AZ ELSŐ ALKALOM,

Átírás

1 AZ ELSŐ ALKALOM, AVAGY RICHARD WAGNER NEVÉNEK ÉS MŰVEINEK ELSŐ MEGJELENÉSEI MAGYARORSZÁGON dec. 4. Richard Wagner neve először tűnik fel a magyar sajtó hasábjain a Regélő, Pesti Divatlap 97. számának Omnibus-rovatában. A hírben a Rienzi drezdai premierjének sikeréről (1842. okt. 20.) és a Hollandi várható, de be nem következett berlini ősbemutatójáról esik szó. kedvezőnek mondható dec. 8. Először hangzik fel Wagner muzsikája Pesten, mikor is a Pesti Filharmóniai Társaság a Tannhäuser nyitányát játssza a Nemzeti Múzeum nagytermében Erkel Ferenc vezényletével. A nyitány harmadik műsorszámként hangzott fel az est során. A Budapesti Napló, a Délibáb, a Divatcsarnok és a Pesti Napló dec között megjelent cikkeinek tanúsága szerint a nyitány sajtófogadtatása többségében nem volt márc. 25. A Zarándok-kar magyarországi ősbemutatója. Ugyanezen a koncerten ismét felhangzott a Tannhäuser nyitánya. Pest, Nemzeti Múzeum, nagyterem. Vezényelt: Erkel Ferenc. Előadta a Pesti Filharmóniai Társaság zenekara a Pestbudai Hangászegylet közreműködésével. A sajtó megjelent cikkeinek sorai közt elrejtve az az információ tűnik fel, hogy a közönségnek legalább egy része lelkesülten fogadta a nyitányt, ám a sajtó erősen kétkedő volt febr. 28. A Lohengrin nyitányának magyarországi ősbemutatója. Pest, a Nemzeti Múzeum nagyterme, vezényelt: Erkel Ferenc. Előadta a Pesti Filharmóniai Társaság zenekara. A nyitányt a sajtó ránk maradt egyik cikke szerint megismételtették.

2 Vidéken, minden valószínűség szerint nov. 7-én, Pozsonyban hallhatták először Wagner zenéjét a pozsonyi Redout-ban, a Pressburger Liedertafel és a Hainburger Männerverein közreműködésével. Zarándok-kar a Tannhäuser-ből. Vezényelt: Volkmar Schurig A Pozsonyi Egyházi Zene-Egyesület az Entr acte-ot játssza a Lohengrin-ből Haraszti szerint. A szó nem csak nyitányt, hanem közjátékot is jelenthet, így nem állítható teljes bizonyossággal, hogy a Lohengrin nyitányáról, vagy a harmadik felvonás elején lévő közzenéről lehetett-e szó. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy az említett részletek egyike sem hangzott fel az említett időpontig Pesten kívül, ilyetén az esemény mindenképpen vidéki ősbemutatónak számít. H, p febr. 22. Tannhäuser-nyitány, zongora-négykezes átirat. Wohl Janka és Siposs Antal. Pest. H, p márc. 6. A Tannhäuser német nyelvű bemutatója a Pesti Német Színházban. (A Nottheater-ben, ami a mai Erzsébet téren állt). Vezényelt Carlo Emanuele (de) Barbieri. A korabeli források szerint az opera fogadtatása igen jónak volt mondható az egyetlen ránk maradt írás Czeke Sándor (Julius Czeke) kritikája szerint. A magyarországi premier előtt mindössze néhány országban mutatták be a Tannhäuser első változatát ápr. 3. körül Az első Tannhäuser-paródia bemutatója a Budai Népszínházban. Lehetséges, hogy a Kalisch-féléről volt szó. Bár a Tannhäuser-paródiák nyilvánvalóan nem Richard Wagner szerzeményei, bemutatásaik mégis fontos adatokkal gazdagították Wagner magyarországi históriáját, ami indokolta ezen és az ezt követő esemény felvételét az összefoglalóba máj. 25. Tannhäuser-paródia a Pesti Német Színházban. A Nestroy-Binder-féle paródia valószínűsíthetően első magyarországi megjelenése júl. 23. és júl. 28. Richard Wagner két koncertet vezényelt műveiből Pesten a Nemzeti Színházban, amelynek programján kizárólag saját műveinek részletei szerepeltek. A júl. 23-i hangversenyen először hangzottak el: Elsa beszélgetése a szellőkkel, Ortrud megintése Rabatinszky Mari előadásában, és a Nászinduló a Lohengrin-ből, a Trisztán és Izolda nyitánya és Izolda Szerelmi dala és megdicsőülése a Trisztán -ból (ez utóbbi is zenekarra), A mesterdalnok-czéh gyülekezete és Pogner mester felszólalása (énekelte Kőszeghy Károly) a Nürnbergi Mesterdalnokok-ból, Zsigmond szerelmi dala és a Walkürök lovaglása a Walkür-ből, az előbbit énekelte: Simon (Simon Gusztáv), ill. az Olvasztó-dal és a Pöröly-dal a Szigfrid -ből (énekelt: Stéger Ferencz). A júl. 28-i koncert magyarországi ősbemutatói: a Mesterdalnokok nyitánya, és a Faust-nyitány. Hatalmas siker. Wagner hazatérése után két a magyaroknak fontos levelet ír. Az elsőt Radnótfáy (Nagy) Sámuelnek, a másodikat pedig id. Ábrányi Kornélnak a magyar zene jövőjéről. (1863. aug. 1. és aug. 8, Penzing) márc. 18. A Summ und brumm, du gutes Rädchen ( Fonó kórus ) első magyarországi (pesti) bemutatója a Holländer második felvonásából. Liszt egyik kedvenc tanítványa: Carl Tausig adta elő zongorán, akit Wagner is közeli barátjának tartott jan. 13. A Tannhäuser premierje Temesvárott, a Ferencz József Színházban. Forrás: A premier plakátja Dr. Franz Metz tanulmányában; Die Musik Richard Wagners im Banat,

3 Eine Rezeptionsgeschichte zum 200. Geburtstag des Komponisten, in Edition Musik Südost, dec. 1. A Lohengrin premierje a pesti Nemzeti Színházban, magyar nyelven. Fordította: Bőhm Gusztáv és Ormay Ferencz. Vezényelt: Huber Károly, Hubay Jenő édesapja. A magyar sajtó hatalmas sikerről számolt be. Magyarország vélhetően az első országok között volt, ahol a német nyelvterületeken kívül először mutatták be a Lohengrin-t A Pozsonyi Egyházi Zene-Egyesület a Nürnbergi Mesterdalosok megnyitóját, a Pressburger Liedertafel a Matrózkart a Hollandiból, a Raming Infanterie-Regimentskapelle pedig a Császárindulót adja elő. (Minden említett premier pozsonyi). H, p márc. 11. A Tannhäuser régi változatát játssza magyarul a Nemzeti, id. Ábrányi Kornél szövegével. Vezényel: Erkel Ferenc. A sajtó és a közönség is megosztott máj. 19. A Lohengrin ősbemutatója Pozsonyban. Csernitz és Bauer társulata. Karmester: Kiehaupt. H, p okt. 7. Richter János (Hans) először vezényli a Nemzeti zenekarát a Lohengrin felújított előadásán nov. 8. Richter János a Bolygó Hollandi nyitányát vezényelte a pesti Vigadóban, a felújított Filharmóniai Koncertek egyikén. H, p dec. 13, vagy 16 Richter János a Nürnbergi Mesterdalnokok nyitányát vezényelte a Vigadóban, a Trisztán nyitánya mellett. A hangverseny dátuma Haraszti Emil szerint dec. 16-a volt, a Zenészeti Lapok viszont ugyanezen Filharmóniai Hangversenyt dec. 13-ára datálja12/12, dec. 17-i lapszámában Az Apostolok szeretetlakomája (Das Liebesmahl der Apostel) hangzott fel Richter vezényletével Ábrányi fordításában, Pesten, Haraszti Emil szerint. Haraszti Emil, Wagner Richard és Magyarország c. könyve, bár 1916-ban került kiadásra, ma is értékes, bár sok esetben pontatlan, néhol igen pontatlan krónikáját és összefoglalóját adja Richard Wagner magyarországi történetének febr. 25. A Pesti Richard Wagner-Egyesület alapító ülése a Hungária Szállóban. Alapítók: Richter János, Mihalovich Ödön az egyesület igazgatója, Gróf Apponyi Albert titkár és Mende János jegyző. Az alapszabály tervezetének létrehozásában a fentieken kívül id. Ábrányi Kornél, Langer Viktor és Frecskay János is részt vettek febr. 28. Richter János koncertet vezényel a Nemzetiben Bayreuth javára. Magyarországon először hangoznak fel: a kvintett a Mesterdalnokok -ból (Selig, wie die Sonne meines Glückes lacht, harmadik felv.) és a Huldigungsmarsch márc. 27. a Tannhäuser bemutatója Pozsonyban. Csernitz és Bauer társulata. Vezényelt: Kiehaupt. H, p máj. 10. A Bolygó Hollandi premierje magyarul a Nemzetiben. Fordította: ifj. Ábrányi Kornél. Vezényelt: Richter János. A siker a korabeli sajtó tanúsága szerint elmaradt.

4 1873. máj. 18. August Plummer, a híres bariton a Dal az esthajnalcsillaghoz-t adja elő a Temesvári Filharmóniai Társaság kíséretével és az Orawitzaer Zene- és Dalegyesület közreműködésével az Orawitzaer Színházban, Temesvárott. Forrás: Dr. Franz Metz, Die Musik Richard Wagners im Banat, Eine Rezeptionsgeschichte zum 200. Geburtstag des Komponisten, in Edition Musik Südost, nov. 24. A Rienzi bemutatója a Nemzetiben, Buda-Pesten, magyarul, Bőhm Gusztáv fordításában. (Buda, Pest és Óbuda valószínűleg nov. 17-én egyesült.) Az operát este fél hét órai kezdettel adták. A siker elmaradt, ami rendkívüli módon elkeserítette az előadás karmesterét: Richter Jánost márc. 10. Richard Wagner második látogatása Magyarországon, az immáron egyesített Budapesten. Liszt Ferenccel adtak közös koncertet az épülő Bayreuthi Festspielhaus javára a Vigadóban, a korabeli koncert- és színházi bemutatók gyakorlatától eltérően este fél nyolc órai kezdettel. A hangversenyen Siegfried halálá -t az Istenek alkonyából Gassi (Glatz) Ferenc, Wotan búcsújá -t a Walkür-ből pedig Láng Fülöp énekelte. Az előbbi két részlet, ill. a Tűzvarázs (Walkür) először hangzottak fel Magyarországon, Richard Wagner vezényletével A zárójelenet az Istenek alkonyából. Filharmóniai Társaság, Budapest. H. p nov. 13. A Philadelphiai induló (WWV110, Grosser Festmarsch Nagy Ünnepi Induló, az amerikai függetlenségi háború századik évfordulójára 1876) bemutatója Káldy Gyula vezényletével a Zenekedvelők Egyesülete zenekarának előadásában, Budapesten márc. 16. A Walkür teljes első felvonásának bemutatója a Vigadó kistermében. Zongoranégykezes kíséret: Félix Mottl és Paumgartner János dr. Énekeltek: Labatt (Siegmund), Berta Ehn (Sieglinde), Hablawetz (Hunding). (Haraszti szerint. H, p. 404.) dec. 19. A Lohengrin vidéki bemutatója Temesváron, a Ferencz József Színházban. Nagy siker Haraszti szerint. (Haraszti, p. 404.) 1878 A Filharmóniai Társ. a Siegfried-idyllt adta elő. Budapest. H, p Előzene a Parsifal-ból, és Erdőzsongás a Siegfried-ből. Filharmóniai Társ. Budapest. H, p febr. 28. A Budapesti Filharmóniai Társaság Emlék-koncertet rendezett Richard Wagner halála alkalmából. Ezen az ötödik Filharmóniai koncerten, amelyet Erkel Sándor vezényelt, s amit 7.30 órai kezdettel tartottak a Vigadó nagytermében, a Faust-nyitány, a Parsifal nyitánya és a Wie dünkt mich doch die Aue heut so schön c. részlet (ősbemutató), Siegfried halála, és Beethoven III. szimfóniája hangzottak fel máj. 23-tól 29-ig A Ring magyarországi ősbemutatója Budapesten, a Gyapjú utcai Német Színházban. (Ma Báthory út 24.). Máj. 23. Rheingold, máj. 24. a Walkür, máj. 25. Hangverseny Richard Wagner műveiből, máj. 26. Siegfried, máj. 27. Az istenek alkonya, máj. 28. ismét a Walkür, majd 29-én Beethoven: Fidelio. Angelo Neumann utazó társulata adta elő a ciklust németül. Vezényelt Seidl Antal, másodkarmester: Geisler Pál. Teljes siker.

5 1883. szept. 8. A nürnbergi Mester-Dalnokok ősbemutatója. Budapest, Nemzeti Színház. Az előadás magyarul hangzott el dr. Váradi Antal fordításában. Vezényelt: Erkel Sándor. Sajnálatos bukás Zárójelenet a Siegfried-ből. Filharm. Társaság. Budapest. H, p jan. 27. Az Országos Magyar királyi Zeneakadémia karénekosztályai Koessler János vezetésével előadják a Parsifal Úrvacsora kórusát az I. felvonásból (szóló: Horváth Ákos, zongora: Thomán István, orgona: Noseda Károly) és a Viráglányok karát a II. felv.-ból (szólók: Rotter Gizella, Schuschny Róza, Kolheit Auguszta, Képes Valentin, Schlesinger Gizella, Lugosi Mathild és Takáts(cs) Mihály. Kíséret: Thomán István és Willheim Etelka). H, p Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a koncert időpontját Major Ervin június 27-re datálta. A tudós erre vonatkozó jegyzete abban a Haraszti könyvben található, ami Major Ervin tulajdonából került át a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Zenetudományi Intézeti Könyvtárába. Haraszti-Major, p febr. 7. Egy rövid életet élt Wagner-Zweigverein (Wagner-fiókegyesület Általános Wagner Richard-Egyesület néven) hangversenye Budapesten, Zenei Reggély címen. Elhangzott: Wagner 3 dala Jera Julia tolmácsolásában (nincs adat arról, melyek), Albumblatt hegedűn, játszotta Stimpfler Ignácz (nem tudni, hogy a WWV64-esről, esetleg a WWV108- asról lehetett-e szó), és a Sellők tercettje Az istenek alkonyá-ból (Farkas Ilona, Kotaucsek Julia, Keményffi Gizella). H, p nov. 23. A Philharmonikusok bemutatják Wagner WWV 104 jelzetű Kaisermarsch Császárinduló-ját (1871) és a C-dúr szimfóniát (WBV29, 1832). H, p dec. 15. A Hollandi bemutatója Pozsonyban. Előadta Kment társulata, vezényelt: Hartl. H, p jan. 26. A Rajna kincse Radó Antal fordításában hangzott el magyarul a Magyar Királyi Operaházban. Karmester: Gustav Mahler. A bemutatón, a súgólyuk mellett tűz ütött ki, és közvetlenül a kezdés előtt még egy macska is átszaladt a színpadon, amiket igen rossz előjelnek véltek jan. 27. A walkür magyar nyelvű ősbemutatója a Magyar Királyi Operaházban. Fordította: Csiky Gergely. Vezényelt: Gustav Mahler. Siker. (A tetralógia harmadik és negyedik részének bemutatása Mahler gyors távozása miatt ezúttal elmaradt) A Tannhäuser párizsi változatának Bacchanáliájá-nak és nyitányá-nak bemutatója Budapesten a Filharmóniai Társaság előadásában. H, p ápr. 9. A Siegfried magyar nyelvű ősbemutatója az Operában. Fordította: Radó Antal, vezényelt: Josef Rebiček (Rebicsek József). A siker a Mahler vezényelte Wagner-előadásokhoz képest csekélynek mondható dec. 12. Az istenek alkonya magyar nyelvű ősbemutatója az Operában. Fordította: Radó Antal, vezényelt: Josef Rebiček (Rebicsek József). A tetralógia négy darabja közül talán ennek volt a legkisebb sikere.

6 1893. jan. 30-tól febr. 4-ig A Nibelung-tetralógia először szerepelt ciklusként az Operaház műsorán. Jan. 30. A Rajna kincse, 31-én A walkür, febr. 2-án a Siegfried, 4-én Az istenek alkonya volt műsoron okt. 29. A Pozsonyi Egyházi Zeneegyesület Joseph Thiard-Laforest vezényletével és bayreuthi engedéllyel 5 részletet mutatott be a Parsifal-ból. A felhangzó részletek közül az Átváltozás zene (I. felv.), az I. felv. zárójelenete, és Parsifal megérkezése Klingsor kertjébe először hangzott fel Magyarországon. H, p ápr. 20. A Zenekedvelők Egyesületének Zenekara (mintegy 80 fővel), a Pécsi Dalárda (35 fővel), és egy 30 fős nőikar, Lőhr Vilmos vezényletével a Tannhäuser Bevonulási indulóját (A vendégek bevonulása, II. felv.) mutatta be Pécsett. Önálló műsorszámként vidéki ősbemutató Haraszti szerint Sucher Róza a Filharmóniai Társaság koncertjén a Träume és a Schmerzen dalokat énekelte a Wesendonck-Lieder-ből. Budapest. H, p márc. 16. A Rienzi nyitányának vidéki ősbemutatója, Pécs. A Zenekedvelők Egyesületének Zenekara közreműködésével, vezényelt Lőhr Vilmos nov. 28. A Trisztán és Izolda bemutatója az Operaházban. A darabot Ábrányi Emil fordította, vezényelt Kerner István. Siker márc. 16. A magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1903-as évben hozta létre a Magyar ének- és zeneművészek bayreuthi ösztöndíj-alapját, aminek javára hangversenyt rendeztek az Operában. A Wagner opera-részleteket Siegfried Wagner karmester és zeneszerző vezényelte Haraszti szerint. H, p ápr. Pozsony. A Walkür vidéki ősbemutatója jan. 14. Major Ervin szerint Theodor Bertram bariton és Dr. Alexander Dillmann zongoraművész közreműködésével Wagner-koncertet tartottak Budapesten, a Royal Szálló nagytermében. Az elhangzott részletek egyike sem volt ugyan valódi magyar ősbemutató, ám az esemény mégis közlésre érdemes lehet, mivel a magyar és a nemzetközi zenetörténet nem emlékezett meg a koncertről eleddig márc. 10. Temesvár, Lohengrin. Karmester: Orbán Árpád A Pozsonyi Egyházi Zeneművészeti Társulat Kossow Jenő dr. vezényletével Wagner WWV 37 jegyzékszámú művét, a Theodor Apel, Columbus nyitánya címűt adta elő. (Nyitány Theodor Apel drámájához. Elveszett, majd megkerült vélhetően 1905-ben. Keletkezési ideje: ). Magyarországi ősbemutató. Haraszti, p márc. 3. A Lohengrin bemutatója Debrecenben. Vezényelt: Fekete Oszkár. A Debreceni Városi Dalegylet és az Egyetértés zenekar közreműködésével okt. 24. A Tannhäuser párizsi változatának bemutatója magyarul, Ábrányi Kornél fordításában, természetesen új betanulásban a Magyar Királyi Operaházban. Dr. Váradi Antal végezte el a szükséges változtatásokat. A fent említett dátum a következő forrásokban tűnt fel: Magyar Színpad, X/295, okt. 24, A Budapesti Operaház 100 éve, pp , és Koch

7 Lajos, A budapesti Operaház műsora , Színháztörténeti füzetek 29, p. 28. Haraszti szerint a premiert október 14-én tartották. H, p jan. 1. Haraszti szerint a Filharmóniai Társaság a WWV 42-es számú, Rule Britannia nyitányt (1834) játszotta. Magyarországi ősbemutató. (H, p. 422.) jan. 3. A Hollandi bemutatója Kolozsvárott. Vezényelt: dr. Bródy Miklós jan. 25. A Hollandi bemutatója Temesvárott. Karmester: Orbán Árpád máj. körül Wagner Emlékünnep Aradon. Elhangzottak részletek a Bolygó Hollandiból, a Tannhäuser-ből, a Rajna kincsé-ből és a Walkür-ből jan. 1. A Parsifal ősbemutatója Magyarországon. A Wagner-műre vonatkozó 30 éves bayreuthi monopólium a budapesti bemutató előtti napon járt le. A Parsifal-t a Népoperában, a mai Erkel Színházban mutatták be, Reiner Frigyes vezényletével, németül. Siker jan. 26. A Hollandi bemutatója Pozsonyban. Karmester: Fischer Károly. A vidéki városok közül még Brassóban, Győrben és Nagyszebenben is bemutattak részleteket Wagner műveiből Haraszti szerint. H, p Burián Károly Wagner-koncertje Szegeden. Forrás: Magyar Színpad, febr. 22. Újságkivágás a Magyar Állami Operaház Emlékgyűjteményében márc. 8. Szabó Ferenc János szerint Burián Károly a Rienzi Imáját (Allmächt ger Vater, blick herab!) énekelte a Vigadóban. Önálló műsorszámként magyarországi ősbemutató. Forrás: Szabó Ferenc János, Karel Burián és Magyarország, DLA-tézis, Budapest, (Zeneakadémia), 2011, p. 91, lábjegyzetek ápr. 8. Szabó Ferenc János szerint Burián Károly utolsó koncertje egy Wagnerkoncert volt, amit a Városi Színházban tartottak. Burián többek között a Tannhäuser-ből (pl. Inbrust im Herzen, wie kein Büsser noch je sie gefühlt-romerzählung), és a A walkür-ből (pl. Winterstürme wichen dem Wonnemond-Siegmund Tavaszi dala-ez a műsorszám először júl. 23-án hangzott fel először), énekelt részleteket a Budapesti Szimfonikus Zenekar közreműködésével és Ábrányi Emil vezényletével. Forrás: Szabó Ferenc János, Karel Burián és Magyarország, DLA-tézis, Budapest, (Zeneakadémia), 2011, p jún. 1. A Parsifal magyar nyelvű ősbemutatója a Magyar Királyi Operaházban. Kereszty István fordításának részleteit felhasználva fordította: Lányi Viktor. Vezényelt: Kerner István. Az előadást délután 5-kor kezdték. Érdekesség: a jegyek korona közötti áron voltak kaphatók, amely ár a vigalmi adó beszámításával értendő. Varga Ildikó Rita Anna

8 Magyarázat a rövidítésekhez: WWV Wagner-Werke-Verzeichnis. Wagner műveinek jegyzéke. Werner Breig, Martin Dürrer, Andreas Mielke, Chronologisches Verzeichnis der Briefe von Richard Wagner, Wagner-Briefe-Verzeichnis (WBV) erstellt in Zusammenarbeit mit der Richard Wagner- Gesamtausgabe, Redaktionelle Mitarbeit: Birgit Goede, Wiesbaden, Leipzig, Paris, (Breitkopf & Härtel), H Haraszti Emil, Richard Wagner és Magyarország, Budapest, (A Magyar Tudományos Akadémia Kiadása), A fenti összefoglaló Varga Ildikó Rita Anna, Richard Wagner, Hungary, and the Nineteenth Century, Aspects of Wagner s Reception in Hungary during the Nineteenth Century c. disszertációja munkaverziójának kutatásai alapján készült.