1. SZÁMÚ MELLÉKLET MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLYEK ZÁRSZÁMADÁSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAIRÓL

Átírás

1 1. SZÁMÚ MELLÉKLET MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLYEK ZÁRSZÁMADÁSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAIRÓL Könyvvezetés típusa a bevétel nagysága * szerint egyszeres könyvvitel kettős könyvelés alaptevékenységből és vállalkozási tevékenységből származó bevétel együttes összegének értékhatára két egymást követő évben évenként 50 millió forint értékhatárig megengedett /Korm.rend. 5. (2) értékhatár felett kötelező /Korm.rend. 5. (1) * Ha a nyilvántartásba vételre a számviteli év során kerül sor, a könyvvezetési kötelezettség megállapításánál az éves szintre időarányosan átszámított bevételi értékeket kell figyelembe venni. Zárszámadás tartalma és formája Egyszeres könyvvitel esetén Kettős könyvvitel esetén

2 ha nincs vállalkozási tevékenység ha van vállalkozási tevékenység A 14. (3) a)+b)+d) A 14. (3) a)+b)+d) bekezdésekben felsorolt bekezdésekben felsorolt dokumentumok a 2. és 3 dokumentumok a 2. és sz. mellékletek formai 3. sz. mellékletek formai követelményei szerint. követelményei szerint. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ gazdálkodási törvényének 14. (3) a)+d) bekezdésekben felsorolt dokumentumai a 2. és 3. sz. mellékletek formai követelményei szerint, és a kormányrendelet 2. sz. melléklete szerinti mérleg, és eredmény levezetés. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ gazdálkodási törvényének 14. (3) a)+d) bekezdésekben felsorolt dokumentumai a 2. és 3. sz. mellékletek formai követelményei szerint, és a kormányrendelet 2. sz. melléklete szerinti mérleg, és eredmény kimutatás. Megjegyzés: Számviteli törvény: 2000.évi C. törvény a számvitelről Kormányrendelet: 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet

3 2.SZ. MELLÉKLET: VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGET NEM VÉGZŐ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLYEK ZÁRSZÁMADÁSÁNAK RÉSZEI A.) Egyszeres könyvvitelt alkalmazók esetében: a.) Költségvetés b.) Egyszerűsített mérleg Egyházközség 3.sz. melléklet/1. Egyházi intézmény a szervezet gazdálkodását teljeskörűen, tevékenységek szerinti bontásban, pénzforgalmi szemléletben bemutató táblázat (ld. 12. és Vhu. 12. ) 3. s z. m e l l é k l e t / 2. Egyházmegye Egyházkerület MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ nem vezethet egyszeres könyvvitelt c.) Eredménylevezetés d.) Szöveges beszámoló 3. s z. m e l l é k l e t / 3. szöveges beszámoló B.) Kettős könyvvitelt alkalmazók esetében: Egyházközség Egyházi intézmény Egyházmegye Egyházkerület MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ a.) Költségvetés b.) Mérleg c.) Eredménykimutatás d.) Szöveges beszámoló 2.sz.melléklet a szervezet gazdálkodását teljeskörűen, tevékenységek szerinti bontásban, pénzforgalmi szemléletben bemutató táblázat (ld. 12. és Vhu. 12. ) 3. s z. m e l l é k l e t / s z. m e l l é k l e t / 5. szöveges beszámoló

4 3.SZ. MELLÉKLET/ 1 A Református Egyházközség Költségvetési Beszámolója a. évre Ezt a költségvetési beszámolót a Református Egyházközség Presbitériuma. évi. hó napján tartott ülésen számú határozatával megállapította és elfogadta. P.H. gondnok lelkész A költségvetési beszámolót megvizsgáltam. Észrevétel:... Jóváhagyását javasolom!, / sz. em. számvevő Jóváhagyom:, P.H. esperes 29

5 BEVÉTELEK Költségvetési cím Előirányzat Teljesítés I. Egyházfenntartói járulékok II. Perselypénzek 1. Gyülekezeti (templomi) perselypénzek 2. Nem templomi perselypénzek 3. Szórványok Perselypénzek összesen: III. Adományok 1. Isten dicsőségére 2. Úrvacsorai jegyekre 3. Legátumokra 4. Céladományok 5. Céladományok 6. Céladományok 7. Céladományok 8. Stólamegváltás 9. Áldozati adományok Adományok összesen: IV. Egyéb bevételek 1. Térítések alkalmazottaktól 2. Ingatlanok (temető, stb.) bevétele 3. Iratterjesztés 4. Gyülekezeti ház bevételei 5. Hitoktatás 6. Támogatások, kölcsönök 7. Vegyes és előre nem látható bevétel Egyéb bevételek összesen: Az egyházközség 2. évi saját bevételei összesen: V. Átvett pénzeszközök 1. Állami normatíva 2. Kiegészítő állami támogatás 3. Pályázati céltámogatások átvétele

6 6. Átvett pénzeszközök összesen: Az egyházközség 2. évi bevételei mindösszesen: KIADÁSOK Költségvetési cím Előirányzat Teljesítés XI. Személyi kiadások XI/A. Lelkészek javadalma és közterhei XI/A/a. Javadalmak 1. Lelkész helyi javadalma 2. Lelkész helyi javadalma 3. Lelkész helyi javadalma 4. Lelkész helyi javadalma 5. Lelkész helyi javadalma 6. Segédlelkész javadalma 7. Segédlelkész javadalma Helyettesítések munkabérei 11. Természetbeni javadalmak ellenértéke 12. Korpótlékok Javadalmak összesen: XI/A/b. Közterhek 15. Javadalmak nyugdíjintézeti fenntartói járuléka(i) Közterhek összesen: XI/A Lelkészek javadalma és közterhei összesen XI/B. Alkalmazottak javadalma és közterhei XI/B/a. Javadalmak 1. Irodai alkalmazott(ak) illetménye 2. Kántor (orgonista) illetménye 3. Egyházfi illetménye 4. Harangozó illetménye 5. Egyházfenntartói járulékszedők jutaléka Munkabérjellegű egyéb kifizetések Javadalmak összesen: XI/B/b. Közterhek 11. Alkalmazottak javadalmának közterhei

7 13. Közterhek összesen: XI/B Alkalmazottak javadalma és közterhei összesen Személyi kiadások összesen XII. Gyülekezeti élet kiadásai 1. Úrvacsorai jegyekre 2. Szeretetvendégségek, gyülekezeti napok 3. Gyülekezeti misszió a) Konfirmandusok b) Hitoktatás c) Ifjúsági munka d) Szórvány- és tanyagondozás e) Missziói alkalmak 4. Legátumok 5. Gyülekezeten belüli szeretetszolgálat 6. Gyülekezeti újság Gyülekezeti élet kiadásai összesen: XIII. Igazgatási kiadások 1. Irodaszerek 2. Posta és telefon költség 3. Banki költségek 4. Egyházi hivatal(ok) fűtése, világítása 5. Egyházközségi hivatal(ok) takarítása 6. Hivatali berendezések és eszközök karbantartása 7. Kiküldetési és közlekedési költségek 8. Gépkocsi fenntartás költségei 9. Egyházlátogatások költségei 10. Újságok előfizetése 11. Egyházközségi könyvtár gyarapítása Igazgatási kiadások összesen: XIV. Egyházi ingatlanok és bérlemények fenntartása 1. Templom karbantartási és fenntartási költségei 2. Templom közüzemi költségei 3. Parókia karbantartási és fenntartási költségei 4. Parókia közüzemi költségei 5. Gyülekezeti ház karbantartási és fenntartási költségei 6. Gyülekezeti ház közüzemi költségei 7. Egyéb épület karbantartási és fenntartási költségei 8. Egyéb épület közüzemi költségei 9. Egyházi ingatlanok biztosítási díjai 32

8 10. Lakbérek Egyházi ingatlanok és bérlemények fenntartása összesen: XV. Egyházi ingatlanok és bérlemények felújítási és beruházási költségei 1. Templom felújítási költségei 2. Parókia felújítási költségei 3. Gyülekezeti ház felújítási költségei 4. Egyéb épület felújítási költségei Egyházi ingatlanok és bérlemények felújítási és beruházási költségei: XVI. Közalapi hozzájárulás XVII. Egyéb kiadások 1. Adományok és segélyek a) Egyházmegyei diakónia b) Lekötött perselypénzek elküldése 2. Kölcsönök törlesztése Előre nem látható kiadásokra Egyéb kiadások összesen: Az egyházközség 2. évi saját kiadásai összesen: Költségvetési cím Előirányzat Teljesítés XVIII. Átadott pénzeszközök 1. Állami normatíva 2. Kiegészítő állami támogatás 3. Pályázati céltámogatások átadása Átadott pénzeszközök összesen: Az egyházközség 2. évi kiadásai mindösszesen: 2. évi saját bevétel összege: ÖSSZEHASONLÍTÁS 33

9 2. évi saját kiadás összege: Maradvány: 2. évi összes bevétel összege: 2. évi összes kiadás összege: Maradvány: 3.SZ. MELLÉKLET/2. VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGET NEM VÉGZŐ, EGYSZERES KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYHÁZKÖZSÉG, EGYHÁZI INTÉZMÉNY EGYSZERŰSÍTETT MÉRLEGÉNEK ELŐÍRT TAGOLÁSA Az előírt tagolás tovább bontható a helyi sajátosságoknak megfelelően Sorszám Megnevezés Előző év adatok eft- ban Előző év(ek) módosításai a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. Immateriális javak 3 II. Tárgyi eszközök 4 III. Befektetett pénzügyi eszközök 5 B. Forgóeszközök 6 I. Készletek 7 II. Követelések 8 III. Értékpapírok 9 IV. Pénzeszközök 10 ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) A+B 11 C. Saját tőke 12 I. Induló tőke 13 II. Tőkeváltozás 14 III. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény 15 D. Tartalék 16 E. Céltartalékok 17 F. Kötelezettségek 18 I. Hosszú lejáratú kötelezettségek 19 II. Rövid lejáratú kötelezettségek 20 FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) C+D+E+F Tárgyév Induló tőkeként az alapításkor az alapító ilyen címen az egyházi jogi személy rendelkezésére bocsátott és tulajdonába adott vagyont kell kimutatni. Tőkeváltozásként a Számviteli Törvényben meghatározott tőketartaléknak és eredménytartaléknak megfelelő tételek együttes összegét kell figyelembe venni. 34

10 A továbbutalási céllal kapott támogatást elkülönítetten kell nyilvántartani. Az adott naptári évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeget kötelezettségként kell kimutatni. 3.SZ.MELLÉKLET/3. VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGET NEM VÉGZŐ, EGYSZERES KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYHÁZKÖZSÉG ÉS EGYHÁZI INTÉZMÉNY EREDMÉNYLEVEZETÉSÉNEK ELŐÍRT TAGOLÁSA Az előírt tagolás tovább bontható a helyi sajátosságoknak megfelelően adatok eft- ban Sorszám Megnevezés Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 I. Pénzügyileg rendezett bevételek 2 ebből: 3 a) egyházi támogatások 4 b) központi költségvetési támogatások 5 c) helyi önkormányzati támogatások 6 d) egyéb támogatások 7 II.Pénzbevételt nem jelentő bevételek 8 Végleges pénzbevételek, elszámolt bevételek (I+II) 9 III. Ráfordításként érvényesíthető kiadások 10 IV. Ráfordítást jelentő eszközváltozások 11 V. Ráfordítást jelentő elszámolások 12 VI. Ráfordításként nem érvényeíthető kiadások 16 Végleges pénzkiadások, elszámolt ráfordítások (III+IV+V+VI) 13 Tárgyévi pénzügyi eredmény (I- III- VI) 14 Nem pénzben realizált eredmény [II- (IV+V)] 15 Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény [(I+II)- (III+IV+V)] Az eredménylevezetés az évben folytatott tevékenység valamennyi végleges (vissza nem fizetendő) bevételét és végleges (vissza nem követelhető) kiadását tartalmazza. Az eredménylevezetésben a bevételeket, a költségeket, ráfordításokat meg kell bontani aszerint, hogy azokat a tényleges pénzügyi teljesítés alapján vagy pénzmozgás nélküli ügylet kapcsán számolták el. 35

11 Sorszám 3.SZ. MELLÉKLET/4. A VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGET NEM VÉGZŐ, KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYHÁZI SZERVEZET MÉRLEGÉNEK ELŐÍRT TAGOLÁSA Az előírt tagolás tovább bontható a szervezet sajátosságainak megfelelően Megnevezés Előző év adatok eft- ban Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e A. Befektetett eszközök 1 2 I. Immateriális javak 3 II. Tárgyi eszközök 4 III. Befektetett pénzügyi eszközök 5 IV. Befektetett eszközök értékhelyesbítése 6 B. Forgóeszközök 7 I. Készletek 8 II. Követelések 9 III. Értékpapírok 10 IV. Pénzeszközök 11 C. Aktív időbeli elhatárolások 12 ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) A+B+C 13 D. Saját tőke 14 I. Induló tőke 15 II. Tőkeváltozás 16 III. Értékelési tartalék 17 IV. Mérleg szerinti eredmény 18 E. Céltartalékok 19 F. Kötelezettségek 20 I. Hátrasorolt kötelezettségek 21 II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 22 III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli 23 elhatárolások 24 FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) D+E+F+G Induló tőkeként az alapításkor az alapító ilyen címen az egyházi jogi személy rendelkezésére bocsátott és tulajdonába adott vagyont kell kimutatni. Tőkeváltozásként a Számviteli Törvényben meghatározott tőketartaléknak és eredménytartaléknak megfelelő tételek együttes összegét kell figyelembe venni. A továbbutalási céllal kapott támogatást elkülönítetten kell nyilvántartani. Az adott naptári évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeget időbelileg el kell határolni. Az időbeli elhatárolás alkalmazása a fenti kivétellel nem kötelező. A választott módszert és annak alkalmazását vagy azt, hogy az egyházi jogi személy az időbeli elhatárolást nem alkalmazza, a számviteli politikában rögzíteni kell. 36

12 3.SZ.MELLÉKLET/5 VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGET NEM VÉGZŐ, KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYHÁZI SZERVEZET EREDMÉNYKIMUTATÁSÁNAK ELŐÍRT TAGOLÁSA Az előírt tagolás tovább bontható a szervezet sajátosságainak megfelelően Sorszám A tétel megnevezése Előző év adatok eft- ban Előző év(ek) módosításai a b c d e 1. I. Hitéleti működés fedezete 2. I.1. Egyházi működés ellátmánya 3. I.2. Ingatlanjáradék 4. I.3. Adományok, támogatások 5. I.4. Egyéb hitéleti működési bevételek II. Állami támogatások, államtól átvállalt feladatok 6. ellátásának fedezete 7. III. Egyéb bevételek 8. III.1. Pályázati támogatások 9. III.2. Egyéb működési bevételek 10. IV. Pénzügyi műveletek bevételei 11. V. Rendkívüli bevételek 12. A. Összes bevétel (I+II+III+IV+V) 13. VI. Anyagjellegű ráfordítások 14. VI.1. Anyagköltség 15. VI.2. Igénybe vett szolgáltatások 16. VI.3. Egyéb szolgáltatások 17. VII. Személyi jellegű ráfordítások 18. VII.1. Bérköltség 19. VII.2. Személyi jellegű egyéb kifizetés 20. VII.3. Bérjárulék 21. VIII. Értékcsökkenési leírás 22. IX. Egyéb ráfordítások IX.1. Fenntartói és egyéb támogatások egyházi 23. tevékenység ellátására 24. IX.2. Ingatlanjáradék továbbutalása IX.3. Államtól átvállalt feladatok ellátására továbbutalt 25. összeg 26. IX.4. Egyéb működési ráfordítások 27. X. Pénzügyi műveletek ráfordításai 28. XI. Rendkívüli ráfordítások 29. B. Összes ráfordítás (VI+VII+VIII+IX+X+XI) 30. C. Mérleg szerinti eredmény (A- B) Tárgyév 37

13 ESEMÉNY 4. SZÁMÚ MELLÉKLET VÉGHATÁRIDŐK HATÁRIDŐ MINDEN EGYHÁZI SZERVEZETRE VONATKOZÓ HATÁRIDŐK Tárgyévi költségvetés alapjait meghatározó fő összegek elfogadása Legkésőbb tárgyévet megelőző december hó 15. napja Felügyeleti szervezethez felterjesztett ügy észrevételezése A felterjesztéstől számított 15 napon belül Számvizsgálati jegyzőkönyv megküldése a felügyelő egyházi szervnek A vizsgálatot követő 15 napon belül Jogszabálysértés gyanúja esetén szükséges intézkedések megindítása Haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül Felügyelt, fenntartott szervezettől felterjesztett, elfogadott költségvetés észrevételezése, jóváhagyása A benyújtástól számított 30 napon belül EGYHÁZKÖZSÉGEKRE VONATKOZÓ HATÁRIDŐK NEM INTÉZMÉNYFENNTARTÓ EGYHÁZKÖZSÉGEK Költségvetési terv elfogadása Zárszámadás elfogadása Közegyházi befizetés elmaradása esetén adható haladék INTÉZMÉNYFENNTARTÓ EGYHÁZKÖZSÉGEK Költségvetési terv elfogadása Zárszámadás elfogadása Közegyházi befizetés elmaradása esetén adható haladék Költségvetési terv benyújtása az illetékes gazdasági bizottságnak Költségvetési terv elfogadása Átdolgozásra visszaküldött költségvetések újbóli beadása Zárszámadás elfogadása Legkésőbb tárgyév január hó 31. napja Legkésőbb tárgyévet követő február hó 28. napja 30 nap Legkésőbb tárgyév január hó 31. napja Legkésőbb tárgyévet követő május hó 30. napja 30 nap EGYHÁZMEGYÉKRE VONATKOZÓ HATÁRIDŐK Gazdasági bizottság felhívása, de legkésőbb tárgyév január hó 20. napja Legkésőbb tárgyév január hó 31. napja A visszaküldést követő 15 napon belül Legkésőbb a tárgyévet követő május hó 30. napja EGYHÁZKERÜLETEKRE VONATKOZÓ HATÁRIDŐK Költségvetési terv benyújtása az illetékes gazdasági bizottságnak Költségvetési terv elfogadása Átdolgozásra visszaküldött költségvetések újbóli beadása Zárszámadás elfogadása Legkésőbb tárgyév január hó 20. napja Legkésőbb tárgyév január hó 31. napja A visszaküldést követő 15 napon belül A Magyarországi Református Egyház zárszámadásának elfogadásától számított 30 napon belül MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZRA (ZSINAT) VONATKOZÓ HATÁRIDŐK Költségvetési terv benyújtása az illetékes gazdasági bizottságnak Legkésőbb tárgyév január hó 20. napja 38

14 Költségvetési terv elfogadása Legkésőbb tárgyév január hó 31. napja Átdolgozásra visszaküldött költségvetések újbóli beadása Visszaküldést követő 15 napon belül Éves zárszámadás elfogadása Legkésőbb tárgyévet követő május hó 31. napja MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ költségvetése és zárszámadása kihirdetése a Református Egyház című hivatalos lapban Elfogadást követő 60 napon belül EGYHÁZI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ HATÁRIDŐK Költségvetés elfogadása Időszaki költségvetési beszámoló benyújtása Zárszámadás elfogadása Éves összeg és tárgyévi közalapi járulék egyházkerületek közötti megosztásának meghatározása Közalapi hozzájárulást megállapító határozatok érintettekkel történő közlése Közalapi járulék megfizetése Legkésőbb tárgyév február hó 28. napja Legkésőbb minden negyedévet követő hó 30. napja A fenntartó rendelkezései szerint, de legkésőbb a fenntartó zárszámadását 30 nappal megelőzően KÖZALAPRA VONATKOZÓ HATÁRIDŐK MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ tárgyévi költségvetésével egyidejűleg Határozat meghozását követő 30 napon belül Negyedévente, a negyedév első hónapjának 15. napjáig Egyházfenntartói járulék minimális összegének meghatározása és közlése az érintettekkel Legkésőbb tárgyév február hó 28. napja 39

15 IRATMINTATÁR 40

16 5. AZ EGYHÁZKERÜLET TERÜLETÉN MEGVALÓSULÓ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK FELÜGYELET RENDSZERÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT Preambulum Az utóbbi években örvendetesen megszaporodtak az egyházi építési beruházások és azok értéke is folyamatosan növekszik. Indokolt és szükséges ezért, hogy egyrészt azok megvalósulását a rendelkezésre álló szabályozási eszközökkel is elősegítse, másrészt a fokozatos egyházi testületek, kellő áttekintéssel és adatokkal rendelkezzenek az igazgatási területükön megvalósuló építkezésekről. I./ A szabályozás alanyi, tárgyi, területi és időbeli hatálya A szabályozás hatálya kiterjed: az egyházkerület igazgatási területén működő valamennyi egyházi jogi személy egyházközség, egyházmegye, egyházi közoktatási, felsőoktatási, szeretetszolgálati vagy más intézmény a továbbiakban: építtető beruházásában megvalósuló építési beruházásra. Amennyiben az építtető olyan alapítvány, melynek legalább egyik alapítója egyházi jogi személy, vagy az alapítvány képviselőjeként valamely egyházközség, egyházmegye, az egyházkerület elnökségének bármelyik tagja, vagy az egyházi intézmény vezetője jár el, az építési beruházásra a szabályozás hatálya a külön meghatározott eltérésekkel kiterjed. /alanyi hatály/ a szabályozás /tárgyi hatálya/ kiterjed valamennyi építészeti vagy épületgépészeti beruházásra, az új épület vagy létesítmény létrehozására és a felújítási vagy átalakítási munkára is, amennyiben annak az elfogadott költségvetési összege az általános forgalmi adóval együtt az 5 millió forintot eléri vagy meghaladja. a szabályozás az egyházkerülethez tartozó valamennyi egyházközségre, egyházmegyére és területén székhellyel rendelkező más egyházi intézményekre terjed ki. Amennyiben az építési beruházás az egyházkerület területén kívül, de egyházkerülethez tartozó egyházi jogi személy ingatlanában vagy eszközeiből valósul meg a határozat előírásait arra is alkalmazni kell. /területi hatály/ a szabályozás kiterjed mindazokra az építési beruházásokra, melyek használatbavételi engedélyének kiadására, vagy eredményes műszaki átadás- átvételére a szabályozás hatálybalépésének napján még nem került sor. /időbeli hatály/ II./ Az építési beruházások előkészítésével és megvalósulásával kapcsolatos döntések A szabályozás hatálya alá tartozó valamennyi építési beruházást megelőzően az építtető köteles tervezési jogosultsággal rendelkező tervezőtől legalább az építési engedélyezéshez szükséges részletességű tervdokumentációt és a beruházás összes költségeire vonatkozó tételes költségvetést készíttetni. Az építtető legfőbb vezető testülete, vagy intézmény esetén a fenntartó erre jogosult testülete ezek ismeretében jogosult illetve köteles testületi döntést hozni az építési beruházás elkezdéséről. Az építtető a beruházás elkezdéséről csak akkor dönthet, ha az annak megvalósításhoz szükséges anyagai eszközök / a továbbiakban: pénzügyi fedezet / a költségvetésében erre a célra elkülönítve már teljes egészükben rendelkezésre állnak. 41

17 A teljes tervezett beruházási dokumentációt a pénzügyi ütemtervvel együtt a felettes egyházi hatósághoz jóváhagyásra be kell nyújtani. Amennyiben a felettes szerv 30 napon belül nem nyilatkozik, úgy a benyújtott dokumentációt jóváhagyottnak kell tekinteni. Amennyiben a pénzügyi fedezet teljes egészében nem áll rendelkezésre, építési szerződés a műszaki tartalomnak csak arra a részére köthető, melynek ellenértéke a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet összegét nem haladja meg. Az építési szerződésben mind a műszaki, mind a pénzügyi szakaszolást pontosan rögzíteni kell. Amennyiben az építtető a beruházáshoz az állami költségvetési eszközöket használ fel, az építtető elnöksége vagy vezetője különös gondossággal köteles megvizsgálni, hogy arra a közbeszerzési törvény előírásai vonatkoznak- e. Amennyiben az építtető a beruházás megvalósításáról dönt, ki kell jelölnie a beruházás során az építtető műszaki érdekeit képviselő szakképzett beruházó vagy műszaki ellenőr személyét is. A beruházó vagy műszaki ellenőr köteles gondoskodni arról, hogy a beruházás az engedélyezési illetve kivitelezési tervdokumentáció alapján, a szakmai előírásoknak megfelelő műszaki színvonalon, a megrendelő érdekeit szem előtt tartva valósuljon meg, és elvégzett munkákról tételes felmérés, és megvalósulási terv is készüljön Az építési beruházás kivitelezőjét amennyiben az nem tartozik a közbeszerzési törvény hatály alá legalább három árajánlat alapján, vagy pályázat útján kell kiválasztani. A kiválasztott kivitelezővel az építtető köteles tervdokumentációval, nem építési engedély köteles beruházásoknál pedig költségvetéssel alátámasztott építési szerződést kötni. A szerződés feltételeinek kialakítása során különös gondot kell fordítani arra, hogy a munkavégzés nélkül előlegfizetésre ne kerüljön sor, vállalkozói díj kifizetésére csak akkor kerüljön sor, ha a szerződésben meghatározott műszaki szakaszok tényleges teljesítését a megrendelőt képviselő beruházó vagy a műszaki ellenőr leigazolta, és a kivitelező a fenti igazolással együtt a szakasz- számlát benyújtotta. A kivitelező kiválasztásáról és az építési szerződés feltételeinek elfogadásáról testületi döntést kell hozni. Amennyiben az építési szerződés rendelkezéseit a felek módosítani kívánják, arról ugyancsak testületi döntést kell hozni. Az építési beruházáshoz kapcsolódó jogvitás ügyekben igény érvényesítéséről, igény elismeréséről vagy igény érvényesítéséről történő lemondásról is testületi döntést kell hozni. Az építési beruházás megvalósulása után az építtető elnöksége vagy az intézményvezető írásban beszámolót terjeszt a testület elé a beruházás megvalósulásról, annak végleges költségeiről, a pénzeszközök felhasználásáról, az esetleges vitás kérdésekről, a beruházás más esetben is felhasználható legfontosabb tapasztalatairól. A testület dönt a beszámoló elfogadásáról, vagy a még szükséges intézkedésekről. A testületi döntéseket a legfontosabb adatok pontos feltüntetésével az illetékes testületre irányadó szabályok szerint kell jegyzőkönyvbe foglalni, és a jegyzőkönyvekhez csatolni kell a döntés alapjául szolgáló valamennyi okiratot. 42

18 III./ A bejelentési kötelezettség és a nyilvántartás Az építtető köteles a II. fejezet szerinti valamennyi döntést a meghozatalától számított 8 napon belül az illetékes egyházmegye elnökségének, egyházmegye vagy egyházmegyei hatóság alá nem tartozó intézmény esetén az egyházkerület elnökségének a jelen szabályzat mellékletét képező 1. és 2. sz. melléklet szerint bejelenteni és ahhoz a döntést hozó testületi ülés jegyzőkönyvét mellékelni. Abban az esetben, ha a beruházás általános forgalmi adót is magába foglaló költsége a 10 millió forintot eléri vagy meghaladja, a bejelentést és a döntéseket tartalmazó jegyzőkönyveket az egyházközségek, vagy az egyházközségi intézményfenntartók egyidejűleg közvetlenül a kerület elnökségének is megküldik. Az egyházmegye illetve az egyházkerület elnöksége az egyes építési beruházásokról nyilvántartást nyit meg, és abban folyamatosan gyűjti az építtetők bejelentéseit és az azokhoz csatolt jegyzőkönyveket. Abban az esetben, ha a bejelentés elmarad, hiányos, vagy az építtető ahhoz a megfelelő tartalmú jegyzőkönyveket nem csatolta, az illetékes elnökség 8 napos határidővel felhívja az építtetőt a hiányos adatszolgáltatás pótlására. IV./ Az ellenőrzés és annak következményei Az illetékes egyházmegyei elnökség vagy az egyházkerület elnöksége valamennyi jelen szabályzat hatálya alá tartozó építési beruházás esetén az építtetőtől bármikor további adatszolgáltatást kérhet, az építkezéshez kapcsolódó iratokba betekinthet és a helyszínen is ellenőrzést végezhet. Amennyiben az adatszolgáltatás alapján vagy az ellenőrzés során az egyházi illetve állami jogszabályok kötelező előírásaitól, vagy jelen szabályzat rendelkezéseitől jelentősen eltérő intézkedést vagy mulasztást állapít meg, észrevételeit írásban jogosult közölni és arról az egyházmegye elnöksége az egyházkerület elnökségét, az egyházkerület elnöksége pedig az illetékes egyházmegye elnökségét is jogosult tájékoztatni. Ebben az esetben, a már megállapított, de még nem folyósított támogatás kifizetését is felfüggesztheti mindaddig, amíg az építtető mulasztást pótolja, vagy a jogellenes helyzetet megszünteti. Amennyiben az építtető mulasztását felhívás ellenére sem pótolja, vagy a jogellenes helyzetet felhívás ellenére sem szünteti meg, vagy az elkövetkező 3 /három/ teljes naptári évben az egyházmegye vagy az egyházkerület elnökségéhez építési támogatási kérelemmel nem fordulhat. Kirívóan súlyos mulasztás vagy kötelességszegés esetén az illetékes elnökség, az azt elkövető egyházi személlyel szemben az egyházi törvénykezésről szóló évi I. törvény szerinti eljárások megindítására intézkedik. Jelen szabályozás az elfogadás napjától hatályos. Felkéri az Egyházkerület Tanács az egyházkerület főjegyzőjét arra, hogy a határozatot az egyházkerület területén működő valamennyi egyházi jogi személy részére elküldje. 1. sz. melléklet: bejelentés az építési beruházás megkezdéséről 2. sz. melléklet: bejelentés az építési beruházás során hozott döntésekről 1. sz. melléklet BEJELENTÉS AZ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS MEGKEZDÉSÉRŐL 43

19 a bejelentő egyházi jogi személy neve címe, telefonszáma, e- mail címe képviselőjének neve 44

20 A tervezett beruházás adatai: 1. A beruházás helye: 2. A beruházás jellege: a) új építmény b) meglévő épület bővítése c) meglévő épület szerkezeti átalakítása d) meglévő épület felújítása 3. A épület rendeltetése: a) templom b) parókia c) gyülekezeti ház d) oktatási intézmény e) szociális intézmény f) egyéb 4. A beruházás várható költsége: /A nyomtatvány pontjainál a megfelelő választ értelemszerűen alá kell húzni/ 5. Nyilatkozat a pénzügyi fedezetről: a. a pénzügyi fedezet teljes egészében az építtető rendelkezésére áll b. a pénzügyi fedezet %- ban áll az építtető rendelkezésére c. a pénzügyi fedezet szakaszosan, teljes egészébe az építtető rendelkezésére áll d. az építtető egyházi támogatást kíván igénybe venni - tól e. az építtető egyéb pályázati támogatást kíván igénybe venni tól 6. Az építkezés kezdő időpontja: Az építkezés várható befejezése: 7. Egyéb tájékoztatás a beruházásról: Kelt:, 20 év hó napján 45

21 a bejelentő képviselőjének aláírása PH Az átvétel igazolása: A bejelentést az egyházmegye/egyházkerület sz. alatt nyitott nyilvántartásában elhelyeztem. Kelt:, 200 év hó napján a nyilvántartást vezető aláírása PH /A nyomtatvány pontjainál a megfelelő választ értelemszerűen alá kell húzni!/ A bejelentéshez mellékelni kell a beruházásról szóló határozatot. 46

22 2. sz. melléklet BEJELENTÉS AZ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS SORÁN HOZOTT DÖNTÉSEKRŐL /A nyomtatványt értelemszerűen, minden egyes bejelentésnél csak a megfelelő pontnál kell kitölteni!/ a bejelentő egyházi jogi személy neve címe, telefonszáma, e- mail címe képviselőjének neve 47

23 1/ 200. év hó napján sz. alatt hozott határozattal a már korábban bejelentett rendeltetésű építési beruházás kivitelezőjét kiválasztottuk és döntöttünk a vele kötendő építési szerződés feltételeiről. Bejelentésünkhöz mellékeljük a ülés jegyzőkönyvének egy eredeti példányát. 2/ 200. év hó napján sz. alatt hozott határozattal a már korábban bejelentett rendeltetésű építési beruházás építési szerződésének módosításáról döntöttünk. Bejelentésünkhöz mellékeljük a ülés jegyzőkönyvének egy eredeti példányát. 3/ 200. év hó napján sz. alatt hozott határozattal a már korábban bejelentett rendeltetésű építési beruházás miatt keletkezett jogvitás ügyben igényünk peres úton történő érvényesítéséről döntöttünk. Bejelentésünkhöz mellékeljük a ülés jegyzőkönyvének egy eredeti példányát. 4/ 200. év hó napján sz. alatt hozott határozattal a már korábban bejelentett rendeltetésű építési beruházás miatt keletkezett jogvitás ügyben a korábban érvényesíteni kívánt igényünkről lemondtunk. Bejelentésünkhöz mellékeljük a ülés jegyzőkönyvének egy eredeti példányát. 5/ 200. év hó napján sz. alatt hozott határozattal a már korábban bejelentett rendeltetésű építési beruházás miatt keletkezett jogvitás ügyben a velünk szemben érvényesített igény elismeréséről döntöttünk. Bejelentésünkhöz mellékeljük a ülés jegyzőkönyvének egy eredeti példányát. 48

24 6/ 200. év hó napján sz. alatt hozott határozattal a már korábban bejelentett rendeltetésű építési beruházást befejeztük és az arról előterjesztett beszámolót elfogadtuk. Bejelentésünkhöz mellékeljük a ülés jegyzőkönyvének egy eredeti példányát. Kelt:, 200 év hó napján a bejelentő képviselőjének aláírása PH Az átvétel igazolása: A bejelentést az egyházmegye/egyházkerület sz. alatt nyitott nyilvántartásában elhelyeztem. Kelt:, 200 év hó napján a nyilvántartást vezető aláírása 49

25 6. EGYHÁZI INGATLANNYILVÁNTARTÁSI ADATLAP I. A Z INGATLAN ADATAI 1. Ingatlan címe:.irányítószám...város..utca szám 2. Ingatlan területe:....m 2 3. Ingatlan helye: Belterület Külterület 4. Ingatlan beépítettsége: Beépítetlen Beépített 5. Az ingatlan minősítése: Beépítetlen belterület (építési telek) Zártkert Külterület (szántó, gyümölcsös, erdő, gyep, rét) Temető Üdülő Vendégház Konferenciatelep Lakás Oktatási Intézmény, ezen belül: Óvoda Általános iskola Középiskola Felsőoktatási intézmény Kollégium Egyéb.. Szociális intézmény, ezen belül: Orvosi- gyógyító Szeretetszolgálati Idősek gondozása Egyéb:.. 6.A felépítmény (ek) területe (m 2 ): (Ha több épület van az ingatlanon, egyenként fel kell sorolni) :. 7. Ingatlan kora: Épület kora:.. év Műemléki védettség van / nincs 8. Ingatlan értéke: Ingatlan jelenlegi forgalmi értéke:..ft A forgalmi érték nem határozható meg. 50

26 II. TULAJDONOSI ADATOK 1. A Tulajdonos :... Egyházmegye: Közigazgatási megye: Irányítószám:, Város:.., utca, házszám:. Telefonszám:.. Fax :.., E- mail:.. Intézmény képviselője:. 2. AZ EGYHÁZI TULAJDON Tulajdonos használja- e az ingatlant? Igen / Nem Ha nem, milyen jogcímen használja az ingatlant?. Tulajdonszerzés ideje:..év hó nap Tulajdonszerzés jogcíme: Vétel Ajándék Öröklés Tartás- gondozás... Tv Egyéb juttatás Eredeti szerzés Egyéb:... II. INGATLAN TERHEI 1. Terhelés jogcíme: Haszonélvezet Bérleti jog Hitel Egyéb: Terhelés mértéke:...ft III. INGATLAN ÁLLAGA Jó közepes leromlott erősen leromlott IV. EGYÉB MEGJEGYZÉS 51

27 7... Egyházközség, Egyházmegye, Egyházkerület, és Intézmény IRATKEZELÉSI ÉS IRATTÁROZÁSI SZABÁLYZATA 52

28 Általános rendelkezések 1. E szabályzat az iratok bármely eljárással készült kép- és hangfelvételek, valamint a gépi adatfeldolgozás során keletkezett adathordozók - biztonságos őrzésének módját, rendszerezését, nyilvántartását, mellékletekkel történő ellátását, irattározását, selejtezését és átadását szabályozza. 2. Az iratkezelés fogalomkörébe tartozik az egyházi hivatalokhoz érkezett küldemények, az itt keletkező iratok átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása, nyilvántartása, mellékletekkel való ellátása, az előbb említett egységeken belüli irányítása, az intézés során készült kiadványok leírása, a címzetthez juttatása, az elintézett iratok irattári kezelése, biztonságos őrzése, selejtezése. 3. Irat minden olyan működéssel kapcsolatos írott szöveg, számadatsor, tervrajz, amely bármilyen alakban és bármely eszköz felhasználásával készült. Iratnak minősül minden gépi adatfeldolgozás útján rögzített adat is. 4. Irattári anyagnak kell tekinteni a működés során keletkezett irattárba tartozó és az iratokhoz kapcsolódó mellékleteket is. 5. Az iratkezelést a hivatalvezető által kijelölt személy végzi. 6. Az iratkezelés felügyeleti ellenőrzését félévenként kell elvégezni és ennek megtörténtét az iktatókönyvben, vagy külön feljegyzés formájában kézjeggyel ellátva igazolni kell. A küldemények átvétele, elosztása bontása 1. A beérkezett küldeményeket a hivatalvezető veszi át, akadályoztatása setén az általa kijelölt személy. 2. A küldemény átvételekor ellenőrizni kell az iratokat. Ha a küldeményt előzőleg illetéktelenek felbontották, vagy a küldemény megsérült ezt fel kell tüntetni a küldeményen felbontva érkezett, illetve sérülten érkezett. Az észrevételt az iratkezelő dátummal látja el és aláírásával igazolja. 3. Az átvett iratokat jellegűk, tartalmuk, címzettük szerint kell csoportosítani. 4. Felbontáskor ellenőrizni kell, hogy az iraton feltüntetett mellékletek megérkeztek- e? Hiány esetén ezt az iratra rá kell vezetni. 5. A borítékot szintén az iratokhoz kell csatolni a feladó nevével, címével jól olvashatóan. 6. A névreszólóan érkező küldeményeket felbontás nélkül a címzettnek kell továbbítani, kivéve, ha a címzett már nincs szolgálati viszonyban a hivatalnál. A címzett a felbontást követően a nem magánjellegű iratot köteles visszaadni nyilvántartásba vétel céljából az iratkezelőnek. Az iratok nyilvántartásba vétele 1. A hivatal címére érkező minden levelet, okmányt, ügyiratot, valamint belső feljegyzést, elintézési tervezetet, jegyzőkönyvet, stb. iktatni kell. 2. Fentiektől eltérően azonban nem kerülnek iktatásra a beérkező hivatalos közlönyök, szaklapok, folyóiratok, tájékoztató jellegű anyagok. 3. Az iktatást a hivatalvezető által kijelölt személy végzi. 4. Az iratokat a beérkezés napján kell iktatni. Tilos az iratiktatását azzal a céllal visszatartani, hogy az iktatás csak egy későbbi időpontban történjék meg. 5. Az iktatás, illetve a nyilvántartásba vétel az iratok beérkezésének sorrendjében történik. 6. Az iktatás a hivatalosan forgalomban levő iktatókönyvben történik, amit év elején oldalszámozottan és hitelesítetten kell megnyitni és évvégén pedig lezárni. 7. Az iktatószámot minden évben 1- es sorszámmal kell kezdeni és végig megszakítás nélkül kell folytatni. 8. Az iktatás az iktatókönyv rovatainak kitöltésével valósul meg. A rovatokat csak tintával szabad kitölteni. 53

29 9. A téves bejegyzést olvashatatlanná tenni tilos, az ilyet csak áthúzással és a helyes adat föléírásával szabad javítani. 10. Az iktatókönyvben üres sorszám nem maradhat, ha tévedésből ez mégis előfordul, akkor a rovatot át kell húzni és a megjegyzés rovatba fel kell tüntetni az áthúzás okát. Irattári kezelés 1. Az iratok nyilvántartásának, kezelésének, selejtezésének elősegítését az irattári terv szolgálja. 2. Az irattári terv a hivatal iratait irattári tételszám szerint tűnteti fel. A tételszámokon belül sorszámok szerint növekvő sorrendben kell elhelyezni az iratokat, az erre külön kijelölt helyre. 3. Az irattári tételszám az azonos témához tartozó iratok megjelölésére szolgál. 4. Az irattári terv tételszámonként tartalmazza a selejtezési határidőt, illetve a nem selejtezhető iratoknál az elkülönített részre vonatkozó átadás határidejét. 5. Az egyes tételszámokhoz tartozó iratokat külön iratgyűjtőben kell elhelyezni. Az iratgyűjtőre fel kell jegyezni az iratok kezelési évszámát, tételszámát, az iratgyűjtőben levő iratok kezelési és végső iktatószámát. 6. A selejtezés megkönnyítés érdekében az iratgyűjtőkön fel kell tüntetni az irattári tervben szereplő tételszám szerinti érkezési időt és az abból megállapítható selejtezés évszámát. 7. Az irattári tételszámot az iraton a hivatalvezető tünteti fel, e nélkül az irattárban az irat nem helyezhető el. 8. A kimenő iratot a postázás napján kell a saját irattárba elhelyezni. 9. Az irattározásra átadott iratokat az iratkezelő köteles ellenőrizni irattározási tételszámmal ellátni, és a köteles az irattárba helyezés tényét az iktatókönyvbe bejegyezni. 10. A szigorú számozású bizonylatokat évenként külön iratgyűjtőben vagy irattári dobozban kell megőrizni. Az iratok selejtezése 1. Az iratok selejtezése az irattári tervben meghatározott idő elteltével hajtható végre. 2. A nem selejtezhető iratokat a kötelező megőrzés idejének elteltével át kell adni a hivatalvezetőnek, aki az erre a célra kijelölt helyen biztosítja az iratok további őrzését. 3. Az iratok selejtezési tervét az iratkezelő készíti el és a hivatalvezető hagyja jóvá. 4. Selejtezéskor 3 példányú selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyeknek tartalmaznia kell a jegyzőkönyv felvételének idejét, a selejtezést végző hivatal nevét, a selejtezést végző személyek nevét, a selejtezés alá vont iratanyag évkörének megjelölését, a selejtezett tételek megnevezését és azok mennyiségét. 5. A selejtezés tényét az iktatókönyvben az ügyiratok iktatószámánál fel kell tüntetni. 6. Nem selejtezhetők az egyházi törvényekben, jogszabályokban meghatározott iratok, és dokumentumok. Ez különösen is vonatkozik az anyakönyvekre, költségvetések, zárószámadások alapdokumentációjára, a vagyonmozgást rögzítő okiratokra. Nem selejtezhetők továbbá az egyházi intézmények alapítására rögzítő iratok. 7. Pénzügyi iratok selejtezési határidejére a mindenkor hatályos állami jogszabályok vonatkoznak. 54

30 8.. Egyházközség SELEJTEZÉSI SZABÁLYZATA 55

31 A Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról szóló évi I. törvény előírja a selejtezési szabályzat elkészítését. 1. A selejtezhető vagyontárgy ismérvei Selejtezhető az a vagyontárgy, amelyet a kezdeményező feleslegesnek minősített és a) korszerűtlenség, b) természetes elhasználódás, c) rongálódás miatt rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált és hasznosítása nem járt ereménnyel. A hasznosítás érdekében megtett intézkedések és eljárások igazolására szolgáló iratokat és dokumentumokat a selejtezési jegyzőkönyvhöz csatolni kell. Selejtezési eljárás alá vonni csak a meglévő és a helyszínen megtekinthető, számbavehető vagyontárgyakat lehet. 2. Selejtezés elrendelése A felesleges vagyontárgyak selejtezését az Egyházközség lelkésze által kijelölt, három főből álló Selejtezési Bizottság (továbbiakban: Bizottság) végezheti, melyből egy főnek a selejtezésre kerülő vagyontárgyak jellege szerinti, kellő szakismerettel rendelkező személynek kell lennie. A Bizottság feladata a felesleges vagyontárgyak feltárásának, hasznosításának, leértékelésének, selejtezésének és megsemmisítésének ügyvitelével kapcsolatos döntés előkészítése és a döntési feladatok végrehajtásának koordinálása. A Bizottság az állásfoglalását a hasznosítási és értékesítési okmányok, valamint szakértői vélemények alapján alakítja ki. A Bizottság a felesleges vagyontárgyak selejtezését a Bizottság elnökének átadott selejtezési jegyzékek alapján végzi el. A Bizottság a) megvizsgálja, hogy a selejtezésre előkészített vagyontárgyak mennyisége megegyezik- e a jegyzékben felsorolt adatokkal; b) ellenőrzi a selejtezésre előkészített, a nyilvántartásban szereplő vagyontárgyak mennyiségét és azonosságát; c) megvizsgálja, hogy a jegyzékek alapján a selejtezést megelőzően a még használható vagyontárgyak értékesítésére a szükséges intézkedés megtörtént- e. d) megállapítja, hogy a selejtezésre javasolt vagyontárgy hasznosítására történt- e megfelelő intézkedés e) megállapítja a selejtté válás okát. Abban az esetben, ha a leértékelésre javasolt eszközt, vagy készletet a Bizottság selejtesnek minősíti, azt meg kell indokolni és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A selejtezés során a Bizottságnak javaslatot kell tenni arról, hogy a) a selejtezett készletet hulladékként vagy haszonáron lehet- e értékesíteni, 56

32 b) a hulladékként vagy haszonanyagként nem értékesíthető készleteket esetleg hatósági előírások miatt meg kell- e semmisíteni. A megsemmisítés történhet összetöréssel, darabolással, elégetéssel, szeméttelepre történő szállítással. A megsemmisítési eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A Bizottság által a selejtezési eljárás során (leértékelés, selejtezés, értékesítés, megsemmisítés) készített jegyzőkönyvben javasolt intézkedések végrehajtására az.. Egyházközség lelkészének engedélyezése alapján kerülhet sor. 3. A selejtezési jegyzőkönyv Mind a tárgyi eszközök, mind pedig a készletek selejtezése esetén selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni. A selejtezési jegyzőkönyv tartalmazza: az eljárást lefolytató selejtezési bizottság jelenlévő tagjainak nevét és beosztását, az eljárás során felhasznált dokumentáció felsorolását, a selejtezés helyét és idejét, a selejtezett vagyontárgy megnevezését (azonosító adatait, nyilvántartási adatait és mennyiségét, egységárát), a selejtezett mennyiséget és értékét, A selejtezési jegyzőkönyv jóváhagyása az Egyházközség lelkészének a hatásköre. A selejtezési jegyzőkönyvet évenkénti sorszámozással és három példányban kell elkészíteni. A hasznosítás érdekében megtett intézkedések és eljárások igazolására szolgáló iratokat és dokumentumokat a selejtezési jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Elemi kár miatt megsemmisült vagyontárgyaknak a vagyonnyilvántartásból való kivezetésekor a kárfelvételről szóló jegyzőkönyvet az állománycsökkenési bizonylathoz kell csatolni. A jegyzőkönyvek egy- egy példányát át kell adni a könyvelésnek, az Egyházközség lelkészének, míg egy példányt a bizottság köteles megőrizni. 57

33 (Egyházmegye, Egyházkerület és Intézmény) SELEJTEZÉSI SZABÁLYZATA A Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról szóló évi I. törvény előírja a selejtezési szabályzat elkészítését. 1. A selejtezhető vagyontárgy ismérvei Selejtezhető az a vagyontárgy, amelyet a kezdeményező feleslegesnek minősített és d) korszerűtlenség, e) természetes elhasználódás, f) rongálódás miatt rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált és hasznosítása nem járt ereménnyel. A hasznosítás érdekében megtett intézkedések és eljárások igazolására szolgáló iratokat és dokumentumokat a selejtezési jegyzőkönyvhöz csatolni kell. Selejtezési eljárás alá vonni csak a meglévő és a helyszínen megtekinthető, számbavehető vagyontárgyakat lehet. 2. Selejtezés elrendelése A felesleges vagyontárgyak selejtezését a az Elnökség, illetve az intézmény vezetősége által kijelölt, három főből álló Selejtezési Bizottság (továbbiakban: Bizottság) végezheti, melyből egy főnek a selejtezésre kerülő vagyontárgyak jellege szerinti, kellő szakismerettel rendelkező személynek kell lennie. A Bizottság feladata a felesleges vagyontárgyak feltárásának, hasznosításának, leértékelésének, selejtezésének és megsemmisítésének ügyvitelével kapcsolatos döntés előkészítése és a döntési feladatok végrehajtásának koordinálása. A Bizottság az állásfoglalását a hasznosítási és értékesítési okmányok, valamint szakértői vélemények alapján alakítja ki. A Bizottság a felesleges vagyontárgyak selejtezését a Bizottság elnökének átadott selejtezési jegyzékek alapján végzi el. A Bizottság f) megvizsgálja, hogy a selejtezésre előkészített vagyontárgyak mennyisége megegyezik- e a jegyzékben felsorolt adatokkal; g) ellenőrzi a selejtezésre előkészített, a nyilvántartásban szereplő vagyontárgyak mennyiségét és azonosságát; h) megvizsgálja, hogy a jegyzékek alapján a selejtezést megelőzően a még használható vagyontárgyak értékesítésére a szükséges intézkedés megtörtént- e. i) megállapítja, hogy a selejtezésre javasolt vagyontárgy hasznosítására történt- e megfelelő intézkedés j) megállapítja a selejtté válás okát. Abban az esetben, ha a leértékelésre javasolt eszközt, vagy készletet a Bizottság selejtesnek minősíti, azt meg kell indokolni és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A selejtezés során a Bizottságnak javaslatot kell tenni arról, hogy 58

34 c) a selejtezett készletet hulladékként vagy haszonáron lehet- e értékesíteni, d) a hulladékként vagy haszonanyagként nem értékesíthető készleteket esetleg hatósági előírások miatt meg kell- e semmisíteni. A megsemmisítés történhet összetöréssel, darabolással, elégetéssel, szeméttelepre történő szállítással. A megsemmisítési eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A Bizottság által a selejtezési eljárás során (leértékelés, selejtezés, értékesítés, megsemmisítés) készített jegyzőkönyvben javasolt intézkedések végrehajtására a.. az Elnökségének, illetve az intézmény vezetőségének engedélyezése alapján kerülhet sor. 3. A selejtezési jegyzőkönyv Mind a tárgyi eszközök, mind pedig a készletek selejtezése esetén selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni. A selejtezési jegyzőkönyv tartalmazza: az eljárást lefolytató selejtezési bizottság jelenlévő tagjainak nevét és beosztását, az eljárás során felhasznált dokumentáció felsorolását, a selejtezés helyét és idejét, a selejtezett vagyontárgy megnevezését (azonosító adatait, nyilvántartási adatait és mennyiségét, egységárát), a selejtezett mennyiséget és értékét, A selejtezési jegyzőkönyv jóváhagyása a az Elnökségnek, illetve az intézmény vezetőségének a hatásköre. A selejtezési jegyzőkönyvet évenkénti sorszámozással és három példányban kell elkészíteni. A hasznosítás érdekében megtett intézkedések és eljárások igazolására szolgáló iratokat és dokumentumokat a selejtezési jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Elemi kár miatt megsemmisült vagyontárgyaknak a vagyonnyilvántartásból való kivezetésekor a kárfelvételről szóló jegyzőkönyvet az állománycsökkenési bizonylathoz kell csatolni. A jegyzőkönyvek egy- egy példányát át kell adni a könyvelésnek, a.., az Elnökségnek, illetve az intézmény vezetőségének, míg egy példányt a bizottság köteles megőrizni. 59

35 9.... Egyházközség LELTÁROZÁSI SZABÁLYZATA A Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról szóló évi I. törvény előírja a leltározási szabályzat elkészítését. 1. A leltározással kapcsolatos fogalmak és általános kérdések Leltár: olyan tételes kimutatás, amely az eszközök és források tényleges állományának mennyiségét és értékét meghatározott napra vonatkoztatva tartalmazza ellenőrizhető módon. Az ellenőrizhetőség követelményének akkor felel meg a leltár, ha érvényesülnek az alábbi feltételek: a leltár tartalmazza a fordulónapot (év, hónap, nap, amelyre vonatkozóan a leltár készül), a leltár tartalmazza a benne szereplő tételek egyértelmű azonosításához szükséges adatokat, a valuta- és devizakészleteket, illetve a külföldi pénzértékre szóló követeléseket és kötelezettségeket forintértékben kell a leltárban szerepeltetni, feltüntetve a valuta, deviza nemét, összegét, forintra átszámításnál alkalmazott árfolyamot, a csökkent értékű, megrongálódott, feleslegessé vált készleteket állapotuknak megfelelő piaci értéken, azaz csökkent értékükön kell a leltárban és a mérlegben szerepeltetni, elkülönítetten kell kimutatni a leltárban azokat az egyébként azonos eszközöket, amelyeket valamilyen okból egymástól eltérően értékelnek, a leltár tartalmazza - csak mennyiségben, érték nélkül - a használatba vett (költségként elszámolt), egy éven belül elhasználódó, tárgyi eszköznek nem minősülő eszközöket. Leltározás: a(z) Egyházközség kezelésébe vagy használatába adott, valamint a tulajdonában lévő eszközök és források állományának (mennyiségének) tényleges megállapítása. A leltározási tevékenységhez tartozik a nyilvántartás szerinti és a tényleges állomány közötti különbözet (hiány, többlet) megállapítása és rendezése (elszámolása) is. A leltározás mennyiségi adatok és az értékelési szabályok alapján megállapítja az eszközök értékét, feltárja a csökkent értékű, feleslegessé vált, illetve a használaton kívüli eszközöket. Leltározás célja: a zárszámadás valódiságának alátámasztása, a csökkent értékű készletek, valamint a használaton kívüli eszközök feltárása, bizonylati fegyelem ellenőrzése, megszilárdítása, a könyvelés helyességének ellenőrzése, a tulajdon védelme és az eszközökért felelősök elszámoltatása, A leltár felvétel módja lehet: mennyiségi felvétel (amikor tétesen valamilyen mértékegységben mérjük a leltározandó eszközöket, pl. db) mennyiségi felvétel nélküli (egyeztetés a nyilvántartások alapján) Leltár fajtái: 60

36 Teljes leltár az a kimutatás, amely valamennyi helyiségekben személyhez kötötten és idegen helyen tárolt eszközt tartalmazza. Részleltár az eszközök egy- egy köréről (az eszközök egy- egy csoportjáról) készített leltár. Évzáró leltár az éves beszámoló valódiságát, a mérlegben kimutatott eszközök és források értékét alátámasztó dokumentáció. Elszámoltató leltár az a leltár, amely az anyagilag felelős személyek elszámoltatására készül. Ilyen leltárnak minősül a vállalkozás dolgozói részére személyre szólóan kiadott eszközök időszakos számbavétele (rovancsolása) is. Átadás- átvételi leltár az a leltár, amelyet a változás napjával akkor kell készíteni, ha az eszközök kezeléséért vagy számadásáért felelős beosztást betöltő személyében változás következik be, vagy átszervezés történik. Ez a leltár mind az átadó, mind az átvevő elszámoltatásának anyagi és büntetőjogi felelősségének alapokmánya. Leltárfelvételezés a választható időpont alapján: Folyamatos leltározás esetén a leltározási kötelezettség alá eső minden eszközt meghatározott időtartamon belül kell leltározni. A folyamatos leltározás előfeltétele a naprakész, a főkönyvvel egyező nyilvántartás. Fordulónapos leltár esetén előre meghatározott naptári nappal vonatkozó analitikus nyilvántartások lezárásával egyidejűleg történik az eszközök leltárfelvétele. A leltározást a leltárfelvételi helyen megszakítás nélkül kell folytatni. A leltári fordulónap attól függetlenül, hogy a tényleges leltározási munka mikor veszi kezdetét, vagy mikor fejeződik be az a nap, amelyre vonatkozóan a leltárt el kell készíteni, a leltározás napja pedig az a nap, amikor a tényleges mennyiségi felvétel megtörténik. Rovancsolás a meglevő eszközök egyeztetése az analitikus nyilvántartással, főkönyvi könyveléssel. Elrendelhető bármikor, egy meghatározott eszközcsoportnál is. Leltárkülönbözetnek minősül a leltározás során megállapított mennyiség és a könyvviteli nyilvántartások szerinti mennyiség közötti különbözet, mely lehet leltári hiány, vagy leltári többlet. A leltárkülönbözet értéke a leltározás során megállapított mennyiségi különbözet nyilvántartási (beszerzési) áron számított értéke. Értékelés az eszközök és források forintértékének meghatározása. 2. Leltározás előkészítése 2.1. Leltározási ütemterv A leltározás előkészítése a leltározási ütemterv összeállításával kezdődik. Az előkészítés során kell megteremteni a leltározási munkák végrehajtási feltételeit. Elsősorban szervezési feladat, melynek során fel kell mérni és meg kell határozni az elvégzendő feladatokat, gondoskodni kell arról, hogy a feladat elvégzéséhez szükséges munkaerő és munkaeszközök rendelkezésre álljanak. A Leltározási Ütemterv tartalmazza: a leltározási munkák irányításával megbízott vezető és a leltárellenőr megjelölését, a feladatok elvégzéséhez szükséges munkaeszközök biztosítását, az összehasonlító kimutatások elkészítésének határidejét, a leltározásra kerülő eszközök körét, a leltár hiányok, többletek értékelési módját, 61