ENERGIAPOLITIKA, ENERGIABIZTONSÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ENERGIAPOLITIKA, ENERGIABIZTONSÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY ENERGIAPOLITIKA, ENERGIABIZTONSÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON KÉSZÍTETTE: KÁRPÁTI NÓRA BUDAPEST,2011

2 Tartalomjegyzék 1 Ábrajegyzék Bevezetés Energiabiztonság napjainkban Globalizáció Fenntartható fejlődés A világ kőolaj-kitermelésének rövid ismertetése A világ földgáz készlete A villamos energia és a nukleáris energia kapcsolata A nukleáris energia jövője Új generációs atomreaktor Az Európai Unió energiapolitikája Az EU energiafüggősége Az Európai Unió energiapolitikájának rövid történeti áttekintáse Liberalizációs folyamat Zöld Könyvek Lisszaboni Stratégia Lisszaboni Szerződés és a közös energiapolitika Energiapolitika kapcsolata más szakpolitikákkal Kapcsolat a szomszédságpolitikával Kapcsolat a kutatás és technológiafejlesztési politikával Kapcsolat a környezetvédelmi politikával Kapcsolat a versenypolitikával Finanszírozás, szabályozás kérdése Tagállamok közötti különbségek Az Európai Uniós energiapolitika kialakításának lépései Nord Pool regionális együttműködés Partnerségi kapcsolat Európai Unió és Orosz Energia-párbeszéd Oroszország energiahatékonysági intézkedései Gázvezeték projektek Európa 2020 stratégia Európa 2020 és az új Uniós keretköltségvetés kapcsolata TEN-E LNG lehetőség A válság hatása az EU energiapolitikájára Magyarország energiapolitikája Villamosenergia helyzet az országban Végső energiafelhasználás ágazatonként Energiapolitikai intézkedések Piacnyitás Magyarországon Az emisszió kereskedelem rendszere Magyarország vállalásai az Európa 2020 startégia célkitűzései Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve Célkitűzések megújuló energiaforrásonként a Nemzeti Cselekvési Tervben Magyarországi energiastratégia kapcsolata más programokkal

3 10.7 Energiagazdálkodás a gyakorlatban A hazai legnagyob biogázüzem Vállalati és önkormányzati pályázati lehetőségek Háztartási szektor Energia tanúsítvány Biomasszában rejlő lehetőségek Biomasszáról általában Biomassza Magyarországon Összefoglalás Irodalomjegyzék Függelék

4 1 Ábrajegyzék 1. ÁBRA - EGYES ORSZÁGOK OLAJKITERMELÉSE ÁBRA - A VILÁG BIZONYÍTOTT OLAJKÉSZLETEIBŐL VALÓ RÉSZESEDÉS ÁBRA - A VILÁG FÖLDGÁZKÉSZLETÉNEK MEGOSZLÁSA (2010) ÁBRA - A VILÁG FÖLDGÁZTERMELÉSÉNEK MEGOSZLÁSA (2010) ÁBRA - A GLOBÁLIS GÁZFOGYASZTÁS MEGOSZLÁSA (2010) ÁBRA - ATOMENERGIA FELHASZNÁLÁSA A VILÁGON ÁBRA - A VILÁG ELEKTROMOS ÁRAM TERMELÉSE ÁBRA - PRIMER ENERGIA TERMELÉS AZ EU 27-BEN ÁBRA - KÍNA, USA, EU PRIMERENERGIA-FOGYASZTÁSÁNAK ALAKULÁSA ÁBRA -TERVEZETT FÖLDGÁZVEZETÉKEK ÚTVONALA ÁBRA - VÉGFELHASZNÁLÓ SZEKTOROK VÉGSŐ ENERGIA FELHASZNÁLÁSA ÁBRA -HÁZTARTÁSI SZEKTOR VÉGSŐ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA ÁBRA - OLAJTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSA A KÖZLEKEDÉSI SZEKTORBAN ÁBRA - A NAPSÜTÉSES ÓRÁK ÁTLAGOS ÉVI ÖSSZEGEI MAGYARORSZÁGON

5 Energiapolitika, energiabiztonság az Európai Unióban és Magyarországon 2 Bevezetés A szakdolgozatom témájának azért választottam az energipolitika és energiabiztonság kérdését az Európai Unión belül, illetve Magyarországon, mert a jelen világgazdasági eseményei egyre inkább sürgetik az energia területén való közös összefogást. Elsőként leírom, hogy miért tartom fontosnak az energiabiztonság megvalósítását és fontosságának előtérbe kerülésének hátterét. Majd a világon rendelkezésre álló kőolaj és földgázkészletek országonkénti kitermelését és felhasználását vizsgálom meg. Azért emeltem ki ezt a két nyersanyagot, mert az Európai Unióban ez az a két erőforrás, amelynek importja tekintetében a legnagyobb a függőség a forrásországok felé. Megvizsgálom az atomenergia szerepét, mi várható a fukusimai események után a jövőben. A hipotézisem az, hogy a világ energiaellátásának biztosításához elengedhetetlen az atomenergia felhasználása, annak ellenére, hogy sokan támadják a veszélyes hulladék miatt, azonban megfelelő biztonsági előírásokkal és az új technológiájú erőművekkel csökkenthetőek ezek a kockázatok. Azonban jelenleg nagy szükség van az erőművekre és nincs olyan nagy kapacitású megújuló energiaforrás, amiből a kiesést fedezni lehetne a közeljövőben. Bemutatom az Európai Uniós energiapolitika kialakulásának lépéseit, a célkitűzéseket, leírom azt hogyan valósítható meg a közösségi energiapolitika. Ismertetem azokat a tényezőket, amik tagállamok közötti különbségeket okozzák, amelyek véleményem szerint befolyásolják az egységes energia- piac és -politika létrehozását. Megvizsgálom az Európai Unió energiafelhasználásának mértékét és importját, energiafüggőségének nagyságát. Röviden bemutatom a Nord Pool északi regionális energiapiacot, mintegy jó példaként a regionális együttműködésre az energia területén, amit az Unión belül szeretnének megvalósítani. Bemutatom a TEN-E szerepét a hálózatok összekapcsolása tekintetében. Írok az Európai Unió partnerségi kapcsolatairól az energetikai kérdések területén, illetve kiemelem az Oroszországgal folytatott párbeszédet. Azért emelem ki Oroszország szerepét, mert az Európai Unió nagymértékben függ az orosz import gáztól, ezért fontos a jó kapcsolat ápolása, illetve próbálja a Közösség csökkenteni ezt a függést úgy, hogy más forrásból igyekszik 6

6 földgázt beszerezni. Ide kapcsolódóan bemutatom a gázvezeték építési terveket is. Ismertetem az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit is, illetve hogy a válság hogyan befolyásolja a célok megvalósítását. Ezután rátérek a magyarországi energia helyzet bemutatására és a magyar energiapolitikai intézkedések ismertetésére, Magyarország vállalásainak kifejtésére az EU 2020 stratégia tükrében. Áttekintem a magyar végső energiafelhazsnálás szerkezetét és a villamosenergia helyzetet az országban. Megvizsgálom, hogy mely megújuló energiaforrások alkalmazásának van potenciálja itthon és ez hogyan néz ki a gyakorlatban, bemutatom a biomassza jelentőségét az ország számára. 3 Energiabiztonság napjainkban Napjainkban az energiabiztonság kérdése egyre inkább aktuálissá válik az egyes országok számára, ezáltal az Európai Unió számára is. Egy ország energiabiztonságának megvalósítása több tényezőből tevődik össze és függ a természeti kincseinek adottságaitól, rendelkezésre állásától is, és szorosan összefonódik a környezetvédelem kérdésével. Az Európai Unió 27 ország közösségeként magában hordozza minden tagállam gyengeségeit az energiaszükséglet tekintetében és egyben a pozitív adottságokat is, amiket ki lehet aknázni és az egész közösség számára forrásként biztosítani. Ha az energiabiztonságot halljuk legelőször a földgáz - és a kőolaj iránti szükséglet jut eszünkbe, mégpedig azért, mert ez az a két nyersanyag, amire a legtöbb európai ország importa szorul külső forrásokból. Ez a nagy mennyiségű nyersanyag import pedig komoly függőséget alakít ki az exportáló ország felé. Ez a tényező pedig láncreakicióként hozza magával az energiapolitika fontosságát, ami nemcsak az energia felhasználás hatékonyságának, szabályozási kereteinek az irányvonalait hivatott kialakítani, nagyon fontos feladata a ráutaltság csökkentése, a diverzifikáció, illetve az exportáló partner országgal minél inkább jó viszonyt kialakítani. Fontos, hogy sikerüljön hosszú távú jó viszonyt kiépíteni és megtartani a későbbi tárgyalásokra való tekintettel (pl. ártárgyalás). Egy ország vagy egy közösség energiapolitikáját, célkitűzéseit külső események is jeletősen befolyásolják. Erre napjainkban több példát is fel lehet említeni. Ami leginkább megmozgatta Európát az az Észak-Afrikában zajló háború (Líbia és térsége), ugyanis erről a területről érkezik a kőolaj egy része Európába, ezért egyáltalán nem közönbös, hogy mi lesz az események kiemenetele, biztosított lesz e a folyamatos szállítás, illetve a kőolaj árát hogyan befolyásolják a történések. A másik az egész világra hatást gyakorló eset a japán Fukusimai atomerőmű katasztrófája, ennek hatására az Európai Uniónak és a tagállamoknak is felül kell 7

7 vizsgálniuk atomenergia programjukat, meg kell nyugtatniuk a lakosságot arról, hogy ilyen Európában nem fordulhat elő. A fukusimai események hatására például Németországban szervezetek tüntetéseket az erőművek bezárását követelve, illetve ezen események hatására rendelte el az Európai Bizottság, hogy minden tagországnak stressz tesztet kell végeznie az erőművein. Ennek ellenére fontos figyelembe venni, hogy sokak szerint még mindig a nukleáris energia az egyik legtisztább, amivel villamosenergia állítható elő, hiszen nincsen légszennyezés és uránkészletek bőven rendelkezésre állnak, azonban a nukleáris hulladék biztonságos tárolása még mindig nem megoldott, ami környezetvédelmi aggályokat vet fel. Viszont a földgáz és kőolaj készletek kimerülőben vannak, ennek következtében folyamatos árnövekedésre lehet számítani a jövőben, ennek hatására előtérbe kerülnek az alternatív technológiák, azonban a hatalmas energiaigény biztosításához feltételezhetően elkerülhetetlen az atomenergia használata az elkövetkezendő évtizedekben. A világ villamosenergiaszükségletének 1/5- ét atomerőművek állítják elő. 1 Problémát okoz az is, hogy a nyersanyag tartalékok a politikai kockázatot hordozó országokban vannak pl.: Közel- Kelet, Oroszország, Irán. A sok külső hatás, a politikai nyomás miatt szükség van egy egységes Uniós összefogásra, fellépésre az energiabiztonság megvalósításának kérdésében, mert az egyes országok egyedül nem biztos, hogy képesek véghezvinni, hiszen az energiaszektor a világ legnagyobb iparága, azonban ez a kérdés nem most került felszínre, már sokkal régebbi gyökerekre tekint vissza. 4 Globalizáció A világban zajló globalizáció is jelentősen befolyásolja a nemzetközi környezetet. Hatására sokkal nyitottabbá váltak az országok egymással szemben a nemzetközi kapcsolatok tekintetében, ennek vannak pozitív és negatív hatásai is. Pozitívum, hogy az országok könnyebben kommunikálnak egymással bilaterális tárgyalásokon vagy a nemzetközi szervezetek keretein belül, a nyíltság megkönnyíti az egymás közötti kereskedelmet is, illetve a közösen elfogadott szabványok és irányelvek is könnyebbé teszik az áruforgalmat. Negatívum az egymással szemben fellépő függőség, amely lehet kölcsönös is. Ez az dependencia csökkenti az ország függetlenségét bizonyos tekintetben, illetve biztonsági kockázati tényezőt jelent például egy állam túlzott nyersanyagfüggősége egy bizonyos exportálótól. A globalizációt azonban fel lehet használni arra is, hogy az energiabiztonság 1 (Varró, 2006, old.: 494 ) 8

8 fontosságát, a környezet megóvását hangoztassa az Unió a többi ország számára is, illetve hogy a Közösségen belüli együttműködést még szorosabbra fűzzék ezen a téren. Ahhoz, hogy a kitűzött célok elérhetővé váljanak a leghatásosabb mód, ha minden ország együtt igyekszik ezt megvalósítani. Ahhoz, hogy a nyersanyagkészletek tovább álljanak rendelkezésre közös összefogás kell a kitermelő országokkal, mindenkinek csökkenteni kell a nyersanyag szükségletét. Azonban ez nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik, hiszen a kitermelő államoknak nem érdeke, hogy a kereslet csökkenjen, ez a tény komoly ellentétben áll a célkitűzésekkel. 5 Fenntartható fejlődés Olyan fejlődési folyamat, melynek során kielégíthető a jelen kor szükséglete anélkül, hogy az veszélyeztetné a jövő generációk szükségleteinek kielégítését. Úgy kell megvalósítani a gazdasági növekedést, hogy az ne okozza a természeti erőforrások túlhasználatát és ne szennyezze a környezetet. Azonban hosszú távon a gazdasági növekedésnek, a társadalmi összetartásnak és a környezet védelemének egymás mellett kell haladnia. Pontosan ez az Európai Unió célja is, amit megfogalmaz a stratégiai célkitűzéseiben. A megvalósítás módjai pedig az energiafelhasználás hatékonyságának javítása, megújuló energiaforrások részarányának növelése, az állampolgárokban a környezettudatos gondolkodás erősítése. 6 A világ kőolaj-kitermelésének rövid ismertetése Az első ábrán is jól látható, hogy a kőolaj kitermelésben Oroszország jár az élen Szaúd- Arábiával együtt. Az Európai Unió szempontjából még lényeges Norvégia olajkitermelése, ami viszonylag a kisebb termelők közé tartozik. 1. ábra - Egyes országok olajkitermelése A második ábra jól mutatja a világ 9

9 bizonyítottan rendelkezésre álló olajkészletekből való részesedését az országoknak. Meglepő, hogy az előbbi diagramm alapján Oroszországnak van a legnagyobb napi hordó kitermelése, azonban a kőolajkészletek csupán 6%-ával rendelkezik. A vele majdnem hasonló mennyiséget termelő Szaúd-Arábia viszont a készletek 20%-ával rendelkezik, ami a legnagyobbnak mondható. Jól látható, hogy a fő kőolajkészletek földrajzi elhelyezkedése főként a politikai és biztonsági kockázatokat jelentő országokban vannak, ami problémát jelenthet az ellátásbiztonság tekintetében az importáló országok számára. 2. ábra - A világ bizonyított olajkészleteiből való részesedés Jó példák erre a Líbiában történt események, hiszen ez az ország 3%-ban részesedik az olajkészletekből, tehát az itteni eseményeknek befolyásoló ereje van a piacon, illetve a tüntetéseknek a térség országainak politikai életére is hatással lehet. Az észak-afrikai és közelkeleti események befolyással voltak az olaj világpiaci árára is, ami folyamatosan emelkedett. Amennyiben a zavargások kiterjedése miatt leáll az olaj- és gázexport az országból, a világpiacról hiányozni fog a teljes exportolaj-mennyiség 3.6%-a. Ekkora hiány az olajpiacon képes az árat tartósabban 100 $/hordó fölé tolni, ugyanis Szaúd-Arábia csak lassan, és vélhetően nem a kívánt szinten tudja pótolni a kieső líbiai olajat. 2 A térség jelentőségét az Unió szempontjából jól tükrözi, hogy gyorsan reagált az eseményekre és azonnali segítséget nyújtott. Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője május 22-én hivatalosan is megnyitotta az EU új irodáját a líbiai felkelők központjában, Bengáziban. 3 Az iroda feladata a kapcsolat építés és a 2 (Fenntartható fejlődés és erőforrások kutatócsoport) 3 (eu2011.hu) 10

10 források elosztásában való segítkezés. Illetve a rezsim elleni megszorító intézkedéseket is kezdeményeztek például bakszámlák befagyasztásával. Kadhafi halálával a zavargások is csökkentek, az Európai Parlament elnöke azt mondta, hogy az Unió kész segíteni Libiának, amennyiben ezt kérik. 4 7 A világ földgáz készlete Az elmúlt évben minden kontinensen jelentősen növekedett a földgázfogyasztás, a globális fogyasztásnövekedés 7,4% volt 2010-ben, ellentétben a 2009-ben végbement 2,1%-os csökkenéssel, aminek az oka a világgazdasági válság. A világ bizonyított földgázkészletei az elmúlt évben is bővültek, a legfontosabb termelő és fogyasztó országok körében nem történt jelentős változás. A fogyasztásnövekedéssel párhuzamosan folyamatosan növekszik a nemzetközi kereskedelem szerepe: mind a vezetékes, mind a cseppfolyósított formában hajón (LNG) történő gázszállítás aránya igen jelentős emelkedést mutatott a teljes fogyasztáson belül az elmúlt 10 évben ábra - A világ földgázkészletének megoszlása (2010) 4 (Hvg.hu) 5 (portfolio.hu) 11

11 A fenti ábrán a világ földgázkészletének megoszlása található. A legnagyobb tartalékkal a közel-keleti országok rendelkeznek, majd Oroszország, Ázsia és Afrika. Az Európai Unió számára minden térség jelentős stratégiai gázellátás szempontjából. A Közösségbe főként Oroszországból érkezik a földgáz, ahogyan a diagram is mutatja a legnagyobb készletekkel a Közel-Kelet rendelkezik nem véletlenül az újonnan épülő Nabucco vezeték forrása innen indul majd. 4. ábra - A világ földgáztermelésének megoszlása (2010) A negyedik ábra mutatja a világ földgáztermelésének megoszlását. A fő kitermelő az Amerikai Egyesült Államok, majd Oroszország. Az Európai Unió szempontjából természetesen az orosz földgáz az, amelyik földrajzilag könnyebben elérhető. Elérhetőség szempontjából fontos Norvégia és Irán földgázkitermelése is. Az ötödik kördiagramon látható a földgázfogyasztás megoszlása. Láthatóan az Európai Unió áll a második helyen, ezzel is a világ egyik legnagyobb fogyasztójának számít. Ebből is kitűnik, hogy miért helyeznek egyre nagyobb hangsúlyt az energiabiztonság kérdésére, hiszen a nagy földgáz szükséglet nagymértékű függőséget is jelent a Közösség számára, ezért is fontos a források diverzifikálása és ezért kell jelentős figyelmet szentelni a megújuló energiaforrások felhasználásának. 12

12 5. ábra - A globális gázfogyasztás megoszlása (2010) A két diagramot összesítve pedig látható, hogy az összes földgáz kitermelés 3193,3 milliárd m3, a fogyasztás pedig 3169 milliárd m3, tehát mindössze 24,3 milliárd m3 az a mennyiség, amit nem fogyasztanak el évente. Elemzők szerint a földgázfogyasztás a következő egy-két évtizedben növekedni fog köszönhetően annak, hogy a károsanyag-kibocsátása jóval alacsonyabb a többi fosszilis energiahordozóhoz képest. Többen úgy gondolják, hogy a földgáz lehet a híd a környezetre ártalmas energiahordozók használatából a megújuló energiaforrások felhasználásának irányába, mivel ez az energiahordozó fontos szerepet játszhat a nem kiszámítható megújuló források, mint a szél- és a napenergia kiegyensúlyozásában, illetve a közlekedési szektorban is jelentős szerepvállalása lehetséges. 6 8 A villamos energia és a nukleáris energia kapcsolata A villamos energia és a nukleáris energia egymással szoros kapcsolatban áll, hiszen a villamos energia előállításának meghatározó részét atomerőművekkel végzik. Statisztikák szerint az atomerőművek termelik a világon a villamos energia 14% -át, illetve az Európai Unióban ez az arány 30%. 7 6 (portfoliofinancial.hu) 7 (Rónaky, Az atomenergia szerepe hazánk és a világ energiaellátásában) 13

13 2009-ben a világon 438 reaktor működött és 44 reaktor állt építés alatt. A legtöbb új erőmű építés Kínában, Oroszországban történik. 8 Ennek egyik oka lehet, hogy a fejlődő országokban ma az emberek nagy része villamosítás nélküli településen él, ezért a fejlődő országokban kiemelt törekvés, hogy minden területre eljuttassák a villamos energiát, ennek következménye a megnövekvő igények jelentkezése, amit ki kell tudniuk elégíteni, ezt pedig új atomerőművek építésével oldják meg, ami még több áramot fog termelni a számukra. 9 A mellékelt ábrán jól látható, hogy az elkövetkezendő évekre azt prognosztizálják, hogy a villamos energia előállításában nő a megújuló erőforrások, a szén és a földgáz részaránya és a nukleárisé pedig csak minimális növekedést mutat. Véleményem szerint a megújuló források részarányának növekedése reális, azonban ez inkább az európai országokban, a földgáz nagyobb mértékű felhasználása a villamos energia termelésben főként a fejlődő országokra lesz jellemző, mivel az Európai Unió egyre inkább arra törekszik, hogy csökkentse a nagy mértékű földgáz importtól való függőségét. Afüggelékben található első ábrán látható néhány ország tekintetében, hogy hány reaktorblokkal rendelkezik és ezeknek mekkora a kapacitása. Jól látható, hogy Franciaország jár az élen Európában. 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 75,1 Franciaország 54,4 51,7 44,9 39,2 37,4 35,8 33,1 29,2 Szlovákia Belgium Magyarország Svájc 7. ábra - A világ elektromos áram termelése ábra - Atomenergia felhasználása a világon 2009 Atomenergia felhasználása a világon 2009 Svédország Csehország Finnország Japán 22,8 17,9 17,5 3,2 Németország Nagy-Britannia Spanyolország Az atomenergia aránya az áramtermelés százalékában Hollandia Forrás: (http://atv.hu/kulfold/ _japan_lemond_az_atomenergiarol) A fenti hetedik ábra pedig azt mutatja, hogy mekkora az atomenergia aránya az egyes országok áramtermelésének arányában, nem meglepő hogy a legmagasabb értéket itt is 8 (nukleraj.blog.hu) 9 (Vajda, 2004) 14

14 Franciaország produkálja 75,1%-kal. Magyarországon a 4 reaktorblokkal 44,9 % az atomenergia aránya, ami egészen kiemelkedőnek mondható. 8.1 A nukleáris energia jövője A nukleáris energiával kapcsolatban az országok két csoportra oszlanak, akik teljes mértékben ellenzik és azok, akik az ellátásbiztonság egyik alternatívájaként tekintenek rá. Az atomerőművek mellett szól az is, hogy működésüket nem befolyásolják a világgazdasági és világpolitikai események, amelyek rányomják a bélyegüket az energiahelyzetre is, mint például az észak-afrikai konfliktusok indején megnövekedett a kőolaj világpiaci ára. Az atomerőművek működésük során kevéssé szennyezik a környezetet, azonban az elhasználódott fűtőelemek tárolása mégmindig nem megoldott. Hátránya a nagy beruházási igénye, azonban a hosszútávú alkalmazás során ez megtérül. Fontos belátni, hogy az atomerőművekkel együtt kell élni, szinte lehetetlen nélkülük ellátni az energiaigényeket, ezért is fontos az emberekben lévő ellenszenv csökkentése, valamelyest a bizalom erősítése. Ennek egyik eszköze a szigorú biztonsági előírások és azok betartása, illetve a technika fejlődésével az újonnan épülő erőművek már sokkal biztonságosabbak, modernebb technológiával működnek. Nemzetközi színtereken fontos, hogy az atomenergia békés célú felhasználását hangsúlyozzák, hogy a világban ne éljenek ezzel vissza és ne használják katonai célokra. Az atomenergia fegyverkezési célravaló felhasználásának kockázata egyre nagyobb Irán esetében, minden ország feszülten figyeli az eseményeket. Az idén márciusában történt japán fukusimai atomkatasztrófa újra ráirányította a figyelmet az atomerőművek biztonságának kérdésére és a nukleáris energia veszélyeire. A földrengésben és az utána következő cunamiban megsérült reaktorok nagy mennyiségű radioaktív anyagot engettek ki a légtérbe, illetve jelentős mennyiségű anyag került a tengevízbe is. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség egy tényfeltáró missziót küldött a helyszínre, hogy a tapasztaltak alapján kidolgozzanak egy nukleáris biztonsági cselekvési tervet, hogy a jövőben elkerülhető lehessen egy hasonló katasztrófa. A tervezet már el is készült, amelyben megfogalmazzák a legfontosabb feladatokat: -nemzeti szintű nukleáris biztonsági felülvizsgálat, nemzeti hatóságok 15

15 -NAÜ biztonsági szabványok és szakértői felülvizsgálatok keretei -nemzetközi konvenciók -nukleárisbaleset-elhárítás -ember és környezet védelme a sugárzással szemben -nukleáris infrastruktúra, kutatás-fejlesztés -megfelelő kommunikáció Az események miatt az Európai Bizottság is elrendelte az Európai Unió tagállamaiban az atomerőművek stressz tesztjét. A felülvizsgálat során a szélsőséges helyzetekre adott olyan lehetséges válaszokat kell megvizsgálni, illetve olyan intézkedések bevezetésére kell javaslatot tenni, amelyek segítségével a fukushimaihoz hasonló következmények minden ésszerűen feltételezhető esetben elkerülhetőek lesznek. A felülvizsgálat az EU Bizottsága, illetve hatósági munkacsoportja (ENSREG) által elfogadott módszer szerint folyik. 10 A fukusimai események hatására a világban jelentősen csökkent az atomenergia támogatottsága. A Sonda Ipsos által készített kutatás szerint az atomenergia támogatottsága 54%-ról 38%-ra esett, ami jelenleg alacsonyabban áll, mint a széné 48%-kal. 11 Ahogyan a felmérésből is látszik Németországban erősen ellenzik az atomerőművek további alkalmazását, éppen ezért a német kormánynak a nyomás hatására lépéseket kell tenni az ügyben. A heves tüntetésekre válaszul bejelentette Angela Merkel kancellár, hogy 2010-ig a még működő 17 atomerőművet bezárják, de meghagyták a lehetőseget, hogy ha energiaellátásbeli problémák merülnének fel, akkor bizonyos erőműveket beindíthatnak ennek megoldására Új generációs atomreaktor Indiában egy új technológia alkalmazásával akarnak atomreaktort építeni, ami az úgynevezett zöld atommal működne, azonban a közepes méretű prototípus csak az évtized végére fog elkészülni. A zöld atom a tórium, ami kevesebb veszélyes hulladékot termel és hatékonyabban működik, mint az uránnal üzemelő erőművek. A láncreakció elindításához urán is szükséges, azonban utána a tóriumból kétszázszor több energia nyerhető ki és a 10 (haea.gov.hu) 11 (ipsos.hu) 16

16 természetben 3-4 szer több áll belőle rendelkezésre, mint az uránból. További előnye, hogy a melléktermékének lebomlási ideje lényegesen kevesebb, néhány száz év és nem lehet belőle atomfegyvert előállítani. 13 Úgy gondolom, hogy a vezető politikusoknak és a lakosságnak is be kell látnia azt a tényt, hogy nukleáris energia alkalmazása nélkül nem fedezhető a jelenlegi energiaigény, mert nagy mértékű kiesést jelentene, amit valószínüleg a megújuló energiaforrásokból nem tudnának olyan gyorsan pótolni. Az atomerőművek hozzájárulnak annak a célnak az eléréséhez, hogy csökkentsék a CO2 kibocsátás mértékét, ezzel támogatva a környezet- és klímavédelmi célok elérését. Természetesen itt felvetődik a hulladéktárolás kérdése, amire már szigorú előírásokat alkalmaznak és a nukleáris balesetek előfordulása is csekély, mivel komoly biztonsági előírások vannak, illetve az újonnan épülő blokkokban már modern technológiákat alkalmaznak, Európában pedig nem valószínűsíthető olyan természeti katasztrófa, ami a fukusimaihoz hasonló eseményt idézne elő. 9 Az Európai Unió energiapolitikája Az EU energiafüggősége ban az EU 27 országok energiafüggősége 54,8% volt, ami 9%-kal több az 1998 as szinthez képest. Az érdekesség az, hogy csupán egyetlen ország rendelkezik negatív függőséggel, mégpedig Dánia -22,3 %-kal, ez a trend 1999 ben kezdődött el. A szén behozatala az 1998-as 36,2 % -ról 64,4 %-ra növekedett 2008-ra, ami jelentős növekedést jelent. Érdekesség, hogy a legnagyobb mértékben Németországban és az Egyesült Királyságban növekedett a behozatal, ami megduplázódott 1998-tól 2008-ig, ennek ellenére mégis ebben a két országban van a legalacsonyabb szinten a függőségi ráta az EU 27 tagállamai között. Az Európai Unió kőolaj import függősége 2008-ban elérte a 84,3 %-os szintet. Dánia, amely az egyetlen nettó exportőr a Közösségben, az elmúlt 10 évben tízszeresére növelte a kivitelét olajtermékekből (- 5.3 % 1998, majd 51.3 % 2008). 12 (gyartastrend.hu) 13 (Zöldebb atom, 45.szám, 2011.november12.) 17

17 Az EU 27 ek függősége a földgáz import tekintetében 17% -ot növekedett között, ami 2008-ra elérte a 62,3 % -ot. A tagállamok közül egyedül Dánia és Hollandia exportált földgázt. Dániában 2008 ra szinte duplájára növekedett a földgáz export nagysága, Hollandiában mindössze 10% os növekedés történt. Érdekesség, hogy Málta és Ciprus nem vezette be az energia ellátásába a földgázt. Az energiaintenzitás 17%-kal csökkent az elmúlt évtizedben, ami azt jelenti, hogy egy termék előállításához vagy egy folyamat megvalósításához kevesebb energiafelhasználás szükséges, ezzel pedig csökken az energiafogyasztás mértéke. 8. ábra - Primer energia termelés az EU 27-ben Az Európai Unióban összesen a tagállamok által előállított elsődleges energiaforrások mennyisége 2008-ban elérte a Mtoet. Az elsődleges energia-termelés kibővült, a legjelentősebb az atomenergia, ami 29%-ban részesedik az össz primer energia előállításbank, majd a szilárd tüzelőanyagok 21%-kal, a földgáz 20 %-kal és a megújuló energiaforrások 18%-kal, ami magában foglalja a nap, szél, geotermikus, biomassza, vizi és tengeri erőforrásokat, végül következik a kőolaj 13 %-os részesedéssel. Franciaország és Németország az EU27 ek közül az elsődleges energia termelés 16%-át fedezte 2008-ban, azonban 1998-hoz képest Franciaország növelte a termelését 9%-kal, amíg Németországban nem növekedett. A bruttó belföldi fogyasztás az EU 27-ben elérte a Mtoet 2008-ban, ami 4 %-os növekedést jelent 1998 as szinthez képest. Azonban az EU összes energiafogyasztásának mértéke stabilizálódni látszik és 2006 óta fokozatos csökkenés figyelhető meg. (Függelék 3.ábra) 14 Eurostat Pocketbooks: Energia, transport and environment indivators, 2010, Eurostat European Comission 18

18 1998 és 2008 között csökkent a szilárd tüzelőanyagok és az olaj fogyasztása Uniós szinten, azonban a megújuló energiaforrások felhasználása 60%-kal és a gáz fogyasztás 19%-kal növekedett. A 2000 es évről ra az EU tagállamok összesített földgáz importja 49%-kal, az olaj behozatal 6%-kal és a szén importja 17%-kal növekedett ban az Európai Unióba érkező földgáz 38%-a, azaz egyharmada érkezett Oroszországból. Ebben az időszakban növekedett az Oroszországból származó földgáz mennyisége, azonban az Unió összes földgáz importjából származó részaránya csökkent. Az Oroszországból származó kőolaj import is növekedett 59%-kal 2000 és 2008 között, azonban ugyanebben az időszakban a Líbiából származó kőolaj import mennyisége szintén emelkedett 26% -kal. A kőszén behozatal tekintetében Oroszország volt az első helyen az importáló országok között 2008-ban az EU 27-be. (Függelék: 4.ábra) A telepített villamosenergia erőművek kapacitása éves szinten az Európai Unióban 1998 és 2008 között 1,9 %-kal növekedett. A hőerőművek 2008-ban a teljes kapacitás 57%-át tették ki, amíg az atom és a vízerőművek 17 és 18%-át. A tagállamokban a legtöbb villamosenergia kapacitás hőerőművekből származott 2008-ban néhány kivételtől eltekintve, például Lettország, Luxemburg, Ausztria és Svédország tekintetében a vízerőmű energiatermelése volt a meghatározó, míg Franciaországban az atomerőművek villamosenergia előállítása a meghatározó a teljes energiatermelés több, mint a felét teszi ki. Az összes bruttó villamosenergia-termelés az EU 27-ben 2008-ban a következőképpen alakult: a hőerőművek a teljes energiatermelés 55% -át adták, az atomerőművek 28%-ot, a vízerőművek 10% és az egyéb megújuló energiaforrások által termelt villamosenergia pedig 7%-ot tett ki. Az EU 27 bruttó végső energiafogyasztásához a megújuló energiaforrásokból származó energia 10,3 %-kal járult hozzá 2008-ban, néhány országban ez az arány kiemelkedően magas volt. Például Svédországban a megújuló energiaforrások részaránya a végső energiafelhasználásban 44,4 % volt. 19

19 2005 és 2008 között az EU 27-ek bioüzemanyag előállítási kapacitása ötödével nőtt ban az EU-27-ek teljes bioüzemanyag előállítási kapacitása tonna volt. Ennek 70%- biodízel, 16%-a biobenzin volt. Tanulmányok szerint az EU jelenlegi energiafogyasztásának legalább 20%-át megtakaríthatná költségtakarékos energia felhasználással. 15 Felmérések szerint, ha a jelenlegi tendencia folytatódik a nyersanyagigény területén, akkor 2030-ra az EU olaj tekintetében 90%-ban, fölgáz esetében 80%-ban fog függeni az importtól. Primer energiaforrás import tekintetében az Európai Unió két legfontosabb partnere Norvégia és Oroszország. Az import nagysága pedig folyamatos emelkedést mutat. Utánuk következik gáz tekintetében Líbia, Nigéria, Algéria. Olajbehozatal szempontjából pedig a Közel-Keleti térség országai Szaud-Arábia, Irán és Líbia még ezen a területen is jelentős nyersanyagforrást biztosít. Megfigyelhető az Ororszországból származó import mennyiségének stagnálása, ez fontos eredménynek tekinthető az EU célkitűzéseinek teljesítése szempontjából. A Norvégiából származó olaj import mennyiségének csökkenése figyelhető meg Az Európai Unió energiapolitikájának rövid történeti áttekintáse Az egységes európai energiapolitika, energiapiac megteremtése nem egyszerű feladat, ennek több okai is van. Az energiaszektorban stratégiai és egyéb okokból is jelentős az állam közvetlen és közvetett befolyása. Stratégiai okként említhető az energiaellátás biztonsága, hiszen ennek hiánya az ország egészének gazdasági működését befolyásolja. Egyéb okoknál a beruházások finanszírozása, illetve a jogszabályi háttér biztosításának fontossága emelhető ki. Éppen ezért az energiapolitika belpolitikailag igen érzékeny terület. Az Európai Gazdasági Közösség megalakulásakor nem kapott felhatalmazást olyan közösségi szintű, átfogó energiapolitikai kialakítására, amit nemzetállami szinten alkalmaznak. Ez rányomta a bélyegét a közös energiapolitika kidolgozásának kísérleteire mind a mai napig. A Masstrichti Szerződés ad először lehetőséget az általános energiapolitika megformálására. Az Európai Közösség két szektorban alakított ki közös politikát, a szén- és atomenergia területén. A politikai folyamatok és a piaci kényszer hatására elindult egy lassú folyamat az energiapolitka terén a közösségi szintű szabályozás felé. 15 (Zöld könyv az energiahatékonyságról avagy többet kevesebbel) 16 (epp.eurostat.ec.europa.eu) 20

20 Az ötvenes évek elején alakult Európai Szén- és Acélközösség az akkori fő energiahordozó kereskedelmét igyekezett szabályozni ben létrejött az Európai Atomenergia Közösség, melnyek fő célja az atomenergia békés célú felhasználásának biztosítása. Az Európai Gazdasági Közösségről szóló szerződés az általános gazdasági és versenypolitika keretében szabályozta az energetika kérdését. A hatvanas években az olaj vált a fő energiahordozóvá, amely bőven áramlott Európába, így ekkor még nem érezték szükségét a kereskedelmi kapcsolatokon túlmenő együttműködésnek az országok. Majd a hetvenes években kialakult az olajválság (1973-ban érte el Európát), amely a nyersanyag- és energiaárak növekedését hozta magával, a válság hatására ahelyett, hogy szorosabbra fűzték volna a kapcsolataikat az egyes országok, inkább bezárkóztak. Ekkor a Közösség energiaszükségletének 60%-át importból fedezte. 17 A válság hatására világossá vált a sebezhetőségük bilaterális megállapodásokkal és nemzetközi szervezeteken keresztül igyekeztek energiaellátásukat biztosítani ben az Európai Tanács elfogadott egy energiastratégiát, aminek a címe: A közösség új energiapolitika felé, melynek fő célkitűzései a következők voltak: a függőség csökkentése az olajtól, hazai energiatermelés és nukleáris energia alkalmazásának növelése, energia felhasználásának hatékonyságát növelni, beszerzési források diverzifikációja. Abban az évben jött létre a Nemzetközi Energia Ügynökség is. A második olajválság (1979) hatására a Közösség igyekezett konkrétabb célokat kitűzni, mégpedig a gazdasági fejlődés és az energiafelhasználás egymástól való függetlenségét, vagyis a termelés növekedése ne jelentse egyenesen arányosan az energiafogyasztás emelkedését, ez a cél a mai nap is érvényes stratégiai célkitűzésben is szerepel. Egyetlen területen sikerül elindítani az együttműködést a NEÜ segítségével, mégpedig a stratégiai olajtárolók kapacitásának növelése és egymás készleteinek hozzásérés biztosításának terén os Fehér Könyv célkitűzése az egységes energiapiac megvalósítása főként az adózás egységesítése, közbeszerzések -, állami támogatások szabályozása, szabványok kialakítására vonatkozik ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia keretében 50 ország aláírta az Európai Energia Chartát. Ennek célja a volt szocialista országok számára energia 17 ( XVI. Évfolyam, 4. szám 2011.április) 21

21 infrastruktúra fejlesztésében segítséget nyújtani, ennek eszköze pedig a közös szabványok kialakítása. Ámbár az európai energiapolitika pilléreit az 1995-ös Fehér Könyvben rögzítették, ezek pedig: a versenyképesség az árak tekintetében, ellátásbiztonság és a környezetvédelem. 9.3 Liberalizációs folyamat 18 Ez a folyamat az akadályok lebontását és az energiapiacok egymáshoz való közeledését hivatott előmozdítani, és egy egységes energiapiaci koncepciót igyekszik kialakítani. A koncepció lényege: a fogyasztók megválaszthassák, hogy kitől akarnak vásárolni piacra lépési lehetőség biztosítása mások számára is, az országok nyissák meg saját energiapiacaikat nagy monopóliumok felszámolása, hogy a verseny pozitív hatásai érvényelsülni tudjanak állami támogatások racionalizálása és kontrollálása határkeresztező kapacitások létesítése mindezek megvalósításához szükséges szabályrendszerek harmonizálása. Az első liberalizációs energiacsomag a 80-as, 90-es években kialakult, de tényleges fomáját az 1996-os villamosenergia- és az 1998-as földgáz liberalizációról szóló direktívákkal együtt érte el. Az 1996 os dirketíva négy területen határozott meg szabályokat: energiatermelés; lakossági szolgáltatás, szállítás és elosztás; felosztás és szabályozás. Tartalmazza továbbá a tulajdonjog és nemzetközi kereskedelem potenciálisan jelentős bevonását. Az 1998-as földgáz direktíva felelősséget ír elő a fontosabb gáz létesítmények építésére, szállításra és elosztásra, felosztásra és a szabályozásra vonatkozóan. 19 A második liberalizációs energiacsomagot 2003-ban adták ki, miután a Bizottság kivizsgálta az addig elért eredményeket, ennek fényében világossá vált, hogy a tagállamok meglehetősen 18 (Káldyné Esze Magdolna, 2010) 19 (Steve Thomas) 22

22 lassan hajtják végre az előírt intézkedéseket, ezért a Bizottság több tagállamot is figyelmeztetett a mulasztásra. A harmadik liberalizációs csomagot 2007-ben terjesztették elő és 2009-ben fogadták el. Fontos kérdésként említi meg a tagállamok további piacnyitását, azonban engedményeket tesz a nagy energetikai cégek felé. 9.4 Zöld Könyvek Az Európai Bizottság által kiadott Zöld Könyvek - ben is foglalkoztak az energiapolitika, energiabiztonság kérdésével, ezeket a könyveket kvázi vitaindító dokumentumként használják, a kiadvány elején vitaindító kérdéseket sorakoztatnak fel az adott témában. Elsőként a 2005-ben kiadott dokumentumot emelném ki, melynek címe: Zöld Könyv az energiahatékonyságról avagy többet kevesebbel, amiben főként az eneregia hatékony felhasználásának korlátait igyekszik bemutatni, illetve megoldást keres ezen akadályok lebontására. 20 A másik a 2006-ban kiadott Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért című könyv, aminek a belső tartalmát pontosan behatárolja a dokumentum címe is. Fő témák a versenyképesség és biztonság megteremtése az energiaellátásban, európai energiapiac összekapcsolása, egységes energiaügyi külpolitika megteremtése. Ezek a Zöld Könyvek mindazonáltal olyan közös cselekvésre szólítja fel a tagállamokat, hogy az a Lisszaboni Stratégia célkitűzéseinek teljesítéséhez is hozzájáruljon, azzal összhangban legyen. 9.5 Lisszaboni Stratégia A Lisszaboni Stratégia feladatait a es évekre foglamazták meg, fő prioritások a növekedés és foglalkoztatás, 2010-re az Európai Unió akart a legversenyképesebb gazdaság lenni, meg akarta teremteni a tudásalapú társadalmat. A 2005-ös évre sikerült uniós szinten a munkanélküliséget csökkenteni és a tagállamok kordábsn tudták tartani az inflációt. Azonban 20 (Zöld könyv az energiahatékonyságról avagy többet kevesebbel) 23

23 a as évben elérte Európát a válság és megtorpant ez a tendencia, az országok válságkezelő intézkedések kialakításába kezdtek. Legfőbb feladatuk a válság negatív hatásainak csökkentése, pénzügyi stabilitás szintentartása lett, kevésbé szenteltek figyelmet a célok elérésére, illetve a válság hatására sok vállalkozás küldte el az alkalmazottait pénz szűkében, ezért a munkanélküliségi ráta is megugrott Európa-szerte Lisszaboni Szerződés és a közös energiapolitika A Lisszaboni Szerződést 2010.december 1-jén ratifikálták hosszas egyeztetések után. A szerződésben az energia külön címet kapott (XXI.), az Unió belső politikái és tevékenységei című fejezeten belül. A Lisszaboni Szerződés 122.cikke tartalmazza, hogy a Tanács Bizottsági javaslatra gondoskodhat bizonyos intézkedések megtételéről, ha a gazdasági helyzet indokolja, különösen ha egyes termékek ellátása nem biztonságos pl.: az energia, ennek háttere feltehetően a es gázválság. A lisszaboni szerződésben leírtak szerint az Európai Parlament és Európai Tanács intézkedéseket hozhat az energiaellátás biztonságának garantálására, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének, energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítására. 21 Az energiapolitika bekerült az Európai Unió működéséről szóló szerződésbe is, ahol a 194. cikk pontosan le az energiapolitika céjait. 9.6 Energiapolitika kapcsolata más szakpolitikákkal Az Európai Uniós energiapolitika céljainak megvalósítása nem egyszerű feladat, hiszen számos szereplő van jelen az energiaügy területén, kormányok, helyi hatóságok, vállalatok. Az intézkedések végrehajtásához a különböző szintek tevékenységének kombinálására van szükség, csak együttes fellépéssel lehet sikert elérni. Elsőként fontos kiemelni, hogy az uniós energiapolitika nincs elkülönülve a többi közösségi politikától, hanem szorosan összekapcsolódik más szakpolitikákkal, tulajdonképpen bizonyos 21 (Hugyecz Attila, 2010) 24

24 kérdésekben szinte elválaszthatatlanok egymástól, a legfontosabbak: szomszédságpolitika, kutatás és technológiafejlesztési politika, környezetvédelmi politika, verseny politika Kapcsolat a szomszédságpolitikával Az Európai Bizottság nagyon fontosnak tartja a két politika szoros kapcsolatát és lényeges, hogy egymással összehangoltan és párhuzamosan munkálkodjanak ezeken a területeken. A Közösség igyekszik folyamatos párbeszédet és együttműködést kezdeményezni a szomszéd -, illetve a stratégiai szempotból fontos területeken lévő országok vezetőivel. Igyekszik minden partnert figyelmeztetni a környezeti és energetikai problémákra, próbálja felhívni a figyelmet az energiahatékonyság fontosságára, ezen kívül pedig törekszik a hosszú távú együttműködésre az energiaügy területén. Kiemelten kell kezelni a fejlődő országokkal való jó kapcsolat kialakítását és ápolását, hiszen az ő energia igényük folyamatos növekedést mutat, ami nemcsak nekik okoz majd problémát, hanem a világon mindenkinek. Ezekben az országokban alacsony energiahatékonyságú, főként a környezetbe káros anyagokat kibocsátó termelés folyik, részben az Unió egyik feladata rávilágítani a problémára és segíteni a megoldásban. Az Európai Unió egyik célja határkeresztező kapacitások létesítése, melynek megvalósításához jó szomszédi viszony szüksége. A határokon átnyúló kapacitáskihasználás az első lépés lehet az egységes energiapiac megvalósítása felé Kapcsolat a kutatás és technológiafejlesztési politikával Az Unió élen jár a K+F területén, azonban, hogy ne maradjon le a versenyben, sőt élmezőnybe törhessen fontos szem előtt tartani a világ változó kihívásait, problémáit és ezekhez alkalmazkodó, a nehézségeket gyengíteni, kiküszöbölni képes technológia kialakítására legyen képes. A környezetbarát, energiahatékony technológiai újításokkal tud az élre törni a versenytársakkal szemben, így lehetősége nyílhat új piacok felé nyitni, növelve ezzel az export mennyiségét is. Az energiatakarékos technológia kifejlesztése kereskedelmi lehetőséget biztosít a fejlődő országok felé, és megteremtheti a vezető európai szerep alapjait ezen a területen. Főként India és Kína, lenne a potenciális partnere az Európai Uniónak az új technológia megvásárlásában, hiszen ezeknek az országoknak folyamatosan növekszik az energiaigénye és már kezdik felismerni, hogy ez a folyamat hosszú távon nem tartható fenn. 25

25 Napjainkban Oroszország vezetőségét is foglalkoztatja az energiaügy kérdése, próbálnak bizonyos energiatakarékos intézkedéseket tenni Kapcsolat a környezetvédelmi politikával Az energiapolitika bizonyos kérdéseiben és a környezetvédelmi politika között egyenlőség jelet lehet tenni, hiszen az energiapolitika bizonyos célkitűzései megegyeznek a környezetvédelmi politika céljaival. Ide kapcsolódnak például a CO2 -, üvegházhatású gázok kibocsátás csökkentése, globális felmelegedés elleni küzdelem, megakadályozni, hogy a nyersanyagok, illetve a radioaktív anyagok szennyezzék a természetet Kapcsolat a versenypolitikával Ha sikerül megvalósítani egy eredményes energiahatékonysági politikát az Európai Uniónak, akkor ez a Közösség versenyképességéhez is hozzájárulhat, illetve növelheti a foglalkoztatás szintjét is, ezen kívül a felsorolt pozitívumok megegyeznek a Lisszaboni Stratégia céljaival is. A verseny nyomására talán hamarabb sikerül a tagállamoknak teljesen megnyitniuk a nemzeti energiapiacaikat a többi ország szolgáltatói előtt, ezzel megvalósítva az egységes európai piacot az energiaszolgáltatás területén. Ezenkívül a tagállamok villamosenergia piacai nagy eltérést mutatnak egymástól, például az árak és a szolgáltatás minőségének a területén, ezek regionális differenciához vezehetnek, ami ronthatja a versenyképességet. 9.7 Finanszírozás, szabályozás kérdése A tervek megvalósításához nagy mennyiségű pénzügyi beruházás szükséges, e nélkül nem lehet véghezvinni a kitűzött célokat. Ahhoz, hogy létrejöhessen egy tökéletesen működő egységes európai energiapiac mindenképpen szükség van az energiát szállító régi rendszerek korszerűsítésére, hogy modern infrastrukturális háttér álljon rendelkezésre. Szükség van bizonyos ösztönzőkre is, hogy a vállalkozási oldalról is legyen motiváció a feladatok végrehajtására, például uniós vagy állami támogatások a projektek társfinanszírozására. Fontos az iparággal a partnerség kialakítása, mert a támogatásuk, együttműködésük nélkül 26

26 nem lehet előre haladni. A legfontosabb feladat a finanszírozás problémájának megoldása, mert megfelelő anyagi eszközök nélkül nem tudják megvalósítani a terveket. Gondot okoz még az energiahatékonyságot ösztönző állami, jogszabályi intézkedések hiánya is. Elsődlegesen az államnak kellene jó példával elől járnia, ezzel kapcsolatban volt a Bizottságnak egy javaslata a zöld közbeszerzéssel kapcsolatban, a 2005-ben kiadott Zöld Könyvben. A Bizottság segítani akarja a zöld közbeszerzést és az európai közbeszerzőket arra akarja ösztönözni, hogy a szerződésekbe foglalják bele a környezetvédelmi kritériumokat. Így példát mutatnak a versenyszférában lévőknek és új piacot nyithanak a kevesebb energiát felhasználó termékek számára, ezáltal új vállalkozások alakulhatnak, amelyek új munkahelyeket teremtenek, ezzel is növelve a foglalkoztatást. Az energiahatékony termékeket gyártó cégek számára, illetve az ezeket használókat is különböző módon lehetne ösztönözni, támogatni, például beruházási támogatás nyújtásával vagy adókedvezménnyel, mentességgekkel. 9.8 Tagállamok közötti különbségek Az Európai Unió minden tagállama számára biztosítja a szabad választás jogát az energiaösszetételének tekintetében, azaz minden országnak joga van eldönteni, hogy milyen energiaforrásokat használ és milyen arányban. Természetesen mindezt úgy, hogy ne ütközzön az Unió szabályozásába és a kitűzött stratégiai célok megvalósíthatóak legyenek. Tagállamonként igen eltérőek az érdekek a különböző adottságok miatt, éppen ezért is nehéz egy közös energiapolitikát kialakítani. Minden országnak más más arányban állnak rendelkezésre az erőforrások, földrajzi elhelyezkedéséből adódóan más forrásból szerzi be azokat az energiahordozókat, amelyikektől egy másik tagállam nagy mértékben importfüggőségben szenved. Különbségek adódnak a megújuló energiaforrások részarányában is a teljes energiatermelésében országonként, természetesen itt van egy cél érték, amit minden tagállam kitűzött maga elé, amit 2020-ig elkíván érni, de ebben a tekintetben is a korábban csatlakozott és gazdagabb északi- és nyugat-európai, főleg Németország sokkal nagyobb előnyben van az újonnan csatlakozókhoz képest. Ahhoz, hogy a közös összefogás megvalósulhasson minden tagországnak áldozatot kell hoznia. 27

27 A tagállamok közötti különbségek megfigyelhetők az atomerőművek alkalmazásának tekintetében is, hiszen senki sem vitatja, hogy a megújuló energiaforrásokra szükség van és csökkenteni kell a földgáz és kőolaj import függőségét az európai országokban, abban a kérdésben azonban nincs egyetértés, hogy a kieső erőforrásokat milyen más alternatívával lehetne helyettesíteni. Több ország a nukleáris energiában látja a lehetőségeket, azonban a fukusimai atomkatasztrófa után több tagállamban megváltoztak a vélemények az erőművekkel kapcsolatban, másokat pedig egyáltalán nem riasztott vissza az eset további erőművek építésétől, ők úgy gondolják, hogy megfelelő biztonsági előírásokkal és intézkedésekkel meg lehet előzni a nukleáris baleseteket. A gáztározói kapacitások tekintetében is megfigyelhetők a különbségek az uniós tagállamok között, hiszen mind földtani adottságaikban, mind pedig szükségleteikben eltérőek egymástól. A legnagyobb tároló kapacitások Németországban, Olaszországban és Franciaországban vannak, Magyarország azonban a középmezőnyben található. 22 Fontos a tagállamok közötti különbségek csökkentése, illetve a szoros együttműködés kialakítása minden területen, mivel ez hosszú távon növeli a versenyképességet, de a sok eltérő érdek csökkenti. A közös határozott fellépés pedig erősebb tárgyalási pozíciót biztosít a többi partner országgal szemben. 9.9 Az Európai Uniós energiapolitika kialakításának lépései 23 Az uniós szintű közös energiapolitika három lépésben valósítható meg, először tagállami szinten, majd továbblépve a régiós szintre és végül uniós szinten, itt fontos hozzátenni, hogy az egész folyamatot végigkísérik az uniós közösségi irányelvek, iránymutatások, rendeleteket, amelyek mentén haladni kell és amelyeket meg kell valósítania minden tagállamnak. Első lépésként a tagállami szinten kell bizonyos intézkedéseket meghozni, ahhoz hogy a piacnyitás megvalósulhasson. Fontos az energiaárak átláthatóvá tétele, minden harmadik fél számára is biztosítani kell a szabad hozzáférhetőséget a hálózatokhoz. A folyamatok 22 (Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont) 23 Tarr Krisztina: Lesz-e közös európai energiapolitika?, szakdolgozat,

28 előrehaladásában korlátozó tényezőként jelenik meg, hogy nem minden tagállamban van azonos szinten a piacnyitás folyamata. Van olyan tagállam, ahol már régebben végbement a piacnyitás, ezek a korábban csatlakozott vagy alapító országokra jellemzőek leginkább és főként az újonnan csatlakozó országokban még nem mindenhol valósult meg a teljes piacnyitás. Második lépésként következik a régiós szint, ami csak azután következhet, hogy tagállami szinten sikerült megvalósítani a szabad piacot az energia szektorban. A régiók kialakításánál figyelembe kell venni, hogy hasonló tulajdonsággal rendelkező országok kerüljenek egy csoportba. Régiós szinten pedig az egyes országok energiapolitikáját kell egymáshoz közelíteni, a szabályozási rendszernek és az energia áraknak hasonlónak kell lennie, jelenleg még csak kezdeményezések vannak a regionális kooperációra. Végül pedig az uniós szint következik, ahol a régiók közötti együttműködés és közeledés a cél az energiapiacok tekintetében, miután már régiós szinten sikerült megvalósítani a kooperációt, hosszú távon így alakítható ki a közösségi energiapolitika. A közösségi energiapolitika kialakításával már régóta foglalkoznak az Európai Unióban és több startégiai dokumentumot adtak már ki a kitűzött célokkal, azonban a közös energiapiac és energiapolitika létrejöttének rögös az útja és valószínüleg még hosszú évek kellenek ahhoz, hogy tökéletesen működjön. Azonban a XXI. század eseményei feltehetően ösztönzőleg hatnak az országokra, hogy érdekeltek legyenek a közös piac megvalósításában 9.10 Nord Pool regionális együttműködés 24 Az első lépéseket 1993-ban Norvégiában tették meg a Statnett Power Market (SPM) önálló tőzsdei vállalat létrehozásával, az alapítás célja az volt, hogy a norvég vízerőművi kapacitás hatékonyabban tudják kihasználni. Később az SPM tevékenysége kiterjedt az árampiacra és a határidős tőzsdei kereskedésre. A többi skandináv ország kezdetben elzárkózott az ötlettől, hogy egy közös energia tőzsdét kellene létrehozni, azonban az évi tárgyalások fordulatot hoztak, aminek nagy szerepe volt az 1995 júniusi skandináv országok energetikai minisztereinek megbeszélésén megfogalmazott deklarációnak, miszerint először a közös norvég-svéd áramtőzsdét fogják kialakítani és majd ezután csatlakozik ehhez a többi finn és dán partner vállalat is január 1-jétől kezdte meg működését a közös norvég-svéd 24 (Kovács Pál) 29

29 energiatőzsde, ekkor kapta a Nord Pool nevet is ban megalakult a finn EL-LEX áramtőzsde, majd a hálózati kapaitások megnyitása után a finn résztvevők is csatlakozhattak a norvég-svéd árampiachoz a Nord Poolon keresztül júniusától Dánia is csatlakozott a közös északi áramtőzsdéhez. Egy jó példa a regionális együttműködésre az északi államok összefogásával kialakított energia piac. A Nord Pool tagjai Norvégia, Svédország, Finnország és Dánia. A Nord Pool tulajdonképpen energiatőzsdeként funkcionál, ahol a tagok egymás között kereskednek a kapacitásokkal és a hálózati hozzáférésekkel. Az energiatőzsde stabil működését megfelelő szabályozási keret biztosítja. A tőzsde hozzájárult ahhoz, hogy kialakulhasson a szabad árverseny, ami az energiaárak csökkenését eredményezte Partnerségi kapcsolat Az Európai Unió számára fontos, hogy megtartsa a zászlóvívő szerepét az energiahatékonyság és környezet megóvása ügyében a nemzetközi színtereken. Ehhez az szükséges, hogy mindig egységesen és határozottan lépjen fel a konferenciákon, tárgyalásokon és egy közös európai döntést prezentáljon. Éppen azért, mert az Unió igyekszik ebben a kérdéskörben irányító szerepet betölteni fontos a partnereivel való együttműködés az energia témakörében is. Leginkább a fejlődő országok felé kell az energiahatékonyság fontosságát hangsúlyozni a klímakonferenciákon. Az alábbi 9. ábra - Kína, USA, EU primerenergia-fogyasztásának alakulása ábrán is jól látható, hogy amíg a fejlett országokban például az Európai Forrás:http://www.sourcing.hu/aktualis/rekord_az_energiafogyasztasban_ki na_mindent_felfal) Unióban és az Egyesült Államokban szinte stagnál a primer energia-fogyasztás és ezen a felhasználási mértéken még csökkenteni szeretnének, addig az éppen robbanásszerűen fejlődő Kínában csaknem exponenciálisan növekszik az energia felhasználás. Jelenleg Kína a világ legnagyobb szén-dioxid kibocsátója. Ugyan Kína nem írta alá a 2012-ben lejáró Kiotói 30

30 Jegyzőkönyvet, azonban az elmúlt években nagy érdeklődést mutatott, főleg a széndioxidkibocsátás csökkentésére irányuló technológiák iránt. 25 Mivel a globális felmelegedés és energiaigények csökkentése nem valósulhat meg a legnagyobb fogyasztó és szennyező együttműködése nélkül 1994-óta kétévente kerül megrendezésre az EU-Kína Energia Konferencia, ahol az energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, ellátásbiztonság és a környezetbarát technológiák állnak a középpontban. Ezen kívül pedig kiemelt kérdésként kell kezelni a termelő és tranzit országokkal kialakított jó kapcsolatot is, ehhez a folyamatos párbeszéd fenntartása szükséges. Az energiahatékonysági projektek részei a nemzetközi és európai pénzügyi intézmények hitelezési portófiójának is, így próbálják ösztönözni az országokat az energiatakarékos technológiák alkalmazására és beuráházokra. Az Európai Unió fel is hívta India és Kína figyelmét arra, hogy nekik is tenniük kell a klímaváltozás ellen, ha továbbra is szeretnének részesülni ipari modernizációjukat segítő programokból Európai Unió és Orosz Energia-párbeszéd Kiemelten fontos kérdésként kezelendő az Európai Unió és Oroszország kapcsolata, hiszen szoros kereskedelmi partnerünk és gazdasági tekintetben a térségben rendkívül nagy befolyásoló tényező. (Függelék 4. ábra) Oroszország az Unió stratégiai partnere, a fő összeköttetés az energia, hiszen az európai energiaszükséglet meghatározó része származik Oroszországból, illetve az oroszországi nyersanyag exportálásból származó bevétel nagy részét az Európai Unióba történő kivitel adja, ezáltal a függőség kölcsönösnek tekinthető, tehát mindkét fél számára fontos a partnerség megléte. Az EU-Orosz Energia Párbeszédet a október 30-i, párizsi VI. EU-Orosz Csúcs indította útjára. A program célja, a hosszútávú, szoros kapcsolat kialakítása az energetika területén függésben lévők között, a kölcsönös együttműködés megalapozása, egy kiszámítható, megbízható és biztonságos energiapiac megetemtése. A hatékony együttműködés érdekében rendszeres találkozókat és kerekasztal tárgyalásokat tartanak. A gyakori párbeszéd segíti a bizalom kialakulását és növeli az átláthatóságot is. A két fél kiemelt célja a különböző beruházási lehetőségek-, az energia szállítási infrastruktúra fejlesztése, illetve az 25 (euractiv.hu) 26 (euractiv.hu) 31

31 energiaszektor környezeti hatásainak csökkentésére is igyekeznek nagyobb figyelmet fordítani ban felállították az Állandó Partnerségi Tanácsot Szentpéterváron, melynek feladata az együttműködés támogatása. Azonban 2004 től kezdve Oroszország szándékai távolodnak a Közösség elképzeléseitől. Fontos figyelembe venni, hogy a két fél energiaügyi elképzelései jelentősen befolyásolják egymás terveit is, ennek oka a szoros dependencia ben Oroszország ratifikálta a Kiotói Egyezményt, ami fontos lépés az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkentése szempontjából. Figyelmet kell szentelni arra is, hogy az oroszországi energiavállalatok komoly terjeszkedésbe kezdtek. Az Unió nyíltan célként tűzte ki az energiaforrás beszerzéseinek diverzifikációját, ennek köszönhetően Oroszország is igyekszik exportútvonalait többrétűvé tenni. Főként az ázsiai térség felé tud nyitni, hiszen ennek a régiónak az energiaigénye folyamatosan növekszik Oroszország energiahatékonysági intézkedései Az oroszországi Energia Stratégia 2020 című dokumentumban leírják, hogy diverzifikálni kívánják a nyersanyagexport irányát, válaszul az Uniós tervekre, a fő cél pedig az ázsiai országok, fontos Oroszország számára mindkét féllel való jó kapcsolat kialakítása ig az energiapiac nyitottságát és versenyképességét kívánják javítani, illetve a nukleáris és szél energia, valamint a szén, mint alternatív energiaforrás arányát kívánják növelni. Az orosz energiaszektor technológiai, tudományos és innovációs tevékenységét kívánják ösztönözni a következő években. 27 Szakértők szerint a szükséges energiafelhasználás közel kétszeresét használják el Oroszországban, ezért igyekeznek véget vetni a pazarlásnak. Az egy négyzetméternyi ingatlanra jutó energia fogyasztás kétszer-háromszor haladja meg az európai átlagot, és az elhasznált energia egyharmada fűtésre megy el. Dmitrij Medvegyev államfő ezt a felhasználást akarta visszafogni, amikor másfél éve elrendelte, hogy 2020-ig 40 százalékkal kell visszafogni az energiafogyasztást az országban, majd 2009 novemberében ennek megvalósítása érdekében törvényt is elfogadtak. A jogszabály arról rendelkezik, hogy 2014-ig 27 (orientpress.hu) 32

32 fokozatosan kivezetik a kiskereskedelmi forgalomból az izzólámpákat, illetve a költségvetési intézményekben öt éven keresztül évi 3 százalékkal kell csökkenteni az energiafelhasználást. A takarékossági intézkedések természetesen komoly befektetéseket is igényelnek, ami közel több, mint 300 milliárd dollár. Számítások szerint ennek közel százaléka jut a szociális szféra létesítményeire, amelyek energiafelhasználását százalékkal akarják csökkenteni 2015-ig. Külön állami programot indítottak annak érdekében, hogy energiahatékony technológiákat alkalmazzanak ezekben az intézményekben Gázvezeték projektek Vannak közös projektek, amiben mind Oroszország mind az Európai Unió is érdekelt. Ezek például az Északi áramlat, aminek a forrása az orosz gáz, tehát az importforrási diverzifikáció nem valósulna meg azonban a gázvezeték Oroszországot az EU-val közvetlenül kötné össze csökkentve ezzel a tranzit országokban rejlő kockázati tényezőket. A vezeték Szentpétervárról kiindulva a Balti tengeren keresztül Németországba érkezne, majd innen tovább Hollandia és Nagy-Britannia irányába. A gázvezeték első sorozatának kialakítása Forrás: 10. ábra -Tervezett földgázvezetékek útvonala idén novemberben készült el, amint üzembe helyezik az első csövet, Európába azonnal 27,5 milliárd köbméter földgáz fog áramlani évente mondta Tora Leifstrand-Holmström az Északi Áramlat svédországi sajtószolgálatának vezetője az újságíróknak. 29 A vezeték élettartamát 50 évben határozták meg. A Kék Áramlat egy olyan földgáz vezetékrendszer lenne a tervek szerint, amivel Oroszország diverzifikált útvonalon keresztül tudná ellátni Európát, kiküszöbölve az orosz-ukrán gázvita következményeit az európai térségre, illetve Törökországot is, mivel eddig ez csak kerülővel sikerült, azonban ez a már elkezdett és bizonyos részeiben befejezett projekt egy közvetlen 28 (bautrend.hu) 29 (hungarian.ruvr.ru) 33

33 vezeték-kapcsolatot létesít. A projekt megítélése európai szempontból igen nehéz, mivel különféle szempontok szerint ellentétek ütköznek a Kék Áramlattal kapcsolatban. Bizonyos tekintetben jó az európai országoknak, ha az elmúlt években bizonytalanságokat okozó Ukrajnát elkerülve érkezne Európába az orosz földgáz, azonban ezzel a lépéssel nem kerülnénk közelebb a gázforrások diverzifikálásának célkitűzésében, hiszen ugyanabból a forrásból jönne a nyersanyag csak másik útvonalon. Oroszországnak szintén érdeke, hogy ne veszítse el a nagy fogyasztói piacát, hiszen nagy bevételei származnak a földgáz exportjából, tehát ez a projekt tulajdonképpen a Nabuccora adott válasz. A Kék Áramlatnak terveznek egy leágazását Magyarországig, innen látnák el Európát. 30 Az Európai Unió harcolni fog az Oroszországot elkerülő vezetékért, hogy csökkentse a kiszolgáltaottságát. Azonban például Olaszország kifejezetten örül a Kék Áramlat tervezésének, az olasz kormány részt is vesz a Déli Áramlat nevezetű alvezeték" megépítésének terveibe. 31 Oroszországtól független földgáz-vezeték Az 1973-as olajválság után, a földgáz térnyerését követően merült fel a Nabucco-vezeték gondolata, azonban csak 2002 elején került sor a projekktel kapcsolatos első tárgyalásokra Ausztriában az osztrák OMV és a török Bota olaj és gázipari cég között. A sikeres egyeztetések nyomán a további tárgyalásokra meghívást kaptak a többi érintett állam földgázzal foglalkozó nagyvállalatai is: a magyar MOL, a román Transgaz és a bolgár Bulgargaz, majd 2002 júniusában írták alá a szándéknyilatkozatot Isztambulban, ahol kijelentették, hogy megépítik a Nabucco vezetéket, ami a közelkeleti, kaszpi-térségi és egyiptomi földgázlelőhelyeket kötné össze Ausztriával, valamit a Közép és Nyugat Európa gázpiacaival. A vezeték Törökországon, Bulgárián, Románián, Magyarországon haladna keresztül, így tranzitország szerephez jutva. A két építési fázisban megvalósuló projektet körülbelül 3300 km hosszúra tervezik, az eredeti elképzelés szerint 2014-ben kezd majd gázt szállítani, és maximális kapacitása (31 milliárd köbméter évente) ra épül ki. 30 (Balogh Ildikó) 30.oldal:a földgáz a második számú exportcikke Oroszországnak, ban az export 14%-át tette ki 31 (biztpol.corvinusembassy.com) 34

34 A forrásországok vezetőivel történő tárgyalások előmozdítását ösztönözték a ben zajló orosz-ukrán gázvita, aminek következtében nem érkezett gáz Európa felé, ami rávilágított egy új vezeték megépítésének sürgető szükségére, illetve az európai sebezhetőségre is január 27-én Budapesten Nabucco csúcs került megrendezésre július 13-án, Ankarában aláírásra került a Nabucco Kormányközi Megállapodás, melynek értelmében 2009 végéig a Nabucco konzorcium (tagjai: a magyar Mol, az osztrák OMV, a román Transgaz, a bolgár Bulgargaz, a török Botas, valamint a német RWE) elkezdené a mérnöki feladatok elvégzését, és megszületnének a vezetékek és a kompresszor-állomások tervezésére vonatkozó megbízási szerződések is. Azonban május 6-án a projekt ügyvezető igazgatója bejelentette, hogy a gázvezeték megépítése csak 2013-ban fog elkezdődni. 32 Európa 2020 stratégia 33, 34 Európa 2020 a következő évtizedre szóló Uniós növekedési stratégiát tartalmazza. A stratégia célja, hogy a változó világ kihívásaihoz alkalmazkodva a Közösség gazdasága növekedést érjen el úgy, hogy intelligens, fenntartható és inkluzív legyen. Az intelligens növekedés az EU teljesítményét igyekszik javítani az oktatás, kutatás, innováció, digitális társadalom területein. A kutatás, fejlesztésre fordított beruházások szintjének el kell érnie az Unió GDP-jének 3%-át, 2020-ra a foglalkoztatási arányt a 20 és 64 év közötti munkavállalók körében 75%-ra kell emelni úgy, hogy munkához juttatják őket. Javítani kell az európai lakosság iskolázottságának a szintjén, mégpedig: lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni, el kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen, ezek az intézkedések mind hozzájárulnak a tudás alapú társadalom megteremtéséhez, ami az EU növekedésének és versenyképességének alapjait teremti meg (euractiv.hu) 33 (euractiv.hu) 34 (ec.europa.eu) 35 (ec.europa.eu) 35

35 Az inkluzív növekedés megvalósításának célja olyan gazdaság kialakítása, ahol gazdasági, szociális és területi kohézió van és magas a foglalkoztatási arány. Ez a terület szorosan összekapcsolódik az intelligens növekedési stratégia célkitűzéseivel, egy kiegészítéssel, mégpedig, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akiknél ez reális veszélyt jelent. 36 A fenntartható növekedés elérése tulajdonképpen olyan gazdaságot, termelési struktúrát kíván kialakítani, ami versenyképes és egyben környezetbarát, energiahatékony. A fenntartható növekedés azt jelenti, hogy alacsony szén-dixid kibocsátású gazdaságot hozzanak létre és fenntartható módon hazsnálják fel a meglévő természeti erőforrásokat, kiemelt cél a környezet védelmi, amihez szükséges a környezetbarát technológiák kifejlesztése is. Hatékony villamosenergia hálózatokat kell kiépíteni a tagállamokban, az uniós hálózatokat a megfelelő módon ki kell aknázni. Javítani kell az üzleti környezetet, különösen a kis- és középvállalkozások támogatása a fontos, illetve a fogyasztók megfelelő tájékozatása, hogy környezettudatos döntéseket tudjanak hozni. Az Európai Unió elérendő célként tűzte ki a 2020-as éve, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest 20%-kal csökkentik, a végfelhasználói energiafogyasztáson belül a megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell emelni, illetve az energiahatékonyságot 20%-kal javítani kell. 37 Minden Európai Uniós tagállamnak arra kell törekednie a következő években, hogy a fent felsorolt célkitűzéseket 2020-ra meg tudja valósítani vagy legalábbis megközelítse azt. A célok eléréséhez tagállami és uniós szintű intézkedések is szükségesek, hiszen a megvalósítás közös érdek. A felsorolt követelmények egymással szorosan összefüggnek és egymást erősítik is, ha valamelyiketsikerül teljesíteni. Az oktatás területén elért eredmények elősegítik, hogy javuljon a foglalkoztathatóság, hiszen magasan kvalifikált munkaerő áll majd rendelkezésre a munkaerőpiacon, a lakosság munkába állásával akár a szegénység is csökkenthető. A kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységek hozzájárulnak a hatékonyság javulásához, ezáltal a versenyképességet is lehet növelni. A korszerűbb technológiák pedig feltehetően kevésbbé szennyezik majd a környezetet, ezáltal csökkenthető a CO2 kibocsátás és a 36 (ec.europa.eu) 37 (ec.europa.eu) 36

36 környezet megterhelése, illetve a technológia iránt igények új üzleti lehetőségeket teremthetnek. Az EU hét zászlóshajó kezdeményezése segít a célok elérésében 38 : 1. Innovatív Unió a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására 2. Mozgásban az ifjúság az oktatási rendszerek teljesítményének növelésére 3. Európai digitális menetrend az egységes digitális piac előnyeinek kiaknázására 4. Erőforrás-hatékony Európa a gazdaság fenntartható növekedéséért 5. Iparpolitika a globalizáció korában a vállalkozások (különösen a kis és közepes vállalkozások) üzleti környezetének javítására 6. Új készségek és munkahelyek menetrendje a munkaerőpiacok modernizálására 7. Szegénység elleni európai platform a szociális és területi kohézió biztosításáért. Az Európai Uniós egy gondosan kidolgozott tervvel indult a következő 10 éves stratégia teljesítése felé, azonban felvetődik a kérdés, hogy a gazdasági és pénzügyi válság milyen hatással lesz a célok teljesítésére, hogyan befolyásolja a végrehajtást Európa 2020 és az új Uniós keretköltségvetés kapcsolata Elkezdődött az Európai Unió új költségevetésének megtervezése a közötti időszakra, hiszen a jelenleg érvényben lévő költségvetés a as évekre volt érvényes. Teljes összhangban jelentették ki a tagállami parlamentek költségvetési és pénzügyi bizottsági elnökei a február 25-i budapesti konferencián, hogy mindenképpen figyelembe kell venni az új keretköltségvetés tervezésekor, hogy a Közösség új kihívásokkal áll szemben, ezeknek a leküzdéséhez megfelelő nagyságú pénzügyi forrást kell biztosítani. Jutta Haug, az Európai Parlament politikai kihívásokkal és a költségvetési forrásokkal foglalkozó különbizottságának elnöke kiemelte: összhangba kell hozni a költségvetést az Európa 2020 stratégiával, fontosnak tartja, hogy fenntartható és innovatív növekedési pályára álljon az EU és ezt a költségvetés is támogassa (eu2011.hu) 39 (eu2011.hu) 37

37 Az előző közötti költségvetési időszakra az Európai Unió a tervezett programok keretében 4,8 milliárd eurót különített el a megújuló energiára (szél-, napenergia, biomassza, víz- és geotermikus energia) irányuló projektekre. Energiahatékonyságra, a kapcsolt energiatermelésre és energiagazdálkodásra 4,2 milliárd eurót, továbbá 1,7 milliárd eurót a hagyományos energiaforrásokba való beruházásokba; ez utóbbi összegből 674 millió eurót a transzeurópai villamosenergia- és gázhálózatokra irányuló beruházásokra fordítanak TEN-E A TEN (Trans-European Networks - Transzeurópai Hálózatok) az Európai Unió kezdeményezése, melynek alapjait a Bizottság 1993-as Fehér Könyve teremette meg és jogi alapját az 1992-es Maastrichti Szerződés adja. A transzeurópai hálózatok célja, hogy a közlekedési, energiaszállítási és telekommunikációs hálózatok koordinációja révén segítse a gazdaság működését. 41 A transzeurópai energia hálózat célja, hogy a szétaprózott nemzeti rendszerek jobb összekapcsolása révén olyan villamosenergia- és földgázhálózat jöjjön létre, amely jellegében valóban európai ban fogadták el a TEN-E re vonatkozó európai közösségi iránymutatásokat. A transzeurópai energiahálózatok fejlesztésére vonatkozó iránymutatások célja, hogy a belső energiapiacot ténylegesen létrehozzák és működtessék, erősítve az uniós tagállamok kohézióját és megbízhatóbbá tegyék az energia ellátást a környezet védelmének figyelembevételével. Elő kell segíteni azt is, hogy a hálózatokhoz minden uniós állampolgár hozzáférhessen, ehhez meg kell teremeteni a nyílt és versenyalapú energiapiac kereieit is. A transzeurópai energiahálózatok (TEN-E) a villamos és földgázszektort fedik le. Segítenek egy egységes európai energiapiac kialakításában, és annak biztosításában, hogy az európaiaknak mindig rendelkezésére álljon a szükséges energia. Az Európai Unió jelenleg több villamosenergia és gázellátó infrastruktúrális projektet finanszíroz, melynek éves költségvetése mintegy 25 millió, amit elsősorban megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésére költenek. A legtöbb projekt határokon átívelő hálózatok építése vagy olyan rendszerek kialakítása, amelyek több Európai Uniós tagállamra 40 (ec.europa.eu) 41 Európai Bizottság hivatalos honlapja 38

38 is hatással lesznek. 42 Irányelvekkel határozzák meg, hogy mely projekteket lehet pénzügyileg támogatni. Minden év első negyedévében van lehetőség a támogatásokra pályázni, a támogatható projektek között szerepel például az LNG létesítmények és földgáztározók építésének részbeni finanszírozása, azonban a projekteket az érintett tagállamoknak is támogatniuk kell. A transzeurópai energia hálózat szerves részét képezi az Európai Unió energiapolitikai célkitűzéseinek, hozzájárul a közösségi versenyképes villamosenergia- és gázpiac kialakításához, az európai ellátásbiztonság javításához és a környezet védelméhez is LNG lehetőség 43 A földgázt csepfolyóssá lehet alakítani, ebben az állapotában jól lehet tárolni és szállítani is. Főként olyan esetekben alkalmazzák az LNG tárolását, ahol a kitermelés helye és a fogyasztást összekötő csővezeték kiépítése költséges vagy pedig egyáltalán nem lehetséges. A cseppfolyós gázt tankerhajókkal szállítják, majd ha megérkezik a célállomásra visszaalakítják gáz halmazállapotúra. Fontos mejegyezni, hogy az LNG terminálokon történő tárolás igen költséges dolog. A cseppfolyós gáz fő piaca Ázsia, azonban Európában is egyre inkább kezd elterjedni, mivel nagyobb rugalmasságot tud biztosítani az adott ország számára. Mivel Magyarországnak nincsen saját tengerpartja így csak közvetetten részesülhet az LNG előnyeiből, főként a horvátországi projekteken keresztül A válság hatása az EU energiapolitikájára 44 Az éves növekedési jelentésben szerepet kapott az energia kérdése, mint az európai uniós válságkezelésének egyik eszköze. A közleménybe az Európai Bizottság kiemelte az energiához való költséghatékony hozzáférés megvalósításának fontosságát, és a tagállamokat sújtó válság ellenére is kiemelt figyelmet kell fordítani az energiahatékonysági célkitűzések elérésére. Az energia elengedhetetlen tényezője a növekedésnek, mivel a háztartások és a vállalkozások számára is meghatározó tényező az energia ára. A vállalkozások esetében a termék előállítási költségeiben, a magánszemélyeknél pedig az energiaszámlák emelkedésében jelenik meg az eneregia áremelkedése. A Bizottság 42 Európai Bizottság hivatalos honlapja 43 (Takácsné Tóth Borbála) 39

39 úgy gondolja fennáll a veszélye annak, hogy a tagállamok jelenlegi erőfeszítései nem lesznek elegendőek az Európa 2020 stratégiában meghatározott 20 %-os energiahatékonysági célkitűzés teljesítésére, mert a válság idején inkább a költségvetés egyensúlyára, az államháztartási hiányá növekedésének megfékezésére koncentrálnak. Ha a célok nem teljesülnek, akkor több szektorban és régióban hátráltatná a további növekedést. Éppen ezért a tagállamoknak gyorsan és maradéktalanul végre kell hajtaniuk az energiacsomag terveit, élénkíteniük kell az energiahatékonyságot célzó politikáikat, ez jelentős megtakarításokat eredményez, ami segíti az államokat a válság negatív hatásainak leküzdésében és hozzájárul a munkahelyteremtéshez az építőiparban és a szolgáltatási ágazatban, ami hozzájárulhat a munkanélküliség növekedésének megfékezéséhez ben a Bizottság kezdeményezéseket javasolt az egységes piac megvalósításához szükséges közlekedési, energia- és távközlési infrastruktúra fejlesztésére, szabványokat dolgozott ki az energiahatékony termékekre, amik az Unió egész területén alkalmazandóak, hogy elősegítse az innovatív termékek és technológiák piacainak fejlődését. 45, Magyarország energiapolitikája Magyarországon a rendszerváltás után gyökeres változások következtek be, alapvető szerekzetei átalakulásokon ment keresztül, a nehézipar szinte teljesen leépült az országban, inkább a kevésbé energiaigényes könnyűipar működött, ahogyan egyre inkább sikerült bekerülnünk az európai vérkeringésbe nagyobb teret kezdett hódítani magának a szolgáltatási szektor. Nyílvánvaló volt az ország vezetőinek számára, hogy nincs más lehetőségünk hosszútávon, mint közeledni és csatlakozni az akkor még Európai Közösséghez, éppen ezért próbáltunk mi is különféle energiahatékonysági stratégiákat kidolgozni és felzárkózni a Közösség tagállamaihoz. Magyarországon a felhasznált primer energia túlnyomó többsége importból származik, ezen kívül pedig nagy mennyiséget importál villamos energiából is, ez a tendencia hosszú távon is így marad. A jelentős mennyiségű energia behozatal miatt az ország energiapolitikájának elkerülhetetlenül külpolitikai vonatkozásai is vannak az energiaellátás biztonságának 44 (Éves növekedési jelentés: az EU válságra adott átfogó válaszlépéseinek előmozdítás) 45 (ec.europa.eu) 46 (energiaklub.hu) 40

40 kérdéskörében. 47 Magyarország nem képes egyedül szavatolni energiabiztonságát, ezért elengedhetetlen a szomszédos országokkal való együttműködés az infrastruktúrák összekapcsolása céljából. 48 Az importfüggőség mérsékelhető, illetve az energiaimport mennyiségének növekedése megfékezhető és hosszú távon talán csökkenthető is a megújuló energiaforrások alkalmazásával és az energiahetékonysággal. Magyarország fokozott energiafüggőségére kiemelt figyelmet kell fordítani a jövőben és orvosolni kell a problémákat, hiszen az energiahordozók világpiaci árának alakulása jelentősen befolyásolja a külkereskedelmi mérleget is a nagy mennyiségű, növekvő árú energia import pedig csökkenti a külkereskedelmi mérleg egyenlegét. A magyarországi földgáz import 2004 ben az összes energiabehozatal 58% -át tette ki. Az importált földgázt 80% -ban az orosz Gazprom szolgáltatja, akivel Magyarország még ban egy hosszútávú szerződést kötött, ami 2015-ben fog lejárni, a kérdés, hogy milyen feltételekkel kötjük majd meg az új megállapodást, az természetesen nem kérdés, hogy új szerdősét kell kötnünk. Az oroszországi gáz jelentős arányt képvisel, ami mutatja, hogy nagy mértékben, egyoldalúan függ Magyarország az importált nyersanyagtól, ezért kiemelten fontos feladatának kell tekinteni a források diverzifikálását a jövőben. Ennek lehetőségei a gázvezeték építési projektekben való részvétel, ezek politikai támogatása. Fontos a hazai energiafelhasználás szerkezetének megváltoztatása, hiszen az energiafogyasztás 45%-át a földgáz adja. 49 Ellátásbiztonság szempontjából a tárolókapacitások tekintetében van még kiaknázható lehetőség Magyarországon, jelenleg az országban öt gáztároló működik, amelyek mind kimerült gázmezőre épültek. Tervek vannak stratégiai- és kereskedelmi célú gáztárolók építésére, azonban engedélyt még nem kaptak az építésre. 50 A földtani földgáz vagyon az országban a makói lelőhellyel együtt 3563 milliárd m3, viszont még nincsen technológiai megoldás a makói gáz kitermelésére. Kizárólag a ma működő bányákat számítva, a kitermelhető földgáz vagyon a január 1-i állapot szerint 47 (László, 2011) 48 (Nemzeti Energia Stratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re) 49 (index.hu) 50 (Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont) 41

41 mindössze 56,6 milliárd m3, amely alapján (az évi termeléssel elosztva) az ellátottság 21 év. 51 A kőolaj behozatal az import 31% -át tette ki 2004-ben. Ennek legnagyobb része a Barátság kőolajvezetéken érkezik Oroszországból. A kőolaj behozatalt is tudjuk diverzifikálni szintén az újonnan tervezett vezetékekhez való csatlakozással. 52 Az elmúlt években Oroszország megkülönböztetett figyelmet fordított Magyarországhoz fűződő kapcsolataira, ezzel párhuzamosan a gazdasági együttműködés dinamikusan fejlődik. Magyarország kereskedelmi partnerországainak rangsorában 2010-ben az Oroszországi Föderáció a második, az EU-n kívüli országok közül pedig az első helyen állt. A teljes magyar áruimport 7,4 % -a származik Oroszországból, ami főként energiahordozókat tesz ki. 53 Fontos a jó viszony kialakítása és megtartása. Egyre gyakoribbak például az üzletember találkozók is és 2003 óta működik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Orosz Tagozata, melynek feladata a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok fejlődésének segítése. 54 A paksi atomerőmű által előállított energia körülbelül 36 %-ban fedezi a villamos energia szükségletet, e mellé villamos energia importálása szükséges, ami az energia behozatal 4%-át tette ki 2004-ben. A szén, a kőolaj, a földgáz jelentős helyet foglalnak el az energiaellátás területén, bár szerepük kissé mérséklődik és a megújuló energiaforrások felé igyekeznek fordulni. Magyarország évi energiafelhasználásának négyötödét együttesen a fosszilis energiahordozók adták, ebből 35.8 % a földgáz, 32.3 % a kőolaj és 9.4 % volt a szén részesedése, atomerőmű által előállított energia 14.1 %, import villamos energia 1.7 %, megújuló energiaforrások 6.7 %-ot tettek ki. (forrás: energiaközpont nonprofit kft felmérése) 2009-ben a primer energia felhasználás, a gazdasági válság hatására az előző évhez képest 7,6%-kal csökkent ben a villamosenergia-termelés 8%-a származott megújuló forrásból, aminek 68,5%-a 51 (Nemzeti Energia Stratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re) 52 (Magyarország-Energiaösszetétel) 53 (Magyar Külgazdasági Hivatal) 54 (magyar-orosz.hu) 55 (Nemzeti Energia Stratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re) 42

42 biomassza eredetű. A megújuló villamosenergia-termelésen belül a szélerőművek részesedése 13,4%, a vízerőműveké 9,7%, a biogázé 2,2%, a kommunális hulladék eredetű energiatermelés pedig 6,2%. Villamosenergia helyzet az országban 56 A villamosenergia szektor liberalizációja január 1-jével kezdődött el, első lépésben azonban csak a nagyobb ipari fogyasztók, július 1-jétől pedig a nem-lakossági fogyasztók léphetett ki a versenypiacra. A villamosenergia piacán december 31-ig volt hatályban az ún. kettős modell, azaz párhuzamosan működött egymás mellett a közüzem és a versenypiac január 1-jétől ez a kettős piac megszűnt, a versenyt csak az erőfölényes helyzetekkel való visszaélés megelőzése, illetve a kiszolgáltatott felhasználók védelme érdekében lehet korlátozni. A felhasználók, illetve a villamosenergia-kereskedők szabadpiaci körülmények között szerezhetik be, az erőművek pedig ugyanilyen módon értékesíthetik a villamos energiát. A hazai villamosenergia-termelés 33,8 TWh; a villamosenergia-fogyasztás 34,7 TWh, melyben az import részaránya közel 15%. A hazai bruttó villamos erőművi teljesítőképesség import nélkül is biztonságosan kielégíti a legmagasabb havi csúcsterhelést. A villamosenergia-termelés kb. 21,5%-át a kapcsoltan termelt, illetve a megújuló energiaforrásból előállított, nem szabadpiaci értékesítésre szánt villamos energia rendszerben előállított villamos energia teszi ki. A felhasznált energiaforrások tekintetében nagyjából a következő a megoszlás: 37%-a hasadóanyag, 29%-a szénhidrogén, 14%-a szén, 7%-a megújuló energiaforrás, 13%-a import. 56 Magyar Energia Hivatal hivatalos honlapja: 43

43 A magyar villamosenergia behozatal legjelentősebb részét jelenleg a szlovák import fedezi havi GWh-val, ezt követi az ukrán import, GWh ben Horvátország felé pedig GWh exportszállítás volt a jellemző Végső energiafelhasználás ágazatonként 58 Az alábbi ábrán jól látható, hogy Magyarországon a legtöbb energiát a háztartások fogyasztják el. Éppen ezért ahhoz, hogy az ország energia szükségletét csökkenteni lehessen, és a függőség mérséklődjön legelőször a lakosság szintjén kell nagy beavatkozásokat tenni. Ez azonban nehéz dió, mert ugyan az emberek szeretnének spórolni a kiadásaikon az 11. ábra - Végfelhasználó szektorok végső energia felhasználása Forrás: Dr.Elek László: Energiahatékonysági politikák és intézkedések Magyarországon, 17.oldal energiafogyasztás visszafogásával, azonban a legtöbb esetben nagyobb energiahatékonysági beruházásokra az átlag fogyasztóknak nincsen elegendő pénzügyi eszköze, ezért sok esetben a lakás energia korszerűsítése kimerül az energiatakarékos izzók cseréjében. Emelett fontos lenne az emberekben tudatosítani, hogy ne csak a pénztárcájukra gondoljanak, hanem a környezetükre is fordítsanak nagyobb figyelmet és a természet megóvása miatt is tegyék meg a szükséges itézkedéseket. Illetve mindannyiunk érdeke az ország energiabiztonságának megteremtése, hiszen a szolgáltatás fennakadása mindenkit érint, éppen ezért közös fellépésre van szükség a célok elérése érdekében. Fontosnak tartom a jövő generációjának tudatos, környezetkímélő életmódra való nevelését, hogy hosszú távon megvalósíthatóak legyenek a tervek, ebben meghatározó szerepe van a családoknak, illetve az államnak, hogy már kisgyermek korban az óvodákban és iskolákban is oktatva legyenek a fiatalok. 57 (Magyar Energia Hivatal hivatalos honlapja) 58 Dr.Elek László: Energiahatékonysági politikák és intézkedések Magyarországon, tanulmány 2009 október 44

44 A háztartások energiafelhasználását több tényező is befolyásolja például a lakások mérete, kora, fűtés típusa, háztartási eszközök száma és energiaigénye, az ott élők száma stb., ezek a tényezők évtizedenként változnak ezáltal az energia fogyasztás mértéke is változó. 12. ábra -Háztartási szektor végső energiafelhasználása Az ábrán jól látható az energiafelhasználás ingadozása, amit a fennt említett tényezők befolyásolnak, azonban az is szembetűnő, hogy az energia fogyasztás mértéke növekvő trendet mutat főként az ezredfordulótól kezdve, majd 2003 után kisebb csökkenés következik be ennek oka lehet a modernebb háztartási gépek megjelenése, amik energiahatékonyabbak a korábbiaknál. Forrás: Dr.Elek László: Energiahatékonysági politikák és intézkedések Magyarországon, 22. oldal Az ipari szektor energiaigénye a rendszerváltással nagy mértékben lecsökkent, napjainkban inkább stagnál, hosszabb távon az energiahatékonsági intézkedéseknek köszönhetően remélhetőleg csökkenés is bekövetkezik. A rendszerváltozás utániipari energiafelhasználás esésének oka, hogy az energiaigényes iparágak többsége megszűnt például a fém alapanyaggyártás, bányászat és inkább a kevésbbé energiaigényes iparágak nyertek teret. Az ábrán látható, hogy a tercier szektor végső energiafelhasználása növekszik, ennek oka, hogy a szolgáltatás szektor dinamikusan növekszik és ez a terület járul hozzá a legnagyobb mértékben a GDP-hez is. 13. ábra - Olajtermékek felhasználása a közlekedési szektorban A közlekedés végső energia felhasználása folyamatosan növekszik az ábra alapján, ennek oka főként a lakosság körében növekvő Forrás: Dr.Elek László: Energiahatékonysági politikák és intézkedések Magyarországon, 28.oldal 45

45 személyautók száma. (bizonyítani) A közlekedésben felhasznált energiaforrások főként a gázolaj és a benzin, kis mértékben az LPG. Az alábbi ábrán jól látható, hogy a gázolaj felhasználása dinamikusan növekedett, a benzin fogyasztása stagnálónak mondható. A gázolaj használat növekedésének oka lehet a növekvő közúti teherforgalom, mivel a kamionok és a buszok jelentős része is gázolaj üzemű, illetve a könnyű teherjárművek egy része, a nem villamos üzemű vasúti vontatás és a magánautók kb. 15%-a is. Benzinnel működik a magánautók kb. 85%-a, a taxik jelentő része és a könnyű teherjárművek nagy része. (Forrás: Dr.Elek László: Energiahatékonysági politikák és intézkedések Magyarországon) 10.2 Energiapolitikai intézkedések 59 Magyarországon a rendszerváltozás és az Európai Közösséghez való közeledés folyamata hozta magával azokat az intézkedéseket, amelyek segítségével csökkenthető a környezet terhelése, növelhető az energiahatékonyság. Az elmúlt évtizedben több energiahatékonysági és klímavédelmi intézkedéscsomagot fogalmaztak meg, természetesen ezek mind hozzájárultak Magyarország integrálódásához a Közösségbe. Néhány stratégiai dokumentum, amelyek mérföldkőnek számítanak: Energiahatékonyság növelésére vonatkozó stratégia 1999 Kis és közepes CHP-k támogatása 2002 Energiaadó földgázra és villamosenergiára 2003 Üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény 2005 Magyarország megújuló energia forrás felhasználás növelésének stratégiája 2007 Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2008 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008 Az 1999 es energiahatékonyság növelésére vonatkozó stratégia a 2010-es évig terjedt, melynek fő célkitűzései az energia intenzitás csökkentése, megújuló energiák térnyerésének 59 (Dr.Elek László) 46

46 támogatása. Kiemelt célként tűzték ki a közlekedés modernizációját és az ipari energiafelhasználás hatékonyságának javítását. A 2002-es Kis és közepes CHP k telepítésének támogatása (CHP: kapcsolt hő- és villamosenergia, amikor a tüzelőanyag elégetésével villamos energiát termelünk, és hasznosítjuk a gázmotor által termelt hőt és füstgázt is.) Ezeknek a rendszereknek az alkalmazása növeli az ellátásbiztonságot, rendkívül költséghatékony megoldás. Az energiaadót a nem háztartás fogyasztókra vetették ki. Az adókivetés alapkoncepciója, hogy megdrágítsa a fosszilis energiahordozókat, így segítve a megújuló energiaforrások versenyképesebbé tételét. Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005 ös törvény a 2003/87/EC irányelv értelmében a 20MW nál nagyobb teljesítményű tüzelőberendezéssel rendelkező létesítmények csak engedély birtokában folytathatnak CO2 kibocsátó tevékenységet ben kiadták a megújuló energiaforrások növelésének stratégiáját. A legfontosabb alkalmazási területek a fűtési célú hőfelhasználás. A dokumentumban részletesen elemzik a megújuló energiaforrások felhasználásának fő irányvonalait, a megújuló alapú villamosenergia termelést és -hőtermelést. Elemzi az ösztönzési és támogatási lehetőségeket is. Magyarország as Nemzeti Energiahatékonysági Akcióterve másnéven szolgáltatási direktíva a költséghatékony energiahatékonysági intézkedések bevezetését írja elő. Az irányelv valamennyi végfelhasználói szektorra kiterjed. (háztartások, tercier, nem energiaintenzív ipar, közlekedés, mezőgazdaság) 9 év alatt 9% energiamegtakarítást kell elérni a legutóbbi öt év korrigálatlan végső energiafelhasználásának bázisán. Minden energiahatékonysági intézkedésnek ellenőrizhetőnek, mérhetőnek vagy becsülhetőnek kell lennie. A célkitűzések a legfontosabb szektorokat érintik: - háztartási szektor épületállománya - háztartási gépek 47

47 - tercier szektor épületállománya - tercier szektor irodagépei - közlekedés, szállítmányozás - nem energiaintenzív ipar Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) szintén 2008-ban látott napvilágot, melynek feladata, hogy hozzájáruljon egy éghajlat kímélő és fenntartható gazdasági modell kialakításához, ami versenyképes és egyben növeli a lakosság életminőséget az ország természeti adottságait figyelembe véve. A stratégia értelmében a klímaváltozás kialakulását az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenésével kell elérni. A NÉS behatóan elemzi a végső energia felhasználást. Ezen belül az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság végső felhasználásait, különféle ösztönző intézkedéseket határoz meg, hogy sikeresen megvalósítható legyen az új gazdasági modell, amiben nagyobb hangsúlyt kapnak a megújuló energiaforrások. A stratégia szerint a kibocsátás csökkentés legfontosabb területe: - az energiahatékonyság elősegítése a lakossági és közületi szektorban - erőművi hatásfoknövelés, kapcsolt energiatermelés bővítése - a megújuló energiák elterjedésének bővítése - ipari energiaracionalizálási projektek - a közlekedési szerkezet átalakítása - a szén-dioxid megkötés elősegítése erdőtelepítéssel Az Országgyűlés 2011.október 3-án elfogadta az új Nemzeti Energiastratégiát, ami 2030-ig tartalmazza a célkitűzéseket. Az Energiastratégia 2030-ig részletes javaslatokat tartalmaz a magyar energiaszektor szereplői és a Kormány számára, valamint egy 2050-ig tartó kitekintést is tartalmaz. A startégia áttekintése után úgy gondolom, hogy sikerült egy igazán komplex anyagot összeállítani, ami pontos elemzéseket tartalmaz az energiahelyzet tekintetében, mind globális, Uniós, mind hazai szinten. Tényszerűen leírja a feladatokat és elemzi a lehetséges gyengeségeket és veszélyeket, úgy gondolom, hogy ezeknek a tényezőknek az idejében történő felismerése hozzásegíti majd az országot, ahhoz hogy ezeket a célokat, amiket kitűztek el tudják érni. Percízen kitejednek a tervek minden területre, a háztartások, a 48

48 vállalatok szintjére is. Ami talán a legfontosabb, hogy közösen tudjunk tenni az energiabiztonságért és ez hosszú távon egy reális cél legyen, az a lakosság hozzáálásának és gondolkodásának a formálása, amit a finanszírozási tervekben is meghatároztak, hogy olyan támogatásokat fog nyújtani az állam, ami nem a fogyasztásra ösztönöz, hanem a takarékosságra Piacnyitás Magyarországon 60 Magyarországon 2007-ben vezették be a villamosenergia ipari kiskereskedelemi piacon a versenyt, ahol 97 külföldi tulajdonban lévő vállalat működik, tehát a nagyfogyasztók számára már létezik a verseny. A gázpiacot szintén 2007-ben nyitották meg, ahol 69 külföldi tulajdonban lévő vállalt működik. Az országban közel másfél éve működik az áramtőzsde, amit Magyar Szervezett Villamosenergia-piacnak hívnak, amelynek a jegyzései egyelőre csak az ipari fogyasztók áraira vannak hatással közvetlenül, a magánszemélyekre továbbra is a hatósági tarifák érvényesek. Azonban ez a szó szoros értelmében még nem tekinthető tőzsdének, mivel a Magyar Energiahivatal hatáskörébe tartozik a tevékenység ellenőrzése, nem pedig a PSZÁF alá. Ez a helyzet több európai országban is fennáll, ezért az EU 2013-tól új közösség szabállyal rendezné a szituációt. A magyar áramtőzsdén a Kelet-Közép Európában tevékenykedő cégek többsége kereskedik, a tőzsdén kereskedelmi joggal rendelkezők száma összesen 36. A sikeres villamosenergia tőzsde után pedig tervezik a gáztőzsde megnyitását, aminek törvényileg január 1-ig kell elindulnia, de azt is lehetségesnek tartják, hogy hamarabb fog megvalósulni Az emisszió kereskedelem rendszere 61 Az üvegházhatású gázok közösségi kibocsátási egységekre vonatkozó kereskedelmi rendszeréről szóló irányelvet 2003 ban vezették be, ami Magyarország EU csatlakozása óta hazánkra is kötelező érvényű. Az irányelv értelmében a 20 MW-nál nagyobb teljesítményű tüzelőberendezéssel rendelkező létesítmények csak engedély birtokában folytathatnak szén- 60 (Nagyfogyasztói szokások, november szám) 49

49 dioxid kibocsátó tevékenységet. Az EU kibocsátás kereskedelmi rendszerében 229 hazai energia intenzív vállalkozás vesz részt (erőművek, olajfinomítók, kokszolók, vaskohászati üzemek, acéltermelő üzemek, cementgyárak, mészüzemek, üveggyárak, papíripari üzemek). Az üvegházhatású gázok kibocsátáskereskedelmi rendszerének hazai megvalósításáról szóló törvény 2005-ben született meg. Azonban csak 2006 tavaszán jelent meg az ágazati limiteket és az intézmények kiosztásait tartalmazó Nemzeti Kiosztási Terv és Lista. A kormányzat a rendszer beindulása előtt kénytelen volt az érintett cégek önbevallására támaszkodni a kvóták kalkulációjakor, a vállalatok pedig a jövőbeni kvótahiánytól tartva igyekeztek az állammal a lehető legmagasabb kvótamennyiséget elfogadtatni. Az Európai Bizottság április 16-án úgy döntött, hogy a magyar Kiosztási Terv több szempontból nem felel meg a vonatkozó EU irányelvnek, s közel 4 millió tonna CO2-vel csökkentette Magyarország kvótáját. Az emissziós jogok kereskedelmének lényege, hogy a kibocsátási határérték alatt szennyező ország vagy vállalat eladhatja ki nem használt emissziós jogát egy másik országnak vagy vállalatnak, amelyik a meghatározott határértékénél többet szennyez, így a többlet kibocsátást megvásárolt emissziós jogokkal tudja fedezni. A kvóták adás-vétele segít, hogy a rendszer ne szabjon korlátot a piaci fejlődésnek, azonban a kitűzött kibocsátási határértékeket mégsem lépik túl Magyarország vállalásai az Európa 2020 startégia célkitűzései Magyarország nemzeti foglalkoztatási célkitűzése, hogy eléri 2020-ig a 75 %-os foglalkoztatást, ez igen ambiciózusnak mondható, ugyanis 2009 es évben 60,5 %-os volt a foglalkoztatási ráta. A munkanélküliségi ráta 2010-ben elérte a 11,2 %-ot, az összes munkanélküli fele tartós munkanélküli. Az EU-27-ek közül Magyarországon a legrosszabb a fiatalok foglalkoztatási rátája (a magyar 51,5 %, a 63 %-os uniós átlaggal szemben) (Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya) 62 (MAGYARORSZÁG évi nemzeti reformprogramjának és konvergenciaprogramjának értékelés) 50

50 A foglalkozatás növelésének kihívása az alacsony képzettségű munkavállalók alkalmazásának fokozása, alacsony jövedelmű rétegeket sújtó adóterhek, amit esetleg a családi adózással tudnak mérsékelni. A korai iskolaelhagyás 10% -os csökkentését kívánja elérni, a javasolt uniós célkitűzésnek megfelelően. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányában el kívánják érni a 30.3%-ot, ez alacsonyabb az uniós 40%-os célkizűzéshez képest. A jelenleg is tervezés alatt álló felsőoktatási reform igyekszik majd a munkaerő és piaci igényeknek megfelelően kialakítani a képzéseket, piacképes szakma, illetve tudás megszerzésének lehetőségét biztosítani a fiatalok számára. A szegénység vagy társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett emberek számát rel kívája csökkenteni az ország. Ennek az egyik eszköze lehet az iskolába járás ösztönzése, a munkába állás segítése, a foglalkoztatás növelését célzó intézkedések is. Kitűzött cél, hogy 2020-ra a K+F ráfordításait a GDP 1,8 % -ára emeli, ez a szám jóval alacsonyabb az uniós 3%-os célszámhoz képest. A kutatás és fejlesztés ráfordítása a GDP százalékában 2010-ben 1,14 % volt. 63 A es évre meghatározott intézkedések a kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia megújítására, egységes kutatás-fejlesztési és innovációs támogatási rendszer létrehozására, valamint a K+F intézmények átalakítására irányulnak. Az ehhez kapcsolódó egyik lehetséges kockázatot az jelenti, hogy az elérni kívánt célokról és eszközökről nem alakult ki határozott, átfogó konszenzus az érdekelt felek és politikai döntéshozók között, így nincs megteremtve a stabil politikai háttér, ami a befektetők számára bizonytalanságot jelent. Széndioxid-kibocsátást 10 %-kal kívánja Magyarország csökkenteni. A megújuló energiaforrások részarányát a bruttó végső energiafelhasználáson belül 14,65%- kal kívánja növelni, az uniós cél e tekintetben 20%. Az energiahatékonyságot pedig 2,96 % - kal kívánja növelni Magyarország, ez lényegesen elmarad a közösségi célkitűzéstől, ami 20%- os növelést irányoz elő (Központi Statisztikai Hivatal) 64 (Eurostat)2020 Target 51

51 10.4 Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve A tervet a kormány 2020 ig határozta meg, ennek oka az Európai Uniós célkitűzésekhez való alkalmazkodás, hiszen az EU tagjaként a közösségi joganyagok és a hosszú távú stratégiai célkitűzések kijelölik Magyarország számára az irányvonalakat, amelyek mentén haladnia kell. Az uniós célok elérésének érdekében szükséges nemzeti cselekvési tervek kidolgozása, ami a tagországok kormányának feladata. A magyar kormány a megújuló energiaforrások alkalmazásának ösztönzését a gazdasági fejlődés felé vezető egyik útnak tekinti, ami egy jó lehetőséget teremtene az ország számára a versenyképesség növeléséhez. Magyarország számára a megújuló energiaforrások használata egyben lehetőséget teremt a nemzetgazdasági struktúraváltáshoz. Ezenkívül meghatározó részét képezi azon reform programoknak, melyeknek célja a termelési szerkezet és a piac átfogó alakítása. Hozzájárulhat zöld iparágak kialakulásához, amely új, hazai és piacképes termékeket állít elő, és emellett új munkahelyek teremtéséhez is. Mindezek mellett szükségszerű is az ország energia szerkezetének átalakítása, hiszen a fosszilis energiahordozók felhasználásának túlzott igénye több probléma forrása. A túlzott energiaigény okozza az ország importfüggőségét az energiahordozók tekintetében, ami összefüggésben áll a külkereskedelmi mérleg egyensúlyhiányával. Olyan cselekvési tervet kell kidolgozni az ország számára, ami mérsékli ezt a függőséget, ezáltal nagyobb biztonságot teremt az energia tekintetében és hozzájárul az ellátás biztonság megteremtéséhez is. Emellett pedig a túlzott fosszilis energiahordozók alkalmazása hozzájárul a klímaváltozáshoz is, aminek a mérséklése szintén kiemelt feladat, hogy a világ a jövő generációk számára is élhető maradhasson. A megújuló energiaforrásokon belül az erdészetből és mezőgazdaságból származó biomassza okszerű felhasználása, a biogáz széleskörű alkalmazása, a földhő és a napenergia hasznosítása, a szélerőművek racionális elterjesztése, a kis vízierőművek elterjesztése, valamint a bio- és alternatív üzemanyagok jelentik a megújuló energiaforrásokra épülő zöldipar, a termelő, a technológia-szállító és gyártóüzemek alappilléreit, az NCST-ben leírtak szerint. A megvalósításhoz szükséges eszközöknek természetesen összhangban kell lennie más ágazatokkal is. 52

52 10.5 Célkitűzések megújuló energiaforrásonként a Nemzeti Cselekvési Tervben Vízenergia hasznosítása során számos vízgazdálkodási és környezetvédelmi szempontot kell figyelembe venni. A vízenergia hasznosítása jól szabályozható, ha folyamatos vízhozamú területre építik. A kormány a jelenlegi cselekvési tervben inkább a kisebb törpe erőművek építésével számol, ami főként lokális energiaellátásra szolgálna. Szélenergia nem szabályozható forrás, energiatermelése függ az időjárástól, ezért telepítésének a helyét is nagy körültekintéssel kell kiválasztani. Környezetvédelmi szempontból pedig figyelembe kell venni azállatvilágra gyakorlot hatásokat is. A szélenergia esetében is inkább a helyi energiafogyasztás igényeit kívánják kielégíteni. Praktikusak lehetnek a magánházaknál épített mini szélerőművek, ami támogatja az aktuális energiaszükséglet fedezését. A geotermikus energia Magyarország legnagyobb kincse. A Föld középpontja felé haladva, 1 kilométerenként átlagosan 30 Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet. Vulkanikus területeken, üledékes medencékben ennél nagyobb a hőmérséklet emelkedése. Hazánk nagy része ilyen üledékes medencén terül el, ezért geotermikus adottságai igen jók. A magyarországi átlagos geotermikus grádiens 5-7 Celsius-fok között mozog, ami a világ átlagos értékének 1,5-2-szerese. Az országban főként fűtésre használják, de külföldön bekapcsolták a villamosenergia-rendszerbe is. (alternativenergia.hu, nov.4. 18:30) A geotermikus energia kihasználása még gyerekcipőben jár itthon, mivel magas a beruházási költsége, ezért inkább önkormányzatok fűtését tudják vele biztosítani, az olyan településeken, ahol van rá lehetőség és elnyerik a pályázatot a beruházásra. Napenergia- hasznosítás támogatása is célszerű lenne az országban, hiszen Magyarországon a napsütéses órák száma éves átlagban óra között mozog, ami megközelítőleg elegendő a fűtés és melegvíz használati igények energiaszükségletének kielégítésére. 14. ábra - A napsütéses órák átlagos évi összegei Magyarországon Forrás: 53

53 A napenergia hasznosításának tekintetében is inkább a lakossági és vállalati alkalmazásban látom a jövőt, ahol nagy megtakarításokat lehetne elérni kisebb beruházásokkal. A biomassza és a bioüzemanyag előállításához Magyarország megfelelő agroökológiai adottságokkal rendelkezik. Kitörési lehetőség főként a biomassza tekintetében lehetséges itt is inkább a helyi fűtési igények kielégítésében kaphat a jövőben nagyobb szerepet, illetve a kis- és közepes kapacitású kapcsolt villamos és hőenergia termelési rendszerek elterjedését is ösztönözni kívánja a kormány. A bioüzemanyag hasznosításának korlátokat szab a mai modern autók motortechnikája, amik nem képesek kizárólag bioüzemanyaggal üzemelni. A megújuló energiaforrások elterjedésének korlátja, hogy korlátozottan versenyképes a fosszilis energiahordozókkal szemben, ezért állami ösztönzésre, támogatásra van szükség. Az állam különféle támogatási módokat kíván alkalmazni a megújuló energiaforrás típusának és méretnagyságának figyelembe vételével. (Függelék 6.ábra) Mivel a pénzügyi eszközök korlátozottan állnak az állam rendelkezésére a beruházások támogatása során figyelembe kell venni, hogy a beruházás megvalósulása a lehető legnagyobb előnyökkel járjon, ilyen szompotok például a munkahely-teremtés, CO2 kibocsátás csökkenése, energiamennyiség nagysága, a GDP-re és a környezetre-társadalomra gyakorolot hatása. Az elkövetkezendő időszakban a kormány nagy figyelmet fordít az épületek energiaigényének csökkentésére is, hiszen nagyon sok energia a lakóingatlanok, középületek korszerűtlensége miatt veszik el. Ezt a célt szolgálja például az Új Széchenyi Terv is. Elengedhetetlen része a célkitűzések megvalósításának a lakosság informáltsági szintjének növelése, fontos, hogy tisztában legyenek a lehetőségekkel. Meg kell értetni az emberekkel, hogy nekik miért előnyös, ha a lakásuk energiahatékonysági szintje javul. Napjainkban talán könnyebb is erlérni az embereket ebben a témában, hiszen a gazdasági válság hatására kevesebb pénze van az embereknek, mindenki spórolni szeretne, ezt az alkalmat kell megragadni arra, hogy a lakásokat állami támogatással korszerűsítsék, így kevesebb energiafelhazsnálásra van szükség. Ez jó a fogyasztóknak is, hiszen kevesebbet kell majd fizetnie és jó az államnak is, mert csökken az ország energiaigénye ezáltal csökken az energiahordozók iránti importfüggősége. Azonban jelenleg a megújuló energiaforrások térnyerésének legnagyobb akadálya a kötelező átvételi rendszer aránytalan támogatási viszonyai, a villamosenergia-hálózat nem megfelelő 54

54 valós idejű szabályozhatósága, valamint a sok hatóságot érintő bürokratikus és nem összehangolt engedélyezési rendszer Magyarországi energiastratégia kapcsolata más programokkal Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban kétféleképpen jelenik meg az energiapolitika. Az energiatakarékos módszerek alkalmazásának elterjesztése a mezőgazdaság és élelmiszeriparban, ami hozzájárulhat a versenyképesség növekedéséhez, illetve az energia célú növényetermesztés ösztönzése, amiben Magyarországon nagy potenciál van agrárország lévén. Prioritásként kezelik a biogazdaságok számának növelését és fejlesztését, ezek forrása a mezőgazdasági termékek és melléktermékek. Új Széchenyi Terv megfogalmazza az ország jövőképét és kijelöli az irányvonalakat a fejlesztésekhez, a stratégia hét kitörési pontot tartalmaz, amiket fejleszteni kívánnak, ezek között szerepel a zöldgazdaság-fejlesztési program is. A Terv keretében megfogalmazták a Zöld Beruházási Rendszer programját, melynek keretében pályázatot írnak ki energiahatékonysági feújításokra, illletve energiatakarékos lakások építésére. Nagy hangsúlyt fektetnek az épületenergetikai fejlesztésekre, mert ezen a területen eredményesen lehet az energiafelhasználást csökkenteni. Az Új Széchenyi Terv kiemelt kérdésként kezeli a foglalkoztatás növelését és a zöldfoglalkoztatás kérdését, így ezen a területen is összekapcsolódik az Energiastratégiával mégpedig úgy, hogy a mezőgazdaságban az energetikai célú növénytermesztés folytatása nagy számú képzetlen munkaerő foglalkoztatására adnak lehetőséget, mivel ebben a körben magas a munkanélküliség aránya ezekben a hátrányos helyzetű térségekben lehetne ilyen tevékenységet folytatni. Nemzeti Környezetvédelmi Program, ami biztosítja a közötti időszakra a magyar környezetpolitika céljait és intézkedési kereteit. Célkitűzései, amivel hozzákapcsolódik az energiastratégiához, hogy a forrástakarékos termelést ösztönzi, tehát magában foglalja az energiahasználatának mérséklését, illetve a megújuló erőforrások fenntartható alkalmazását. Kiemelt kérdésként kezeli a program a nukleáris hulladék biztonságos tárolását, ami hozzájárul a lakosság biztonságérzetének növeléséhez, hogy ne ellenezzék az atomerőmű 65 (Nemzeti Energia Stratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re) 55

55 meglétét és jövőbeni bővítését, mivel az ország energiaellátásának biztosításához elengedhetetlen a paksi atomerőmű termelési kapacitásának megléte. Országos Hulladékgazdálkodási Tervben megjelenik a biogáz előállító, illetve bioenergia hasznosító létesítmények létesítésének ösztönzése, ami a biológiai úton lebontható növényi és állati mellékterméket és hulladékokat felhasználva tud energiát előállítani. Ilyen létesítmények építésével csökkenthető a hulladékkezelés problémája és még előny is származik belőle, hiszen az így keletkezett energiát el tudják adni a környező termelő vállalkozásoknak, akik pedig megszabadultak a hulladéktól Energiagazdálkodás a gyakorlatban A hazai legnagyob biogázüzem 66 Idén szeptemberben adták át Szarvasban Magyarország eddigi legnagyobb és legkorszerűbb bigázüzemét, aminek köszönhetően a környékbeli agrárvállalkozások megszabadulhatnak a számukra feleslegessé vált hulladékoktól, amiből bizonyos folyamatok után földgázt tudnak kinyerni az üzemben. Az üzemet a német r.e Bioenergie GmbH. Telepítette ide, mert úgy látta, hogy a területen sok a kiaknázható lehetőség, van igény a tevékenységre és igaza lett. Az üzem kilóméteres körzetéből hozzák ide a problémát okozó hulladékot. Az erőmű az élelmiszer előállításból származó, évi több mint 40 ezer tonna problémás hulladék, valamint a környező állattartó telepekről származó további 53 ezer tonna szerves trágya feldolgozása révén ezentúl évente 12,5 millió m³ CO 2 semleges biogázt állít elő. 67 A biogázüzem a kitermelt földgázt a környékbeli vállalatoknak visszaszivatyúzza, ezen kívül villamosenergiát és magas tápanyagtartalmú talajjavítót is előállít. A beruházás 4,5 milliárd forintba került várhatóan 7-8 éven belül megtérül, a beruházáshoz 494 millió forintos uniós támogatást is sikerült elnyernie. 66 (Szabó Gábor, november 12, 45.évfolyam) 67 (idokep.hu) 56

56 Vállalati és önkormányzati pályázati lehetőségek A vállalatok és önkormányzatok körében főként a napkollektor beruházások a legkedveltebbek, illetve az önkormányzatok esetében a fűtéskorszerűsítés. Nagyon népszerű az önkormányzatok körében, ahol lehetőség van rá a geotermikus fűtés alkalmazása a közintézményekben, mint például Mórahalmon, ahol 2010-ben zárult le a projekt, aminek a keretében geotermikus hőenergia-ellátásra állt át az önkormányzat és a város többi közintézménye. Hasonló beruházást terveznek több városban is. A mórahalmi projekt 543 millió forintos beruházás volt, ami 263 millió forint uniós támogatásban részesült. A beruházás költségei magasak, azonban hosszú távon mindenképpen megtérülnek. Az elkövetkezendő évekre azt prognosztizálják, hogy a növekvő igények és az újabb technológiák hatására várhatóan csökkeni fog a napkollektorok ára, így versenybe szállhat akár állami támogatások nélkül is a fosszilis energiákkal Háztartási szektor Ma Magyarországon a felhasznált összes energia 40%-át az épületeinkben használjuk el, melynek mintegy kétharmada a fűtést és hűtést szolgálja, ez kifejezetten pazarló energiafogyasztást mutat. Ennek pedig az oka a rossz épületszerkezet, a régi fűtési rendszerek. Elsősorban az épületek hőszigetelését szeretné az állam ösztönözni a projektekkel. Az elmúlt években nagyon népszerű volt a panelprogram, aminek a keretében leszigetélt a lakóépületeket és új külsőt kaptak, illetve a beruházás keretében nyílászáró csere is történt. Sok esetben azonban ezek a projektek nem jártak együtt fűtéskorszerűsítéssel. Úgy gondolom, hogy a jól szigetelt és új nyílászáróval rendelkező lakásokban már nem kell olyan mértékben fűteni, mint korábban, ennek ellenére a fűtési szokásokon nem változtattak, nincsen saját hőfokszabályozó a lakásokban, pedig azzal sokkal hatékonyabban lehetne szabályozni a távhő felhasználását. Az újépítésű lakások esetében egyre inkább figyelnek a jó szigetelésre és aki teheti tesz egy kisebb napkollektort a tetőre. A Klímabarát Otthon Alprogram keretében lehet pályázni lakásépítési támogatásra az Új Széchenyi Terv keretében, melynek keretében támogatják az energiahatékony házak építését. 57

57 Energia tanúsítvány Az energiahatékonyság ösztönzése miatt az Európai Unió 2002-ben direktívában írta elő az energia tanúsítvány bevezetését a tagállamokban. A bevezetésre januárjáig volt lehetősége az országoknak, illetve haladékot lehetett kérni. Magyarországon 2009 januárjától kötelező az új építésű lakásokra, használt lakások esetében lehetőség van a tanúsítvány kiállítására 2011 decemberéig. Azonban bérbeadás és eladás esetén mindenképpen igényelni kell a lakás zöldkártyáját, mert e nélkül nem lehet bérbeadni, illetve eladni. Azért lényeges ennek a bevezetése, mert így mindenki láthatja annak a lakásnak a tényleges energia igényét és nem zsákbamacskát vásárol. A közintézmények esetében csak az 1000 m2-nél nagyobb hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épületekre teszik kötelezővé a tanúsítvány kiállítását. A tanúsítvány eredetileg egyik leglényegesebb eleme, hogy javaslatokat ad az épület tulajdonosa részére arra, hogy milyen korszerűsítések, átalakítások révén teheti energiahatékonyabbá lakóingatlanját. Energia tanúsítványt nem kell kiállíttatni, ha az épület hasznos alapterülete 50 m2-nél kisebb, évente 4 hónapnál rövidebb használatra szól, hitéleti rendeltetésű épület, jogszabállyal védetté nyilvánított épület, mezőgazdasági rendeltetésű épület, olyan épület ahol a belső technológiából származó hőnyereség nagyobb, mint 20 W/m2 vagy huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló sátorszerkezetek. Érvényességi ideje 10 év viszont minden ingatlan eladásnál és 1 évet meghaladó bérbeadásnál újat kell készíteni a tulajdonosnak Biomasszában rejlő lehetőségek Magyarországon nagy lehetőségek lehetnek a biomassza erőművek építésében, mivel agrár ország van hulladék, amit el tud használni, illetve van terület energetikai növények termesztésére is, akár olyan térségekben is amik kényesebb növények termesztésére nem alkalmas. Éppen ezek a szempontok miatt helyezi a hangsúlyt pont erre a területre a kormány az új Nemzeti Energia Stratégiában is Biomasszáról általában Az energetikai célra hasznosítható biomasszát szerves anyagok, hulladékok vagy kifejezetten az energia előállításának céljára termesztett növényi nyersanyagok alkotják. 68 (energiatanusitvany.biz) 58

58 A biomassza, mint energiaforrás a következők lehetnek: - Növényi eredetű biomassza: hagyományos mezőgazdasági termények melléktermékei és hulladékai (szalma, kukoricaszár, repce, napraforgó stb.), erdőgazdasági és fafeldolgozási hulladékokat (faapríték, -nyesedék, fűrészpor stb.), energetikai célra termesztett növények (fűfélék, fák: akác, nyárfa, fűzfa, takarmánynövények: cukorrépa, köles, rozs, repce stb.) - Állati eredetű biomassza: zsírok, fehérjék, szénhidrátok, állattartás melléktermékei - Vegyes eredetű biomassza: állati és növényi biomasszák keverten találhatók (trágya, kommunális hulladék stb.) A termelési-felhasználási láncban elfoglalt helyük alapján a biomassza lehet elsődleges, másodlagos és harmadlagos. Az elsődleges biomassza a természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, vízben élő növények. A másodlagos biomassza az állatvilág, gazdasági haszonállatok összessége, továbbá az állattenyésztés főtermékei, melléktermékei, hulladékai. A harmadlagos biomassza a biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi települések szerves eredetű szerves hulladékai Biomassza Magyarországon Magyarországon évente termelődő biomassza energiatartalma meghaladja az egy év alatt felhasznált összes energia mértékét. 70 Statisztikai adatok alapján a hazai, energiaforrásként felhasználható biomassza éves mennyisége a következő: növénytermesztés: 4-4,5 millió tonna, állattenyésztés: 1,8-2,3 millió tonna, élelmiszeripar: ezer tonna, erdőgazdaság: 3-4 millió tonna, települési hulladék: millió tonna. Magyarországon adott a jó föld, a jó környezet a biomassza termeléshez, szakértők úgy gondolják, hogy a vidékfejlesztésen is nagyot lendíthet, ugyanis az energianövények termelésével a földek jelenleginél nagyobb része gondozott, kultúrállapotban tartható. Magyarországon van lehetőség energiaerdő telepítésére is. 69 (biomasszaeromuvek.hu) 70 (biomasszaeromuvek.hu) 59

59 Biomasszából előállítható biogáz, bioüzemanyag, hőenergia és villamosenergia is. Legfőbb előnyei a környezetvédelem, hulladékgazdálkodás, vidékfejlesztés és energiapolitika területén jelentkezik. Magyarországon 2009 ben avatták fel az első bioerőművet Szakolyban. Az erőmű 55 munkavállalón biztosít munkahelyet, az energianövények termesztésével közel 200 agrárvállalkozónak teremtenek munka lehetőséget. A beruházás 14 milliárd forintba került, amit részben a Magyar Fejlesztési Bank finanszírozott, illetve a kormány 200 milliós forintos vissza nem térítendő támogatást nyújtott a munkahelyteremtéshez. 71 A bioerőművek építése rendkívül hasznos lenne az ország számára, mivel csökkenti az import függőséget, a környezetszennyezést, a CO2 kibocsátást, munkahelyeket teremt, azonban nagy beruházási tőkét igényel, ami azonban hamar meg is térül. Sok esetben a támogatási rendszer kiszámíthatatlanságára panaszkodnak a befektetők. A kormánynak egy biztos, kiszámítható rendszert kell kiépítenie ahhoz, hogy a folyamatok elindulhassanak. 11 Összefoglalás Jól látható, hogy a globális energiaigények folyamatosan növekednek, amit a piaci verseny is diktál az országok termelési iparáginak számára, azonban a fosszilis energia forrásai végesek, csupán bizonyos ideig elegendőek a szükségletek kielégítésére, a nyersanyagok kimerülésének ideje fokozatosan közeledik, mivel az emelkedő fogyasztás hatására többet használ el a világ. A növekvő forrásigények főként a fejlődő országok gazdaságára jellemző például Kína és India, eközben a fejlett országok igyekeznek javítani az energiahatékonyságukon, hogy többet és jobban termeljenek kevesebb energiafelhasználásával. Ezt a gondolatot igyekszik az Európai Uniós is a fejlődő országok felé közvetíteni. Napjainkban a döntéshozók gondolatai egyre inkább az energia, a környezet, a fenntarthatóság és a stabilitás kulcsszavai köré gyülekeznek. Úgy érzékeljük, hogy egyre fontosabb kérdéssé kezd válni az energiabiztonság és az energiellátás megszakítások nélküli biztosítása. Ennek okai, hogy az Európai Unió nagymértékben függ az importált nyersanyagoktól, amik főként politikailag és gazdaságilag kockázatos országokból 71 (Vidékfejlesztési Minisztérim) 60

60 származnak, illetve a földgáz és kőolaj kiszámíthatatlan világpiaci ára jelentős mértékben befolyásolja az európai gazdasági szereplők tevékenységét is. Az Európai Unió célként tűzte ki, hogy ő lesz a világban a legversenyképesebb, ehhez azonban egy kiszámítható és stabil energiapiac kialakítása is szükséges, hiszen a termeléshez energia kell. Fontos lépésekre kell rászánnia magát a Közösségnek, ehhez pedig összefogás kell. Össze kell kapcsolni a tagállamok villamosenergia és gáz-ellátó rendszereit, így megvalósítva a belső piaci versenyt, ezzel javul a hatékonyság is. Mindenki számára biztosítani akarják a szabad választás jogát a szolgáltatók között. A rendszerek összekapcsolását támogatja a TEN-E is, ami segíti a belső energiapiac kialakítsát. Közös fellépés kell ahhoz is, hogy sikerüljön a nyersanyag import forrásainak diverzifikációja, hogy ne kizárólag az orosz behozataltól függjön az Unió, erre több projekt és tervezet is készült. A jövőben meg fog épülni a Nabucco gázvezeték, aminek a forrása Oroszországtól teljesen független. A forrásdiverzifikációs intézkedések mellett továbbra is figyelmet kell szentelni a kitermelő és tranzit országokkal való jó kapcsolat ápolására. Az egységes európai uniós energiapolitika kialakításának vannak buktatói, ami a belső tagállamok közötti különbségekből adódnak. Ennek megoldása az egymáshoz való közeledés, azonban vannak olyan különbségek, amik csak kölcsönös áldozatvállalással hidalhatók át. A közösségi energiapolitikai kialakítása hosszú folyamat lesz, azonban úgy gondolom, hogy jó úton haladunk, azonban félő, hogy a válság tagállami szinten kicsit visszaveti a törekvéseket, mert inkább az államadósságra és a költségvetési hiányra koncentrálnak az országok. Egyetértek azzal, amit az éves növekedési jelentésben leírtak, hogy tartani kell magunkat a célkitűzésekhez, hiszen az energiahatékonysági intézkedések és a bio erőmű beruházások hozzájárulnak az energiafogyasztás csökkentéséhez és munkahelyeket is teremt, ezzel csökkentve a munkanélküliséget. Nyilvánvaló azonban, hogy az energiapolitika nem áll meg önmagában és nem különíthető el a többi politikától sem, hiszen egy egy beruházásnak vagy intézkedésnek autómatikusan hatása van olyan folyamatokra és területekre, ami alapvetően egy másik közösségi politikához tartozik. Éppen ezért is kell a stratégiákat és a célkitűzéseket összehangolni minden terület között, mert ezáltal érhető el a legnagyobb hatékonyság, így támogatják egymást a különböző szakpolitikai tevékenységek. Az atomenergia alkalmazásának kérdése megosztja az országokat, főként a fukusimai események után változott meg a támogatottsága egyes országokban. Azonban úgy gondolom, 61

61 hogy fel kell ismerni a nukleáris energia alkalmazása még sokáig szükséges, ahhoz hogy a villamosenergia szükségleteiket az országok fedezni tudják. Az atomerőművek alkalmazása az ellátásbiztonság és a nemzetgazdaság versenyképességének növeléséhez nélkülözhetetlen. Az alacsony szén-dioxid kibocsátása révén pedig hozzájárul a klímavédelmi célok eléréséhez is. Ez mellett természetesen ösztönözni kell a megújuló energiaforrások alkalmazását is, hiszen még bőven vannak kiaknázandó területek ezen a téren is. Magyarország is még mondhatni gyerek cipőben jár ezen a téren. Több energiahatékonysági és hulladékgazdálkodási stratégia van a jövőre nézve az országban, a projektek megvalósításához pedig támogatásokra lehet pályázni. Az energiatakarékosság esetében főként a vállalati, háztartási és közigazgatási szektorban van a potenciál a fűtéskorszerűsítési, épületszigetelési beruházásokban, illetve a napkollektorok felszerelésében. Magyarországon érdemes még a biomassza erőművek alkalmazása, mivel mezőgazdasági ország vagyunk bőven van lehetőség a parlagon álló területek bevonására az energianövények termesztésére, illetve a mezőgazdaságból, állattenyésztésből származó hulladékokat is fel tudják használni az erőművekben, amiből hasznos energiát állítanak elő és még a problémát okozó melléktermékektől is megszabadulnak. Magyarországon még bőven van tennivaló a 2020-as célok eléréséhez, ehhez szükség van a lakosság szemléletváltására is és hajlandóságára egy környezetbarátabb életmód folytatására. Fontos a vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának növelése is. Mindent összevetve a világban már látják azt, hogy változtatni kell az energiafelhasználás szerkezetén és mértékén, ahhoz hogy biztosítva legyen az orzság stabil energiaellátása, megvannak a célkitűzések, márcsak meg kell őket valósítani, amihez komoly összefogás szükséges mindenki részéről. El kell érni a hosszú távon olyan fenntartható gazdasági szerkezet kialakítását, ami nem veszélyezteti a jövő generációs szükségleteinek kielégítését sem. 62

62 12 Irodalomjegyzék 1. (n.d.). Retrieved 11 4, 2011, from nukleraj.blog.hu: 2. (n.d.). Retrieved 11 6, 2011, from 3. ( XVI. Évfolyam, 4. szám 2011.április). Európai Tükör, 18.oldal. 4. Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya. (n.d.). 5. Balogh Ildikó. (n.d.). Oroszország energetikai diplomáciája különös tekintettel az Európai Unióval és Magyarországgal fennáló energetikai kapcsolataira. Budapest. 6. bautrend.hu. (n.d.). Retrieved 11 15, 2011, from 7. biomasszaeromuvek.hu. (n.d.). Retrieved 11 23, 2011, from 8. biztpol.corvinusembassy.com. (n.d.). Retrieved 11 20, 2011, from 9. Dr.Elek László. (n.d.). Energiahatékonysági politikák és intézkedések Magyarországon. 10. ec.europa.eu. (n.d.). Retrieved 10 12, 2011, from 11. ec.europa.eu. (n.d.). Retrieved 11 03, 2011, from 12. energiaklub.hu. (n.d.). Retrieved 10 18, 2011, from 13. energiatanusitvany.biz. (n.d.). Retrieved 11 22, 2011, from 14. epp.eurostat.ec.europa.eu. (n.d.). Retrieved 11 10, 2011, from 15. eu2011.hu. (n.d.). Retrieved 10 12, 2011, from strategia-kozott 16. eu2011.hu. (n.d.). Retrieved 11 10, 2011, from 17. euractiv.hu. (n.d.). Retrieved 11 20, 2011, from 18. euractiv.hu. (n.d.). Retrieved 11 10, 2011, from Forrás: 19. euractiv.hu. (n.d.). Retrieved 10 29, 2011, from (Forrás: 20. Eurostat. (n.d.). Retrieved from 21. Éves növekedési jelentés: az EU válságra adott átfogó válaszlépéseinek előmozdítás. (n.d.). Európai Bizottság. 22. Fenntartható fejlődés és erőforrások kutatócsoport. (n.d.). Retrieved 11 8, 2011, from 23. gyartastrend.hu. (n.d.). Retrieved 11 16, 2011, from ennyi_volt 63

63 24. haea.gov.hu. (n.d.). Retrieved 11 16, 2011, from (n.d.). Retrieved 11 20, Hugyecz Attila. (2010). Az európai unió közös politikái. (K. Ákos, Ed.) Budapest: Akadémia. 27. hungarian.ruvr.ru. (n.d.). Retrieved 11 18, 2011, from 28. Hvg.hu. (n.d.). Retrieved 11 10, 2011, from 29. idokep.hu. (n.d.). Retrieved 11 20, 2011, from 30. index.hu. (n.d.). Retrieved 11 10, 2011, from 31. ipsos.hu. (n.d.). Retrieved 11 16, 2011, from 32. (2010). In K. É. Káldyné Esze Magdolna, Integrálódó Európa II. Perfekt. 33. Kovács Pál. (n.d.). A skandináv árampiac fejlődésének fő jellemzői. Retrieved 11 10, Központi Statisztikai Hivatal. (n.d.). Retrieved from 35. László, V. (2011). Energiabiztonság. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 36. Magyar Energia Hivatal hivatalos honlapja. (n.d.). 37. Magyar Külgazdasági Hivatal. (n.d.). Retrieved from 38. magyar-orosz.hu. (n.d.). Retrieved 11 20, 2011, from 39. MAGYARORSZÁG évi nemzeti reformprogramjának és konvergenciaprogramjának értékelés. (n.d.). 40. Magyarország-Energiaösszetétel. (n.d.) MTI. (2011, október 18). Retrieved from 42. MTI. (2011, Október 17). Retrieved from 43. MTI. (2009, 07 16). Origo. Retrieved 11 19, 2011, from 44. Nagyfogyasztói szokások. (2011. november szám). HVG, Nemzeti Energia Stratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re. (n.d.). Nemzeti Fejlesztési Miszintérium. 46. nol.hu. (n.d.). Retrieved from 47. nukleraj.blog.hu. (n.d.). Retrieved 11 15, 2011, from 48. orientpress.hu. (n.d.). Retrieved 10 28, 2011, from 49. portfolio.hu. (n.d.). Retrieved 11 09, 2011, from 50. portfoliofinancial.hu. (n.d.). Retrieved 11 09, 2011, from 51. Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont. (n.d.). Retrieved from 64

64 52. Rónaky, J. (n.d.). Az atomenergia szerepe hazánk és a világ energiaellátásában. Országos Atomenergia Hivatal. 53. Rónaky, J. (2010, Február 25). Az atomenergia szerepe hazánk és a világ energiaellátásában. Országos Atomenergia Hivatal. 54. Steve Thomas. (n.d.). Az Európai Unió gáz- és villamosenergia ipari direktívája. 55. Szabó Gábor. (2011. november 12, 45.évfolyam). Hulladékmentes övezet. HVG, Takácsné Tóth Borbála, S. P. (n.d.). A gáztárolói verseny kialakulásának lehetőségei Magyarországon. Regionális Energetikai Kutatóközpon. 57. Vajda, G. (2004). Energiaellátás ma és holnap. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 58. Varró, L. (2006). Minden, amit az EU gazdasági és pénzügy politikáiról tudni kell. (A. Marján, Ed.) Budapest: HVG könyvek. 59. Vidékfejlesztési Minisztérim. (n.d.). Retrieved 11 23, 2011, from fvm.hu: (n.d.). Retrieved 11 10, 2011, from ennyi_volt 61. (n.d.). Retrieved 11 8, 2011, from 62. Zöld könyv az energiahatékonyságról avagy többet kevesebbel. (n.d.). Európai Bizottság. 63. Zöldebb atom. (45.szám, 2011.november12.). HVG, 54.oldal. További felhasznált irodalmak: 1. dr.giber János: Megújuló energiák szerepe az energiaellátásban, 2005, B+V Kiadó KFT Lap és könyv 2. Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóság: Általános jelentés az Európai Unió tevékenységeiről 2010, Brüsszel 3. Európai Bizottság: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓKBIZOTTSÁGÁNAK, Európai Bizottság: MAGYARORSZÁG évi nemzeti reformprogramjának és konvergenciaprogramjának értékelése, Brüsszel 5. Fóti Gábor, Novák Tamás: Háttértanulmányok a magyar külstratégiákhoz II., A gazdasági biztonság kihívásai, 2007 Budapest, Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet 6. International Energy Agency: Energy Policies of IEA Contries Hungary, 2011, Kiadó IEA 7. Jean-Marie Chevalier:The New Energy Crisis : Climate, Economics and Geopolitics, 2009, Kiadó: Palgrave Macmillan 8. Kengyel Ákos: Az Európai Unió közös politikái, 2010, Akadémia Kiadó, Budapest 9. Marján Attila: Az Európai Unió gazdasága, Minden, amit az EU gazdasági és pénzügyi politikáiról tudni kell, 2005 Budapest, Kiadó: HVG Könyvek 10. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: Magyarország Megújulóenergia Hasznosítási Cselekvési Terve, 2010 december 11. Oláh János, Járosi Márton: Magyar Nemzetstratégia, 2008 Karácsony, Püski Kiadó 12. Vajda György: Energiapolitika, 2001, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia 13. Vajda György: Kockázat és biztonság, 1998, Akadémi Kiadó. 65

65 13 Függelék Forrás: 2. ábra Atomerőművek Európában (Forrás:http://nol.hu/tud-tech/vilagszerte_esett_az_atomenergia_tamogatottsaga),

66 3.ábra Primer energia termelés alakulása az EU 27-ben Év Teljes primer energia termelés Forrás: Eurostat pocketbooks: Energy, transport and environment indicators 2010, Európai Bizottság, 39.oldal 4.ábra Az EU földgáz, kőolaj, szén importja forrásországonként Forrás: Eurostat pocketbooks: Energy, transport and environment indicators 2010, Európai Bizottság, 41.oldal 67

67 5.ábra Az EU és Magyarország 2020-as célkitűzései Forrás: Európai Bizottság hivatalos honlapja, ábra A megújuló energiaforrás típusok elterjesztéséhez alkalmazott finanszírozási jellegű állami beavatkozási területek Forrás: Magyarország megújuló energi hasznosítási cselekvési terve, 24.oldal 68

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései Kádár Andrea Beatrix energetikáért felelős helyettes államtitkár Külgazdasági értekezlet, 2015. június 23. Nemzeti Energiastratégia A Nemzeti Energiastratégia

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás Az európai atomerőművek esetében 2025-ig kapacitásdeficit várható Épülő atomerőművek Tervezett

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT Lovas Dóra Az energia területén túl sokáig nem érvényesültek az Unió alapvető szabadságai. A jelenlegi események rávilágítottak ennek magas tétjére: az európaiak

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Nem az a dicsőség, hogy sohasem bukunk el, hanem az, hogy mindannyiszor felállunk!!! Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Lenkei István

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Épületenergetikai Stratégia

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport vertikálisan integrált vállalatcsoportként az energia értéklánc jelentős részén jelen van termelés

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade. Budapest, 2009. május 11.

ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade. Budapest, 2009. május 11. ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade Budapest, 2009. május 11. A nagyfogyasztó régiók importfüggősége növekszik A nagyfogyasztó országok, régiók import szükséglete

Részletesebben

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése

A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése Kaderják Péter Kutatóközpont vezető Dunagáz konferencia Visegrád, 2011. április 13. Az energiastratégia pillérei

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

Szakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében

Szakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához

Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához Munkaanyag a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére Energiaszolgáltatási Bizottság 2010.12.08. Exogén tényezők (policy trendek)

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai Gebhardt Gábor energetikai mérnök BSc Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozat Magyar Energia Fórum, Balatonalmádi, 2011 Tartalom

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT

Részletesebben