Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (II. 26.) önkormányzati rendelete

Átírás

1 Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (II. 26.) önkormányzati rendelete az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásról * (Egységes szerkezetben) Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 109. (4) bekezdésében, 143. (4) bekezdés i) pontjában és a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 6. pontjában, 5. (2) bekezdés b)-c) pontjában, 6. (5) bekezdésében, 11. (16) bekezdésében, 13. (1) bekezdésében, 18. (1) bekezdésében, és az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 97. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet A rendelet célja és hatálya 1. A rendelet célja 1. (1) A rendelet célja az önkormányzati tulajdon a) folyamatos védelme; b) a vagyonelemek használata és működtetése során értékük megőrzése; c) növelésének előmozdítása. (2) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges gazdasági alapok megteremtése a rendelkezésre álló tulajdon eredményes és hatékony működtetésével. 2. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet hatálya kiterjed Paks Város Önkormányzata tulajdonában lévő: a) ingatlanokra; b) ingó vagyontárgyakra; c) vagyoni értékű jogokra; d) értékpapírokra; e) társasági részesedésekre. (2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, valamint a közterületek használatára vonatkozóan jelen rendelet szabályait a tárgykörében hatályban lévő önkormányzati rendeletekkel együtt kell alkalmazni. (3) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az önkormányzatot illető követelések elengedésére és mérséklésére jelen rendelet szabályait az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletével együtt kell alkalmazni. (4) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba vagy bérbeadására és más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását és vagyontárgyak megszerzését is.

2 E rendelet alkalmazásában: 3. Értelmező rendelkezések 1. Bruttó érték: az eszközök számviteli törvény szerinti bekerülési értéke. 2. Egyéb (atipikus) szerződés: e rendeletben meghatározott vagyonkezelési szerződés típusok egy szerződésen belüli előfordulása. 3. Erdő: a nyilvántartott művelési ágtól függetlenül az a legalább 1500 m 2 alapterületű, erdei fákkal és cserjékkel borított terület, amely legcélszerűbben erdőgazdálkodással hasznosítható, továbbá ezen övezetbe sorolt területek, függetlenül attól, hogy a fásítás ténylegesen kialakításra került-e. Az erdő elsődleges rendeltetés szerint lehet: gazdasági, védelmi, közjóléti, egyéb. 4. Hatályon kívül helyezve 1 5 Hatályon kívül helyezve 1 6. Helyi közút műtárgya: a híd, a hajóhíd, felüljáró, áteresz, alagút, aluljáró, támfal, bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna vagy más vízelvezető létesítmény. 7. Helyi közút: az önkormányzat tulajdonában lévő gyalogos- és járműközlekedésre szolgáló közterület. 8 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: az átváltoztatható kötvény kivételével a kötvény, a váltó, a kincstárjegy, a letéti jegy és minden olyan egyéb értékpapír, amelyben a kibocsátó feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy az értékpapíron megjelölt összeget, valamint annak esetleges kamatát és/vagy egyéb járulékait az értékpapír birtokosa/tulajdonosa részére az értékpapíron megjelölt időpontban megfizeti. 9. Ingatlan vagyon: a földterület és minden olyan eszköz (épület, építmény) amely a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. 10. Ingó vagyon: minden olyan eszköz amely nem tartozik az ingatlan vagyon körébe. 11. Kedvezményes átruházás: a rendelet alkalmazásában kedvezményes átruházásnak minősül a vagyon olyan értéken történő átruházása, mely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadását tenné lehetővé. 12. Hatályon kívül helyezve Középület: az önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló ingatlan. 14. Közművek: a lakossági és üzemi szükségleteket kielégítő, a víz, a gáz, a csatorna és a távfűtés vonalas létesítményei, berendezései, építményei. Így különösen a vízellátást szolgáló vízbázis, a víztorony, a magas víztároló medence és tartozékai; a gerinc- és elosztóvezetékrendszer tartozékaival együtt; az elválasztó és egyesített szennyvíz csatornázási rendszerek, gyűjtő és főgyűjtő hálózatok a tartozékaival együtt; a szennyvíztisztító berendezések, a zárt, önálló csapadékvíz-hálózat, a hőközpontok, hőfogadó állomások berendezései, a távhővezeték és tartozékai, a gázvezetékek, a körzeti nyomásszabályozó rendszerek. 15. Levéltári anyag: az önkormányzat tulajdonában lévő, a levéltári anyag védelméről szóló jogszabály szerint gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű irat. 2

3 Muzeális emlék: a természet és a társadalom kiemelkedő tárgyú, írásos és egyéb emléke, amely a természet alakulásának és a társadalom fejlődésének pótolhatatlan, jellegzetes bizonyítéka. 17. Muzeális gyűjtemény: a muzeális emlékek védelme tekintetében a muzeális emlékeknek olyan, egy helyen őrzött és kezelt csoportja, amely valamely egységes szempont alapján folytatott gyűjtés útján jött létre. 18. Műemlék: a műemlék, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű épület, építmény. 19. Nettó érték: a bekerülési érték tervszerinti vagy rendkívüli értékcsökkenéssel csökkentett összege. 20. Park: a település belterületén önkormányzati tulajdonban lévő közhasználatú zöldterületek közül minden közterületnek minősülő közpark (park, játszótér), a pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő és ezen övezetbe sorolt területek, függetlenül attól, hogy a zöldterület ténylegesen kialakításra került-e. 21. Portfolió: értékpapírból és/vagy más befektetési eszközből álló együttesen kezelt befektetés-állomány. 22. Tagsági jogot megtestesítő értékpapír: az olyan értékpapír, melyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, vagy pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vagy használatba vételét elismerve egyidejűleg arra vállal kötelezettséget, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. 23. Terek: az önkormányzat tulajdonában lévő terek, amelyeket használatuk rendjére vonatkozó jogszabályok keretei között bárki szabadon használhat, a gyalogosok és a járművek közlekedését szolgálja és ezen övezetbe sorolt területek. 24. Hatályon kívül helyezve Üzleti értékelés: e rendelet alkalmazásában az adott gazdasági társaság tőkeszerkezetére, gazdasági-pénzügyi helyzetére, vagyoni viszonyaira, üzleti-piaci pozícióira vonatkozó komplex közgazdasági elemzés. 26. Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet. 27. Vagyonkezelő szervek: a vagyonkezelésre szerződés alapján feljogosított szervek Vagyontárgyak: a vagyonelem térben, időben forgalmazásban elkülöníthető, önálló értékkel és megjelenési formával bíró egyede. 29. Védett természeti terület: a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület és a természeti emlék. 30. Vizek: a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások), a közcélú csatornák és a természetes tavak, vagy ezek medre. 31. Víziközműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmény: az a létesítmény, ami a vízügyről szóló törvényben meghatározott vízgazdálkodási célkitűzések érdekében valamely vízgazdálkodásilag összefüggő területen lévő települések vagy érdekeltek együttes szükségletét szolgálja. 3

4 4 4 II. Fejezet Az önkormányzati vagyon és nyilvántartása 4. Az önkormányzati vagyon 4. (1) Az önkormányzat teljes vagyona a 2. (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból áll. (2) A vagyon - rendeltetése szerint - a törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból tevődik össze. 5. (1) Hatályon kívül helyezve 1 5. A törzsvagyon (2) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek. (3) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozik a) a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. (3) bekezdés által a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon körébe sorolt vagyontárgy; b) a törvény által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyontárgy, továbbá c) e rendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő alábbi vagyontárgyak: ca) köztemetők, cb) hulladékkezelő telephelyek. (4) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló forgalomképtelen vagyontárgyak: 1 a) helyi közutak és műtárgyaik, b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló vízek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket, d) levéltári anyagok, tervtárak terv- és iratanyagai, e) védett természeti területek, f) köztemetők, g) hulladékkezelő telephelyek h) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy az önkormányzat képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít (5) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyai: a) a közművek; b) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon; c) középületek; d) műemlék épületek; e) muzeális emlékek; f) sportpályák és sportcélú létesítmények; g) erdők; h) önkormányzat tulajdonában lévő köztéri műalkotások, egyéb műalkotások; 4

5 5 5 i) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy az önkormányzat képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít. 6. Üzleti vagyon 6. E rendelet 5. (4) és (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyain kívül minden egyéb vagyontárgy az önkormányzat üzlet vagyonának minősül. 7. Vagyonkimutatás, a vagyon nyilvántartása 7. (1) A forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes ingatlanok felsorolását az ingatlanvagyon-kataszter tartalmazza, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik. 1 (2) Törzsvagyoni körből üzleti vagyonná, illetve forgalomképtelen törzsvagyon köréből korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná csak a Képviselő-testület sorolhat át önkormányzati vagyontárgyat, amennyiben magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel ez nem ellentétes. A forgalomképes vagyontárgy törzsvagyoni körbe átsorolásáról a Képviselőtestület határoz. Törzsvagyonnak az a vagyontárgy nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. 8. (1) Az önkormányzat vagyonát a jegyző tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően. 1 (2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon és annak változásai az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet szerinti ingatlanvagyon-kataszterben kerül nyilvántartásra. (3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik. 8. Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár 9. (1) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is. (2) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont: a) törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és b) üzleti vagyon 1 bontásban tartalmazza. (3) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül: a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat mérleg szerinti értéken; b) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnkén t összesített mérleg szerinti értéken; c) a portfólió vagyont, ha jogszabály másként nem rendelkezik tételesen és értékén veszi számba d) a vagyonkezelőnek átadott ingatlan vagy értékpapír vagy vegyes portfolió vagyont tételesen és a vagyonkezelési szerződés szerinti induló értéken, vagy - az évenkénti 5

6 6 6 beszámolók alkalmával korrigált vagyoni értéken - vagyonkezelőnként veszi számba. A vagyonkezelőnek az átadott portfolió értékelését a tőkepiacról szóló évi CXX tv. alapján kell elvégezni. e) A vagyonkimutatás a könyvviteli nyilvántartásban szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül a 0 -ra leírt használatban lévő, és használaton kívüli eszközök állományát, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 44/A. -a alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (mint képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, kép- és hang archívum, gyűjtemény, kulturális javak), intézményenként természetes mértékegységben tartalmazza. A kezességgel, és garancia-vállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket is be kell mutatni. (4) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni. 9. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása 10. (1) Az önkormányzat a vagyon tárgyának elidegenítésére, egyéb hasznosítására irányuló döntést megelőzően a vagyontárgy piaci értékét: a) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, illetve ha rendelkezésre áll egy évnél nem régebbi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, ennek felülvizsgált változata alapján- kivéve a b) pontban meghatározott esetet; b) ingatlan vagyon bérbe, haszonbérbe, egyéb módon használatba adása esetén az ingatlanvagyon-kataszterben rögzített becsült érték alapján; c) ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartás alapján; d) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén: da) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tőzsdei árfolyamon; db) másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi közép árfolyamon; e) egyéb társasági részesedés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján határozza meg. (2) Az önkormányzati vagyonnak nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként) gazdasági társaság, egyesülés, részére történő szolgáltatásakor csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe. (3) Ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott ügylet tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. (4) Üzleti vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik. (5) A jelen rendeletben meghatározott értékek általános forgalmi adó nélkül értendőek. 6

7 7 7 III. Fejezet Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai 10. Az önkormányzati vagyonkezelő szervek és jogállásuk 11. (1) Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. (2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja a jelen rendeletben meghatározottak alapján. 1 (3) Hatályon kívül helyezve (1) Hatályon kívül helyezve 2 (2) A vagyonkezelő szervek és az önkormányzat vagyonának használói, üzemeletetői kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani. 2 (3) A vagyonkezelő szervek és az önkormányzat vagyonának használói, üzemeletetői jogosultak, illetve kötelesek a működés feltételeként rájuk bízott vagyontárgyak: a) birtoklására, használatára, hasznainak a szedésére, a birtokvédelemre; b) a bérbeadásra, egyéb hasznosításra; c) a közterhek viselésére. 2 (4) Az (3) bekezdésében meghatározott jogokat e rendelet szabályai szerint kell alkalmazni. (5) A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyait e rendelet keretei között bízhatja másra, adhatja át üzemeltetésre. A vagyontárgyak vagyonkezelésbe történő átadása előtt e rendelet a szerinti vagyonkezelési szerződést kell kötni. (6) A vagyonkezelő szervek kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására. (7) A vagyonkezelő szerv beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretek között végezhet. (8) A közművek és a temetők hasznosítási feladatait az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján látja el. A közművek - koncessziós szerződést nem jelentő bérletbe, használatba adására, illetve üzemeltetésre történő átadására a Képviselő-testület jogosult. A vízi közmű vagyon üzemeltetője a Mezőföldvíz Kft. 2 (9) A működő, illetve a kijelölt hulladékkezelő telephelyek üzemeltetője a telepek kezelésére kötött szerződés alapján az a gazdálkodó szervezet, mely Paks város területén -külön jogszabály szerint- kizárólagos joggal végzi a köztisztasági szolgáltatást. Ez a gazdálkodó szervezet jelenleg a Paksi Hulladékgazdálkodási Kft. 2 7

8 8 8 (10) Az önkormányzati tulajdonú, bérbeadás útján hasznosított lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel kapcsolatos üzemeltetői, hasznosítói feladatait az önkormányzat a DC DUNAKOM Plusz Kft útján látja el Eljárás a tulajdonos képviseletében 13. A vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél vagy peres fél jogát a polgármester gyakorolja. A tulajdonos képviseletében eljáró személy a továbbiakban a tulajdonosi jog gyakorlója. 12. A termőföld haszonbérleti díjának megállapítása A termőföldek haszonbérleti díjainak mértékéről a Gazdasági Bizottság határoz Felajánlott vagyon elfogadása 15. (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes elfogadásáról a polgármester dönt. 1 (2) Vagyon tulajdonjogának kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a polgármester a Gazdasági Bizottság egyetértésével dönt. 1 (3) Ha a vagyonról az önkormányzat vagy intézménye, vagy egyéb szervezete javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi kötelezettségek teljesítésére képes. 1 IV. Fejezet Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal 14. A törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása 16. (1) A forgalomképtelen törzsvagyon körében fennálló tilalmakról az Nvtv. 6. -a rendelkezik. 1 (2) A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi jognyilatkozatok megtételéről. (3) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt. (4) Hatályon kívül helyezve 1 (5) Hatályon kívül helyezve (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, bármilyen megterheléséről vagy gazdasági társaságba való beviteléről a Képviselő-testület határoz. Elidegeníteni, rendeltetésétől eltérő célra hasznosítani csak akkor lehet, ha az 8

9 9 9 önkormányzati feladat és hatáskör ellátásához, a közhatalom gyakorlásához már nem szükséges, vagy a feladat ellátása egyéb módon is biztosítható. (2) Mindazon esetekben, amikor más jogszabályok értelmében harmadik személy hozzájárulása szükséges, azt a tulajdonosi jogok gyakorlója köteles beszerezni. (3) A törzsvagyonnak minősülő ingatlanok használati jogát azok a költségvetési szervek (intézmények) gyakorolják, amelyek az adott ingatlanban a rendelet hatálybalépésekor közszolgáltatást teljesítettek, illetve azok, amelyeket a Képviselő-testület a használatra egyéb okból feljogosít. (4) Az intézményvezetők jogosultak arra, hogy az érintett ingatlan alapterületének 20 %-át meg nem haladó ingatlanrészt bérbe, használatba adják 1 évnél nem hosszabb, határozott idejű szerződés keretében. Hosszabb időtartamú, vagy az ingatlan alapterületének 20 %-át meghaladó mértékű bérleti, használati szerződés csak a Polgármester előzetes jóváhagyásával köthető. Az így keletkező bevételek a költségvetési szerv költségvetésének részét képezik. A bérleti szerződések egy példányát előzetes véleményezés céljából, a szerződés megkötése után pedig nyilvántartás céljából a Polgármesteri Hivatalnak meg kell küldeni. 2 (5) A (4) bekezdésben meghatározott rendelkezések a közhatalmi feladatokat ellátó épületek vonatkozásában értelemszerűen vonatkoznak a polgármesterre is. A Polgármesteri Hivatal használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a (4) bekezdés szerinti bérleti szerződés, illetve használati megállapodás megkötésére a polgármester jogosult. (6) Az önkormányzat gazdasági társaságai használatában álló ingatlanvagyon bérbe (használatba) adására a feladatellátás tárgyában velük kötött szerződésekben foglalt rendelkezések irányadók. 15. Az üzleti vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása 18. (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető üzleti vagyonnal vállalkozás végezhető. 1 (2) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét. 1 (3) A Képviselő-testület dönt az üzleti ingatlanvagyon a) értékesítésre kijelöléséről, b) cseréjéről, c) megterheléséről, d) gazdasági társaságba való beviteléről. 1 (4) Az üzleti ingatlanvagyon vásárlásáról ,-Ft értékhatárig a polgármester a Gazdasági Bizottság egyetértésével, azt meghaladó érték esetén a Képviselő-testület dönt. 1 (5) Az üzleti ingatlanvagyon bérbe, használatba, haszonbérbe adásáról a 14. (3) bekezdésében foglalt eltérő rendelkezések kivételével - a polgármester dönt. 1 9

10 10 10 (6) A haszonbérleti szerződések legfeljebb 5 évre köthetőek. A polgármester jogosult ettől hosszabb időre történő szerződéskötést az ültetvény termőre fordulásához szükséges időre, vagy egyéb gazdaságossági, megtérülési okra tekintettel engedélyezni. (7) Az önkormányzat gazdasági társaságai használatában álló ingatlanvagyon bérbe (használatba) adására a feladatellátás tárgyában velük kötött szerződésekben foglalt rendelkezések irányadók. 19. (1) Az önkormányzat ingó vagyontárgyainak a rendeltetésszerű használatot meghaladó, indokolt hasznosítása -az értékesítést kivéve- az alapfeladat sérelme nélkül a 17. (3) és (6) bekezdés szerinti szerv hatáskörébe tartozik. A hasznosítás bevétele a 17. (3) és (6) bekezdés szerinti szervet illeti meg. 2 (2) Amennyiben az ingó vagyontárgy a 17. (3) és (6) bekezdés szerinti szervnél feleslegessé válik, annak értékesítéséről a polgármester határozhat. 2 (3) A hasznosítás nem veszélyeztetheti az alapfeladat (közszolgáltatás) biztonságos ellátását. (4) Az önkormányzati tulajdonú ingó és immateriális vagyont (mind a forgó, mind a tárgyi eszközöket és immateriális javakat) évente legalább egyszer leltározni, a feleslegessé váló eszközöket selejtezni szükséges. (5) Önkormányzati tulajdonú ingóvagyon leltározására, selejtezésére, annak feltételeire a Polgármesteri Hivatalnak a jegyző által elfogadott és ellenjegyzett leltározási és selejtezési szabályzatában foglaltak az irányadók. (6) A selejtezett ingóvagyon értékesítésére a jelen rendelet szabályait kell alkalmazni. Az értékesítésről a polgármester jogosult dönteni. (7) Önkormányzati tulajdonú ingó és immateriális vagyont biztosítékul vagy zálogba adni csak a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával lehet. 16. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása 20. (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonának meghatározott körét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) (1) bekezdése és a Nvtv a, valamint e rendelet keretei között, önkormányzati közfeladat ellátása érdekében vagyonkezelésbe adhatja. (2) A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a Képviselő-testület hatásköre. 1 (3) A Képviselő-testület által vagyonkezelésbe adott vagyont a vagyonkimutatás elkülönítetten tartalmazza. 21. (1) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el a vagyonkezelő által. 10

11 11 11 (2) A vagyonkezelésbe adás az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, amely a Mötv (3) bekezdésében meghatározott célból történhet. (3) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása vagyonkezelési szerződés megkötésével történik. (4) A feladatellátás átadását célzó döntést megelőzően részletes elemzést kell készíteni, mely keretében értékelni kell a célt szolgáló vagyon állapotát, alkalmasságát, annak működtetési, várható felújítási és fejlesztési költségeit, s mindezeknek az önkormányzati költségvetésre gyakorolt hatását is. (5) A vagyonkezelésbe adásra vonatkozó javaslatot annak képviselő-testületi megtárgyalását megelőzően megvitatja a feladattal érintett önkormányzati bizottság is. (6) Az önkormányzat vagyonának kezelője a Nvtv. 11. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő szervezet lehet. (7) Az önkormányzati vagyont kezelő szerv a rábízott vagyonról az önkormányzat közfeladatainak sérelme nélkül e rendelet és más hatályos jogszabályok, valamint a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik. (8) A vagyonkezelő szerv a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy - az önkormányzattal kötött szerződéssel összhangban más, a Nvtv. 11. (11) bekezdése c) pontjának megfelelő szereplők közreműködésével látja el, azonban az általa alkalmazott harmadik személy (alvállalkozó) eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el és azokat a jogosultnak be kell jelentenie. (9) A vagyonkezelői joggal felruházott szervezetek az átalakulással egyidejűleg kötelesek szerződéseiket a működési forma változás miatt felülvizsgálni és ha szükséges a szerződések módosítását kezdeményezni. (10) Az önkormányzati vagyon kezelője jogosult a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak: a) birtoklására, b) használatára, hasznainak szedésére, c) bérbeadására és egyéb tulajdonviszonyokat nem érintő hasznosítására. (11) Az önkormányzati vagyon kezelője köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak: a) biztosítására, b) a közterhek viselésére, c) a vagyon jó gazda módjára történő megőrzésére, d) a gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására, e) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására. 22. (1) A vagyonkezelési szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni: a) a vagyonkezelési jog gyakorlásának terjedelmét, mértékét és korlátait, az esetleges korlátozások pontos megjelölésével, 11

12 12 12 b) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját, c) az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, teljesítésének biztosítékait, d) a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolási kötelezettség módját, az elszámolási kötelezettség tartalmát. A vagyonkezelési szerződés melléklete - a vonatkozó jogszabályi lehetőségekkel összhangban - az elkészített elszámolási rend, amely biztosítja, hogy a vagyonkezelő saját vagyonától elkülönítetten, analitikus nyilvántartások útján tételesen kimutassa a vagyonkezeléssel kapcsolatos bevételeit, költségeit, számláit, vagyon- és pénzmozgásokat, a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolót a vagyonkezelőnek a tárgyévet követő év február 28-ig kell elkészíteni. e) a felmondási lehetőségeket és feltételeket, felmondási időt. Ezzel összefüggésben ki kell kötni, hogy a vagyonkezelő súlyos szerződésszegése esetén, vagy ha az ellenőrzésre feljogosított tevékenységét akadályozza, a szerződés azonnali hatállyal felmondható. f) a vagyonkezelési szerződésben az is kiköthető, hogy a kezelőt csak a szerződésben meghatározott eredmény elérése esetén illeti meg díjazás, mely azonban nem érinti a vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült költségek megtérítését, g) az átvevő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az átadó írásos hozzájárulását is, h) a vagyonkezelő a beruházást, felújítást, ha annak fedezete önkormányzati forrásból származik csak az önkormányzat költségvetési rendeletében, vagy egyéb testületi határozatokban szabályozott módon és keretek között végezheti, az egyéb forrásból megvalósuló beruházások és felújítások esetében a feltételeket a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni, i) a vagyonkezelési szerződés szerződésszerű teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket (letét, engedményezés, stb.) és egyéb biztosítékokat, j) a vagyoni, személyi és szakmai jellegű feltételek igazolásának módját, k) a vagyon megterhelésével kapcsolatos tiltást, l) a vagyonkezelési szerződés megszűnésének eseteit, azaz: 1. határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével, 2. a szerződés felmondásával, 3. közös megegyezéssel, 4. határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával, 5. közös megegyezéssel, 6. a vagyonkezelő halálával, 7. vagy jogutód nélküli megszűnésével, 8. az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével, vagy 9. a gazdasági társaság, vagy a közhasznú társaság jogutód nélküli megszűnésével, 12

13 a szerződésben, vagy a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyéb ok, vagy feltétel bekövetkezése esetén. m) felmondási időt: 1. rendes felmondás esetén legalább 6 hónap, 2. rendkívüli felmondás esetén legalább 1 hónap, 3. a felmondás azonnali hatállyal történhet, ha a vagyonkezelő a vagyonban kárt okoz, vagy magatartása közvetlenül károkozással fenyeget. (2) A feladatellátásra vonatkozó szabályok megszegése miatt az érintett szakmai bizottság, a vagyon kezelésével kapcsolatos szabályok és szerződési kikötések megszegésekor kezdeményezheti a Képviselő-testületnél a szerződés megszüntetését. (3) A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a Nvtv. 11. (11) bekezdése szerinti nyilatkozatokat. 23. (1) A vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzés megszervezésével és elvégzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért a Paks Város Önkormányzata jegyzője felelős. (2) Az ellenőrzés feladata a vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a nyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének ellenőrzése, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása. (3) Az összefoglaló ellenőrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza: a) a tulajdonosi ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása, b) a tulajdonosi ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok. (4) Az ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, vagy adatbekérés útján, elsősorban a tulajdonosi ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk értékelésével és a belső szabályzatokban található leírások, útmutatók, valamint a részletes vizsgálati programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani. V. Fejezet Eljárási szabályok 24. (1) ) A vagyon elidegenítését, hasznosítását: a) a Képviselő-testület és bizottságai; b) a polgármester; c) a jegyző; d) a 17. (3) és (6) bekezdés szerinti, továbbá a vagyonkezelő szerv kezdeményezheti. 2 (2) Nyilvános versenyeztetés útján összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehet a vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni, ha a vagyontárgy 10. szerint meghatározott értéke meghaladja - ingó és immateriális vagyon esetén az ,-Ft-ot; 13

14 ingatlan vagyon esetén a ,- Ft-ot; - társasági részesedés esetén a ,- Ft-ot. 1 (3) Nyilvános versenyeztetés útján a legelőnyösebb 1 ajánlatot tevő részére lehet az ingatlan vagyont értékesíteni, ha az értékesítésre kijelölés előtt az adott ingatlan vonatkozásában több vételi ajánlat érkezett. (4) Abban az esetben, ha az értékesítésre való kijelölés előtt az adott ingatlanra csak egy vételi ajánlat érkezett, az értékesítésre való kijelölésről szóló képviselő-testületi határozatot a döntés napját követően 15 napra ki kell függeszteni abból a célból, hogy más személyek is vételi ajánlatot tehessenek. Amennyiben a megadott határidőn belül más vételi ajánlat is érkezik, nyilvános versenyeztetést kell lefolytatni az értékesítés előtt. 2 (5) A (4) bekezdést nem kell alkalmazni: a) csereszerződés kötése, b) kisajátításnál csereingatlan biztosítása, valamint c) telekhatár-rendezés esetén. 2 (6) Sikertelen versenyeztetési eljárás után a polgármester jogosult a vagyontárgyat a 10. szerinti érték alkalmanként legfeljebb 15-15%-ával csökkentett, de legalább 50%-át elérő értéken versenyeztetésre ismételten meghirdetni. A vagyontárgy értékének 50%-át el nem érő ellenértéken történő értékesítésre, egyéb hasznosítására a 14. szabályait kell alkalmazni. (7) A 24. (2)-(4) bekezdésekben meghatározott versenyeztetési eljárás részletes szabályait jegyzői utasítás állapítja meg. 25. (1) A nettó ,-Ft-ot elérő vagy azt meghaladó értékű vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint a koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal földszinti hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat honlapján a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül. (2) A szerződés közzétételéről a polgármester gondoskodik. VI. Fejezet A társasági üzletrészekre és az önkormányzati tulajdonú értékpapírokra vonatkozó sajátos rendelkezések 26. (1) A gazdasági társaságokban képviselt önkormányzati üzletrészek, illetve részvénycsomagok feletti tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja. 2 (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem terjednek ki a) az önkormányzati üzletrészek, részvénycsomagok értékesítésére; b) a társaság legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések meghozatalára. 14

15 Az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok tag-, illetve közgyűléseinek a gazdálkodást alapvetően befolyásoló határozatairól a vezető tisztségviselők a Gazdasági Bizottságot tájékoztatni kötelesek. 28. (1) A nem társasági tulajdonrészt megtestesítő értékpapírokkal (kárpótlási jegyek, kötvények - az átváltoztatható kötvények kivételével -, váltók, letéti- és közraktárjegyek, kincstárjegyek és államkötvények, befektetési jegyek stb.) való gazdálkodásra az önkormányzat pénzeszköz-gazdálkodására és a költségvetés rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók. (2) A költségvetési szerv - a Polgármesteri Hivatal kivételével - nem birtokolhat ilyen értékpapírt. VII. Fejezet A pénzeszközökre és pénzügyi követelésekre vonatkozó sajátos rendelkezések 29. (1) Az önkormányzat pénzügyi eszközeit költségvetési szervei kezelik. Ha jogszabály kivételt nem tesz, ez alatt a Polgármesteri Hivatal értendő. (2) A költségvetési szervek pénzkezelésére, a gazdálkodás rendjére, a számvitelre és a mérlegkészítésére külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A szükséges belső szabályzatokat, utasításokat a jegyző, illetve az intézményvezetők kötelesek kiadni és évente felülvizsgálni. 30. (1) Az önkormányzat a következő esetekben mondhat le részben vagy egészben pénzügyi követelésről: a) csődegyezségi megállapodásban; b) bírói egyezség keretében; c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg; d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költség ráfordítással érvényesíthető, e) ha a kötelezett nem lelhető fel, mivel a megadott címen nem található, a felkutatása dokumentáltan nem járt eredménnyel, és végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkezik. (2) ,-Ft alatti egyedi követelésről történő lemondásról a polgármester önállóan, ,-Ft és ,-Ft közötti követelésről a polgármester a Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság egyetértésével rendelkezik ,-Ft feletti követelésről csak a Képviselőtestület jogosult lemondani. (3) Pénzügyi követelés vagyoni megváltására, engedményezésre, tartozásátvállaláshoz való hozzájárulásra, faktorálási műveletre ,-Ft értékhatárig a polgármester a Gazdasági Bizottság egyetértésével jogosult. Ezen értékhatár feletti ügyletet csak a Képviselő-testület hagyhat jóvá. (4) Az önkormányzati vagyon részét képező pénzügyi követeléseket az önkormányzat költségvetési szervei kezelik. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, ez alatt a Polgármesteri Hivatal értendő. 15

16 16 16 (5) A számviteli jogszabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt valamennyi költségvetési szerv minősíti a kintlévőségeket és szükség esetén javaslatot tesz a leértékelésükre, értékvesztés elszámolására. (6) Jogszabály értelmében behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját tőkével szemben le kell írni. A behajthatatlan követelés meghatározását az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet rögzíti. (7) A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül a követelés elengedésnek, azaz a 30. (1) bekezdés szerinti követelésről történő lemondásnak. A számvitelileg leírt követeléseket nyilván kell tartani és a kötelezettel szemben (az elévülés időhatárain belül) jogilag követelésnek kell tekinteni. VIII. Fejezet Záró rendelkezések 31. (1) Ez a rendelet február hó 27. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni. (2) Hatályát veszti az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásról szóló 8/2009.(IV.21.) önkormányzati rendelet. P a k s, február 26. Hajdú János sk. polgármester Dr. Blazsek Balázs sk. címzetes főjegyző * A képviselő-testület a rendeletet a február 13-i ülésen fogadta el. 1 Módosította a 9/2013. (III. 19.) önkormányzati rendelet március 20-i hatállyal. A módosító rendelet március 25-én hatályát veszti. 2 Módosította a 37/2013. (XII. 21.) önkormányzati rendelet december 22-i hatállyal. A módosító rendelet december 23-án hatályát veszti. 16