Ö S S Z E F O G L A L Ó

Átírás

1 Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Ö S S Z E F O G L A L Ó az Állami Foglalkoztatási Szolgálat évi szakmai tevékenységéről, különös tekintettel a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Miniszter által kiadott szakmai irányelvekre Budapest, március

2 Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló 4 II. A MEV vállalások részarányos teljesítése 7 III. Az ügyfelek visszajelzése a munkaügyi központ szakmai tevékenységéről 9 IV. Az ország gazdasági- és munkaerő-piaci helyzetének bemutatása 11 Néhány jellemző gazdasági mutatószám 11 Foglalkoztatottság és gazdasági aktivitás A nyilvántartott álláskeresők ill. regisztrált álláskeresők, valamint az ellátásban részesülők főbb adatai a és a évben Külföldiek Magyarországon történő foglalkoztatásának rövid elemzése Csoportos létszám-leépítési bejelentésekkel kapcsolatos főbb adatok A negyedéves munkaerő-piaci felmérés eredményei Az AM könyvvel való foglalkoztatás tapasztalatai 21 V. A megyében alkalmazott munkaerő-piaci szolgáltatások, foglalkoztatást elősegítő támogatások és munkaerő-piaci programok bemutatása, hatásuk a megye munkaerő-piaci helyzetére 22 Munkaerő-piaci szolgáltatások (munkaközvetítés nélkül) 22 A munkaközvetítési tevékenység értékelése 24 Az MPA decentralizált FA forrása terhére biztosított foglalkoztatást elősegítő támogatások rövid értékelése 25 Megyei munkaerő-piaci programok hatásának elemzése 27 Központi munkaerő-piaci programok hatásának értékelése 29 A 2004-es évben indult, 2006-ra áthúzódó rétegprogramok tapasztalatai 37 Munkaerő-piaci programokra vonatkozó összefoglaló adatok 38 VI. A szakmai ajánlásokban meghatározott egyéb elvégzett feladatok összefoglalása _ 38 Tájékoztató anyagok a potenciális beruházók és munkaadók számára 38 Monitoring vizsgálatok 38 Forráskoordináció 40 Jelentés az egyes iskolatípusokban végzettek és a munkaügyi központban pályakezdőként regisztráltak számáról 40 A fiatalok munkaerő-piaci belépésének elősegítése 42 Munkáltatói kapcsolattartás bővítése 43 Az álláskínálat bővítése 44 FIP-ek hatása az elhelyezkedés elősegítésére 44 Térségi együttműködési megállapodások, foglalkoztatási paktumok 46 Mikro-, kis-, és középvállalkozások, civil szervezetek fejlődésének előmozdítása 46 A közfoglalkoztatási programok összehangolása 48 A képzés, mint munkaerő-piaci eszköz 48 2

3 A helyi együttműködési lehetőségek szélesítése (az ÁFSZ társadalmi kapcsolatainak áttekintése) 50 Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) működése 53 Az álláskeresési megállapodások és az ügyfél kategorizálás rendszerének együttes hatása az ügyfelek munkaerő-piaci helyzetére 54 A hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatási lehetőségeinek feltárása 56 A Lépj egyet előre program megvalósítása 56 VII. A tartósan betöltetlen munkaerőigények összetételének alakulása 57 VIII. A munkaügyi központ főbb rendezvényei/ eseményei 60 IX. A hatósági tevékenység keretében végzett munka értékelése 61 X. A HEF OP 1. 2 intézkedés keretében elvégzett megyei feladatok értékelése 62 XI. A HEF OP 1. 1 intézkedés megyei eredményei 64 XII. A munkaügyi központ és a regionális képző központ együttműködése 65 XIII. A munkaügyi központ munkájával kapcsolatos észrevételek (panaszok, kifogások) főbb jellemzői 66 3

4 Előzmények A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Miniszter február 17-én Szakmai Irányelveket adott ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat évi tevékenységéhez. Az irányelvekben szereplő, a Foglalkoztatási Hivatalt és a munkaügyi központokat egyaránt érintő feladatok egységes értelmezése, megfelelő összehangolása és minél eredményesebb megvalósítása céljából a Hivatal évre vonatkozóan intézkedési tervet készített. Az intézkedési terv alapján határoztuk meg a munkaügyi központok feladatait. E feladatok évi megvalósításáról adunk számot. I. Vezetői összefoglaló A regisztrált álláskeresők száma évben 4%-kal, fővel csökkent az előző évihez képest, év végi létszámuk fő volt. A pályakezdők létszáma fővel ( fő), az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők száma 6556 fővel ( fő) csökkent. Ez utóbbiak a regisztrált álláskeresők 42%-át teszik ki. A diplomás álláskeresők száma minimális mértékben 130 fővel növekedett, évi záró létszámuk fő. Az egy éven túl regisztrált álláskeresők létszáma fővel emelkedett az előző év hasonló időszakához képest, létszámuk fő. A KSH által mért munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal növekedett 7,5%-ra, elérve ezzel az Eurostat által publikált EU-25 átlagát IV. negyedévében 37 ezer fővel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban, így a foglalkoztatottak létszáma elérte a ezret. A éves népességen belül a foglalkoztatottak aránya (51,2 %) 0,5 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A létszámleépítésre vonatkozó bejelentések évben főt érintettek, ez 7,2 %-kal alacsonyabb az előző évi bejelentéseknél. A bejelentések 25,6 %-a a fővárosban történt, ezt követi Szabolcs-Szatmár Bereg megye (10,2 %), Borsod-Abaúj-Zemplén megye (6,7 ), Baranya megye (6,5 %), Fejér megye (6,4 %), Pest megye (5,9 %), valamint Heves megye (5,7 %). A többi megyében ez az arány nem éri el az 5 %-ot. A kiadott AM könyvek száma évben db volt évben az előző évhez képest a kiadott AM könyvek száma 61,9 %-kal emelkedett, elérte a db-ot, az eladott közteherjegyek értéke Ft. Nemzetgazdasági ágakat tekintve jellemzően a feldolgozóiparban, építőiparban, kereskedelemben, szállítmányozásban, kisebb arányban az idegenforgalomban, illetve a mezőgazdaságban, azon belül főleg az idénymunkák ellátására alkalmaztak munkavállalókat AM könyvvel. A munkaügyi központok kirendeltségeinek munkatársai évben főnek nyújtottak különböző humán szolgáltatásokat, ami jelentős emelkedést mutat a évi adatokhoz képest ( fő - 72%). A nyújtott szolgáltatások közül évben fő vett részt egyéni, és fő csoportos tanácsadásban, mely egyéni tanácsadást tekintve fővel (89,4 %), csoportos tanácsadást tekintve fővel (19,7 %) több, mint a év azonos időszakában. A humán szolgáltatások közül a fiatalok körében a FIT-ek a legnépszerűbbek, amelyek a fiatalok számára pályainformációs és képzési információs szolgáltatásokat nyújtanak, alapozva az öninformációs aktivitásukra. 4

5 Az év folyamán 92 pályaválasztási kiállításra, 79 képzési és állásbörzére került sor, munkatársaink az előző évekhez hasonlóan színes programokkal vettek részt a Sziget Fesztivál rendezvényein. A pályakezdő fiatalok önálló tájékozódását segíti az e-palya honlap is, amelyen eddig látogatást regisztráltunk. A munkaügyi központok évben összesen álláshelyet tartottak nyilván (MEV adatok, a külföldiek számára bejelentett álláshelyek nélkül) amely az előző évhez képest vel (12,2%-kal) magasabb. Országos szinten el emelkedett a lezárt közvetítések száma, vagyis folytatódott az előző évi kedvező tendencia. Az MPA decentralizált keretéből nyújtott támogatások közül az érintett létszámokat vizsgálva évben is sorrendben a közhasznú foglalkoztatás, a munkaerő-piaci képzés és a bértámogatás a három leggyakrabban megítélt támogatási forma. A Munkaerő-piaci Alap decentralizált keretének évi felhasználása több mint 33 milliárd Ft volt, 3,3 milliárd Ft-tal (9,2%-kal ) kisebb az előző évinél. Az MPA decentralizált keretéből aktív eszközökre fordítható, előző évinél szűkösebb források következtében a évhez képest a támogatásban részesültek száma összeségében fővel (12,8%-kal) csökkent. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordított több mint 30 milliárd Ft-on felül a különböző munkaerő-piaci programokra 2,6 milliárd Ft-ot, a munkaerő-piaci szolgáltatások finanszírozására több mint 300 millió Ft-ot fordítottak a munkaügyi központok. A munkaügyi központok MPA decentralizált keretéből nyújtott hazai források mellett azonban a HEFOP 1.1 intézkedés keretében a évi fővel szemben évben fő részére biztosítottak munkagyakorlat szerzés támogatást. A munkaerő-piaci képzések esetében elért eredményeink kapcsán szükséges szólni arról is, hogy az MPA decentralizált FA forrásai mellett a HEFOP 1.1 intézkedés keretében évben fő, évben fő (XI. fejezet), a Lépj egyet előre programban fő, a halmozottan hátrányos helyzetű felnőttek társadalmi beilleszkedését és foglalkoztatását elősegítő központi program keretében fő vett részt képzési programban. Ezen forrásokkal kiegészítve a munkaerő-piaci képzésben résztvevők száma elérte a főt. A évben működtetett, nagyrészt az előző évekről áthúzódó összesen 53 munkaerőpiaci programban fő vett részt évben 16 program kezdődött meg, amelyekbe főt vontak be a munkaügyi központok. A évi munkahelyteremtő pályázat támogatására 1,8 milliárd Ft állt rendelkezésre a Munkaerő-piaci Alap (MPA) foglalkoztatási alaprészének központi keretéből ban nyílt először lehetőségük a munkaügyi központoknak arra, hogy a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált keretéből támogassanak olyan pályázatokat, amelyek a központi keret terhére - forráshiány miatt - nem részesülhettek támogatásban. A lehetőséggel nyolc megyei munkaügyi központ élt. A 353 millió Ft decentralizált keret felhasználásával további 41 vállalkozás jutott támogatáshoz. 5

6 Az APEH-től kapott tájékoztató jelentés alapján a pályakezdő fiatalok 2005 október első napjától, decemberéig göngyölítetten db START kártyát igényeltek október első napjától december 31. napjáig munkáltató mintegy fő pályakezdőt foglalkoztatott START kártyával. A foglalkoztatás számosságában a legnagyobb Pest megyében, valamint a fővárosban, legalacsonyabb Nógrád megyében volt év végén összesen 393 Foglalkozási Információs Pont (FIP) működött Magyarországon. A FIP-ek ügyfélforgalma átlagosan havi néhány tíz főtől havi főig változott. Jelenleg a FIP-ek nyújtotta szolgáltatások tartalmi összevetése nagyon széles skálát ölel fel, az ÁFSZ portálokon történő tájékozódástól, a rendszeres szociális segélyben részesülőkkel kapcsolatos ügyintézésen át, a társadalombiztosítási információnyújtásig. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatalban rendelkezésre álló adatok szerint összesen 47 helyi/kistérségi foglalkoztatási paktum megkötésére került sor. A projektek alapvetően kistérségi szinten valósulnak meg, de található közöttük megyei és regionális partnerségek is. A ROP által finanszírozott 41 projekt a legszélesebb földrajzi környezetben és méretben valósul meg. A ROP alapkitétele szerint a komponens pénzforrásának 75%-a a négy elmaradottabb régióban (ÉA, ÉM, DA, DD) kerül felhasználásra. A mikro- kis- és középvállalkozásoknál illetve a civil szervezeteknél járulékkedvezménnyel történő foglalkoztatás lehetőségével foglalkoztató élt, melynek segítségével fő munkavállaló foglalkoztatása valósult meg. A kedvezményt jellemzően a mikro- (8 526) és a kisvállalkozások (2 230) vették igénybe. Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) bevezetése óta megbízhatóan, napi 24 órában működő interaktív rendszer volt, a nyilvántartás üzemeltetése december 31-én lezárult, az adatok a PIN kóddal rendelkezők esetében lekérdezhetők. Az EMMA-ba működése során összesen 7,5 millió bejelentés érkezett. A nyilvántartó központ munkatársai év végéig 1,300 ezer (2006. évben 497,5 ezer db) postai küldeményt, az ingyenesen hívható 185-ös telefonszámon 2006-ban 342,3 ezer hívást kezeltek, 155 ezer munkaadói, 34,3 ezer munkavállalói PIN-kódot adtak ki. A rendszerből 218 ezer hatósági lekérdezés történt, az OMMF 303 felügyelője regisztrált a rendszerben, ellenőrzési munkájuk során 2006-ban 67,5 ezer alkalommal fordultak a nyilvántartás adataihoz. A EMMA-ba jelenleg összesen 4,3 millió munkavállaló 13,4 millió munkaviszony adatait regisztráltuk, amely 482 ezer munkaadóhoz kötődik. A lekérdezéskor élő, nyitott munkaviszonya 295 ezer munkaadónál 2,75 millió munkavállalónak van. A hatósági munka terén alacsony számban került sor jogorvoslati eljárás lefolytatására, ebből arra lehet következtethetni, hogy az első fokon eljáró szervek döntései megalapozottak, jogszerűek és az ügyfelek számára meggyőző erejűek. A HEFOP 1.2 intézkedés eddigi időtartama alatt végrehajtott fejlesztések eredményeképpen 56 kirendeltség modernizálása már befejeződött (a Phare kirendeltségekkel együtt 76), s a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a modernizáció által érintett kirendeltségek legfontosabb mutatói javultak. 6

7 A HEFOP 1.1 intézkedés programjaiba bevont összes létszám: fő (az összes tervezett főnek a 139 %-a.) A programot fő (az összes tervezett főnek a 78,5 %-a.) fejezte be sikeresen. E létszámból a pozitív kimenettel befejezők létszáma a program zárását követő 180. napon fő (az összes tervezett főnek a 66,2 %-a.) volt. A programot sikeresen befejezettek közül azok, akik elhelyezkedtek, vagy vállalkozói tevékenységet folytatnak a program befejezését követő 180. napi állapot szerint: fő (Az összes tervezett főnek az 59,6 %-a.) A munkaügyi központok munkatársai mindemellett az ÁFSZ egészét érintő fejlesztési folyamatokban (pl: integrált informatika rendszer), a HEF OP intézkedés egyes komponenseinek fejlesztési teamjeiben is tevékenyen rész vesznek. Munkájuk során partneri viszonyt alakítottak ki a területfejlesztési intézményrendszerrel, a helyi önkormányzatokkal és egyéb szervezetekkel. A források összehangolása területén együttműködnek a kamarákkal, civil szervezetekkel, területfejlesztési tanácsokkal, önkormányzatokkal, kistérségekkel más megyékkel, sőt a határokon átnyúló paktumok keretében más EU tagállamokkal is. II. A MEV vállalások részarányos teljesítése A megállapodásos eredménycélokkal való vezetési rendszer (MEV) 2006 évi bevezetés során a tervezés még a korábbi struktúrának megfelelően történt, így a terv-egyeztetések is az Foglalkozatási Hivatal és a munkaügyi központok között folytak. A március 2-án lezajlott egyeztetések eredményeként került sor a Foglalkoztatási Hivatal és a munkaügyi központi közötti, a évre vállalt teljesítményekre vonatkozó Együttműködési Megállapodás megkötésére. A munkaerő-piaci tervek alapján javaslatot készítettünk Foglalkozatási Hivatal 2006.évi teljesítményértékeire, melyet jóváhagyásra megküldtünk a Minisztérium részére. A évi munkaerő-piaci terv, az országos teljesítmény célértékek az alábbiak szerint teljesültek: A regisztrált álláskeresők érintett létszáma az előre jelzett 913,7 ezer fővel szemben 885,4 ezer fő, ami 3,1 %-os csökkenést jelent a tervhez képest. Ennek ellenére az összes elhelyezkedettek vállalt 318 ezer fős számát közel 30 ezerrel sikerült túlteljesíteni (347,7 ezer főre), ami 9,34 %-os túlteljesítést jelent. A két változás eredőjeként az összes elhelyezkedettek aránya 34, 8 % helyett 39,3 % lett. A támogatott elhelyezkedés is kedvezőbben alakult a tervezettnél (+ 4,8 %), azonban alatta maradt a évben elért eredménynek. A nem támogatott elhelyezkedés jóval nagyobb arányban meghaladta a tervet (+12,3 %) és még ennél is jobban túlszárnyalta a bázisévi eredményt. Az egyes célcsoportokat illetően (25 alattiak, 50 felettiek, nők, tartósan álláskeresők, megváltozott munkaképességűek) is legtöbb esetben javulást mutat a bázishoz képest és a terv-értékekhez képest is. Kivétel ez alól a tartósan álláskeresők célcsoportja, ahol sajnos 6 %-kal nőtt az érintett létszám és csaknem 7 %-kal kisebb lett a tervezettnél a támogatással elhelyezett létszáma. Ugyanakkor a tartósan álláskeresők nem támogatott elhelyezkedése 34%-kal meghaladta a tervezett létszámot és a bázist is. 7

8 Az összes képzésbe kerültek vállalt létszámát sikerült országos szinten 1,1 %-kal túlteljesíteni, ami azt jelzi, hogy a munkaügyi központok (átlagosan) reálisan ítélték meg a évi lehetőségeket. A képzésbe kerültek aránya a tervezett 3,8% helyett 4,0 % lett, ami részben annak köszönhető,hogy az érintett létszám kisebb lett az előzetesen becsültnél. A képzésbe kerültek száma és aránya azonban még így is alatta maradt a bázisévinek. Az egyes célcsoportokat tekintve sikerült a tervet teljesíteni, illetve túltejesíteni, az 50 felettieknél (127,9 %), a nőknél (106,9 %), a megváltozott munkaképességűeknél (106,2 %). Elmaradt a tervezettől a 25 év alattiaknál (97,7 %) és a tartósan állást keresőknél. (98, %). A bejelentett álláshelyek száma (a külföldiek foglalkoztatása érdekében bejelentettek nélkül) a tervezettnél l3,7 %-kal, a bázisévinél pedig 12,2 %-kal nagyobb. A támogatott álláshelyek száma 9,2 %-kal meghaladta a tervezettet, azonban ez még így is a bázisévi alatt maradt (98,4 %). A támogatás nélküli álláshelyek száma ezzel szemben a 17,8 %-kal több a tervezettnél, és 27,3 %-kal a bázis évinél. A megszűnt munkaerő-igények átlagos élettartalma a bejelentéstől a megszűnésig (külföldi álláshelyek nélkül), napokban elmaradt a tervezettől. A munkaügyi központok évi terveikben mind a támogatott, mind a nem támogatott álláshelyeknél az álláshelyek átlagos élettartamának jelentős csökkentését irányozták elő. Ezt sajnos egyik területen sem sikerült elérni, a támogatottaknál 25,2 nap helyett 28,3 nap, a nem támogatottak esetében pedig 36,0 nap helyett 39,4 nap a mutató értéke. Az országos átlag a tervezett 30,9 nap helyett 34,1 nap lett. A célkitűzésektől való elmaradás ellenére a bázis évi értékeket mindhárom mutatónál sikerült csökkentetni, legnagyobb mértékben a nem támogatott álláshelyeknél (43,5 napról 39,4 napra). A regisztráltak éves átlagos létszáma 4,5 %-kal csökkent, az aktív eszközökben lévők átlagos létszáma pedig jelentősen, 23,9%-kal nőtt a tervezetthez képest. Ennek tudható be, hogy az aktiválási arány az igen alacsonyra tervezett 11,4%-ot jóval meghaladva, 14,3% lett, ami a bázis évi 12,2 %-ot is jelentősen túlszárnyalta. Az aktiválási arány örvendetes növekedésében természetesen szerepe van az EU-s forrásokból finanszírozott képzéseknek és más aktív eszközöknek. Az aktív eszközökben való részvétel után a nyilvántartásba vissza nem kerülők száma igen jelentősen emelkedett, 43 ezer helyett 60,6 ezer főre, ami 40,8 %-kal több a tervezettnél. A növekedés azonban teljes egészében annak tudható be, hogy az aktív eszközökből kikerülők száma is jóval meghaladta a tervezettet (57,7 ezer helyett 86 ezer fő). A vissza nem kerülők aránya így a tervezett 74,6% helyett csak 70,5% lett. A mutató alakulása még kedvezőtlenebb, amennyiben terv helyett a évi bázist vesszük alapul, az aktív eszközökből kikerültek 29,5 %-a vált újra regisztrált álláskeresővé az előző évi 26,0 %- kal szemben. Az aktív eszközbe bekerültek számát 6 hónappal (25 éven aluliak esetében), illetve 12 hónappal (25 év felettiek esetében) később vizsgálva elmondható, hogy az érdemi szolgáltatásban, aktív eszköz támogatásban részesülők aránya mind a bázis évinél (44,7 %,), mint a tervezettnél (49,3 %)magasabb. 8

9 A rendszerbe bekerült fiatalok 52,5 %-a részesült 6 hónap alatt érdemi támogatásban. A 25 év felettiek 62,6 %-a kapott érdemi segítséget a bekerülésüket követő12 hónapban, ami jelentősen meghaladja mind a bázis évi (55, 0 %), mint a tervezett (56,9 %) arányt. A javulás a fiataloknál és az idősebbeknél is mindkét nembeliekre lényegében azonos mértékű volt. Ugyanezt a kört vizsgálva, de csak azokat az ügyfeleket véve, akik a vizsgált időszakot követő 6. illetve 12. hónap elteltével is regisztrációban voltak, jelentős javulás következett be.(42,8, illetve 60,9 %) A javuló tendencia és a vállalások jelentős túlteljesítése ellenére a fiatalok jóval több, mint fele úgy éri le a 6 hónapot, az idősek 40 %-a a 12 hónapot, hogy ezalatt nem kapnak érdemi segítséget. Szembetűnő, hogy különösen az idősebbeknél- a nők jóval alacsonyabb arányban kapnak támogatást, mint a férfiak. Amennyiben a munkaerő-piaci folyamatok alakulását jelentősen befolyásoló gazdasági, vagy/és jogszabályi változások hatásai következtében a munkaügyi központ munkaerőpiaci tervében foglaltak nem valósíthatók meg, úgy a megállapodást kötő felek (Foglalkoztatási Hivatal-Munkaügyi Központ) a munkaerő-piaci tervet év közben is módosíthatják. III. Az ügyfelek visszajelzése a munkaügyi központ szakmai tevékenységéről A minőségirányítási rendszer keretében a kiemelt célok megvalósítása során a minőségbiztosítási módszerek alkalmazásával javítani kell a szolgáltatások színvonalát, a munkavégzés hatékonyságát. Ennek megítélésére szolgál a MEV 9. Partneri elégedettségi mutató komplex mérőszámának, illetve a mérőszám elemeinek értékelése. Ezek az elemek mutatják a kirendeltségi munkavégzés eredményességét a munkáltatók [munkáltatói elégedettségi mutatószám (M)] és a kirendeltségeket felkereső ügyfelek [ügyfél elégedettségi komplex mutatószám (Y)] elégedettségén keresztül, amely egyben a partnerközpontúság mérésére is alkalmas. Az ügyfél elégedettségi mutatószámot kérdőíves felmérések alapján határozzuk meg évben a kirendeltségeket felkereső ügyfelek elégedettségét egy héten át az IE-PÜF-02, négy alkalommal egy-egy héten át az FE-PÜF- 02, míg a munkáltatói elégedettséget a kirendeltségekkel kapcsolatban lévő munkáltatóknak egy alkalommal kiküldött IE-PDO-02 kódjelű kérdőívekkel mértük. A kérdőíves felmérések eredményeinek rögzítése és feldolgozása on-line rendszerben az ÁFSZ intraneten keresztül történik, a kiértékelést és feldolgozást a MEV 9. módszertani útmutatóban leírtak segítik. A táblázatban a fentiekben említett mutatók megyei munkaügyi központokra vonatkozó évi értékeit foglaltuk össze. A Megállapítás oszlopban tömör szöveges értékelés adtunk. A táblázatban megtalálható még a komplex partneri elégedettségi mutató (P) értéke is, amely tartalmazza a dolgozói elégedettséget is. Az M és Y mutatószámok melletti oszlopokban a évi értékekhez mért változás irányát tüntettük fel. (+ = javulás, - = romlás) 9

10 Partneri elégedettségi mutató (2006. év) Megye Változás iránya M mutató % Y mutató % Változás iránya P mutató Főváros + 91,19% 81,47% + 83,58 Baranya megye + 95,94% 80,40% - 89,47 Bács-Kiskun megye + 95,54% 81,74% + 89,08 Békés megye + 95% 76,20% - 89,73 Borsod-Abaúj-Zemplén megye + 91,60% 83,49% + 86,21 Csongrád megye + 93,16% 86,92% + 89,83 Fejér megye + 93,12% 74,25% - 88,97 Győr-Moson-Sopron megye + 91,07% 82,77% + 88,39 Hajdú-Bihar megye + 98% 71,68% - 85,77 Heves megye + 89,80% 83,96% - 91,74 Komárom-Esztergom megye + 96,97% 81,02% - 90,40 Nógrád megye + 91,82% 86,26% + 90,74 Pest megye + 95,09% 80,19% - 85,64 Somogy megye + 95,45% 77,08% - 91,67 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye + 96,67% 83,38% + 86,15 Jász-Nagykun-Szolnok megye + 94,63% 77,01% - 87,09 Tolna megye + 94,08% 80,74% + 88,73 Vas megye + 96,99% 78,14% + 90,88 Veszprém megye + 96,09% 83,62% + 89,60 Zala megye + 83,33% 75,04% - 84,55 Megállapítás Jelentősen javultak az elégedettségi mutatók, minden téren, és az elvárásoknak megfelelőek. Csökkent az ügyfél elégedettségi mutató, de még az elvárt érték felett van. A munkáltatók elégedettségi mutatója javult. Minden elégedettségi mutató javult, kiemelten a munkáltatói. Minden érték az elvárások feletti. Az elvárt érték alá csökkent az ügyfél elégedettség, míg a többi mutató folyamatosan javult. Egyenletes javulást értek el minden elégedettségi mutató terén, és teljesítik az elvárásokat. Lényeges javulást mutat minden elégedettségi mutató, és mindegyik az elvárt szint feletti. Míg a munkáltatói elégedettség jelentősen javult, addig az ügyfél elégedettségi mutató az elvárt szint alá csökkent. Az ügyfél elégedettségi mutató lényegében az elvárt érték felett állandósult, míg a többi mutató jelentős javulást mutatott. A 2005-ben is alacsony ügyfél elégedettségi mutató tovább romlott és több mint 10%-al van az elvárt szint alatt. A munkáltatói elégedettség javuló és megfelelő színtű. Kevéssel csökkent az ügyfél elégedettségi mutató, de az elvárt szint felett van. A Munkáltatói elégedettség javult. A határértékhez közelítő értékűre csökkent az ügyfél elégedettségi mutató, míg a munkáltatói elégedettség lényegesen javult. Lényegesen javult és az elvárt értékek feletti mezőbe került minden mutató. A határértékhez közelítő értékűre csökkent az ügyfél elégedettségi mutató, míg a munkáltatói elégedettség javult. Az elvárt érték alá csökkent az ügyfél elégedettségi mutató, míg a többi értékek lényegesen javultak az elvárt szintek felett. Az elvárt értékek felett minden mutató javult és megfelelő. Nagymértékben romlott és az elvárt szint alá csökkent az ügyfél elégedettségi mutató szemben a munkáltatói elégedettséggel, amely hasonló mértékben nőtt az elvárt szint felett. Lényegesen javult és az elvárt értékek feletti mezőbe került az ügyfél elégedettségi mutató. A többi érték is az elvárásoknak megfelelő és javuló. Jelentős javulással sem érte el az elvárt szintet az ügyfél elégedettségi mutató. Minden mutatószám javult, és összességében elfogadható. Mérsékelten javult mind az ügyfél, mind a munkáltatói elégedettségi mutató, és minden érték az elvárt szint feletti. A 2005-ben is alacsony ügyfél elégedettségi mutató tovább romlott, az elvárt szint alatt van. A munkáltatói elégedettség javuló és megfelelő színtű. Országos átlag + 94,20% 80,10% + 88,08 Országos átlagban minden mutató javult, és az elvárt szintet meghaladja. Készítette: Dr. Madarász Sándor minőségügyi vezető 10

11 IV. Az ország gazdasági- és munkaerő-piaci helyzetének bemutatása Néhány jellemző gazdasági mutatószám évi főbb adatok Népesség száma, ezer fő fő Települések száma 3145 település 15 év alatti népesség aránya 15,43% 2 Működő gazdasági vállalkozások száma (ezer db) Egyéni vállalkozás (ezer db) ebből vállalkozói igazolvánnyal rendelekező (fő) Társas vállalkozások száma Külföldi érdekeltségű gazdasági vállalkozások száma Ezer lakosra jutó működő gazdasági vállalkozások száma vállalkozás vállalkozás vállalkozás vállalkozás vállalkozás vállalkozás 1 KSH Gyorstájékoztató február 28.; 36. sorszám 2 KSH Népmozgalom 2005 Végleges adatok c. kiadvány adata alapján számított adat 3 KSH Külföldi érdekeltségű vállalkozások (stadat-táblák; évi adat) A Magyar Köztársaság lakónépessége november végén ezer fő volt. A évi mikrocenzus adataihoz viszonyítva 23 ezer fős fogyást takar. Az átlagos egy négyzetkilométerre eső népsűrűség 109 fő volt, amely azonban nagyon jelentős területi különbségeket takar. Amíg a Központi Régióban ez a szám 411 fő/ km2 (Budapesten 3229 fő/ km2, addig Somogy megyében csak 55 fő/ km2. A városok népessége tovább fogyott, amely alapvetően a dezurbanizációs városfejlődési szakasz hatása (ld. Budapest és Pest megye módosuló arányait). Ezzel együtt a magyar lakosság 66% városlakó. A népesség száma mind a hét régióban csökkent, Pest valamint Győr-Moson-Sopron megyék népességszáma, a korábbi városlakók kitelepüléséből is kifolyólag nőtt. A 100 felnőttre jutó időskorúak száma 34-re nőtt, a gyermekkorúak száma 25-re csökkent a évi mikrocenzus adatai szerint. Az eltartó / eltartotti arány tovább romlott. Az élve születési arányszám 1,48-ra csökkent, azaz 0,62-kal múlta alul a reprodukciós szintet. A 15 évesnél idősebbek kilenctizede befejezte az általános iskolát. A 18 évesnél idősebbeknek 2/5-ük legalább érettségivel rendelkezik. A 25 évesnél idősebbek 14,7% rendelkezett a mikrocenzus adatai szerint felsőfokú végzettséggel III. negyedévében az egy évvel korábbi állapothoz mérten a GDP 103,8%. Az ipari termelés volumenindexe novemberében az egy évvel korábbi adathoz mérten 110,8%-os volt. A fogyasztói árindex decemberében az előző év azonos időszakához képest 106,5% volt. A KSH gyorstájékoztatója szerint december 31-én a regisztrált gazdasági szervezetek száma 1 millió 276 ezer volt, 23 ezerrel kevesebb, mint 1 évvel ezelőtt. A bejegyzett vállalkozások száma 25 ezerrel csökkent, a nonprofit szervezetek száma 2 ezerrel emelkedett. A költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek száma kismértékben csökkent. A vállalkozások több, mint fele három ágazatban az ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatás (37,5%), valamint a kereskedelemben (17,9%) működött. Az egyéni vállalkozások száma 670 ezer volt, az elmúlt egy év alatt 5,7%-kal csökkent. A gazdasági társaságok száma 3,2%-kal növekedett. 11

12 A GKM KKV tanulmánya szerint; nemzetközi összehasonlításban a 26%-os GDParányos KKV hitelállomány alacsony; az érték között kettő százalékpontot emelkedett; mivel a nagyvállalatok ebben az időszakban inkább közvetlenül külföldről vettek fel új hiteleket, ezért a növekedés szinte teljes mértékben a KKV hitelezés bővülésének volt köszönhető. Foglalkoztatottság és gazdasági aktivitás Megnevezés * A foglalkoztatottak átlagos száma, ezer fő 3 868, , , , , ,1 Az alkalmazottak átlagos száma[2], ezer 2 722, , , , , ,0 fő Gazdaságilag inaktívak száma, ezer fő 3 670, , , , , ,8 Munkanélküliek száma, ezer fő (KSH) 234,1 238,8 244,5 252,9 303,9 316,8 Munkanélküliségi ráta (KSH) 5,7% 5,8% 5,9% 6,1% 7,2% 7,5% Munkanélküliek száma/álláskeresők 372,4 342,8 344,9 359,9 400,6 394,8 száma, ezer fő (ÁFSZ) Regisztrált álláskeresői (korábban munkanélküliségi) ráta 9,4% 9,0% 9,4% 9,7% 10,5% 10,1% (ÁFSZ) Foglalkoztatási arány 49,8% 49,9% 50,6% 50,5% 50,5% 50,9% Gazdaságilag aktívak aránya 52,8% 52,9% 53,8% 53,8% 54,5% 55,3% Forrás: KSH, ÁFSZ saját adatgyűjtései *utolsó ismert adat A bruttó átlagkeresetek január- november folyamán 7,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A reálkeresetek esetében az emelkedés 3,6%-os volt. Az év első 11 hónapjában a költségvetési szférában foglalkoztatott létszáma 2,1%-kal csökkent, a versenyszféráé 0,6%- kal növekedett. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagosan bruttó Ft-ot kerestek. Ezen belül a vállalati szféra Ft, a költségvetési szférában tevékenykedők Ft-ot. A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem Ft volt, 7,9%-kal magasabb az előző év január novemberi időszakban mértnél. A munkajövedelem kereseten felüli része január novemberben átlagosan 5,0% volt. A KSH gyorstájékoztatói szerint: 2006-ban éves átlagban ezer fő minősült foglalkoztatottnak, a munkanélküliek száma 317 ezer volt, a foglalkoztatottak 29 ezerrel, a munkanélküliek 13 ezer fővel lettek többen, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal növekedett 7,5%-ra, elérve ezzel az Eurostat által publikált EU-25 átlagát negyedik negyedévében 37 ezer fővel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban, így a foglalkoztatotti létszám elérte a ezret. 12

13 A éves népességen belül a foglalkoztatottak aránya (51,2 %) 0,5 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A éves népesség körében a foglalkoztatottak aránya 57,6% (összehasonlításként 2006 II. negyedévében EU-25: 64,6%, Magyarország: 57,3%). Forrás: KSH Mikrocenzus 2005 Forrás: KSH Mikrocenzus 2005 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (továbbiakban ÁFSZ) szervezettel, ill. azok telephelyeivel volt élő munkakapcsolatban év során. A foglalkoztatási szolgálat regiszterébe tartozók száma némi csökkenést mutatott az előző évihez képest. A regisztrált álláskeresői ráta 0,4% ponttal csökkent a évi adathoz képest, így az éves regisztrált álláskeresői létszám 400 ezer fő alatt maradt. 13

14 2.1 A nyilvántartott álláskeresők ill. regisztrált álláskeresők, valamint az ellátásban részesülők főbb adatai a és a évben S. sz. 1. fő megoszlás, % fő megoszlás, % főben %-ban ,0 2. pályakezdők száma , ,2 3. max. 8 ált. végzettségű álláskeresők száma , ,8 4. diplomás álláskeresők száma , , , Megnevezés Nyilvántartott álláskeresők*, ill. regisztrált ebből: egy éven túl álláskeresők száma , ,1 Ellátásban részesülők* száma együtt ( ) ebből: Változás , , ,5 álláskeresési járadék 1. és szakaszában lévők száma munkanélküli járadékban 8. részesülők száma vállalkozói járadékban 9. részesülők száma az álláskeresési segély "b" 10. tipusában részesülők száma álláskeresési járadékban részesülők száma együtt 11. ( ) álláskeresést ösztönző juttatásban (ÁKJ) részesülők 12. száma nyugdíj előtti segélyben 13. részesülők száma az álláskeresési segély "c" tip ban részesülők száma nyugdíj előtti segélyben részesülők száma együtt 15. (13+14) rendszeres szociális segélyben 16. részesülők száma az álláskeresési segély "a" 17. tipusában részesülők száma * zárólétszámok átlaga , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,4 - - Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 14

15 2.2 Külföldiek Magyarországon történő foglalkoztatásának rövid elemzése A magyarországi munkaerőpiac védelme érdekében a Foglalkoztatási Hivatal a Magyarországon foglalkoztatott külföldiek számát és a foglalkoztatás egyéb jellemzőit (ágazat, munkakör, időtartam, állampolgárság) folyamatosan figyelemmel kíséri. Az adatszolgáltatást év második félévétől számítógépes program biztosítja. A Foglalkoztatási Hivatal adatai alapján évben munkavállalási engedélyt és további mezőgazdasági szezonális engedélyt adtak ki. Regisztrációs bejegyzés esetben történt, zöldkártya igazolás kiadására pedig 275 esetben került sor év december 31-i állapot szerint fő külföldi állampolgár rendelkezett érvényes munkavállalási engedéllyel, 123 fő szezonális engedéllyel, fő regisztráció, 720 fő pedig zöldkártya igazolás alapján vállalhatott munkát. A kiadott engedélyek 77 %-a a fővárosra és Pest megyére vonatkozott. Legnagyobb számban a román állampolgárságú munkavállalók ( fő, 63 %) és az ukrán állampolgárságú munkavállalók (8.911 fő, 17 %) képviseltették magukat. Az EU-15 tagországokból érkezők száma fő (3,7 %) volt. A regisztráltak 95 %-a ( fő) szlovák állampolgár volt. A regisztrációs eljárás alapján munkát vállalók 63 %-a Komárom-Esztergom megyében dolgozott, de Győr-Moson-Sopron, valamint Pest megyében is meghaladta az ezer főt. A zöldkártya igazolással munkát vállalók száma 2006-ban nem volt jelentős, többségükben német állampolgárok váltották ki, legtöbben Győr-Moson-Sopron és Pest megyében, illetve a fővárosban. A nemzetgazdasági ágakat tekintve a legtöbb munkavállalási engedélyt az építőiparban ( fő, 33,7 %) és a feldolgozóiparban ( fő, 20,6%) dolgozók foglalkoztatásához adták ki. (A feldolgozóiparon belül 1000 fő feletti létszámot találunk a híradástechnika, fémipar, ruhagyártás és élelmiszeripar területén.) Ezt követte a kereskedelem (5.976 fő,11,4%), a vendéglátás (3.283 fő, 6,3 %), valamint a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás (2.634 fő, 5,0 %). Az egészségügyi, szociális ellátásban 960 fő a kulturális és sport tevékenységek területén pedig 723 fő kapott engedélyt. A mezőgazdasági munkára kiadott db szezonális engedély zöme értelemszerűen a mezőgazdaságra, kisebb mértékben az élelmiszer feldolgozásra és a nagykereskedelemre vonatkozott. A bejegyzett regisztráció 36 %-a (5.793 fő) a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások terén, 19 %-a (3.075 fő) a híradástechnika iparban, 8,7 %-a (1.407 fő) a járműgyártásban, 7,6 %-a (1.232 fő) pedig a műanyag termék gyártásban tette lehetővé a munkavállalást. A külföldi munkavállalók tényleges száma az általunk nyilvántartott adatoknál magasabb május 1-jét követően sokan munkavállalási engedély, regisztrálás, illetve zöldkártya nélkül tevékenykedhetnek Magyarországon (pl. a velünk csatlakozott országok közül Málta és Ciprus polgárai,, a viszonossági rendelkezések értelmében a Svédországból, Írországból, az Egyesült Királyságból, Finnországból, Görögországból, Izlandról, Portugáliából, Spanyolországból és Olaszországból érkezett munkavállalók, a külföldi résztulajdonú gazdasági társaságok vezető tisztségviselői, menekültek, bevándorlók, a magyar állampolgárok házastársai, stb.). 15

16 Szakmacsoportok szerint vizsgálva a kérdést azt látjuk, hogy a munkavállalási engedélyek mintegy 62 %-át a különösebb szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokra adták ki, úgymint egyszerű szolgáltatás jellegű foglalkozásokra, valamint az egyszerű mezőgazdasági szolgáltatásokra.(beleértve a mezőgazdasági szezonális engedélyeket is). A feltehetően legmagasabb képzettséget igénylő területeken gazdasági szervezetek vezetőségében, műszaki, természettudományos területeken foglakoztatott külföldiek aránya mindössze 4 % ( bár itt a képet torzítja, hogy a fentebb felsorolt 11 országból érkező munkavállalókról nem rendelkezünk adatokkal). E kettő közötti sávban találhatók az építőipari, vas- és fémipari, könnyűipari, gépkezelői szakmákban elhelyezkedett, vélhetően szakképzett munkavállalók, továbbá a kereskedelemben és vendéglátásban foglalkoztatottak egy része is. Ezt alátámasztják a munkavállalók iskolázottságáról rendelkezésünkre álló adatok is, melyek szerint 55%-uk legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, és csupán 9 %-uk felsőfokú végzettségű. A regisztrációs eljárás alá tartozó munkavállalók (16132 fő) zöme feldolgozóipari gépkezelő (7.885 fő, 49 %), az egyszerű szolgáltatás jellegű, ill. mezőgazdasági foglalkozásokban fő (26 %) található, a többiek a legkülönbözőbb szakképzettséget igénylő szakmákban dolgoztak. A regisztráltak iskolázottságáról nem gyűjtünk adatokat. A munkaügyi központok tapasztalatai alapján külföldiek esetében munkavállalási engedélyek többnyire a hiányszakmákban (egészségügyi személyzet, szakmunkások), másrészt a nyelvtudással párosuló szakterületeken, továbbá speciális elvárásokat kielégítő munkakörökben kerülnek kiadásra. Külföldiek foglalkoztatását a nyilvántartott munkanélküliek/álláskeresők helyett a foglalkoztatók a hiányszakmákon túl jellemzően nagy munkabírást igénylő, nehéz fizikai munkák (mezőgazdaság, építőipar) esetében a rugalmas munkaidő és a mobilitás, illetve az alacsonyabb bér miatt tartják előnyösnek. 2.3 Csoportos létszám-leépítési bejelentésekkel kapcsolatos főbb adatok évben a létszámleépítési szándékokra vonatkozó bejelentések főt érintettek, ez 7,2 %-kal alacsonyabb az előző évi bejelentéseknél. A bejelentések 25,6 %-a a fővárosban történt, ezt követi Szabolcs-Szatmár Bereg megye (10,2 %), Borsod-Abaúj-Zemplén megye (6,7 ), Baranya megye (6,5 %), Fejér megye (6,4 %), Pest megye (5,9 %), valamint Heves megye (5,7 %). A többi megyében ez az arány nem éri el az 5 %-ot. A jogszabályi kötelezettség alapján a csoportos létszám-leépítési szándék bejelentését követően a Foglalkoztatási Hivatalnak nem áll rendelkezésére adat a ténylegesen megvalósult leépítések pontos arányairól (pl.: MÁV Rt. területi szervei bejelentését követően a tevékenység kihelyezés keretében az elbocsátott munkavállaló más gazdasági társaság alkalmazottja lesz). A csoportos létszámleépítések ágazatcsoportonkénti vizsgálata alapján megállapítható, hogy a bejelentések csaknem fele a feldolgozóipart érintette ( fő, 45,6 %). Ezt követi a közigazgatás (5.974 fő, 20,5 %), a pénzügy, ingatlankezelés és gazdasági szolgáltatások területe (2.866 fő, 9,9 %), az építőipar (1.654 fő, 5,7 %), valamint a szállítás, távközlés, posta ágazatcsoport (1.511 fő, 5,2 %). 16

17 Megemlíthető még az egészségügy és szociális ellátás területe, ahol,1.091 főt érintettek a bejelentések (3,8 %). A többi ágazatcsoportban a bejelentések mértéke nem érte el az ezer főt. A létszám-leépítési szándékokra vonatkozó főbb adatok: Létszámleépítési Főváros, megyék bejelentések évben (fő) Budapest 7654 Baranya 1936 Bács-Kiskun 903 Békés 727 Borsod-Abaúj-Zemplén 1992 Csongrád 751 Fejér 1912 Győr-Moson-Sopron 728 Hajdú-Bihar 822 Heves 1705 Jász-Nagykun-Szolnok 1195 Komárom-Esztergom 706 Nógrád 419 Pest 1776 Somogy 942 Szabolcs-Szatmár-Bereg 3041 Tolna 171 Vas 1071 Veszprém 981 Zala 521 Mindösszesen Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2.4 A negyedéves munkaerő-piaci felmérés eredményei A PHARE TWINING program keretében svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés III. negyedévétől kezdődően az ÁFSZ teljes szervezetére nézve felhasználásra került. 169 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. Az FH vezetése kialakította a felmérés országos felelősségi rendszerét, lehetővé tette a korábban kifejlesztett elektronikus adatközlési- információs rendszer országos elérhetőségét. A megszólított mintához viszonyítva a visszaküldések számaránya, más kérdőíves megkeresésekhez képest, igen magas volt. A foglalkoztatók részéről a felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az ÁFSZ legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése. A hat adatfelvétel átlagában válaszoló 7731 szervezet a munkaviszonyban állók közül 673 ezer főt foglalkoztatott. A válaszadó szervezetek legnagyobb része, majdnem fele a kisvállalkozások közül került ki, azonban ezek az érintett munkavállalóknak csak a nyolcadát foglalkoztatta. 17

18 A 250 fős és nagyobb szervezetek viszont annak ellenére, hogy csak a minta 7 százalékát adták, az érintett létszám több mint felét alkalmazták, a mintegy egyötödnyi mikro vállalkozás viszont kevesebb, mint másfél százalékát. Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adni a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. A cégek nagy hányadánál nincs szignifikáns létszámváltozás egyik időintervallumon belül sem, a vállalatok több mint fele 3 hónap múlva is, 45 százaléka egy év múlva is változatlan létszámmal tervezi működését. Ugyanakkor az is valószínűsíthető, hogy a bizonytalan üzleti folyamatok mellett nem tudják, vagy esetleg nem akarják előrebecsülni a változást. A válaszadó gazdasági szervezetek majdnem kétötöde változatlan létszámot adott meg mindhárom időpontban. Nemzetgazdasági ágazatok szerint öt terület emelhető ki, ahol mindkét időpontban a cégek nagyobb stabilitására lehet következtetni: a kereskedelem, pénzügyi közvetítés, vegyianyaggyártás és a nemfém-visszanyerés. Érdemes megjegyezni, hogy mindössze két olyan ág emelhető ki (a kokszgyártás és a bányászat), ahol a stagnáló szervezetek aránya egyéves időszakra becsülve is eléri a három hónapos arányszámot. Más szavakkal a legtöbb területen a létszámváltozást inkább csak éves távlatban képzelik el. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy ezekben az ágazatokban relatíve sok kis létszámú gazdasági szervezet, vagy egység működik, amelyeknél nincs jelentős munkaerő-forgalom. A kis- és mikro-vállalkozások több mint fele változatlan létszámot jelölt mindkét időpontban, míg a nagyvállalati szektorban ez csak a válaszadók mintegy negyedére volt jellemző. A létszámnövelési elképzelés viszont valamivel kiegyenlítettebbnek tűnik. A három hónapra vonatkozó előrebecslés szerint a négy létszám-kategóriában 22-45, az egyéves tervek szerint pedig százalék közé esik a bővíteni szándékozók aránya. A felvételt követő egy év múlva várható létszámváltozás (2006. III. né. NMF felvétel) megyei bontásban 18

19 A felvételt követő egy három hónap múlva várható fluktuáció a megkérdezett szervezeteknél (2006. III. né. NMF felvétel) megyei bontásban Megyei vélemények a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés tapasztalatairól A negyedéves felmérés adatait kirendeltségeink mindenekelőtt munkáltatói kapcsolattartási tevékenységük végzésével összefüggésben hasznosítják. Az abban megjelenő, főleg fluktuációs jellegű létszámmozgások megismerése bizonyos támpontot jelent az aktuális munkaerőigények feltárásánál. A kirendeltségek a munkáltatók által jelzett betöltendő és leépíteni szánt munkaköröket felhasználják mind a csoportos leépítések koordináláshoz, mind az új belépők ütemezéséhez, és a dec. Fa keret felhasználásához is; az összesítés után látható összefüggéseket értékelik, a felmérést figyelembe veszik a tanfolyamok tervezésénél; az eredményből láthatóak a gazdasági folyamatok, melyek befolyásolják a MEVvállalásaikat (amelyeket a Megállapodásos Eredménycélokkal történő Vezetési rendszerben tettek). a támogatások megítélésénél figyelembe veszik a felmérés eredményét, hogy kik azok a munkáltatók, akiknél pl. a továbbfoglalkoztatás várhatóan nem valósul meg, vagy rendszeresen leépítenek, a kirendeltségeken teleltetik a dolgozóikat; Az állásbörzékre igyekeztek olyan munkáltatókat is meghívni, akik a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vettek, hozzájárulva azok új munkaerő igényeinek kielégítéséhez. 19

20 A tartósan betöltetlen álláshelyek száma és megoszlása az ÁFSZ-prognózis közötti őszi adatfelvételei alapján (a megkérdezett gazdasági szervezetek száma: ): A tartósan betöltetlen álláshelyek száma és megoszlása átkódolt FEOR szerint a cégek tulajdonosi megoszlása alapján FEOR-besorolás Külföldi érdekeltségű Nincs külföldi érdekeltség esetszám megoszlás esetszám megoszlás ÁLTALÁNOS ISKOLA 55 7, ,3 Nem ágazat-specifikus szakmunkás 8 1,1 38 1,3 Bányász szakmunkás 0 0,0 21 0,7 Energiaipari szakmunkás 0 0,0 2 0,1 Nehézipari szakmunkás , ,1 Könnyűipari szakmunkás , ,7 Lakossági szolgáltatást végző szakmunkás 83 11, ,9 Építőipari szakmunkás 36 4, ,4 Közlekedési ágazatba tartozó szakmunkás 9 1, ,6 Élelmiszeripari szakmunkás 42 5, ,8 Mezőgazdasági szakmunkás 4 0,5 57 1,9 SZAKMUNKÁS EGYÜTT , ,4 Műszaki középfokú 25 3,4 24 0,8 Gazdasági középfokú 13 1,7 9 0,3 Egészségügyi középfokú 1 0,1 95 3,1 Egyéb középfokú 16 2,2 42 1,4 KÖZÉPFOKÚ EGYÜTT 55 7, ,6 A tartósan betöltetlen álláshelyek száma és megoszlása átkódolt FEOR szerint a cégek tulajdonosi megoszlása alapján FEOR-besorolás Külföldi érdekeltségű Nincs külföldi érdekeltség esetszám megoszlás esetszám megoszlás Egyéb technikum 11 1,5 94 3,1 TECHNIKUM EGYÜTT 43 5, ,0 Egyéb felsőfokú 7 0,9 27 0,9 Műszaki felsőfokú 82 11, ,7 Gazdasági felsőfokú 10 1,3 26 0,9 Jogi felsőfokú 0 0,0 5 0,2 Bölcsész felsőfokú 3 0,4 93 3,1 Egészségügyi felsőfokú 1 0, ,6 Agrár felsőfokú 1 0,1 12 0,4 FELSŐFOKÚ EGYÜTT , ,6 MINDÖSSZESEN , ,0 20

21 2.5 Az AM könyvvel való foglalkoztatás tapasztalatai Régiók Középmagyarorszá gi régió Déldunántúli régió Északalföldi régió Északmagyaro Nyugatdunántúalföldi Dél- rszági i régió régió régió Megyék Létszám (fő ) Eladott bélyegek (ezer Ft.) Főváros Fejér Komárom-Esztergom ,9 Pest Baranya Somogy Tolna ,7 Zala Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg ,0 Jász-Nagykun-Szolnok Borsod-Abaúj-Zemplén Heves ,0 Nógrád Győr-Moson-Sopron Vas ,4 Veszprém Bács-Kiskun Békés ,5 Csongrád MINDÖSSZESEN ,5 Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Az alkalmi munkavállalói könyvek forgalma a korábbi évekhez viszonyítva tovább emelkedett. A kiadott AM könyvek halmozott száma évben db, évben db volt évben az előző évhez képest a kiadott AM könyvek száma 61,9 %-kal emelkedett, elérte a db-ot, az eladott közteherjegyek értéke Ft. Nemzetgazdasági ágakat tekintve jellemzően a feldolgozóiparban, építőiparban, kereskedelemben, szállítmányozásban, kisebb arányban az idegenforgalomban, illetve a mezőgazdaságban, azon belül főleg az idénymunkák ellátására alkalmaztak munkavállalókat AM könyvvel. Az AM könyvvel történő foglalkoztatással kapcsolatos észrevételek: Az év végén bemutatott AM könyvek jelentős részében (mintegy 30%-ában) nincs bejegyzés, biztonsági okokból többen váltanak ki könyvet, mint ahányan valóban munkát vállalnak. A kiadott könyvek számával nincs arányban a beragasztott bélyegek mennyisége. A munkáltatók érdeke a legolcsóbb legális foglalkoztatás, amit csökkentett közteherjegyek közül is a legkisebb értékűvel oldanak meg. Az elmúlt évben gyorsan nőtt az atipikus foglalkoztatásnak ez a formája, melynek következményeként a normál tipikus munkahelyek száma csökkent. Egyre gyakoribb tapasztalat, hogy a korábban határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott személyeket AM könyvvel foglalkoztatták. Sok esetben a megüresedett helyek betöltése helyett a munkáltatók az alkalmi munkavallói könyvvel történő foglalkoztatást választották szívesebben. Az ilyen jellegű tendenciákból megállapítható, hogy ez a foglalkoztatási forma megnehezítheti a munkaerő-piacra való visszakerülést és a végleges ott maradást. 21

22 Az AM könyvekben a magánszemély munkáltatói bejegyzés elenyésző, mára már nagy többségében a termelő, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások munkaerőigényének alkalmi kielégítésére szolgál e foglalkoztatási forma. A fekete munkát erősíti, hogy sok esetben akkor ragasztanak a könyvbe, ha éppen ellenőrzést kapnak. Amennyiben nem volt ellenőrzés, a könyvben az előző dátumot átjavítják az aktuálisra, ezzel közteherjegyet spórolva. Általános tapasztalat tehát, hogy amíg nem lesz a munkaügyi szervezetnek vagy az ellenőrző szervezeteknek visszamenőlegesen szankcionálási lehetősége (az épp aktuális napra szóló szabálysértés kivételével), addig az alkalmi munkavállalói könyvel történő foglalkoztatás rendkívüli visszaélésekre ad még továbbra is lehetőséget és a nyilvántartása pedig jelentős nehézségekbe fog ütközni. Az AM könyvek tárgyév végi lezárásával és feldolgozásával járó adminisztratív feladatok rendkívüli módon megnövelik a kirendeltségek zsúfoltságát, az ügyintézők leterheltségét, a munkaadók pedig számos esetben nem kellő gondossággal járnak el a közokirat kezelésében. A forgalomnövekedéssel járó feladatok jelentős terheket róttak a munkaügyi központok kirendeltségeinek munkatársaira. (Az AM könyvekkel végzett alkalmi munka, illetve a közteherjegyek tényleges felhasználására vonatkozó információk még feldolgozás alatt állnak.) V. A megyében alkalmazott munkaerő-piaci szolgáltatások, foglalkoztatást elősegítő támogatások és munkaerő-piaci programok bemutatása, hatásuk a megye munkaerő-piaci helyzetére Munkaerő-piaci szolgáltatások (munkaközvetítés nélkül) Szolgáltatások megnevezése (fő) (fő) Munkatanácsadás (egyéni) Reintegráló csoportos foglalkozás Újraorientáló csoportos foglalkozás Kulcsképességet fejlesztő cs. foglalkozás Motivációs csoportfoglalkozás Pályaválasztási tanácsadás (egyéni) Pályamódosítási tanácsadás (egyéni) Impulzus csoportos foglalkozás (csoportos) Pályaorientációs csoportos foglalkozás Pályakorrekciós csoportos foglalkozás Pályavitelt megerősítő csoportos foglalkozás Álláskeresési tanácsadás (egyéni) Álláskeresési technikák oktatása (csoportos) Álláskeresési klub (csoportos) Rehabilitációs tanácsadás Pszichológiai tanácsadás Összesen Forrás: munkaügyi központok 22