BEVEZETÉS. Kívánunk a tisztelt olvasónak sok sikert a tanulásban és munkában!
|
|
- Erik Pap
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BEVEZETÉS Az Operációs rendszerek tantárgy a mindhárom informatikus alapszak tantárgya. A hallgatóknak a második félévben ajánljuk, a Számítógép architektúrák és a Programozás alapjai tantárgyak teljesítése után. A tárgy célja az, hogy a hallgatók megismerjék a működtető rendszerek fejlesztése, üzemelése során felmerülő alapfogalmakat, koncepciókat és megfontolásokat, felfedezzék az operációs rendszerek belső szerkezeteit, megértsék az egyes részek működését. Ezek az ismeretek képessé tehetik a hallgatókat arra, hogy operációs rendszerek menedzselésével kapcsolatos tantárgyakat vegyenek fel, hogy szoftverfejlesztési projektjeikben figyelembe vehessék a működtető architektúrákat, hogy számítástechnikai és infokommunikációs rendszerek infrastruktúrájának megtervezésében vegyenek részt. A számítástechnikai piacon sok és sokféle operációs rendszert szerezhetünk be. Egyes rendszerekhez ingyen juthatunk, másokért fizetni kell. A sokféle operációs rendszer működésének alapelveiben felfedezhetők közös, általános koncepciók. Bizonyos funkciókat minden operációs rendszerben meg kell valósítani. Természetesen vannak egyedi vonások is. A tárgyban megkíséreljük összefoglalni az általános törvényszerűségeket, azt, ami közös a rendszerekben. Amikor példákat kell választani és azokon bemutatni egy-egy megoldást, befolyásol majd a példa bonyolultsága, illetve éppen az egyszerűsége: ahol lehet, a könnyebben megérthető mintát mutatjuk. Azt mondhatjuk, a legtöbb példa a korai Unix rendszerek megoldása lesz, hiszen ezek tiszták, egyszerűek, lényegre törően mutatják a problémát és a megoldást. Természetesen említünk korszerűbb Unix-szerű rendszer elemeket is, és lesznek példák a MS Windows megoldásokból is. Kívánunk a tisztelt olvasónak sok sikert a tanulásban és munkában!
2 1.1. AZ OPERÁCIÓS RENDSZEREK FOGALMA A legtöbb számítógép felhasználó használja az operációs rendszereket, azok szolgáltatásait, anélkül, hogy pontosan meg tudná fogalmazni, mi is az operációs rendszer. Tudják, hogy egy rendszer szoftver, ami kezeli a gépet, parancsokat tud fogadni, tartoznak hozzá eszközök, állományok, katalógusok, ezekben lehet manipulálni stb. De ha definiálni kell az operációs rendszert, akkor gondban vannak. Ennek a bizonytalanságnak az az oka, hogy az operációs rendszerek alapvetően két, egymástól független funkciót (funkciócsoportot) valósítanak meg, két, egymástól független nézőpontból szemlélhetők, két szempontból definiálható a lényegük, és rendszerint nem tisztázzák a definíció során, hogy melyik nézőpontból történik a definíció, vagy az operációs rendszer fogalom meghatározásakor éppen keveredik a két nézőpont. Az operációs rendszer hasonlít egy kormányhoz, azaz maga nem teljesít valódi funkciót, de lehetőséget ad az alkalmazások hasznos tevékenységéhez. Van erőforrás kiosztó (resoruce allocator) és vezérlő (control program) szerepköre. Néha úgy szemléljük az operációs rendszert, hogy az azon programok gyűjteménye, amit a számítógéprendszer szállító a géphez szállított. Máskor: azon programok, amik mindig futnak a számítógépünkön. Egy jó módszer az operációs rendszer definiálására, ha megragadjuk kettős természetét: az operációs rendszer egyrészt virtuális gép, másrészt erőforrás menedzser. (Néha így definiálják: válaszoló gép) Az operációs rendszer mint kiterjesztett gép A legtöbb számítógép gépi nyelvű programozása - különösen a B/K műveletekre gondoljunk - bonyolult, sok odafigyelést igénylő munka. Jól kell ismerni az architektúrát (az első értelemben vett módon!), a hardver részleteket. Gondoljunk végig például egy floppy diszk blokk behozatal forgatókönyvet! A legtöbb programozó (nem is beszélve az általános felhasználóról) nincs olyan intim kapcsolatba az architektúrával, hogy ezt le tudná programozni! Az operációs rendszer - mint kiterjesztett gép - magasabb absztrakciós szintet biztosít a felhasználó számára. Az eszközöket és állományokat szimbolikus neveken engedi kezelni, ezekben magasabb szintű operációkat biztosít (pl. open, read, write rendszerhívásokat (system calls, lásd később részletesebben)), sőt, az operációs rendekhez kötődő parancsértelmezőkkel még magasabb szintű parancsokat (pl. copy, move, stb.). Úgy is mondhatjuk, ebből a szempontból nézve az operációs rendszer elrejti a részleteket a felhasználó elől, levesz bizonyos felelősséget a felhasználó válláról, akár különböző architektúrákon is biztosítja helyettesíthetőségét, egységességet biztosít a hasonló de részleteikben nagyban különböző eszközök (pl.: floppy diszkek és hard diszkek) kezelésére. Ez egy felülről-lefelé (top-down) megközelítése a problémának. A virtuális gépet, amit az operációs rendszer biztosít, könnyebb programozni, mint az alatta létező hardvert. Persze, hogy ezt hogyan biztosítja, ez egy hosszú történet, az Operációs rendszerek tárgy egyik célja, hogy ezt is megismerjük.
3 Ha úgy tetszik, ebből a szempontból kényelmessé teszi (convenience for the users) az operációs rendszer a hardver használatot Az operációs rendszer mint erőforrás menedzser Egy másik - valójában alulról-felfelé való (bottom-up) megközelítésben az operációs rendszer azért van, hogy egy összetett rendszer részeit menedzselje. Egy korszerű számítógép processzorokból, tárakból, óraeszközökből, diszkekből, mágnesszalagos tárolókból terminálokból, nyomtatókból, hálózati eszközökből, stb. tevődik össze. Az operációs rendszer feladata, hogy elossza ezeket az erőforrásokat a gépen futó különböző, az erőforrásokért tulajdonképpen vetélkedő programok számára. (Példa lehet itt is: forgatókönyv arra az esetre, amikor két processz ugyanarra a nyomtatóra akar nyomtatni.) Milyen erőforrásokat kell menedzselnie az operációs rendszereknek? A hardver erőforrásokat (processzorok, elsődleges és másodlagos tárak, eszközök stb.), a szoftver erőforrásokat (alkalmazások, adatbázisok stb.) és az emberi erőforrást) felhasználók, operátorok, rendszermenedzserek stb.). A menedzselési feladatkörbe az erőforrás kiosztás mellett természetesen beleértjük az erőforrás védelmet (kölcsönös kizárást kritikus esetekben) a konfliktusok feloldását az erőforrások használatának számbavételét (statisztikák készítését, számlázásokat is). Olyan fogalmak merülnek itt fel, mint a hatékonyság, a teljesítmény, a védelem és biztonság, a megbízhatóság stb. Ha úgy tetszik, ebből a szempontból az operációs rendszer hatékonnyá teszi (efficiency) a hardver használatát AZ OPERÁCIÓS RENDSZEREK TÖRTÉNETE A múlt század közepét tekintve a kezdetnek, kezdetben a programokat a hardveren direkt módon futtatták. Magyarosan: a számítógépeket működtető, kezelő szoftver nélkül használták, nem voltak még operációs rendszerek. Minden felelősség a programozóé volt, teljes mélységben ismernie kellett a hardvert, nemcsak meg kellett írnia a programot, hanem gondoskodnia kellett, hogy az a számítógép memóriájába kerüljön, miközben még nem voltak a program beolvasását segítő perifériakezelő programok. Az is igaz, nem volt a számítógép használók között a ma ismert munkamegosztás: akik a gépet tervezték és megépítették, ugyanazok voltak a karbantartók, a gépkezelők, a programozók és a programfuttatók, meg a programok eredményeinek felhasználói is. Az operációs rendszerek csírái éppen úgy alakultak ki, hogy az adat be- és kiviteli eszközöket kezelni képes programrészeket (szubrutinokat) összegyűjtötték, és a számítógép csak olvasható memóriájába írták. Ezek után az alkalmazói programokat már e rutinkészlettel írhatták vagy tölthették be, az eredményeket ezekkel adhatták vissza. Kialakult az ún. konzol terminált (ami olyan volt, mint egy régi írógép) kezelni képes és egy nagyon egyszerű parancsnyelvet értelmezni képes működtető rendszer, az operációs rendszer őse. Érdekes, hogy a neve monitor volt. (Talán azért, mert a konzolon a gép állapotát tükröző memória rekeszek pillanatnyi tartalmát meg lehetett figyelni vele.)
4 A fejlődés során a memória menedzselésben léptek előre. Hiába, a memória az egyik legfontosabb, ugyanakkor meglehetősen szűk erőforrás volt. Először a rögzített partíciós memória gazdálkodás, hamarosan a változó partíciós memória gazdálkodás alakult ki. Ezzel párhuzamosan a munka (job) fogalom: az erőforrásokat (köztük elsősorban a memória partíciót) célszerűen a futó programhoz (a job-hoz) rendelhették, a munka, a futó program lett az alanya az erőforrás gazdálkodásnak. Fejlődött a B/K rutinkészlet is. A munkákat változatos módon (lyukkártya, mágnesszalag, később mágneses dob eszköz, majd mágneslemez), kötegelt módon (batch processing) be lehetett már tölteni a partíciókban, az eredményeket változatos módon megkaphatták (sornyomtató, lyukkártya, mágnesszalag). A partíciókba betöltött munkák között a processzoridőt már lehetett ütemezni, az operációs rendszer funkcionalitása ezzel is bővült. Rövidesen megjelent az igény az interaktivitásra. Ez a felhasználói felületek (parancsnyelvi feldolgozók) és az ember-gép kapcsolattartó eszközök (terminálok) fejlődését hozta. Az interaktivitási igény a processzor ütemezésben is előrelépést indukált: megjelent az időosztás (time sharing). Igen nagy volt a fejlődés a programozás területén: nagyon sokféle programnyelv alakult ki, melyeket az operációs rendszerekhez szorosan kapcsolódó fejlesztő rendszerek támogattak. Ebben az időszakban (kb. a 70-es években vagyunk) nagyon sok operációs rendszer fejlődött ki (OS370, MULTCS, RSX, Unix stb.). A következő időszakra a személyi számítógépek kialakulása nyomja rá bélyegét. A számítástechnikai eszközök már nem egy titoktatos, légkondicionált teremben vannak, ahová csak fehér köpenyes és sokszor nagyképű számítás-technikusok léphetnek be, a felhasználónak még egy terminálterembe sem kell (feltétlenül) elfáradnia: a számítógép ott van az asztalán. Igaz, a gép, pontosabban az operációs rendszer használatához eleinte parancsokat kell megtanulnia, melyek nehezen megjegyezhető betűkombinációkból állnak, sokszor kevés logikát találhatunk mögöttük. Hamarosan megjelennek azonban a grafikus felhasználói felületek. Ezekkel már gyerekjáték a számítógép kezelés. A személyi számítógépekhez szállított operációs rendszerek egyik legfontosabb eleme éppen a grafikus felhasználói felület. Mellette a memóriagazdálkodás, a másodlagos tárolás (diszkek és rajtuk a fájlrendszerek) is fontosak még, kevésbé fontos a processzor ütemezés (hiszen egy valaki használja a gépet, az elindított programjai futhatnak sorban, egymás után). És még kevésbé fontos a védelem! Sajnálatosan nagy a visszaesés a személyi számítógépek operációs rendszerei védelmi koncepcióiban, akár a memória, akár a fájlrendszer védelmi mechanizmusait nézzük. Az ok nyilvánvaló: a számítógép gyártók azt gondolták, mindenki vállaljon felelősséget a saját asztalán lévő gép és annak erőforrásaiért, ne pazaroljunk még védelmi mechanizmusokra is erőforrásokat. Később, az adatcsere növekvő igénye miatt (vírusokkal fertőzött floppyk korára tessék emlékezni!), majd a hálózatosodás világában ez a hiányosság persze gondot jelentett. Az asztali gépek elterjedését az tette lehetővé, hogy a fajlagos számítási kapacitás (1 forintra eső processzor teljesítmény) nagyon olcsóvá vált. Fordítva is igaz, az elterjedés a tömeggyártáson keresztül olcsóvá tette a gépelőállítást. A következő fejlődési lépcsőben a hálózatosodás fejlődött ugrásszerűen. Az operációs rendszerek igen fontos funkciója volt a hálózatok támogatása. A számítógép használat fő céljai közé került a kommunikáció. Ezért az operációs rendszerektől elvárjuk, hogy változatos és könnyen kezelhető kommunikációs alkalmazásokat (elektronikus levelezés, távoli géphasználat általános célra, távoli fájlhasználat és fájl átvitel, távoli nyomtatás, információszolgáltatók lekérdezési lehetősége stb.) futtathassunk alattuk. Ugyanekkor a perifériákban is nagy elsősorban a minőségi
5 fejlődés. Ezek kezelését, a rendszerhez való könnyű illesztését (plug & play) elvárjuk az operációs rendszerektől. Elvárjuk a korrekt ütemezést is, hiszen párhuzamosan sok-sok programot indítunk, ezek haladjanak futásukban. Elvárjuk a komoly védelmi mechanizmusokat is, hiszen a kommunikációs lehetőségek megnövekedésével a kockázati tényezők is növekedtek. A közép európai államokban a hálózatba is köthető személyi számítógépek működtetésére két operációs rendszer család terjedt el jelentősen. Az egyik a Microsoft cég Windows operációs rendszer családja (melynek sok-sok tagja van), a másik pedig a Linux operációs rendszer család (meglehetősen sok Linux tag is van e gyűjtőnév alatt). E két család tagjai a legtöbb fenti követelményt teljesíti OPERÁCIÓS RENDSZEREK OSZTÁLYOZÁSA Több szempontból osztályozhatjuk az operációs rendszereket. A legfontosabb szempontokhoz tartozik a cél, a processzorok, a futó programok, a felhasználók száma, a memória menedzselés módja, a fájlrendszer kezelés, a nyílt rendszer elvhez, a szabványosításhoz és a licenszezési politikához való viszonyuk, illetve a készítőjük. Cél szerint megkülönböztetünk általános célú és speciális célú operációs rendszereket. Az általános célú operációs rendszereket ugyanabban az időben több céllal is használjuk. Lehet a működésük alatt programokat fejleszteni, ugyanakkor alkalmazásokat futtatni, ezek között lehetnek tranzakció feldolgozási célú alkalmazások, de lehetnek nagyobb számításokat végzők is. Tipikusan általános célú operációs rendszereket használunk egyetemi környezetben: a hallgatók és oktatók, az alkalmazottak egyidejűleg meglehetősen vegyes céllal használják a rendszereket. A speciális célú operációs rendszerek további osztályokba sorolhatók, éppen a különleges cél különbözteti meg az egyes osztályok tagjait. Lehet működtető rendszert készíteni és konfigurálni folyamatok vezérlésére (pl. vegyi üzem vagy atomerőmű), lehet tranzakció kezelésre (pl. repülőgép helyfoglalásra), kimondottan erre a célra hangolt operációs rendszereket használhatunk információ szolgáltatásra stb. Gazdag a speciális célú operációs rendszerek osztálya. Közös jellemzőjük, hogy egyetlen célt szolgálnak, a cél elérését segítő funkciói teljesítményét fokozzák, a többi funkció rovására. A folyamatszabályozó operációs rendszerekben a processzor idő ütemezése lehet a legfontosabb, általában valós idejű ütemezést használnak, a memória menedzselést viszont lebutítják : a virtuális memória kezelés mellőzhető. Egyszerűsítik a processz 1 kontrollt is, nem célszerű a processzek készítésére időt pazarolni, minden processz készüljön el a rendszer indításakor. A futó programok és a processzorok száma szerint megkülönböztetünk egy feladatos (single tasking), több feladatos (multi tasking) és több processzoros (multi processing) operációs rendszereket. Az első egy processzoros gépet képes kezelni, egyszerre egyetlen programot futtatva. 1 A processz kifejezésen itt egy futtatható program futási példányát értjük.
6 A több feladatos operációs rendszer ugyan egy processzort tud ütemezni, de egyidejűleg több programot is futtat kvázi párhuzamosságban. Végül a több processzoros operációs rendszer több, általában egyenrangú processzort is képes kezelni. Nyilvánvaló, hogy az ilyen rendszerben sok processz fut, rendszerint több, mint ahány processzor van a gépen. A felhasználók száma szerint egy felhasználós (single user) vagy több felhasználós (multi user) lehet egy operációs rendszer. Értelemszerű a név. Egy felhasználós operációs rendszerben a védelmi mechanizmusokat lehet egyszerűsíteni. Nem kell foglakozni a tulajdonosi kategóriákkal (azzal, hogy egyes erőforrások kinek a tulajdonában vannak), és egyszerűbbek lehetnek a hozzáférési kategóriák (pl. egy eszköz, vagy egy fájl olvasható, írható, ezen belül, hogy lehet-e hozzáfűzni, változtatni stb.) is. A memória menedzselés szerint vannak valós memória menedzselésű és virtuális memória menedzselésű operációs rendszerek. Az utóbbiakra jellemző, hogy a valós (gépbe helyezett fizikai) memóriánál sokkal nagyobb memóriát biztosítanak a futó processzek számára. Sokkal nagyobb programok futtathatók az utóbbiakon. A fájlrendszerek kezelése szerint osztályozás alapja a következő. Az operációs rendszerekhez (vagy családokhoz) a fejlesztőik rendszerint kidolgoznak egy fájlrendszert, ami szorosabban kapcsolódik az adott operációs rendszerhez. A System V Unixhoz szorosan kötődik az s5fs fájlrendszer, a BSD disztribúciókhoz az FFS (Fast File System), a DOS sajátja a FAT (File Allocation Table) fájlrendszer, A Linuxokhoz az ext2, újabban az ext3 tartozik, az OS/2 operációs rendszer fájlrendszere a HPFS (High Performance File System) volt, a Windowsoké pedig az NT-től kezdve az NTFS (New Technology File System). Bár a legtöbb mai operációs rendszer többféle fájlrendszert tud kezelni, az egye családokat (osztályokat) jellemzi a hozzájuk szorosabban kötődő fájlrendszer. A nyílt rendszer törekvéshez, a szabványosításhoz és licenszezési politikához való viszony szerint két csoportot fogunk megkülönböztetni. Vannak ingyenes operációs rendszerek, és vannak pénzes operációs rendszerek. Tudjuk, ez az osztályozás durva és igaztalan. A licenszezési politika és a szabványok követésének hajlama, továbbá a nyílt rendszer elv nem fedik egymást. Mi ebben a tárgyban két operációs rendszerrel foglakozunk, és az egyik a ingyenes, másik a pénzes osztályba tartozik. Igaz, az utóbbi nagyon elterjedt Közép Európában. Lehetne még további osztályozási szempontokat bevezetni? Hogyne, pl. a gyártó szerinti osztályokról érdemes volna beszélni, vagy az éppen említett elterjedtség szerinti osztályokról. Minden azonban nem fér be tárgyunkba AZ OPERÁCIÓS RENDSZEREK SZERKEZETE Megismertük az operációs rendszerek definícióját (olyan rendszer-szoftver, ami egyrészt kényelmet biztosít, mint virtuális gép, másrészt hatékonyságot biztosít, mint erőforrás menedzser), történeti kialakulásukat, osztályzási lehetőségüket. Nézzük most, mit is látunk belül, milyen struktúrájú is egy operációs rendszer?
7 Az operációs rendszerek strukturálását is több szempont szerint végezhetjük. Két szempontot említünk, két szempont szerinti struktúrát fogunk ismertetni. Az egyik szempont a funkció, a feladat: milyen részfunkciójú alrendszerekből áll össze egy operációs rendszer, ez adja a szerkezetet. A másik szempont a megvalósítás, a programozás: milyen programszerkezetekkel valósítják meg az egyes funkciókat Funkcionális struktúrák Minden operációs rendszerben három nagyobb funkciócsoportot megtalálhatunk, melyek jól elhatárolhatók, megkülönböztethetők. Van még egy negyedik funkciócsoport is, melybe éppen a vegyes, az előző három valamelyikébe szorosan nem tartozó funkciók tartoznak. Egyik sajátos funkciócsoport a processzek, szálak menedzseléséhez tartozó funkciók összessége. Tárgyunkban fontos absztrakció a futó program példány (processz, process, task), vagy a futó programegység (fonál, szál, thread) fogalom. Ezen entitások 2 készítésére, megszüntetésére, hozzájuk erőforrások rendelésére ebből a processzor és az idő hozzárendelésre a közöttük való szinkronizációra szolgál a processz kezelő alrendszer. Ezt az alrendszert természetesen tovább strukturálhatjuk: állapot nyilvántartási funkciók, ütemezési funkciók, processzek közötti kommunikációs funkciók, erőforrások használatát korlátozó kölcsönös kizárási funkciók, a processzek együttműködését segítő processz közti kommunikációkat biztosító funkciók stb. alkothatják ezt az alrendszert. Tulajdonképpen a számítógép rendszer felhasználójának másik nagyon fontos absztrakciója a fájl absztrakció. A fájl a felhasználó számára valamilyen szempontból összetartozó adatok névvel ellátott együttese. Az összetartó erő sokféle lehet: ez mondja meg a fájl típusát (szöveg-, dokumentum-, futtatható program-, kép-, hang- stb. fájl). A fájlok rendezésére, csoportosítására hierarchikus névtérben kezeljük a fájl neveket. Ehhez a könyvtár 3 (directory) fogalom, az ösvény 4 (path) fogalom, a gyökér könyvtár fogalom, a munka könyvtár fogalom ad segítséget. A hierarchikus fájl névtér egy fájlrendszert tükröz, amit egy blokkorientált (más néven strukturált) eszközön valósítottak meg. Az ösvény fogalommal a felhasználó egy fájlt tud azonosítani a fájlrendszerben. A fájlokon kívül a felhasználó az eszközöket is tudja kezelni. A fájl névtér kiegészíthető az eszköznevekkel (Windows megoldás), vagy az eszköz nevek beilleszthetők a fájl névtérbe (Unix megoldás). Mindezeket az operációs rendszer be/kiviteli alrendszere és fájl rendszereket kezelő alrendszere (közös névvel I/O alrendszer) biztosítja. A második nagy építőköve tehát az operációs rendszereknek az I/O alrendszer. 2 Entitás: fontos létező valami. Ez egy semleges elnevezés, amit azért használunk, mert bizonyos nevet túlterheltek, és használatuk félrevezető lehet. (A processz név jellegzetesen túlterhelt név, sok-sok tudományág használja. Mi adtunk már egy egyszerű definíciót rá, amit pontosítani fogunk a későbbiekben.) Itt az objektum név félrevezető lenne, a»dolog«kifejezés pedig közönséges. 3 Könyvtár (jegyzék, katalógus, mappa): olyan fájl, melyben feljegyzések vannak más fájlokról. Ezzel szülője más fájloknak. 4 Ösvény: szülő-gyermek kapcsolatban lévő könyvtárnevek sorozata (a sorozat utolsó tagja lehet nem könyvtár is), ami a hierarchikus névtérben egy fájl azonosítására szolgál.
8 A számítógépek egyik legfontosabb erőforrása a memória. A futó programok memóriát igényelnek, hogy gépi utasításaikat (a program kódot), adataikat, veremtáraikat, menedzselési adataikat tárolni lehessen. A memória igények kielégítése, összehangolása, védelme, továbbá a processzor által végrehajtott gépi utasítások címeinek, a memóriabeli adatok címeinek ezek e címek ugyanis rendszerint logikai címek átalakítása valós címekké az operációs rendszer fontos feladata. Ezt a feladatot az operációs rendszerek egy alrendszere, a memória menedzselő alrendszer végzi. Ez a harmadik jól elkülöníthető feladatkörrel ellátott funkcionális alrendszer bármely operációs rendszerben. Végül a funkcionális struktúra negyedik elemének a vegyes, az előző alrendszerek feladatkörébe nem sorolható szolgáltatásokat biztosító alrendszert vehetjük. Önkényesen nevezzük ezt az alrendszert vegyes szolgáltatásokat biztosító alrendszernek. Funkciói közé tartozhatnak a biztonsági és védelmi szolgáltatások, a felhasználók és csoportjainak menedzselése, egyes operációs rendszereknél a felhasználói felületek stb Programszerkezeti struktúrák Az operációs rendszer szolgáltatásait az operációs rendszer magjához tartozó, vagy futó programpéldányokhoz, processzekhez tartozó programegységek - rutinok - biztosítják. Attól függően, hogy a szolgáltató rutinok milyen nagyobb programegységbe tartoznak, különböző szerkezetűek az operációs rendszerek. Az a tény, hogy a rutinok milyen programegységekbe tartoznak, a programozási, implementációs módszerüket is meghatározzák. Mielőtt a lehetséges programszerkezeti struktúrákat tárgyalnánk, meg kell említeni a processzorok futási módja fogalmat. Korszerű processzorokra jellemző, hogy legalább két futási módjuk van. A futási módok között privilégiumi, kiváltsági, fontossági különbségek vannak. A kevésbé privilegizált mód a normál mód, más néven felhasználói mód (normal mode, user mode). A privilegizáltabb futási mód neve a védett mód, rendszer mód (kernel mode, system mode, supervisor mode stb.). A processzornak védett módban szélesebb az utasításkészlete (azaz bizonyos gépi utasításokat csak védett módban tud hiba nélkül végrehajtani) és szélesebb a címtartománya (azaz bizonyos memória címekre csak védett módban képes hiba nélkül hivatkozni). A módváltás - aminek sajátos neve van: trap, csapda - feltétlenül eseményt vált ki, amit kezelni kell. A kezelő rutin pedig eldöntheti, hogy a módváltást engedélyezi-e vagy sem. A korszerű számítógép rendszerek alapvető védelmi mechanizmusa a processzor futási módjainak ellenőrzött váltási lehetősége. Az operációs rendszer szolgáltató rutinjai többnyire védett módú futást igényelnek. Monolitikus szerkezetűnek tartjuk az operációs rendszereket, amennyiben a szolgáltató rutinjaikat valamilyen programnyelven megírják (manapság a rutinok többségét magas szintű imperatív vagy objektum orientált stílusú nyelven, néhány a hardvertől nagyon függő rutint assambly nyelven), azokat fordítják (a megfelelő compiler-t használva), a tárgy modulokat egy taszképítő (linker, task builder) segédprogrammal egy betölthető (loadable), végrehajtható (executable) programmá építik. A betölthető programot elhelyezik egy rendszer-indítási eszközre, egy ilyen eszköz fájlrendszerének egy fájljába. A rendszerindítás során a betölthető program - a mag, kernel - a számítógép memóriájába kerül és a vezérlés egy belépési pontjára adódik: ez a belépési pont egy rutin belépési pontja, ezek után a rutinok egymásnak adva a vezérlést megvalósítják az operációs rendszer szolgáltatásait. Képesek a rutinok programpéldányokat indítani, azok kérelmeire szolgáltatásokkal válaszolni, megszakításokat
9 kezelni. A klasszikus monolitikus rendszer tehát rutinok és adattáblák együttese. Minden rutin a kernelhez tartozik. Egyes rutinokat klasszikus rutinhívási mechanizmussal lehet meghívni (call jellegű hívás szükség esetén ellenőrzött módváltással), és a veremtárba letett és onnan felvehető argumentumok átadásával lehet a hívás paramétereit átadni, más rutinok pedig megszakítás kezelőknek programozandók. A monolitikus operációs rendszerben a rutinoknak különösebb struktúrája nincs. A klasszikus monolitikus rendszer egy változata a réteges struktúrájú operációs rendszer. A szolgáltató rutinokat rétegekbe szervezik. Egy rétegbe kerülnek a valamilyen szempontból összetartozó funkciók. Az összetartó erő lehet a funkciók hasonlósága, a az egymást segítésének igénye, a hardver eszközöktől való függés távolsága. A rétegek között jól meghatározható felületek vannak, és ezeken a felületeken a rétegek funkciói szolgáltatásokat kérhetnek az alsóbb rétegektől. Alsóbb rétegnek szoktuk azokat a rétegeket nevezni, melyek funkciói jobban függenek a hardvertől. Magasabb rétegbe tartozók kevésbé függhetnek a hardvertől. A "legmagasabb réteg" éppen egy híváselosztó réteg lehet, melyet a felhasználói programok, melyek felhasználói módban futnak, a módváltási mechanizmuson keresztül szólítanak meg. A feladatuk éppen a módváltás lehetőségének ellenőrzése és a kérelmek elosztása (dispatching) szokott lenni. Egy-egy réteg funkcióit természetesen itt is fordítani kell, majd összeszerkeszteni azokat betölthető programokká. Elvileg egy-egy réteg "ki is cserélhető" a rendszerindítás során, vagy akár a rendszer élete során (vö. Dynamic Link Library, DLL programegységek). A réteges struktúrában a szolgáltató rutinokat ugyanúgy, mint a monolitikus rendszerben szokásos rutinhívással (call jelleg) vagy megszakítás generálással (kezelő, handler jelleg) hívják meg. Könnyen beláthatjuk, hogy egy szolgáltató rutin tartozhat egy futó program példányhoz, egy folyamathoz is. A monolitikus és a réteges rendszerben egy rutin egy betölthető rutincsomag része volt, ugyanabból a csomagból, de más réteghez tartozó csomagból call jelleggel meghívható volt. Ha a szolgáltató rutin processzhez tartozik, akkor processz közti kommunikációval kérhető a szolgáltatása (a processzen belül természetesen már call hívásokon át). Az operációs rendszerek fejlesztőiben megvan a törekvés, hogy minél kisebb legyen az operációs rendszer magja (a kernel: az a rutin- és adattábla csomag, amit rendszerindításkor be kell tölteni, a rendszer életében a memóriában kell tartani). Minél több szolgáltatást processzekhez tartozó rutinok biztosítsanak, minél kevesebb maradjon a magban. A legjobb lenne, ha csak a processzek közti kommunikáció és a processzek (szálak) ütemezése, utóbbinak is csak a legszükségesebb része maradna a kernelben, minden más processzekból szolgálódna ki. Ezzel elérhetnénk, hogy a kernel kicsi lenne. Milrokernel koncepció, szokták mondani e struktúra nevét. A mikrokernel koncepció támogatói azt is javasolják, hogy ráadásul amelyik funkció (vagy részfunkció) megengedi, azt ne a kernel módban futtassák, hanem a biztonságosabb felhasználói módban. Azzal, hogy a funkciók többségét processzekben valósítják meg, a rendszer rugalmasságát növelik. A kernelből kikerülő és felhasználó módban futtatható funkciók számának növekedése pedig a kockázatokat, a sebezhetőséget csökkenti. A mikrokerneles szerkezet további előnyöket kínál, főleg a hálózati sávszélességek növelésével: ha funkciók önálló processzekben szolgálnak, akkor nincs akadály annak, hogy egy-egy szolgáltató processz akár más számítógépen fusson, mint a szolgáltatást igénybevevő. A hálózatos operációs rendszerek fejlődésének nagy lökést adott a mikrokerneles paradigma. Meg kell említeni, hogy nem minden operációs rendszer mikrokerneles szerkezetű, amit a fejlesztői és árusítói ilyen néven illetnek. Lehet, hogy a név csak marketing fogás: réteges
10 struktúrában egy - rendszerint alacsony réteget - elneveznek mikrokernelnek, és kihasználva a hívószót, előnyt szereznek a piacon. A fenti struktúra típusok alap típusok. A valóságban tisztán monolitikus, vagy réteges, tiszta mikrokerneles struktúrájú operációs rendszer nincs, az alap szerkezeteket többé-kevésbé közelítő vegyes szerkezetek léteznek. A Unix és származékai, a Windows változatok leginkább réteges monolitikusak, azonban néhány funkciójuk (pl. a vitruális memória menedzselés részfeladata, a kilapozás) processzhez tartozó funkció.
OPERÁCIÓS RENDSZEREK I. BEVEZETÉS Koczka Ferenc -
OPERÁCIÓS RENDSZEREK I. BEVEZETÉS Koczka Ferenc - koczka.ferenc@ektf.hu KÖVETELMÉNYEK GYAKORLATI JEGY: Két zárthelyi dolgozat eredményes megírása. Forrás: http://wiki.koczka.hu ELMÉLETI VIZSGA Az előadások
RészletesebbenOperációs rendszerek. Bemutatkozás
Bevezetés az operációs rendszerek világába dr. Benyó Balázs benyo@sze.hu Bemutatkozás www.sze.hu/~benyo 1 Számítógép HW-SW felépítése felhasználó felhasználó felhasználó Operációs rendszer Operációs rendszer
RészletesebbenAlkalmazások típusai Szoftverismeretek
Alkalmazások típusai Szoftverismeretek Prezentáció tartalma Szoftverek csoportjai Operációs rendszerek Partíciók, fájlrendszerek Tömörítés Vírusok Adatvédelem 2 A szoftver fogalma A szoftver teszi használhatóvá
RészletesebbenProcesszusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication)
1 Processzusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication) 1. A folyamat (processzus, process) fogalma 2. Folyamatok: műveletek, állapotok, hierarchia 3. Szálak (threads)
RészletesebbenOperációs rendszerek Folyamatok 1.1
Operációs rendszerek p. Operációs rendszerek Folyamatok 1.1 Pere László (pipas@linux.pte.hu) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INFORMATIKA ÉS ÁLTALÁNOS TECHNIKA TANSZÉK A rendszermag Rendszermag
RészletesebbenOperációs rendszerek
Operációs rendszerek? Szükségünk van operációs rendszerre? NEM, mert mi az alkalmazással szeretnénk játszani dolgozni, azért használjuk a számítógépet. IGEN, mert nélküle a számitógépünk csak egy halom
RészletesebbenUtolsó módosítás:
Utolsó módosítás: 2011. 09. 08. 1 A tantárggyal kapcsolatos adminisztratív kérdésekkel Micskei Zoltánt keressétek. 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Erősen buzzword-fertőzött terület, manapság mindent szeretnek
RészletesebbenNyíregyházi Egyetem Matematika és Informatika Intézete. Fájl rendszer
1 Fájl rendszer Terminológia Fájl és könyvtár (mappa) koncepció Elérési módok Fájlattribútumok Fájlműveletek ----------------------------------------- Könyvtár szerkezet -----------------------------------------
RészletesebbenOOP. Alapelvek Elek Tibor
OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós
RészletesebbenProcesszusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication)
1 Processzusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication) 1. A folyamat (processzus, process) fogalma 2. Folyamatok: műveletek, állapotok, hierarchia 3. Szálak (threads)
RészletesebbenAz informatika alapjai. 10. elıadás. Operációs rendszer
Az informatika alapjai 10. elıadás Operációs rendszer Számítógépek üzemmódjai Az üzemmód meghatározói a számítógép adottságai: architektúra hardver kiépítés, térbeli elhelyezés, szoftver, stb. Üzemmód
RészletesebbenOperációs rendszerek. Az NT folyamatok kezelése
Operációs rendszerek Az NT folyamatok kezelése Folyamatok logikai felépítése A folyamat modell: egy adott program kódját végrehajtó szál(ak)ból és, a szál(ak) által lefoglalt erőforrásokból állnak. Folyamatok
RészletesebbenFájlrendszerek. A Windows operációs rendszerek fájlrendszere
Fájlrendszerek A Windows operációs rendszerek fájlrendszere Fájlrendszerek definíció A számítástechnika egy fájlrendszer alatt a számítógépes fájlok tárolásának és rendszerezésének a módszerét érti, ideértve
RészletesebbenA számítógép egységei
A számítógép egységei A számítógépes rendszer két alapvető részből áll: Hardver (a fizikai eszközök összessége) Szoftver (a fizikai eszközöket működtető programok összessége) 1.) Hardver a) Alaplap: Kommunikációt
RészletesebbenMértékegységek a számítástechnikában
Mértékegységek a számítástechnikában BIT legkisebb adattárolási egység Értékei lehetnek: 0,1. Bájt= 8 BIT a számítógép számára egységesen kezelhető legkisebb egység. (Bit,) Bájt, KiloBájt, MegaBájt, GigaBájt,
RészletesebbenAdatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán
Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti
RészletesebbenOPERÁCIÓS RENDSZEREK. Célkitűzések, tárgyfelépítés. Módszerek. OS fogalom, struktúrák. 2005/2006. tanév II. félév Dr. Vadász Dénes
OPERÁCIÓS RENDSZEREK OS fogalom, struktúrák 2005/2006. tanév II. félév Dr. Vadász Dénes Célkitűzések, tárgyfelépítés Alapfogalmak, koncepciók, struktúrák, működés megismerése OS példák: Unix, Linux, W
RészletesebbenAdatbázis-kezelő rendszerek. dr. Siki Zoltán
Adatbázis-kezelő rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati
RészletesebbenA L I N U X f e l é p í t é s e
A L I N U X f e l é p í t é s e Fájlrendszer, könyvtárszerkezet, kernel, terminal, X-window DE-EFK Egészségügyi Ügyvitelszervező Szak Linux c. tantárgy 2006 I. félév F á j l r e n d s z e r Fájlrendszernek
RészletesebbenOperációs rendszerek. Windows NT. A Windows NT
Operációs rendszerek Windows NT A Windows NT Felépítésében is új operációs rendszer: New Technology (NT) 32-bites Windows-os rendszerek felváltása Windows 2000: NT alapú 1 Operációs rendszerek felépítése
RészletesebbenSzámítógép architektúra
Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ Székesfehérvár Számítógép architektúra Dr. Seebauer Márta főiskolai tanár seebauer.marta@roik.bmf.hu Irodalmi források Cserny L.: Számítógépek
RészletesebbenOperációs rendszerek
Operációs rendszerek Hardver, szoftver, operációs rendszer fogalma A hardver a számítógép mőködését lehetıvé tevı elektromos, elektromágneses egységek összessége. A számítástechnikában hardvernek hívják
RészletesebbenBevezetés az informatikába
Bevezetés az informatikába 5. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Matematikus BSc - I. félév / 2008 / Budapest Dr.
RészletesebbenProgramozás alapjai Bevezetés
Programozás alapjai Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Programozás alapjai Bevezetés SWF1 / 1 Tartalom A gépi kódú programozás és hátrányai A magas szintÿ programozási nyelv fogalma
RészletesebbenIman 3.0 szoftverdokumentáció
Melléklet: Az iman3 program előzetes leírása. Iman 3.0 szoftverdokumentáció Tartalomjegyzék 1. Az Iman rendszer...2 1.1. Modulok...2 1.2. Modulok részletes leírása...2 1.2.1. Iman.exe...2 1.2.2. Interpreter.dll...3
RészletesebbenOperációs rendszerek. A Windows NT felépítése
Operációs rendszerek A Windows NT felépítése A Windows NT 1996: NT 4.0. Felépítésében is új operációs rendszer: New Technology (NT). 32-bites Windows-os rendszerek felváltása. Windows 2000: NT alapú. Operációs
Részletesebben1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)
1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs
RészletesebbenA szoftverfejlesztés eszközei
A szoftverfejlesztés eszközei Fejleszt! eszközök Segédeszközök (szoftverek) programok és fejlesztési dokumentáció írásához elemzéséhez teszteléséhez karbantartásához 2 Történet (hw) Lyukkártya válogató
RészletesebbenSzámítógépes alapismeretek
Számítógépes alapismeretek 3. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Programtervező Informatikus BSc 2008 / Budapest
RészletesebbenSzoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor
Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor A szotverarchitektúra fogalma A szoftverarchitektúra nagyon fiatal diszciplína. A fogalma még nem teljesen kiforrott. Néhány definíció: A szoftverarchitektúra
RészletesebbenAz operációs rendszer szerkezete, szolgáltatásai
Az operációs rendszer szerkezete, szolgáltatásai Felhasználói programok Rendszerhívások Válaszok Kernel Eszközkezelők Megszakításvezérlés Perifériák Az operációs rendszer szerkezete, szolgáltatásai Felhasználói
RészletesebbenOPERÁCIÓS RENDSZEREK. Célkitűzések, tárgyfelépítés. Módszerek. OS fogalom, struktúrák. 2006/2007. tanév II. félév Dr. Vadász Dénes
OPERÁCIÓS RENDSZEREK OS fogalom, struktúrák 2006/2007. tanév II. félév Dr. Vadász Dénes Célkitűzések, tárgyfelépítés Alapfogalmak, koncepciók, struktúrák, működés megismerése OS példák: Unix, Linux, W
RészletesebbenAutóipari beágyazott rendszerek. Komponens és rendszer integráció
Autóipari beágyazott rendszerek és rendszer integráció 1 Magas szintű fejlesztési folyamat SW architektúra modellezés Modell (VFB) Magas szintű modellezés komponensek portok interfészek adattípusok meghatározása
RészletesebbenUtolsó módosítás:
Utolsó módosítás: 2012. 09. 06. 1 A tantárggyal kapcsolatos adminisztratív kérdésekkel Micskei Zoltánt keressétek. 2 3 4 5 6 7 8 9 Forrás: Gartner Hype Cycle for Virtualization, 2010, http://premierit.intel.com/docs/doc-5768
RészletesebbenOperációs rendszerek. Az Executive és a kernel Policy és mechanizmusok szeparálása Executive: policy - objektum kezelés Kernel: mechanizmusok:
Operációs rendszerek MS Windows NT (2000) folyamatok Az Executive és a kernel Policy és mechanizmusok szeparálása Executive: policy - objektum kezelés Kernel: mechanizmusok: szálak ütemezése végrehajtásra
RészletesebbenHálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:
Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév
RészletesebbenDebreceni Egyetem Matematikai és Informatikai Intézet. 13. Védelem
13. Védelem A védelem célja Védelmi tartományok Hozzáférési mátrixok (access matrix, AM) A hozzáférési mátrixok implementációja A hozzáférési jogok visszavonása Képesség-alapú rendszerek Nyelvbe ágyazott
RészletesebbenUniprogramozás. várakozás. várakozás. Program A. Idő. A programnak várakoznia kell az I/Outasítások végrehajtására mielőtt továbbfuthatna
Processzusok 1 Uniprogramozás Program A futás várakozás futás várakozás Idő A programnak várakoznia kell az I/Outasítások végrehajtására mielőtt továbbfuthatna 2 Multiprogramozás Program A futás vár futás
Részletesebben(kernel3d vizualizáció: kernel245_graph.mpg)
(kernel3d vizualizáció: kernel245_graph.mpg) http://www.pabr.org/kernel3d/kernel3d.html http://blog.mit.bme.hu/meszaros/node/163 1 (ml4 unix mérés boot demo) 2 UNIX: folyamatok kezelése kiegészítő fóliák
RészletesebbenÜDVÖZÖLJÜK A HaXSoN BEMUTATÓN!
ÜDVÖZÖLJÜK A HaXSoN BEMUTATÓN! info@dldh.hu www.dldh.hu Mit is jelent? Hardware-XWindow-Software-Network = hardver-szoftver integrált rendszer, amely Xwindow alapú terminálokat szervez egy hálózatba Kialakulás
RészletesebbenOperációs rendszerek - bevezető
Operációs rendszerek - bevezető Szabó Adrienn Informatika 1 2011 őszi félév Tartalom Operációs rendszerekről általában Bevezető Operációs rendszerek A Windows története Kezdetek Sikerek A Linux története
RészletesebbenSZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége.
SZOFTVEREK SZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége. Programok Programnak nevezzük egy algoritmus valamelyik számítógépes programnyelven való leírását, amely a számítógép
RészletesebbenSzámítógépes munkakörnyezet II. Szoftver
Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver A hardver és a felhasználó közötti kapcsolat Szoftverek csoportosítása Számítógép működtetéséhez szükséges szoftverek Operációs rendszerek Üzemeltetési segédprogramok
RészletesebbenOperációs Rendszerek II.
Operációs Rendszerek II. Második előadás Első verzió: 2004/2005. I. szemeszter Ez a verzió: 2009/2010. II. szemeszter Visszatekintés Visszatekintés Operációs rendszer a számítógép hardver elemei és az
RészletesebbenDr. Schuster György október 30.
Real-time operációs rendszerek RTOS 2015. október 30. Jellemzők ONX POSIX kompatibilis, Jellemzők ONX POSIX kompatibilis, mikrokernel alapú, Jellemzők ONX POSIX kompatibilis, mikrokernel alapú, nem kereskedelmi
RészletesebbenUNIX: fájlrendszerek
UNIX: fájlrendszerek kiegészítő fóliák az előadásokhoz Mészáros Tamás http://home.mit.bme.hu/~meszaros/ Budapesti Műszaki Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Alapfogalmak Fájl (állomány,
RészletesebbenOPERÁCIÓS RENDSZEREK. Elmélet
1. OPERÁCIÓS RENDSZEREK Elmélet BEVEZETÉS 2 Az operációs rendszer fogalma Az operációs rendszerek feladatai Csoportosítás BEVEZETÉS 1. A tantárgy tananyag tartalma 2. Operációs rendszerek régen és most
RészletesebbenOperációs rendszerek. Az NT memóriakezelése
Operációs rendszerek MS Windows NT (2000) memóriakezelés Az NT memóriakezelése 32-bites virtuális memóriakezelés: 4 GB-os címtartomány, alapesetben: a fels! 2 GB az alkalmazásoké, az alsó 2 GB az OPR-é.
RészletesebbenADATBÁZIS-KEZELÉS. Adatbázis-kezelő rendszerek
ADATBÁZIS-KEZELÉS Adatbázis-kezelő rendszerek Adat (Data) Észlelhető, felfogható ismeret Jelsorozat Tény, közlés Valakinek vagy valaminek a jellemzője Adatbázis (Data Base, DB) Hosszú ideig évekig meglévő
RészletesebbenOperációs rendszerek. UNIX/Linux fájlrendszerek
Operációs rendszerek UNIX/Linux fájlrendszerek Tartalom Linux fájlrendszerek UNIX/Linux fájlrendszerek Szimbolikus linkek Fájlrendszerek csatolása Virtuális fájlrendszer Szuperblokk Inode Objektumok 2
RészletesebbenUNIX / Linux rendszeradminisztráció
UNIX / Linux rendszeradminisztráció VIII. előadás Miskolci Egyetem Informatikai és Villamosmérnöki Tanszékcsoport Általános Informatikai Tanszék Virtualizáció Mi az a virtualizáció? Nagyvonalúan: számítógép
RészletesebbenObjektumorientált programozás Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015
Objektumorientált programozás Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015 9. ELİADÁS Kivételkezelés (Exception handling) 2 Mi a kivétel (exception)? A kivétel, olyan hibás állapot vagy esemény, amely
RészletesebbenFolyamatok. 6. előadás
Folyamatok 6. előadás Folyamatok Folyamat kezelése, ütemezése folyamattábla új folyamat létrehozása átkpcsolás folyamatok elválasztása egymástól átlátszó Szál szálkezelő rendszer szálak védése egymástól
RészletesebbenJava programozási nyelv
Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék
RészletesebbenUNIX: folyamatok kommunikációja
UNIX: folyamatok kommunikációja kiegészítő fóliák az előadásokhoz Mészáros Tamás http://home.mit.bme.hu/~meszaros/ Budapesti Műszaki Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 A kommunikáció
RészletesebbenAlternatív processz állapot és statisztika lekérdezési módszer a Linux kernelben
Alternatív processz állapot és statisztika lekérdezési módszer a Linux kernelben 2011. október 13. Az alapprobléma A processzek állapotát gyakran le kell kérdezni. Az ehhez használatos eszközök: ps top
Részletesebben2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés
. Számítógépek működési elve Bevezetés az informatikába. előadás Dudásné Nagy Marianna Az általánosan használt számítógépek a belső programvezérlés elvén működnek Külső programvezérlés... Vezérlés elve
RészletesebbenOE-NIK 2010/11 ősz OE-NIK. 2010. ősz
2010/11 ősz 1. Word / Excel 2. Solver 3. ZH 4. Windows 5. Windows 6. ZH 7. HTML 8. HTML 9. ZH 10. Adatszerkezetek, változók, tömbök 11. Számábrázolási kérdések 12. ZH 13. Pótlás A Windows felhasználói
RészletesebbenInformatikai Rendszerek Intézete Gábor Dénes Foiskola. Operációs rendszerek - 105 1. oldal LINUX
1. oldal LINUX 2. oldal UNIX történet Elozmény: 1965 Multics 1969 Unix (Kernighen, Thompson) 1973 Unix C nyelven (Ritchie) 1980 UNIX (lényegében a mai forma) AT&T - System V Microsoft - Xenix Berkeley
RészletesebbenOperációs rendszerek
Operációs rendszerek? Szükségünk van operációs rendszerre? NEM, mert mi az alkalmazással szeretnénk játszani dolgozni, azért használjuk a számítógépet. IGEN, mert nélküle a számitógépünk csak egy halom
RészletesebbenINFOTECHNOLÓGIA I. Operációs rendszer működése, használata
INFOTECHNOLÓGIA I. Operációs rendszer működése, használata Operációs rendszer 2 Olyan programrendszer, amely a számítógépes rendszerben a programok végrehajtását vezérli: így például ütemezi a programok
RészletesebbenÁ l t a l á n o s a n a L i n u x r ó l. DE-EFK Egészségügyi Ügyvitelszervező Szak Linux c. tantárgy 2006 I. félév
Á l t a l á n o s a n a L i n u x r ó l DE-EFK Egészségügyi Ügyvitelszervező Szak Linux c. tantárgy 2006 I. félév L I N U X f o g a l m a A Linux egy nyílt forráskódú (Open Source) multiuser /többfelhasználós/,
RészletesebbenLéteznek nagyon jó integrált szoftver termékek a feladatra. Ezek többnyire drágák, és az üzemeltetésük sem túl egyszerű.
12. Felügyeleti eszközök Néhány számítógép és szerver felügyeletét viszonylag egyszerű ellátni. Ha sok munkaállomásunk (esetleg több ezer), vagy több szerverünk van, akkor a felügyeleti eszközök nélkül
RészletesebbenIsmerkedjünk tovább a számítógéppel. Alaplap és a processzeor
Ismerkedjünk tovább a számítógéppel Alaplap és a processzeor Neumann-elvű számítógépek főbb egységei A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése. Operatív
RészletesebbenDW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt
DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt Követelmény felmérés DW séma tervezése Betöltési modul tervezése Fizikai DW tervezése OLAP felület tervezése Hardver kiépítése Implementáció Tesztelés, bevezetés
RészletesebbenIT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény
IT - Alapismeretek Feladatgyűjtemény Feladatok PowerPoint 2000 1. FELADAT TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Pótolja a hiányzó neveket, kifejezéseket! Az első négyműveletes számológépet... készítette. A tárolt program
RészletesebbenA Clipper evolúciója
A Clipper evolúciója Ismét itt a nyár, a szabadságolások, és ismét dupla számmal jelentkezünk. Egy könnyedebb nyári tartalom érdekében, ebben a számban összefoglaljuk, mi történik a verzióváltáskor. A
RészletesebbenOperációs rendszerek (I 1204)
egyetemi docens Debreceni Egyetem 1999/2000 2. félév Mi az operációs rendszer? Korai rendszerek. Bevezetés A kötegelt feldolgozás egyszerû rendszerei. (Simple Batch) A kötegelt feldolgozás multiprogramozott
RészletesebbenTartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet
Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok Vinczellér Gábor AAM Technologies Kft. Tartalom 2 Bevezetés Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt Adatbázis szerkezet Adatbázis feltöltés
Részletesebben1_Linux_bevezeto_bash
1_Linux_bevezeto_bash September 21, 2016 1 Számítógépes alapismeretek 1.1 ELTE - Fizika Bsc 1. évfolyam 1.2 # Félévés tematika: Linux alapismeretek Szövegszerkesztés Adatok ábrázolása Bevezetés a programozás
RészletesebbenELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES
ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES Számítógép = Univerzális gép! Csupán egy gép a sok közül, amelyik pontosan azt csinálja, amit mondunk neki. Hardver A számítógép
Részletesebbenhardver-szoftver integrált rendszer, amely Xwindow alapú terminálokat szervez egy hálózatba
= hardver-szoftver integrált rendszer, amely Xwindow alapú terminálokat szervez egy hálózatba HaXSoN Szerver Vékonyterminál vékonyterminál A HaXSoN vékonyterminál jellemzői - kis méretű, alacsony fogyasztású,
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2018 Informatika
Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2018 Informatika Reischlné Rajzó Zsuzsanna Szaktanár Endrédi Józsefné Igazgató Kelt: Budapest, 2018. március 1. tétel A kommunikáció
RészletesebbenA programozás alapjai előadás. Amiről szólesz: A tárgy címe: A programozás alapjai
A programozás alapjai 1 1. előadás Híradástechnikai Tanszék Amiről szólesz: A tárgy címe: A programozás alapjai A számítógép részegységei, alacsony- és magasszintű programnyelvek, az imperatív programozási
RészletesebbenInczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Nyíregyháza, Árok u. 53. TANMENET. Informatika szakmacsoport
TANMENET Informatika szakmacsoport Programozási gyakorlatok III. tantárgy 12. évfolyam A osztály 2013/2014 tanév Heti óraszám: Éves óraszám: 3 óra 96 óra Készítette: Szikszai Gusztáv tanár Ellenőrizte:.
RészletesebbenA L i n u x r u h á j a
A L i n u x r u h á j a Disztribúciók és azok sajátosságai Ablakkezelők DE-EFK Egészségügyi Ügyvitelszervező Szak Linux c. tantárgy 2006 I. félév D i s z t r i b ú c i ó f o g a l m a A Linux-disztribúció
RészletesebbenOperációs rendszerek. Az X Window rendszer
Operációs rendszerek X Windows rendszer Az X Window rendszer Grafikus felhasználói felületet biztosító alkalmazás és a kapcsolódó protokoll 1983-84: a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT, USA).
RészletesebbenAdatbázismodellek. 1. ábra Hierarchikus modell
Eddig az adatbázisokkal általános szempontból foglalkoztunk: mire valók, milyen elemekből épülnek fel. Ennek során tisztáztuk, hogy létezik az adatbázis fogalmi modellje (adatbázisterv), amely az egyedek,
RészletesebbenA SZÁMÍTÓGÉPRENDSZEREK SZOFTVERE
A SZÁMÍTÓGÉPRENDSZEREK SZOFTVERE A SZÁMÍTÓGÉPRENDSZEREK SZOFTVERE 1. FOGALOM A számítógép teljes programállományát gyűjtőnéven szoftvernek nevezzük. 4 szintjét különböztetjük meg: Első szint: a számítógép
RészletesebbenTestLine - zsoltix83tesztje-01 Minta feladatsor
lkalom: n/a átum: 2017.02.09 18:08:51 Oktató: n/a soport: n/a Kérdések száma: 35 kérdés Kitöltési idő: 1:03:48 Pont egység: +1-0 Szélsőséges pontok: 0 pont +63 pont Értékelés: Pozitív szemléletű értékelés
RészletesebbenOrvosi készülékekben használható modern fejlesztési technológiák lehetőségeinek vizsgálata
Kutatási beszámoló a Pro Progressio Alapítvány számára Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Mérnök informatika szak Orvosi készülékekben használható modern
RészletesebbenInformációs társadalom
SZÓBELI TÉMAKÖRÖK INFORMATIKÁBÓL 2015. Információs társadalom Kommunikáció fogalma, fajtái, általános modellje. Példák. A jel, adat, információ, zaj és a redundancia fogalma. Példák. Különbség a zaj és
RészletesebbenBevezetés a párhuzamos programozási koncepciókba
Bevezetés a párhuzamos programozási koncepciókba Kacsuk Péter és Dózsa Gábor MTA SZTAKI Párhuzamos és Elosztott Rendszerek Laboratórium E-mail: kacsuk@sztaki.hu Web: www.lpds.sztaki.hu Programozási modellek
RészletesebbenSzoftver labor III. Tematika. Gyakorlatok. Dr. Csébfalvi Balázs
Szoftver labor III. Dr. Csébfalvi Balázs Irányítástechnika és Informatika Tanszék e-mail: cseb@iit.bme.hu http://www.iit.bme.hu/~cseb/ Tematika Bevezetés Java programozás alapjai Kivételkezelés Dinamikus
RészletesebbenPodoski Péter és Zabb László
Podoski Péter és Zabb László Bevezető Algoritmus-vizualizáció témakörében végeztünk kutatásokat és fejlesztéseket Felmértük a manapság ismert eszközök előnyeit és hiányosságait Kidolgoztunk egy saját megjelenítő
RészletesebbenWindows XP. és Ubuntu. mi a különbség? Mátó Péter <mato.peter@fsf.hu> Windows XP vs Ubuntu 2009.04.24. Mátó Péter <mato.peter@fsf.
Windows XP Info Savaria 2009 és Ubuntu 1 mi a különbség? 2009.04.24 Egy kis történet DOS, Windows 3.1, Windows 95, 98 Windows NT 4.0, 2000, XP, Vista, Windows 7 Linux, Slackware, Debian, Ubuntu az első
RészletesebbenWindows és/vagy Linux? Készítette: Hanusz Zoltán /Hazlaat/
Windows és/vagy Linux? Készítette: Hanusz Zoltán /Hazlaat/ Operációs rendszer (OS) Operációs rendszer a számítástechnikában a számítógépeknek azt az alapprogramja, mely közvetlenül kezeli a hardvert, és
RészletesebbenAdatmodellezés. 1. Fogalmi modell
Adatmodellezés MODELL: a bonyolult (és időben változó) valóság leegyszerűsített mása, egy adott vizsgálat céljából. A modellben többnyire a vizsgálat szempontjából releváns jellemzőket (tulajdonságokat)
Részletesebben13. óra op. rendszer ECDL alapok
13. óra op. rendszer ECDL alapok 1. Mire szolgál az asztal? a) Az ideiglenesen törölt fájlok tárolására. b) A telepített alkalmazások tárolására. c) A telepített alkalmazások ikonok általi gyors elérésére.
RészletesebbenA Microsoft terminálszolgáltatás ügyfél oldali hardverigényének meghatározása
S SDA Stúdió kft. A Microsoft terminálszolgáltatás ügyfél oldali hardverigényének meghatározása Kiadva: 2002.02.12. Oldalak száma: 7 A dokumentum története Verzió Dátum Módosítás rövid leírása Módosító
RészletesebbenMatematikai és Informatikai Intézet. 4. Folyamatok
4. Folyamatok A folyamat (processzus) fogalma Folyamat ütemezés (scheduling) Folyamatokon végzett "mûveletek" Folyamatok együttmûködése, kooperációja Szálak (thread) Folyamatok közötti kommunikáció 49
RészletesebbenA számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.
A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom
RészletesebbenVIRTUALIZÁCIÓ KÉSZÍTETTE: NAGY ZOLTÁN MÁRK EHA: NAZKABF.SZE I. ÉVES PROGRAMTERVEZŐ-INFORMATIKUS, BSC
VIRTUALIZÁCIÓ KÉSZÍTETTE: NAGY ZOLTÁN MÁRK EHA: NAZKABF.SZE I. ÉVES PROGRAMTERVEZŐ-INFORMATIKUS, BSC A man should look for what is, and not for what he thinks should be. Albert Einstein A számítógépek
RészletesebbenVirtualizációs Technológiák Operációs rendszer szintű virtualizáció Konténerek Forrás, BME-VIK Virtualizációs technológiák
Virtualizációs Technológiák Operációs rendszer szintű virtualizáció Konténerek Forrás, BME-VIK Virtualizációs technológiák https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimiav89/ Koncepció Ha megfelel, hogy azonos
RészletesebbenSzoftver alapfogalmak
Szoftver alapfogalmak Azon a programok algoritmusok, eljárások, és hozzájuk tartozó dokumentációk összessége, melyek a számítógép működéséhez szükségesek. (nem kézzel fogható, szellemi termékek) Algoritmus
RészletesebbenOperációs Rendszerek II. Első verzió: 2009/2010. I. szemeszter Ez a verzió: 2009/2010. II. szemeszter
Operációs Rendszerek II. Első verzió: 2009/2010. I. szemeszter Ez a verzió: 2009/2010. II. szemeszter 1 Mai témák ZFS NTFS 2 ZFS Új koncepció, nem továbbgondolás Pooled storage modell Minden művelet copy-on-write
Részletesebben2. modul - Operációs rendszerek
2. modul - Operációs rendszerek Érvényes: 2009. február 1-jétől Az alábbiakban ismertetjük a 2. modul (Operációs rendszerek) syllabusát, amely az elméleti és gyakorlati modulvizsga követelményrendszere.
RészletesebbenA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek
RészletesebbenKinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?
Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii
RészletesebbenDigitális írástudás 2012. március 13. TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0068 Trambulin
Digitális írástudás 2012. március 13. TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0068 Trambulin Cél: A képzés célja, hogy a projekt résztvevői tudják kezelni a számítógépet és perifériáit, ismerjék a szoftvereket. Képessé
Részletesebben