SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK

Átírás

1 SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK Hiv. sz.: 01/ /2011 Tárgy: képviselői módosító javaslat Melléklet: 1 pld. Meghívó társadalmi-szakmai fórumra 1 pld. Hozzászólások a rendelet-tervezethez 1 pld. rendelet-tervezet 1 pld. határozati javaslat Tisztelt Közgyűlés! A június 22-i közgyűlés elé kerül a 01/ /2011. ügyiratszámú Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló rendelet módosítása tárgyú előterjesztés gyakorlatilag a tavaly májusi előterjesztéssel lényegileg megegyező formában. 1 Akkor a két illetékes szakbizottság (a VKB és a VFB) határozati javaslatai alapján a közgyűlés levette napirendjéről, egyúttal felkérte a Főépítészt, hogy a vitatott pontokról a Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság közreműködésével folytassa le a szükséges egyeztetési eljárást. 2 A szűkebben vett egyeztetési folyamat szeptemberében (a VKB és a Főépítészi Osztály által közösen szervezett október 11.-i szakmai-társadalmi fórum 3 előkészítésével) kezdődött és áprilisáig tartott (és a Főépítészi Irodán a Főépítész, a kertészeti referens és a VKB elnöke között lefolytatott több fordulós egyeztetésekkel zárult). Az összességében több, mint egy éven át tartó egyeztetési folyamat első pillanatától világosan látszott mindenki számára, hogy melyek azok a pontok a rendelet-tervezetben (elsősorban annak általános kezelési tervében), amelyek a helyi védettség szellem(iség)ével (és a helyi rendelet szélesebb jogszabályi környezetével) ellentétesek, illetve a szakma egy meghatározó része, valamint a civil-társadalmi szervezetek számára is teljességgel elfogadhatatlanok. Éppen ezért ért teljesen váratlanul, hogy a júniusában a közgyűlés elé került előterjesztés a kritikus pontokat változatlanul hagyva, a tavalyi általános kezelési tervet bármiféle változtatás nélkül nyújtotta be. (Ennek ellenére szerepel az előterjesztésben az a kitétel, hogy a VKB elnökének a szakirodán tartott megbeszélésen elhangzott javasalatai a rendelet-tervezetbe beépültek, ami nyilvánvalóan félrevezető, hiszen ez, éppen a leglényegesebb pontok esetében, egyáltalán nem történt meg.) A jelenleg hatályos helyi rendelet (alighanem) elmegy addig a pontig, amíg egy helyi rendelet elmehet (talán még azon is túl 4 ), amikor kimondja, hogy kiemelt közérdekből a helyi védelem 1 A jelenlegi előterjesztés itt érhető el: ; a májusában benyújtott előterjesztés pedig itt: 2 Az illetékes szakbizottságok határozatai itt olvashatók (bizottsági módosító javaslatok a 3. napirendhez): 3 A őszén megtartott társadalmi-szakmai fórum meghívója a módosító javaslat mellékletében megtalálható. 4 A települési önkormányzat a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény szerint.

2 alatt álló területek kezelői előírásaitól eltérő használatához megadható az engedély [Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 35/2009. (XI.11.) rendelete Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről 7. (3) bekezdés]. 5 A jelenlegi javaslat (tervezet) azonban messze túllép még ezen is, amikor a fenti passzus alábbi módosítását javasolja: Kiemelt közérdekből a helyi védelem alatt álló területek kezelési előírásaitól eltérő használatához, továbbá a fasorok, parkok teljes rekonstrukciójához a kezelő/ üzemeltető véleményezése és a Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság jóváhagyása szükséges. 6 Ezt a változtatást erősíti meg (mintegy szentesíti) a 4. melléklet (Szeged város helyi védelem alá tartozó egyedi fái, fasorai, parkjai kezelési terve) és pontja, amely a közparkok elöregedett fáinak cseréjéről, illetve az egységes, új fasor kialakításának lehetőségéről szól korlátlanul lehetővé téve ezen beavatkozásokat a helyi védelem alatt álló területeken is, egyúttal ellentmondva ugyanezen kezelési terv es pontjának, amely kimondja: Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó önkormányzati tulajdonú védett területeken fát kivágni csak az emberi életet és egészséget veszélyeztető növények esetében vagy kiemelt közérdekből lehet. (Különösen aggályos, illetve megdöbbentő, hogy a tervezet a fák állapotának meghatározásához elegendőnek véli a fafelmérést is tartalmazó kertépítészeti kiviteli tervet, illetve a szintén a mindenkori tervező által készített részletes növényvizsgálati tervet - még a független, külső (dendrológus/ erdész) szakértő által elvégzett, lehetőség szerint műszeres vizsgálattal egybekötött növényegészségügyi állapotfelmérést sem tartva szükségesnek.) Az általános kezelési terv tartalmazza továbbá az alábbi kitételt is: ( ) Az aktív kezeléshez, valamint a fák, fasorok védelmében felhasznált növényvédő szerek és egyéb irtószerek alkalmazásakor nem kell a külön jogszabály szerinti természetvédelmi hatósági engedély. Nyilvánvaló, hogy ezt általánosságban (egyedi fákra, fasorokra és parkokra vonatkoztatva) nem jelentheti ki egy helyi természeti védelmet biztosító rendelet (például az újszegedi Liget esetében). Rendkívül problematikus az alábbi passzus is ( ): Az engedély nélkül telepített (örökzöld növények, gyümölcsfák), magról kelt, vagy sarjról kelt invazív fás szárú növények pótlás előírása nélkül kivághatók. Ez a bekezdés összemossa az egészen eltérő kategóriákat (engedély nélkül telepített növények, örökzöldek, gyümölcsfák, magról, illetve sarjról kelt növények, invazív fás szárú növények), nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy az eddig védett területen nem támogatott kertészeti elképzelések (és nem megengedett beavatkozások) megvalósíthatóak legyenek (itt ismét elég csupán az újszegedi Ligetre az elmúlt évtizedben készült kertészeti/ növényrekonstrukciós tervekre utalni). A közgyűlés tavaly őszi döntése nyomán a helyi SzMSz módosítása következtében bizonyos helyi rendeletek véleményezhetőségét a város hivatalos honlapján biztosítani kell, a közgyűlés 5 A jelenleg hatályos rendelet megtalálható: 6 A fenti paragrafus [7. (3) bekezdés] a vastagon kiemelt szövegrésszel egészülne ki, az előterjesztés szerint.

3 előtti 14. naptól (azok honlapon való megjelenésétől) a közgyűlés előtti 8. nap éjfélig. Sajnos ez a társadalmasítási folyamat a lakosság (civilek, társadalmi és szakmai szervezetek képviselői) számára ezúttal sem volt biztosítva: jelen rendelet-tervezet a kezdetektől fogva zárolt témaként jelent meg a honlapon, így egyáltalán nem lehetett hozzászólni. Miután ezt többen jelezték, a rendeletileg biztosított utolsó napra sikerült végül elhárítani a műszakitechnikai akadályt és a rendelet-tervezet(ek) másfél napig (egy nappal az eredeti határidőt meghosszabbítva) mégis kommentálhatók lettek. 7 A rövid időtartam (és a kezdeti sikertelen próbálkozások) ellenére jó néhány hasznos és érdemi (szakmai természetű) hozzászólás érkezett, amelyek közül több javaslat jelen módosító előterjesztésben is megjelenik. 8 (A hozzászólások külön mellékletben csatolva.) Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezetet és a határozati javaslatot az alábbi módosításokkal fogadja el. Szeged, június 18. Szentistványi István, önkormányzati képviselő (a Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) 7 A város honlapján ez olvasható ezzel kapcsolatban: Állampolgári észrevételek, javaslatok megtétele a napirendi pontokhoz ide kattintva lehetséges. A hozzászólások idejét meghosszabbítottuk, a számítástechnikai rendszer technikai hibája miatt (péntek) óráig. ( 8 A rendelet-tervezethez beérkezett hozzászólások itt találhatók: illetve a módosító javaslat mellékletében is csatoltam őket.

4

5

6 szegov Offline Csatlakozott: aug. 29. Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI.11.) Kgy. rendelet módosítása Közgyűlés Előterjesztés részletei Teteje június :58 #1 Szűcs Offline Csatlakozott: jún. 15. Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emléke Csatlakozom az előttem szólóhoz! Teteje június :45 #2 G. Mária Offline Csatlakozott: jún. 13. újabb városlakó további megjegyzései a fenti rendelethez Tisztelt Döntéshozók! Üdvözlöm a véleménynyilvánítás lehetőségét, nagyon szépen köszönöm, hogy én is hozzászólhatok ehhez a mindannyiunkat érintő témához. Biztos vagyok benne, hogy a vélemény, mellyel nem vagyok egyedül, megértő fülekre és nyitott szívekre talál Önöknél! Mint szegedi lakos, az állandó felső légúti problémákkal küszködő városlakók egyike, mint természetszerető ember, és mint biológus a fenti rendelet módosító javaslatához az alábbiakat szeretném hozzáfűzni: 5. melléklet a 35/2009. (XI. 11.) Kgy. rendelethez Szeged város helyi védelem alá tartozó egyedi fái, fasorai, parkjai kezelési terve: Kórokozók, kártevők elleni megfelelő védekezés vegyszeres, fizikai biztosítása. Megjegyzés: Így módosítanám: Kórokozók elleni megfelelő -biológiai illetve fizikai, és különösen indokolt esetben külön engedélyhez kötött vegyszeres- védekezés biztosítása. A vegyszeres védekezés hátrányairól mindannyian tudunk, egészségkárosító és természetpusztító hatásait sokan testközelből is figyelhették, valószínűnek tartom, Önök közül is többen Az invazív jellegű fajok továbbterjedését meg kell akadályozni, azokat vissza kell szorítani. Megjegyzés: Ezt részletesebben kellene kifejteni, különbséget téve az újonnan megjelenő sarjak és magoncok illetve azon idős egyedek között, amelyek már a zöldfelület szerves részét képezik. Vannak olyan invazív fajok, melyek fasorai a város díszei lettek, a városban adott környezeti feltételeket jól tűrik és számos madárfajnak eleségül szolgálnak. Ilyen például a nyugati ostorfa Az aktív kezeléshez, valamint a fák, fasorok védelmében felhasznált növényvédő szerek és egyéb irtószerek alkalmazásakor nem kell a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi hatósági engedély. Megjegyzés: Ez nemcsak az ökológiailag értékes, védett területek kezelésekor lenne teljesen elfogadhatatlan, törlendő pont, az ilyen érzékeny területek esetén ez hatványozottan igaz, az ilyesmi felbecsülhetetlen károkat okozhat. Ezt a pontot törölni kellene vagy ha mindenképpen be kell, hogy kerüljön, akkor módosítható ebben a formában: Az aktív kezeléshez, valamint a fák, fasorok védelmében felhasznált növényvédő szerek és egyéb irtószerek alkalmazása mindenkor a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi hatósági engedélyhez kötött A kivágásra kerülő fákat a védett terület adottságait figyelembe véve kell pótolni. Az engedély nélkül telepített (örökzöld növények, gyümölcsfák), magról kelt, vagy sarjról kelt invazív

7 fás szárú növények pótlás előírása nélkül kivághatók. Megjegyzés: A spontán, magról kelt fák génállománya felbecsülhetetlen érték a jövő generációi számára. A városi közeg környezeti feltételeihez szelektálódott egyedek sokkal jobban bírják ezeket a zord körülményeket, mint egy átlag, mesterségesen telepített fa. Ezeket a csemetéket tehát őrizni és védeni kellene éppen ezért, mert a kivágott városi fák pótlására nincs náluk alkalmasabb. Az sem elvetendő szempont, hogy hatalmas összegeket spórolhatna így a város. Az engedély nélkül telepített fákról pedig külön szakértői vélemény alapján kellene eldönteni, kivágható-e, természetesen csak akkor, ha ez valóban elkerülhetetlen, és szükséges, hiszen gyakran a város szerves része lehet egy ilyen növény, aktívan hozzájárulva a város szépségéhez, a városlakók egészségi állapotához (gondoljunk itt is a légzőszervi megbetegedésekre és a városi klímára) és többszörösen költségkímélő megoldás, ha ahelyett, hogy elvesszük a szegediek kedvét az ültetéstől, inkább bátorítjuk és támogatjuk őket ebben, hiszen akkor sem az ültetéssel és gondozással járó munka, sem a növényegyed vagy mag vásárlási ára nem a városkasszát, az adófizető polgárok zsebét terheli. Az elkerülhetetlen kivágás bizonyos invazív fajok esetében pótlás nélkül jóváhagyható Fajok védelme: A település zöldfelületei életteret biztosítanak városlakó állatfajok számára. A fenntartási munkákat lehetőleg úgy kell tervezni, hogy a madarak költését ne zavarja. Az odvas fák kitermelése lehetőség szerint szeptemberben történjen az áttelelő denevérek védelme érdekében. Megjegyzés: A lehetőleg, lehetőség szerint kifejezéseket fel kellene cserélni a mindenképpen szóval a félreértések elkerülése végett, hiszen nem a szabály megkerülését, hanem betartását szeretné elérni a rendelet Közpark felújítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a park látképét meghatározó, de elöregedett fák cseréjére. Részletes, fafelmérést is tartalmazó kertépítészeti kiviteli terv alapján, a környezeti feltételek figyelembevételével, a zöldfelületi fedettség folyamatosságának biztosításával végezhető növénycsere. Ezen a ponton egy előttem hozzászóló észrevételét idézem, teljesen egyetértek vele! Észrevétel: A prioritások alapján ezt pontot differenciáltabban és prioritási sorrend alapján kellene megfogalmazni. Az idős fák különös értéket jelentenek minden értékorientált emberi településen. Az ember számára felfoghatatlan és értékes időt ölelnek fel, összekötik a történelmet a jelennel. Korukkal és méretükkel többféle szempontból szimbolikusak. Ritkaságuk értéküket továbbnöveli. Értelemszerűen ez azt jelenti, hogy akár közparkban, magánkertben, fasorban legyenek találhatóak, mind egyéni értéket képviselnek, egyéni kezelést érdemelnek. Minden értékorientált település büszkén óvja és ápolja idős fáit, csak úgy, mint régi patinás épületeit, kulturális tárgyait, értékeit, és hagyományait. Ez azt jelenti, hogy ezen fák egyedi felmérése, és korszerű faápolási munkái (ez ma már külön szakma) beruházásoktól, felújításoktól függetlenül része kell legyen a zöldterületkezelésnek. Ez nem egy kertépítészeti terv tárgya kell legyen, hanem azt megelőzően, és az felett kell álljon. Egy idős fa modern faápolási módszerekkel rendkívül sokáig megőrizhető méltóságában baleset és vagyonveszélyeztetés nélkül. Az a leegyszerűsítő és általánosító szemlélet, hogy az elöregedett fákat le kell cserélni nem felel meg a korszerű, és értékorientált szakmai szemléletnek, és kompetenciának. Ennek fényében így módosítanám: Közpark felújítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a park meghatározó idős fáira, egészségi állapotukra, védelmükre. Részletes, fafelmérést is tartalmazó faápolási terv alapján a fa megőrzése szükséges. Amennyiben a faegyed már biztonságosan semmiképpen sem fenntartható, és kidőlése az emberi életet és egészséget valóban veszélyezteti, a környezeti feltételek figyelembevételével, a zöldfelületi fedettség folyamatosságának biztosításával végezhető növénycsere a természetvédelmi szakhatóság és dendrológus szakértő jóváhagyásával. Itt jegyezném meg, hogy az idős fák állapotának folyamatos monitorozására, éves felmérésére szakértői csoportot kellene létrehozni, és ezt a már oly rég óta sürgetett és nem csak természetvédelmi, hanem a város lakóinak egészségügyi és biztonsági valamint anyagi (városkassza! számos szakértői adat áll rendelkezésre arról, miért és hogyan olcsóbb ez a városnak) okokból is fontos tevékenységet sürgősen el kellene indítani a megfelelő szakemberek (dendrológusok, ökológusok, természetvédők) valamint civilek és iskolák bevonásával. A továbbiakban pedig egyetértek az előttem szólókkal, igény szerint részletesen kifejtem a véleményemet, ha szükséges, akár személyesen, többedmagammal. Remélem, a mai nappal újra beindult kommentlehetőség, melyre oly sokáig vártunk, ezen túl nap mint nap egyre több szegedi

8 lakos aktív részvételét segíti majd a felelősségteljes döntéshozatalban, a részvétel, véleménnyilvánítás pedig egyre könnyebbé is válik, bizonyítva ezzel, hogy a mi városunk döntéshozói valóban elkötelezettek a demokrácia alapvető értékei mellett, harcolnak az átláthatóságért, és konkrét és valós tettekkel támogatják a részvételi demokráciát. Kérem Önöket, mindezek fényében tegyenek városunk zöldterületeiért, szem előtt tartva a tudományos eredményeket, a szakértők véleményét, a város lakosságának igényeit, unokáink jövőjét, hogy Szeged továbbra is egyre zöldebb és élhetőbb város legyen, hogy méltán lehessünk rá és gondos, előrelátó vezetőinkre mindannyian büszkék. Bízva döntéshozóink bölcsességében, szakértelmében és elkötelezettségében maradok tisztelettel: Gradzikiewicz Mária U.I.: A formázási lehetőségek menüpontra kattintva elért információ alkalmazása sem tette lehetővé, hogy a szöveg formázódjon, ezért a város honlapját működtető informatikai csapat nevében elnézést kérek az esetleg fennálló formázatlanságért. Remélem, nem gátolja meg Önöket ez az apró kellemetlenség az értő olvasásban! Teteje június :21 #3 Margóczi Katalin Offline Csatlakozott: jún. 15. védett parkok kezelési terve A tervezett módosításból szerintem egyértelműen az olvasható ki, hogy a kezelési tervet úgy szeretnék megfogalmazni, hogy a lehető legkevésbé (lehetőleg egyáltalán ne) jelentsen akadályt a beruházásoknak, a szokványos kezelési technológiáknak. Így nincs értelme védetté nyilvánítani! Szövegszerű javaslataim a következők: (Bár sajnos egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy ezzel a rendelettel sikerül azt a célt elérni, hogy a védett értékekkel foglalkozók tényleg biztosítani tudják az okszerű védelmet, ha nincs meg hozzá igazán a szándékuk és a megfelelő szemléletük!) Az aktív kezeléshez, valamint a fák, fasorok védelmében felhasznált növényvédő szerek és egyéb irtószerek alkalmazásakor nem kell a külön jogszabály szerinti természetvédelmi hatósági engedély. Ez a pont szerintem teljesen semmissé teszi a védelmet! A védett területeken fakivágásra vonatkozó korlátozások és tilalmak: A kivágásra kerülő fákat a védett terület adottságait figyelembe véve kell pótolni. Az engedély nélkül telepített (örökzöld növények, gyümölcsfák), magról kelt, vagy sarjról kelt invazív fás szárú növények pótlás előírása nélkül kivághatók. Kiegészíteném azzal, hogy amennyiben a védett terület jellegét megváltoztatják. Nagyon nehéz megfogalmazni, hogy mikor, hol, de néhol tényleg nem árt bizonyos erőszakosabb fajok visszaszorítása Közpark felújítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a park látképét meghatározó, de elöregedett fák cseréjére. Részletes, fafelmérést is tartalmazó kertépítészeti kiviteli terv alapján, a környezeti feltételek figyelembevételével, a zöldfelületi fedettség folyamatosságának biztosításával végezhető növénycsere. Itt is kiegészíteném: amennyiben az öreg fa esetleges kidőlése az emberi életet és egészséget valóban veszélyeztetheti Fasorokat érintő útutcarekonstrukció során törekedni kell a folyamatos biológiailag aktív felületek biztosítására, a fasor egyedeinek folyamatos cseréjére. Amennyiben figyelembe véve a fák egészségi állapotát, növekedési jellegét, a szükséges mélyépítési munkákat a folyamatos fasorcsere a rekonstrukció során szakmai érvekkel igazoltan biztonságosan el nem végezhető, egységes, új fasor alakítható ki. A döntést részletes növényvizsgálati tervnek, közművizsgálatnak kell megelőznie. Az áthúzott szöveg helyett ezt javasolnám: a fasor egységes cseréje csak kivételes esetben tervezhető, természetvédelmi hatósági engedély szükséges hozzá. Köszönöm, hogy megfogalmazhattam véleményemet! Margóczi Katalin Teteje június :56 #4 ukorkelonc Offline

9 Csatlakozott: jún. 15. Tisztelt Közgyűlés! az Tisztelt Közgyűlés! az előttem szóló (Kotogán_Róbert) meglátásaival egyetértésben a Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI.11.) Kgy. rendelet módosítása kapcsán az alábbi észrevételeket szeretném tenni: "Közpark felújítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a park látképét meghatározó, de elöregedett fák cseréjére. Részletes, fafelmérést is tartalmazó kertépítészeti kiviteli terv alapján, a környezeti feltételek figyelembevételével, a zöldfelületi fedettség folyamatosságának biztosításával végezhető növénycsere. Megjegyzés: Az "elöregedett" fák pontosabb definiálása lenne szükséges. Az egyes fafajok várható élettartama még városi körülmények között is nagyon széles időspektrumon belül változhat, a pontatlan meghatározás visszaélésre adhat lehetőséget. Egy idős fa önmagában érték, eltávolítása csak akkor lehet indokolt, ha valamilyen módon veszélyezteti a környezetét. A "Fasorokat érintő út- utcarekonstrukció során törekedni kell a folyamatos biológiailag aktív felületek biztosítására, a fasor egyedeinek folyamatos cseréjére. Amennyiben figyelembe véve a fák egészségi állapotát, növekedési jellegét, a szükséges mélyépítési munkákat a folyamatos fasorcsere a rekonstrukció során szakmai érvekkel igazoltan biztonságosan el nem végezhető, egységes, új fasor alakítható ki. A döntést részletes növényvizsgálati tervnek, közművizsgálatnak kell megelőznie. Megjegyzés: ez a pont a közzétett megfogalmazásban a rendelet deklarált céljait és ezáltal értelmét ássa alá. A védettség lényege, hogy a környezetvédelmi szempontokat ne lehessen teljesen alárendelni gazdasági, műszaki és egyéb szempontoknak, azonban a rendelet tervezett szövege éppen ezt teszi lehetővé. Az egységes, új fasorok létrehozása a folyamatos cserével szemben ezenfelül hosszabb távon a probléma folyamatos újragenerálását jelenti. Teteje június :34 #5 Alex86 Offline Csatlakozott: jún. 15. Aggasztó kilátások Véleményem szerint az alábbi, jelentéstartalmuknál kifogásolhatók: Védett parkot érintő tervezett mélygarázst legalább 2 méter vastag földtakaró réteg betervezésével kell kialakítani. (Ez vicc???) Ez helytelen Védett park rendeltetéséhez kapcsolódó kulturális, szórakoztató, közösségi és sportrendezvények szervezéséhez nem kell a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi hatósági engedély. (Sajnos, eddig is kénytelen volt az élővilág, elviselni a környezetterhelést) Legalább engedély kelljen Terület-földhasználat: A Vadaspark területén a helyi építési szabályzat szerinti, a rendeltetésnek megfelelő épületek, építmények elhelyezhetők, az előző feltételek teljesülése mentesít a természet védelméről szóló törvényben szabályozott építési korlátozás alól. (Ez ne menyjen a dolgok rovására) A területen a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi engedély nélkül használhatók növényvédőszerek és állategészségügyi szempontból szükséges vegyi anyagok. (Az engedélyezett és szükséges, itt különösen fontos megkülönböztetni, a szükséget előzze meg az, hogy valami engedélyezett.) A vadaspark rendeltetéséből adódó közösségi rendezvények a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi engedély nélkül szervezhetők a területen A füvészkert területén fát kivágni csak az emberi életet és egészséget veszélyeztető növények esetén, vagy a botanikus kert alapvető céljait veszélyeztető esetben, vagy kiemelt közérdekből lehet. (Ha közérdekű, akkor az tényleg a köz kiemelt érdekeit szolgálja, a természet figyelembevételével, ne pedig anélkül A területen a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi hatóság engedélye nélkül végezhetők a közösségi- és tömegsportrendezvények, sportversenyek, horgászat. (Engedély kelljen) A védelemmel érintett különleges intézményzóna besorolású területeken a helyi építési szabályzat szerinti közcélú épületek, építmények elhelyezhetők a terület közfunkcióinak növelése érdekében, az előző feltételek teljesülése mentesít a természet védelméről szóló törvényben szabályozott építési

10 korlátozás alól. (Kelljen engedély, és a köz kiemelt célját szolgálja, ne a nyerészkedését) Bízom benne sikerül, megtalálni a közös hangot, köz, természetvédelem, és önkormányzat között. Alex86 Teteje június :17 #6 szentistványi istván Offline Csatlakozott: jún. 12. a helyi rendelet egy éves kálváriája Kedves érdeklődők, az alábbi "szolgálati közleményt" szeretném közzétenni: a hét folyamán többen jelezték, hogy a rendelet-tervezetet nem tudták véleményezni, a megfelelő oldalon a "zárolt téma" felirat olvasható, a hozzászólás opciót fel sem kínálja. Tegnap délelőtt tudtam ez ügyben Főjegyző Úrral és az informatikus kollégával beszélni, akik megígérték, hogy megpróbálják orvosolni a problémát. Tegnap délután (a hozzászólásra rendelkezésre álló utolsó nap délutánján) a rendszer már működött, illetve még azt az ígéretet is kaptam, hogy a tegnap éjféli határidőt ma éjfélig (24 órával) meghosszabbítják. Ezek után csak remélni lehet, hogy az így (a csodával határos módon) felkerülő 1-2 észrevétel legalább a közgyűlés időpontjáig fent is marad. (Pláne, hogy egy hozzászólás beérkezése és kikerülése között, úgy tűnik, akár 1-2 nap "átfutási időre" is szüksége van a moderátornak...) Ami a helyi rendeletet illeti: tavaly gyakorlatilag ugyanezt a változatot terjesztette elő az illetékes iroda, akkor ez, a két illetékes (VKB, VFB) szakbizottság javaslatára még a közgyűlés elé sem került. Az azóta eltelt egy év alatt rengeteg értékes szakmai észrevétel érkezett (tavaly ősszel például közös szakmai fórumot szervezett ez ügyben a VKB és a Főépítészi Iroda) - nagy kár, hogy ezek közül az iroda munkatársa egyiket sem tartotta megfontolásra érdemesnek - és gyakorlatilag változatlan formában nyújtotta be az előterjesztést újra... A hamarosan a honlapon is olvasható módosító javaslat tartalmazni fogja ezen (szakmai és civil) vélemények legnagyobb részét, különösen azon pontok esetében (az általános kezelési tervben), amelyek, ha így bekerülnek, teljesen kiüresítik (és értelmetlenné teszik) a helyi védettséget, amellett, hogy jogszerűségük is súlyosan aggályos... Szentistványi István, a Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Teteje június :52 #7 Kotogán_Róbert Offline Csatlakozott: jún. 14. Tisztelt Szerkesztő! A honlap Tisztelt Szerkesztő! A honlap formázási lehetőségeinél az alábbi szöveg olvasható: " A sorokat és bekezdéseket a rendszer felismeri, a megjelenítésükhöz szükséges sortörés, bekezdésnyitó és bekezdészáró címkéket automatikusan beilleszti a szövegbe. Ha a bekezdések nem jelennek meg helyesen, a szövegbe illesztett üres sorok megoldják a problémát. A webcímek és címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak." Én ennek megfelelően formázva, jól struktúrálva helyeztem el a szöveget, Word dokumentumból Arial betűtipusból. Ehhez képest most a honlapon egy ömlesztett szöveget láthatok. Kérdésem: mi ennek az hibának az oka?! Tisztelettel kérem a hiba korrigálását! Köszönettel, Kotogán Róbert Teteje június :57 #8 barbaramihok Offline Csatlakozott: jún. 15. helyi védettség rendelet - véleményezés T. Rendeletalkotó Alább szeretném közzétenni a rendelet tervvel kapcsolatos véleményemet az

11 általam kritikusnak tartott részleteket jelölve: Az aktív kezeléshez, valamint a fák, fasorok védelmében felhasznált növényvédő szerek és egyéb irtószerek alkalmazásakor nem kell a külön jogszabály szerinti természetvédelmi hatósági engedély. Véleményem szerint ebben a formában nem hagyható benne ez a passzus, tv-i hatósági engedély ezekben az esetekben szükséges! A kivágásra kerülő fákat a védett terület adottságait figyelembe véve kell pótolni. Az engedély nélkül telepített (örökzöld növények, gyümölcsfák), magról kelt, vagy sarjról kelt invazív fás szárú növények pótlás előírása nélkül kivághatók. Véleményem szerint az invazívokra maradhat a pótlás nélküli vágás, az engedély nélkül telepítettek, sarjról kelt stb-re vonatkozóan csak akkor, ha nem biztonságos helyen (pl. bicikliútra, járdára belógóan) újult fel, akkor lehessen kivágni, egyébként nem Közpark felújítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a park látképét meghatározó, de elöregedett fák ///vizsgálatára és bizonyított baleset és vagyonvezsélyességük esetén egyedi (KR)/// cseréjére. Részletes, fafelmérést is tartalmazó kertépítészeti kiviteli terv alapján, a környezeti feltételek figyelembevételével, a zöldfelületi fedettség folyamatosságának biztosításával végezhető növénycsere. Hogyan határozható meg az "elöregedett" definíciója? Dendrológus szakemberrel kellene felmérni minden egyes "öregnek" látszó fa esetében, hogy az valójában milyen állapotban van. Ki határozza meg ilyenkor, hogy mi az öreg fa, ki dönt ezügyben? Feltételezésem szerint a biztonsági kockázat a legfontosabb a városnak, pl. viharnál ne dőljön ki stb. Az "elörgedett" szó helyett kéne valami más specifikusabb kifejezés, ami arra vonatkozik, hogy milyen statikai, eü állapotban van a fa Fasorokat érintő út- utcarekonstrukció során törekedni kell a folyamatos biológiailag aktív felületek biztosítására, a fasor egyedeinek folyamatos cseréjére. /// Betoldás:Az utcarekonstrukciók során a fasor és a közművek felmérését követően, a mélyépítési munkákra az aktuálisan elérhető technikai megoldások közül azt a kíméletes alternatívát kell alkalmazni, mely fasor egyedeinek minél biztonságosabb megőrzését biztosítja - KR///. Mit jelent az, hogy folyamatos csere? Ha egy útépítés fél évig tart, akkor fél év alatt kell lecserélni, nem egyszerre? Ez gylag ugyanaz. És mit jelent az, hogy folyamtos biológiailag aktív felület? Ez akár pázsitot is jelenthet? Véleményem szerint javasolható, hogy ezt az egész passzust kiveszzük, és a lényeg, hogy minden védett fasor esetében elsődleges szempont a védelem, minden beavatkozást el kell kerülni, a munkák során, ha van olyan munkafolyamat, ami érinti a fasort, akkor egyedileg kell engedélyeztetni. Köszönöm a lehetőséget, remélem, a város ezzel a rendelettel a zöldfelületek, a városi élőhelyek (habitatok), egyedi természeti értékek (pl. famatuzsálemek) védelméhez és fenntartásához lényegileg hozzájárul, ezt erősíti tovább. Ezekért az értékekért is büszkék lehetünk Szegedre, védelmük a város ALAPVETŐ érdeke! Mihók Barbara, PhD Ökológus Teteje június :12 #9 Kotogán_Róbert Offline Csatlakozott: jún. 14. Tisztelt Rendeletalkotók, Tisztelt Rendeletalkotók, Képviselők! Köszönve a lehetőséget, a Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló rendelet módosításához az alábbi észrevételeket és javaslatokat teszem. 5. melléklet a 35/2009. (XI. 11.) Kgy. rendelethez Szeged város helyi védelem alá tartozó egyedi fái, fasorai, parkjai kezelési terve: Kórokozók, kártevők elleni megfelelő védekezés vegyszeres, fizikai biztosítása. Észrevétel: korszerű szemlélet alapján elsődlegesnek kell lennie a biológiai növényvédelmi megoldásoknak, ami itt hiányzik Az invazív jellegű fajok továbbterjedését meg kell akadályozni, azokat vissza kell szorítani. Észrevétel: Ennek kifejtése hiányzik. A kifejlett fák kivágását érti alatta, ami már az aktív zöldfelület szeres része? Vagy a magoncok, vagy sarjak irtását? Az invazív növények telepítéséről és kezeléséről már rendelkezik az országos fás szárúakra vonatkozó jogszabály Az aktív kezeléshez, valamint a fák, fasorok védelmében felhasznált növényvédő szerek és egyéb irtószerek alkalmazásakor nem kell a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi hatósági engedély. Észrevétel: Olyan védett területek esetében, melyek

12 biodiverzitásában, ökológiailag is értékesek és érzékenyek (mint pl. nagyobb közparkok), ez a pont elfogadhatatlan A kivágásra kerülő fákat a védett terület adottságait figyelembe véve kell pótolni. Az engedély nélkül telepített (örökzöld növények, gyümölcsfák), magról kelt, vagy sarjról kelt invazív fás szárú növények pótlás előírása nélkül kivághatók. Észrevétel: Nem tehetünk általánosításokat, mert ezek a növények jelentős esetben megfelelő helyre kerültek telepítve. Másrészt a város aktív zöldfelületének részei, tehát pótlásuk egyértelműen elvárható Fajok védelme: A település zöldfelületei életteret biztosítanak városlakó állatfajok számára. A fenntartási munkákat lehetőleg úgy kell tervezni, hogy a madarak költését ne zavarja. Az odvas fák kitermelése lehetőség szerint szeptemberben történjen az áttelelő denevérek védelme érdekében. Észrevétel: A lehetőleg lehetőség szerint kifejezések értelmezhetetlenek egy kezelési tervben. A munkálatok tervezése egy tudatosan alakítható tervezési folyamat, melynek alkalmazkodnia kell magasabb szempontokhoz. Az állatfajok védelme korszerű elvek szerint megoldható, nincs szükség a következetlen kifejezésekre Közpark felújítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a park látképét meghatározó, de elöregedett fák cseréjére. Részletes, fafelmérést is tartalmazó kertépítészeti kiviteli terv alapján, a környezeti feltételek figyelembevételével, a zöldfelületi fedettség folyamatosságának biztosításával végezhető növénycsere. Észrevétel: A prioritások alapján ezt pontot differenciáltabban és prioritási sorrend alapján kellene megfogalmazni. Az idős fák különös értéket jelentenek minden értékorientált emberi településen. Az ember számára felfoghatatlan és értékes időt ölelnek fel, összekötik a történelmet a jelennel. Korukkal és méretükkel többféle szempontból szimbolikusak. Ritkaságuk értéküket továbbnöveli. Értelemszerűen ez azt jelenti, hogy akár közparkban, magánkertben, fasorban legyenek találhatóak, mind egyéni értéket képviselnek, egyéni kezelést érdemelnek. Minden értékorientált település büszkén óvja és ápolja idős fáit, csak úgy, mint régi patinás épületeit, kulturális tárgyait, értékeit, és hagyományait. Ez azt jelenti, hogy ezen fák egyedi felmérése, és korszerű faápolási munkái (ez ma már külön szakma) beruházásoktól, felújításoktól függetlenül része kell legyen a zöldterületkezelésnek. Ez nem egy kertépítészeti terv tárgya kell legyen, hanem azt megelőzően, és az felett kell álljon. Egy idős fa modern faápolási módszerekkel rendkívül sokáig megőrizhető méltóságában baleset és vagyonveszélyeztetés nélkül. Az a leegyszerűsítő és általánosító szemlélet, hogy az elöregedett fákat le kell cserélni nem felel meg a korszerű, és értékorientált szakmai szemléletnek, és kompetenciának. Tehát módosítani javaslom: Közpark felújítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a park meghatározó idős fáira. Részletes, fafelmérést is tartalmazó faápolási terv alapján a fa megőrzése szükséges, mindaddig, míg vagyon és balesetvédelmi biztonságot nem kockáztatja. Amennyiben a faegyed már biztonságosan nem fenntartható, a környezeti feltételek figyelembevételével, a zöldfelületi fedettség folyamatosságának biztosításával végezhető növénycsere. Az alábbi pont nincsen összhangban a módosító rendelet saját társadalmi hatások- Gazdasági hatásai - Környezeti következményei - Egészségügyi következményei pontokban megfogalmazott szempontjaival és indoklásával. Továbbá nincs összhangban a Az épített környezetünk zöldfelületeinek védelme érdekében a fenntartás során gondoskodni kell a fák folyamatos cseréjéről. ponttal. Ugyanígy ellentmond a Termőhely gondozása. Esztétikai érték megőrzése. pontnak is. Főként a természetvédelmi védettség lényegének mond ellent, ami alapján védetté teszi Fasorokat érintő útutcarekonstrukció során törekedni kell a folyamatos biológiailag aktív felületek biztosítására, a fasor egyedeinek folyamatos cseréjére. Amennyiben figyelembe véve a fák egészségi állapotát, növekedési jellegét, a szükséges mélyépítési munkákat a folyamatos fasorcsere a rekonstrukció során szakmai érvekkel igazoltan biztonságosan el nem végezhető, egységes, új fasor alakítható ki. A döntést részletes növényvizsgálati tervnek, közművizsgálatnak kell megelőznie. Észrevétel: Egyrészt a törekedni kell megfogalmazást egy jogi környezetben alkalmazni nem helytálló. A téma sem olyan, hogy ne lehetne differenciálni az elvárásokat. Másrészt a rendelet ezen pontjának első fele szöges ellentétben van a második felével. Ráadásul olyan mértékben általános és megfoghatatlan helyzetet vázol fel, ami lehetségessé teszi a rendelet ezen pontjának érdekfüggő alkalmazását. Minden helyzet egyedi, épp ezért ez a pont teljesen irreleváns. Ráadásul szükségtelenül forgatja ki a védelmi rendelet lényegét. Kérdések merülnek fel, hogy amennyiben a

13 fasor teljesen egészséges, de a felújítás olcsóbb megvalósítása érdekében alkalmazandó közműépítésnél útban van, akkor a fasor állapota hogyan lesz szempont? Védett és már kifejlett fasor esetében mi értelme van a fasort alkotó fajok habitusát vizsgálni? A közművezetési megoldások ma már technikailag vannak olyan széleskörűek, hogy városi értékek elpusztítását nem indokolják. Mindez akarat kérdése. Jó esetben épületeket sem bontunk le, mert a szolgáltatónak útban vannak. Kérdés, hogy összevetésre kerül-e a faegyedek értéke a rekonstrukciós megoldások költségkülönbözetével? Ilyet én még nem láttam, pedig logikus lenne. Sajnálatos módon a szakmai érvek egyetlen megbízott szakértő megközelítését szokták jelenteni, miközben az érintett szakmák igen sokrétűek megközelítési mód, és megoldások tekintetében. Ez már eleve egy torzítási pont, melynek igen nagy értékek esnek áldozatul. Javaslom ennek a pontnak a második felét vagy törölni, vagy javítani. A fentiek alapján a következő módon javaslom javítani: A védett fasorokat érintő út- utcarekonstrukció során a folyamatos biológiailag aktív felületek fenntartását, és a fasor egyedeinek folyamatos cseréjét biztosítani kell. Az utcarekonstrukciók során a fasor és a közművek felmérését követően, a mélyépítési munkákra az aktuálisan elérhető technikai megoldások közül azt a kíméletes alternatívát kell alkalmazni, mely fasor egyedeinek minél biztonságosabb megőrzését biztosítja. Ezenkívül a kezelési terv általános problémája vázlatpontokban: A véleményezés teljes terjedelemben megtalálható az alábbi linken ("lassú letöltéssel"): A kezelési terv relevanciájáról: - Gazdaságtalan feladatkiszervezés volt maga kezelési terv külsős elkészítettése (párhuzamosságok, stb.) - Megkérdőjelezhető használhatóság (evidenciák, felszínesség, stb) - Nem nyújt nagyobb védelmet, mint a fás növényzetre vonatkozó kormányrendelet, vagy a városrendezési dokumentumok, a konkrét állomány védelemhez semmivel nem járul hozzá, sőt! A rendelet és a kezelési terv szemléletmódjáról: - Korszerűtlen, életszerűtlen, pazarló (elavult paradigmák, mérlegelés hiánya, fordított prioritás stb.) - A védettség célja következetlen, nem rendszerszemléletű (szintézis helyett szembeállít) - Az absztrakt funkciót, vagy a védelem tárgyát tesszük védetté?! (fordított üzenet, értékszemlélet hiánya) - Potenciálisan az összes vizsgált alapvető szempontban negatívabb helyzetet teremt - Az alátámasztó érvek vagy nem reálisak, vagy túldimenzionáltak, vagy súlytalanok Az egyeztetéseken az építésziroda által az együtemű fasorcserék mellett elmondott érvekre (jegyzőkönyvek): Az érvek az egyidejű totális fasor-csere mellett, és a folytonos fenntartás ellen szóltak, többször rekonstrukciótól függetlenül. Véleményem szerint a felhozott érvek, és problémák egyike sem releváns, mind könnyen megcáfolható. Állításai alátámasztására empirikus hivatkozást felmutatni nem tudott. Az általa felvetett, vélt problématerületek egy része nem is jelentkezik, álprobléma, más része pedig kertészetileg egyszerűen megoldható, mivel eddig is így működött Szegeden is, és a legtöbb településen. Ezt még az értékfelmérés is alátámasztja a pótlások jó állapotának igazolásával. A pazarló, drasztikus, totális fasor-csere problematikusságát, és a folytonos szakszerű fenntartás relevanciáját, korszerűségét több országosan ismert szakember is megerősítette számunkra. (Részletek a linken található anyagban) Mindezekre javaslatok: - A kezelési tervben kerüljön ki az a javaslat egyes fasorok kapcsán, hogy a teljes fasor kivágása a felújításokkor a fasor heterogén faji összetétele miatt ajánlott. - Minden fasor esetén kerüljön ki az a rész, hogy a fasort később együtemű teljes cserére javasolja, és helyette kerüljön bele, hogy azonnal történjen meg az elhanyagolt fasor szakszerű ápolása, a hiányzó egyedek pótlása. - Vizsgálják felül újra, hogy valóban minden terület, példány indokolt-e a rendeletben, különben kiüresedik ez a cím, Viszont a fentiek alapján a rendeletben releváns területek, növények védelmét tegyék hitelesebbé (a felhígító bővítés nem kompenzálja a gyengítést!) Mellé egy helyi zöldterület rendelet lenne releváns. - Az ilyen típusú szakmai munkákat ne a Főépítész Iroda rendelje külsős cégektől, hanem maga a szakmai kezelő készítse el magának. A kezelési terv legyen korszerű és értékelvű! - Annak érdekében, hogy fák, fasorok valóban azért legyenek védettek, hogy tudják szolgálni a lakosságot, és értékük lehessen a városnak. Amennyiben figyelembe vesszük a környezeti-társadalmi-gazdasági fenntarthatóság elveit rendeletmódosítás és kezelési terve jelen formában nem fogadható el! Bízom korszerű személetükben, és józan ítélőképességükben a civil vélemények figyelembevételénél! Tisztelettel, Kotogán Róbert Levegő Munkacsoport

14 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének./2012. (VI.22.) önkormányzati rendelete a Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI. 11.) Kgy. rendelet módosításáról Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alkotmány 44/A (2) bekezdésében és a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 24. (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja: 1. (1) A Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI. 11.) Kgy. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 9. a-g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: 9. a) 1. melléklet: Szeged város helyi védelem alá tartozó fasorai b) 2. melléklet: Szeged város helyi védelem alá tartozó egyedi fái c) 3. melléklet: Szeged város helyi védelem alá tartozó parkjai d) 4. melléklet: Szeged város helyi jelentőségű természetvédelmi területei e) 5. melléklet: Szeged város helyi védelem alá tartozó egyedi fái, fasorai, parkjai kezelési terve f) 6. melléklet: Speciális kezelési módokat igénylő egyedek, és egyedi kezelési módjaik g) 7. melléklet: A Szegedi Vadaspark és a Szegedi Tudományegyetem Füvészkert kezelési terve 2. (1) A Rendelet 1. sz. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép. (2) A Rendelet 2. sz. melléklete helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép. (3) A Rendelet 3. sz. melléklete helyébe jelen rendelet 3. melléklete lép. 3. (1) A Rendelet 4. melléklete 1.2. pontjában a 41,47 ha szövegrész helyébe 39,6 ha szöveg lép. (2) A Rendelet 4. melléklete 4.2. pontjában a 84,94 ha szövegrész helyébe 18,16 ha szöveg lép. (3) A Rendelet 4. melléklete 4.3.pontjában a 02063/2, 02064/3, 02064/4, 02064/5, 02065/1, 02065/4-5, 02065/7-12, 02067/3, 02067/4, 02069/1, 02069/2, szövegrész helyébe a 2063/2, 2064/3, 2064/4, 2064/5, 2065/4, 2065/5, 2065/12 a, b, c, d, f, g, 02067/3, 02067/4, 02068, 02069/2, szöveg lép.

15 4. (1) A Rendelet 5. sz. melléklete helyébe jelen rendelet 4. melléklete lép. (2) A Rendelet 7. sz. melléklete helyébe jelen rendelet 5. melléklete lép. A Rendelet 9. melléklete jelen rendelet 6. mellékletében foglaltakkal egészül ki Ezen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, egyúttal hatályát veszti a Rendelet 4. melléklete 1.3. pontjában a 24388/1 és a 24011/7 szövegrész. Dr. Botka László sk. polgármester Dr. Mózes Ervin sk. címzetes főjegyző Megalkotta Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a június 22-én tartott ülésén. Kihirdetve: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Közlönyében.

16 1. melléklet /2012. (VI..) önkormányzati rendelethez Szeged város helyi védelem alá tartozó fasorai 1. melléklet a 35/2009. (XI. 11.) Kgy. rendelethez 1. A terület jellege: közterületi fasor 2. A terület kiterjedése: a fák védőövezete 3. Védett fasorok jegyzéke: A A védelem tárgya: B Helyrajzi szám: C A fasor típusa: 1. Tisza Lajos krt.-i fasor 3725, 4039, 3047/4 Fajösszetételében szakaszolható kétoldali fasor Jellemzően kislevelű hárs (Tilia cordata), gömbkőris (Fraxinus ornus 'Mecsek'), nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), japánakác (Sophora japonica) 2. József Attila sgt.-i fasor 2543, 11259, Fajösszetételében szakaszolható kétoldali fasor Jellemzően platán (Platanus hybrida), oszlopos tölgy (Quercus robur 'Fastigiata'), hárs fajok (Tilia sp.), csörgőfa (Koelreuteria paniculata) 3. Arany János u.-i fasor 3998 Páfrányfenyőkből (Ginkgo biloba) álló fasor 4. Berzsenyi u.-i fasor 4006 Páfrányfenyőkből (Ginkgo biloba) álló fasor 5. Fő fasori fasor 300 Jellemzően platán (Platanus hybrida) fasor 6. Népkert sori fasor 235 Jellemzően platán (Platanus hybrida) fasor 7. Dóm téri fasor 3736 Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) fasor 8. Hajnóczy utcai fasor 3246, 3223, 3146 Jellemzően japánakác (Sophora japonica) fasor 9. Gutenberg utcai fasor 3259, 3220, 3159 Ezüsthárs (Tilia tomentosa 'Szeleste') fasor 10. Gogol utcai fasor 3281, 3209, 3170 Jellemzően japánakác(sophora japonica) fasor 11. Kazinczy utcai fasor 4022 Vegyes fajösszetételű fasor 12. Szabadkai úti fasor 23552/1, Platán (Platanus hybrida) fasor 13. Bihari utcai fasor Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) fasor 14. Korányi fasor 2286/1 Tölgy (Quercus sp.) és japánakác (Sophora japonica) fajokból álló fasor 15. Rigó utcai fasor Hárs(Tilia sp.) és feketefenyő (Pinus nigra) fajokból álló fasor

17 2. melléklet /2012. (VI..) önkormányzati rendelethez 1. A védelem jellege: egyedi fák 2. A terület kiterjedése: a fák védőövezete 3. Védett fák jegyzéke: Szeged város helyi védelem alá tartozó egyedi fái 2. melléklet a 35/2009. (XI. 11.) Kgy. rendelethez A A védelem tárgya: B Helyrajzi szám: C A fa (fák) típusa: 1. Mátyás tér 11/b számú ingatlanon álló egyedi fa 20691/2 Mocsárciprus (Taxodium distichum) 2. Kígyó u. 2. számú ingatlanon álló 2 egyed 3888 Platán (Platanus hybrida) 3. Műhely utca 14. számú ingatlanon álló egyedi fa 1464 Atlaszcédrus (Cedrus atlantica) 4. Takaréktár u. 3. számú ingatlanon álló egyedi fa 3943 Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) 5. Szeged Kiskundorozsma vasútállomás területén álló 3 egyed 16899/4 Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) 6. Szövetkezeti úti 2 faegyed Fekete dió (Juglans nigra) 7. SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika területén álló egyedi fa 8. SZTE Gyerekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ területén álló 2 egyed 3717 Platán (Platanus hybrida) 3724 Platán (Platanus hybrida) 9. SZTE Klinikai tömb területén álló egyedi fa 3724 Platán (Platanus acerifolia) 10. SZTE Klinikai tömb területén álló 3 faegyed 3724 Tiszafa (Taxus baccata) 11. Huszár utca területén álló egyedi fa Platán (Platanus hybrida) 12. Volt kábelgyár üzemi területén álló egyedi fa 25382/1 Európai ciprus (Cupressus sempervirens) 13. Volt kábelgyár üzemi területén álló egyedi fa 25382/1 Platán (Platanus hybrida) 14. Budapesti krt számú ingatlan közötti közterületen álló egyedi fa 15446/4 Kocsányos tölgy (Quercus robur) 15. Retek u. Róna u. sarkon lévő közterületen álló egyedi fa Kocsányos tölgy (Quercus robur) 16. Petrozsényi u. 3. számú ingatlan előtti közterületi határon álló egyedi fa 17. Föltámadás u. 7/B számú ingatlan előtti közterületen álló 3 faegyed 1262 és 1271 Kocsányos tölgy (Quercus robur) Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) 18. Kállay ligetben álló egyedei megjelenésű 2 faegyed 1182/1 Kocsányos tölgy (Quercus robur) 19. Vadaspark lakóparkban álló 16 faegyed 24009/88, 24009/10, 24009/85, 24009/71, 24009/70, 24009/91, 24009/132, 24009/135, 24009/4 20. Egykori ruhagyári tömb területén álló 11 faegyed 25850/3, 25850/8, 25850/14 14 Platán (Platanus hybrida), 1 kocsányos tölgy (Quercus robur), 1 szilfa (Ulmus laevis) 4 Platán (Platanus hybrida), 7 kocsányos tölgy (Quercus robur) 21. A Temesvári krt. 31. szám alatt álló 2 faegyed 233 Mocsárciprus (Taxodium distichum) 22. Mars téren álló 11 faegyed 25591/1 Platán (Platanus hybrida)

18 3. melléklet /2012. (VI..) önkormányzati rendelethez Szeged város helyi védelem alá tartozó parkjai 3. melléklet a 35/2009. (XI. 11.) Kgy. rendelethez 1. A terület jellege: park, közterület, intézménykert, templomkert, parti sáv 2. A terület kiterjedése: a természeti védelem a mindenkor hatályos helyi építési szabályzatban közterület, illetve intézményterület helyileg védett felületének jelölt ingatlanrészre terjed ki. 3. Védett parkok jegyzéke: A A védelem tárgya: 1. Várkert Mórapark és Roosevelt tér 4035/3, Dugonics tér 3761 B Helyrajzi szám: 3. Népliget 238, 1764/1, 1764/2, 236/4, 237, 236/1, 1766/1, 1765/1, 1765/2 4. Széchenyi tér Rerrich Béla tér 3728/2 6. Aradi vértanúk tere Szent György tér Lechner tér 2934/1 9. Honvéd tér Mátyás Király tér Kolozsvári tér Szent Rókus tér Kiskundorozsma, Szent János tér 533, Kálvária tér 25246/1 15. Partfürdő 2289/115, 2290/2, 2290/3, 2290/4, 2294/3 b 16. Palánk Szent Borbála park I. sz. kórházi tömb 25610/1

19 4. melléklet /2012. (VI..) önkormányzati rendelethez 5. melléklet a 35/2009. (XI. 11.) Kgy. rendelethez Szeged város helyi védelem alá tartozó egyedi fái, fasorai, parkjai kezelési terve 1. Természetvédelmi célkitűzések: 1.1. Szeged város területén lévő természeti emlékek és területek védelme, és megőrzésük céljából használatuk korlátozása Cél a természeti emlékek és természetvédelmi területek állapotának megőrzése, károsodásuk megelőzése. 1.3.A helytörténeti jelentőségű parkok, fák, fasorok tájképi értékének megőrzése Lakótelepi környezetben a valamikori kertes beépítés emlékeként fennmaradt tájképi értékek megőrzése A növények jó fiziológiai és ökológiai állapotának biztosítása. 2. Természetvédelmi stratégiák: 2.1. Szeged város egyedi arculatának megőrzése, védelme A növényállomány megtartása, felújításuk szabályozása A természeti emlékek és természetvédelmi területek veszélyeztetésével járó mély- és magasépítési tevékenységek korlátozása A növények egészségi állapotának megőrzése, károsodásuk megelőzése Ismeretanyagok városi weblapon történő elhelyezése Az egyedi fák és fasor egyedei állapotának stabilizálása Kártevők és kórokozók kártételének megelőzése A természetkárosítás megakadályozása. 3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1. Művelési ághoz nem köthető kezelési módok, korlátozások és tilalmak: Élőhelyek kezelése, fenntartása: Az épített környezetünk zöldfelületeinek védelme érdekében a fenntartás során gondoskodni kell a fák folyamatos cseréjéről A kezelés módjai: A fák folyamatos, aktív kezelése (növényegészségügyi metszés, a terület rendeltetésének biztosítása érdekében végzett szakszerű növényápolási munkák, öntözés), elszáradt, veszélyes ágak eltávolítása, cserjék gyérítése Kórokozók, kártevők elleni megfelelő védekezés vegyszeres, fizikai biztosítása Minden tavasszal állapotfelmérés, szükség esetén szárazgallyazás A kártevők megjelenésének figyelemmel kísérése, a kártétel megelőzése Tavaszi növényvédelem (szükség szerint kórokozók elleni lemosópermetezés) Termőhely gondozása. Esztétikai érték megőrzése Az invazív jellegű fajok továbbterjedését meg kell akadályozni, azokat vissza kell szorítani Az aktív kezeléshez, valamint a fák, fasorok védelmében felhasznált növényvédő szerek és egyéb irtószerek alkalmazásakor nagyon körültekintően kell eljárni, ezek használatához mindenképpen szükséges a külön jogszabály szerinti természetvédelmi hatósági engedély.