EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS VÉGSŐ VÉLEMÉNYEZÉSI SZAKASZ

Átírás

1 SÁNDORFALVA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÉVI RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA Belterületi helyszíneken és a Helyi Építési Szabályzatban EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS VÉGSŐ VÉLEMÉNYEZÉSI SZAKASZ Szeged, szeptember hó

2 Megrendelő: Sándorfalva Város Önkormányzata Sándorfalva 6762, Szabadság tér 1. Tel. 06/76/ Tervező: Új-Lépték Tervező Iroda Bt. Szeged, Pécskai u. 15. Tel. 06/62/ Felelős tervező: Balogh Tünde építészmérnök (TN: TT ) Tel. 06/20/ Táj- és kertépítészet: Rácz Mária táj- és kertépítészmérnök (Cs.M-i Építész Kamara TK ) Közlekedés, víziközművek, gázellátás: Bombolya Erzsébet építőmérnök (Mérnöki Kamara Tkö, TV ) Zaj- és rezgésvédelmi szakértő: Dr. Szanka Károly dipl. környezetvédelmi, zajcsökkentési szakmérnök MMK.: SZÉS-4/06/0021/H-1170/05 Környezetvédelem: Novai György okl. környezetvédő, környezetvédelmi szakértő Csongrád Megyei Mérnöki Kamara KB-T/06/0171/H-1684/08 TARTALOM 1. Módosítás tárgya Képviselő-testület előzetes döntése Tervezett módosítások leírása (alátámasztó munkarész) Határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításhoz HÉSZ-módosítás rendelet tervezete Környezetalakítási, közlekedési és közműellátási alátámasztás a módosításhoz (alátámasztó munkarész) Környezetvédelem A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása A településszerkezeti változás területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása Véleményezés értékelése 60. Melléklet: Képviselő-testület 20/2015. (III. 26.) határozatának másolata 64. Szeged, szeptember hó 2

3 1. Módosítás tárgya Sándorfalva településrendezési terve 2004-ben újult meg teljes körűen. Az alkalmazása során felszínre került problémák miatt módosítási eljárás zajlott le 2009-ben, amely a 33/2009. (III.26.) Kt. határozattal és a 8/2009. (III.26.) rendelettel zárult ben ismét módosultak a településrendezési eszközök, a szerkezeti terv a 79/2011.(VI.30) Kt. határozat szerint, a Helyi Építési Szabályzat pedig a 9/2011.(VI.30.) önkormányzati rendelettel. A mostani módosítási eljárás elindításáról a város képviselő-testülete a 47/2014.(IV.24.) Kt. határozatában döntött (ld. következő oldalon). Egyidejűleg elfogadta a településfejlesztési és településrendezési tervezés társadalmi egyeztetésére vonatkozó Partnerség rendjét is. A döntésnek megfelelően a város honlapján július 4-én megjelent Kakas Béla polgármester következő hirdetménye: Kérelmek érkeztek be hivatalomba vállalkozások és lakosok részéről városunk Településszerkezeti tervének és Helyi Építési Szabályzatának módosítására. Önkormányzati szakembereink is jelentkeztek változtatási igények. A képviselő-testület ezért Településrendezési eszközök módosításának elindításáról döntött, egyidejűleg elfogadta a tervezés társadalmi egyeztetésére vonatkozó Partnerség rendjét. Az eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. szerinti egyszerűsített eljárás keretében zajlik. Az egyszerűsített eljárás rendjének megfelelően a tervjavaslatok véleményezése az eljárás meghirdetésével egyidejűleg megkezdődik. Tisztelt lakosainknak és egyeztető partnereinknek július 4-től kezdődően július 18-ával bezárólag két hét áll rendelkezésre, hogy véleményeiket elektronikusan (csaba.ildiko@sandorfalva.hu), postán (6762 Sándorfalva, Szabadság tér 1.) vagy személyesen eljuttassák a Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal műszaki irodájába. Módosítási Terv leírás és a Partnerség rendje innen letölthető: ( Sándorfalva címszó alatt, Folyamatban lévő tervanyag menüpontban) A Partnerség keretében nem érkezett be észrevétel. A fenti hirdetménnyel egyidejűleg a véleményezésre jogosult állami szervek, önkormányzatok és a Partnerségi döntés szerinti közmű-üzemeltetők felkérést kaptak a tervanyag véleményezésére. Az egyszerűsített eljárás keretében az eljárásban érintettek közül az alábbiakban felsoroltak a megadott határidőn belül nem adtak véleményt, vagy levelükben nyilatkoztak arról, hogy az eljárásban nem kívánnak részt venni (a szervek a megkeresésük időpontjában érvényes néven szerepelnek): Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság Csongrád Megyei Közgyűlés Hivatala Algyő Nagyközség Önkormányzata GDF-SUEZ Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. Kecskeméti Üzemigazgatóság FGSZ Zrt. Kecskeméti Földgázszállító Üzem MOL Nyrt. Bányamérés INVITEL Zrt. Déli Régió Nyilvántartási és Hálózat-üzemeltetési Osztály T-COM Nyrt Szélmalom Kábeltévé Zrt. 3

4 Az eljárásban érintettek közül az alábbiakban felsoroltak a levelükben nyilatkoztak arról, hogy a módosítással egyetértenek, illetve kifogást nem emelnek ellene: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Nemzeti Környezetügyi Intézet Alsó-Tisza-vidéki Kirendeltsége Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakig. Szerve Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Csongrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság Forster Gyula Nemzeti Örökség-gazdálkodási és Szolgáltatási Központ Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Balástya Község Önkormányzata Dóc Község Önkormányzata Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata Szatymaz Község Önkormányzata Szeged MJV Önkormányzata Magyar Közút Nonprofit Zrt. EDF Démász Hálózati Elosztó Kft. Alföldvíz Zrt. Az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság észrevétele alapján a szakági leírás javítása megtörtént. Az Alföldvíz Zrt. kérdésére a vélemények értékelése választ ad. A 10. fejezetben szereplő értékelés az összes beérkezett észrevételt összegzi és szükség szerint reagál rájuk. Sándorfalva Közös Önkormányzati Hivatal jelezte, hogy a HÉSZ 7. (2) bekezdés törlése szükséges, mivel egy korábbi módosítás során megszüntetett mellékletre utal. A törlés megtörtént. A novemberében újjáalakult Képviselő-testület Gajdosné Pataki Zsuzsanna polgármester előterjesztése alapján két alkalommal tárgyalta a tervanyagot, majd a Mellékletben szereplő határozattal döntött a végső véleményezésre bocsátásáról. Jelen tervanyag a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. szerinti egyszerűsített eljárás módosítási javaslatait tartalmazza. Az egyszerűsített eljárás keretében kezelendő módosítási ügyek a következők: 1. A Bikakaszáló és közvetlen környéke hasznosíthatósági feltételeinek vizsgálata 2. Tó utcában és hrsz-ú telkek Lf-2 övezetbe való átsorolásának vizsgálata helyrajzi számú telek közterületi jellegének megszüntetése, Vt-1 övezetbe való besorolásának vizsgálata 4. Az 1067/1 csatorna lefedett szakasza közterületi átsorolásának és a Május 1. tér felől az Akácfa utcai telekvégek előkertessé tételének vizsgálata 5. Helyi Építési Szabályzatban (HÉSZ) Lf-1 övezetben minimális utcafronti szélesség csökkentésének vizsgálata 14-ről 13 méterre 6. HÉSZ-ben az Lk-1 övezet építménymagasságának a beépítési módtól független, egységes megállapításának vizsgálata (kb. 6,00 m). 7. HÉSZ 5. (4) felülvizsgálata a fölösleges korlátok kiiktatása érdekében 8. HÉSZ-ben faültetési szabályok beiktatása (épülettől számított minimumérték, telekhatártól számított minimumérték lombkoronától függően) 9. Különleges területen előírt 5,0 méter kötelező előkert felülvizsgálata 4

5 Átnézeti ábra a módosítási helyszínekről A változások nem keletkeztetnek új beépítésre szánt területet. A város szerkezete nem módosul. 5

6 2. Képviselő-testület előzetes döntése 6

7 7

8 3. Tervezett módosítások leírása 3.1. Bikakaszáló (sportpályától É-ra lévő belterületrész) egy részének átsorolása különleges rekreációs területből Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági területbe (1,5 ha), valamint a lakóházas beépítésű Sport utca Ny-i oldalán lévő telekcsoport átsorolása településközpont vegyesből Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági területbe (2,1 ha) és Lk kisvárosias lakóterületbe (3,9 ha). K-Sp sportterület és K-Rk rekreációs terület elválasztó vonalának kismértékű korrekciója (rekreációs terület 0,6 ha-os növelése). Településrendezési eszközök jelenleg hatályos (kiindulási) állapota Településszerkezeti terv (változással érintett terület sárga határvonallal kiemelve) - változik SZ-2 Szabályozási terv (változással érintett terület világoskék határvonallal kiemelve) - változik 8

9 Módosítás (módosított szerkezeti terv a 4. fejezetben, szabályozás az 5. fejezetben található) Sándorfalva gazdaságfejlesztési lehetőségeit erősen behatárolják a körülötte lévő természetvédelmi területek. A város azonban nem nélkülözheti a gazdasági szektort, ezért döntött arról a képviselő-testület, hogy jobb lehetőség hiányában a még be nem épített, önkormányzati tulajdonú Bikakaszálót szánja gazdaságfejlesztésre és ajánlja ki az itt letelepedni kívánó vállalkozásoknak. Szerencsés adottság, hogy a belterület szélén fekszik a földrészlet és a lakóterületekkel csak két oldalon, azok farmesgyéje mentén érintkezik. Google-légifotó (A tervezett Gksz terület lilával, az Lk rendeltetésbe átsorolandó terület narancsszínnel szerepel) A változtatással érintett 8,1 hektár nagyságú terület a jelenleg hatályos szerkezeti tervben K-Rk (különleges rekreációs), K-Sp (sport) és Vt (településközpont vegyes) rendeltetésbe van besorolva. Beépítési javaslatok is készültek 2008-ban városias épületcsoportok elhelyezéséről és a lakóterület besűrűsödéséről, ami szoros térfalat képezett volna szabadidő-eltöltést szolgáló tó és park számára. Időközben azonban a város nem ezen a helyen, hanem a bányatónál hajtott végre jelentős jóléti beruházást a Nádastó Szabadidőpark kialakításával, ami mára a környék vonzó élővízi strandjává vált. Másrészt a társasházi lakások és családi lakóépületek piaca kínálati pozícióba került, a sok eladó ingatlan mellett újabb építésekre szinte egyáltalán nem jelentkezett igény. A Sport utcai telkek megosztására sem került sor a hátsó utca megnyitásával. 9

10 A hatályos tervben szereplő K-Rk (különleges rekreációs) terület egy része (1,5 ha) és a Vt jelű terület egy része (2,1 ha) a változtatással Gksz kereskedelmi szolgáltató gazdasági területbe kerül át. A K-Sp különleges sportterületből 0,6 ha a K-Rk területhez csatolódik. A Gksz kategória az országos szabályok szerint elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, de sportlétesítményt, szolgálati lakást, irodaépületet is befogadhat, sőt, kivételes jelleggel egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint egyéb közösségi szórakoztató épület (pl. mozi, diszkó) is elhelyezhető rajta. (Megjegyzés: az országos településrendezési követelményeket a teljesen új szerkezeti terv és szabályzat elfogadásáig terjedő átmeneti időszakban a augusztus 6-i jogállapot szerint kell alkalmazni, az idézet ebből való.) Elég változatos marad tehát a hasznosítási lehetőség, alapvetően azonban az a cél, hogy a már letelepülési igénnyel bejelentkezett cégek telephelyet létesíthessenek. Az eddig felmerült tevékenységek: járműszalon, - szervíz, sajátos igényű gépjárművek szerelőüzeme. A létrehozott Gksz terület városközpont közeli helyzete eltér az eddig kijelölt kereskedelmi szolgáltató területekétől és beépítési jellege is más elvárási igényű, lévén, hogy településképi szempontból kiemelt jelentőségű (szabályozási tervben sárga aláfestés jelöli). Az övezeti besorolás ezért más, mint a szabályzatban jelenleg is szereplő Gksz-1 esetében. Létrejön a Gksz-2 és a Gksz-3 övezet, hogy a beépítési javaslaton is érzékeltetett új épített környezet létrejöhessen. A Vt terület nagyobbik, már többnyire beépült részét (4,8 ha) Lk kisvárosias lakóterületbe teszi át a módosítás. Ebben a kategóriában szintén változatos funkciók kaphatnak helyet. (2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető: 1. lakóépület, 2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 4. sportépítmény, 5. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény. (3) A kisvárosias lakóterületen a 31. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: 1. szálláshely szolgáltató épület, 2. igazgatási épület, 3. termelő kertészeti építmény, 4. üzemanyagtöltő, 5. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület. A HÉSZ-ben a Vt-1 és az Lk-1 övezet előírásai csaknem mindenben megegyeznek (építménymagasság, beépítettség, beépítés módja), a lakóövezet azonban kisebb alapterületű telkek kialakítását is lehetővé teszi (450 m 2 ), ami előnyös lehet a telkek mobilizálása során. Visszatekintés É felől a sportterületre (átmenetileg a szennyvízprojekt útbontási anyagai vannak lerakva) 10

11 Kitekintés Ny-ra a K-Rk (nádasos-vízállásos) terület felé 11

12 3.2. Az önkormányzati tulajdonban lévő 2636 helyrajzi számú telek (0,15 ha) közterület jellege megszűnik az Lf falusias lakóterületi besorolásának megőrzése mellett. Településrendezési eszközök jelenleg hatályos (kiindulási) állapota Településszerkezeti terv (változással érintett terület sárga határvonallal kiemelve) - nem változik SZ-2 Szabályozási terv (változással érintett terület világoskék határvonallal kiemelve) - változik Módosítás (módosított szerkezeti terv a 4. fejezetben, szabályozás az 5. fejezetben található) A változással érintett telek jelenleg közterületi jogállású, de nincs rá utcaként szükség. A módosítás révén a közvagyonból kivehető és ezáltal értékesíthető lesz. Az 1500 m 2 területnagyság két telekre osztható az Lf-1 övezet szabályai szerint. A közterület megszűntével a Vt-1 terület erre néző előkertjét értelemszerűen törölni kell. Városkép szempontjából előnyös a változtatás, mert kompaktabb utcakép jöhet létre és a szükségtelen közterületek fenntartási problémáival, esetleges elhanyagoltságával sem kell szembesülni. 12

13 Google-légifotó Vt terület látképe D-i irányból (a kitaposott utak nem egyeznek meg az ingatlannyilvántartás szerinti közterülettel, hanem átvágnak a Vt területen) A megszüntetendő utca látképe Ny felől 13

14 3.3. Belterület K-i részén, a Tó utca melletti és hrsz-ú telekcsoport Lf-1 helyett Lf-2 övezetbe fog tartozni. Településrendezési eszközök jelenleg hatályos (kiindulási) állapota Településszerkezeti terv (változással érintett telekcsoport sárga határvonallal körülvéve) nem változik SZ-2 Szabályozási terv (változással érintett terület világoskék vonallal lehatárolva) változik Módosítás (módosított szerkezeti terv a 4. fejezetben, szabályozás az 5. fejezetben található) Az Lf-1 és Lf-2 övezet előírásai csaknem mindenben megegyeznek (építménymagasság, beépítettség, beépítés módja), az Lf-2 lakóövezet azonban kisebb alapterületű telkek kialakítását is lehetővé teszi (450 m 2 ), így a Tó utcára merőleges kiosztással két-három új telek hozható létre a tulajdonosok szándékai szerint. 14

15 Google-légifotó Tó utca látképe Ny felől 3.4. Városközpontban, az autóbusz-állomás K-i oldalán az 1067/1 hrsz.-ú csatorna lefedett szakasza közterületi átsorolást nyer, így a jelenlegi Akácfa utcai telekvégek hátsókert jellege a Május 1. tér felőli előkertre módosul. A lefedetlen csatornaszakasz V vízgazdálkodási területbe kerül át. Településrendezési eszközök jelenleg hatályos (kiindulási) állapota Településszerkezeti terv (változással érintett telekcsoport sárga határvonallal körülvéve) változik 15

16 SZ-2 Szabályozási terv (változással érintett terület világoskék vonallal lehatárolva) változik Módosítás (módosított szerkezeti terv a 4. fejezetben, szabályozás az 5. fejezetben található) Az autóbusz-pályaudvar építésekor az érintett csatornaszakaszt lefedték, ami ily módon közterület jelleget öltött. A szabályozási tervben célszerű átvezetni ezt a változást, mert jogkövetkezményként az Akácfa utcai telekvégek előkertté válhatnak a telkek kettéosztásakor. A keletkező új telkek beépítésekor a városközpont képét előnyösen alakítja a K-i térfal létrehozása. Google-légifotó Telekvégek látképe az autóbuszállomás felől 16

17 3.5. Helyi Építési Szabályzatban (HÉSZ) Lf-1 övezetben minimális utcafronti szélesség csökkentésének vizsgálata 14-ről 13 méterre Helyi Építési Szabályzat jelenleg hatályos (kiindulási) állapota 8. Lf-1 jelű Falusias lakóövezet A falusias területfelhasználási egység nagytelkes, hagyományos övezete, melynek előírásai a következők: 1. Maximális beépíthetőség: 30% 2. Maximális építménymagasság: 4,5 m 3. Minimális építménymagasság: nincs előírás 4. Új kialakuló telek területe: minimum 700 m 2 5. Telek minimális utcafronti szélessége: 14 m 6. Beépítési mód: oldalhatáron álló, kivéve a kialakult ikres beépítésű telkeket, melyek esetében ikres építési hely tartandó 7. Kötelező előkert mértéke: a szabályozási terven előkert vonallal meghatározott, ennek hiányában utcafrontos beépítést kell alkalmazni. 8. A terepszint alatti beépítettség értéke: maximum 20 % 9. Minimális zöldfelületi fedettség: 40 % 10. Oldalkert minimális mérete: 4,5 m Módosítás (módosított szabályozás az 5. fejezetben található) Módosítás következtében megosztható telkek (17 db) elhelyezkedése A város lakott területének növelése a természetvédelmi korlátok miatt nem lehetséges. Célszerű lehetőséget adni a telkek hosszanti megosztására, ahol lehetséges. Az előírt minimális utcafronti szélességi méret 14,00 méterről 13,00 méterre csökkentése az Lf-1 övezetben 17 db telek hosszanti megosztását teszi lehetővé. Ennyi olyan telek van elszórtan az övezetben, amelynek szélessége az utcafronton 26,00 és 28,00 m közötti és területe eléri az 1400 m 2 -et. 17

18 3.6. HÉSZ-ben az Lk-1 övezet építménymagasságának a beépítési módtól független, egységes megállapításának vizsgálata (6,00 m). Helyi Építési Szabályzat jelenleg hatályos (kiindulási) állapota 12. Lk-1 jelű Kisvárosias lakóövezet A kisvárosias területfelhasználási egység hagyományos beépítésű övezete, melynek előírásai a következők: 1. Maximális beépíthetőség: 45% 2. Maximális építménymagasság: zártsorú és hézagosan zártsorú beépítési mód esetén: 7,50 m, oldalhatáros beépítési mód esetén: 4,50 m 3. Minimális építménymagasság: nincs előírás 4. Új kialakuló telek területre vonatkozó előírások: minimum 450 m 2 5. Telek minimális utcafronti szélessége: 14 m 6. Beépítési mód: oldalhatáron álló, hézagosan zártsorú és zártsorú a kialakult állapothoz való illeszkedés biztosításával, de a kialakult ikres beépítésű telkek esetében ikres építési hely tartandó 7. Kötelező előkert mértéke: a szabályozási terven előkert vonallal meghatározott, ennek hiányában utcafrontos beépítést kell alkalmazni. 8. A terepszint alatti beépítettség értéke maximum 20 % 9. Minimális zöldfelületi fedettség: 30 % Módosítás (módosított szabályozás az 5. fejezetben található) A beépítési módtól függően megállapított maximális építménymagasság az utcakép rendezetlenségéhez vezet, ezért helyébe egységes építménymagassági maximum-érték léptetendő. Példának lehet tekinteni az Lk-1 övezet olyan kialakult beépítéseit, amik a településkép városiasodását mutatják. Ezek jellemzően 1 emeletes épületek az utcafronton, hátrafelé alacsonyabb szárnnyal. A H építménymagasság egy átlagos érték, az utcafronti rész 6,50-7,00 és a földszintes hátsó épületszárny 3,00-3,50 méteres magassága együtt kb. 5,50-6,00 méter átlag magasságot jelent. Célszerű a 7,50 és 4,50 helyett a 6,00 m egységes H maximum érték előírása. Zártsorúsodó, városias jellegű utcaszakaszok Lk-1 övezetben 18

19 3.7. HÉSZ 5. (4) felülvizsgálata a fölösleges korlátok kiiktatása érdekében Helyi Építési Szabályzat jelenleg hatályos (kiindulási) állapota 5. (4) Az övezeti előírásokban rögzített elő-, oldal és hátsókert távolságokkal meghatározott építési helyen kívül lévő építmények, építményrészek szintterülete nem növelhető. Átalakításukat csak a legszükségesebb közegészségügyi, illetve életvédelmi célból szabad végezni. Felújításuk csak a rendeltetésszerű használatukhoz szükséges mértékig, a kötelező jókarbantartás körében megengedett. Az építési helyen részlegesen kívül eső épület építési helyen belül lévő része megtartható, felújítható és az építési helyen belül bővíthető, amennyiben az egyéb előírások azt lehetővé teszik. A felülvizsgálat érinti az 5. (8) bekezdést is: 5. (8) A hátsókert minimális mérete 6 m, 35 méternél kisebb telekmélység esetén 3 m. Módosítás (módosított szabályozás az 5. fejezetben található) Az OTÉK (XII.20.) Korm. rendelet évi módosítása lehetővé teszi, hogy a hátsókertben melléképítmények és egyéb építmények is kerüljenek: 35. (7) A hátsókert előírt legkisebb méretén belül - a szükséges védőtávolságok megtartásával - valamennyi melléképítmény, továbbá mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi és egyéb tároló épület elhelyezhető. Növényházat (üvegházat), fóliasátrat a 31. rendelkezéseinek keretei között - helyi építési szabályzat és szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában - a teleknek a szomszédos telekkel közös határától legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni. A megújult OTÉK szerinti új Településrendezési eszközök legkésőbb december 31-ig esedékes elfogadásáig ugyan nem alkalmazhatók az OTÉK augusztus 6-tól érvényes előírásai, azonban érdemes közelíteni a jogalkotó szemléletét, ha összhangban van a helyi érdekekkel. A kialakult helyzethez alkalmazkodóbb előírások megkönnyítik a fentiekben említett építmények bővítését, átalakítását. A mostani előírás első három mondata ezért törlendő, az utolsó mondatban pedig a mindenkor hatályos egyéb előírásoknak megfelelő bővítést, átalakítást, rendeltetésváltást lehetővé kell tenni. Célszerű rögzíteni azt is, hogy a növényházaknak és fóliasátraknak a hátsó telekhatártól csak 1,50 méter távolságot kell tartaniuk. Példák az oldal- és hátsókertben álló tárolókra és fóliasátrakra 19

20 Az 5. (8) bekezdés előírásait is érinti a vizsgálat, a hátsókertben elhelyezhető építményekre vonatkozóan az OTÉK jelenleg hatályos szabályainak fog megfelelni a kiegészített szöveg, lehetővé téve melléképítmények, továbbá mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi és egyéb tároló épület létesítését a hátsókertben. Jobban megfelel a városban kialakult telekhasználatnak a módosított előírás, mivel a tároló építmények általában az oldalkerten át közelíthetők meg gépjárművel, tehát a legtakarékosabb megoldás a bejáróút folytatásában megépíteni őket. Példák a telekbejáró folytatásában elhelyezett épületekre 3.8. HÉSZ-ben faültetési szabályok megállapítása (épülettől számított minimumérték, telekhatártól számított minimumérték lombkoronától függően) Helyi Építési Szabályzat jelenleg hatályos (kiindulási) állapota 35. Zöldfelület (1) A beépítések során biztosítani kell a beépítési előírásokban előírt aktív zöldfelületi arányt. A tervezett beépítéstől függően aktív - lehetőleg több szintű - zöldfelület tervezendő legalább az övezetre vonatkozó beépítési előírásokban rögzített minimális zöldfelületi mértékig. (2) Felszínen tervezett parkolók esetén 4 gépkocsibeállónként 1 db nagy lombkoronát nővelő fa telepítéséről kell gondoskodni. (3) A terület közterületein kétoldali utcai fasor telepítendő, kivéve, ahol a közterület használathoz szükséges műszaki létesítmények ezt nem teszik lehetővé. (4) A zöldsávok és telepítendő egyéb zöldfelületek növényállományát a honos fajokból kell választani. Módosítás (módosított szabályozás az 5. fejezetben található) Pótolni kell a jelenleg hiányzó előírást a 3 méternél magasabbra növő fák, fás szárú bokrok magántelken való elhelyezéséről. Célszerűen az a megoldás a szomszédsági viták elkerülésének, hogy az ágazat ne nyúljon át a szomszéd telekre. Az ültetés helyét az épületektől akár saját, akár szomszéd épülettől legalább 3 méterre érdemes kijelölni.. 20

21 3.9. HÉSZ-ben a különleges területen előírt 5,0 méter kötelező előkert felülvizsgálata Helyi Építési Szabályzat jelenleg hatályos (kiindulási) állapota 19/A K-Sp jelű Sportterület (3) Övezeti előírások: 1. Maximális beépíthetőség: 10%. 2. Maximális építménymagasság: 10.5 m 3. Minimális építménymagasság: nincs előírás 4. Új kialakuló telek területre vonatkozó előírások: minimum 5000 m2 5. Telek minimális utcafronti szélessége: 50 m 6. Beépítési mód: szabadonálló 7. Kötelező előkert mértéke: 5,0 m 8. A terepszint alatti beépítettség értéke: maximum 30 % 9. Minimális zöldfelületi fedettség: 40 % 10. Oldalkert minimális mérete: 5,5 m 19/B K-Rk-1 jelű Különleges rekreációs és rendezvényterületek övezete (2) Övezeti előírások: 1. Maximális beépíthetőség: 10%, ideiglenes, 3 hónapnál tovább nem álló építmények számára további 20%. 2. Maximális építménymagasság: 12.5 m 3. Minimális építménymagasság: nincs előírás 4. Új kialakuló telek területe: minimum 5000 m2 5. Telek minimális utcafronti szélessége: 50 m 6. Beépítési mód: szabadonálló 7. Kötelező előkert mértéke: a szabályozási terven előkert vonallal meghatározott, ennek hiányában 5,0 m. 8. A terepszint alatti beépítettség értéke: maximum 40 % 9. Minimális zöldfelületi fedettség : 40 % 10. Oldalkert minimális mérete: 10,0 m 19/C K-Rk-2 jelű Különleges rekreációs területek övezete (2) Övezeti előírások: 1. Maximális beépíthetőség: 10%. 2. Maximális építménymagasság: 7,5 m 3. Minimális építménymagasság: nincs előírás 4. Új kialakuló telek területre vonatkozó előírások: minimum 5000 m2 5. Beépítési mód: szabadonálló 6. Kötelező előkert mértéke: a szabályozási terven előkert vonallal meghatározott, ennek hiányában 5,0 m. 7. A terepszint alatti beépítettség értéke: maximum 20 % 8. Minimális zöldfelületi fedettség: 40 % 9. Oldalkert minimális mérete: 3,0 m 21

22 19/D. K-Bv jelű Különleges közlekedési övezete (2) Övezeti előírások: 1. Maximális beépíthetőség: 15% 2. Maximális építménymagasság: 7.5 m 3. Minimális építménymagasság: nincs előírás 4. Új kialakuló telek területre vonatkozó előírások: minimum 1500 m2 5. Telek minimális utcafronti szélessége: 20 m 6. Beépítési mód: szabadonálló 7. Kötelező előkert mértéke: 5,0 méter. 8. A terepszint alatti beépítettség értéke: maximum 20 % 9. Minimális zöldfelületi fedettség: 40 % 10. Oldalkert minimális mérete: 3,0 m Módosítás (módosított szabályozás az 5. fejezetben található) A különleges területeken sajátos funkció elhelyezése történik, általában sajátos épülettípust és elrendezést igényelve. Az 5 m-es érték megkötése a sportterületen, a rekreációs területen (K-Rk-1: belterületen az 1. módosítással érintett helyszín, K-Rk-2: Nádastó Szabadidőpark területe), valamint a közlekedési övezetben felesleges tervezési korlátozást jelent. Célszerű úgy megszabni ezekben az övezetekben az előkert mértékét, hogy annak minimális értéke legyen 5,0 m, vagy a szabályozási terven bejegyzett adat Honvédelmi Minisztérium adatszolgáltató levele értelmében a 0205/5 helyrajzi számú telek honvédelmi besorolásának és a kijelölt védőtávolságnak a törlését kérte törvényi hivatkozással. A 0302,0317,0319, 0320, 0321, 0322 helyrajzi számú telekcsoport esetében beépítésre nem szánt jelleget kér érvényesíteni. Részlet a levélből: A terület az Atkai Holt-Tisza partján található, jelenleg szántóként használt. 22

23 Településrendezési eszközök jelenleg hatályos (kiindulási) állapota Településszerkezeti terv (változással érintett telkek szürkével jelöltek) változik SZ-1 Szabályozási terv (változással érintett terület barna vonallal lehatárolva) változik Módosítás (módosított szerkezeti terv a 4. fejezetben, szabályozás az 5. fejezetben található) 23

24 3.11. Sándorfalva Közös Önkormányzati Hivatal észrevétele értelmében a HÉSZ 7. (2) bekezdés törlésre kerül. A Hivatal észrevételében jelezte, hogy HÉSZ évi módosítása során a 3. melléklet törlésre került, de a rá utaló szabályozás benne maradt a rendelet szövegében, törlendő. Helyi Építési Szabályzat jelenleg hatályos (kiindulási) állapota 7. - Helyi értékvédelem (1) 1 A településkép szempontjából kiemelt területek lehatárolását az SZ-2 terv tartalmazza. (2) 2 Jelen rendelet 3. mellékletében rögzített területen 1000 m 2 hasznos alapterületnél nagyobb épület a mindenkori illetékes tervtanács véleményezésével létesíthető. Közterületre néző oldalon max. 1 garázskapu és 1 udvari behajtó nyitható. (3) 3 Az (1) bekezdés szerinti területen légvezeték, továbbá felszínen, valamint az épületek külső homlokzatain vezetett közművezeték nem létesíthető. (4) 4 Az (1) bekezdés szerinti területen fekvő épületek közterületről látható homlokzatait színezni a településkép helyrehozatalaként csak képviselőtestületi hatósági határozattal jóváhagyott színezési terv szerint szabad, annak hiányában a hagyományos szilikátalapú pasztell színárnyalatok alkalmazandók. (5) 5 Az Önkormányzat település tervszerű fejlődésének előmozdítása érdekében városközpontfejlesztési és jóléti-idegenforgalmi célú terület biztosítására elővásárlási jogot alapít a helyrajzi számukkal listázott következő ingatlanokra: 0205/5; 0302; ; 0364; 0382/1; 0384/4,6; 7/1-12/4; 119; ; 210/1-211; /3; /2; ; ; 856. (6) 6 Bármely építési tevékenység során biztosítandó a következő környezeti elemek védelme: 1. Zrínyi utca platánfái (2673/5-7 és 2673/8-18 hrsz-ú szakaszokon) 2. Széchenyi utca 13. alatti platánfa (hrsz: 2549) 3. sportpálya platánfái (hrsz: 856) 4. Kőkereszt: Alkotmány körút-csongrádi út sarok 5. Kőkereszt: Mátyás utca-petőfi utca sarok 6. Bod Árpád emléktábla: Széchenyi utca Pallavicini emléktábla: Alkotmány körút Budai Sándor emléktábla: Kolozsvári utca 25. Módosítás (módosított szabályozás az 5. fejezetben található) 1 Módosította a 9/2011. (VI.30.) Ör. 7. (1) - Hatályos: augusztus 1. 2 Módosította a 9/2011. (VI.30.) Ör. 7. (2) - Hatályos: augusztus 1. 3 Módosította a 9/2011. (VI.30.) Ör. 7. (3) - Hatályos: augusztus 1. 4 Módosította a 9/2011. (VI.30.) Ör. 7. (4) - Hatályos: augusztus 1. 5 Módosította a 9/2011. (VI.30.) Ör. 7. (5) - Hatályos: augusztus 1. 6 Módosította a 9/2011. (VI.30.) Ör. 7. (6) - Hatályos: augusztus 1. 24

25 4. Határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításhoz Határozat-tervezet Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete a melléklet szerint módosítja a város 33/2009. (III. 26.) Kt. határozattal jóváhagyott Településszerkezeti tervét. Felelős: Határidő: Gajdosné Pataki Zsuzsanna polgármester hatályba lépéstől folyamatos Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete határozatának melléklete: Településszerkezeti terv módosítás leírása 1. Az ún. Bikakaszáló településrészen (sportpályától É-ra) kijelölt K-Rk rekreációs terület a K-Sp sportterületből 0,6 hektárral bővül, 1,5 hektáros K-i része pedig Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági területbe kerül át. 2. A Sport utca Ny-i oldalán lévő Vt településközpont vegyes telekcsoport (6,0 ha) Ny-i része Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (2,1 ha), beépült K-i és D-i része pedig Lk kisvárosias lakóterület (3,9 ha) besorolást kap. Módosított T-2 Településszerkezeti terv részlet Bikakaszáló Indoklás: A város gazdaságfejlesztéséhez nélkülözhetetlen a gazdasági terület kijelölése. Az önkormányzati tulajdonban lévő Bikakaszáló területén megkezdődött földfeltöltés is hozzáigazítható a rendeltetés-változáshoz, hogy a gazdasági telkek minél előbb kialakíthatók és értékesíthetők legyenek. A munkahelyek megteremtése elsődleges városi érdek. A lakóházas beépítésű Sport utca átsorolása a Vt vegyes övezetből az Lk kisvárosias lakóterületbe jobban kifejezi a kialakult állapotot és a változás ideális irányát. 25

26 3. Az 1067/1 helyrajzi számú teleknek a Május 1. tér és a Kis utca közötti szakasza V vízgazdálkodási területbe kerül át. Módosított T-2 Településszerkezeti terv részlet Május 1. tér Indoklás: Az autóbusz-állomás építése során az 1067/1 hrsz.-ú csatorna Alkotmány körút felőli végét lefedték. A csatorna többi része nyílt árok maradt, melynek vízgazdálkodási felhasználását a módosítás tényként rögzíti. 4. A 0205/5 helyrajzi számú telek K-H különleges beépítésre szánt kategóriából M mezőgazdasági területbe kerül át. A működő honvédségi gyakorlótér 0302,0317,0319, 0320, 0321, 0322 helyrajzi számú telekcsoportja a K-H honvédelmi területfelhasználási kategóriát megőrzi, de beépítésre nem szánt jelleget vesz fel. Módosított T-1 Településszerkezeti terv részlet honvédelmi terület 26

27 5. HÉSZ-módosítás tervezete Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének /2015. (..) számú rendelete Sándorfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 20/2004. (IX. 23.) Ör. számú rendelet módosításáról Sándorfalva Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország alaptörvényének 32. cikk (1) a) pontja és 32. cikk (2) bekezdés szerinti jogalkotói hatáskörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 62. (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 6. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. (1) bekezdésében és 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály, Építésügyi Osztály, Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály, Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály, Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, Csongrád Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály, Alsó-Tisza- Vidéki Vízügyi Igazgatóság, Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Bács Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Hivatala és a közvetlenül szomszédos települések önkormányzatai véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 27

28 1. Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2004. (IX. 23.) Ör. számú rendelete (továbbiakban: Rendelet) 4. (3) bekezdés b) pontja új 6.2. ponttal egészül ki: 6.2. honvédelmi (K-H) 2. A Rendelet 5. (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Az építési helyen kívül eső meglévő építmény, építményrész átalakítható, az építési helyen belül bővíthető, rendeltetése megváltoztatható, amennyiben a mindenkor hatályos egyéb előírások azt lehetővé teszik. Növényházat, fóliasátort a teleknek a hátsó telekhatárától legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni. 3. A Rendelet 5. (8) bekezdés a következő rendelkezéssel egészül ki: Melléképítmények, továbbá mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi és egyéb tároló épület elhelyezését tekintve a szükséges védőtávolságok biztosítása mellett hátsókertet nem kell tartani. 4. A Rendelet új 16/A -sal és alcímmel egészül ki: 16/A Gksz-2 jelű Kereskedelmi, szolgáltató területek 2. övezete Övezeti előírások. 1. Maximális beépíthetőség: 60% 2. Maximális építménymagasság: 7,5 m 3. Minimális építménymagasság: nincs előírás 4. Új kialakuló telek területe: minimum 2000 m 2 5. Telek minimális utcafronti szélessége: 20 m 6. Beépítési mód: szabadon álló 7. Kötelező előkert mértéke: minimum 7,0 méter. 8. A terepszint alatti beépítettség értéke: maximum 60 % 9. Minimális zöldfelületi fedettség: 20 %. Lakótelekkel határos telken a csatlakozó telekhatár mentén minimum 2 fasor szélességű zöldsáv alakítandó ki. 10. Oldalkert minimális mérete: 7,5 m 11. K-Rk-1 övezethez csatlakozó telekhatár mentén zárt tégla-, vagy fakerítés, vagy sövénnyel kísért drótháló kerítés létesítése kötelező. 5. A Rendelet új 16/B -sal és alcímmel egészül ki: 16/B Gksz-3 jelű Kereskedelmi, szolgáltató területek 3. övezete Övezeti előírások. 1. Maximális beépíthetőség: 60% 2. Maximális építménymagasság: 7,5 m 3. Minimális építménymagasság: nincs előírás 4. Új kialakuló telek területe: minimum 1000 m 2 5. Telek minimális utcafronti szélessége: 20 m 6. Beépítési mód: hézagosan zártsorú, 6,0 m minimális szélességű hézaggal 7. Kötelező előkert mértéke: 0,0 méter 28

29 8. A terepszint alatti beépítettség értéke: maximum 60 % 9. Minimális zöldfelületi fedettség: 20 %. 10. Oldalkert minimális mérete: 4,0 m 6. A Rendelet 35. új (5) bekezdéssel egészül ki: (5) Fát, 3 méternél magasabbra növő fás-szárú bokrot épülettől legalább 3 méterre, a szomszédos, nem közterületi telek határához pedig olyan távolságra kell ültetni, hogy a kifejlett ágazat ne nyúljon át a telekhatáron. A Rendelet új 32/C -sal egészül ki: 7. 32/C. K-H jelű Különleges honvédelmi terület előírásai (1) A területen honvédelmi létesítmények helyezhetők el a telek legfeljebb 2 % beépítettségével, a sajátos felhasználás által megkövetelt építménymagassággal és telken belüli elhelyezési móddal. (2) A létesítmény zavartalan üzemeltetése, működtetése érdekében az alábbi védőtávolságok betartása indokolt: a) a gyakorlótér 1500 m távolságán belül gyúlékony szerkezetű, vagy gyúlékony anyagok tárolására szolgáló épület, vagy egyéb építmény, szérűskert nem helyezhető el. b) a gyakorlótér 1000 m távolságán belül lakás, üdülés céljára szolgáló építmény, szociális, egészségügyi, ipari, mezőgazdasági és egyéb üzemi építmény nem helyezhető el. 8. A Rendelet 34. (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (1) a) Sándorfalva település a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területként kezelendő. 9. (1) A Rendelet 1. melléklete az e rendelet 1. mellékletében foglalt rendelkezésekkel módosul. (2) A Rendelet 2. melléklete az e rendelet 2. mellékletében foglalt rendelkezésekkel módosul. (3) A Rendelet 3. melléklete helyébe e rendelet 3. melléklete lép. 10. A Rendelet pontban a 14 szövegrész helyébe a 13, pontban a zártsorú és hézagosan zártsorú beépítési mód esetén: 7,50 m, oldalhatáros beépítési mód esetén: 4,50 m szövegrész helyébe a 6,00 m, 3. 19/A (3) bekezdés 7. pontban az 5,0 m helyébe a 0 m vagy minimum 5,0 m, 4. 19/B (2) bekezdés 7. pontban és a 19/C (2) bekezdés 6. pontban az 5,0 m helyébe a minimum 5,0 m, 5. 19/D (2) bekezdés 7. pontban az 5,0 m helyébe a 0 m vagy minimum 5,0 m, szöveg lép. 11. (1) Jelen rendelet a kihirdetése napját követő tizenötödik napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszíti. (2) Jelen rendelettel megállapított szabályokat kell alkalmazni a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek. 29

30 (3) Hatályát veszíti a Rendelet (3) bekezdés a) pont 4.1. alpontja, (2) bekezdése, a, Sándorfalva, Gajdosné Pataki Zsuzsanna sk. polgármester Dr. Bánfi Margit sk. jegyző Kihirdetve: Dr. Bánfi Margit jegyző 30

31 1. melléklet a /2015. (..) önkormányzati rendelethez SZ-2 SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA 1. Módosított SZ-2 Szabályozási terv részlet Bikakaszáló településrész 2. Módosított SZ-2 Szabályozási terv részlet Őz utca 31

32 3. Módosított SZ-2 Szabályozási terv részlet Tó utca 3. Módosított SZ-2 Szabályozási terv részlet Május 1. tér 32

33 2. melléklet a /2015. (..) önkormányzati rendelethez SZ-1 SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA Módosított SZ-1 Szabályozási terv részlet honvédelmi terület 33

34 3. melléklet a /2015. (..) önkormányzati rendelethez Régészeti lelőhelyek listája 3. melléklet a 20/2004. (IX. 23.) Ör. rendelethez A B C D E KÖH azonosító Lelőhely neve Lelőhely jellege - kora Lelőhely jele Helyrajzi szám Hatrongyos Éremlelet, középkor Homok-majorság Éremlelet, római kor Sándorfalva Telep általában, bronzkor Gyakorlótér 0 - ismeretlen kor Gyakorlótér II. Temető általában, 0 - ismeretlen kor Sándorfalva II. Bizonytalan jellegű lelet, 0 - őskor Bizonytalan jellegű lelet, szarmata Éremlelet, római kor Bizonytalan jellegű lelet, újkor Sövényházi sziget 0 - bronzkor szarmata középkor Sövényházi sziget 0 - II. szarmata középkor Árpád-kor Sövényházi sziget Szórványlelet, őskor 0 - III Sövényházi sziget Szórványlelet, őskor 0 - IV Bezúrszék II. 0 - őskor Bezúrszék III. 0 - őskor szarmata Sövényházi gát 0 - szarmata Rákos II. Telep általában, avar kor Nádastó szarmata Árpád-kor késő középkor 0-34

35 Nádastó II. szarmata Árpád-kor Nádastó III. szarmata avar kor középkor Szapor-hegy középkor Árpád-kor Csúzdi őskor szarmata Árpád-kor kora újkor Fehérföldes őskor szarmata Árpád-kor Nagysulymos őskor középkor Árpád-kor újkor Csúzdipart őskor szarmata Szalagföldek őskor szarmata Szalagföldek II. avar kor Rózsa utca szarmata középkor Rákos őskor szarmata Árpád-kor , 0426, 0422, 0443, 0442/22, 0425, 0444/4, 0427/8, 0444/3, 0427/2, 0427/5, 0427/4, 0423/13, 0424, 0423/ / /2, 0288/4, 0288/ /29, 0270/28, 0268/1, 0268/2, 0269, 0270/ /32, 0270/33, 0270/34, 0270/ /24, 0275/25, 0275/23, /3, 0140/ /1, 0141, 0142, 0138, 0345, 0139/7, 0140/1, 0139/6, 0139/10, 0139/11, 0139/9, 0139/13, 0139/8, 0139/5, 0139/14 35

36 Homoki major népvándorlás kor Köves töltés csorvai csoport szarmata középkor késő Árpád-kor újkor Köves töltés II. csorvai csoport bronzkor késő középkor, Árpád-kor Serkéd őskor Árpád-kor Bezúrszék szarmata Dóci út mellett Szórványlelet, ismeretlen kor Dóci út mellett II. Szórványlelet, ismeretlen kor Serkéd II. rézkor-késő rézkor, őskor bronzkor-késő szarmata (felszíni), avar kor késő középkor, középkor, Árpád-kor, Éremlelet, újkor, /2, 0144/ /2, 0144/9, 0144/8, 0144/4, 0144/ , 0199, /3, 098/5, 097, 0100, 099, 0102/3, 0102/2, 098/10, 098/11, 098/12, 098/19, 098/18, 098/16, 098/15, 098/24, 098/25, 098/17, 098/14, 098/20, 098/21, 098/22, 098/23, 0102/5, 0102/4, 0102/1, 098/13, 0102/ / / , 0182, 0172/51, 0172/34, 0172/35, 0172/39, 0172/37, 0172/48, 0172/49, 0172/36, 0172/50, 0184, 0172/18, 0172/54, 0172/53, 0172/1, 0172/55, 0172/7, 0172/52, 0172/20, 0197/52, 0197/12, 0197/58, 0197/59, 0197/53, 0197/54, 0197/56, 0197/55, 0197/57, 0197/60, 0197/61 36

37 Oromidűlő szarmata, Árpád-kor Szent János dűlő őskor, szarmata, Árpád-kor Gépállomás szarmata, Telepnyom (felszíni), középkor Árpád-kor Nagy I. tanya szarmata, Árpád-kor Szaporhegy, késő Bozóki I. tanya középkor, Telepnyom (felszíni), újkor Fehérföldes II. bronzkor szarmata Árpád-kor késő középkor Fehérföldes III. halomsíros kultúra, bronzkor, szarmata, Árpád-kor, újkor , 0102/28, 0102/18, 0102/25, 0103, 0105, 0102/24, 0102/23, 0102/22, 0102/27, 0102/26, 0102/21, 0102/20, 0102/14, 0102/19, 0102/17, 0102/16, 0102/15, 0102/13, 0102/9, 0102/10, 0102/11, 0102/12, 0102/8, 0102/29, 0102/30, 0102/31, 0102/33, 0102/32, 0102/34, 0102/35, 069/2, 069/3, 069/4, 36069/1, 069/6, 069/ /5, 03, 04, 05, 02/8, 02/25, 02/6, 02/15, 02/11, 02/12, 02/26, 02/14, 02/ , 0116/7, 0115/ /24, 0162/23, 0162/22, 0162/21, 0162/20, 0162/19, 0162/25, 0162/18, 0162/17, 0162/16, 0162/27, 0162/ /1, 0152/11, 0152/ /5, 0313/6, 0313/ , 0310, 0313/4, 0307/5, 0184, 0313/1, 0313/3, 0313/10, 0313/12, 0313/11 37

38 Köves töltés III , 067, 064, 069/13, szkíta, 068, 065/40, 069/4, 069/6, 069/5, 069/7, nagyrévi kultúra, 069/8, 069/9, 069/10, 069/11, 069/12 bronzkor, kelta, szarmata, avar kor, késő Árpád-kor, késő középkor, Telepnyom (felszíni), kora újkor Köves töltés IV , 065/50, 065/51, csorvai csoport, 065/56, 065/54, 065/52, 065/53, középkor, 065/55, 065/57 kora Árpád-kor, Árpád-kor, Köves töltés V , 01286, 065/46, bronzkor, 065/45, 065/47, 065/58, 065/57 bronzkor szarmata, népvándorlás kor, késő középkor, Árpád-kor, Kemence, középkor Fehérföldes IV /2, 0304/3, 0304/4 bronzkor, szarmata, Árpád-kor Szokony tanya /2, 0237, 0239, bronzkor, 0242/5, 0242/17, 0242/8, 0242/3, rézkor-késő rézkor,. 0242/2, 0242/1, 0242/7, 0242/6, 0242/4 Körös-kultúra, szarmata, középkor, Árpád-kor Ilonahát /4 badeni kultúra Farkasd /16, 0220/15 38

39 szarmata, középkor Csikóshát Telep általában, késő középkor Békás Körös-kultúra, szarmata, Árpád-kor Irma majori út bronzkor, szarmata Irma majori út II. Körös-kultúra, szarmata, Árpád-kor Sajtos Körös-kultúra, őskor, szarmata, Árpád-kor Algyői főcsatorna Szórványlelet, ismeretlen kor Kiss tanya őskor, népvándorlás kor, késő középkor, Csibafa őskor, újkor Homoki major II. kelta, szarmata, középkor, Árpád-kor, újkor Csíkós járástól DKre avar kor /16, 0205/ /10, 01201/11, 01201/12, 045/1, 045/ /3, 049/4, 049/5, 049/6, 049/7, 049/8, 046, 049/10, 049/ /8, 050/2, 050/3, 050/9, 050/10, 050/8, 049/11, 049/13, 049/ , 047/1, 049/16, 049/17, 052/2, 049/11, 049/ /5, 065/6, 065/7, 065/8, 065/30, 065/18, 065/2, 065/17, 061, 065/4, 065/15, 065/16, 065/ , 2673/9, 2673/10, 2673/11, 0364/5, 2673/ / Csíkós járástól ÉNY-ra Telepnyom középkor, Telepnyom ismeretlen kor (felszíni), (felszíni), /35, 0454/16, 0454/17, 0454/32 39

40 Körmendi tanya középkor Laci tanya őskor Szalagföldek III. ismeretlen kor , 0444/1, 0442/18, 0446/ /4, 0417/ /14, 0282/2, 0282/15, 0282/ Vöröscsárda /4 őskor, Árpád-kor Büdös-tó II /16, 01301/5, szarmata, 01301/7, 0167/1, török 0167/2 kor Büdös-tó III /45, 01305, bronzkor, 0169/2, 0169/1 Körös-kultúra, Telepnyom (felszíni), középkor, Árpád-kor Köves töltés VI /16, 0172/14, Körös-kultúra, 0172/15 szarmata, Árpád-kor Eperjes Temető általában, szkíta, /9, 050/8 Temető általában, óbébapitvarosi csoport, Temető általában, szarmata, Telep általában, szarmata, Kemence általában, szarmata, Temető általában, honfoglalás kor Fertőszék Település általában, , 096, 0102/7, szarmata 016, 093, 0102/ Nagysulymos II. Település, makói kultúra Sövényházi út Éremlelet, római kor, Telep általában, népvándorlás kor /2, 0134/6, 0134/9 40

41 5. Környezetalakítási, közlekedési és közműellátási alátámasztás a módosításhoz Környezetalakítás A Bikakaszáló városrészben a 3.1. pont szerinti kereskedelmi gazdasági terület kijelölés telepítési kényszerből történik, mivel a belterületen vagy annak közelében nincs más szóba jöhető helyszín gazdaságfejlesztésre. A rekreációs terület csökkenését okozó változás kedvezőtlen, de előnyt lehet kovácsolni belőle, ha az üzletek és üzemek betelepülése a környezet rendezésének feltételével történik. Reális lehetőség, hogy a jóléti fejlesztés és a gazdaságfejlesztés összekapcsolódjon, mivel az akcióterület önkormányzati tulajdonban van, az értékesítés feltételeit maga szabja meg. A 3. fejezetben közölt beépítési javaslat a mély fekvésű rész tóként való fennmaradását, rendezését tartalmazza, ami megállítja a terület illegális szemétlerakásból eredő degradálódását. Szaporodó szemét a tóparton A tavat záportározásra is alkalmassá kell tenni, ezért egy részét ki kell mélyíteni. A földtömeg egyensúlyban tartható a tervezett szánkódomb kialakítása révén. A domb egy hullámzó magassági vonalvezetésű kis biciklis-görkorcsolyás ügyességi pályát is hordozhat a hátán és a sportterület szeparálását is szolgálja a gazdasági területtől. A Gksz terület lehetővé teszi a régóta tervezett napicikk-áruház és különféle szaküzletek elhelyezését. Vendéglátó-szolgáltató üzletsor létesítését javasolja a vázlatrajz a szabadtéri szórakozáshoz, családi piknikhez, közösségi rendezvényekhez kapcsolódóan. Egy áruház közelsége vásárlói forgalmat generálhat a környéken, esélyt adva más üzletek kifizetődő működésére. A többrétű területhasználatok (sport-szabadidő-vásárlás-munkahelyek) egymást erősíthetik. A változások kisebb jelentőségűek, egy-egy, vagy néhány telket érintenek és jellemzően a kialakult állapot rendezettebbé válását szolgálják, ezért összességében előnyös irányba változtatják a városi környezetet. Közlekedési hálózatok A Bikakaszáló városrész É-i lezárását jelenleg az Erdő sor képezi. Az utca a gazdasági terület kialakulásával 14 méter szélessé válik, ami 5 m leszabályozását jelenti. Az É-i oldal jelenleg is szélesítésre van jelölve a tervezett lakóterület feltárására (járda, közműsáv), az utca végső szélessége így 22 m lesz. A gazdasági területet legkönnyebben az Alkotmány körút felől lehet majd megközelíteni, ami a 4525 jelű országos összekötőút belterületi átkelési szakasza. A feltáróút meglévő szélessége elegendő (28 m a rövid D-i szakaszon, a többi része 18 m). 41

42 Geológia, vízrajz, földtani adottságok, éghajlat A módosítások nincsenek számottevő kihatással a város geológiai, vízrajzi, földtani helyzetére, melyek a Szegedi Kistérség évi Környezetvédelmi Programjának helyzetértékelése alapján a következők szerint összegezhetők. Sándorfalva az Alsó-Tiszavidék középtájban helyezkedik el, azon belül a nyugati településrész (a belterülettel együtt) a Dorozsma-Majsai-homokhát, a K-i rész pedig a Dél-Tisza-völgy kistájban fekszik. A település akárcsak a Szegedi kistérség többi települése a Budapest-Makó vonalában húzódó föltani árok nyugati részén helyezkedik el. A szegedi medencét a Pannon tenger és az Ős-Duna víztárolásra alkalmas porózus üledékekkel töltötte fel. A felső-pleisztocénben a tavi, később az eolikus üledékképződés is szerepet kapott. A felszínt főképp tiszai üledékek, iszapok, agyagok, helyenként infúziós löszök alkotják. A középső- és alsó-pleisztocén homokokból történő vízbeszerzés lehetőségei igen kedvezőek. A talajvizek általában magas sótartalmúak. Az ivóvízként használt rétegvizek arzén- és ammóniumtartalma kifogásolható. A Tisza-folyó vonala 1 km hosszon egybeesik a település igazgatási területének É-K-i határával. Az Atkai Holt-Tisza É-i ágán Sándorfalva Szeged városával osztozik, az Atka-sziget Szeged igazgatási területének elkülönült része. A város igazgatási területének K-i részét sűrű csatornahálózat szövi be. A település nyugati részét lazább, mezőségi jellegű humuszos homoktalajok borítják. A belterülettől K- re réti szolonyecek, a Tisza mentén pedig öntéstalajok húzódnak. Az ÉNy-i településrészen szikes tavak alakultak ki. A gazdag élővilágú szikes puszták és homoki erdők a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartoznak. A módosítás kizárólag belterületi helyszíneket érint, ezért felszíni bányászati tevékenységet nem befolyásol. A nyilvántartott bányatelkek és kutatási területek egyébként a hatályos tervben fel vannak tüntetve a Magyar Földtani és Bányászati Hivatal adatbázisa alapján. Rögzítik a tervlapok a szénhidrogén vezetékeket és védősávjukat is. Csapadékvíz-elvezetés Sándorfalva igazgatási területe a Pálfai-féle belvíz-veszélyeztetettségi adatok szerint belvízzel mérsékelten és közepesen veszélyeztetett. A település csapadékvíz-vízelvezetésének és a vízvisszatartásnak a javítására koncepció készült. A módosítási helyszínek a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerhez tartoznak. A 3.1. ügy kapcsán fontos tudni, hogy a Bikakaszáló semlyék volt, míg a belterület magába nem olvasztotta. A módosítás meghagyja a ma is állandóan vízzel és nádassal borított ÉNy-i részt ún. rekreációs funkcióban. Az ún. Bika-Nádastó vízfelület és nádas jelenlegi állapotban való fennmaradását, D-i részén pedig záportóvá való kimélyítését irányozza elő a beépítési javaslat. A területet Ny-i oldalán a Romafői-csatorna húzódik, amely a csapadékvizeket D-i irányban vezeti le. A vonatkozó jogszabályok betartása mellett a kialakítandó gazdasági telephelyekről szennyeződések nem juthatnak a csapadékvíz-elvezető hálózatba. A 3.2. jelű ügyben a 2636 helyrajzi számú telek (0,15 ha) közterület jellege megszűnik, 2 db lakótelekként beépíthetővé válik az Lf-2 övezet szabályai szerint. A futóhomokos talajon a csapadékvíz jól elszivárog, de az Őz utcában nyílt árok is fut, amely befogadja a keletkező plusz csapadékvizet A vízgazdálkodást érinti még a 3.4. módosítás. A meglévő nyílt csatorna a rendeltetésének megfelelő V vízgazdálkodási övezetbe kerül át. Köz- és magánterületeken egyaránt javasolt zárt burkolatok helyett a hézagos burkolt felületek kialakítása. 42

43 Részlet a szakági munkarészből nem változik 43

44 Ivóvízellátás Az 1-4. módosítási helyszínek a városi közüzemi vízellátó rendszerre csatlakoznak, vagy csatlakoztathatók. A meglévő utcákban NA 100 KM-PVC vezeték van kiépítve. A sportpályához bevezető utca (1. módosítási helyszín) gazdasági területeket is ellát majd, az alátámasztó szakági tervlap szerint ezen a nyomvonalon NA 125 mm keresztmetszetű vezeték építése javasolt. Részlet a szakági tervlapból nem változik: Szennyvízelhelyezés A most befejeződő szennyvízcsatornázási projekt keretében a belterületi szennyvízelvezetés megvalósul. Földgázellátás A városi földgázvezeték-hálózaton a helyszínek elláthatók. Részlet a szakági tervlapból nem változik: 44

45 Villamosenergia-ellátás A belterületi hálózatba kapcsolható a Bikakaszálóra tervezett gazdasági terület a szakági tervlap szerint. Az új transzformátor-állomás a 3.1. pontban szereplő beépítési javaslat szerinti áruházzal egyidejűleg épülhet meg, vagy a betelepülő üzem(ek)hez kapcsolódhat. Részlet a szakági tervlapból nem változik: Elektronikus hírközlés A tervezett gazdasági területhez (3.1. pont) a szakági javaslat optikai kábel kiépítését irányozza elő a meglévő telefonközponttól. Részlet a szakági tervlapból nem változik: A mobiltelefon állomások szóráskörzete lefedi a belterületet. A város belterületén a TV műsorok vételét a kiskundorozsmai Szélmalom KTV rendszer biztosítja. A meglévő rendszer részben földkábeles, részben az Invitel oszlopsorán halad. A tervezett gazdasági terület a hálózathoz csatlakoztatható. Mikrohullámú összeköttetés tilalmi zónája a belterületet nem érinti. 45

46 6. Környezetvédelem Sándorfalva város jelenleg hatályos Településszerkezeti tervének és Helyi Építési Szabályzatának jelen dokumentációban részletezett módosításaihoz elvégeztük a környezetvédelmi értékelést arra vonatkozóan, hogy a tervezett módosítások kapcsán a környezet várható terhelése mennyiben fog eltérni az eredeti tervben prognosztizáltakhoz képest. A tervezett módosítások négy helyszínt érintenek. Nem hoznak létre új beépítésre szánt területet, ezért a biológiai aktivitás érték számítása az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII törvény 7. (3) b) pontja értelmében nem szükséges. A változásokkal érintett terület az 1. ügy kivételével csekély. A tervezett módosítások hatása a város levegőminőségére Az 3.1. ügysorszám kapcsán a jelenleg kijelölt K-Rk rekreációs különleges terület, valamint a tervezett Vt településközpont vegyes terület kerül át kereskedelmi szolgáltató gazdasági (Gksz) területbe. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 20. (3) bekezdés szerinti különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények ebben a kategóriában nem helyezhetők el. A környezetre jelentős hatással bíró létesítmények betelepülése a tervezett gazdasági-kereskedelmi övezetbe nem várható. A település levegője még minden légszennyező anyag tekintetében terhelhető. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek és létesítmények esetében az építés hatósági vagy egyéb hatósági eljárás csak a környezetvédelmi hatósági lefolytatása után indítható el. Figyelembe véve a módosítással érintett terület méretét és elhelyezkedését, a település környezeti levegőjének minőségében jelentős változást várhatóan nem fog okozni. A 3.2. ; 3.3. és a 3.4 ügyek a környezeti levegő állapotában változást nem eredményeznek. Vízvédelem A tervezési területen a teljes infrastruktúra kiépítésével számol a terv. A városban jelenleg folyik az elválasztott rendszerű gravitációs csatornahálózat kiépítése. A keletkező szennyvizek szükség szerinti előtisztításáról az ingatlan tulajdonosának, az ingatlan határán belül gondoskodni kell. Előtisztító műtárgyat csak engedéllyel (építési vagy vízjogi) lehet létesíteni és üzemeltetni. A település jelenlegi csapadékvíz elvezető rendszerének fejlesztésére tanulmányterv készült. Szükséges a tanulmánytervben jelölt záportározók rekonstrukciója. Az 1. számú módosítási helyszínen a gazdasági terület feltáró útja mentén településközponti helyzete miatt zárt gravitációs csapadékcsatorna kiépítése javasolt. Az utak leburkolását csak vízelvezetéssel együtt szabad engedélyezni. A csapadékvíz elvezetésre egységes szakági tanulmány illetve vízjogi engedélyezési tervet javaslunk készíteni a beépítési javaslat figyelembe vételével. Különös gonddal kell eljárni a kialakítandó burkolt felületekről lefolyó csapadékvizek elhelyezéséről. Befogadó hiányában a burkolt felületekről lefolyó csapadékvizek elhelyezéséről és/vagy hasznosításáról az esetleg szükséges előtisztítást követően a hatályos jogszabályok és műszaki előírások betartásával, az ingatlan határain belül kell gondoskodni. A tervezett módosítás a felszíni- és a felszín alatti vizek állapotát nem veszélyeztetik és azok mennyiségi és minőségi állapotában változás a módosításokkal kapcsolatosan nem fog bekövetkezni. A 3.2. ; 3.3. és a 3.4 ügyek vízvédelmi szempontból változást nem eredményeznek. 46

47 Hulladékgazdálkodás A területen keletkező települési szilárdhulladékok rendszeres begyűjtése közüzemi szolgáltatás és engedéllyel rendelkező vállalkozók igénybevételével jelenleg is megoldott. Az ingatlanok használatakor keletkező hulladékokat az ingatlan határán belül, szelektíven, környezetszennyezést és környezetveszélyeztetést kizáró módon kell gyűjteni. A területen keletkező veszélyes hulladékok szakszerű/jogszerű kezelése a hulladék termelőjének a kötelessége. A tervezett módosítások a település hulladékgazdálkodásban változást nem eredményeznek. Zajvédelem Zajvédelem szempontjából az 1. módosítási ügy releváns. A különleges rekreációs terület és a településközpont vegyes terület részben Gksz kereskedelemi szolgáltató gazdasági kategóriába kerül át. Zajvédelmi szempontból ez a változás nem jár megengedett zajterhelési határérték változtatással. Az övezetre érvényes zajvédelmi rendeletekben előírt követelményeket teljesíteni kell az építés és üzemelés során. A 3.2., 3.3. és a 3.4 ügyek zajvédelmi szempontból változást nem eredményeznek. Összefoglaló környezetvédelmi értékelés A Településrendezési Terv részleges módosítása figyelembe veszi az időközben bekövetkezett jogszabályi módosításokat, az országos, megyei tervben történő változásokat és a település fejlesztési koncepciójának változásait. A szerkezeti tervet érintő módosítások csak lokálisan kis területi egységeket érintenek. Jellegüknél fogva nem változtatják meg a város tájszerkezetét, zöldfelületeinek rendszerét. A Helyi Építési Szabályzat kiegészítései értékelhető változást nem eredményeznek a környezeti elemek állapotában. Levegővédelmi, vízvédelmi, hulladékgazdálkodási és zajvédelmi szempontból összességében a tervezett változtatások az eredeti tervhez képest a település egészére nézve jelentős változást nem eredményeznek. A tervezett módosítások négy helyszínt érintenek. Nem hoznak létre új beépítésre szánt területet, ezért a biológiai aktivitás érték számítása az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII törvény 7. (3) b) pontja értelmében nem szükséges. A környezetvédelmi szabályozás tekintetében a mindenkor hatályos országos és helyi jogszabályi előírások, valamint a tárgyi ügyben kiadott hatósági határozatok figyelembevételével kell eljárni. A tervezett módosításhoz, figyelembe véve az érintett területek méretét és a változtatások irányultságát a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletben meghatározott környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartjuk szükségesnek. 47

48 7. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása Sándorfalva Város jelenlegi várospolitikájának kifejeződése, érvényes Településfejlesztési dokumentuma a Sándorfalva Város NFT II. Programhoz és a Szegedi Kistérség előzetes koncepciójához csatlakozó városfejlesztési koncepció terve a Pallavicini Terv tükrében címet viseli. A koncepció februárjában készült. Sándorfalva egyetlen városként Szeged közvetlen vonzáskörzetébe tartozik, így Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában is szerepet kap. Az és között 2000 fő körüli népességszám-növekedést (5800-ról 7800 főre történő növekményt) felmutató település joggal nyert városi rangot 2005-ben, a lakosság megtartása azonban komoly kihívást jelent a helyi politika számára. Jelen TRT-módosítási eljárásban az egyszerűsített eljárásból is adódóan a módosítási ügyek inkább technikai változást jelentenek, koncepcionális kihatásuk jelentéktelen, kivéve az 1. sorszámú rendeltetésváltozást, ami gazdaságfejlesztési szándékot juttat közelebb a megvalósuláshoz. A gazdasági vállalkozások betelepülése egyben javítja a rekreációs terület kialakításának esélyeit is, mivel azok érdekeltek a telephely környezetének igényes átformálásában és a lakosok tetszésének megnyerésében (pl. áruház, autószalon). A város hosszútávlatú koncepciója egybecseng ezzel a változási iránnyal A dokumentum leszögezi: Az adottságok optimális kihasználása érdekében egy vonzó, üde, vendégváró és szolgáltató típusú városszerkezetet kell kialakítani. Az európai színvonalú kisváros tervezésében a fő szempont a település életéből hiányzó funkciók betöltése minden korosztály számára, a város népesség megtartó képességének fokozása, mind a fiatalok mind az idősebb korosztály életkörülményeinek javítása, valamint a szolgáltató városi környezet fejlesztése. A nagyprojektek közül a VI. jelzi a vállalkozás-fejlesztés fontosságát: A kistérség és a város fejlődése szempontjából alapvető fontosságú a vállalkozásfejlesztés és a város versenyképessége is nagyban függ az ott működő vállalkozások piaci esélyeinek alakulásától. A foglalkoztatottságot a jól működő mikro- kis- és középvállalkozások képesek növelni. A város eddig nélkülözte a gazdasági területeket, a módosítás ha kis mértékben is segít leküzdeni ezt a hátrányos helyzetet. 48

49 8. A településszerkezeti változás területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban településfejlesztési rendelet) 3. melléklet pontja a településszerkezeti terv alátámasztó munkarészei között előírja a területrendezési terv(ek) és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép és leírás (számítás) készítését. Jelen fejezet ennek az előírásnak tesz eleget. Településszerkezeti terv összhangjának vizsgálata az OTrT országos övezeteivel Az OTrT évben módosult. A megyei terv még nem követte le a változásait. Csongrád Megye Önkormányzatának Közgyűlése év márciusában fogadta el a megye területrendezési tervét (CsmTrT), amely a évi XXVI törvénnyel hatályosított, a évi L törvénnyel módosított Országos Területrendezési Terv alapján készült. Az OTrT-t módosító évi 229. törvény átmeneti rendelkezéseket tartalmaz az új szabályok alkalmazására. Sándorfalva Településszerkezeti eszközeinek mostani módosítása nem érint szerkezeti elemeket, nem keletkeztet beépítésre szánt területet és a 4 módosítási helyszín mindegyike a városias települési térségen belül található. Nem szükséges tehát összevetni az országos terv infrastruktúra elemeinek és térségeinek kijelölését a településszerkezeti tervvel. Az új és megváltozó országos övezetekkel való összhangot igazolni szükséges. A törvény szerint az országos övezetek a következők: 12. (1) Országos övezetek: a) országos ökológiai hálózat, b) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, c) jó termőhelyi adottságú szántóterület, d) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, e) országos jelentőségű tájképvédelmi terület, f) világörökségi és világörökségi várományos terület, g) országos vízminőség-védelmi terület, h) nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe, i) kiemelt fontosságú honvédelmi terület. Sándorfalvának nincs érintettsége a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében. Nem szerepel a világörökségi és világörökségi várományos terület övezetben sem. Az országos ökológiai hálózat (az ábrán zöld színnel jelölve) az igazgatási terület jókora részét lefedi. A KNPI adatszolgáltatása alapján minden természetvédelmi vonatkozást feltár a terv: Erdőrezervátum Ex lege szikes tó 49

50 Fokozottan védett terület Natura 2000 Sachun Natura 2000 SPA Ramsari terület Tájvédelmi körzet Természeti terület 50

51 Vadászati kiemelt övezet Országos Ökológiai Hálózat magterület és összevont folyosó (kékkel: módosítási helyszínek) Nagyítva: 1. módosítási helyszín. Az 1. módosítási helyszínt érinti az Országos Ökológiai Hálózat összevont folyosó, de a törvényben előírt szabályok teljesülnek, mivel nem történik új beépítésre szánt terület kijelölés. A jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetének kiterjedéséről az önkormányzat adatszolgáltatást kért a Földmérési és Távérzékelési Intézettől. Az intézet levélben jelezte, hogy nem tud adatot szolgáltatni. A évi XXVI. tv. mellékletét képező lehatárolás szerint a módosítási helyszínek nem érintettek az övezetben (a belterületen találhatók, a belterületen nem ábrázol a térkép jó termőhelyi adottságú szántóterületet). 51

52 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület vonatkozásában a törvény térképmelléklete szintén nem mutat érintettséget a módosítási helyszíneken, a belterületen ugyanis nem jelöl területfoltot. Az adatszolgáltató Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jelezte az adatok internetes elérési helyét. Az ellenőrzéskor megállapítható volt, hogy a belterületen nincs kiváló termőhelyi adottságú erdő. OTrT övezeti térkép NEBIH adatszolgáltatás Országos jelentőségű tájképvédelmi terület a belterületen nincs kijelölve az OTrT-ben, a módosítási területek tehát nem tartoznak az övezetbe. 52

53 Az országos vízminőség-védelmi terület lehatárolását a Nemzeti Környezetügyi Intézet Alsó-Tiszavidéki Kirendeltsége az önkormányzat rendelkezésére bocsátotta. A módosítási területek belterületi fekvésűek, az adattérkép szerint a belterület nem érintett az övezetben. Az OTrT 15. szakaszának vonatkozó rendelkezései előírják, hogy az övezetet ki kell jelölni és a vonatkozó szabályokat a HÉSZ-ben meg kell állapítani. A kijelölésre és a szabályok megállapítására a II. felében induló teljes módosítási eljárásban fog sor kerülni. A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe országos övezet Sándorfalva területén csak nagyvízi medret jelöl ki. A módosítási terület nem tartozik nagyvízi mederbe. A város jelenleg hatályos szabályozási terve nem látja el a védőtöltést sajátos vízgazdálkodási besorolással, ezt a teljes módosítási eljárás során pótolni szükséges. Sándorfalva érintett a kiemelt fontosságú honvédelmi terület országos övezetben. A Honvédelmi Minisztérium adatszolgáltatása szerint a 0205/5 hrsz.-ú ingatlan különleges honvédelmi terület megjelölését törölni szükséges védőtávolságaival együtt. Kérte továbbá a gyakorlótér beépítésre szánt jellegének beépítésre nem szánt kategóriába való átsorolását. A módosítások megtörténnek. A változás a rendeletet is érinti. 53