Az energiatermeléssel és felhasználással kapcsolatos főbb tájváltozások

Átírás

1 Az energiatermeléssel és felhasználással kapcsolatos főbb tájváltozások Szabó Mária egyetemi tanár ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Eger, október 16.

2 Energetika és infrastruktúrája Energiafogyasztás 2005-ben: 488 EJ Nő!

3 Mivel korrelál az energiafogyasztás? Régóta az emberek számával arányos

4 Az energiaigény a jövőben is nőni fog!

5 Jellegzetesség: elektromos energia gyors növekedése

6 Az energiafogyasztás egyenlőtlensége egy fıre esı energiafogyasztás

7 Fosszilisok ~85% jövőben is sokáig dominálni fognak!

8 Táj: természeti, társadalmi, kulturális, történelmi és esztétikai kategória; az emberi társadalom életének kerete, annak markáns meghatározója táj funkcionális egység, amelyet az ember alakít, de annak maga is része A legtöbb táj ma egyszerre természeti és társadalmi-gazdasági képződmény környezetünk gyorsan változó része

9 Az energiatermelés hatásai Közvetlen: az energiatermeléssel kapcsolatos létesítmények a táj domináns alakítói Közvetett: nem rögtön változik a táj Az energiaipar közvetlen hatásai: szén: bányák, -művelés, erőművek, salak, meddő, kiszolgáló egységek kőolaj, földgáz: fúrótornyok, csőve-zetékek, finomítók, erőművek

10 megújulók: alacsony energiasűrűség jellemzi őket területigényesek víz, szél, biomassza, nap, geotermikus, (hullám, ár-apály) atomerőművek: erőmű, hulladék-tárolók, biztonsági rendszerek Elektromos energia: transzformátorok, elosztók, magas feszültségű táv-vezetékhálózat fejlett világot jellemzi

11 Mátra, 2008

12 Közvetlen hatások Szén: óriási létesítmények, szennyezők A táj domináns, lehangoló eleme

13 Szénerőművek - salakhányók Salakhányó Salgótarján mellett tájidegen elem

14

15 A kúpok felárkolódása

16

17 A sokoldalú vizsgálat fontos, mert: mezőgazdasági művelés a közelben szennyezés közvetlenül a táplálékláncba talajvízbe és kutakba kerülve közvetetten kerül a táplálékláncba erózió és defláció általi kiülepedés környezet- és egészségkárosodás rekultiváció feltétele a salak összetételének vizsgálata A növénytakarót alkotó fajok kifejezik az élőhely természetességét a rekultiváció szempontjából nagyon fontos

18 A DK-i oldal jellegzetes növényzete

19 A salakkúp növényzetének természetességi értékei 40 Idős kúp Fa ajok (%) ÉNy-i oldal DK-i oldal 0 S C G NP DT W I A RC AC S, C, G NP természetességet jelző fajok DT, W, I, A, RC, AC degradációt jelző fajok

20 Szélenergia: jellegzetes tájalakító Környezeti hatás: zaj, esztétika Kontinentális területeken kevés a szél

21 Északi tenger partján

22 Biomassza Fatüzelésű hőerőművek Pannonpower Holding Zrt Energiaültetvények erdők, lágyszárúak energiaerdő energiafű

23 Szarvasi-1 energiafű hibrid fajta környezetvédelmi (1) Problémák: természetvédelmi (2) 1.Tüzeléskor korrodálnak és szennyezik a légkört 2. Könnyen invazívvá válhat - tarackféle

24 Vízenergia Eufrates az Atatürk-gát megépítése előtt Jangce -gát, 18 GW utána

25

26 Freudenau - erőmű Bécs belterületén (épült 1998-ban)

27 Bős - vízerőmű

28 Dunakiliti - az otthagyott duzzasztómű

29 Szigetköz

30 Vizes élőhelyek A Föld vizes élőhelyeinek kiterjedése: 8,6 millió km 2 (kb. a szárazföldek 7%-a). Nagyobb részük a trópusokon és a szubtrópusokon, harmaduk a tajga övezet láp- és mocsárvidékei teszik ki. Mérsékelt övben kevesebb, mint 20% található. Világszerte rohamos ütemben pusztulnak, különösen Európában és Észak-Amerikában

31 Magyarországi helyzet: Folyószabályozások előtt: a Kárpát-medence kb. negyedét borították Ezredfordulón 2-3%-ra becsülték kiterjedésüket Magyarország jelenlegi területére vetített ártér eredetileg km2 (25%) 1520 km2-re csökkent. A Tisza-völgyben 1000, a Duna-völgyben 520 km2 aktív ártér maradt fenn (hullámtér).

32 Néhány európai ország árvízmentesítési adata Ország neve Árvédelmi vonalak hossza/km Mentesített terület millió ha Franciaország 480 0,1 Hollandia ,5 Lengyelország ,9 Németország ,5 Olaszország ,7 Magyarország (Trianonig) ,7 Magyarország (jelenleg) ,4

33 Körösök Duna és Mosoni-Duna Bodrog Dráva Takta Zagyva Magyarország holtágai Vízfolyás Holtágak száma Összesen: 237 Tisza 80 Rábca Hernád Szamos Túr Rába Mura Maros Berettyó Tarna = Tisza vízgyőjtın: 180 Duna vízgyőjtın: 57 Természetes: 78 Mesterséges: 159 Mentett oldalon: 141 Hullámtéren: 86 Nyárigáttal védett: 10 Fokozottan védett: 4 Országosan védett: 35 Helyileg védett: 20 Ramsari terület: 15 Génmegırzés: 3 Szentély típusú: 53 (36 Tisza- 17 Duna-vízgyőjtın)

34 Mártélyi Holt-Tisza

35 A vizes élőhelyek madarai Búbosvöcsök Nádi poszáta Búbos vöcsök

36 A táj fogalmát sem a tudomány teremtette. A modern földrajztudomány definiálja a tájat és le is írja szintézis formájában, de ez még mindig mesterséges valami. Hiszen a szintézis nem más, mint az analitikus tudás összegezése. A dolgoknak egyben való felfogásához képest a szintézis is csak részletmeglátás, kivágat. A tájat régtől fogva a benne élő ember érezte meg, különböztette meg és nevezte nevekkel. Nem határozza meg, nem definiálja, nem is tudná definiálni, bár sokszor egy-két jellegzetes vonásával nagyszerűen tudja jellemezni. A tájban élő ember nem bontja a tájat elemeire, nem rakja újra össze ebből a fogalmat. Ismerete nemzedékek tapasztalatán, a mienknél összehasonlíthatatlanul finomabb, élesebb látó, halló, szagló, tapintó szerveken, élesebb, finomabb méret és távolságérzéken, finomabb öntudatlan megérzésben, nagyobb nyugodtságon és a környezettel, a tájjal való benső együttélésen alapszik. Ő maga része, eleme a tájnak. Mi is azok vagyunk, de már nem érezzük meg igazán még öntudatosan is ritkán vesszük észre, még kevésbé öntudatlanul. Gr. Teleki Pál: A tájfogalom jelentőségéről. Rektori tanév megnyitó beszéd a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, 1937

37 Köszönöm a figyelmet!