KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni iparűzési adóbevallási nyomtatványhoz

Átírás

1 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni iparűzési adóbevallási nyomtatványhoz I. AZ IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS BENYÚJTÁSÁRA KÖTELEZETTEK KÖRE Ezt a bevallási nyomtatványt azoknak kell benyújtaniuk, akik/amelyek az iparűzési adó alanyának minősülnek és a székhelyük, telephelyük Tiszakeszin van. (Az adóbevallási nyomtatvány egy példányát kitöltés után az önkormányzati adóhatóságnak kell megküldeni.) Fontos! Az adóbevallást azoknak az adózóknak is be kell nyújtaniuk, akiknek a bevallási időszakban árbevétele nem volt, adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, valamint azt se feledje, hogy az adó megfizetése nem pótolja az adóbevallást! Az iparűzési adó alanyának minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a személyi jövedelemadó (szja.) törvény pontja szerinti egyéni vállalkozó; a) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, e nyilvántartásban rögzített tevékenysége tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki aa) ingatlan-bérbeadási, ab) szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshelyüzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshelyszolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemre, vagy az önálló tevékenységéből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében. o o o b) A közjegyző, a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, ha tevékenységét közjegyző iroda tagjaként folytatja), c) Az önálló bírósági végrehajtó, a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, ha tevékenységét végrehajtó iroda tagjaként folytatja), d) Az egyéni szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében e) Az ügyvéd, az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében( kivéve, ha tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja), f) A magán-állatorvosi tevékenység, gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a Ft-ot meghaladja; a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll; egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallás-benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely fogalmát a helyi adókról szóló évi C. törvény (Htv.) szabályozza. SZÉKHELY: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói nyilvántartásban ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. TELEPHELY: 1.) a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat,a szélerőművet (szélkereket) az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát}, b) azon távközlési tevékenységet végző vállalkozó ba) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevétele legalább 75%-ban vezeték nélküli távközlési tevékenységéből (TEÁOR ) származik (vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján utólag fizetett 1

2 díjú vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének (vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető) számlázási címe található, A ba) alpontja szerinti vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó a ben kezdődő adóéve adókötelezettsége megállapításánál a december 31-én hatályos Htv pontját és 3. számú mellékletét köteles alkalmazni. bb) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevételének kevesebb, mint 75%-a származik vezeték nélküli távközlési tevékenységből (TEÁOR ) származik (vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt (vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető), valamint- ha vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének adóév első napján a számlázási címe található, c) A villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázelosztásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó részére történik, feltéve hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik.) 2.) Telephelynek számít az építőipari tevékenység, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának helye(i) szerinti település, ha a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett e tevékenységek időtartama adóéven belül a 180 napot meghaladja. Építőipari tevékenység: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere január 1- jétől hatályos (TEÁOR 08) besorolása szerint ágazatokba sorolt tevékenységek összessége A bevallást az adózás rendjéről szóló törvényben (továbbiakban: Art.) meghatározott időpontig az iparűzési adót működtető székhely, telephely szerinti település önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani! II. A bevallási nyomtatvány egyes sorai I. A bevallás jellege Az Art. többféle esetben ír elő bevallás-benyújtási kötelezettséget. A bevallási nyomtatvány egyes pontjaiban a bevallás jellegét kell megjelölni. 1 pont: Éves bevallás melletti négyzetbe akkor kell X-et tenni, ha a vállalkozást a teljes adóévben iparűzési adókötelezettség terhelte. Abban az esetben, ha az iparűzési adókötelezettség év közben keletkezett (év közben vezette be az adót az önkormányzat vagy az adózó év közben kezdte tevékenységét) és az adókötelezettség fennállt december 31-én is, a 5. pont melletti négyzetbe kell X-et tenni. Ha teljes évben fennállt az adókötelezettség, akkor a II. pontban a Bevallási időszak sorban január 1. napjától december 31-ig terjedő időszakot kell beírni, ha az adókötelezettség év közben keletkezett, akkor az adókötelezettség kezdő napjától december 31-ig terjedő időszakot kell feltüntetni. Az iparűzési adóról a 1, 5, 7, és 8 pontok szerinti adóbevallást az adóévet követő év május 31-éig kell tenni. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig nyújtja be. 2. pont: Záró bevallást kell benyújtani, ha az adózó átalakul, vagy felszámolását, végelszámolását rendelték el, vagy az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző szolgálatát szünetelteti, illetve ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély ügyvéd, szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg közjegyző közjegyzői 2

3 tevékenységének szüneteltetése során a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik. A záró bevallás benyújtásának okát a megfelelő kockában kell jelölni. A Htv. 39/B. (4) bekezdés b) pontja szerint, ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani. A 4. pontban meg kell jelölni azt az időszakot, amelyre a bevallás vonatkozik. A záró bevallás benyújtásának időpontjára az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak az irányadóak. 3. pont: Előtársasági bevallás: Az előtársasági létforma alatti adókötelezettség időtartamát a II. pontban megjelölni. Az előtársasági időszaknak a jogelőd nélkül alakuló szervezet társasági, társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetőleg közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzékbe való bejegyzésének, vagy a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszűntetésének napjáig terjedő időtartam minősül. A bevallást ezen esetben addig az időpontig kell benyújtani, ameddig a számviteli törvény alapján a beszámoló készíthető. Ha az előtársaság kérelmét jogerősen elutasították, vagy azt visszavonta, akkor a 2. pontban és a III/6. pontban is X-szel kell jelölni. 4. pont: Azon adózóknál, amelyek a számviteli törvény alapján a naptári évtől eltérő üzleti évet választják, az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell az éves bevallást benyújtani. A bevallási időszak ebben az esetben értelemszerűen az adóév (üzleti év) első és utolsó napja közötti időszakot jelenti, amely 12 hónapra terjed ki, kivéve az áttérés évét. Ez utóbbi esetben az adóév első napja a naptári év első napjával az utolsó napja pedig a választott mérleg-fordulónappal egyezik meg (6. pont). II. Bevallott időszak Az Útmutató I. pontjában foglaltaknak megfelelően kell jelölni azt az időszakot, amelyre a bevallás vonatkozik. III. A záró bevallás benyújtásának oka Az Útmutató I/2 pontjában foglaltaknak megfelelően kell jelölni a bevallás benyújtásának okát a megfelelő kockában. IV. A bevallásban szereplő betétlapok A bevallási nyomtatványhoz különböző betétlapok tartoznak. A bevallás teljességéhez a vonatkozó betétlapokat is tevékenység jellegének megfelelően ki kell tölteni. Az A -tól E -ig terjedő lapok a nettó árbevétel levezetését tartalmazzák. Ezek közül csak egyet a vállalkozásra irányadó betétlapot kell kitölteni és benyújtani az adóhatósághoz. A F jelű betétlap a vállalkozási szintű adóalap-megosztására szolgál, és annak kell kitölteni, aki székhelyén kívül legalább egy településen telephellyel rendelkezik, azaz adóalap-megosztásra kötelezett. Az adóalap megosztás módszereit és azok részletes leírását a Htv. 3. számú melléklete tartalmazza. A G jelű betétlap nyilatkozat a túlfizetésről. Itt rendelkezik az adózó a túlfizetésének elszámolásáról és nyilatkozik a más adónemben más hatóságnál nyilvántartott lejárt esedékességű köztartozásáról. Figyelem! Az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése érdekében a bevalláshoz további részletező betétlapokat rendszeresíthet. Ebben az esetben azok kitöltése is kötelező. Az A jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparűzési adóalany, amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tőkealapnak, kockázati tőketársaságnak. A B jelű kiegészítő lapot a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteni. A C jelű kiegészítő lapot a biztosítóknak kell kitölteni. A D jelű lapot a befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni. Az E jelű lapot a kockázati tőkealapoknak és a kockázati tőketársaságoknak kell kitölteni. 3

4 Fontos! A kiegészítő lap(ok) kitöltése az érintett vállalkozóknak kötelező, ezek nélkül a bevallás érvénytelen! V. Az adóalany azonosító adatai Az adózó azonosításához szükséges adatokat értelemszerűen kell kitölteni. A hatékonyabb ügyintézés érdekében kérjük, hogy a bevallás kitöltőjének nevét és telefonszámát (esetleg: e- mail címét) minden esetben szíveskedjék feltüntetni. VI. Az egyszerűsített adóalap meghatározását választók nyilatkozata 1. Ezt a pontot azoknak kell kitölteni akik, teljes adóévben a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózó vállalkozók. Ebben az esetben az iparűzési adó alapja, a szja törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, de nem lehet több mint a szja. szerinti e tevékenységből származó - bevételének a 80%-a illetve akiknek az adóévet megelőző adóévben a nettó árbevétele a 8 millió forintot nem érte el. Ebben az esetben az iparűzési adó alapja, a nettó árbevétel 80 %-a. 2. Azok az átalányadózók, akik az adóévet követő évre is az adóalapnak ezt az egyszerűsített meghatározási módját választják, ezen pontban jelölhetik. 3. Ezt a pontot az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) hatálya alá tartozó adózók tölthetik ki. Ebben az esetben az iparűzési adó alapja, az EVA alapjának 50%-a. 4. Azok az EVA hatálya alá tartozó adózók, akik az adóévet követő évre is az adóalapnak ezt az egyszerűsített meghatározási módját választják, ezen pontban jelölhetik. Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévére a 3. pont szerint, a naptári év hátralévő részére a Htv (1) bekezdése vagy a 39/A. előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 39/A. -ban foglalt feltételek egyébként fennállnak. Az adó alapjának megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál. Tehát, akik az adóévre az adóalap egyszerűsített meghatározási módját választják (és az elmúlt évben még nyilatkozatot nem tettek), bejelentésüket legkésőbb az adóévet követő év május 31-éig illetve záróbevallás esetén annak benyújtásával egyidejűleg tehetik meg. Nyilatkozattétel vagy annak határidőn túli megtételének következménye: Azok az adózók, akik a választásukkal jogszerűen éltek, azt utólag nem módosíthatják, adóalapjukat pedig annak megfelelően kell megállapítaniuk. VII. Az adó kiszámítása 1. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozás egészének szintjén képződő Htv. szerinti nettó árbevétel összegét, függetlenül attól, hogy tevékenységét hol végzi. A nettó árbevétel-elemek részletezése és azok értelmezése a vonatkozó betétlapon található. A vállalkozási szintű nettó árbevételt a vonatkozó betétlapon kell levezetni. Ezért elsőként a vonatkozó betétlap sorait kell kitölteni! Az adott betétlapon szereplő (kiszámított) II/1. sor összegét kell itt feltüntetni. 2. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozási szintű eladott áruk beszerzési értékének összegét (elábé). (A mező tartalma lehet negatív érték) 3.sor: Ebben a sorban a vállalkozás egészének szintjén megjelenő közvetített szolgáltatások értékének összegét kell feltüntetni. 4. sor: Ebben a sorban a vállalkozás egészének szintjén megjelenő alvállalkozói teljesítmények értékének összegét kell feltüntetni. 5. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a vállalkozási szintű nettó árbevételt csökkentő anyagköltség összegét. 6. sor Ebben a sorban vonható le az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége. 7. sor: Ez a sor szolgál a Htv. szerinti, vállalkozási szintű iparűzési adóalap megállapítására, függetlenül a tevékenység végzésének helyétől. Abban az esetben, ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi 4

5 területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség (székhelyén kívül legalább egy településen telephelyet tart fenn), akkor ezt az összeget kell - az adóalap-megosztásra irányadó szabályok szerint megosztani az egyes települések között. A Htv. szerinti vállalkozási szintű adóalap megállapításához a 1. sor (nettó árbevétel) összegéből kell levonni a 2. sor, a 3. sor és az 5. sor illetve 6. sor. együttes összegét. Ha az 1. sor összegét eléri vagy meghaladja a 2. sor, a 3. sor és az 5. sor illetve 6. sor együttes összege, akkor ebben a sorban 0 -t kell szerepeltetni. Az egyszerűsített adóalap meghatározását választó adózók esetében itt kell feltüntetni az adóalap számított összegét a VI/1, VI/ 3. pontokhoz fűzött magyarázat alapján. Az adóalap egyszerűsített meghatározási módját választók esetében az adóalap kiszámítása a következők szerint történik: A személyi jövedelemadó szerinti átalányadózást választó adózóknak az adóalapot a VI/1. pontban meghatározottak szerint kell kiszámítaniuk, és sem az A jelű kiegészítő lapot, sem pedig a bevallás sorait nem kell kitölteniük (csak a 7. sorban kell feltüntetni az iparűzési adó alapját.) Azon adózók akik, az adóévet megelőző adóévben a 8 millió forint nettó árbevételt nem értek el, az adóalapjukat a VI/1. pontban meghatározottak szerint kell kiszámítaniuk, és az adóbevallás sorait nem kell kitölteniük (az 1. sorba kell beírnia a nettó árbevétel 100%-át, míg a 7. sorba kerül annak 80%-a). Az eva hatálya alá tartozó adózók az adó alapjukat a VI/3. pontban meghatározottak szerint számítják ki, és az adóbevallás sorait nem kell kitölteniük (az 1. sorba kell beírni az eva alapját, míg a 7. sorba kerül annak 50%-a). 8. sor: Itt kell szerepeltetni a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség összegét. 9 sor: Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a Htv. 39. (1) bek. szerinti adóalapot meg kell növelni. 10. sor: Itt kell feltüntetni a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességgel korrigált vállalkozási szintű adóalap összegét. 11. sor: Itt kell feltüntetni a 11. sorban szereplő vállalkozási szintű adóalap-megosztása eredményeként előálló törvényi szabályok szerinti települési adóalapot. (Természetesen abban az esetben, ha a vállalkozót nem terheli adóalap-megosztási kötelezettség /székhelye szerinti településen kívül más önkormányzat illetékességi területén és külföldön nincs telephelye/, akkor az ezen sorban szereplő összeg megegyezik a 11. összegével. 12. sor: Az önkormányzat rendeletében különféle mentességi szabályokat fogalmazhat meg. Itt kell feltüntetni azon mentességek számszerűsített hatását, melyek az önkormányzat rendelete szerint a települési adóalap összegét csökkentik. Tiszakeszi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Ökt. rendelete Tiszakeszi illetékességi területén az iparűzési adóban érvényesíthető kedvezményt, illetve mentességet nem tartalmaz. Ennek megfelelően az adóbevallás 12. sorát nem kell kitölteni. 13. sor: Ez a bevallási sor az adóköteles adóalap megállapítására szolgál. A települési adóalap 11. sor összegéből le kell vonni az adómentes adóalap összegét 12. sor. Abban az esetben, ha a 12. sor összege eléri vagy meghaladja a 11. sor összegét, akkor itt 0 kell feltüntetni. 14. sor: Az adóköteles települési adóalapra jutó adó összegét kell itt feltüntetni (13. sor szorozva az önkormányzati rendelet szerinti hatályos adómérték %-ával.) Tiszakeszi illetékességi területén az iparűzési adó mértéke: az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóalap 2%-a. 15. sor: Tiszakeszi Önkormányzat Képviselő-testülete Ökt. rendelete Tiszakeszi illetékességi területén az iparűzési adóban érvényesíthető kedvezményt, illetve mentességet nem tartalmaz. Ennek megfelelően az adóbevallás 15. sorát nem kell kitölteni. 16. sor: A Htv. 40. (4) bekezdés alapján az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le. 5

6 Amennyiben az ideiglenes tevékenység állandóvá válik (180 napot az adóévben meghaladta) az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adót nem kell megfizetni. Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt - a Htv. 40..(4) bekezdésében foglaltaktól eltérően - az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le. 18. sor: Ez a sor szolgál az adóévi iparűzési adófizetési kötelezettség kiszámítására sorok: Ezen sorok szolgálnak az adóévi adó elszámolására, pénzforgalmi rendezésére. 19. sorban az adóévben adóelőlegre ténylegesen befizetett összeget, a 20. sorban pedig a társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozók esetében az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltöltési kötelezettség miatt az adóév december 20-áig (a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig ) befizetett összeget kell feltüntetni. Amennyiben a 18. sorban szereplő összeg meghaladja a 19. sor és a 20. sor együttes összegét illetve, a 19. sor és a 20. sor együttes összege kevesebb, mint a 18. sor összege, akkor a különbözetet a 21. sorban kell feltüntetni 100 Ft-ra kerekítve. A fizetendő adókülönbözetet legkésőbb az adóévről szóló iparűzési adóbevallás benyújtásának határidejéig (az adóévet követő év május 31-ig, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig ) kell meg fizetni az önkormányzati adóhatóság számú iparűzési adóbeszedési számlájára és lehet ettől az időponttól visszaigényelni. Záró, előtársasági adóbevallás, valamint üzleti éves adózó bevallása esetén a bevallás benyújtásának határidejével egyező időpontban (EVA adóalanyiság megszűnése esetén az EVA törvény szerinti adóévről szóló bevallás EVA törvényben meghatározott benyújtási időpontjáig) kell az adót megfizetni és ettől az időponttól lehet visszaigényelni. (A fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi számlával rendelkező adózónak számlájáról átutalással, pénzforgalmi számlával nem rendelkező adózónak postai készpénz-átutalási megbízással kell teljesítenie.) Az adótartozását legkésőbb a bevallás benyújtására előírt időpontig meg kell fizetnie. Ennek elmulasztása esetén, késedelmi pótlékot kell fizetni, amely az adózás rendjéről szóló törvény a alapján kerül felszámításra. Mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. 22. sor: Itt kell feltüntetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után az adóévben megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összegét. Ez az összeg megegyezik a 16. sorban feltüntetett összeggel, ha a 14. sorban feltüntetett adó arra fedezetet biztosít. 23. sor: Itt kell feltüntetni a külföldön létesített telephelyre jutó adóalap összegét. Amennyiben az adóbevallás adatai alapján az adózónak adótúlfizetése van, és más hatóságnál köztartozása illetve a helyi adóhatóságnál más adónemet is beleértve nincs nyilvántartott adótartozása, vagy adók módjára behajtandó köztartozása, rendelkezhet a túlfizetés visszatérítéséről, elszámolásáról. Az adótúlfizetés összegét a bevallás benyújtásának határidejét követően igényelheti vissza. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes iparűzési adóelőleg kiegyenlítésére számolja el. Ha Önnek visszatérítési igénye van, akkor feltétlenül jelezze azt a G jelű kiegészítő lapon. A visszakért összeget pénzforgalmi számlával nem rendelkező magánszemély vállalkozó postai úton vagy a fizetési számlájára utalással, gazdasági társaság pedig kizárólag fizetési számlára történő utalással kaphatja meg. VIII. Adóelőleg bevallása A vállalkozónak az iparűzési adóelőleget önadózással kell teljesítenie. Az előlegfizetési időszakra az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként adóelőleget köteles a bevallásbenyújtásával egyidejűleg bevallani. (Helyi adókról szóló évi C. törvény 41.. (1) bekezdés). 1. pont előlegfizetési időszak: Itt kell feltüntetni az adóelőleg fizetési időszak dátumát a Htv (2) bekezdése szerint. Az előlegfizetési időszak a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. 2. pont az első előlegrészlet összege: a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete. 6

7 b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete. 3. pont a második előlegrészlet összege a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának a fele. b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele. Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az Htv. 39/D. -a vagy az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, a kedvezmény mértékének változása, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése figyelembevételével kell bevallania. Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor - köteles az egyszerűsített vállalkozói adókötelezettségéről szóló bevallás-benyújtással egyidejűleg az EVA adóalanyiság megszűnését követő naptól az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időszakra (e pont alkalmazásában előlegfizetési időszak) a bevallásban szereplő, a bevallással lefedett időszak naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegű adóelőleget az előlegfizetési időszakra eső egyes előlegfizetési időpontokra, egyenlő arányban bevallani.nem kell adóelőleget bevallania arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget. Nem kell adóelőleg bevallást tennie az - előtársaságnak - az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az adókötelezettség keletkezésének adóévben - aki adóköteles tevékenységét megszüntette, ideértve a felszámolás és végelszámolás alatt álló adóalanyt.(természetesen adóbevallását be kell nyújtania, csak az adóelőleg bevallásra vonatkozó részt nem kell kitöltenie. ) Az adóbevallás és a hozzá tartozó kiegészítő lapok hitelességét Ön az aláírásával igazolja, ezért kérjük, hogy azt feltétlenül írja alá! Az adózó helyett az adóhatóság előtt az Art. 7. -ában meghatározott képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat, ebben az esetben a képviseleti jogosultságot igazolni kell, és a meghatalmazást az adóbevalláshoz csatolni kell. Amennyiben az adóbevallást a bevallás aláírására nem jogosult írja alá, vagy jogosultságát megfelelően nem igazolja, az adóbevallás érvénytelen. Az adóbevallást illetve az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezheti. Abban az esetben, ha az ellenjegyzett adóbevallás illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozat hibás, az adóhatóság a mulasztási bírságot az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg. Az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg. Amennyiben az adóbevallás kitöltésével kapcsolatban további információra van szüksége, személyesen az önkormányzati adóhatóságnál ügyfélfogadási időben -, vagy telefonon munkaidőben - a (49) as telefonon érdeklődhet. A kitöltött adóbevallás egy aláírt példányát az önkormányzati adóhatóságnál (ügyfélfogadási időben) kell leadni, vagy postai úton a Polgármesteri Hivatal címére (3458 Tiszakeszi, Községháza u. 46.) kell feladni. Ügyfélfogadási idő: hétfőn: ig, szerdán: 8-12 és 13-17,30-ig, pénteken: 8-12-ig. Az adóbevallási nyomtatvány és a kitöltési útmutató megtalálható az önkormányzat honlapján ( ÖNKORMÁNYZATI ADÓHATÓSÁG 7