BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY A LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJEINEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON 2004-TŐL NAPJAINKIG Készítette: Bede-Fazekas Máté Budapest, 2014.

2 TARTALOMJEGYZÉK TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE... 5 ÁBRAJEGYZÉK... 7 BEVEZETÉS A kutatás célja A megtakarítás A befektetés Különbségek megtakarítás és befektetés között A háztartási szektor, mint befektető A háztartások nettó pénzügyi vagyona A MAGYAR LAKOSSÁG ÁLTAL PREFERÁLT MEGTAKARÍTÁSI FORMÁK ÁTTEKINTÉSE Alacsony kockázatú banki termékek A lakossági bankbetét állományt befolyásoló tényezők, és a változások következményei Lakástakarékpénztárak Lakástakarékpénztári törvény A lakástakarék működése A lakástakarékpénztár piacának bővülése Befektetéshez kötött életbiztosítások A befektetési egységhez kötött életbiztosítások piacának átrendeződése Nyugdíjbiztosítás Nyugdíj előtakarékossági konstrukciók Önkéntes nyugdíjpénztár Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ) Értékpapírok Állampapírok Részvények Befektetési jegyek Tartós Befektetési Szerződés (TBSZ) A lakossági megtakarítási portfólió összetételének változásai A megtakarítási portfólió összetétele a 2008-as nemzetközi pénzügyi válság kirobbanásáig A portfólió átrendeződése és a lakossági megtakarítások fellendülése

3 4. A HÁZTARTÁSOK NETTÓ PÉNZÜGYI VAGYONÁNAK ALAKULÁSA 2000 és 2009 KÖZÖTT A nettó pénzügyi vagyon relatív stagnálásának háttere A lakosság jövedelmének, fogyasztásának és hitelfelvételi aktivitásának összefüggései A közötti időszak folyamatai TRENDFORDULÓ A MAGYAR HÁZTARTÁSOK NETTÓ PÉNZÜGYI VAGYONÁBAN TÖRTÉNT VÁLTOZÁSOK HÁTTERE A háztartási szektor növekvő megtakarítási hajlandóságának előzményei A növekvő megtakarítási hajlandóság tartósságának kilátásai ÖSSZEGZÉS IRODALOMJEGYZÉK

4 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat Államilag támogatott nyugdíj előtakarékossági konstrukciók összehasonlítása Adójóváírás mértéke Összevont adókedvezmény Nyugdíjbiztosítás 20%, de maximum Ft/év Önkéntes nyugdíjpénztár 20%, de maximum Ft/év NYESZ 20%, de maximum Ft/év A nyugdíjbiztosításra, az önkéntes nyugdíjpénztárra (az egészségpénztárral és az önsegélyező pénztárral együtt) és a NYESZ-re együttesen max Ft/év adókedvezmény igényelhető. Várakozási idő 10 év 10 év 10 év Nyugdíjba vonuláskor (min. 10 vagy 15 év Nyugdíjba Nyugdíjba vonuláskor, előtte Hozzáférés után), előtte a vonuláskor, előtte: a támogatás támogatás 120%-ának 10. évtől, SZJA+EHO 120%-ának + adók + adók megfizetése mellett megfizetése mellett megfizetése mellett Rendszeres díj Általában Ft/hótól már havi Ft/hó-tól Ft kezdeti befizetés után szabadon meghatározható Kamatadó 5. évtől kamatadó kamatadó mentes kamatadó mentes mentesség mentes Örökölhető? Igen Igen Igen Forrás: 6HX8O1#utm_source=adozona.hu&utm_medium= &utm_campaign=ado_weekly alapján saját szerkesztés 5

5 2. táblázat A háztartások pénzügyi vagyonának változása és a változás összetevői, (%) Forrás: (Matheika Zoltán [2008] 3. o.) 3. táblázat Kiemelt makrogazdasági mutatók, (%) Forrás: (Matheika Zoltán [2008] 4. o.) 6

6 2004. március 23-tól augusztus 17-től december 21-től március 30-tól június 21-től szeptember 20-tól augusztus 29-től június 26-tól április 29-től november 25-től január 20-tól szeptember 29-től december 22-tól március 30-tól december 21-től december 21-től október 31-től január 30-tól április 24-től július 24-től október 30-tól január 22-tól április 30-tól ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra A jegybanki alapkamat alakulása ,00% 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% Jegybanki alapkamat Forrás: alapján saját szerkesztés 2. ábra Lakossági betétek állománya Forrás: html 7

7 3. ábra Lakástakarékpénztár szerződéses összegének felépítése Forrás: OTP Bank Lakossági Igazgatóságának belső oktatási anyaga 4. ábra Lakáshitelek átlagos költsége és lekötött forintbetétek átlagkamata (%) Forrás: ereplo htm 8

8 5. ábra Lakástakarékpénztárak betétállománya (milliárd forint) Forrás: ereplo html 6. ábra Lakástakarékpénztárak piaci részesedése a részvénytársasági hitelintézeti piacon Forrás: ereplo htm 9

9 7. Ábra Új unit-linked életbiztosítások állománydíja 2007.I II. Forrás: ta_nem_volt_ilyen html 8. Ábra Negyedéves díjbevételek a unit-linked életbiztosítási piacon I I. Forrás: ta_nem_volt_ilyen html 10

10 9. ábra Az életbiztosítási díjtartalék állománya 1990 I I. Forrás: ta_nem_volt_ilyen html 10. ábra Életbiztosítások aránya a háztartások pénzügyi eszközeiben I I. Forrás: ta_nem_volt_ilyen html 11

11 11. ábra A Tartós Befektetési Szerződés működése a után kötött szerződések esetében Forrás: 12. ábra A háztartások pénzügyi eszközeinek összetétele I I. Forrás: (Matheika Zoltán et al. [2009] 7. o.) 12

12 13. ábra A háztartások vagyonát érintő változások összetevői I. Forrás: (Matheika Zoltán et al. [2009] 7. o.) 14. ábra A lakosság pénzügyi eszközeinek változása (kumulált tranzakciók) IV I. Forrás: (Kékesi Zsuzsa Kóczián Balázs [2014] 2. o.) 13

13 15. ábra A lakosság állampapír vásárlása* valamint a bankbetétek és Kamatozó Kincstárjegyek kamata Forrás: (Kékesi Zsuzsa Kóczián Balázs [2014] 3. o.) 16. ábra A lakosság pénzügyi megtakarításainak megoszlása és bruttó pénzügyi eszközeinek GDP arányos értéke* Forrás: (Kékesi Zsuzsa Kóczián Balázs [2014] 5. o.) 14

14 17. ábra Háztartások tartozása és nettó pénzügyi vagyona a GDP százalékában, Forrás: (Matheika Zoltán [2008] 2. o.) 18. ábra A háztartások negyedéves pénzügyi tranzakciói, (12 havi görgetett adatok) Forrás: (Matheika Zoltán [2008] 6. o.) 15

15 19. ábra Ingatlanhitel- és egyéb hitelfelvételek január Forrás: (Matheika Zoltán et al. [2009] 9. o.) 20. ábra A háztartások hitelállományának szerkezet I I. Forrás: (Matheika Zoltán et al. [2009] 10. o.) 16

16 21. ábra Belföldi megtakarítások és beruházások Magyarországon, (a GDP arányában, %)* Forrás: (Pellényi Gábor [2014] 2. o.) 22. ábra A háztartási szektor nettó pénzügyi vagyona és kötelezettségei, a rendelkezésre álló jövedelem arányában (%) Forrás: (Pellényi Gábor [2014] 3. o.) 17

17 BEVEZETÉS Szakdolgozatom témájának a magyarországi lakossági megtakarítások trendjeinek alakulását választottam, melyet az elmúlt tíz évre visszatekintve vizsgáltam meg. Jelenleg egy pénzügyi szolgáltató cégnél dolgozom, mely a vállalati pénzügyek mellett, lakossági megtakarításokkal, illetve befektetésekkel, valamint lakossági hitelekkel kapcsolatos tanácsadással is foglalkozik. Ennek eredményeként számos, lakossági ügyfeleknek szóló megtakarítási formának a működését ismertem meg az elmúlt években. Azonban nem láttam át lakosság megtakarítási, illetve hitelállományának egymáshoz fűződő viszonyát, illetve az ezekben bekövetkezett változásokat, így rendkívül izgalmasnak tartom, hogy ennek a témának a kutatása során megismerhetem az erre vonatkozó makrogazdasági összefüggéseket is. Az elmúlt tíz évben jelentős változások következtek be a világgazdaságban, csakúgy, mint hazánk gazdaságában. Igen érdekesnek tartom, hogy kutatásom során, a lakossági megtakarítások trendjeinek elemzése mellett mögé láthatok azoknak a gazdasági tényezőknek és strukturális változásoknak, melyek a trendek alakulását meghatározták. A kutatás célja Kutatásom célja, hogy részletesen és komplexen mutassam be 2004-től 2014-ig a magyar lakosság megtakarításainak, valamint a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyonának alakulását. Szakdolgozatomban áttekintem és részletezem a lakosság körében közkedvelt megtakarítási formákat, ezeknek a konstrukcióknak az alapfogalmait, a működésüket, a funkciójukban és szabályozásukban bekövetkezett fontosabb változásokat, valamint azt, hogy e változások milyen hatással voltak az egyes megtakarítási formák arányára a lakosság teljes megtakarítási portfóliójában, tehát hogyan befolyásolták annak összetételét. A kutatás során használt statisztikák, kimutatások alapján elemezem a trendek makrogazdasági hatását, figyelemmel kísérem a lakosság megtakarítási hajlandóságát, valamint a fogyasztáshoz és hitelfelvételhez fűződő viszonyát. Megvizsgálom, hogy

18 és 2009 között, milyen trendet követtek a lakossági megtakarítások, illetve a lakosság hitelállománya, és rávilágítok arra, hogy minek köszönhető, hogy ebben az időszakban a GDP-hez viszonyítva gyakorlatilag stagnált a háztartások nettó pénzügyi vagyona. Keresem a választ azokra a kérdésekre, hogy milyen változások mentek végbe a lakossági hitelezésben, és ez hogyan hatott a lakosság által felvett hitelek állományára, valamint milyen tényezők hatására növekedtek az utóbbi két évben a lakossági megtakarítások. 1.1 A megtakarítás J. M. Keynes meghatározása szerint: A megtakarítás a jövedelemnek a fogyasztásra fordított kiadásokat meghaladó része. A megtakarítás a jelenbeli jövedelem elköltéséről való lemondás, a jövőbeni kiadások fedezésének vagy nem várt élethelyzetek finanszírozásának érdekében. A megtakarítás (S) a mikroökonómiai megközelítés szerint tehát, a jövedelem (Y) és a fogyasztás (C) különbsége: S = Y C. Egy bizonyos időszakban keletkező megtakarításnak alapvetően három típusa van: 1. anyagi beruházás; 2. pénzügyi megtakarítások: 2. a) értékpapír vásárlás, lekötött bankbetét, egyéb megtakarítási konstrukcióba való elhelyezés; 2. b) pénzkészlettartás készpénzben vagy látra szóló betétként. 1 A lakossági megtakarítás a legtöbb esetben egy vagy több konkrét célt szolgál, mint pl. az anyagi biztonság megteremtésére, önerő gyűjtése lakásvásárláshoz, gyermekek taníttatásának finanszírozása, nyugdíjalap képzése stb. A bankok, biztosítók, befektetési szolgáltatók stb. összessége, tehát a pénzügyi közvetítőrendszer célja, hogy finanszírozási forrást keressen magának, vagyis a megtakarításokat az üzleti szektor felé irányítsa, ezzel a pénzügyi vállalkozások rendelkezésére bocsátva a háztartások megtakarításait. 2 A pénzügyi szolgáltatások piacán számos megtakarítási konstrukció érhető el, melyekről szakdolgozatom második fejezetében írok részletesen. A megtakarítási forma 1 Bánfi Tamás [2008]: Pénzügytan. Tanszék Kft., Budapest. 27. o. 2 Járosi Péter et al. [2007]: Pénzügyek alapjai. Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest. 6. o. 19

19 kiválasztásánál alapvetően fontos szempont a megtakarítás célja, a megtakarítani kívánt összeg és a megtakarítási időszak tervezett hossza. 1.2 A befektetés 3 A évi CXX. törvény a tőkepiacról, 5. szerint a befektető az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, árutőzsdei szolgáltatóval, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. és ezt természetesen a minél nagyobb hozam reményében teszi. A befektetési döntések folyamata A befektetési döntések meghozatala során a befektetői preferenciák a meghatározó tényezők. A befektető preferenciáit a tervezett befektetési időszak, a befektetés célja, a hozamelvárás, a kockázat, a likviditás, az adózási körülmények, valamint a portfólió menedzselés jelentheti. A tervezett befektetési periódus az az időtartam, amíg a befektető lemond a pénze felhasználásról, annak érdekében, hogy a periódus végén visszakapott, hozammal növelt összeget egy maghatározott célra fordítsa. A befektetés célja sok minden lehet, a már említett megtakarítás céljaihoz hasonlóan ide sorolható a gyermekek taníttatása, lakásvásárlás vagy a nyugdíjas évekről való gondoskodás de lehet cél akár egyfajta biztonsági tartalék felhalmozása is, a nem várt események finanszírozásának érdekében. Az elvárt hozam a befektető által, a pénze elköltéséről való ideiglenes lemondásért cserébe elvárt ellenértéket jelenti. A befektető célja hozamának maximalizálása. A befektetéskor várható és a befektetési periódus végén realizálható tényleges hozam közötti különbség mértékét kockázatnak nevezzük. Az egyre inkább kockázatos 3 Járosi Péter et al. [2007]: Pénzügyek alapjai. Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest o. 20

20 befektetések esetében a hozam nem csak kisebb lehet a vártnál, de negatív előjelű is lehet, illetve ez a negatív hozam a befektetett tőkét is felemésztheti. A kockázatokat a befektetés előtt fel kell mérni, illetve lehetőleg csökkenteni kell, pl. a megfelelően diverzifikált befektetési portfólió összeállítással. Egy eszköz likviditását az határozza meg, hogy milyen egyszerűen, milyen gyorsan és mekkora költségáldozattal lehet reális árfolyamon pénzzé váltani az adott eszközt. A tőzsdén jegyzett értékpapírok likvid eszköznek számítanak, míg a legkevésbé likvid eszközök közé soroljuk az ingatlant. Egy adott eszköz likviditásának mérése úgy végezhető el, hogy megfigyeljük, hogy a vételi vagy eladási szándék mennyire mozdítja el az adott eszköz árát. A befektetésekből származó jövedelmekre országonként és időszakonként is folyamatosan változhatnak a vonatkozó adózási jogszabályok. Mivel a kamatjövedelmet és az árfolyamnyereséget is sújthatja adó, így a hozamszámításkor a befektetés nettó hozamával érdemes kalkulálni. A portfólió menedzselésnek létezik aktív és passzív formája. Az aktív portfólió menedzselés során a befektető folyamatosan analizálja és nyilvántartja az eszközök teljesítményét, és készen áll a megfelelő időben elvégzendő tranzakciók bonyolítására. A passzív portfólió menedzseléskor vagy olyan befektetési formát választ a befektető, amely nem követeli meg a rendszeres adás-vételt és a folytonos figyelmet, vagy megbíz egy szakértő portfólió menedzsert, aki a portfólió aktív kezelését végzi. A két passzív portfólió menedzselés közötti fokozat, amikor egy szakértők által menedzselt portfóliót megjelenítő értékpapírt (pl. befektetési jegy) vásárol a befektető Különbségek megtakarítás és befektetés között Fontos tisztázni a különbséget a lakossági megtakarítás és befektetés között, ugyanis ezek a fogalmak sokszor összemosódnak a köztudatban. A megtakarítás egy közép illetve hosszú távú tőkegyűjtési folyamat, amelyet jövőbeni célok elérésének érdekében indítunk. A különböző pénzügyi konstrukciók lehetővé teszik 21

21 számunkra, hogy a kezdeti nagyobb tőkebevonás helyett, meghatározott időközönként kisebb pénzösszeget helyezzünk el az általunk választott megtakarítási formában. Befektetésről beszélünk, ha megtakarításaink eredményeként rendelkezésünkre áll egy bizonyos tőke, amelyet diverzifikáltan rövid, közép vagy hosszú távra be tudunk fektetni. A befektetés célja, hogy a meglévő tőke nagyságát a kockázatvállalási hajlandóságunk, valamint a piaci lehetőségek figyelembevétele mellett növeljük. 4 Míg a befektetések általában összetettebb konstrukciók, melyek magasabb szintű pénzügyi jártasságot igényelnek, valamint magasabb a kockázatuk, és a gazdasági környezet vagy egy adott vállalat teljesítményének jelentős hatással lehet rá, addig a megtakarítási formák nagy részéről elmondható, hogy kevesebb pénzügyi tapasztalattal is elindítható, kiszámítható feltételekkel rendelkezik, valamint alacsonyabb kockázattal jár A háztartási szektor, mint befektető 6 A háztartások nap mint nap különböző gazdasági döntéseket hoznak meg, melyek a munkával, a szakmai továbbképzéssel, a nyugdíjas évek megtervezésével, illetve a fogyasztás és megtakarítás közötti választással kapcsolatosak. A dolgozat szempontjából ezen adott döntések közül a továbbiakban a pénzügyi döntésekre koncentrálok, tehát azt vizsgálom meg, hogy milyen jellegű pénzügyi eszközökbe fektetnek szívesen a háztartások. A háztartási szektor jellemzően számos megtakarítási, befektetési forma iránt érdeklődést mutat, de nagyrészt a háztartás alapvető gazdasági helyzetétől függ, hogy végül melyik eszközt tartja optimálisnak. A kockázati besorolás, valamint az adóteher minimalizálására és az adókedvezmények, állami támogatások maximális kihasználásra való törekvés mind olyan befolyásoló tényezők, melyek változatos és innovatív termékek kifejlesztésére ösztönzik a pénzügyi szektort. A kockázat nagy hatással van a különböző befektetési alternatívák létre jöttére, ugyanis a háztartások eltérő kockázat vállalási hajlandósága más-más hozam-kockázat Zvi Bodie - Alex Kane - Alan J. Marcus [2005]: Befektetések. Aula Kiadó Kft., Budapest o. 22

22 kombinációval rendelkező termékek kialakításához vezet. Tehát a lakossági ügyfelek speciális kockázatfedezeti kritériumai is hozzájárulnak a befektetési paletta sokszínűségéhez A háztartások nettó pénzügyi vagyona 7 A háztartások vagyona kétféle formát ölthet: egyrészt fizikailag létező reálvagyont, ide értve például a tartós fogyasztási eszközöket, ingatlanokat, másrészt pedig a későbbi fogyasztást szolgáló pénzügyi vagyont. A pénzügyi vagyonra és a háztartások vagyonváltozásának összetevőire, más szektorokhoz hasonlóan a pénzügyi számlák nyújtanak információt. A pénzügyi számlákba a tágabb értelmezés szerint beletartoznak a pénzügyi eszközök és kötelezettségek állományait és az állományváltozások összetevőit bemutató mérlegek és számlák. A nettó pénzügyi vagyon a kötelezettségek (jellemzően hitelek) értékével csökkentett bruttó pénzügyi vagyonnak felel meg. 2. A MAGYAR LAKOSSÁG ÁLTAL PREFERÁLT MEGTAKARÍTÁSI FORMÁK ÁTTEKINTÉSE Ebben a fejezetben termékcsoportonként áttekintem a magyar lakosság által preferált megtakarítási konstrukciókat. Átláthatóan bemutatom az egyes megtakarítási formák célját, működését és legfontosabb jellemzőit, illetve megvizsgálom, hogy az utóbbi tíz évben hogyan befolyásolta őket a gazdasági, illetve szabályozói környezet Alacsony kockázatú banki termékek Bankbetétek 8 A betét a banknál forint vagy devizaalapú betétszámlán vagy betéti okirat ellenében elhelyezett pénzösszeg, melyre a bank előre meghatározott módon kamatot fizet, nyereménybetét esetén a sorsolás eredményétől függően nyereményt nyújt. 7 https://www.ksh.hu/docs/szolgaltatasok/hun/euinfo/honap_temaja/haztartasok_penzugyi_vagyona.pdf 8 23

23 A lakossági ügyfelek által megtakarított pénz kamatoztatásának gyakori módja, hogy az összeget bankbetétként helyezik el. A bankbetét egy alacsony kockázatú, szolid, de biztos profitot nyújtó megtakarítási forma. A bankbetétek legfontosabb tulajdonsága, hogy kiszámítható gyarapodást jelent amennyiben az ügyfél a lejáratig nem töri föl a betétet, hozzájut az előre megígért kamathoz. A bankbetét másik fontos tulajdonsága, hogy sok megtakarítási formához képest rendkívül biztonságos, ugyanis Magyarországon a bankoknál elhelyezett betétek visszafizetését 100 ezer euró (kb. 30 millió Ft) összegig, az Országos Betétbiztosítási Alap garantálja. A számos betéttípus egyszerű összehasonlításában az EBKM azaz az Egységesített Betéti-kamatláb Mutató segít, mely százalékosan, egy évre mutatja meg a betétek valós hozamát, de fontos tudni, hogy nem tartalmazza a pénz elhelyezésének és felvételének költségeit. Likviditás A lekötött betét forintban vagy devizában elhelyezett, rövidebb vagy hosszabb távra lekötésre szánt összeg, amelyért cserébe a hitelintézet kamatot fizet. A lekötés célja az értékmegőrzés vagy a vagyongyarapítás. Pénze lekötésével a bank ügyfele lemond arról, hogy bármikor hozzájuthasson a pénzéhez, emiatt a lekötött betétekre a bank jóval magasabb kamatot fizet, mint a bankszámlán lekötés nélkül vezetett, likvid pénzösszeg után fizetett látra szóló kamat. Ha lekötött betét esetén mégis a lejárat előtt szeretne az ügyfél hozzájutni a pénzéhez, akkor a bank vagy nem fizet kamatot, vagy az eredetileg megígért kamatnál jóval alacsonyabbat fizet ki. A bankbetétek csoportosítása A lekötés futamideje és összege szerinti csoportosítás A leggyakrabban a lekötés futamideje szerint különböztetik meg a bankbetéteket, mely jellemzően 1, 3, 6 hónapra, illetve 1 évre szóló vagy éven túli lekötést jelent. A különböző 24

24 futamidőkre a bank általában eltérő kamatokat fizet. A kamat mértéke függhet a lekötött pénz nagyságától is: minél több az elhelyezett pénz, annál magasabb lehet a kamatláb. Devizanem szerinti csoportosítás A betét elhelyezhető forintban vagy devizában is. A devizabetét elhelyezés esetén azonban nemcsak a betét összegét, a futamidőt és a kamatkondíciókat kell mérlegelni, hanem az adott devizanem forinthoz viszonyított árfolyamának várható változását is, ugyanis ez a változás a kamatlábtól függetlenül okozhat nyereséget vagy akár veszteséget is. Kamat-meghatározási módszerek szerinti csoportosítás a lekötés módja szerint: fix, változó illetve változtatható kamatozás, a betételhelyezés módja alapján: egyszeri, ismétlődő kamat-meghatározás módja szerint: sávos, lépcsős és egyszerű kamatmeghatározás. Betétjellegű okiratok A leginkább elterjedt betét jellegű okiratok az értékjegy, a takarékjegy és a takaréklevél. Betétjellegű okiratot a hitelintézetek és a Magyar Nemzeti Bank bocsáthat ki, amely egy névre szóló, legtöbbször hitelviszonyt megtestesítő értékpapír jellegű megtakarítási forma, ami a hitelintézetek forrásgyűjtéséhez járul hozzá. Rögzített célú betétek Az rögzített célú betétek fő tulajdonsága, hogy az abban elhelyezett összeget csak bizonyos, előre meghatározott célra és előírt módon lehet felhasználni. Ezek közé tartozik pl. a gyámhatósági takarékbetétkönyv és a nyereménybetét. Megtakarítási számla 9 Megtakarítási számla estén is az értékmegőrzés, valamint a vagyon gyarapítása az elsődleges cél. A lekötött betéthez képest abban tér el a konstrukció, hogy itt nincs előre meghatározott lekötési idő, a számlára bármikor pénz utalható át vagy készpénz vehető le róla. Tehát ez a termék flexibilis, azonban a tranzakciók hatására nem veszíti el a megígért 9 25

25 kamatot az ügyfél. Ez a kamat alacsonyabb, mint a lekötött betétek esetében, azonban jóval nagyobb, mint a minimális mértékű, látra szóló kamat. Megtakarítási számla típusai Megtakarítási számla nyitható mind forintban mind devizában. A megtakarítási számla lehet fix kamatozású, változó vagy változtatható kamatozású is. A kamatszámítás módja eltérő lehet: van lépcsőzetes, sávos és egyszerű kamatozású megtakarítási számla A lakossági bankbetét állományt befolyásoló tényezők, és a változások következményei A lakosság bankbetét állományának alakulását számos makrogazdasági tényező befolyásolja, ezek együttesen tudják determinálni az állományban bekövetkező változások irányát. Fontos figyelembe venni első sorban a Magyar Nemzeti Bank jegybanki alapkamatának alakulását, mely a kereskedelmi bankok által fizetett betéti kamatot közvetlenül befolyásolja, így alapvetően ez határozza meg a lakosság betételhelyezési hajlandóságát. 26

26 1. ábra A jegybanki alapkamat alakulása ,00% 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% Jegybanki alapkamat Forrás: alapján saját szerkesztés A 1. ábrán látható, hogy a jegybanki alapkamat 2004 és 2014 között jelentős mértékben, 12,25%-ról 2,3%-ra csökkent le. A nemzetközi pénzügyi válság és annak előzményei hatására 2006 júliusa és 2008 novembere között láthatunk egy emelkedő tendenciát, mely 6,75%-ról indult és 11% volt a maximuma. Ezt követően azonban, némi stagnálástól eltekintve, szinte folyamatosan csökkent a jegybanki alapkamat, ezzel együtt a kereskedelmi bankok által kínált betéti kamatszint is. 10 Emellett érdemes áttekinteni, hogy a bankbetéteket sújtó adóterhek miként alakultak az elmúlt években és 2006 között 0% volt a kamatadó mértéke, majd jén vezették be, részben az Európai Unió nyomására ismét a kamatadót, melynek mértékét 20%-ban állapították meg január 1-jét követően a kamat jellegű jövedelmeket már

27 csak 16 % kamatadó terhelte, azonban augusztus 1-jétől a kamatadó mellet 6% mértékű Egészségügyi Hozzájárulást (EHO) is kell fizetni a bankbetétek kamata után, így a teljes kamatnyereség adóterhe 22%-ra növekedett ennek a megtakarítási formának az esetében és 2008 első féléve között gyakorlatilag stagnált a lakossági lekötött betétek állománya, ezen időszak alatt kb és 4500 milliárd forint között mozgott. Ezt a stagnálást csak a 2006-ban újból bevezetett kamatadó miatti időszakos vagyon átcsoportosítás ingatta meg negatív irányba. Miután a jegybanki alapkamat a nemzetközi pénzügyi válság hatására 2008 októberében 11% fölé kúszott, a kereskedelmi bankok is régen látott magas kamatokkal jutalmazták a betétet elhelyező lakossági ügyfeleket, emiatt 2008 második felétől jelentős betétállomány emelkedés volt megfigyelhető. A lekötött betétek 2009 végére érték el a csúcsot, ekkora 5405 milliárd forint nagyságúvá duzzadt az éven belüli lekötött betét állomány. Ezt követően 2012 végéig a betétállomány tartotta az 5000 milliárd forint fölötti szintet, azonban 2013-tól folyamatos csökkenés volt észlelhető végére kb milliárdra apadt az éven belüli lakossági lekötött betétek állománya, ami hatalmas, 30%-nak megfelelő esést jelent. Emellett időközben nőtt az éven túl lekötött betétek állománya 54%-kal, és a látra szóló és folyó számla betétek is mintegy 40%-kal gyarapodtak, így a lekötött betétek összesen "csupán" 21%-kal, míg a lakossági betétállomány egésze 13%- kal fogyatkozott a 2009 végi maximum elérése óta

28 2. Ábra Lakossági betétek állománya Forrás: html A bankbetétek népszerűségének 2013 elejétől napjainkig tartó csökkenése első sorban a már korábban említett jegybanki alapkamat csökkentést szorosan követő, egyre alacsonyabb betéti kamatokkal magyarázható, ugyanis az év végére az éven belüli átlagkamat 2012-höz képest 6,27%-ról 2,91%-ra, míg az éven túli átlagos kamat 5,48%- ról 2,81%-ra süllyedt. A bankbetétek kivonását az augusztus 1-je óta életben lévő, összesen 22%-os adóteher, valamint a betétek felhasználásakor esedékes tranzakciós illeték megnövelt, 3 és 6 ezrelékes kulcsai is tovább erősítették Lakástakarékpénztárak Lakástakarékpénztári törvény A környező országok gyakorlatához hasonlóan január 1-től Magyarországon is életbe lépett a többször módosított évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról. A Lakástakarékpénztárak működési elvét törvény és rendeletek határozzák meg. A Lakástakarék működésére vonatkozó előírásokat az évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról rögzíti, miközben a 215/1996. (XII.23.) Kormányrendelet a

29 lakáselőtakarékosság állami támogatásáról, a 47/1997. (III.12.) Kormányrendelet a lakástakarékpénztár általános szerződései feltételeiről rendelkezik A lakástakarék működése 14 A lakástakarékpénztári konstrukcióban való megtakarítás és a megtakarításhoz kapcsolódó hitellehetőség célja, hogy legalább 4 év elteltével, állami támogatással, biztonságos és kiszámítható szabályozás keretében valósulhasson meg a szerződéses összeg lakáscélú felhasználása. A lakástakarék szerződés összege, tehát a lakás előtakarékoskodó részére kifizethető kiutalási összeg, alapvetően két részből áll. A megtakarítási részből, ami az elhelyezett rendszeres betétekből, az állami támogatás összegéből és az ezek után jóváírt betéti kamatokból áll, valamint a kölcsönhányadból, az ún. Lakástakarék kölcsönből. A lakáskölcsön folyósításakor a pénzintézet vizsgálja az előtakarékoskodó hitelképességét, a hitel folyósítása nem automatikus. A lakástakarék szerződésben van felsorolva, hogy a mely esetekben tagadhatja meg a pénztár az előtakarékoskodó kölcsönkérelmét. Vannak bankok, illetve takarékszövetkezetek. melyek az lakástakarék szerződés óvadéki szerződésbe foglalásával ún. előhitel konstrukciót nyújthatnak. Az előhitelek különböző formáinak közös jellemzője, hogy a hitel tőketörlesztése a megtakarítási szerződésből történik. 3. Ábra Lakástakarékpénztár szerződéses összegének felépítése Forrás: https://felugyelet.mnb.hu/intezmenyeknek/hitelintezetek/hirek/fontostudni_lakastakarekpenztarak.html 30

30 A lakástakarék tehát olyan megtakarítás és hitellehetőség egyben, melyben a betét nagysága, a megtakarítási időszak, az állami támogatás mértéke, a betéti kamatok, valamint a felvehető hitelösszeg, a hitel futamideje, kamata, törlesztő részletének nagysága, így a teljes konstrukció a szerződéskötés pillanatában előre tervezhető. A konstrukció további előnye, hogy a lakástakarékban nyilvántartott megtakarításokat 100%-ig az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garantálja, emellett kamatadó-mentes és örökölhető. Az lakástakarék különböző ún. módozatokat határoz meg, melyek a szerződéses összegben, a minimális betétszámban, a betételhelyezés és a lakáskölcsön kamatfeltételeiben és hitel futamideje, valamint a törlesztő részlet nagysága szerint térnek el egymástól. Az előtakarékoskodó azt vállalja, hogy a minimum 4 éves megtakarítási időszak alatt rendszeresen, egyenlő nagyságú betétet helyez el a lakástakarékpénztárnál. A lakástakarék betét havi összege maximum Ft lehet. Ha a szerződésben előre meghatározott feltételek teljes egészében teljesülnek, akkor a lakástakarékpénztár ezért cserébe, a törvényi szabályozás, illetve a pénztár üzletszabályzata szerint, vállalja az állami támogatás és a betéti kamat jóváírását, valamint lakáscélú kölcsönt helyez ki. A július 1-je után aláírt lakástakarék szerződések megtakarítási része nem használható föl szabadon, kizárólag lakáscélú felhasználásra van lehetőség. A lakástakarék szerződéses összege gyakorlatilag bármilyen lakáscélra felhasználható, úgymint: lakótelek, lakás, családi ház vásárlására, építésére, cseréjére nyugdíjasházban a jogosult élete végéig fennálló bérleti, lakáshasználati jog vásárlása az előtakarékoskodó használatában lévő ingatlan felújítására, korszerűsítésére, helyreállítására az előtakarékoskodó tulajdonában lévő ingatlan lakhatóságát javító közművek, kommunális létesítmények saját vagy önkormányzati közműfejlesztési társulat által történő megvalósítására, felújítására. Ilyen közmű például a csatorna, szilárd burkolatú út, központi fűtés, járda, áram-, gáz-, vízvezeték kiépítése stb. társasházi lakások lakástulajdonosainak közös tulajdonában lévő épületrészek felújításra, korszerűsítésre 31

31 a fenti célok valamelyikére pénzügyi intézménytől, biztosítótársaságtól, munkáltatótól vagy önkormányzattól felvett kölcsön vagy pénzügyi lízing kiváltására. Az előtakarékoskodónak az első 10 megtakarítási évben jár az állami támogatás. Az állami támogatás mértéke a betét összegétől függ, mértéke az adott megtakarítási évben betétként elhelyezett összeg 30%-a, maximum Forint/év lehet. Az állami támogatás elvesztésével jár, ha a megtakarítási idő nem éri el a minimális 4 évet, ha a megtakarítást külföldön szeretné az előtakarékoskodó fölhasználni, vagy ha nem lakáscélra fordította, illetve nem tudja azt hitelt érdemlően igazolni A lakástakarékpénztár piacának bővülése 2003-tól 2011-ig az OTP Lakástakarékpénztár Zrt. és a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. volt a lakástakarék piac két szereplője októberében megjelent az Erste Lakástakarékpénztár Zrt., 2013 novemberében pedig az Aegon Magyarország Lakástakarék Zrt. kezdte meg működését, így jelenleg négyszereplős a piac ig hitelezés tekintetében az alacsony kamatozású banki devizahitelek, a betétgyűjtésben pedig a magas kamatozású lekötött forintbetétek háttérbe szorították a forint lakáskölcsönt és jóval alacsonyabb betéti kamatot kínáló lakástakarékpénztárakat ra viszont a devizahitel ajánlatok eltűnése mellett a bankok magas betéti kamatai is jelentősen lecsökkentek. Bár a lakáshitelezésben az állami kamattámogatás, illetve az alacsony piaci kamatszintek miatt a kereskedelmi bankok lakáshitel konstrukciói jelenleg versenyképesek a lakástakarék kölcsönnel szemben, a betéti kamat fizetés tekintetében bizonyos ügyfélkör számára megnőtt a lakástakarékpénztárak előnye. Azoknak a lakossági ügyfeleknek kedvezőbb a lakástakarék szerződést választaniuk a banki lekötött betét helyett, akik havi rendszerességgel tudnak megtakarítani, valamint megtakarításukat lakáscéllal indítják el. 32

32 4. Ábra Lakáshitelek átlagos költsége és lekötött forintbetétek átlagkamata (%) Forrás: ereplo html A lakás-takarékpénztárban elhelyezett megtakarítások versenyelőnye egyértelműen az állami támogatás. Például egy 4 éves (45 hónap) megtakarítási idejű konstrukciót figyelembe véve az állami támogatásból és a betéti kamatból származó teljes évesített kamat meghaladhatja a 15%-ot is, ami ötszöröse a jelenleg 3% körüli átlagos betéti kamatszintnek. Ennek az előnynek hála, mintegy 50%-kal nőtt a lakástakarékpénztárak betétállománya a nemzetközi pénzügyi válság kezdete óta. 33

33 5. Ábra Lakástakarékpénztárak betétállománya (milliárd forint) Forrás: ereplo html A hitel kihelyezésben azonban kevésbé voltak aktívak a pénztárak, csak a Fundamentáról mondható el, hogy intenzíven hitelez: 2013-ban már a lakáshitelek egyharmadát a Fundamenta folyósította. Az OTP és az Erste esetében a hitelezés nagy részét a cégcsoport kereskedelmi bankja végezte a pénztár helyett, az Aegon viszont az első megtakarítási időszakok lejártakor nem az Aegon Hitellel, hanem a lakástakarékpénztárával bonyolítaná a lakástakarék kölcsönök kihelyezését. Megfigyelhető, hogy míg a bankszektor veszteségeket könyvel el, a lakástakarékpénztárak (a nemrég indult Erstét és Aegont leszámítva) nyereségesen működtek hazánkban az elmúlt években. Habár a kevés szereplő miatt a lakástakarékpénztárak betétállománya és ügyfélszáma nem elhanyagolható, a teljes pénzügyi szektorban betöltött szerepük egyelőre nem jelentős végén például a részvénytársasági hitelintézetek teljes betétállományának a 4%-a tartozott lakástakarékpénztárhoz, a meglévő hitelállománynak pedig csak a 0,7%-a. 34

34 Ennek ellenére elmondható, hogy a lakástakarékpénztárak részesedése folyamatosan emelkedik, főleg az újonnan indított, rendszeres lakossági megtakarítások piacán Ábra Lakástakarékpénztárak piaci részesedése a részvénytársasági hitelintézeti piacon Forrás: ereplo html 2.3. Befektetéshez kötött életbiztosítások 16 A befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítások a vegyes életbiztosítások által biztosított haláleseti és elérési szolgáltatások mellett, eszközalapokba való befektetési lehetőséget is kínál. A szerződő által befizetett díjakat a biztosító által felkínált és a szerződő által kiválasztott befektetési alapokhoz hasonlító, különböző kockázatú és várható megtérülésű eszközalapokba fektetik, ennek eredményeként a lejáratkori, illetve a haláleseti kifizetést elsősorban a megtakarítási időszak alatt felhalmozott befektetési egységek (unitok) és az eszközalapok árfolyama határozzák meg. A unit-linked életbiztosítás egy hosszú távon, az esetek nagy részében 10 év után megtérülő megtakarítási forma. A biztosítás rövidtávú visszavásárlása a degresszív 15 l

35 költségelvonás miatt jelentős veszteséget jelent az előtakarékoskodónak, rövid- és középtávon nehezen tehető készpénzé a megtakarítás, így elindítása tudatos pénzügyi tervezést igényel. A unit-linked életbiztosítás esetében a biztosító által megbízott vagyonkezelők foglalkoznak a befektetéssel, melynek aktuális értékét az egyéni számlákon, befektetési egységekben tartják nyilván, így a szerződő akár naponta nyomon tudja követni befektetése alakulását. A biztosító évente egyszer köteles ügyfeleit az életbiztosításuk aktuális helyzetéről, és az elmúlt évben történt változásokról írásban tájékoztatni. Emellett a befektetési egységek nettó eszközértékét az előtakarékoskodó folyamatosan ellenőrizheti a biztosítója honlapján, valamint telefonon, írásos levélben és személyesen is kérhet tájékoztatást. A lakosság körében a rendszeres díjfizetésű termékek a jellemzőek azonban forgalomban van számos egyszeri díjas unit-linked biztosítás is. A rendszeres, illetve az eseti díj minimuma biztosítónként és konstrukciónkét változhat, de jelenleg a rendszeres díjak minimuma jellemzően Ft/év, az egyszeri díjas termékek esetében pedig néhány százezer forint a minimális kezdő befizetés. A unit-linked életbiztosítás rugalmas: havi, negyedéves, féléves, éves rendszerességű díjfizetést tesz lehetővé, sőt a rendszeres díjon felül ún. eseti díjak befizetésére is van mód. Jellemző gyakorlat, hogy a biztosító a megfelelően fizetett rendszeres díjak után, néhány év elteltével hűség-bónuszként plusz összeget ír jóvá az előtakarékoskodó számláján, valamint az eseti díjak, bizonyos összeg fölötti befizetését is többletjóváírással jutalmazza. A unit-linked biztosítások esetében a költségszerkezet igen bonyolult. Azonban fontos, hogy az ügyfelek számára mégis világos és transzparens legyen annak érdekében, hogy ezt is számításba lehessen venni a megfelelő megtakarítási forma kiválasztásakor. Ezért 2009-ben a Magyar Biztosítók Szövetsége a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének bevonásával létrehozta a Teljes Költség Mutatót (TKM), mely különböző biztosítási tartamokra (10, 15, 20 év) vonatkozóan, százalékosan mutatja meg, az egyes befektetési egységhez kötött életbiztosítások összköltségét, beleértve a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is. A TKM alapján nem csak más megtakarítási termékek 36

36 költségszerkezetével lehet az adott unit-linked életbiztosításét összehasonlítani, hanem a befektetési egységhez kötött életbiztosításokat is egymással. 17 A unit-linked életbiztosítások általános költségei a következők: Eladási és vételi árfolyamkülönbség: A biztosítók egy része az eszközalapokban nyilvántartott befektetési egységekre eladási és vételi árfolyamot határoz meg. Az eladási árfolyam magasabb, mint a vételi árfolyam, így sok biztosító 3-6%-ot elvon a befektetett díjból a befektetési egységek adás-vétele során. Kezdeti költségelvonás: a biztosítók ebből fedezik az ügyfél megszerzéséből adódó költségeiket. Ennek módja, hogy a kezdeti befizetések egy részét úgynevezett kezdeti egységként tartják nyilván, és azokból az egyéb (felhalmozási egységeknek nevezett) egységektől eltérően bizonyos ideig kezdeti költséget vonnak le. Az elvonás a kezdeti befektetési egységek 5-8%-át is elérheti. Adminisztrációs költség: fix összegű, havi Ft nagyságú, adminisztrációs vagy kezelési költséget is felszámol a biztosító társaság. Alapváltási díj: Egyes biztosítók már az első alkalommal, mások általában a harmadik alkalom után számítanak fel külön díjat, ha az ügyfél váltani szeretne az eszközalapok között. Ennek a díjnak a nagysága az átváltott tőke kb. 2-3 ezreléke. Biztosítási kockázati díja: A befektetett díj egy részéből a biztosító levonja a termékben foglalt biztosítás kockázati díját, ami az ügyfél nemétől, életkorától és a haláleseti szolgáltatás összegétől, valamint a kiegészítő biztosításoktól függ. A kiegészítő biztosítás nélküli unit-linked életbiztosítás két fő szolgáltatása: 1. elérési szolgáltatás: a tartam lejáratakor vagy a megtakarítás teljes visszavásárlásakor fizeti ki a befektetési egységek aktuális értékét az elérési kedvezményezett számára

37 2. haláleseti szolgáltatás: a biztosított halála esetén a garantált biztosítási összeg vagy a befektetési egységek aktuális értéke közül a nagyobb összeget fizeti ki a haláleseti kedvezményezett számára A befektetési egységhez kötött életbiztosítások piacának átrendeződése Az alábbi grafikon is szemlélteti, hogy a unit-linked életbiztosítások értékesítésének től elindult növekedése IV. negyedévében érte el a csúcsát, több mint 18 milliárd forintos új állománydíjjal, majd a pénzügyi válság hatására egy több, mint 65%-os esés következett, mely a II. negyedévében bekövetkező mélypontról vissza korrigált és 2010 végére ismét 17,5 milliárd forint körül mozgott. Ezt követően azonban újabb esésnek indult és I. és II. negyedéve között például jelentősen, 39%-al esett vissza. A ban tapasztalható stagnálást követően 2014-ben, a nyugdíjbiztosításokra bevezetett adókedvezmény hatására lassú növekedésnek indult az új kötések állománydíja. 7. Ábra Új unit-linked életbiztosítások állománydíja 2007.I II. Forrás: ta_nem_volt_ilyen html Az ügyfelek nem szívesen mondják föl a rendszeres díjas unit-linked életbiztosításokat, mivel a visszavásárlási érték az idő előtti visszavásárlás esetén sokszor kevesebb, mint az addig befizetett tőke. Azonban a biztosítóknak folyamatosan számolniuk kell a 38

38 visszavásárlások mellett a pl. nemfizetés miatti törléssel, a díjmentesítéssel, valamint azzal, hogy számos lejáró szerződést az ügyfelek nem kötnek újra. Emiatt a biztosítók reálértéken is egyre kisebb díjbevételre tesznek szert. 8. Ábra Negyedéves díjbevételek a unit-linked életbiztosítási piacon I I. Forrás: ta_nem_volt_ilyen html Az életbiztosításokban lévő lakossági vagyon, az ún. díjtartalék alakulását tekintve látható, hogy az 1990-től tapasztalható exponenciális díjtartalék növekedés 2011-ben megtorpant, majd 2012-től esni kezdett második negyedévében például 22,7 milliárd forinttal több visszavásárlás történt, mint amennyi díjbefizetés, így ennyivel csökkent három hónap alatt a díjtartalék. Az újonnan kötött életbiztosítások nem tudták tartani a lépést a lejáró állományokkal, amit tovább súlyosbított az életbiztosítások egyik biztosítótól a másihoz történő átkötése, ami általában csökkenti a teljes piac által kezelt vagyont. A 2012-es évben bekövetkezett esést követően, a unit-linked életbiztosítások díjtartaléka 2013 végére már 990 milliárd forint körül mozgott, majd 2014-ben újra átlépte az 1000 milliárd forintos lélektani határt, III. negyedév végére pedig az 1075 milliárd forintot. 39

39 9. ábra Az életbiztosítási díjtartalék állománya 1990 I I. Forrás: ta_nem_volt_ilyen html Az életbiztosítások más lakossági megtakarítási formákhoz képest második felétől láthatóan visszaszorulóban vannak a háztartások pénzügyi eszközein belül. A első negyedévében még 6,2%-ról másfél év alatt 5,8%-ra esett vissza az életbiztosítások aránya, tehát az egyéb megtakarítási, befektetési formák folyamatosan ügyfeleket vonnak el az életbiztosítási piactól. Például a nem részvény értékpapírok már 2010-től 5% feletti éves állománynövekedést értek el, és a betétek aránya is nőtt, pedig a devizahitelek rögzített árfolyamon való végtörlesztése elvileg a legkevésbé likviddé tehető megtakarításokat, mint pl. a unit-linked életbiztosítás kisebb mértékben érintette. 40

40 10. Ábra Életbiztosítások aránya a háztartások pénzügyi eszközeiben I I. Forrás: ta_nem_volt_ilyen html Az életbiztosítási piac kihívásait a következő évekre úgy lehet összefoglalni, hogy egyrészt a közvetítők munkáját és díjazását kell optimálissá tenni, és a unit-linked életbiztosítások általános költségszerkezetét javítani és átláthatóbbá tenni, másrészt felvenni a banki termékekkel a versenyt a kisösszegű, rendszeres megtakarítások piacán, mert egyenlőre a banki megtakarítási programok és lakástakarékpénztárak jelentős ügyfélmennyiséget akvirálnak, nagyrészt adózási előnyök és az állami támogatás miatt Nyugdíjbiztosítás 19 Magyarországon nyugdíjbiztosításnak nevezhető az olyan életbiztosítási konstrukció, amit től kötöttek meg, tartama a szerződés megkötésekor aktuális nyugdíjkorhatárhoz igazodik, és öregségi nyugdíj elérése, halál vagy minimum 40%-os rokkantság esetén szolgáltat. Az szja. törvény szerint az állam évente 20%, de maximum Ft összegű adókedvezménnyel támogatja a nyugdíjbiztosításokat. 18 n html

41 Január 1-jétől a biztosítók a meglévő unit-linked életbiztosításaik mellé csatolt, a nyugdíjbiztosításnak minősítés feltételeit megteremtő záradékkal értékesítették a lakossági ügyfelek számára a nyugdíjbiztosításokat, akik ettől kezdve már igénybe vehetik az adókedvezményt. A szabályozás bevezetését követően a piacon magas és alacsony költségszerkezetű nyugdíjbiztosítások is megtalálhatóak voltak. Az átlagos TKM az MNB márciusi közlése szerint 5,21% volt, de lehetett 9% fölötti TKM-el rendelkező terméket is találni. Ennek hatására a Magyar Nemzeti Bank egy július 1-jétől érvényes ajánlást fogalmazott meg, melyben többek között felső költséghatárt állapított meg a nyugdíjbiztosítások tekintetében. Az ajánlás szerint a 10 éves lejáratú nyugdíjbiztosítások teljes költség mutatója legfeljebb 4,25%, a 15 éveseké 3,95%, a 20 éveseké 3,5% lehet az ajánlott értéket maximum 2 százalékponttal haladhatják meg a biztosítók, de csak megfelelő indoklás mellett. Az MNB ajánlás alapelvei: A nyugdíjbiztosítások legyenek egyszerűek, átláthatóak, különösen a konstrukció és a költségek tekintetében. Az ügyfél az igényeihez ténylegesen igazodó szerződést köthessen. A termékfejlesztés során figyelembe vegyék az ügyfelek érdekeit: értékállóak legyenek és ügyfélelőnyt biztosítsanak. A szerződési cél meghiúsulásának elsősorban adójogi jogkövetkezményei legyenek, a biztosító abban ne váljon érdekeltté. A biztosítók ösztönzési rendszere segítse elő a szerződés hosszú távú fennmaradását és céljának megvalósulását. Minél alaposabb, szakszerűbb és az értékesített termékek sajátosságához illeszkedő legyen a tanácsadás. Az adózási ösztönző ténylegesen az ügyfél nyugdíjcélú megtakarítását gyarapítsa https://felugyelet.mnb.hu/data/cms /2_2014_mnb_ajanlas_a_nyugdijbiztositasokrol.pdf 42

42 Az MNB ajánlása tartalmazza azt is, hogy járadékszolgáltatási lehetőség legyen nyugdíjbiztosításokban, ami a nyugdíjba vonulást követően élethosszig tartó jövedelemforrást jelent. A legcélszerűbb járadék ebben az esetben az életjáradék. Az ajánlás alapján a biztosítónak a megtakarítás legalább 25-30%-át az életjáradékos időszak fedezetére kéne fenntartania. Az MNB fontosnak tartja továbbá, hogy unit-linked életbiztosításokban bevezetésre kerüljenek az ún. céldátum eszközalapok, melyek életciklus szemléletű befektetési lehetőséget jelentenek. Az ilyen eszközalapok pl. tartalmaznának véggaranciát, vagyis legalább a tartam végére vonatkozó hozamgaranciát Nyugdíj előtakarékossági konstrukciók Magyarországon az utóbbi években átalakult a nyugdíjrendszer korábbi, három-pilléres modellje. Korábban az első pillérnek az állami, felosztó-kirovó nyugdíjrendszert neveztük, második pillérnek a kötelező magánynyugdíjpénztárt, harmadik pillérnek pedig az önkéntes nyugdíjpénztárt. A kötelező magánnyugdíjpénztár tagok esetében a tőlük levont nyugdíjjárulék 8%-a a kötelező magánnyugdíjpénztárba, míg 1,5%-a az állami nyugdíjrendszerbe került. A kötelező magánnyugdíjpénztár az erre vonatkozó november 1-jétől hatályos törvényi rendelkezések következményeként, január 1- jétől gyakorlatilag megszűnt november 1-jétől a dolgozóktól levont egyéni nyugdíjjárulék mértéke egységesen 10% lett, mely ettől kezdve megosztás nélkül, maradéktalanul a Nyugdíjbiztosítási Alapba kerül. A korábbi három pillérből tehát napjainkban csak kettő működik, ami felértékelte az előző alfejezetben bemutatott nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár, valamint a korábban is létező, államilag támogatott, alternatív nyugdíj előtakarékossági forma, a Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ), lakossági megtakarításokban betöltött szerepét. 43

43 Önkéntes nyugdíjpénztár Az önkéntes nyugdíjpénztár egy olyan államilag támogatott nyugdíj előtakarékossági forma, melynek célja hogy a munkával eltöltött aktív évek során, az adózott jövedelemből vállalt pluszbefizetésekkel képezzen megtakarítást a pénztártag számára. A kiválasztott önkéntes nyugdíjpénztárt kínáló intézmény a nyugdíj előtakarékosság számlához hasonlóan egyéni nyugdíjszámlát vezet ügyfelei részére, melyen folyamatosan nyilván vannak tartva a befizetések, az elért hozamok és a 20%-os adókedvezmény jóváírása. Az önkéntes nyugdíjpénztár rendszeres tagdíját a pénztártag választhatja meg, de minimális mértéke havonta általában Ft. A kiválasztott rendszeres tagdíjon felül, tetszőleges időközönként van lehetőség egyösszegű, ún. eseti befizetésekre is. A nyugdíjpénztári tagdíjat fizetheti magánszemély, vagy a munkáltató is átvállalhatja. 21 A befizetett tagdíjakat a nyugdíjpénztár három különböző tartalékban helyezi el: Fedezeti tartalék: maga ez egyéni számla, ebből nyújtja a pénztár a szolgáltatást tagjai számára. Erre a számlára a rendszeres díj nagyságától és pénztártól függően kb. a tagdíj 90%-át könyvelik el. Működési tartalék: a nyugdíjpénztár működési kiadásainak finanszírozására szolgál Likviditási tartalék: a nyugdíjpénztár likviditásának fenntartására és a befektetési kockázatok kiküszöbölésére képzik. 22 Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál ún. befektetési portfóliók érhetők el, melyek kiválasztásával a fedezeti tartalékban megtakarított pénz hosszú távú befektetési stratégiáját szabhatja meg a pénztártag. Általában 3-5 db, pl. konzervatív, kiegyensúlyozott, növekedési, dinamikus és hasonló fantázianevű portfóliók közül lehet választani. Az optimális portfólió meghatározásánál figyelembe kell venni a tervezett megtakarítási időszak hosszát, az egyes portfóliókhoz kapcsolódó várható hozam mértékét és a kockázatviselési hajlandóságot. 21 https://www.erstenyugdijpenztar.hu/hu/mi_a nyugdijpenztar.html 22 https://www.otppenztarak.hu/hu/o html 44

44 Az önkéntes nyugdíjpénztárban összegyűjtött megtakarításhoz csak 10 éves tagsági jogviszony után lehet hozzájutni adó- és járulékmentesen. Amennyiben a pénztártag 10 évnél korábban éri el a nyugdíjkorhatárt vagy nyugdíjjogosultságot szerez, a megtakarítást adóköteles jövedelemként veheti föl. Az önkéntes nyugdíjpénztárból való kilépésre, vagy a nyugdíjba vonulás előtt a megtakarítással való rendelkezésre csak a tagság 10. évét követően van lehetőség. 10 éves tagsági viszonyt elteltével a megtakarítás által elért hozam adómentesen felvehető, azonban a tőke részleges vagy teljes felvétele SZJA és EHO fizetési kötelezettséget von maga után. A nyugdíjjogosultság (öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság stb.) elérésekor a nyugdíjpénztárban felhalmozott tőke abban az esetben vehető fel adóvalamint járulékmentesen, ha a pénztártag december 31. előtt lépett be a pénztárba, és rendelkezik 3 éves tagviszonnyal, vagy december 31. után lépett be, és idő közben a tagsági jogviszonya eléri a 10 évet. Az önkéntes nyugdíjpénztár nyugdíjszolgáltatásának három fajtája: egyösszegű kifizetés járadékfizetés egyösszegű kifizetés és járadékfizetés kombinációja 23 Az önkéntes nyugdíjpénztár adókedvezményének növekedése Fontos változás, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári magánszemély által történt befizetései esetében az adókedvezményének 20%-os mértéke a évben a korábbi szabályozás szerinti maximum Ft/évről, maximum Ft/évre módosult. Az önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és önsegélyező pénztári befizetések adókedvezményét a korábbi gyakorlatnak megfelelően továbbra is össze kell vonni, tehát az így elért együttes adókedvezmény mértéke sem lehet több évenkénti Ft-nál. A nyugdíjpénztári adókedvezmény továbbra sincs jövedelemkorláthoz kötve https://www.erstenyugdijpenztar.hu/hu/onk_szolg_nyomtatv.html 24 https://www.erstenyugdijpenztar.hu/hu/adokedv.html 45

45 Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ) 25 A Magyar Nemzeti Bank megfogalmazása szerint a NYESZ egy speciálisan nyugdíjra használható értékpapír alapú, de tőkefedezeti alapon működő számlatípus. A számlán nyilvántartott tőkéből a számlatulajdonos értékpapírokat tud vásárolni, illetve el is tudja adni azokat, a tranzakciók reprezentálásának érdekében pedig folyamatosan nyilvántartják a személyes értékpapír portfólió értékét. A nyugdíjak évekről való gondoskodást az állam 20%-os előtakarékossági támogatásnak nevezett adókedvezménnyel támogatja. A nyugdíj előtakarékossági számlát már Ft kezdeti díj befizetésével meg lehet nyitni bármely ilyen számlát kínáló befektetési szolgáltatónál vagy banknál, ezt követően pedig elindulhat a megbízás megadása a szolgáltató által kínált megtakarítási, ill. befektetési termékek vásárlására vonatkozóan. A számlán történő megtakarítás igen rugalmas, ugyanis a díjfizetés gyakoriságát és mértékét a szolgáltató nem határozza meg, azonban a számlavezetéssel összefüggésben felmerülő költségek megfizetésére természetesen kötelezi az ügyfelét a szolgáltató. A NYESZ három számlatípusa a következő: Nyugdíj pénzszámla: ezen tartják nyilván az önkéntes befizetéseket, a más számláról ide átutalt pénzösszegeket, az állami támogatást és a befektetés, valamint az állami támogatás hozamát. Nyugdíj letéti számla: ezen a számlán a dematerializált értékpapírok nyilvántartása történik. Nyugdíj értékpapír számla: itt a nyomdai úton előállított értékpapírok adás-vétele van nyilvántartva. A nyugdíj előtakarékossági számlán nyilvántartott tőke a céljának megfelelően, csak a nyugdíjas kor elérését követően válik adómentesen felvehetővé január 1-je előtt nyitott szerződések esetén a számlanyitás adóévét követő 3. évtől történő felmondás esetén adómentes a nyugdíjszolgáltatás, míg január 1-je után pedig csak akkor, ha a NYESZ-t a kifizetés évét megelőző 10. adóévben, vagy annál korábban indították el. A nyugdíjas kor elérése előtti pénzkivétel a korábban jóváírt adókedvezmények 20% büntetőkamattal megnövelt összegének visszafizetésével jár. Nem nyugdíjszolgáltatásnak

46 minősülő pénzkivétel esetén pedig személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell a kifizetés után fizetni. A nyugdíj előtakarékossági számla előnyei tehát, hogy a 20%-os adókedvezmény jóváírás mellett a nyugdíjas kor elérése esetén adómentesen, tehát kamat- és nyereségadó mentesen lehet hozzájutni a számlán felhalmozott tőkéhez, amely a számlatulajdonos halála esetén előre megjelölt kedvezményezett személyre örökíthető. Befektetési szempontból pedig fontos, hogy számlatulajdonos szabadon dönthet a szolgáltató által nyújtott kereteken belül, hogy mibe szeretné fektetni a pénzét, valamint jelentős biztonságot jelent, hogy a tőkefedezeti alapú működésnek köszönhetően a számlatulajdonos által befizetett összeg garantált. 1. táblázat Államilag támogatott nyugdíj előtakarékossági konstrukciók összehasonlítása Adójóváírás mértéke Összevont adókedvezmény Nyugdíjbiztosítás 20%, de maximum Ft/év Önkéntes nyugdíjpénztár 20%, de maximum Ft/év NYESZ 20%, de maximum Ft/év A nyugdíjbiztosításra, az önkéntes nyugdíjpénztárra (az egészségpénztárral és az önsegélyező pénztárral együtt) és a NYESZ-re együttesen max Ft/év adókedvezmény igényelhető. Várakozási idő 10 év 10 év 10 év Nyugdíjba vonuláskor (min. 10 vagy 15 év Nyugdíjba Nyugdíjba vonuláskor, előtte Hozzáférés után), előtte a vonuláskor, előtte: a támogatás támogatás 120%-ának 10. évtől, SZJA+EHO 120%-ának + adók + adók megfizetése mellett megfizetése mellett megfizetése mellett Rendszeres díj Általában Ft/hótól már havi Ft/hó-tól Ft kezdeti befizetés után szabadon meghatározható Kamatadó 5. évtől kamatadó kamatadó mentes kamatadó mentes mentesség mentes Örökölhető? Igen Igen Igen Forrás: 6HX8O1#utm_source=adozona.hu&utm_medium= &utm_campaign=ado_weekly alapján saját szerkesztés 47

47 2.5. Értékpapírok Ebben a fejezetben a teljesség igénye nélkül veszem sorra a lakosság körében leginkább népszerű értékpapírok, valamint az ún. tartós befektetési szerződés jellemzőit. Az egyes értékpapírfajtáknak a háztatások megtakarítási portfólióján belül betöltött szerepét a következő fejezetben részletesen bemutatom Állampapírok 26 Állampapírnak nevezzük azt az értékpapírt, melyet az állami költségvetés, államkincstár az állam adóságának finanszírozására bocsát ki, valamint az adósság tényét azt megtestesítő értékpapírba foglalja. Állampapír kibocsátásakor az állam arra vállal kötelezettséget, hogy az állampapírt vásárló félnek, vagyis a kölcsön adónak adósságot törleszt, tehát az értékpapír tartalmának megfelelően kamatot és járadékot fizet. Az állam szinte csak kötvényekhez hasonló konstrukciójú értékpapírokat bocsát ki, illetve elmondható, hogy a legtöbb országban az állam a kötvény jellegű értékpapír-konstrukciók piacának leginkább domináns szereplője. Napjaink magyar gyakorlata szerint az egy évnél hosszabb futamidejű papírokat államkötvénynek, az éven belüli futamidejű eszközöket kincstárjegynek nevezzük. Az államkötvény a Magyar Állam arra vonatkozó közvetlen és feltétel nélküli kötelezettségvállalását jelenti, hogy az értékpapíron szerepeltetett névértéket és annak előre meghatározott kamatát vagy egyéb járulékait meghatározott módon és időben megfizeti. Az államkötvény a legtöbb esetben dematerializált, névre szóló értékpapír, melyeket az Államadóság Kezelő Központ (ÁKK Zrt.) aukciókon hoz forgalomba. Az aukció a Budapesti Értéktőzsde üzemeltetésében lévő MMTS kereskedési programrendszer keretein belül működő aukciós funkcióban bonyolódik le. Az államkötvényt természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek egyaránt megvásárolhatják. 26 Járosi Péter et al. [2007]: Pénzügyek alapjai. Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest o. 48

48 Az államkötvényeket jellemzően 3, 5, 10 és 15 éves futamidő, valamint változó, illetve fix kamatozás mellett értékesítik, de jelenleg 4, 6 éves futamidőre is van példa. A fix kamatozású államkötvények esetén már a kibocsátáskor közzé teszik a kamatfizetési periódusokra a kifizetendő kamat nagyságát, míg változó kamatozásnál a kamatmegállapítás ideje és módja van rögzítve, a kifizetendő kamat csak egy adott kamatfizetési kamatperiódusra ismert. Az utóbbi években elterjed gyakorlat, hogy a kibocsátó gyakran a 6 hónapos diszkont kincstárjegyek aukciós átlaghozamának megfelelő kamatot fizet ki az államkötvények után. A diszkont kincstárjegyek futamideje a kibocsátást követő 1 évig terjedhet, az elmúlt években 1, 3, 6 és 12 hónapos futamidővel kerültek bevezetésre. Fontos, hogy a diszkont kincstárjegy nem fizet kamatot, így befektetési szempontból akkor előnyös, ha névérték alatt lehet megvásárolni, majd a futamidő végén a névértéket fizeti ki a kibocsátó, tehát a diszkont a névérték és a vételár különbségét jelenti. A diszkont kincstárjegyet szintén dematerializált formában bocsátják ki, devizakülföldiek, devizabelföldi természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek vásárolhatják, és az értékpapírt ebben a körben a futamidő alatt szabadon átruházható. A diszkontkincstárjegyek aukciós szisztémája szinte teljesen megegyezik az államkötvények aukciós rendjével, a másodlagos forgalom során az adásvétel az elsődleges forgalmazóknál, valamint a Magyar Államkincstár fiókjaiban zajlik. A kamatozó kincstárjegyek jogi kereteit a diszkont kincstárjegyekre is vonatkozó 286/2001. (XII. 26.) Kormányrendelet a kincstárjegyekről tartalmazza. A kamatozó kincstárjegy futamideje szintén egy évig terjedhet. A jegyzési időszak első hetében diszkont áron, második hetében pedig névértéken lehet megvásárolni őket. A diszkont áron való értékesítés azért szükségszerű, mert a kamatozó kincstárjegynél az ellenérték megfizetésére a jegyzés időpontjában kerül sor. A kamatozás kezdőnapjának a jegyzést követő hét keddjét tekintjük, ez alapján a konstrukció lejárata a szerdai napra esik. A futamidő végén fizetett kamatot a befektető a törlesztéssel együtt kapja meg. A kamatozó kincstárjegy egy fix kamatozású, dematerializált állampapír, devizabelföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek vásárolhatnak meg, és ebben a körben a futamidő alatt szabadon átruházhatnak. A Magyar 49

49 Államkincstár fiókhálózatában a kamatozó kincstárjegyek árjegyzése tekintetében az az alapelv érvényesül, hogy az ár a fiókhálózaton belül a diszkont kincstárjegyek esetén érvényes vételi árakhoz hasonló hozamszintet követő hozamot biztosítson. Az állam évekkel ezelőtt forgalomba hozta az egyéves futamidejű Kincstári Takarékjegy I., valamint a kétéves futamidejű Kincstári Takarékjegy II. értékpapír-konstrukciókat is. A kincstári takarékjegy egy olyan névre szóló, átruházható kincstárjegy típus, amit kizárólag devizabelföldi természetes személy vásárolhat meg, és sajátosan csak az engedményezés hatályával ruházható át. A kincstári takarékjegy a folytonos kibocsátása miatt a kibocsátott mennyiség erejéig folyamatosan megvásárolható, így a befektetők az értékesítés megszüntetéséig tetszés szerint hozzájuthatnak az állampapírhoz. A Kincstári Takarékjegy I. a vásárlást követő 1 évben bármikor visszavásárolható, és a visszavásárlás utolsó napja a vásárlással megegyező naptári nap. A kincstári takarékjegy 12 hónapon túl, a visszavásárlás időpontjától függetlenül nem kamatozik tovább, és az összes forgalmazó visszaváltja. A hozama fix és lépcsős kamatozású, ami arra utal, hogy a kamat mértékét a befektető a vásárlás és a visszavásárlás között eltelt idő determinálja, a kamatszint a maximumát a futamidő végén éri el. Visszaváltáskor a befektetőnek az érvényes kamat, egész hónapokra jutó, időarányos része jár vissza, valamint a törlesztés is ekkor történik meg. A kincstári takarékjegy kizárólag nyomtatott formában jelenik meg, értékesítése pedig a portahivatalokon keresztül történik. A kincstári takarékjegy címletei Ft, Ft, Ft, Ft, Ft névértékűek lehetnek. A Kincstári Takarékjegy II. konstrukció feltételei megegyeznek a Kincstári Takarékjegy I. kondícióival, de a lejárata a vásárlástól számított maximum 2 év, legfeljebb eddig kamatozik a takarékjegy Részvények 27 A részvény névre szóló, tagsági jogokat megtestesítő, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír fajta. 27 Járosi Péter et al. [2007]: Pénzügyek alapjai. Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest o. 50

50 A részvényest a korábbi vagyoni hozzájárulásáért cserébe az adott társaságtól a kiszámított adózott eredmény közgyűlés által felosztásra rendelt része után, a vagyoni hozzájárulása arányában, alanyi jogon osztalék illeti meg tehát az osztalék a részvény hozadéka. Az adózott eredmény felosztásra kerülő részét a részvények névértékének arányában kell a részvényesek között felosztani. Osztalék kifizetés csak akkor lehetséges, ha a társaság számviteli szabályok szerint kiszámolt saját tőkéje eléri a társaság alaptőkéjét. Az rendes osztalék kifizetéséről a közgyűlésnek az éves beszámoló elfogadásával párhuzamosan kell határoznia. A részvénynek a következő típusai vannak: törzsrészvény, elsőbbségi részvény dolgozói részvény kamatozó részvény visszaváltható részvény A törzsrészvényhez nem kapcsolódik különleges tagi jogosultság, ez tekinthető a részvények alapfajtájának. Az elsőbbségi részvények különböző részvényosztályokba sorolhatóak, a részvényosztályokon belül pedig különböző mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvényeket bocsátanak ki (osztalék elsőbbséget, likvidációs elsőbbséget, valamint szavaz elsőbbségi jogot biztosító részvények). A részvényosztályokon belüli különböző részvénysorozatokba tartozó részvények névértékének, illetve előállítási módjának minden esetben meg kell egyeznie. Dolgozói részvényt csak az adott társaságnál munkaviszonyban álló, teljes vagy részmunkaidőben dolgozó személyek birtokolhatnak. A dolgozói részvény ingyenesen vagy kedvezményes áron bocsátható ki a dolgozók számára. A kamatozó részvény tulajdonosának a névérték alapján előre megaszabott mértékű kamat jár, melyet a társaság az adózott jövedelemből finanszíroz. A évi IV. törvény a gazdasági társaságokról úgy rendelkezik, hogy kamatozó részvény az adott vállalat 51

51 alaptőkéjének maximum 10%-át elérő mértékig hozható forgalomba. Abban az esetben, ha a társaság saját tőkéje nem éri el az alaptőkéjét, nem fizethető ki a kamat. A visszaváltható részvény olyan részvénytípus, amely alapján a kibocsátandó részvényre a részvénytársaságot vételi jog, vagy a részvény tulajdonost eladási jog illeti meg, az alapszabályban meghatározott feltételrendszer szerint, illetve olyan, ami az említett két jogot egyszerre is megtestesíti. Az alaptőke 10%-át meg nem haladó mértékben van lehetőség visszaváltható részvény kibocsátására. A vételi, illetve eladási jog érvényesítésének feltételeit a részvénytársaság alapszabályában kell előre meghatározni Befektetési jegyek 28 A befektetési alap a befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátása által létrehozott és működtetett vagyontömeg, a befektetési jegy tehát a befektetési alapok működtetéséhez kapcsolódó értékpapír fajta. A befektetési alapok kezelését a befektetési jegyek értékesítésével, a befektetések hozamával megteremtett vagyontömegen, a befektetők érdekében végzi az alapkezelő. Az alapkezelési tevékenysége során az alapkezelő először egy általa közzétett befektetési elvek mentén működő alapot hoz létre, majd a portfóliójában lévő eszközöket saját döntése alapján, de a meghirdetett elvek szerint adja el és vásárolja meg. Alapkezelővé csak olyan részvénytársaság válhat, amely 100 millió forint jegyzett tőkével alapult meg, és kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkezik. Alapkezelési tevékenységet csak felügyeleti engedéllyel rendelkező társaság végezhet. A jelenlegi szabályozás szerint az alapkezelő portfólió-kezelést, értékpapír-kölcsönzést és befektetési tanácsadást is végezhet. A befektetési alapok működtetésének másik fontos szereplője a befektetési alap letétkezelője, aki olyan Magyarországon működő hitelintézet lehet, amely az alapkezelő megbízásából a következő tevékenységeket végzi el: a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzése és az ehhez kapcsolódó kezelés, 28 Járosi Péter et al. [2007]: Pénzügyek alapjai. Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest o. 52

52 befektetési alap értékpapírszámlájának és bankszámlájának vezetése a befektetési jegyek eladásával és visszavásárlásával, a nettó eszközérték megállapításával, és a hozamok kifizetésével kapcsolatos tevékenység, az alapkezelő ellenőrzése. Nettó eszközértéknek nevezzük a befektetési alap portfóliójában megtalálható eszközök értékének és a portfóliót terhelő összes lehetséges kötelezettségének különbségét. A befektetési alap saját tőkéje az alap indulásakor és működése közben máshogy értelmezhető. Induláskor a tőke a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyenlő, azonban a működés során szerzett befektetési eszközök értéke folyamatosan változik. A befektetési alap működés során növekvő tőkéje további befektetések vásárlását, és a befektetési jegyek tulajdonosai számára hozamot jelenti. A befektetési jegy hozama a tőkenövekmény része, melyet az alapkezelő a befektetési jegyek után köteles kifizetni. A befektetési alapok mellett szól, hogy a töredéktőkék összegyűjtésére koncentrálnak, így a kisebb megtakarítások is eljutnak a befektetési piacra. A kisbefektetők önmaguktól nem tudnák kihasználni a minimális összegű befektetésükkel a diverzifikáció előnyeit, míg a befektetési alap képes erre. Továbbá a kisbefektetők nagy részének nincs ideje, képzettsége, szakértelme és nincsenek eszközei arra, hogy aktívan menedzselje befektetése portfólióját. A befektetési jegyek igen népszerűek a kisbefektetők körében, akik közvetlenül nem lennének képesek a tőkepiacon érvényesülni, azonban egy befektetési alapon keresztül az ott elérhető hozamokra tehetnek szert fontos azonban tudni, hogy nagyobb kockázatvállalás esetében a befektetési alap veszteséget is termelhet. A befektetési alapok lehetnek nyílt- és zártvégűek. A nyíltvégű alapok alapkezelője visszaváltható befektetési jegyeket értékesít, így azok visszavásárlását a befektető kérésére, a befektető által meghatározott napon, a letétkezelőn keresztül, nettó eszközértéken köteles lebonyolítani. A zárt végű befektetési alapok ezzel szemben határozott időre jönnek létre, tehát az alapkezelő az alap lejárati ideje vagy az alap felszámolása előtt semmiképpen nem 53

53 válthatja vissza a zárt alap befektetési jegyeit. Amennyiben a befektető meg akar válni a befektetési jegyeitől, azt csak egy másik személynek való eladás útján teheti meg. Magyarországon 2002 januárjától a magyar szabályozás és az EGK 85/611/EGK irányelvének összhangba hozásának érdekében bővült az alapok mozgástere a befektetési lehetőségek tekintetében, ennek eredményeként a befektetési alapok a befektetés tárgyát illetően értékpapír- vagy ingatlanalapként jöhetnek létre. Ez azért fontos, mert így az értékpapíralapokon belül európai befektetési alap, alapokba befektető befektetési alap, indexkövető befektetési alap, származtatott ügyletekbe fektető befektetési alap, valamint különleges alapok is konstruálhatók Tartós Befektetési Szerződés (TBSZ) 29 A tartós befektetési szerződés legfőbb előnye, hogy az a természetes személy, aki ilyen számlán helyezi el magtakarításait, a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, részben vagy egészben mentesül az elért hozamok utáni adó megfizetése alól. A tartós befektetési szerződés célja a hosszú távú megtakarítás, melyért cserébe a meghatározott feltételek teljesítése esetén részlegesen vagy teljesen mentesül a megtakarító természetes személy a hozamot terhelő adó megfizetése alól. A tartós befektetési számla elindításához legalább Ft, illetve ennek megfelelő deviza szükséges. A jogszabályok alapján tartós befektetési szerződést befektetési szolgáltatóval, illetve hitelintézettel lehet kötni. Kétféle tartós befektetési számla létezik, melyek akár egyszerre is megnyithatóak, azonban nincs mód közöttük tranzakcióra. Az egyik számlán lekötött betét helyezhető el, a másikon pedig a részvények, kötvények, befektetési jegyek tarthatóak. Fontos, hogy egy naptári éven belül egy szolgáltatónál csak egy-egy betéti, illetve értékpapír befektetések nyilvántartására szolgáló számla nyitható. A szerződés két időszakra osztható, melyek közül az első a számlanyitás éve, vagyis a felhalmozási időszak. A számlanyitás naptári évének végéig van lehetőség tőkét felhalmozni, és a megtakarítást elhelyezni a számlán

54 A felhalmozási időszakot a lekötési időszak követi, melynek lehetséges hossza 3 vagy 5 év. A lekötési időszak alatt a számlára további megtakarítás befizetése nem lehetséges. Abban az esetben, ha a lekötési időszak lejárta előtt akármekkora összegű pénz kivétel történik, az a számla megszűnését vonja maga után, és a számlán lévő összeg átvezetésre kerül egy normál bank- vagy értékpapírszámlára. Amennyiben a szerződés nem kerül meghosszabbításra a 3 éves lekötési időszak végén, úgy kedvezményes, 10%-os adót kell fizetni a befektetések hozama vagy kamata után. Ez a kedvezményes adó a lekötési időszak 3. és 5. éve között is 10%, azonban ha a megtakarítási összeg az 5. év végéig a tartós befektetési számlán marad, ezt követően a befektetések kamata, illetve hozama után nincs adófizetési kötelezettség. Ha 3 éven belül pénzfelvétel történik, megszűnik a szerződés, és a jelenleg hatályos jogszabálynak megfelelően 16% kamatadót, valamint 6% egészségügyi hozzájárulást (EHO) kell megfizetni a kamatnyereség után. 11. ábra A Tartós Befektetési Szerződés működése a után kötött szerződések esetében Forrás: A TBSZ konstrukció működése 2010 és 2014 között 2010-ben a TBSZ konstrukció indulásakor nagyon sok szerződést nyitottak az ügyfelek, melyeknek a nagy része betétei számla volt, ami az akkori magas betéti kamatok miatt kedvező választás volt. A bankbetétek kamatcsökkenésének következtében azonban 55

55 kezdett kiegyenlítődni a betéti számlák és az értékpapír számlák aránya és 2013 között pedig már az értékpapírszámla nyitások domináltak, melyhez az állampapírok kedvező árazása és a befektetési jegyek korábbi kimagasló hozama is hozzájárult. A augusztus 1-jétől bevezetett, kamatjövedelmekre kirótt 6%-os egészségügyi hozzájárulás a július 31-ig megnyitott TBSZ-számlán elhelyezett megtakarításokat nem terheli, így a korábban megszokott év végi számlanyitási-aktivitás emelkedéssel ellentétben 2013-ban, az első félévben nőtt meg jelentősen a tartós befektetési szerződések száma. Ügyfélcsoportokat tekintve korábban az volt a jellemző, hogy a privát- és prémium banki ügyfelek választották a TBSZ-számlákat, mivel nekik volt lehetőségük arra, hogy évekig lemondjanak a megtakarításuk felhasználásáról, azonban 2013 második felétől kezdve egyre inkább érdeklődtek az átlag lakossági ügyfelek is a konstrukció iránt. A TBSZ szektor a 2010-es bevezetése óta tekintélyesesen növekedett, 2013-ban a nyolc legnagyobb banknál a TBSZ-en kezelt vagyon meghaladta a 700 milliárd forintot, amely tartós befektetési számlát jelent. Ezzel a TBSZ részesedése a lakossági megtakarítások állományának 7%-át érte el, nem sokkal több, mint 3 év alatt. A piaci információk emellett arra engednek következtetni, hogy a lakossági betétek kb. 15%-a és az értékpapíroknak kb. 25%-a van TBSZ-számlán nyilván tartva. 30 Idén további pozitív változás történt a szabályozásban, ugyanis január 1-jétől lehetőség nyílt arra, hogy a tartós befektetési számlákon nyilvántartott teljes összeg átvihető legyen más hitelintézethez vagy befektetési szolgáltatóhoz anélkül, hogy ez a lekötési időszak megszakítását jelentené, vagy adófizetési kötelezettség keletkezne. A pénzügyi intézmények között azonban kizárólag pénzösszegek mozgathatók, így a szolgáltató váltás előtt a lekötött betéteket fel kell oldani, illetve az értékpapírokat el kell adni, viszont ilyen esetben, ha a további feltételek fennállnak, adófizetési kötelezettség sem terheli a befektetést. 30 tes_elol html 56

56 3. A lakossági megtakarítási portfólió összetételének változásai Ebben a fejezetben összefoglalom, hogy a gazdasági környezet változásai milyen hatással voltak az egyes megtakarítási formák arányára a lakosság teljes megtakarítási portfóliójában, tehát hogyan befolyásolták annak összetételét A megtakarítási portfólió összetétele a 2008-as nemzetközi pénzügyi válság kirobbanásáig A lakosság megtakarításai, különösen a háztartások pénzügyi vagyonának szerkezete jelentős befolyással van a teljes gazdaság működésére, mivel a vállalatok beruházásait és az államháztartás többletkiadásait belföldön jórészt a háztartási szektor finanszírozza. A háztartások bruttó pénzügyi vagyonában végbemenő módosulások mögött mindig több tényező állhat. A mozgásokat okozhatják egyrészt a háztartások pénzügyi tranzakciói, vagyis a bruttó pénzügyi vagyon elemeit tekintve a háztartások folyó megtakarításai, másrészt a pénzügyi eszközök állományát befolyásoló átértékelődések, illetve az ún. egyéb volumenváltozás, de ennek hatása mellékes. A tranzakciók és az átértékelődések vagy erősítik egymást, vagy épp egymással ellentétes irányúak is lehetnek egy adott időszakban. A lakosság megtakarítási portfóliója, tehát a háztartások pénzügyi eszközeinek összetétele viszonylag stabil maradt a 2000-es évek alatt, de az egyes hangsúlyeltolódások kapcsán különböző trendek figyelhetők meg. A nem részvény értékpapírok, vagyis az állampapírok, kötvények szerepe bizonyos fokig csökkent a háztartások pénzügyi eszközein belül, míg a részesedések (pl. befektetési jegyek, üzletrészek) és a részvények együtt 35% közelében maradtak. A részvények részaránya némileg csökkent, a nagyobb mértékben jelenlévő üzletrészek aránya ezzel szemben növekedett; a befektetési jegyek aránya 2007-ig nőtt, utána csökkenésnek indult, de ezek a belső mozgások alapvetően nem voltak nagy volumenűek. A biztosítástechnikai tartalékok, tehát az életbiztosítási díjtartalékok és nyugdíjpénztári díjtartalékok részesedése 2007 végéig stabilan növekvő trendet követett, azonban ban, a nyugdíjpénztári díjtartalékok jelentős értékvesztése megszakította ezt a trendet. 57

57 A betétek és a készpénz együttes aránya 2004 és 2009 között a pénzügyi eszközök 40%-a körül mozgott. Ezen időszak alatt a készpénz aránya konzisztensen 8-9% volt, tehát a 2007-ben kicsúcsosodó, időszakos negatív kilengés első sorban a betéteknek volt tulajdonítható. 12. ábra A háztartások pénzügyi eszközeinek összetétele I I. Forrás: (Matheika Zoltán et al. [2009] 7. o.) 2000-től egészen 2007-ig a pénzügyi eszközök összessége felértékelődött, vagyis a pénzügyi eszközök értéknövekedése kiegészítette a tranzakciók okozta értéknövekedést ban ezzel szemben a háztartások pénzügyi vagyona jelentős leértékelődést szenvedett el. Első sorban az életbiztosítási díjtartalékok és főleg a nyugdíjpénztári díjtartalékok, a tőzsdei részvények, valamint a befektetési jegyek veszítettek értékükből. Ez a leértékelődés okozta tehát a korábban említett, a biztosítástechnikai tartalékok állományon belüli részarányában bekövetkezett csökkenést első negyedévében a biztosítási tartalékok leértékelődésnek vége szakadt, de ez nem a korábbi trend végét jelezte, ugyanis a biztosítástechnikai tartalékok leértékelődése tovább folytatódott, de az első negyedévben a valutakészletek és a devizabetétek forintgyengülésből adódó felértékelődése kompenzálta ezt. 58

58 A pénzügyi eszközök tranzakcióit tekintve elmondható, hogy ezek mennyisége és összetétele természetesen erősebben fluktuált, mint a korábban felhalmozott megtakarítások összessége. A korábban említett, az összetételt illető két tendencia, vagyis a nem részvény értékpapírok visszaszorulása, és ezzel párhuzamosan a biztosítástechnikai tartalékok részesedésének növekedése, elsődlegesen a tranzakcióknak tulajdoníthatóak. A biztosítástechnikai tartalékoknál 2008-tól kimutatható trendforduló láthatóan a leértékelődés következménye, ugyanis a biztonságtechnikai tartalékok tranzakciókban való részesedése 2007 és 2009 között továbbra is bővült. Az állomány csökkenése tehát a 2008-ban végbement nagyarányú értékvesztés miatt következett be ábra A háztartások vagyonát érintő változások összetevői I. Forrás: (Matheika Zoltán et al. [2009] 7. o.) 31 Matheika Zoltán et al. [2009]: A lakossági megtakarítások mértéke, formái és becslések a regionális eloszlásáról. 59

59 A 2008-ban a háztartások összességében 600 milliárd forinttal növelték a bankbetétekben nyilvántartott megtakarításaikat, miközben a befektetési jegyekben tartott vagyont hasonló nagyságrenddel csökkentették. Ez az átcsoportosítás nagyrészt a csökkenő kockázatvállalási hajlandóságnak, valamint a hozamok módosulásának volt köszönhető. Ennek egyik kézenfekvő oka lehet, hogy a nemzetközi pénzügyi válság kitörésének következtében a lakosság az alacsonyabb kockázattal bíró megtakarítási konstrukciók felé fordult, amire megfelelő megoldás volt a megtakarított tőke bankbetétben való elhelyezése. Ezt a feltételezést megerősíti az a tény, hogy főleg az éven belüli lekötésű bankbetétek aránya növekedett. A tapasztalatok alapján lakossági ügyfelek döntéshozatalában gyakorlat, hogy a bankbetétek kamatát összehasonlítják a befektetési jegyek visszatekintő hozamával. A pénzügyi válság kitörését követően a bankbetétek kamatai, majdnem 300 bázispontot emelkedtek, a bankbetét emiatt kedvezőbb befektetési lehetőségnek mutatkozott A portfólió átrendeződése és a lakossági megtakarítások fellendülése A 2008-as nemzetközi pénzügyi válságot követő megtakarítási trendet tekintve megállapítható, hogy a háztartások nettó pénzügyi megtakarításai a korábbi évekhez képest nagymértékben emelkedtek. Az emelkedés legfőbb oka mérlegkiigazítás volt, vagyis amíg a válság előtt a lakossági ügyfelek többletfogyasztásukat hitelből finanszírozták, addig a válság kitörését követően kiadásaikat mérsékelték, és a jövedelmek kisebb részét fogyasztották el a fennmaradó részt pedig hiteleik törlesztésére és pénzügyi eszközök felhalmozására fordították. Ennek következménye, hogy bár a magyar gazdaság a válság előtt jelentős külső forrásokra szorult, a válság kitörését követően a háztartások alkalmazkodási képességének köszönhetően ez a kitettség fokozatosan csökken. A lekötött betétek a 2009 végére elért 5405 milliárd forint nagyságú állománya bár ezt követően fél éven keresztül zsugorodott, de 2010 II. negyedéve és 2012 III. negyedéve között gyakorlatilag folyamatosan bővülni tudott. A háztartások pénzügyi eszközinek állampapírban tartott állománya 2009 folyamán, mintegy 200 milliárd forinttal csökkent, majd 2010 és 2011 között stagnált. A befektetési jegyek állománya a III. negyedévét követő egy évben egy jelentős, 500 milliárd 60

60 forintos csökkenést szenvedett el, de ezt követően 2011 első félévének végéig 600 milliárd forinttal tudott gyarapodni, így a befektetési jegyek állománya ekkorra ismét elérte, és meg is haladta a válság előtti méretét. A lakosság készpénztartása 2010-ben mérsékelt ütemben kezdett el emelkedni, amit ben egy intenzív emelkedés követett, így a két év alatt összesen kb. 450 milliárd forintos emelkedés volt tapasztaltató. Ezt a trendet 2011 utolsó negyedévétől kezdve a devizahitelek rögzített árfolyamon való kiváltása szakította meg, ugyanis az előtörlesztések jó része a lakosság készpénz állományából történt. Az életbiztosításokban lévő lakossági vagyon a válságot követően, 2010 második feléig növekedni tudott ben a további növekedés helyett stagnált, majd 2012-ben jelentős mértékben lecsökkent. A 2012-es hullámvölgy után ismét emelkedés következett, melynek eredményeként a unit-linked életbiztosítások díjtartaléka 2013 végére már 990 milliárd forint körül mozgott, majd 2014-ben újra átlépte az 1000 milliárd forintos lélektani határt, 2014 III. negyedévének végére pedig az 1075 milliárd forintot. Határozott trendként értelmezhető, hogy 2012 és 2014 között a háztartási szektor elkezdte rendkívül intenzíven növelni az állampapírokban és befektetési jegyekben tartott megtakarítási állományát. Az állampapírokban tartott megtakarítások mintegy 1200 milliárd forinttal emelkedtek, míg a befektetési jegyekben tartott megtakarítások több mint 1000 milliárd forinttal. Bár a lakossági ügyfelek 2012-ben még csak az új megtakarításaikat fektették be értékpapírba, addig 2013-ban már a bankbetéteik egy részéből is állampapírt és befektetési jegyet vásároltak. Az átcsoportosítás következtében mindössze 1 év alatt több mint 700 milliárd forinttal csökkent a lakosság betétben tartott megtakarítási állománya. Az alábbi ábrán az is kivehető, hogy második felétől a lakosság készpénzállománya is a korábbi éveket meghaladó lendülettel és mértékben emelkedett. 61

61 14. ábra A lakosság pénzügyi eszközeinek változása (kumulált tranzakciók) IV I. Forrás: (Kékesi Zsuzsa Kóczián Balázs [2014] 2. o.) Az utóbbi időszak portfólió-átrendeződésének egyik jellemző eleme tehát a háztartási szektor állampapír vásárlása. A lakosság az elmúlt két évben a korábbi éveket jóval meghaladó mennyiségben vett állampapírt, aminek hatására 2013 végére már majdnem 2000 milliárd forinttal finanszírozta az államháztartást. Fontos megemlíteni, hogy a háztartási szektorban a leginkább keresett állampapírfajta az egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy és 2014 között a lakossági állampapír vásárlásnak közel 75%-a Kamatozó Kincstárjegy volt. 62

62 15. ábra A lakosság állampapír vásárlása* valamint a bankbetétek és Kamatozó Kincstárjegyek kamata Forrás: (Kékesi Zsuzsa Kóczián Balázs [2014] 3. o.) A Kamatozó Kincstárjegy állományemelkedését befolyásoló legfontosabb faktorok: A Kamatozó Kincstárjegy kamata ebben az időszakban átlagosan 1%-ot meghaladóan volt magasabb, mint a legfeljebb egyéves lejáratú bankbetétek átlagos kamata. Az állampapírok a befektetési jegyekkel együtt abba a befektetési termékkörbe tartoznak, melyre a augusztus 1-jétől, pl. a bankbetétek kamatjövedelmére kivetett, 6%-os egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni. A Kamatozó Kincstárjegyek értékesítése egyszerre számos helyen történik, ugyanis azt a Magyar Államkincstár kirendeltségein, nyolc kereskedelmi bank fiókhálózatában és online is meg lehet vásárolni. A befektetési jegyek állományában történt növekedés 2013-ban csúcsosodott ki, ekkor a lakossági ügyfelek 1000 milliárd forintot meghaladó tőkét fektettek be különböző 63

63 befektetési alapoknál (14. ábra). A múltban a befektetési jegyek vásárlásával kapcsolatban azt figyelhettük meg, hogy a lakosság általában a bankbetétek kamatával hasonlítja össze a befektetési jegyekre hozzáférhető hozaminformációkat, amely a befektetési jegyeknél tipikusan a visszatekintő hozamot jelenti. A befektetési alapok közül a pénzpiaci alapok forrásellátottsága volt a legmagasabb, melyekben jellemzően rövid lejáratú állampapírokat és bankbetéteket tartanak második felétől mind a bankbetétek kamata, mind a kötvények hozama fokozatosan csökkent, így a befektetési alapok visszatekintő hozama, ami nagyrészt a korábbi kötvény és betéti kamatoktól függött, állandóan meghaladta a bankbetétek aktuális kamatát, vagyis a háztartási szektor számára, a 2008-as folyamathoz hasonlóan, ismét a befektetési alapok magasabb visszatekintő hozama volt vonzóbb. Emellett az is indokolja a befektetési jegyek vásárlását, hogy az azokon keresztül megvett állampírokra adókedvezmény érvényes, mivel ha az adott befektetési alap a forrásainak minimum 80%-át forintban nyilvántartott állampapírokba fekteti be, akkor a befektetési alap által a befektetőnek kifizetendő hozamot nem terheli 6%-os egészségügyi hozzájárulás. Megfigyelhető, hogy ennek az említett két tényezőnek köszönhető, hogy az 2012 és 2014 között a legnagyobb mennyiségű és leggyorsabb forrásbeáramlás a kötvényalapoknál jelentkezett. Az állampapírok és befektetési alapok keresletének alakulása mellett fontos tény, hogy a lakosság készpénzkereslete is az előző évekét felülmúló mértékben növekedett. A magasabb készpénztartás okai között lehet említeni, hogy egyrészt a csökkenő infláció szignifikánsan csökkentette a készpénztartás költségeit, másrész 2012 utolsó negyedévét követően egyre inkább emelkedett a készpénz intenzív kiskereskedelmi forgalom. Emellett a 2013 elején bevezetett tranzakciós illeték, valamint a 2014 elejétől havi 150 ezer forintig illetékmentesen felvehető készpénz is erősítette a háztartási szektor készpénztartását. A háztatások már 2012-től az állampapírokat és befektetési jegyeket kezdték el előnyben részesíteni, de ettől függetlenül folyamatosan helyeztek el megtakarításokat bankbetétben is végétől a háztartási szektor a devizahitelei kedvezményes, rögzített árfolyamon való végtörlesztéséhez ugyan felhasználta bankbetéteinek egy részét, de a teljes 2012-es év egészét figyelembe véve a lakossági betétállomány csak kismértékben csökkent. 64

64 2013-ban ezzel szemben már jelentős betétkivonás volt megfigyelhető. A betétállomány csökkenés dacára, a háztartások pénzügyi eszközei között továbbra is a bankbetétek (és az üzletrészek) voltak jelen a legnagyobb arányban. Nem csak a háztatások pénzügyi eszközeinek állománya emelkedett az elmúlt években, hanem a háztartások nettó pénzügyi vagyona is, melynek oka a ben lezajlott rögzített árfolyamon végtörlesztett devizahitelek miatti hiteltartozás-állomány csökkenés volt, ami így a nettó pénzügyi vagyon növekedését tette lehetővé. 16. ábra A lakosság pénzügyi megtakarításainak megoszlása és bruttó pénzügyi eszközeinek GDP arányos értéke* Forrás: (Kékesi Zsuzsa Kóczián Balázs [2014] 5. o.) Az említett trend ellenére a bankbetétek részaránya egyelőre még nagyobb a háztartások pénzügyi vagyonán belül, mint az állampapíroké és a befektetési jegyeké összesen. Azonban 2007-hez és 2010-hez viszonyítva a befektetési jegyek és az állampapírok súlya 65

65 az utóbbi években jelentősen emelkedett, így elképzelhető, hogy a portfólió-átrendeződés hatására a lakosság tulajdonában lévő értékpapírok állománya rövid időn belül meghaladhatja a bankbetét állományt. 17. ábra A háztartások belföldi betét- és értékpapír-állománya I I. Forrás: (Kékesi Zsuzsa Kóczián Balázs [2014] 5. o.) Fontos megjegyezni, hogy a háztartási szektor bankbetét-állományának csökkenése a bankrendszer forrásoldalán nem okozott feszültséget, ugyanis a lakosság által preferált befektetési alapok egy része bankbetétekben helyezte el az ügyfelek befektetésre szánt tőkéjét, így összességét tekintve a bankrendszer forráscsökkenése jóval kisebb volt, mint amit a közvetlen lakossági betétkivonás okozott Kékesi Zsuzsa Kóczián Balázs [2014]: Értékpapír vs. bankbetét Miben takarít meg a lakosság? 66

66 4. A HÁZTARTÁSOK NETTÓ PÉNZÜGYI VAGYONÁNAK ALAKULÁSA 2000 és 2009 KÖZÖTT 4.1. A nettó pénzügyi vagyon relatív stagnálásának háttere 2000 elején az háztartások teljes bruttó pénzügyi vagyona még kicsivel a GDP 60%-a fölött állt, azonban 2007 végére már elérte a GDP 95%-át. Ez a növekedés nem számít kirívónak, ugyanis fontos látni, hogy a bruttó pénzügyi vagyon gyakorlatilag szinte mindig nő, mivel ritkán fordulhat elő, hogy egy adott időszakban a lakosság egyáltalán ne tudjon megtakarítani. Ennek következtében az a jelenség, hogy a háztartások éves bruttó folyó megtakarításainak a GDP-hez viszonyított aránya meghaladja a GDP növekedési ütemét, az esetek nagy részében természetszerű, így a bruttó pénzügyi vagyonban bekövetkező növekedés nem tekinthető különlegesnek. Ezzel szemen a nettó pénzügyi vagyon növekedése, mely során a háztartások hitelállományát is figyelembe vesszük, korántsem ilyen egyértelmű. A fejlett országokhoz való felzárkózáshoz ugyanis a nettó pénzügyi vagyon nagymértékű növekedésére lenne szükség. Összehasonlításként, a Magyarországhoz leginkább hasonlítható Portugáliában 2008-ban a nettó pénzügyi vagyon a háztartások jövedelmének 150%-át is meghaladta, ami a megfelelő magyarországi aránynak mintegy másfélszeresét jelenti. Magyarországon a háztartások nettó pénzügyi vagyona a vizsgált időszak alatt, a GDP-hez viszonyítva végig 60% közelében stagnált. 67

67 18. ábra Háztartások tartozása és nettó pénzügyi vagyona a GDP százalékában, Forrás: (Matheika Zoltán [2008] 2. o.) Ez a relatív stagnálás tehát a háztartások bruttó vagyonának folyamatos növekedése mellett történt, így egyértelmű, hogy ennek hátterében a háztartások kötelezettségeinek intenzív növekedése állt. A háztartások kötelezettségállománya 2000 elején csak a GDP 6%-át tette ki, azonban 2003 IV. negyedévében már elérte a 20%-ot, 2007 végére pedig a GDP-hez viszonyított 30% körül mozgott I. negyedévében a kötelezettségállomány meghaladta a GDP 40%-át. Ez magyar viszonylatban jelentős emelkedésnek számít, azonban összehasonlítva az euróövezet országaival, az ott tapasztalható GDP-hez viszonyított 60%-os átlagos arányhoz képest még alulmarad ig a hitelállomány növekedéséhez leginkább az ingatlanhitel-felvételek járultak hozzá, azonban ezt követően megnőtt a fogyasztási hitelek aránya a teljes hitelállományban. Bár a bruttó pénzügyi vagyon növekedése is ingadozott időnként, a háztartások nettó pénzügyi vagyonának mozgását nem az, hanem a követelésállomány drasztikus emelkedése befolyásolta. 68

68 Fontos megemlíteni, hogy a háztartások pénzügyi vagyonának alakulását a megtakarítási, és hitelfelvételi döntések mellett, a vagyonelemek fel és leértékelődésének hatás is befolyásolja és 2007 között a háztartások bruttó pénzügyi eszközei jelentős, majdnem 3400 milliárd forintot kitevő felértékelődésen mentek keresztül. A felértékelődésnek csaknem 80%-a az üzletrészek felértékelődésének köszönhetően következett be. Ennek az éveken át tartó felértékelődésnek a hiányában a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 2007 végére nem a GDP 94%-át, hanem legfeljebb a 81%-át érte volna el. 2. táblázat A háztartások pénzügyi vagyonának változása és a változás összetevői, (%) Forrás: (Matheika Zoltán [2008] 3. o.) Ebből következik, hogy a háztartások nettó pénzügyi vagyona nem relatív stagnálást, hanem a GDP-hez viszonyítva jelentős mértékű csökkenést mutatott volna 2000 és 2007 között, ha kizárólag a megtakarítási tranzakciókat tekintenénk, ugyanis kötelezettségállomány esetében nem volt tapasztalható felértékelődési tendencia A lakosság jövedelmének, fogyasztásának és hitelfelvételi aktivitásának összefüggései 2001 és 2005 között a GDP növekedés aránylag egyenletes volt, ezzel szemben a háztartások pénzjövedelmének volumenében kilengések voltak tapasztalhatóak, a reálkeresetek és a fogyasztási kiadások pedig rendkívül volatilisen ingadoztak (3. 69

69 táblázat). A vizsgált időszak első jelentős keresetnövekedéssel jellemezhető éveiben a fogyasztási kiadások nagysága inkább a reálkeresetek mozgását követte, azonban 2004-től inkább az összjövedelem mozgásához igazodott. 3. táblázat Kiemelt makrogazdasági mutatók, (%) Forrás: (Matheika Zoltán [2008] 4. o.) Emellett az is elmondható, hogy a fogyasztási kiadások csak bizonyos simítással 33 követik a reálkeresetek által kijelölt trendet ben és 2003-ban a reálkeresetek intenzív emelkedése mellett, a fogyasztási kiadások némileg kisebb mértékben emelkedtek ben a reálkeresetek nagymértékű esését pedig a fogyasztási kiadások volumenének kisebb mértékű csökkenése követte. Ez a simítás azonban nem igazán erőteljes, ugyanis látható, hogy a fogyasztás növekedési ütemében még a simítás mellett is jelentékeny kilengések voltak megfigyelhetőek a 2000-es évek folyamán. A tranzakciók 12 havi görgetett adataiból kiolvasható, hogy bár a háztartások bruttó megtakarításának értékében nem következett be komolyabb esés, a stabilizációs csomag 2006 végén történt bevezetéséig, a bruttó megtakarítások valójában mégis stagnáltak a évi, állami intézkedések által generált bérrobbanás ellenére. 33 A fogyasztás simításának nevezik azt a gyakori jelenséget, amikor a fogyasztás alakulása egyenletesebb, mint a jövedelemé tehát a jövedelem növekedéséhez vagy csökkenéséhez a fogyasztás többnyire azonos irányú, de mindenképpen kisebb mértékű változása párosul. 70

70 18. ábra A háztartások negyedéves pénzügyi tranzakciói, (12 havi görgetett adatok) Forrás: (Matheika Zoltán [2008] 6. o.) Ebben a két évben a GDP-hez viszonyított bruttó megtakarítási ráta is csökkent. Ez arra enged következtetni, hogy a háztartási szektort a nagyarányú béremelkedés arra ösztönözte, hogy a korábban kényszerűen elhalasztott fogyasztást bepótolja. Ezzel egy időben az állami lakástámogatások jelentős kiszélesítésének hatására az ingatlanhitelek kihelyezése is rendkívüli mértékben növekedett. Ez azért fontos tényező, mert a fogyasztási láz és a hitelfelvételi láz egybeesése a háztartások nettó finanszírozási képességének lenullázódását vonta maga után. Ezt a folyamatot 2005-ig két korrekció követte: kormányzati intézkedésekkel szűkítették a lakáshitel felvételt érintő kedvezményeket, valamint 2004-ben a költségvetési béreken keresztül féken tartották a reálkereset növekedését. Ez a bruttó megtakarítások terén egy ideig az óvatossági szempontok térnyerését hozta magával, így a GDP-hez viszonyított bruttó megtakarítási ráta két éven keresztül növekedni tudott a nettó hitelfelvételi ráta ezzel párhuzamos csökkenése mellett. A hitelfelvételek értéke ettől függetlenül jóval meghaladta a 2002 előtti években tapasztalt mértéket, tehát megállapítható, hogy a hitelfelvételi aktivitás viszonylag stabil maradt. 71

71 4.3. A közötti időszak folyamatai 2005-ben ismét háttérbe szorult az óvatossági motívum, így 2006-ra véget ért a korrekció. A hitelfelvételi kedv ismét megélénkült, ennek hatására a háztartások nettó pénzügyi megtakarítási rátája 2006-ban újból csökkent. Ennek legfontosabb oka az volt, hogy akkorra jelentéktelen állami támogatással bíró forinthitelek helyett, megjelentek a viszonylag alacsony kamatozású devizahitelek. A 2006 őszétől, a reálkeresetekben lezajlott csökkenés sem akadályozta a lakosság dinamikus hitelfelvételi aktivitását. A háztartások egyértelműen simították fogyasztásukat, így a növekvő hitelfelvétel, a görgetett nominális értékét tekintve, csökkenő bruttó megtakarítással párosult, tehát a jövedelmek romlása meglepő módon szinte semmilyen fogyasztást visszafogó reflexet nem váltott ki lakosságból. Fontos motívum, hogy míg 2003-ban a felvett hitelek több mint 65%-a lakáshitel volt, addig 2007-ben ez az arány kb. 30%-ra esett vissza. A KSH adati szerint a lakáshiteleken belül a 2003-ban folyósított hitelállomány 85%-a államilag támogatott hitel volt, azonban 2007-ben ez az arány 13%-ra zuhant vissza. Az MNB statisztikája alapján a 2003-ban a hitelnövekmény 75%-a forinthitel volt, viszont 2007-ben a felvett hiteleknek több mint a 100%-a devizahitel volt, ugyanis a forinthitel felvétel egyenlege negatív tartományba fordult: a forinthitel állomány nominálisan csökkent ban a lakosság a megugró fogyasztását még nagyrészt a dinamikusan emelkedő keresetekből finanszírozta, a hitel célja pedig elsősorban ingatlanvásárlás volt. Azonban 2007-ben, amikor a reáljövedelmek folyamatosan csökkentek, a folyó bruttó megtakarítások redukálódása, illetve a korábbi megtakarítások felélése mellett a hitelek járultak hozzá ahhoz, hogy a háztartások megközelítőleg szinten tudták tartani a fogyasztásra szánt kiadásaikat. Érdemes megjegyezni, hogy a közötti hitelexpanzió nem csak a háztartások magatartásának következménye, hanem annak a hitelkínálati sokkoknak is, amit a hitelkártyák gyors terjedése, valamint a bankok egyre élesedő versenyének következményei, mint a hitelfeltételek enyhítése és lakossági ügyfelek számára kecsegtető, de egyben jelentős kockázattal bíró hitelek (lásd, jenalapú hitel) elterjedése jelentett. Tehát a háztartások egy részénél, a gazdasági és jövedelmi helyzetével nem harmonizáló hitelfelvételében, a hitelező bankoknak is komoly szerepe van. 72

72 19. ábra Ingatlanhitel- és egyéb hitelfelvételek január Forrás: (Matheika Zoltán et al. [2009] 9. o.) Az MNB adatai alapján, Európai Uniós viszonylatban a magyar háztartások GDP-hez viszonyított adósságállománya a vizsgált időszakban jóval elmarad az euróövezettől, azonban az adósságállománynak a háztartások pénzvagyonához mért aránya, és a törlesztő részleteknek a háztartások jövedelméhez mért aránya tekintetében Magyarország ban már túlszárnyalta az eurózónát. Ez azt jelenti, hogy növekedett azoknak a háztartásoknak az aránya, melyeknek teljes bevétele alacsonyabb volt, mint a megélhetési költségek és a hitelek törlesztő részletének összege szeptemberéig a háztartások reáljövedelmei növekedtek, azonban a bruttó megtakarításaik nominális összértéke ebben az év első három negyedévben is alulmúlta az egy évvel korábbi szintet, miközben a hitelfelvételi állomány némileg tovább nőtt. A változást a 2008 őszén kitört nemzetközi pénzügyi válság hozta, mely tovább rontotta a lakosság megtakarítói magatartását utolsó és 2009 első negyedévében a háztartások bruttó pénzügyi megtakarításai az egy évvel korábbi szinthez képest nominálisan is alacsonyabbak voltak. Ebben az összesen féléves időszakban a megtakarítások értéke rendkívül alacsony, a 2004 azonos időszakában mért szintre süllyedt. 34 Matheika Zoltán [2008]: Megtakarítások, jövedelem, fogyasztás 73

73 A hitelfelvétel tekintetében még súlyosabb változások következtek be: 2008 IV. negyedévében a háztartások bruttó hitelfelvételének és a hitel-visszafizetésének egyenlege jelentősen visszaesett, 2009 elején pedig egyenesen negatív tartományba lépett a hitelfelvételi egyenleg, amihez hasonló 1992 óta nem történt. A háztartási szektor által felvett hitelállomány összetételét tekintve elmondható, hogy ez a drasztikus csökkenés a nem banki jellegű hitelintézeteknél, az ún. pénzügyi vállalkozásoknál jelentkezett a legnagyobb mértékben. A zuhanás a nem jelzálog alapú devizahiteleket érintette leginkább, így a hitelfelvétel szigorítása, vagyis a hitellehetőségek szűkölése elsődlegesen a hitelből való fogyasztás fenntartását akadályozta meg. Amíg 2009 I. negyedévében a hitelfelvételi egyenleg, valamint az egyéb kötelezettségek tranzakcióinak egyenlege negatív volt, a kötelezettségek piaci értéken mért állománya mégis tovább növekedett, amit a devizahitelekre ható forintgyengülés miatt lezajlott, nagymértékű felértékelődésnek köszönhető. A háztartások kötelezettségeinek esetében a forintgyengülés tehát negatív jelenség, mivel az a devizatartozásokat értékeli fel, ezzel szemben a háztartás pénzügyi eszközeire a forint gyengülése pozitív hatással volt, ugyanis a lakossági devizaeszközök értéke nőtt ennek következtében. A probléma abból ered, hogy ez a két állomány nincs egyensúlyban, ugyanis a pénzügyi eszközökön belül a devizaeszközök aránya csupán 6% volt, míg a háztartások kötelezettségein belül a devizahitelek aránya a 2000 elején mért kb. 4%-os szintről, 2009-re több mint 70%-ra emelkedett. 74

74 20. ábra A háztartások hitelállományának szerkezet I I. Forrás: (Matheika Zoltán et al. [2009] 10. o.) A pénzügyi tranzakciók tekintetében az arányváltozás nem folyamatosnak, hanem inkább törésszerűen jelentek meg ig az új hitelfelvételeken belül a forinthitelek voltak többségben, majd ezt követően, szinte átmenet nélkül a hitelfelvételek többsége devizahitel lett, majd 2009 első negyedévéig gyakorlatilag folyamatosan a devizahitelek domináltak. Látható, hogy több olyan negyedév volt, amikor a forinthitel-felvétel egyenlege negatív volt, vagyis a háztartási szektor leépítette forinthitel-tartozásait. Mivel a devizatartozások a háztartások tejes kötelezettségének kb. 70%-át jelentették, a forintgyengülés nagymértékben növelte a tartozások állományának forintban kifejezett értékét, attól függetlenül, hogy I. negyedévében a devizahitel-felvétel értéke a negatívba tartományban mozgott Matheika Zoltán et al. [2009]: A lakossági megtakarítások mértéke, formái és becslések a regionális eloszlásáról. 75

Kiből lehet milliomos? Körséta a befektetések világában

Kiből lehet milliomos? Körséta a befektetések világában Kiből lehet milliomos? Körséta a befektetések világában Szalay György szakértő Pannon Egyetem Veszprém 2015. október 12. 1 2 Pénzügyi pozíció az egyes életszakaszokban Több megtakarítás, mint adósság Egyszerű

Részletesebben

Tájékoztató a lakás-takarékpénztárak (ltp.) által nyújtott lakáscélú megtakarítási és hitellehetőségekről

Tájékoztató a lakás-takarékpénztárak (ltp.) által nyújtott lakáscélú megtakarítási és hitellehetőségekről Tájékoztató a lakás-takarékpénztárak (ltp.) által nyújtott lakáscélú megtakarítási és hitellehetőségekről A lakás-takarékpénztárakban elhelyezett megtakarítások és a megtakarításokhoz kapcsolódó hitelfelvétel

Részletesebben

Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok ÖtletAdó

Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok ÖtletAdó Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok ÖtletAdó A jelen tájékoztatóban nyújtott adóügyi következményekre vonatkozó információk az idei évre szólnak, pontosan csak az ügyfél egyedi körülményei alapján

Részletesebben

Lakástakarék. válságálló megtakarítás mindenkinek 2010. Lakossági Igazgatóság

Lakástakarék. válságálló megtakarítás mindenkinek 2010. Lakossági Igazgatóság Lakástakarék válságálló megtakarítás mindenkinek 2010. Lakossági Igazgatóság Röviden a termékről A konstrukció pénzáramlása Szerződéses összeg (kiutalás) Betételhelyezés (49-96 hónap) Kölcsöntörlesztés

Részletesebben

H I R D E T M É N Y LÉBÉNY-KUNSZIGET TAKARÉKSZÖVETKEZET KAMATAI

H I R D E T M É N Y LÉBÉNY-KUNSZIGET TAKARÉKSZÖVETKEZET KAMATAI Lébény-Kunsziget Takarékszövetkezet 9155 Lébény, Fő út 85. H I R D E T M É N Y LÉBÉNY-KUNSZIGET TAKARÉKSZÖVETKEZET KAMATAI Hpt. 279.. 15. bekezdés értelmében tájékoztatjuk Kedves Ügyfeleinket, hogy a hirdetményben

Részletesebben

Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok ÖtletAdó

Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok ÖtletAdó Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok ÖtletAdó A jelen tájékoztatóban nyújtott adóügyi következményekre vonatkozó információk az idei évre szólnak, pontosan csak az ügyfél egyedi körülményei alapján

Részletesebben

ÖtletAdó. Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok

ÖtletAdó. Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok ÖtletAdó Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok Az alább leírtak nem minősülnek sem adótanácsadásnak, sem a jogszabályok hivatalos értelmezésének, kizárólag általános tájékoztatási célt szolgálnak.

Részletesebben

Pénzügyi szolgáltatások és döntések. 2. előadás. Bankbetétek

Pénzügyi szolgáltatások és döntések. 2. előadás. Bankbetétek Pénzügyi szolgáltatások és döntések 2. előadás Bankbetétek Az előadás részei a vállalkozások pénzeszközeinek befektetése banki betétkonstrukciók legfontosabb jellemzőik az összehasonlításhoz, értékeléshez

Részletesebben

nyugdíjbiztosítás Hosszú távú nyugdíjcélok,

nyugdíjbiztosítás Hosszú távú nyugdíjcélok, Hosszú távú nyugdíjcélok, nyugdíjbiztosítás Alapozza meg nyugdíjas éveit! Kezdjen megtakarítani mielőbb, hogy a gondtalan évek alatt az anyagi kérdések se okozhassanak problémát! ÖNGONDOSKODÁS 22 Milyen

Részletesebben

nyugdíjbiztosítás Hosszú távú nyugdíjcélok, Szeretné megalapozni jövője anyagi biztonságát?

nyugdíjbiztosítás Hosszú távú nyugdíjcélok, Szeretné megalapozni jövője anyagi biztonságát? Hosszú távú nyugdíjcélok, nyugdíjbiztosítás Szeretné megalapozni jövője anyagi biztonságát? Kezdjen megtakarítani mielőbb, hogy a nyugdíjas évek alatt a pénzügyi kérdések ne okozhassanak problémát! ÖNGONDOSKODÁS

Részletesebben

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE Kötelező Öngondoskodás Figyelő Heti Válasz Konferencia 2010. november 24. Vízkeleti Sándor I. A háztartások megtakarításai nőni kezdtek 12,0 10,0 8,0 Háztartások nettó finanszírozási

Részletesebben

lakáscélú előtakarékosság Tervezzen előre Lakásvásárlást tervez? Szeretné segíteni gyermekei otthonteremtését? Korszerűsítené meglévő házát, lakását?

lakáscélú előtakarékosság Tervezzen előre Lakásvásárlást tervez? Szeretné segíteni gyermekei otthonteremtését? Korszerűsítené meglévő házát, lakását? Tervezzen előre lakáscélú előtakarékosság Lakásvásárlást tervez? Szeretné segíteni gyermekei otthonteremtését? Korszerűsítené meglévő házát, lakását? A megtakarítások mellett állami támogatáshoz is juthat,

Részletesebben

kockázatai A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások

kockázatai A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások kockázatai Mennyiben jelenthet megoldást befektetési/megtakarítási céljai elérésére, nyugdíjas évei, illetve gyermekei anyagi biztonságára nézve a befektetési

Részletesebben

A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában

A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában 2009.03.17. 10:22 A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában Pénztárkonferencia 2006. november 8-9. PSZÁF Előadó: dr. Csányi Sándor Elnök-vezérigazgató OTP Bank Magyarország a lakossági megtakarítási

Részletesebben

(forint ügyletekhez) Hirdetménye. Érvényes: 2015. szeptember 01-től visszavonásig. Természetes személyek által nyitható takarékbetétek kondícióiról

(forint ügyletekhez) Hirdetménye. Érvényes: 2015. szeptember 01-től visszavonásig. Természetes személyek által nyitható takarékbetétek kondícióiról Érvényes: 2015. szeptember 01-től visszavonásig Természetes személyek által nyitható takarékbetétek kondícióiról KAMATMÉRTÉKEK 1. Könyves betétek a./ Kamatozó takarékbetétkönyv éves kamat EBKM - Látraszóló

Részletesebben

Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe a hazai megtakarítási és nyugdíj-el. előtakarékossági piacon

Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe a hazai megtakarítási és nyugdíj-el. előtakarékossági piacon MOTTÓ: MAGUNK FORMÁLJUK SZERENCSÉNKET, S ÚGY HÍVJUK SORS... Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe a hazai megtakarítási és nyugdíj-el előtakarékossági piacon Előadó: dr. Hardy Ilona Előadó: az Aranykor

Részletesebben

MEGTAKARÍTÁS HIRDETMÉNY

MEGTAKARÍTÁS HIRDETMÉNY MEGTAKARÍTÁS HIRDETMÉNY Meghirdetve: 2012. december 12. Hatályos: 2012. december 27. 1 I. Lakossági megtakarítások I.1. Látra szóló számlák I.1.1. Látra szóló számlák kamatozása Mecsek lakossági folyószámla

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ Termék definíció Az Értékpapír adásvételi megállapodás keretében a Bank és az Ügyfél értékpapírra vonatkozó azonnali adásvételi megállapodást kötnek.

Részletesebben

Ahány színre festheti otthonát, a Fundamenta lakásszámla annyi féle megoldást kínál lakáscéljaira!

Ahány színre festheti otthonát, a Fundamenta lakásszámla annyi féle megoldást kínál lakáscéljaira! Partnertájékoztató 1. Általános információk Megtakarítási- és hiteltermékek Ahány színre festheti otthonát, a Fundamenta lakásszámla annyi féle megoldást kínál lakáscéljaira! Életünk talán legnagyobb és

Részletesebben

BETÉT HIRDETMÉNY. LAKOSSÁGI (fogyasztónak minősülő) ÜGYFELEK RÉSZÉRE Érvényes: 2015. július 3-tól

BETÉT HIRDETMÉNY. LAKOSSÁGI (fogyasztónak minősülő) ÜGYFELEK RÉSZÉRE Érvényes: 2015. július 3-tól BETÉT HIRDETMÉNY LAKOSSÁGI (fogyasztónak minősülő) ÜGYFELEK RÉSZÉRE Érvényes: 2015. július 3-tól Meghirdetés: 2015. június 23. napján Hatályos: 2015. július 3. napjától Jelen Hirdetmény változás közzétételének

Részletesebben

Megtakarítási program az Ön által választott célra. Regnum Életbiztosítás

Megtakarítási program az Ön által választott célra. Regnum Életbiztosítás Megtakarítási program az Ön által választott célra Regnum Életbiztosítás Akár évi 130 000 Ft értékű adókedvezménnyel! Rendszeres megtakarítással a biztos jövőért Céljaink megvalósítása jelentős kiadással

Részletesebben

Tiszavasvári Takarékszövetkezet HIRDETMÉNY

Tiszavasvári Takarékszövetkezet HIRDETMÉNY Tiszavasvári Takarékszövetkezet HIRDETMÉNY Betéti Okiratok és számlán belül lekötött betétek Lakossági ügyfelek, Vállalkozók és egyéb szervezetek részére 2 Betéti okiratok Az éves kamat mértéke Betétkönyv

Részletesebben

A RAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET KAMATAIRÓL

A RAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET KAMATAIRÓL Hirdetmény A RAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET KAMATAIRÓL I. KÖNYVES BETÉTEK: 1. Kamatozó betétek éves kamat Látra szóló betét /lekötés nélkül / 1 % Iskolai betétlap 2,2 % 3 hónapra 1,2 % 6 hónapra 1,1

Részletesebben

KONDÍCIÓS LISTA (HIRDETMÉNY)

KONDÍCIÓS LISTA (HIRDETMÉNY) 1 KONDÍCIÓS LISTA (HIRDETMÉNY) PASSZÍV ÜZLETÁG Vállalkozói megtakarítások kondíciói valamint betétbiztosítási feltételei egységes szerkezetben Kiadás időpontja:2015.06.23. Hatályos: 2015.06.24. Indoklás:

Részletesebben

BETÉT HIRDETMÉNY. LAKOSSÁGI (fogyasztónak minősülő) ÜGYFELEK RÉSZÉRE. Érvényes: 2015. június 01-től

BETÉT HIRDETMÉNY. LAKOSSÁGI (fogyasztónak minősülő) ÜGYFELEK RÉSZÉRE. Érvényes: 2015. június 01-től BETÉT HIRDETMÉNY LAKOSSÁGI (fogyasztónak minősülő) ÜGYFELEK RÉSZÉRE Érvényes: 2015. június 01-től A Takarékszövetkezet jelen Hirdetményben szereplő, változó kamatozású betéti termékei esetében betéti kamatváltozást

Részletesebben

HIRDETMÉNY Látra szóló és határidős betétek lakossági ügyfelek részére. Érvényes: 2014. április 2-től

HIRDETMÉNY Látra szóló és határidős betétek lakossági ügyfelek részére. Érvényes: 2014. április 2-től I. Akciós betétek I.1. Prémium betét A Hévízi Takarék 2014. április 2-től visszavonásig tartó időszakban 3 hónapos betétlekötési akciót indít. Az akcióban 3 hónapra, fix kamatozással, folyamatos, kamattal

Részletesebben

Érvényes: 2014. február 1-től

Érvényes: 2014. február 1-től I. Akciós betétek I. 1. Bankon kívüli forrásból származó betétekre vagy új betét Az akciós ajánlat a 2014. február 1 -től újonnan megadott 2 hónapos betétlekötési megbízásokra érvényes. A takarékszövetkezet

Részletesebben

H I R D E T M É N Y LÉBÉNY-KUNSZIGET TAKARÉKSZÖVETKEZET KAMATAI. Kiadás időpontja: 2015. június 18. Hatályos: 2015. július 3.

H I R D E T M É N Y LÉBÉNY-KUNSZIGET TAKARÉKSZÖVETKEZET KAMATAI. Kiadás időpontja: 2015. június 18. Hatályos: 2015. július 3. Lébény-Kunsziget Takarékszövetkezet 9155 Lébény, Fő út 85. H I R D E T M É N Y LÉBÉNY-KUNSZIGET TAKARÉKSZÖVETKEZET KAMATAI Tájékoztatjuk tisztelt Ügyfeleinket, hogy 2015. június 18. napján a jelen Hirdetményben

Részletesebben

HIRDETMÉNY - a vállalkozói és közszolgálati ügyfélkör forintszámlái tekintetében érvényes betéti kamatokról

HIRDETMÉNY - a vállalkozói és közszolgálati ügyfélkör forintszámlái tekintetében érvényes betéti kamatokról Közzététel: 2015. április 30. Hatályba lépés: 2015. május 18. HIRDETMÉNY - a vállalkozói és közszolgálati ügyfélkör forintszámlái tekintetében érvényes betéti kamatokról A Hirdetmény hatálya az Vállalkozói

Részletesebben

H I R D E T M É N Y LÉBÉNY-KUNSZIGET TAKARÉKSZÖVETKEZET KAMATAI

H I R D E T M É N Y LÉBÉNY-KUNSZIGET TAKARÉKSZÖVETKEZET KAMATAI Lébény-Kunsziget Takarékszövetkezet 9155 Lébény, Fő út 85. H I R D E T M É N Y LÉBÉNY-KUNSZIGET TAKARÉKSZÖVETKEZET KAMATAI Tájékoztatjuk Kedves Ügyfeleinket, hogy a hirdetményben kamatcsökkentés történt

Részletesebben

HIRDETMÉNY - a vállalkozói és közszolgálati ügyfélkör forintszámlái tekintetében érvényes betéti kamatokról

HIRDETMÉNY - a vállalkozói és közszolgálati ügyfélkör forintszámlái tekintetében érvényes betéti kamatokról Közzététel: 2015. július 21. Hatályba lépés: 2015. augusztus 12. HIRDETMÉNY - a vállalkozói és közszolgálati ügyfélkör forintszámlái tekintetében érvényes betéti kamatokról A Hirdetmény hatálya az Vállalkozói

Részletesebben

Az önkéntes nyugdíjpénztárak működése és sajátosságai

Az önkéntes nyugdíjpénztárak működése és sajátosságai MOTTÓ: MAGUNK FORMÁLJUK SZERENCSÉNKET, S ÚGY HÍVJUK SORS... Az önkéntes nyugdíjpénztárak működése és sajátosságai Előadók: Hanák Márta ügyvezető Jakab Ilona befektetési kontroller 2015. augusztus 31. TARTALOM

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

MEGTAKARÍTÁS KONDÍCIÓS LISTA

MEGTAKARÍTÁS KONDÍCIÓS LISTA MEGTAKARÍTÁS KONDÍCIÓS LISTA Meghirdetve: 2013. április 08. Hatályos: 2013. április 26. 1 I. Lakossági megtakarítások I.1. Látra szóló számlák I.1.1. Látra szóló számlák kamatozása Mecsek lakossági folyószámla

Részletesebben

Lakossági számlabetét, takarékbetét HIRDETMÉNY. Általános Hirdetmény 1.9 pont: Betétbiztosítás figyelembevételével

Lakossági számlabetét, takarékbetét HIRDETMÉNY. Általános Hirdetmény 1.9 pont: Betétbiztosítás figyelembevételével Lakossági számlabetét, takarékbetét HIRDETMÉNY Általános Hirdetmény 1.9 pont: Betétbiztosítás figyelembevételével A változás oka a Mester Kurzus betétek kamatozásának javítása. A kihirdetés időpontja:

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok II. 66. lecke Csekk Fogalma: a csekk kibocsátója

Részletesebben

Tiszavasvári Takarékszövetkezet HIRDETMÉNY

Tiszavasvári Takarékszövetkezet HIRDETMÉNY Tiszavasvári Takarékszövetkezet HIRDETMÉNY Betéti Okiratok és számlán belül lekötött betétek Lakossági ügyfelek, Vállalkozók és egyéb szervezetek részére 2 Betéti okiratok Az éves kamat mértéke Betétkönyv

Részletesebben

TERMÉSZETES SZEMÉLYEK bankszámláira, betétszámláira, lekötött betéteire valamint pénztári tranzakcióira vonatkozóan DEVIZA KAMAT HIRDETMÉNY

TERMÉSZETES SZEMÉLYEK bankszámláira, betétszámláira, lekötött betéteire valamint pénztári tranzakcióira vonatkozóan DEVIZA KAMAT HIRDETMÉNY K&H Bank Zrt. 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9. telefon: (06 1) 328 9000, (06 30) 761 9000 fax: (06 1) 328 9696 Budapest 1851 www.kh.hu bank@kh.hu TERMÉSZETES SZEMÉLYEK bankszámláira, DEVIZA KAMAT HIRDETMÉNY

Részletesebben

V Á L L A L K O Z Ó K / V Á L L A L K O Z Á S O K / EGYÉB SZERVEZETEK

V Á L L A L K O Z Ó K / V Á L L A L K O Z Á S O K / EGYÉB SZERVEZETEK V Á L L A L K O Z Ó K / V Á L L A L K O Z Á S O K / EGYÉB SZERVEZETEK Érvényes: 2015. szeptember 15.-től az újonnan váltott betétekre 2015. október 01-től a minden meglévő betétre (visszavonásig vagy módosításig

Részletesebben

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK Hatályos: 2015. június 12-től A 2015. június 12-től érvénybe lépő módosításokat dőlt betűvel jelöljük!

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK Hatályos: 2015. június 12-től A 2015. június 12-től érvénybe lépő módosításokat dőlt betűvel jelöljük! LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK Hatályos: 2015. június 12-től A 2015. június 12-től érvénybe lépő módosításokat dőlt betűvel jelöljük! Lakossági látra szóló számlák kamatozása (évi, változó) * 0,00% Lakossági

Részletesebben

Hirdetmény A lakossági bankszámlák és betétek kamatkondícióiról Érvényes: tól. Tétel megnevezése Éves kamat EBKM

Hirdetmény A lakossági bankszámlák és betétek kamatkondícióiról Érvényes: tól. Tétel megnevezése Éves kamat EBKM 1. Fizetési számlák Érvényes: új szerződések esetén 2015.05.08-tól, meglévő szerződések esetén 2015.08.01-től Lakossági forint bankszámla 0,01% 0,01% Gyámhatósági számla 1,50% 1,52% A kamat látra szóló

Részletesebben

A Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság 2015. február 1-tôl hatályos Általános Szerzôdési Feltételeinek

A Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság 2015. február 1-tôl hatályos Általános Szerzôdési Feltételeinek A Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság 2015. február 1-tôl hatályos Általános Szerzôdési Feltételeinek (Üzletszabályzat) 9-13. sz. mellékletei 28 9. sz. melléklet

Részletesebben

4. Mi az a Magánnyugdíjpénztár?

4. Mi az a Magánnyugdíjpénztár? 4. Mi az a Magánnyugdíjpénztár? MEGOSZLÁS QUESTOR ALLIANZ ARANYKOR AXA AEGON OTP MKB GENERALI De szerencsére volt reform A nyugdíjrendszer elemei 2008. 1. Társadalom biztosítás - kötelező 2. Magánnyugdíjpénztár

Részletesebben

kötvényekről EXTRA Egy percben a

kötvényekről EXTRA Egy percben a EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

RÉTKÖZ TAKARÉKSZÖVETKEZET KISVÁRDA HIRDETMÉNY A LAKOSSÁGI BETÉTÜGYLETEKRŐL ÉS EGYÉB MEGTAKARÍTÁSOKRÓL

RÉTKÖZ TAKARÉKSZÖVETKEZET KISVÁRDA HIRDETMÉNY A LAKOSSÁGI BETÉTÜGYLETEKRŐL ÉS EGYÉB MEGTAKARÍTÁSOKRÓL RÉTKÖZ TAKARÉKSZÖVETKEZET KISVÁRDA HIRDETMÉNY A LAKOSSÁGI BETÉTÜGYLETEKRŐL ÉS EGYÉB MEGTAKARÍTÁSOKRÓL KÖZZÉTÉTEL: 2015. JÚLIUS 21-TŐL HATÁLYOS: 2015. JÚLIUS 22-TŐL 1 Természetes személyek által nyitható

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

A Prémium betétben elhelyezett összegre az alapkamaton felül feltételenként 0,5 % prémium kamat jár, ha az alábbiak közül bármelyik teljesül:

A Prémium betétben elhelyezett összegre az alapkamaton felül feltételenként 0,5 % prémium kamat jár, ha az alábbiak közül bármelyik teljesül: 1,65 -os jegybanki alapkamat figyelembevételével Tájékoztatjuk tisztelt Ügyfeleinket, hogy 2015. június 18. napján a jelen Hirdetmény kiegészítésre került az OBA betétbiztosítással kapcsolatos információkkal.

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Hirdetmény. Akciók kondíciói. A hirdetmény módosításának oka: Otthonteremtési kamattámogatott kölcsön THM valamint a reprezentatív példa újraszámítása

Hirdetmény. Akciók kondíciói. A hirdetmény módosításának oka: Otthonteremtési kamattámogatott kölcsön THM valamint a reprezentatív példa újraszámítása Hirdetmény Akciók kondíciói A hirdetmény módosításának oka: Otthonteremtési kamattámogatott kölcsön THM valamint a reprezentatív példa újraszámítása 51/2013. számú Eszköz Forrás Bizottsági határozattal

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ESETI TREASURY BETÉTMŰVELETEKRE

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ESETI TREASURY BETÉTMŰVELETEKRE TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ESETI TREASURY BETÉTMŰVELETEKRE Termék definíció Az Eseti Treasury betéti megállapodás keretében a Bank Treasury üzletága az Ügyfél által elhelyezni kívánt bankbetét kamatát az ügyletkötés

Részletesebben

Termékismertető - Hitel- és lízingtermékek - Szabadfelhasználású jelzáloghitel

Termékismertető - Hitel- és lízingtermékek - Szabadfelhasználású jelzáloghitel Termékismertető - Hitel- és lízingtermékek - Szabadfelhasználású jelzáloghitel Futamidő (hónap) Igényelhető kölcsönösszeg (Ft) Finanszírozás maximális aránya Hitel teljes megnevezése Devizanem Min. Max.

Részletesebben

MÁR NEM ÉRTÉKESÍTHETŐ BETÉTI KONSTRUKCIÓK

MÁR NEM ÉRTÉKESÍTHETŐ BETÉTI KONSTRUKCIÓK MÁR NEM ÉRTÉKESÍTHETŐ BETÉTI KONSTRUKCIÓK MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE A már nem értékesíthető betéti konstrukciók részben szereplő termékekre új betétlekötési megbízás nem adható. 1. Akciós 0,60%-os uró Betét

Részletesebben

Befektetési Politika Kivonata

Befektetési Politika Kivonata "H O N V É D" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 1135 Budapest, Aba utca 4. Tel/Fax: 329-6651, HM 269-77, 268-79, 269-37. www.hnyp.hu Befektetési Politika Kivonata Önkéntes Nyugdíjpénztár A Befektetési Politikát

Részletesebben

Lejáratkor kamatadó- és Eho-mentes befektetés

Lejáratkor kamatadó- és Eho-mentes befektetés Dinamikus portfóliókezeléssel! Lejáratkor kamatadóés Eho-mentes befektetés Bonum Életbiztosítás Befektetés és biztosítási védelem Meglévő megtakarításunk befektetésekor mindannyiunk számára fontos szempont,

Részletesebben

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19.

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A nyugdíjrendszerek típusai A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja

Részletesebben

HIRDETMÉNY Látra szóló és határidős betétek lakossági ügyfelek részére

HIRDETMÉNY Látra szóló és határidős betétek lakossági ügyfelek részére 1,35 -os jegybanki alap figyelembevételével I. Akciós betétek I.1. Prémium betét A Hévízi Takarék 2015. szeptember 1-től visszavonásig tartó időszakban 3 hónapos betétlekötési akciót indít. Az akcióban

Részletesebben

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK Hatályos: 2015.09.18-tól

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK Hatályos: 2015.09.18-tól LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK Hatályos: 2015.09.18-tól Lakossági látra szóló számlák kamatozása (évi, változó) * 0,00% Lakossági számlán lekötött fix kamatozású betét Összeghatár Kamat* Lekötési idő 1 hónap

Részletesebben

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 11.) Határozza meg az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének szabályait! Ismertesse az értékpapírok analitikus nyilvántartását! Mutassa be az értékpapírokhoz (váltó,

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK 1. A pénz időértéke I. rész (megoldott) Fizetés egy év múlva

GYAKORLÓ FELADATOK 1. A pénz időértéke I. rész (megoldott) Fizetés egy év múlva . Jelenérték (PV, NPV), jövő érték (FV) Számítsa ki az alábbi pénzáramok jelen és jövőértékét. Az A,B,C ajánlatok három külön esetet jelentenek. 0% kamatlábat használjon minden lejáratra. Jövőértéket a.

Részletesebben

Állami kamattámogatott hitelek

Állami kamattámogatott hitelek AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE Állami kamattámogatott hitelek Indoklás: A Hpt.279 (15 ) bekezdés értelmében tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy az államilag támogatott lakáscélú hitelek kamatai

Részletesebben

Állami kamattámogatott hitelek

Állami kamattámogatott hitelek AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE Állami kamattámogatott hitelek Indoklás: A Hpt.279 (15 ) bekezdés értelmében tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy az államilag támogatott lakáscélú hitelek kamatai

Részletesebben

Rábaközi Takarékszövetkezet

Rábaközi Takarékszövetkezet Rábaközi Takarékszövetkezet Magánszemélyek által nyitható takarékbetétek, számlabetétek kamatairól, valamint a vonatkozó betétbiztosítási feltételekről Hatályos: 2015. szeptember 1-jétől Kiadás időpontja:

Részletesebben

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Treasury termékei és szolgáltatásai Lakossági Ügyfelek részére 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Befektetési szolgáltatások és termékek... 3 1.1 Portfoliókezelés... 3 2. Pénz-és

Részletesebben

Sorszám PSZÁF kód Megnevezés ISIN/ azonosító kód Tétel neve Ár (ezer Ft), illetve kötvény esetében árfolyam (%) Darab, illetve kötvény esetében név Könyv szerinti Piaci Darab, illetve kötvény esetében

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 ában 1 2004. ban a háztartási szektor folyószámlahiteleinek és fogyasztási hiteleinek átlagos kamatlábai csökkentek,

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 00 januárjában Az Európai Központi Bank módszertanának megfelelően 00. januártól az MNB megváltoztatta a háztartási és a nem pénzügyi

Részletesebben

4. számú melléklet Lakossági Tartós Befektetési Betétszámlához kapcsolódó költségek, díjak, jutalékok és kamatmértékek

4. számú melléklet Lakossági Tartós Befektetési Betétszámlához kapcsolódó költségek, díjak, jutalékok és kamatmértékek 4. számú melléklet Lakossági Tartós Befektetési Betétszámlához kapcsolódó költségek, díjak, jutalékok és kamatmértékek Érvényes: 2015. november 01. napjától Az itt feltűntetett OBA logó arról ad tájékoztatást,

Részletesebben

2. számú melléklet - Lakossági Bankszámla Hirdetmény

2. számú melléklet - Lakossági Bankszámla Hirdetmény 2. számú melléklet - Lakossági Bankszámla Hirdetmény Lakossági forint és devizabetétek kamatai Hatályos: 2015. október 01. napjától visszavonásig Az itt feltüntetett OBA logó arról ad tájékoztatást, hogy

Részletesebben

4. számú melléklet Lakossági Tartós Befektetési Betétszámlához kapcsolódó költségek, díjak, jutalékok és kamatmértékek

4. számú melléklet Lakossági Tartós Befektetési Betétszámlához kapcsolódó költségek, díjak, jutalékok és kamatmértékek 4. számú melléklet Lakossági Tartós Befektetési Betétszámlához kapcsolódó költségek, díjak, jutalékok és kamatmértékek Érvényes: 2015. augusztus 24. napjától Az itt feltűntetett OBA logó arról ad tájékoztatást,

Részletesebben

H I R D E T M É N Y. 2015. szeptember 03-tól érvényes kamatok. 1.000.000-4.999.999 Ft. 5.000.000-9.999.999 Ft. 1.000.000-1.999.

H I R D E T M É N Y. 2015. szeptember 03-tól érvényes kamatok. 1.000.000-4.999.999 Ft. 5.000.000-9.999.999 Ft. 1.000.000-1.999. LAKOSSÁGI BANKSZÁMLA / LAKOSSÁGI FOLYÓSZÁMLA / Látra szóló folyószámla betét kamata : Látra szóló folyószámla-betét Kamat* % EBKM** lekötés nélkül 0,05% 0,05% Fix kamatmértékkel lekötött betétek : Betét

Részletesebben

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen

Részletesebben

HIRDETMÉNY Devizakülföldi/devizabelföldi természetes/nem természetes személyek részére vezetett devizaszámla kondíciói

HIRDETMÉNY Devizakülföldi/devizabelföldi természetes/nem természetes személyek részére vezetett devizaszámla kondíciói HIRDETMÉNY Devizakülföldi/devizabelföldi természetes/nem természetes személyek részére vezetett devizaszámla kondíciói Aktualizálva 2015.06.11-től a IV., VI., és VIII. pont. I. Általános feltételek A Takarékszövetkezet

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Vállalati pénzügyek tantárgyból BA alapszak levelező tagozat számára Emberi erőforrások Gazdálkodás

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

Diófa Alapkezelő Zrt. Diófa Alapkezelő Zrt.

Diófa Alapkezelő Zrt. Diófa Alapkezelő Zrt. Diófa Alapkezelő Zrt. Évgyűrűk Ingatlan Befektetési Alap: 2010. éves jelentés 2011.03.17. I. Alapadatok: Nyilvántartásba vétel (PSZÁF) 2009. július 17. Lajstromszáma 1221-12 Tipusa Zártkörű, nyíltvégű

Részletesebben

MEGTAKARíTÁSI SZÁMLA (bankfiókban és a OTPdirekt szolgáltatáson keresztül nyitott számla) JUNIOR SZÁMLA (bankfiókban)

MEGTAKARíTÁSI SZÁMLA (bankfiókban és a OTPdirekt szolgáltatáson keresztül nyitott számla) JUNIOR SZÁMLA (bankfiókban) Kamatlábak Folyószámla Junior számla Megtakarítási számla Betétek OTP Sincron csomag MAGÁNSZEMÉLYEK 2015. december 16. FOLYÓSZÁMLA (bankfiókban és a szolgáltatáson keresztül nyitott számla) JUNIOR SZÁMLA

Részletesebben

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 214-12-31 215-12-31 1. Pénzeszközök 41 42 MTB-nél lévő elszámolási számla 22 23 pénztár és egyéb elszámolási számlák 19 19 2. Értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Részletesebben

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

Állami kamattámogatott hitelek

Állami kamattámogatott hitelek AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE Állami kamattámogatott hitelek Indoklás: A Hpt.279 (15 ) bekezdés értelmében tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy az államilag támogatott lakáscélú hitelek kamatai

Részletesebben

Az előadás képei letölthetőek:

Az előadás képei letölthetőek: Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások Biztosítási díjak adózása 2015 Budapest, 2014. december 15. Előadó: Vadász Iván alelnök Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások Biztosítási

Részletesebben

Termékismertető - Hitel- és lízingtermékek - PB Lakáscélú kölcsön piaci kamatozással(folytatás)

Termékismertető - Hitel- és lízingtermékek - PB Lakáscélú kölcsön piaci kamatozással(folytatás) Termékismertető - Hitel- és lízingtermékek -PB Lakáscélú kölcsön piaci kamatozással Futamidő (hónap) Igényelhető kölcsönösszeg (Ft) Finanszírozás maximális aránya Ügyfél által fizetendő kamat Hitel teljes

Részletesebben

Rábaközi Takarékszövetkezet

Rábaközi Takarékszövetkezet Rábaközi Takarékszövetkezet Vállalkozások és egyéni vállalkozók részére vezetett pénzforgalmi számlák és betétszámlák kamatairól, valamint a vonatkozó betétbiztosítási feltételekről Hatályos: 2015. július

Részletesebben

DEVIZA KAMAT HIRDETMÉNY

DEVIZA KAMAT HIRDETMÉNY K&H Bank Zrt. 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9. telefon: (06 1) 328 9000, (06 30) 761 9000 fax: (06 1) 328 9696 Budapest 1851 www.kh.hu bank@kh.hu TERMÉSZETES SZEMÉLYEK DEVIZA KAMAT HIRDETMÉNY 5. sz.

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 4 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Lakossági hitelek. Hitelfolyósítás során alkalmazott díjak, jutalékok, kamatok 2013. augusztus 1-től

Lakossági hitelek. Hitelfolyósítás során alkalmazott díjak, jutalékok, kamatok 2013. augusztus 1-től Lakossági hitelek Hitelfolyósítás során alkalmazott díjak, jutalékok, kamatok 2013. augusztus 1-től Kamat mértékek: 3 havi BUBOR ( 2013.07.01.-2013.09.30.) 4,20 % Referenciakamat Kamattámogatott lakáshitelhez

Részletesebben

I. MUNKÁLTATÓI FOLYÓSZÁMLÁK, SZÁMLACSOMAGOK.

I. MUNKÁLTATÓI FOLYÓSZÁMLÁK, SZÁMLACSOMAGOK. Jelen hirdetmény azon szakszervezeti tag ügyfelek által igénybe vehető bankszámla és számlacsomag kondíciókat és egyéb kedvezményeket tartalmazza, akiknek a szakszervezete és az OTP Bank Nyrt. között érvényes

Részletesebben

HIRDETMÉNY Lakosság éven túli hitelei

HIRDETMÉNY Lakosság éven túli hitelei Érvényes: 05.0.0től Forgalmazható hitelek Kamat (%) Egyszeri kezelési költség (%) Hitel összege (Ft) (max. hónap) Személyi kölcsön 3,65 9,50 00.000.000.000 (500.000 Ft 3 évre) 60 Személyi kölcsön csoportos

Részletesebben

II.B. Nem igényelhető lekötött forint- és devizabetétek

II.B. Nem igényelhető lekötött forint- és devizabetétek II.B. igényelhető lekötött forint- és devizabetétek Kondíciós Lista Érvényben: 2008. november 6-tól visszavonásig 1. 2008. november 5. után nem igényelhető forint lekötött betétek 1. 1. Raiffeisen Vegyespáros

Részletesebben

HIRDETMÉNY a Lakossági Betétügyletekről és egyéb Megtakarításokról

HIRDETMÉNY a Lakossági Betétügyletekről és egyéb Megtakarításokról HIRDETMÉNY a Lakossági Betétügyletekről és egyéb Megtakarításokról 1. GRÁNIT Megtakarítási számla Havi számlavezetési díj Éves kamat az egyenleg 500 000 Ft alatti részére (2014. február 19-től) Éves kamat

Részletesebben

nyugdíjelőtakarékossági számla

nyugdíjelőtakarékossági számla Hosszú távú nyugdíjcélok nyugdíjelőtakarékossági számla Szeretné megalapozni jövője anyagi biztonságát? Kezdjen megtakarítani mielőbb, hogy a nyugdíjas évek alatt a pénzügyi kérdések ne okozhassanak problémát!

Részletesebben

nyugdíjelőtakarékossági számla

nyugdíjelőtakarékossági számla Hosszú távú nyugdíjcélok nyugdíjelőtakarékossági számla Szeretné megalapozni a nyugdíjas évek biztonságát? Kezdjen megtakarítani mielőbb, hogy a gondtalan évek alatt az anyagi kérdések se okozhassanak

Részletesebben

Lakossági ügyfelek Befektetések. Gyümölcsöző befektetés! Adómentes megtakarítási lehetőségek

Lakossági ügyfelek Befektetések. Gyümölcsöző befektetés! Adómentes megtakarítási lehetőségek Lakossági ügyfelek Befektetések Gyümölcsöző befektetés! Adómentes megtakarítási lehetőségek Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ-R) A Nyugdíj-előtakarékossági Számla jelenleg az egyetlen olyan megtakarítási

Részletesebben

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu Lízing Lízing A lízingbevevő a lízingszerződésben rögzített lízingdíj megfizetésére vállal kötelezettséget. A lízingszerződés fedezete maga a lízing tárgya, amelynek tulajdonjogát a lízingbevevő csak a

Részletesebben

Nyugdíj: kinek, mennyit és mikor?

Nyugdíj: kinek, mennyit és mikor? Nyugdíj: kinek, mennyit és mikor? Az AEGON Biztosító 12 országot érintő tavalyi kutatása szerint az emberek 39 százaléka egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy mekkora jövedelemre számíthat majd nyugdíjas

Részletesebben