A rendelet alkalmazási köre 1..

Átírás

1 Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2004.(VII.12.) rendelete az önkormányzati tulajdonú közüzemű vízműből szolgáltatott ivóvízért és a közüzemű csatornamű használatáért fizetendő díjról 1 (Egységes szerkezetben a 40/2004.(XII.22.), a 45/2005.(XII.28.) és a 2/2007.(I.30.), 1/2008. (I. 31.), a 2/2009. (I. 30.), az 5/2010. (I. 29.) és a 4/2011. (II. 05.) rendeletekkel. A dőltbetűs szedés módosító rendelkezés.) Balatonkenese Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az árak megállapításáról szóló évi LXXXVII. tv. 7..(1) és 11..(1) bekezdése alapján az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet alkalmazási köre 1.. A rendeletet Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata közigazgatási területén alkalmazni kell az Önkormányzat tulajdonában lévő víziközműből szolgáltatott ivóvíz, valamint a szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítást és -kezelést biztosító DRV Rt-re Siófok (továbbiakban szolgáltató), valamint a szolgáltatást igénybevevő fogyasztókra. E rendelet alkalmazása szempontjából: Értelmező rendelkezések / Fogyasztó: a) az ingatlan tulajdonosa, a tulajdonosi jogosultságot gyakorló szerv, a tulajdonos képviselője; b) az ingatlant egyéb jogcímen használó, ha a közüzemi szerződés nem a tulajdonossal, hanem vele jön létre. 2./ Lakossági fogyasztás: az a vízhasználat, amikor a természetes személy a) a közüzemű vízműből szolgáltatott ivóvizet kizárólag ivóvíz és háztartási víz szükségletének kielégítése céljára használja fel; b) a lakásától műszakilag el nem különített telephelyén vállalkozást folytat, és a vállalkozási tevékenységhez szükséges vízmennyiség mérése műszakilag megoldható, de a vállalkozási célú ivóvíz felhasználás a lakó,- illetőleg üdülőingatlannak vízfogyasztásnál figyelembe vehető átalánymennyiség mértékét nem haladja meg; c) az ivóvíz, és a háztartási víz szükségletének kielégítése céljából kizárólag a közkifolyót használja. 3./ Közületi fogyasztás: az a vízfogyasztás, amely nem minősül lakossági fogyasztásnak, vagyis a lakáskezeléssel megbízott vállalkozás részére értékesített vízfogyasztás, ha azok lakossági fogyasztásnak minősülő fogyasztói hely részére számlázzák tovább a víz- és csatornahasználati díjat. 1 módosította: 5/2010. (I. 29.) rendelet, hatályos: január 1.

2 /4/ 2 vízmérő: az ellátásba bekapcsolt ingatlanok vízhasználatának mérésére szolgáló hitelesített mérőeszköz /5/ 3 közműpótló létesítmény: közcsatornával el nem látott területeken keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kismértékű kezelésére szolgáló, az ingatlanon elhelyezett önálló zárt befogadó, műtárgy vagy akna. A szolgáltatás díja 3.. Az önkormányzat az önkormányzat tulajdonában lévő viziközműből szolgáltatott ivóvíz és szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díjaként a legmagasabb hatósági árat állapítja meg. 4.. (1) A közkifolyóból vételező fogyasztó, aki a közkifolyó körzetében lakik, és az ingatlana nincs bekötve a közműves vízellátásba, a háztartási szükségletének kielégítése céljára fogyasztott víz után köteles vízdíjat fizetni az alábbiak szerint: a) A vízfogyasztás mennyisége vízmérő hiányában átalánnyal kerül meghatározásra, mértéke 250 l /fő/nap, díja azonos a mindenkori lakossági fogyasztó részére megállapított ivóvíz-szolgáltatás díjával. b) Az érintettek körét az önkormányzat közli a szolgáltatóval, aki a vízdíjat az érintettek részére közvetlenül kiszámlázza. (2) A közterületen lévő tűzcsapról - tűzoltási célra történő igénybevétel esetén - fogyasztott víz díját az önkormányzat fizeti meg. (3) A közkifolyónak nem háztartási vízszükséglet kielégítése ( pl. építkezés, gépkocsi mosás) céljára, illetőleg a víznek a közterületen levő tűzcsapról nem tűzoltási célra történő rendszeres igénybevételéhez a szolgáltató és a Polgármester hozzájárulása szükséges. A felhasznált víz díját ez esetben a hozzájárulást kérő köteles megfizetni. (1) A szolgáltatási díjak mértékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. * 5.. (2) * (3) Az (1) bekezdésben megállapított díj a vízmérők alapján történő számlázás költségét is tartalmazza. (4) A vízdíj, valamint a szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díjának kiegyenlítése - a vízmérők állásának megfelelően - az üzemeltető által készített számla alapján díjbeszedő útján, vagy átutalással történik. (5) A számlát a fogyasztó köteles kiegyenlíteni. 2 Kiegészítette: 2/2009. (I. 30.) rendelet, hatálybalépés:2009. január 1. 3 Kiegészítette: 2/2009. (I. 30.) rendelet, hatálybalépés: január 1.

3 (6) A vízmérő rendszeres és pontos leolvasása az üzemeltető feladata. /7/ 4 A fogyasztó a vízmérőakna, illetve vízmérőhely hozzáférhetőségének biztosításáról és tisztántartásáról, a vízmérő fagy elleni megfelelő védelméről gondoskodni, továbbá a vízmérő rendellenes működéséről a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni köteles. /8/ 5 A vízdíjelszámolás alapjául szolgáló vízmérők és a leszerelésüket megakadályozó zárak sértetlen megőrzéséért és védelméért a fogyasztó a felelős, és a neki felróható okból megrongálódott vagy elveszett vízmérő javításának, pótlásának, szerelésének, továbbá hitelesítésének költségeit köteles a szolgáltatónak megtéríteni. /9/ 6 A fogyasztó személyében beállott változást 30 napon belül be kell jelenti a szolgáltatónál. A bejelentés elmulasztásából eredő károkért a régi és az új fogyasztó egyetemleges felel. * A 40/2004.(XII.22.) rendelettel megállapított szöveg, hatálybalépés: január (1) A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyisége az adott helyen fogyasztott (számlázott ) vízmennyiség alapulvételével állapítható meg. (2) A vízhasználati fogyasztói hely egyben szennyvízelvezetési hely is. (3) Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál: a) az a szennyvízmennyiség, amely a vízügyi hatóság engedélye alapján önálló szennyvízelvezető műben, vagy befogadóban nyert elhelyezést; b) az a szennyvízmennyiség, amelynek a szennyvízelvezető műbe vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes hatóság megtiltotta, és elhelyezését a fogyasztó igazolta; c) az a vízmennyiség, amely az ivóvízvezeték meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott; d) a locsolási célú felhasználásra figyelembe vett ivóvízmennyiség. /4/ 7 A fogyasztó a házi szennyvízhálózat üzemképes állapotának fenntartásáról gondoskodni köteles. /5/ 8 Az ingatlanon belül közműpótló létesítménybe elhelyezésre kerülő szennyvíz elszállításával kapcsolatos számlát az ingatlan tulajdonos a vízfogyasztás alapján- 2 évig megőrizni, és az ellenőrzésre jogosult hatóság felszólítására bemutatni köteles. 4 Kiegészítette: 2/2009. (I. 30.) rendelet, hatálybalépés: január 1. 5 Kiegészítette: 2/2009. (I. 30.) rendelet, hatálybalépés: január 1. 6 Kiegészítette: 2/2009. (I. 30.) rendelet, hatálybalépés: január 1. 7 Kiegészítette: 2/2009. (I. 30.) rendelet, hatálybalépés: január 1. 8 Kiegészítette: 2/2009. (I. 30.) rendelet, hatálybalépés: január 1.

4 7.. (1) Locsolási célra az év 4 hónapjában (május 1. és szeptember 30. közötti időszakban) fogyasztott ivóvízmennyiség vehető figyelembe. A kedvezmény mértéke az adott időszakhoz tartozó vízhasználat 10 %-a. (2) A kedvezményre a) az a fogyasztó jogosult, aki igazolja, hogy az ingatlanán nem található fúrt, vagy ásott kút; b) az olyan ingatlan, ahol kerti csap található. (3) A locsolási kedvezményre vonatkozó igényt a szolgáltatónál kell bejelenteni a jogosultságra vonatkozó nyilatkozattal. (4) Az igény elbírálásáról a szolgáltató a bejelentőt 30 napon belül értesíti. (5) A jogosultság a bejelentőt az igény elbírálását követő hónap 1. napjától illeti meg. A jogosultság egyszeri megszerzése után az ingatlanra vonatkozó kedvezmény a rendeletben meghatározott feltételek fennállásáig a fogyasztót folyamatosan megilleti. Hatálybalépés 8.. (1) Ez a rendelet július 21-én lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/1999.(IX.15.) rendelete hatályát veszti. Balatonkenese, július 7. Kürthy Lajos sk. polgármester Beke Tamás sk. jegyző Z á r a d é k : Balatonkenese Nagyközség Önkormányzatának egységes szerkezetbe foglalt 25/2004.(VII.14.) rendelete hatályos. Balatonkenese, február 19. Sörédi Györgyné polgármester Wolf Viktória jegyző

5 1. számú melléklet melléklet a 4/2011.(II.25.) önkormányzati rendelethez Balatonkenese Város területén az önkormányzat tulajdonában levő vízi közművekből szolgáltatott lakossági ivóvíz- és szennyvízszolgáltatási díjak mértéke évre 1. A B C D Ivóvíz Csatorna Alapdíj, fogyasztási Fogyasztási helyenként díj (Ft/m 3 ) (Ft/hónap) Alapdíj, fogyasztási helyenként (Ft/hónap) Fogyasztási díj (Ft/m 3 ) Módosította: 5/2010. (I. 39.) rendelet, hatálybalépés: január 1. Módosította: 4/2011. (II. 25.) ÖR, hatálybalépés: február 25.

6 Balatonkenese Nagyközség Önkormányzat Képviselõ-testületének 28/2004.(VII.14.) rendelete a helyi környezetvédelem szabályairól (Egységes szerkezetben a 33/2004.(XI.15.), a 34/2005.(X.28.) az 1/2006.(I.31.), a 11/2007. (V. 31.), a 19/2012. (IX. 28.) és a 19/2013. (VIII. 30.) módosító rendeletekkel. A vastagbetûs szedés törvényi szöveg, a dõltbetûs szedés módosító rendelkezés) Balatonkenese Nagyközség Önkormányzat Képviselõtestülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. (továbbiakban Kvtv.) 46.. (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS A rendelet alkalmazási köre (1) E rendeletet Balatonkenese Nagyközség teljes közigazgatási területén kell alkalmazni. 1. (2) A rendeletet alkalmazni kell minden olyan természetes, vagy jogi személyre, illetõleg jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetre, akik (amelyek) állandó, vagy ideiglenes jelleggel a település területén tartózkodnak (mûködnek, tevékenykednek). (3) A környezetvédelmi és a községüzemeltetési önkormányzati feladatait meghatározó jogszabályokat az e rendeletben szabályozott kiegészítésekkel kell alkalmazni. (1) A rendelet célja: - a környezetszennyezés csökkentése - a károsodás megelõzése - helyreállítás - az egészséges környezet építése - az emberi egészség védelme - az életminõség feltételeinek javítása - a lakosság aktív részvételének biztosítása A rendelet célja 2. Környezetvédelmi Program 3. (1) A Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban a környezet védelme érdekében az Önkormányzat települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amely meghatározza a környezeti elemek mennyiségi és minõségi értelemben elérendõ

7 célállapotát. (2) Az önkormányzati programot szükség szerint de legalább kétévente felülvizsgálja. Környezetvédelmi Alap 4. Az Önkormányzat a környezetvédelmi feladatai megoldásának elõsegítése érdekében külön rendeletben meghatározott feltételekkel önkormányzati környezetvédelmi alapot hoz létre. Értelmezõ rendelkezés 5. Közhasználatú zöldterület: - a nagyközség belterületének kertészetileg rendezett része (parkok, ligetek, sétányok, játszóterek) és ezek felszerelése (padok, játékszerek, virágtartók, szobrok és más köztéri alkotások) és környezete, - az utcai fák és zöldsávok, - a pihenésre, kirándulásra, szórakozásra alkalmas erdõk. Zöldterület: a közhasználatú zöldterületeken kívül a kertészeti rendezés alá vont belterületi zöldterületek, feltéve, hogy azon fásítás vagy parkosítás, illetve az ahhoz szükséges talaj elõkészítés, talajjavítás, tereprendezés vagy más munka már megkezdõdött. II. FEJEZET A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME A föld védelme 6. (1) A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetõk el, amelyek a föld mennyiségét, minõségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják /Kvtv. 15. (1) bekezd./ (2) Balatonkenese Nagyközség közigazgatási területét a helyi építési szabályzatban meghatározottakra lehet felhasználni. A víz védelme 7. (1) A külsõ és belsõ hidrológiai védõterületeken belül mû- és szerves trágyát, növényvédõ szert alkalmazni tilos. (2) A település teljes közigazgatási területe a Balaton vízgyûjtõ területére esik, ezért a védelme érdekében fokozott gondot kell fordítani a felszíni és a felszín alatti vizek tisztaságának megõrzésére.

8 (3) A vizek természetes hozamát, lefolyását, áramlási viszonyait, medrét és partját csak a vízi életközösségek megfelelõ arányainak megtartásával és mûködõképességük biztosításával szabad megváltoztatni. (4) Élõvizek és vízfolyások, különös tekintettel a Balaton közvetlen környezetében környezetkárosító tevékenységet még ideiglenesen sem lehet engedélyezni, illetve végezni. (5) A település teljes közigazgatási területén tilos a szikkasztás. (6) A megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelezõ. (7) Ingatlanok, intézmények és egyéb építmények szennyvizét közvetlenül nyílt vízfolyásba, a Balatonba vagy csapadékvíz-csatornába vezetni tilos. (8) A mezõgazdasági kemikáliák élõvízbe jutását a célszerû adagolási módokkal, a természetes hatóanyagok elõtérbe helyezésével, a technológiai fegyelem betartásával meg kell akadályozni. A mezõgazdasági kemikáliák használatáról a föld mûvelõje nyilvántartási kötelezettséggel rendelkezik. (9) A Balaton vízminõsége és a nádasok védelme érdekében a természeti és emberi tevékenység által a partra hordott, illetve közvetlenül a vízparton található szemét, uszadék összegyûjtésérõl és kezelésérõl a part menti ingatlantulajdonos, továbbiakban: tulajdonosa) köteles gondoskodni. (10) A vízfolyások, idõszakos vízfolyások, árkok medrének, átereszeknek a tisztántartása, karbantartása, rendezése, a növényzet nyírása, kaszálása, a szemét, hordalék eltávolítása az érintett ingatlantulajdonos kötelessége. Nádvédelem 8. (1) A nádvédelem biztosítja a Balaton medrében, továbbá a parti zónában a biológiai sokféleség megõrzését és a tó vízminõségének védelmét. (2) A nádas osztályba sorolásától függetlenül, a vegetációs idõszakon kívül ha a jégviszonyok lehetõvé teszik minden évben a nádas területet, vagy annak meghatározott részét le kell aratni, az aratás a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történik. /22/1998. (II. 13.) Korm. rend. 7. (2) bekezd./ (3) A nádas és más vízi növényzet égetése csak kivételesen, így különösen növényegészségügyi és természetvédelmi okból a biztonsági, a környezet- és természetvédelmi rendszabályok betartásával engedélyezhetõ. Nádas és más vízinövények égetését a) a természeti, illetve védett természeti terület esetében a természetvédelmi hatóság b) az a) pontba nem tartozó esetben a települési önkormányzat jegyzõje engedélyezi. / 22/1998. (II. 13.) Korm. rend. 7. (4) bekezd./ (1) Az I.-III. osztályú nádasokban, illetve attól legalább 2 m-re, a környezeti kárelhárítás

9 vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás eseteitõl eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónakút-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minõségét károsítja, illetõleg a nádas pusztulását eredményezheti.. / 22/1998. (II. 13.) Korm. rend. 9. (1) bekezd./ (2) A IV.-V. osztályú nádasokban védett természeti terület kivételével az (1) bekezdés szerinti tevékenység a vízügyi hatóság engedélyével végezhetõ, az engedélyezési eljárásban a természetvédelmi hatóság és a környezetvédelmi hatóság szakhatóságként vesz részt. / 22/1998. (II. 13.) Korm. rend. 9. (2) bekezd./ (3) Víziállást elhelyezni csak a Polgármesteri Hivatal Jegyzõjének engedélyével, a meder kezelõjével kötött megállapodással (Balatoni Vízügyi Igazgatóság Siófok), a Középdunántúli Környezetvédelmi Felügyelõség, a Balaton Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és a Központi Közlekedési Felügyelet Hajózási Felügyelet szakhatósági hozzájárulásával lehet. (4) A víziállást úgy kell elhelyezni, hogy az a víz élõvilágát ne károsítsa, ne zavarja. 9. (1) Kút létesítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez a külön jogszabályban meghatározott illetékesség szerint engedélyt kell kérni. (72/1996.(V.22.)Korm.rendelet 24..(1/c) bekezdés alapján (2) Kutat csak megfelelõ képesítéssel rendelkezõ kútfúró mester létesíthet. (3) Az engedélyezett kutak kivitelezésének megkezdését a Polgármesteri Hivatal Jegyzõje részére, a kivitelezõ pontos megnevezésével és az engedély számával be kell jelenteni. (4) Felhagyott, használaton kívüli kútba szennyvizet vezetni vagy káros anyagot önteni tilos! (5) A felhagyott, használaton kívüli kutat a tulajdonos köteles hatósági határozat alapján eltömedékelni. (6) A hatóság abban az esetben írja elõ az eltömedékelést, ha felhagyták, nem szakszerûen (engedéllyel, szakemberek által) kivitelezték, szennyezõ anyagok kerültek bele. A levegõ védelme 10. (1) A levegõ védelme kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára. /Kvtv. 22. (1) bekezd. Korm. rendelet/ (2) A levegõt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemû, szilárd anyaggal minõségét veszélyeztetõ, vagy egészséget károsító módon terheli. /Kvtv. 22. (2) bekezd./ (3) A tevékenységek, létesítmények tervezésénél, megvalósításánál folytatásánál,

10 valamint a termékek elõállításánál törekedni kell arra, hogy a légszennyezõ anyagok kibocsátása a lehetõ legkisebb mértékû legyen. /Kvtv. 22. (3) bekezd./ (4) A levegõtisztasági határértékekrõl- a mezõgazdasági, az ipari és kommunális eredetû szennyezések mértékére külön jogszabályok rendelkeznek. /21/2001.(II.14.) Korm. rendelet/ (5) Az önkormányzat megállapíthat további feltételeket a levegõtisztaság-védelmi követelményeket a védett kategóriába tartozó területeken. (6) A település teljes belterületén I. veszélyességi fokozatú légszennyezõ anyag kibocsátása tilos. (7) Balatonkenese területének a 71. számú fkl. út és a Balaton között levegõtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett területi kategóriába sorolt. 11. (1) Hulladékok nyílt téri, illetõleg háztartási tüzelõberendezésben történõ égetése tilos. /21/2001. (II. 14.) Korm. rend. 11. (1) bekezd./ (2) A háztartásban, kis mennyiségben keletkezõ papírhulladék, veszélyesnek nem minõsülõ fahulladék háztartási tüzelõberendezésben történõ égetése külön engedély nélkül végezhetõ. /21/2001. (II. 14.) Korm. rend. 11. (2) bekezd./ (3) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén a létesítmény tengelyétõl számított 100 méteren belül bármely növényzet égetése tilos. /21/2001. (II. 14.) Korm. rend. 11. (3) bekezd./ (4) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minõsül, ha a hulladék elemi kár kivételével bármilyen más okból eredõen kigyullad. /21/2001. (II. 14.) Korm. rend. 11. (5) bekezd./ (5) A por képzõdésének megakadályozása érdekében a szabad felületek növénytakarását el kell végezni. (6) Az allergiás megbetegedést kiváltó növényeket( pl. parlagfû,stb.) virágzás elõtt magánterületrõl és az elõtte levõ közterületrõl az ingatlantulajdonosnak el kell távolítania. (7) A területen található allergiás megbetegedést kiváltó növények irtását mechanikus módon és vegyszeres készítmények felhasználásával kell elvégezni. (8) A település belterületi határától mért 1000 méteren belül semmilyen szagos, bûzös, fertõzésveszélyes telep nem helyezhetõ el, illetve ilyen hatású tevékenység nem folytatható. (9) a.) Balatonkenese közigazgatási területén az avar-,kertihulladék égetése az év május 15. napjától szeptember 15-ig tartó idõszakban tilos.

11 b.) c.) d.) e.) 11 Magáningatlan esetén az ingatlan tulajdonosa, használója illetve közterület esetén a közterület tulajdonosa által megbízott szervezet a saját ingatlanán pénteki napokon kivéve, ha ezek ünnepnapokra esnek 9 órától 20 óráig terjedő időszakban az ott keletkezett száraz avar és, kerti hulladékot elégetheti Az égetendõ kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetû hulladékot. A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelõ berendezést örizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. A tüzelés, a tüzelõ berendezés használatának helyszínén olyan eszközöket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tûz terjedése megakadályozható, illetõleg a tûz eloltható. *** A zaj és rezgés elleni védelem 12. (1) A környezeti zaj és rezgés elleni védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energiakibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztetõ vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak. /Kvtv. 31. (1) bekezd./ (2) A zaj- és rezgésszabályozás kiterjed minden alkalmi tevékenységbõl és rendezvénybõl eredõ zajkibocsátásra és zajterhelésre, valamint a szórakoztató és sportcélú repülésre. (3) A Képviselõ-testület zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilváníthat területeket. (4) A Képviselõ-testület elrendelheti csendes övezet kialakítását a zaj ellen fokozott védelmet igénylõ létesítmény körül. 13. (1) * (2) Szabadtéren zenét szolgáltatni csak engedéllyel lehet. Az engedély visszavonásra kerül, ha az engedélyes a környék nyugalmát több esetben zavarja. ** 14. (1) Az egyéb zajkeltõ tevékenységek szabályozása alapján tilos minden olyan zajkeltõ tevékenység, amely a társadalmi együttélés alapvetõ normáit sérti, mások üdülését, pihenését, nyugalmát indokolatlanul zavarja. (2) Zajos tevékenységet végezni a nyári hónapokban (június- július augusztus) csak reggel 8 11 *** * ** A 11/2007.(V.31) rendelettel megállapított szöveg hatálybalépés április 1. Az 1/2006.(I.31.) rendelettel megállapított szöveg, hatálybalépés: február 4. A 33/2004.(XI.15.) rendelet hatályon kívül helyezte, hatálybalépés: november 20. A 34/2005.(X.28.) rendelettel megállapított szöveg, hatálybalépés: november 1.

12 és este 20 óra között lehet. Vasárnap és ünnepnap mindennemû zajkeltés tilos. 12 (3) A nyári hónapok kivételével (szeptember 1-tõl május 31-ig) reggel 6-tól este 22-ig végezhetõ zajjal járó tevékenység (4) A szabályozás körébe tartozó tevékenységek: hangos rádiózás, magnózás, zenélés, éneklés, motoros kerti és barkácsgépek üzemelése, gépjármû motorjának járatása, illetve túráztatása, ismételt dudálás, sípolás, fütyülés, lármás játék és sport ûzése, emberi hanggal, vagy zajkeltõ eszközökkel létrehozott a közcsendet és köznyugalmat zavaró lárma stb. (5) A település területén (üzemben, lakótelken, közterületen) a környék csendjét zavaró, tartós jellegû zajos munkát végezni 22 óra és 6 óra között csak akkor lehet, ha azt elkerülhetetlen közérdekû szükségesség indokolja, és azt a Jegyzõnél bejelentik. (6) Egy család lakására, illetve üdülésére szolgáló létesítménynél nagyobb épület építése a nyári hónapokban nem folytatható. Az I. fokú építési hatóság felmentést adhat ez alól indokolt esetben, ha a kivitelezõ a zajkibocsátási határértéket tartani tudja. (7) Közérdekû szükségesség: az életveszély, vagy helyrehozhatatlan kárt okozó esemény elhárítása. (8) Veszélyes mértékûnek minõsül az a zaj is, amelyre jellegébõl adódóan határértéket nem lehet elõírni, illetõleg a zajkeltés azonos körülmények között nem ismételhetõ, de érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy az emberek nyugalmát jelentõs mértékben zavarja. (9) A település I., II., és II/A. övezetében július 1-től augusztus 20-ig közcsendet és köznyugalmat zavaró építőipari tevékenységet folytatni tilos (1) A zajkibocsátási határérték betartását a Polgármesteri Hivatal ellenõrizheti. Amennyiben az ellenõrzés során az ellenõrzött szerv részérõl a zajkibocsátási határérték túllépése állapítható meg, a mérés költségét meg kell térítenie. (2) Kérelemre, kivételes esetekben a rendeletben megállapított zajkibocsátási határérték, illetve a csendes idõszak alól felmentés adható. ** Környezetterhelés 16.. (1) A környezetterhelési díjról szóló évi LXXXIX. Törvény célja a környezetbe történõ anyag-, vagy energia kibocsátás csökkentését, a környezet és természet megóvása érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazását, valamint az állam és a környezet használók közötti arányos teherviselést. 12 módosította: 19/2013. (VIII. 30.) ÖR., hatályos augusztus 30. napjától 13 kiegészítette: 6/2014. (IV. 08.) ÖR., hatályos: április 8. ** A 34/2005.(X.28.) rendelettel megállapított szöveg, hatálybalépés: november 1.

13 (2) A törvény hatálya kiterjed: a) arra a környezethasználóra aki (amely) az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (továbbiakban: kibocsátó); b) azokra a környezetterhelõ anyagokra, amelyek a környezetbe kerülve környezetterhelést eredményeznek. (1) A kibocsátó a) a levegõbe; b) a felszíni vizekbe, illetve idõszakos vízfolyásokba c) a talajba juttatott, a törvényben meghatározott környezetterhelõ anyagok minden egysége után környezetterhelési díjat köteles fizetni. 17. (1) Levegõterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, akinek a helyhez kötött légszennyezõ pontforrása külön jogszabály szerint bejelentés köteles. (2) A vízterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez. (3) Talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a mûszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz. (4) A talajterhelési díj alapja: a) helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezés esetén a szolgáltatott víz mennyisége, csökkentve az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott, illetve külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel, b) vízjogi engedély alapján végzett szennyvízelhelyezés esetében a szenny- és használt víz éves mennyisége csökkentve a külön jogszabály vagy hatósági határozat rendelkezései szerint megtisztított víz mennyiségével, c) a talajterhelési díj egységdíjának mértéke 120,-Ft/m3/ év a évi LXXXIX tv 3.sz. melléklete alapján. (1) A talajterhelési díj összegét mérsékelheti, vagy elengedheti a Polgármester annál a lakossági kibocsátónál, akinek a jövedelme - egyedülállónál a mindenkori nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg, - az egy fõre jutó mindenkori nyugdíjminimum másfélszeresét nem haladja meg. (1) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz, illetve akinél a közcsatorna kiépítésre került, de mûszakilag nem áll számára rendelkezésre. (2) A talajterhelési díj alapja csökkenthetõ azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet

14 a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi elõírások szerinti elhelyezését igazolja. 18. (1) A levegõterhelési díjjal, a vízterhelési díjjal, a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az állami adóhatóság és szervei, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el. (2) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi 19. (1) A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségének évente, a tárgyévet követõ év március 31-ig tesz bevallást. (2) A környezetterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és a beszedéséhez való jog elévülésére, pénzügyi ellenõrzésére, valamint végrehajtására az adózás rendjérõl szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Táj és természetvédelem 20. (1) A táj- és természetvédelem a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme. (2) A helyi építési szabályzatban meghatározott övezetekben folytatható tevékenységek a külön jogszabályban a környezetterhelés jellege alapján meghatározott védõtávolság, védõterület megléte és a védelmi elõírás megtartása esetén engedélyezhetõk. (3) A kijelölt védõterületen, vagy védõtávolságon belül az adott övezet rendeltetésével össze nem férõ tevékenység külön védelmi intézkedés nélkül nem folytatható. (4) Balatonkenese Nagyközség közigazgatási területén lévõ országos és helyi táj- és természetvédelmi területek fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztésérõl, értékeinek megóvásáról gondoskodni kell. (5) A községkép és tájkép megõrzése céljából kiemelten védendõ területek: - templomok - MÉM Erdõfelügyelõség bemutatókertje - Kossuth szobor és környéke - Kossuth Lajos utca

15 - Bajcsy-Zsilinszky utca - Volt Gyermekotthon parkja - Honvéd Üdülõ parkja - MÁV Igazgatóság Üdülõjének parkja - Református temetõ - Kisfaludy sétány - Matacs erdõ - Márkó hegy Hosszúmezõ - Bögre hegy Sándor hegy Disznólejárói völgy - (6) A közigazgatási területhez tartozó balatoni partszakasz természetes környezete megõrizendõ. 21. (1) Új erdõ létesítésekor honos, a termõhely-típusnak megfelelõ fajok telepítendõk, erdészeti szakvélemény alapján. (2) Új utca nyitásakor, valamint a meglévõ utcákban amennyiben lehetõség adott fasor telepítése szükséges. (3) Az utak mellett csak a kialakított járdák és csapadékárkok figyelembevételével a Polgármesteri Hivatal Jegyzõjének engedélyével lehet egységes utcaképi megjelenítéssel növényzetet telepíteni. (4) A telepítési engedély figyelembe veszi - a föld alatti és föld feletti - közmûvek helyzetét, a közlekedési területet a keresztezõdések beláthatóságát, a balesetveszélyt. (5) A község közigazgatási területén csak fásított és zöldbokros parkoló létesíthetõ. III. FEJEZET HULLADÉKOK 22. A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelõen nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik. /Kvtv. 30. (1) bekezd./ Hulladékgazdálkodási terv 23. Az önkormányzat az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki.

16 A települési szilárd hulladék kezelése 24. (1) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról külön önkormányzati rendelet rendelkezik, mely a hulladékkezelésnek, közszolgáltatási díjnak, a közszolgáltatás igénybevételének és a szolgáltatás feltételeire vonatkozó elõírásokat tartalmazza. (2) A hulladékkezelési közszolgáltatás az ingatlanon folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató, egyéb gazdasági, valamint a közintézmények mûködése során technológiai tevékenységbõl keletkezett hulladékra nem terjed ki. Ezen hulladékfajták esetében az ingatlantulajdonosoknak a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII törvény 13. (1) bekezdésében megjelölt, a hulladék termelõjére és birtokosára vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. 25. (1) Építési és bontási törmelék, kitermelt föld elhelyezésére a Polgármesteri Hivatal Jegyzõje adhat engedélyt. (2) A (1) bekezdésben felsorolt anyagok elhelyezése az érintett szerv, személy kérelmére, az engedélyben meghatározott módon, térítési díj ellenében történhet. (3) A közcélú területfeltöltéseknél a föld elhelyezésére térítésmentesség adható. 26. (1) Mindennemû anyag szállításánál ügyelni kell arra, hogy a közterület ne szennyezõdjék be és a szállítmányból semmi ki ne hulljék. Könnyen hulló anyag (homok, murva, salak, stb.) csak olyan jármûvön szállítható, amelyen a lehullás megakadályozása biztosított. (2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, szállításánál köz- vagy magánterület beszennyezõdik, a szennyezõdés elõidézõje köteles azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban megtisztítani. Veszélyes hulladékok 27. (1) A veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott elõírások vonatkoznak. (2) A település közigazgatási területén veszélyes hulladék nem helyezhetõ el. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Szabálysértés módosította: 19/2012. (IX. 28.) rendelet, hatályos: október 1. napjától

17 (1) Aki a rendelet 7. (5)-(7), (9), (10), 8. (6), (7), 9. (1), (4), (5), 10. (6), 11 (1), (4), (6), (7), (8), (9), 14..(2), 26. (2) bekezdés szerinti rendelkezéseket megsérti, tiltott közösségellenes magatartást valósít meg és ,-Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható, vagy vele szemben a polgármesteri hivatal erre felhatalmazott ügyintézője ,- Ft-ig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. (2) A tiltott közösségellenes magatartással kapcsolatos hatósági ügyekben első fokon Balatonkenese Város jegyzője jár el. Az eljárás lefolytatására, a bírság mértékének megállapítására, valamint a bírság behajtására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 29. A 28. -ban meghatározott szabálysértés tetten ért elkövetõje tízezer forintig terjedõ helyszíni bírsággal sújtható. Hatálybalépés 30. Ez a rendelet július hó 21. napján lép hatályba, egyidejûleg a Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata Képviselõ-testületének 12/1996 (VII.12.) számú rendelete és a módosítására hozott 20/1996.(X.10.); 4/1997.(III.21.); 7/2000.(III.13.) és a 18/2000. (VII.14.) számú rendelete hatályát veszti. Balatonkenese, július 7. Kürthy Lajos polgármester Beke Tamás jegyzõ Z á r a d é k : Balatonkenese Nagyközség Önkormányzatának egységes szerkezetbe foglalt 28/2004.(VII.14.) rendelete hatályos. Balatonkenese, február 20. Kürthy Lajos polgármester Beke Tamás jegyzõ

18 Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013. (VI. 11.) önkormányzati rendelete a közterület-használat engedélyezéséről Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. E rendelet hatálya kiterjed Balatonkenese Város Önkormányzata tulajdonában álló közterületekre, valamint az olyan belterületi földrészletek és építmények közhasználatra vagy gyalogos forgalom részére átadott területére, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint nem közterület. A közterület használata 2. (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja. (2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához - jelen rendelet 7. (1) bekezdésében felsoroltak kivételével közterület-használati engedély szükséges. 3. A közterület-használati engedély (továbbiakban: engedély) kiadása a polgármester hatásköre, másodfokon a képviselő-testület jár el. 4. Közterület-használati engedély maximum 1 évre adható. 5. Nem adható engedély annak, akinek az Önkormányzattal szemben lejárt, rendezetlen közterület-használati díj (továbbiakban: díj) tartozása van. 5 A Nem adható ki közterület-foglalási engedély a strand területén olyan tevékenységre, amely során olyan eszközök kerülnek kitelepítésre, amely a strand esztétikai értékét rontja. 6. (1) Az Önkormányzat vagy Intézményei által szervezett rendezvények esetében a rendezvény megtartására szükséges önkormányzati közterületen a rendezvény szervezője vagy az intézményvezető (továbbiakban: szervező) előzetesen engedélyezi a területen az árusok, szolgáltatók (továbbiakban: igénybevevők) részvételét, akik kötelesek a szervező által

19 előre kijelölt területet elfoglalni. Ezen szolgáltatók, árusok helypénz fizetnek az általuk elfoglalt területtel arányosan, melyet a Polgármesteri Hivatal erre felhatalmazott munkatársa szed be. (2) Az igénybevevők a helypénzt legkésőbb a rendezvény megkezdéséig kötelesek megfizetni. Amennyiben fizetési kötelezettségének az igénybevevő a rendezvény megnyitásáig nem tesz eleget, úgy a tevékenységét nem kezdheti meg, és a rendezvény területét azonnal köteles elhagyni. (3)A helypénz mértéke megegyezik az 1. melléklet alapján fizetendő közterület-használati díj mértékével. Előzetes bejelentés alapján létrejövő közterület-használat 7. (1) Balatonkenese Város Polgármesteri Hivatalához tett előzetes bejelentés alapján létrejövő közterület-használat esetei: a) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos fedett várakozóhelyiség elhelyezése, b) gazdálkodó szervezeteknek, a hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények, konténerek 24 órát meghaladó elhelyezése, c) a tömeges forgalmat lebonyolító üzletek bejárata melletti hulladékgyűjtő edényzet elhelyezése, d) az önkormányzat megbízásából, valamint az önkormányzat kulturális intézményei által szervezett kulturális és sportrendezvényekkel kapcsolatos közterület-használat, e) Balatonkenese város területén tevékenykedő közhasznú szervezetek által az alapító okiratban foglalt tevékenységi körük szerinti szociális, karitatív, vagy kulturális rendezvények megtartásához szükséges közterület-használat, f) ingatlanon (épületen) elhelyezett, a közterületbe benyúló 1 m2 nél nem nagyobb cégér, falikar, g) közterületen, illetve közúti járműre szerelt hangosító berendezés alkalmazásával történő reklámozás, h) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezése, i) közműveknek /elektromos-, gáz-, távfűtő-, víz- és csatornázási művek/, valamint a köztisztasági, postai és távközlési tevékenységgel foglalkozó szerveknek üzemviteli feladatok ellátását szolgáló közérdekű berendezések elhelyezése, j) az országos és helyi közforgalmú vasutaknak, továbbá a közforgalmú közútiközlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezése,

20 k) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területhasználat. (2) Az (1) bekezdésben foglalt közterület-használatot a használatot megelőzően a hivatalhoz legalább 15 nappal korábban be kell jelenteni. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt bejelentés-köteles közterület-használatok esetében a használat időtartama maximum 1 év lehet. Amennyiben a használó a lejáratot követően is igénybe kívánja venni a közterületet, azt ismételten be kell jelentenie a hivatalnak. (4) Az (1) bekezdésben felsorolt közterület-használat amennyiben ez a rendezvények és az egyéb közterületi tevékenységek koordinálása miatt szükséges az önkormányzat írásbeli szakmai utasításának betartásával és a rendelet 15. (2) bekezdésében foglalt szabályok alkalmazásával történhet. Közterület-használati engedély köteles tevékenységek 8. (1) a) közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), b) árusításra szolgáló pavilon elhelyezése, c) az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű várakozóhelyek céljára, d) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezése, e) szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, önálló hirdetőberendezés és köztárgyak elhelyezése, f) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék elhelyezése, valamint az építési munkához kapcsolódó egyéb, bármilyen jellegű közterület igénybevétel, ha annak időtartama a 24 órát meghaladja, g) alkalmi- és mozgóárusítás, javító-szolgáltató tevékenység, h) sport- és kulturális rendezvényekhez, i) vendéglátó-ipari kert, előkert, terasz kialakítása; üzleti rakodás, göngyöleg elhelyezés, j) kiállítás, vásár tartása, mutatványos tevékenység,

21 k) közhasználatra még át nem adott közterületek ideiglenes hasznosítása, l) üzlet előtti áruelhelyezés (kitelepülés), m) építkezési felvonulási konténerek elhelyezése, n) közcélú közterület-használat. (2) Nem adható közterület-használati engedély a) Balatonakarattya Állomás térre, b) Strandok bejáratától számított 5 m-en belül, c) Kossuth térre, d) Hősök kertje területére, e) Természetvédelmi területekre, f) Széchenyi park területére, kivéve, ha a kérelem kulturális rendezvény megtartását célozza. A közterület-használati engedély kérelem és az engedély tartalma 9. (1)) A közterület-használati engedély kérelmet, bejelentést annak kell előterjesztenie, aki a közterületet használni kívánja. (2) A közterület-használatra vonatkozó kérelmet, bejelentést írásban a hivatalhoz kell benyújtani a tényleges közterület-használatot megelőzően. A kérelem formanyomtatványát a 2. melléklet tartalmazza. Az engedély kiadásáról vagy annak megtagadásáról a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül kell dönteni, mely egy alkalommal hiánypótlás teljesítése céljából meghosszabbítható 15 nappal. 10..(1) A bejelentésnek, engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező nevét, természetes azonosítóit, lakóhelyének (székhelyének, vagy telephelyének) címét, jogi személyek, egyéni vállalkozók, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok esetén bankszámlaszámát és a számlavezető pénzintézet nevét, b) a közterület-használat célját és időtartamát, az igénybe venni kívánt közterület nagyságát, helyét és a használatának módját, a napi árusítás időtartamának pontos meghatározását,

22 11. (1) Az engedélynek tartalmaznia kell: a) a használó nevét és állandó lakóhelye, telephelye címét, b) a közterület-használat célját és időtartamát, c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását, d) építési engedély köteles közterület-használat esetében a jogerős építési engedély kibocsátójának megnevezését, az engedély keltét és ügyiratszámát, e) a megállapodás használatba adó részéről történő azonnali felmondása eseteit és az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását, f) a közterület-használati díj mértékét és fizetésének módját, g) a közterületen szervezett rendezvény jellegétől függően a szükséges pótlólagos mobil szeméttárolók és illemhelyek elhelyezésére vonatkozó előírást, h)a díj meg nem fizetése vagy késedelmes megfizetése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre alkalmazandó felhívást, i) az Ft-ot meghaladó mértékű díj megfizetését előíró határozat esetén a kérelmező köteles csatolni a számlavezető pénzintézetétől származó felhatalmazó levelet azonnali beszedési megbízásra, a használati díj mértékéig. Amennyiben az ügyfél a felhatalmazó levelet írásbeli felszólítás ellenére a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem csatolja, a közterület-használatról szóló határozat nem adható meg, 12. Amennyiben egy közterületi helyet több kérelmező kíván használni, a kérelmeket érkezési sorrendben kell elbírálni. 13. Az engedélyt meg kell küldeni a használatra jogosultnak, továbbá a közterület-használati díj beszedésével megbízott Pénzügyi Csoportnak. Közterület-használati díj 14. (1) A használó a közterület-használatért díjat köteles fizetni. A díj mértékét az 1. melléklet tartalmazza. (2) A díjat a) napi használat setén az engedély kiadásával egyidejűleg, b) havi használat esetén minden hónap 5. napjáig történő előrefizetéssel, c) éves használat esetén két részletben, az engedélyben megállapított fizetési határidőig kell megfizetni.

23 (3) A közterület-használati díj megállapítása szempontjából minden megkezdett m2 egésznek számít. (4) Éves használat esetén amennyiben a létesítmény az adott évben nem üzemel- az előkert használatára vonatkozóan minden év május 15. napjáig az engedélyes írásban kérheti a közterület-használati engedély módosítását: az előkertre vonatkozó közterület-használati díj törlését. Amennyiben a megadott határidőig a kérelmet nem nyújtja be, utólagosan a módosításra engedély nem adható. A közterület-használati engedély módosítására a Polgármester jogosult. (5) A használó a közterület-használati díjat a tényleges üzemeltetésre tekintet nélkül köteles megfizetni. (6) A közterület-használati díjat az engedélyhez csatolt készpénz átutalási megbízással vagy átutalással kell megfizetni, az önkormányzatnak az engedélyben megadott bankszámlájára, melyről a Pénzügyi Csoport számlát bocsát ki. (7) A közterület-használati díjak befizetését a Pénzügyi Csoport folyamatosan figyelemmel kíséri. Rendezetlen díjtartozás elmaradása esetén értesíti a Jegyzőt, aki intézkedik a hátralék behajtásáról. (8) Amennyiben engedélyes az engedélyben szereplő határidőben a díjfizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy az engedély visszavonásra kerül. Amennyiben az engedélyes nyilatkozatából valószínűsíthető, hogy részletfizetési kedvezmény adása esetén a díj befizetésre kerül, úgy legfeljebb 6 havi részletfizetési kedvezmény adható. A kedvezmény megadásának feltétele felhatalmazó levél a számlavezető pénzintézettől a megfizetendő díj mértékéig. (9) Amennyiben a kérelmező díjhátralékkal rendelkezik, melyre vonatkozóan részletfizetési kedvezményt kapott, és új engedélyt kér, az engedély kiadásának feltétele összeghatártól függetlenül felhatalmazó levél benyújtása a számlavezető pénzintézettől, az új közterülethasználati díj erejéig. (10) Amennyiben kérelmező nem rendelkezik bankszámlaszámmal, úgy a (8) és (9) bekezdésben foglalt felhatalmazó levél benyújtásától az engedélyező eltekinthet. (11) Amennyiben a díjfizetési határidő lejárt, és az engedélyes nem kezdeményezi a tartozás rendezését, úgy a díjtartozás a lejárat napját követően a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összeggel kerül behajtásra.

24 (12) A részletfizetés kedvezményéről a jogosult kérelmére a Polgármester dönt. Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól, Közterület használati díj fizetési kedvezmény 15.(1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni a) a 7. (1) bekezdésében foglalt, bejelentésalapján történő használat esetén, b) közcélú rendezvények esetén, c) a kulturális és sportcélokra elfoglalt közterület, ha a rendezvényen belépődíjat nem szednek, és árusítás nem történik. (2) Az (1) bekezdés szerinti közterület-használat esetén is a használó köteles a használattal kapcsolatosan felmerülő így különösen a közműfogyasztás díjaira, a terület helyreállítására, a takarításra,- költségeket valamint a rendezvény helyszínén és közvetlen környezetében a rendezvény kapcsán bekövetkezett általa okozott, működésével összefüggő, felróhatóságtól független károkat megtéríteni. (3) Jelen rendelet 24. -ban szereplő bérleti díj alól mentességet kap az a nonprofit szervezet, aki térítésmentesen biztosítja közösségi célra a közterületen a nonprofit szervezet által létesített víziállást. (4) Az önkormányzati rendezvényekre kitelepülő balatonkenesei székhelyű vállalkozók a közterület-használati díj összegéből 50 % kedvezményben részesülnek. A közterület-használat megszűnése és a szabálytalan közterület-használat jogkövetkezményei 16. (1) A közterület-használat megszűnik: a) az engedélyben meghatározott idő lejártával, vagy feltétel bekövetkezésével, b) az engedély visszavonásával. (2) A használatba adó az engedélyt visszavonhatja, ha:

25 a) a használó a közterületet nem az engedélyben meghatározott célra és módon használja, vagy díjfizetési kötelezettségének kétszeri felszólításra nem tesz eleget, b) a használó a közterületen folytatott tevékenységére jogosító okiratának érvényessége megszűnt, c) a terület más célú hasznosítását várospolitikai okok (városrendezés, városkép javítása, vagy egyéb ingatlanhasznosítás) indokolják. (3) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti megszűnés esetében a már esedékessé vált és befizetett díjat visszakövetelni nem lehet. (4) A közterület-használat megszűnéséről értesíteni kell a Pénzügyi Csoportot. (5) A közterület-használat megszűnése esetén a használó saját költségén köteles az eredeti állapotot helyreállítani. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az előzetes bejelentés alapján folytatott közterület-használat esetén is. 17. (1) Amennyiben a közterület engedély köteles használatát engedély nélkül, vagy az engedélyben meghatározott időtartam lejárta után használják, a jogosulatlan használó köteles: a) a használatot azonnal megszüntetni, és a közterületet eredeti állapotában sajátköltségén - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani a megadott határidőn belül, b) az engedély nélküli használat időtartamára a 1. mellékletben szereplő díj háromszorosát köteles megfizetni. (2) Amennyiben a felhívásra a jogosulatlan használó a használatot nem szünteti meg, az egyéb jogkövetkezményeken túl a használatba adó vagy megbízottja a közterületen elhelyezett dolgokat a jogosulatlan használó költségére és veszélyére eltávolíthatja. (3) Az eltávolított dolgok őrizetére a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) felelős őrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) A jogosulatlan használó csak az eltávolítás, a tárolás és a jogtalan használat miatti egyéb költségek megfizetése után veheti át az eltávolított dolgokat. (5) Ha az eltávolított dolog tulajdonosa 5 napon belül nem jelentkezik, írásban értesíteni kell a tárolás helyéről. Ha közterületen elhelyezett dolog tulajdonosa ismeretlen, a felszólítást a helyben szokásos módon kell közzétenni.

26 (6) Ha a dolog tulajdonosa az eltávolítást követő 3 hónapon belül nem jelentkezik, a dolgot a használatba adó értékesítheti. Ha az értékesítés eredménytelen volt, a használatba adó a megsemmisítést is elrendelheti. A filmforgatási célú közterület-használat rendje 17/A. 15 (1) A képviselő-testület a filmforgatási célú közterület használati szerződés jóváhagyásával kapcsolatos hatáskörét a Pénzügyi Bizottságára ruházza át. (2) A közterület használati szerződés abban az esetben hagyható jóvá, ha a kérelmező az alábbi feltételek teljesítését vállalja a közterület használati szerződésben: a) az igénybe vett közterület eredeti állapotának a közterület-használat befejezését követő helyreállítását, b) az igénybe vett közterület és a közterületen elhelyezett tárgyak rendben- és tisztán tartását, c) a keletkezett hulladék elszállításáról való gondoskodást, d) a filmforgatással érintett lakosság és vállalkozás tájékoztatását a filmforgatással kapcsolatos lényeges információkról, e) az esetleges forgalomkorlátozással kapcsolatos tájékoztatás közzétételét, f) amennyiben a filmforgatás fizető parkoló helyeket foglal el, az önkormányzat által meghatározott bevétel kiesés megtérítését a filmforgatás megkezdését megelőzően, g) a filmforgatás során felmerült közüzemi költségek megtérítését (áram, víz, gáz, hulladékszállítás stb.) h) a filmforgatás miatti vagy azzal összefüggésbe hozható esetleges károk megtérítését, beleértve a harmadik személy által az önkormányzat felé érvényesített kárt is, i) nem akadályozza önkormányzati rendezvény lebonyolítását. (3) Ha az Mgtv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati szerződés van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni. 15 kiegészítette: 24/2013. (XI. 12.) ÖR., hatályos: december 1. napjától