely a frissen szentelt tűzről meggyújtott húsvéti gyertyát szenteli föl. Szövegét tekintve az ókeresztény kor legjobb hagyományaira támaszkodó, művészien míves, költői alkotás, melyről a XX. sz. elejének nagy liturgikusa, a bencés Szunyogh Xavér Ferenc azt írja, hogy: "a gondolat mélysége, költői lendülete és dallamgazdagsága tekintetében semmiféle más liturgikus szöveg túl nem szárnyal, de még csak el sem ér."

4 4. FELSŐVÁROS április 15. Érdekességképpen elmondjuk, hogy az Exsultetet a liturgia klasszikus korszakában magas emelvényről énekelte egy diakónus. Ma is láthatóak (pl. Rómában vagy Bariban) azok a több méter hoszszú, díszesen illuminált Exsultet-tekercsek, amelyekről úgy énekeltek, hogy az énekes mind többet és többet tekert le róluk a hívek felé, így a díszes képeken váltak láthatóvá a Szentírás azon eseményei, amelyek éppen akkor hangzottak el az ének-ben. Ehhez persze monu-mentális méretű húsvéti gyertyát használtak. A húsvéti vigília valóban anya, mert ekkor születik meg maga a liturgia, Krisztus halála és feltámadása nélkül ugyanis nem lenne Egyház, és így nem lenne szentmise sem. A húsvéti vigília valóban anya, mert ősi hagyomány szerint a keresztvíz kegyelmi hatására ekkor születnek újjá a keresztségben részesülők. A húsvéti vigília valóban anya, mert a már megkeresztelteknek is lehetőséget ad a lelki újjászületésre, életük azonnali megjobbítására, Istenhez fordulására. A következő hetekben Isten segítségével megkísérelünk elmélkedni az Exsultet szövege fölött. A Húsvéti Szent Háromnap teológiájával köteteket lehetne megtölteni, ez az egy szöveg is csupán kóstoló abból a színkavalkádból, amellyel az Egyház ezen az éjszakán megajándékoz minket. Aranyosi-Vitéz Gellért A SZEGEDI MINORITA TÁRSHÁZ NAPLÓJÁBÓL augusztus 12. (Az alábbi, a plébánia eddig elveszettnek hitt Historia Domusában található bejegyzést az érdekesség kedvéért adjuk közre. A plébánia történetének eddigi leírásai

5 2012. április 15. FELSŐVÁROS 5. szerint 1887-ben egy tűzvész majdnem porig égette a templomot, melyet az ezt követő években építettek újjá és újítottak fel. Ebből csak a tűz megtörténte fedi a valóságot, annak mérték és az épület részleges elpusztulása erős túlzás. A szöveg kézzel, magyar nyelven írott változata a Csongrád Megyei Levéltárban található. A magyar nyelv korabeli állapotát és használati módját tükröző helyesírást meghagytuk.) A templomunk az éjjel komoly tűzveszélyben forgott, s csak az isteni gondviselésnek köszönhető, hogy reggelre tűzrommá nem vált. Midőn reggel a templomszolga kinyitotta a templom ajtaját, roppant füst tódult ki onnan, s rémülve vette észre, hogy a szószék felőli négy első pad elvan égve. Éjjel, anélkül, hogy valaki csak sejtette volna is, a templom hajójában olyan tűz pusztított, mely négy nagy faragott tölgyfa padot elhamvasztott s azután szinte csodakép önmagától elaludt a veszedelmes tűz. Július 23-án kezdte ugyanis Kaszta Antal és társa Kaszta Ferencz mint munka vezető felsővárosi lakosok a templom belsejét festeni, az állványokat már le szedték, éppen tegnap kezdtek az oldalfalak festéséhez, daczára annak, mikép a festősegédeknek tiltva volt munka közben a szivarozás, azok czigarettát szívtak s valószínű hogy valamelyikök az égő czigaretta véget a padok közé dobta, sőt gyufát is ejthetett alájok. A festők eltávozása után a templomot gondosan elzárták, s egész reggelig mély csend vette át uralmát a nagy épületben. A templomban széles pad van, melyek igen értékes régi faragott padok, egy Borsi Simon nevű (szül. N. Károlyban, meghalt 70 éves korában Nyírbátorban 1844-ben) a fafaragászatban nagy hírnévnek örvendő minorita segédtestvér munkája, ki e század elején az egri s miskolci templomainkat is ellátta faragott padokkal és gyóntatószékekkel. E padok közül tüzet fogott négy, három porrá égett, negyedik félig égett csak meg, míg az utánna következő pad épségben maradt, csak a padló égett ki alula. A tűz igen veszedelmes lehetett eleinte, mert még a padló alatt levő kövezet is felpattogzott. Az értékes stílszerűleg faragott szép padok leégésével tetemes kárt szenvedett a társház. Hogy a tűz önmagától kialudt és nem borítá lángba az egész templomot, annak több kedvező körülmény között az az oka, hogy a

6 6. FELSŐVÁROS április 15. templom ablakai és ajtaja gondosan elvoltak zárva s légvonal nem támadt, a mi élesztette volna az elemet. Az is nagy szerencse, hogy a festés miatt a templomból a hirtelen lobbanékony tárgyak ki voltak padhoz voltak rendesen támasztva, s ha ezek benn vannak, könnyen gyúló szöveteik bizonyára lángot fognak, s felgyújtják a szószéket, mely majdnem a plafondig ér. Mind ez azonban nem történt meg, így a szerencsétlenségben a nagyobb szerencsétlenség elmúlt. Különös még az is, hogy a különben meglehetős forgalmas térről senki sem vette észre, hogy ily veszélyes tűz lángolt a templomban a templom ablakairól. Többeket kihallgattunk, kik az éj külömböző idején a templom mellett elhaladtak, s ezek mind azt erősítik, hogy a templom ablakai semmit sem vörösödtek ki, setétek voltak mint rendesen s semmi gyanúst nem vettek észre. A rendőrség megindítá ugyan a vizsgálatot, annak kipuhatolására, kinek a gondatlanságából származott a tűz?! Eredménye??? Miskolczy Mihály: A feltámadott Láttam Krisztust, a feltámadottat, ki körül járt, jót tett, tanított, kit elhurcoltak vad pribékek, lázítónak, csalónak neveztek, meggyötörték, keresztfáját vállaira tették, eltemették, rágalmak szikláját ráhengerítették, váltott őrökkel őrizték. S most feltámadott! Sírjából kijött harmadnapra, s megjelent tanítványainak, kik szétfutottak, északnak, délnek, napnyugatnak. "Ne féljetek! Íme én veletek vagyok." Felismertem Őt a kenyértörésnél a kardélű igékről, melyekkel szólott: "Mit féltek kicsinyhitűek!" - Vegyétek a Lelket, lelkemet, menjetek és hirdessétek minden nemzedéknek. Boldogok, kik üldözést szenvednek az igazságért - népük igazáért. Ők lesznek majd birtokosai a földnek, S övék már most az örök élet! A Rózsafüzér társulat áprilisi imaszándéka: Imádkozzunk közösségeink nyitottságáért!

7 2012. április 15. FELSŐVÁROS 7. A Püspökség várja a papi hivatásra jelentkezőket. Az írásbeli jelentkezés módjáról a plébánián lehet érdeklődni. A felvételi június 18-án 10 órakor lesz a Püspöki Hivatalban. Olvassuk mindennap a Szentírást! Hétfő: ApCsel 4,23-31 Jn 3,1-8 Kedd: ApCsel 4,32-37 Jn 3,7-15 Szerda: ApCsel 5,17-26 Jn 3,16-21 Csütörtök: ApCsel 5,27-33 Jn 3,31-36 Péntek: ApCsel 5,34-42 Jn 6,1-15 Szombat: ApCsel 6,1-7 Jn 6,16-21 Vasárnap: ApCsel 3, Jn 2,1-5a Lk 24,35-48 Vallási műsorajánló: Kossuth Rádió: ápr ,30: A görög katolikus egyház félórája ápr. 17. és ,30: A katolikus egyház félórája Bartók Rádió: ápr ,05: Jubilate Deo - egyházi zene Televízió: M 1: ápr ,35: A szövetség - vallási vetélkedő ápr ,05: Katolikus krónika; A Hajdúdorogi Egyházmegye M 2: ápr ,25: Főtér ápr ,50: 1100 éve Európa közepén ápr ,05: Katolikus krónika; A Hajdúdorogi Egyházmegye DUNA TV: ápr ,35: Isten kezében; 16,15: Az újjákeresztelt ország ápr ,30: Székelyföldi magazin ápr ,15: Vannak vidékek ápr ,35: Természetfilmek ápr ,00: Élő egyház, Isten kezében; 11,30: Beavatás DUNA II.: ápr ,15: Katolikus krónika ápr ,05: Hazajáró, Szerelmes földrajz, Duna anziksz ápr ,20: A Habsburgok és Magyarország ápr ,15: Isten kezében; ápr ,35: Vannak vidékek PAX TV: ápr ,00: Katolikus hittan ápr ,25: A Pálos Rend története ápr ,00: Szentmise közvetítés

8 8. FELSŐVÁROS április 15. Halottunk Pölös Albert élt 69 évet Nyugodjék békében! Keresztelések Grezsa Bence, Dimovics Dorina A feltámadási szertartáson megkereszteltek: Komáromi Krisztina Szilvia, Juhász Evelin Etelka, Falusi Erika, Bónis Bernadett Letícia, Berke Katalin, Berke Zsófia, Csenki Bernadett, Szabó Sarolta, Ottlik Laura, Papp Mercédesz Liliána, Ottlik Raul, Lele Tamás, Hajzer Olivér, Hajzer Marco, Lengyel Csongor, Nádasi Attila Szabolcs, Kóczán Gábor, Bakos Endre János Híreink Március hónapban a templom felújítására forintot adakoztak híveink. A mai vasárnap délután fél 4-kor óvodás misére várjuk a kisgyermekes családokat. Utána közös játék és uzsonna. A mai vasárnap délután 5 órától az Isteni irgalmasság rózsafüzérét imádkozzuk a templomban. Kedden délelőtt 9 órától Idősek klubja az előadó teremben. Csütörtökön délután 3 órakor Szent Pió imacsoport. Pénteken délután 5 órakor bérmálási oktatás. Pénteken délután 5 órától csendes szentségimádás egyházközségünkért. Szombaton az esti szentmisében Kiss-Rigó László püspök úr diakónussá szenteli Aszalós Sándor minorita testvért. Mindenkit hívunk egyházközségünk közös ünnepére. Kiadja a Szeged-Felsővárosi Szent Miklós Plébánia 6721 Szeged, Munkácsy u T: plebaniafelsovaros@invitel.hu honlap: templomfelujitas.blogspot.com