Békés Megyei Vízművek Zrt.

Átírás

1 Békéscsaba, Dobozi út 5. BESZÁMOLÓ DÉVAVÁNYA VÁROS IVÓVÍZ-ELLÁTÁSÁNAK, SZENNYVÍZ-ELVEZETÉSÉNEK ÉS TISZTÍTÁSÁNAK HELYZETÉRŐL Békéscsaba, február 09. Dr. Csák Gyula vezérigazgató

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK ZRT. SZOLGÁLTATÁSI TERÜLETE... 2 I. A KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁSRÓL ) A KÖZÜZEMI VÍZSZOLGÁLTATÁS, A VÍZMŰ-RENDSZER JELLEMZÉSE, FŐBB ADOTTSÁGAI ) A KÖZÜZEMI CSATORNAMŰ A csatornázási rendszer kialakulása A szennyvíztisztítás ) VÍZÉRTÉKESÍTÉS ÉS A LESZÁMLÁZOTT SZENNYVÍZMENNYISÉGEK ALAKULÁSA Értékesített vízmennyiség (m 3 ) Értékesített vízárbevétel (ezer Ft) Leszámlázott szennyvízmennyiség (m 3 ) Leszámlázott szennyvíz-árbevétel (ezer Ft) ) A SZOLGÁLTATÁS SZÍNVONALA, MINŐSÉGE ) AZ ÜZEMELÉS HELYI SZERVEZETE, LÉTSZÁMA II. FOGYASZTÓI KAPCSOLATOK, ÜGYFÉLSZOLGÁLAT ) VÍZMÉRŐ LEOLVASÁS, SZÁMLÁZÁS ) TÁRSASHÁZAK, LAKÓKÖZÖSSÉGEK FOGYASZTÁS-ELSZÁMOLÁSA ) ÜGYFÉLSZOLGÁLAT III. SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK, A DÍJFIZETÉS HELYZETE ) VÍZ- ÉS CSATORNADÍJAK KIALAKÍTÁSA ) A DÍJFIZETÉS HELYZETE, HÁTRALÉKOK oldal

3 A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK ZRT. SZOLGÁLTATÁSI TERÜLETE Bucsa Ecsegfalva Kertészsziget Füzesgyarmat Dévaványa Körösnagyharsány Szeghalom Körösújfalu Biharugra (Nagylapos) Gyomaendrőd Körösladány Zsadány Vésztő Okány Szarvas Köröstarcsa Geszt Bélmegyer Mezőgyán Békésszentandrás Csabacsűd Örménykút Csárdaszállás (Kisnyék) (Nagygyanté) Hunya Mezőberény Újszalonta Kardos Sarkadkeresztúr Tarhos Kondoros Kamut Murony Méhkerék Békés Doboz Eperjes Kétsoprony (Mezőmegyer) Sarkad Kötegyán (Szanazug) Nagyszénás (Gerla) Gádoros Csorvás Telekgerendás Békéscsaba Gyula Orosháza Újkígyós Gerendás Csabaszabadi Szabadkígyós Pusztaföldvár Kétegyháza Csanádapáca Pusztaottlaka Gábortelep Medgyesegyháza Bánkút Medgyesbodzás Elek Kardoskút Kaszaper Magyarbánhegyes Almáskamarás Nagykamarás Nagybánhegyes Lökösháza Tótkomlós Kunágota Dombiratos Békéssámson Mezőkovácsháza Kevermes Magyardombegyház Kisdombegyház Végegyháza Mezőhegyes Dombegyház Battonya országhatár megyehatár Békéscsabai Üzemmérnökség Gyomaendrődi Üzemmérnökség Mezőkovácsházi Üzemmérnökség Orosházi Üzemmérnökség Sarkadi Üzemmérnökség Szeghalmi Üzemmérnökség Nem a BMV Zrt. a szolgáltató 2. oldal

4 Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Képviselő Testület! Mellékelt beszámolónkban a sal kapcsolatos közüzemi szolgáltatási tevékenységről adunk számot, beszámolva a település víz- és csatornamű rendszeréről, a végzett szolgáltatás mennyiségéről és minőségéről, az ügyfélszolgálati tevékenységünkről, a szolgáltatási díjakról, valamint a hátralékok alakulásáról. 3. oldal

5 I. A KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁSRÓL 1.) A közüzemi vízszolgáltatás, a vízmű-rendszer jellemzése, főbb adottságai vízellátása a vízellátó távvezeték kiépítését követően augusztusa óta a Közép-békési Regionális Vízműrendszerről biztosított. A regionális rendszerre való rákötéssel egy időben a belső hálózat hidraulikai rekonstrukciója is elkészült. A vízellátást korábban az I. számú vízműtelepen lévő 3 db fúrt kút és az ehhez alkalmazott vízkezelési technológia (vas- és mangántalanító berendezés) biztosította, melyek a Közép-békési Regionális Rendszerre való rácsatlakozást követően üzemen kívül lettek helyezve. A vízmű-telepen található I/4. számú 670,0 m talpmélységű fúrt kút innentől kezdve a város fürdőjének lett átadva. Az utóbbi években a vízműtelepen már vízellátást szolgáló termelés nem folyik, viszont a helyi üzemeltetés irányítása, a fogyasztókkal való kapcsolattartás, valamint a hibabejelentés fogadása itt történik. A II. sz. a telepen keresztül történik - a regionális kapcsolat révén - a város vízellátása. A telepen található víztermelési létesítmények a következők: üzemen kívüli létesítmények >> az II/1. és a II/3. számozású 203 m és 650 m talpmélységű kutak és a ( régi ) 100 m 3 mélytároló; tartalék létesítmény >> II/5. sorszámú vízműkút; a vízátadáshoz szükséges szabályozó és mérőberendezéseknek helyet adó ún. átadási pont (vízmérés NA 150 ZENNER vízmérővel); az 500 m3-es nyári csúcs miatt fenntartott tartalék tárolómedence a töltő-, szívó-, ürítő- és túlfolyó vezetékekkel; a vízszolgáltatást biztosító szivattyúgépház, a 3 db GRUNDFOS 60 m 3 /h/darab teljesítményű szivattyúval; a szükségklórozó berendezés; és a belső elektromos és irányítástechnikai rendszer. 4. oldal

6 Az ellátás biztonságossága érdekében valósult meg a vízműtelep és az elosztóhálózat közötti kapcsolat (ún. hálózati megerősítés). Dévaványa elosztóhálózatának üzemi nyomását a település SUPERSTAT típusú magastárolója biztosítja 2,8-3,5 bar jellemző hálózati, végpontokon 1,8-2,5 bar nyomásértékekkel. Magastároló adatai: Fertőtlenítés: Jellemzők megnevezése Mértékegység Adatok Típusa - SUPERSTAT Teljes térfogata [m 3 ] 356 Hasznos térfogat [m 3 ] 356 Felső üzemi szint a terepszinttől [m Bf.] 121,80 Alsó üzemi szint a terepszinttől [m Bf. 115,37 Jellemzők megnevezése Mértékegység Adatok típusa - ADVANCE A berendezés teljesítménye [g/h] helye - vízműgépház klórozó helyiség Elosztó-hálózat állapota: Az között - szakszerűen - létesített ivóvízhálózat, többnyire AC csövekből épült. Gerinc: a gerincvezeték azbesztcement-csövekből épült, jellemzően REKA kötésekkel szerelve, a meghibásodások száma átlagosnak tekinthető. Bekötések: a bekötések általában horganyzott és PVC csövekből épültek, azonban ha horganyzott cső hibásodik meg (törés, korrózió), PVC cső kerül a helyére. 5. oldal

7 A DÉVAVÁNYAI VÍZMŰ JELLEMZŐ ADATAI Megnevezés Mértékegység év év év Víztermelési kapacitás* [m 3 /d] Tárolók Magas [m 3 ] mély* [m 3 ] Hálózathossz [km] 97,6 97,7 97,8 ebből Gerinc [km] 61,5 61,5 61,5 Bekötő [km] 36,1 36,1 36,3 összesen [db] 3,442 3, Bekötések lakossági [db] 3, hatósági [db] önkormányzati [db] Ellátott lakos [fő] Átvett víz [ezer m 3 ] 381,35 403,03 382,9 összesen [m 3 ] Értékesített víz lakossági [m 3 ] hatósági [m 3 ] önkormányzati [m 3 ] Átlagos vízfogyasztás [m 3 /d] 881,6 930,6 830,0 Csúcs vízfogyasztás [m 3 /d] Meghibásodások Törés [db] száma Javítás [db] Dévaványai víztorony 6. oldal

8 2.) A közüzemi csatornamű 2.1 A csatornázási rendszer kialakulása Dévaványán a csatornahálózat építése társulási formában évben kezdődött el, az első szakasz üzembehelyezése évben, a szennyvíztisztító-telep I. ütemének átadásával egy időben történt meg. A gravitációs hálózaton összegyűjtött szennyvíz továbbítása, a tisztítótelepre juttatása közbenső és főátemelőn keresztül történik. A városban 7 darab közbenső és 1 darab főátemelő üzemel. Az összes bekötésen belül a lakossági bekötések aránya képviseli a túlnyomó többséget az ipari és a közületi bekötésekhez képest. Az ivóvízzel rendelkező lakosság körében a csatornahálózattal rendelkezők aránya kb. 71 %-os. 2.2 A szennyvíztisztítás A csatornahálózaton összegyűjtött és a szippantókocsival kihordott szennyvíz tisztítása a m 3 /d kapacitású, eleveniszapos rendszerű szennyvíztisztító-telepen történik. A technológia a régi műtárgyak felhasználásával alakult ki, amely mára elérte teljesítőképessége határát. A tisztítótelep üzemeltetése az ÜSZ-C számú üzemeltetési szabályzat; a /2007., /2004., /2003. ikt. számú határozattal módosított /2002. ikt. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján történik. A tisztított szennyvíz befogadója XXXIX-22 jelű, társulati kezelésben lévő belvízcsatorna, ahonnan a Folyáséri-főcsatornába kerül a tisztított szennyvíz. A telepre évben m 3 szennyvíz érkezett, az átlagos szennyvízmennyiség 918 m 3 /d volt, tehát a telepet terhelő szennyvízmennyiség már igencsak közelíti a telep hidraulikai kapacitásának maximumát. Csapadékos időben a telepre érkező szennyvíz mennyisége időnként többszörösen meghaladta a tisztítómű kapacitását, mely komoly gondot okozott az egyébként elválasztott rendszerű csatornahálózat és a tisztítótelep 7. oldal

9 üzemeltetésében egyaránt. Előfordult olyan nap az év során, hogy az engedélyezett szennyvíz mennyiség háromszorosa érkezett a telepre. A szennyvíztisztító-telep szennyezőanyag-terhelése a hidraulikai kapacitást meghaladó szennyvízmennyiség ellenére alatta maradt a tervezettnek. Az átlagosan magas szennyvízmennyiséghez átlagosan alacsony szennyezőanyag-koncentráció párosul, ugyanakkor a telep további fejlesztése indokolt. A tisztított szennyvíz minőségi paraméterei túlnyomó részben a határértékeknek megfelelnek. Határérték túllépés a nitrogénformák esetében volt megfigyelhető évben, továbbá a beérkező szennyvíz minőségének függvényében előfordultak KOI k túllépések is. A csatornával ellátott területen élő lakosság kb. 66 %-a csatlakozik a szennyvízelvezető rendszerhez, ehhez képest a tisztítótelepre érkező szippantott szennyvíz aránya nagyon kicsi. Míg a tisztított szennyvíz mennyisége m 3 volt évben, addig a tengelyen kihordott szennyvíz mennyisége csupán m 3, tehát csupán 0,6%-ot tesz ki a szippantott szennyvíz hányada. Utóülepítő medence A keletkező szennyvíziszap kezelése során az iszap gépi, vagy szikkasztóágyakon történő víztelenítése, majd tárolása történik. A víztelenített iszap a szennyvíztisztító telepen kialakított, csurgalékvíz visszavezetéssel rendelkező vasbeton iszaptároló tereken kerül deponálásra. Az iszap végleges elhelyezése évig megoldott volt a Önkormányzata által biztosított és cégünk által engedélyeztetett mezőgazdasági területen, az új engedélyeztetési eljárás során azonban 8. oldal

10 bebizonyosodott, hogy a 26,74 ha-os területből a más irányú hasznosítás miatt már csak 4,37 ha maradt alkalmas iszap hasznosítására (szemben a jelenlegi kb. 32 ha-os területigénnyel). Újabb terület rendelkezésre állásáig az iszapot a helyi, vagy a gyomaendrődi komposztáló telepén tudjuk elhelyezni. DÉVAVÁNYAI CSATORNAMŰ JELLEMZŐ ADATAI Megnevezés Mértékegység év év év összesen [fm] Hálózathossz gravitációs hálózat [fm] nyomóvezeték [fm] összesen [db] Bekötések lakossági [db] hatósági [db] önkormányzati [db] Ellátott lakosok száma [fő] Elvezetett, tisztított szennyvíz mennyiség [ezer m 3 ] 440,6 295,0 336,3 Szennyvíztisztító-telep átlagterhelése [m 3 /d] összesen [m 3 ] Számlázott szennyvíz lakossági [m 3 ] hatósági [m 3 ] önkormányzati [m 3 ] oldal

11 3.) Vízértékesítés és a leszámlázott szennyvízmennyiségek alakulása víz- és szennyvízszámlázásának vizsgálatát két év év, év tényleges és egy év év várható adatai alapján végeztük el. 3.1 Értékesített vízmennyiség (m 3 ) Időszak lakossági önkormányzati hatósági ÖSSZESEN megoszlási megoszlási megoszlási mennyiség mennyiség mennyiség mennyiség arány arány arány [ m 3 ] [ % ] [ m 3 ] [ % ] [ m 3 ] [ % ] [ m 3 ] Ivóvíz évi tény , , , évi tény , , , évi várható , , , A következő grafikon a vízértékesítés naturális alakulását szemlélteti: Ivóvízértékesítés naturális mutatóinak alakulása szegmensenként hatósági önkormányzati évi várható évi tény évi tény lakossági [ m 3 ] A fogyasztási adatok elemzése során látható, hogy a lakossági vízértékesítés képviseli a legnagyobb arányt. A szegmenseket külön-külön vizsgálva megállapítható, hogy a három díjkategória teljesen eltérően alakult a három évet figyelembe véve. A lakossági szegmensnél az figyelhető meg, hogy a év kiugró volt, az önkormányzati szegmens folyamatosan csökkent, a hatósági pedig ha kismértékben is nőtt. 10. oldal

12 3.2 Értékesített vízárbevétel (ezer Ft) Időszak lakossági önkormányzati hatósági ÖSSZESEN [ ezer Ft ] [ ezer Ft ] Ivóvíz évi tény évi tény évi várható A következő grafikon a vízértékesítés árbevételeinek alakulását szemlélteti: Vízértékesítés árbevételeinek alakulása szegmensenként [ ezer Ft ] év tény év tény évi várható lakossági önkormányzati hatósági [ szegmensek ] Az évenkénti tényleges bevételeket vizsgálva megállapítható, hogy az árbevétel alakulásának tendenciája megegyezik a naturális mutatóknál bemutatottakkal, különbség csak a nagyságrendekben van. 3.3 Leszámlázott szennyvízmennyiség (m 3 ) Időszak lakossági önkormányzati hatósági ÖSSZESEN megoszlási megoszlási megoszlási mennyiség mennyiség mennyiség mennyiség arány arány arány [ m 3 ] [ % ] [ m 3 ] [ % ] [ m 3 ] [ % ] [ m 3 ] Csatorma évi tény , , , évi tény , , , évi várható , , , oldal

13 A következő grafikon a leszámlázott szennyvíz-mennyiségek alakulását szemlélteti: Szennyvíz-számlázás naturális mutatóinak alakulása szegmensenként hatósági évi várható évi tény évi tény lakossági [ m 3 ] 3.4 Leszámlázott szennyvíz-árbevétel (ezer Ft) Időszak lakossági önkormányzati önkormányzati hatósági ÖSSZESEN [ ezer Ft ] [ ezer Ft ] Csatorna évi tény évi tény évi várható A következő grafikon a szennyvízárbevétel alakulását szemlélteti: Szennyvízárbevétel alakulása szegmensenként [ ezer Ft ] évi tény évi tény évi várható lakossági önkormányzati hatósági [ szegmensek ] A szennyvíz-ágazatban ugyanolyan tendencia figyelhető meg, mint a vízágazatban: a lakossági szegmens évben kiugró volt, az önkormányzati felhasználások a vizsgált három évben folyamatosan csökkentek, míg a hatósági szegmens emelkedik. 12. oldal

14 4.) A szolgáltatás színvonala, minősége A vízművek üzemeltetésének követelményeiről kiadott 21/2002.(IV.25.) számú KöViM rendeletben előírtak (a szakmai és a laboratóriumi háttér) biztosítottak. A laboratórium megfelel az MSZ EN ISO/IEC szabvány követelményeinek (akkreditálási okirat száma: NAT /2005). 5.) Az üzemelés helyi szervezete, létszáma üzemeltetési feladatait december 31-ig a Gyomaendrődi Üzemmérnöksége látta el, majd január 1-től a Társaságnál történt üzemmérnökségi átszervezés következtében átkerült a Szeghalmi Üzemmérnökséghez. Az üzemmérnökség normalétszáma 73 fő, mely magába foglalja a 9 fő szellemi (üzemmérnökség vezető és helyettese, ügyfélszolgálati munkatársak, központi adminisztrációt végző dolgozók) és a 64 fizikai állományban dolgozó munkatársakat. A fizikai állományú dolgozók közül 5 fő biztosítja ivóvízszolgáltatással kapcsolatos feladatainak ellátását, illetve végzik Körösladány és Ecsegfalva vízellátásának hálózati javítási (csőtörések) munkálatait is. A dévaványai szennyvíztisztító-telep üzemeltetését és a csatornahálózat karbantartását 3 fő biztosítja. A dolgozók az üzemmérnökséghez tartozó települések folyamatos ivóvízellátását és szennyvízelvezetését az aktuális szolgálati, illetve készenléti beosztásuk szerint biztosítják. 13. oldal

15 II. Fogyasztói kapcsolatok, ügyfélszolgálat 1.) Vízmérő leolvasás, számlázás A településen a vízmérők leolvasása néhány nagyobb fogyasztó kivételével hathavonta történik, majd ezen adatok alapján készülnek el az elszámoló-számlák. A köztes időben kéthavonta átlagszámlát bocsátunk ki az elszámolást megelőző egy év fogyasztásának figyelembe vételével. 2.) Társasházak, lakóközösségek fogyasztás-elszámolása Dévaványán 13 db, olyan bekötési vízmérő (főmérő) van, amely után az elkülönített vízhasználatot 62 db mellékvízmérő méri a vízfogyasztást. A főmérő és a hozzá tartózó fogyasztási helyek közötti fogyasztási különbözetet, abban az esetben, ha a főmérőre nincsen szerződésünk, akkor a főmérő után a nyilvántartásunkban szereplő fogyasztók között egyenlő arányban osztjuk el. Társaságunkhoz a fogyasztási különbözettel kapcsolatban főleg a tömblakásokból érkezik reklamáció. Ilyenkor társaságunk együttműködve a társasházzal, lakóközösséggel próbálja a többletfogyasztás okát felderíteni. Aktuális információkról és fontos tudnivalókról évben 2 alkalommal, tavasszal és télen hírlevélben tájékoztattuk fogyasztóinkat. 3.) Ügyfélszolgálat Fogyasztóink számára ügyfélszolgálati irodánk a Szeghalom, Tildy u. 31/1. sz. alatt áll rendelkezésre, ahol kellemes és megújult környezetben várjuk tisztelt ügyfeleinket. Az üzemmérnökség hatáskörébe rendelt települések fogyasztói helyben intézheti ügyeiket, nem kell Békéscsabára fáradniuk. Telefon: 66/ oldal

16 Nyitva tartás: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Szünnap Ügyfélszolgálati irodánkban munkatársaink az alábbi ügyekben fogadják partnereinket: tulajdonosváltozás bejelentése, végszámla készítése, régi és az új tulajdonos adatainak egyeztetése, fogyasztói adatokban beállt változások bejelentése, fizetőcím és a névváltozás bejelentése, szolgáltatási szerződések megkötése, számlareklamációk, szolgáltatás szüneteltetése, csőtörés, vagy egyéb belső meghibásodás miatti számlakorrekció, eseti víz-, és csatornadíj számla készítése, mérőállások bejelentése, átlagfogyasztások módosítása, víz- és csatornadíjak befizetése, egyéb számlák kiegyenlítése, folyószámla, hátralékok egyeztetése, adósságkezelés, igazolások kiadása, fizetési mód megváltoztatása, csoportos beszedési megbízás felvétele, részletfizetési igények bejelentése, egyeztetése, ivóvíz-, és szennyvíz-csatorna bekötések létesítése. 15. oldal

17 III. SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK, A DÍJFIZETÉS HELYZETE 1.) Víz- és csatornadíjak kialakítása Az árak megállapításáról szóló, többször módosított évi LXXXVII. törvény rendelkezései szerint az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz és szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és kezelés díja hatósági ár, melynek megállapítója a települési önkormányzat képviselőtestülete január 1-től Társaságunk bevezette és január 1-től [28/2004.(11.05.) számú Közgyűlési határozat alapján] megújította a korlátok között differenciált, kéttényezős vízdíj- és egytényezős csatornadíj-rendszert tartalmazó árszabályzatát. A év az utolsó év, melyre a fent említett Árszabályzat még érvényben van. A Békés Megyei Vízművek Zrt. Közgyűlése 68/2008.(IX.26.) számú határozatával elfogadta a víz- és csatornadíjak évtől érvényes új Díjképzési Szabályzatát. Ezen szabályzat, valamint a szintén évtől érvényes Együttműködési Szerződés és Üzemeltetési Szerződés ide vonatkozó pontjai alapján Társaságunk elkészítette a évi víz- és csatornadíjak kalkulációit településenkénti bontásban. A számításokat táblázatokba foglalva, kísérő magyarázatokkal ellátva terjesztettük elő a Zrt. Felügyelő Bizottsága és az Igazgatóság részére. E két testület a beterjesztett anyagot megtárgyalta és a 39/2008.(11.03.) számú FEB és a 98/2008.(11.07.) számú Ig. határozatával elfogadta. A Társaság könyvvizsgálója a Díjképzési Szabályzatnak megfelelően a díjjavaslatot ellenőrizte és az önkormányzatok részére kiajánlásra javasolta. Az új díjszabályzat alapján a víz- és csatornadíjak képzésénél az alábbi változások történnek január 1-től: V Í Z D Í J A K A vízdíjak kialakításánál továbbra is megmaradt a kéttényezős és háromkategóriás vízdíjrendszer. A tulajdonos önkormányzatok szolidaritási elvet érvényesítenek azzal a 16. oldal

18 megkötéssel, hogy az egy műszaki rendszeren lévő települések esetében azonos díjakat alkalmaznak. A vízdíjak díjszerkezeti felépítésüket tekintve alapdíjból és fogyasztástól függő díjból állnak. A l a p d í j : Az alapdíj a víziközmű szolgáltatás jellemzően magas arányú állandó költségeinek fogyasztott mennyiségétől független és rendelkezésre állástól függő részbeni megtérítését szolgálja. Az alapdíjakat a Közgyűlés vízmérőméret és értékesítési irány szerint differenciáltan határozta meg. Az alapdíjak mértéke évben a évihez képest nem változik. Mérőmérettől és szegmenstől (lakossági, nem lakossági) függően az alapdíjak az alábbiak szerint alakulnak: Időszak Lakossági Nem Lakossági és nem lakossági lakossági mm mm mm mm mm [ Ft/darab/hó ] év Az alapdíjak változatlan hagyása miatt a fogyasztástól függő díjakban egy díjkorrekciót jelenítettünk meg. F o g y a s z t á s t ó l f ü g g ő d í j : Amíg évben a fogyasztástól függő díj felépítését tekintve működési hányadból és minimum bérleti díjból tevődött össze, addig a évi díj további elemekkel bővült és az alábbiak szerint alakult: 1. működési hányad [Ft/m 3 ]; 2. minimum bérleti díj az együttműködési szerződés szerint [Ft/m 3 ]; 3. az önkormányzat által meghatározott bérleti díj [Ft/m 3 ]; 4. tervezett nyereség [%]. 17. oldal

19 A fentiek alapján az Önök településén a évi fogyasztástól függő vízdíjak az alábbi elemekből tevődnek össze: év Szegmensek Kategóriák Működési hányad Minimum bérleti díj Önkormányzati bérleti díj Tervezett nyereség Fogyasztástól függő díj (képlet szerinti) [ M h ] [ B m ] [ B ö ] [ T ny ] [ D f ] Változatlan alapdíj miatti korrekció Keresztfinanszírozás összege Fogyasztástól függő díj [ Ft/ m 3 ] [ Ft/ m 3 ] [ Ft/ m 3 ] [ Ft/ m 3 ] lakossági II. 119,80 8,60 0,00 3,90 132,30 5,90-8,40 129,80 hatósági II. 227,60 8,60 0,00 7,10 243,30 5,20-8,40 240,10 önkormányzati II. 187,30 8,60 0,00 5,90 201,80 5,40-8,40 198,80 C S A T O R N A D Í J A K A évi csatornadíjak kialakítása gyökeresen eltér az előző évek díjképzésétől. Az érvénybe lépő díjszabályzat értelmében a Közgyűlés a települési tényleges önköltséghez igazodó egytényezős díjrendszert alkalmaz. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Először is a díjak kialakításának alapja nem az előző évi díj, hanem az előző évi (jelen esetben a évi) települési önköltség. Ezáltal a csatornadíjak vonatkozásában megszűnik a szolidaritás. Azonban azért, hogy ez a jelentős változás ne okozzon törésszerű hatást, valamint azért, hogy legyen elegendő idő megtenni azon intézkedéseket, mellyel a települési önköltségek csökkenthetők, a szabályzat egy három éves átmeneti időszakot biztosít. Ez alatt az évek alatt egy un. szolidaritási alap megképzésével biztosítható a fokozatos átmenet a teljes önköltség alapú díj eléréséig. A csatornadíjak díjszerkezetüket tekintve továbbra is egytényezősek maradtak, azaz csak fogyasztástól függő díjból állnak. Ez a fogyasztástól függő díj a vízdíjakhoz hasonlóan azonban több új elemmel egészült ki. A működési hányad, valamint a minimum bérleti díj mellett évtől a csatornadíjak is tartalmaznak önkormányzati bérleti díjhányadot, egy tervezett nyereségszintet és a fent említett három éves átmeneti időszakban egy szolidaritási hányadot. 18. oldal

20 A fentiek alapján az Önök településén a évi fogyasztástól függő csatornadíjak az alábbi elemekből tevődnek össze: év Szegmensek Működési hányad Minimum bérleti díj Önkormányzati bérleti díj Tervezett nyereség [ M h ] [ B m ] [ B ö ] [ T ny ] Szolidaritási díj Keresztfinanszírozás Csatornadíj [ Ft/ m 3 ] [ Ft/ m 3 ] lakossági 249,50 11,50 0,00 7,80 10,20-27,60 251,40 hatósági 393,20 11,50 26,80 12,90 10,20-27,60 427,00 önkormányzati 356,80 11,50 0,00 11,00 10,20-27,60 361,90 Átmeneti rendelkezések A díjszabályzat átmeneti rendelkezései között került szabályozásra az un. keresztfinanszírozás leépítése a vízágazat és a szennyvízágazat között. Ennek értelmében a víz- és szennyvízdíjakat az átmeneti időszakban a keresztfinanszírozás fokozatos megszüntetése okán úgy kell eltéríteni, hogy a díjmérséklés összege év december 31. napjáig fokozatosan, arányosan csökkenjen, és évre szűnjön meg. 19. oldal

21 2.) A díjfizetés helyzete, hátralékok határidőn túli kintlévőségeinek alakulását az utolsó három zárt évben vizsgáltuk meg. Az alábbi táblázat és grafikonok a kintlévőségeket lakossági és nem lakossági szegmensekben, valamint 30 napos határidőnkénti bontásban mutatja be: Határidőn túli kintlévőségek alakulása Határidőn túli kintlévőség nap közti nap közti 90 napon túli [ ezer Ft ] Összesen MIND- ÖSSZESEN lakossági év nem lakossági év év lakossági nem lakossági lakossági nem lakossági Határidőn túli kintlévőségek alakulása év Határidőn túli kintlévőségek alakulása év [ ezer Ft ] lakossági nem lakossági [ ezer Ft ] lakossági nem lakossági nap közti nap közti 90 napon túli nap közti nap közti 90 napon túli Határidőn túli kintlévőségek alakulása év [ ezer Ft ] lakossági nem lakossági nap közti nap közti 90 napon túli 20. oldal

22 Elemezve a kintlévőségek mindösszesen alakulását a vizsgált időintervallum tekintetében megállapíthatjuk, hogy évről évre egy jelentős csökkenés következett be, még évről évre egy szerényebb növekedés látszódik. Ugyan ez a tendencia figyelhető meg, ha a lakossági illetve a nem lakossági szegmenst külön-külön vizsgáljuk. 21. oldal