A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei

Átírás

1

2

3 A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei

4

5 A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei szerkesztők Markó Bálint és Sárkány-Kiss Endre Kolozsvári Egyetemi Kiadó Kolozsvár, Románia 2011 Apáthy Könyvek

6 Készült a Szülőföld Alap (595/2011) támogatásával Lektorálta: dr. Hartel Tibor, dr. Pap Péter László, dr. Ruprecht Eszter, dr. Ujvárosi Lujza Markó Bálint és Sárkány-Kiss Endre, 2011 Borítóterv és műszaki szerkesztés: László Zoltán Universitatea Babeş-Bolyai Presa Universitară Clujeană Director: Codruţa Săcelean str. Haşdeu nr Cluj-Napoca, ROMÂNIA Tel./fax: (+40) presa_universitara@easynet.ro

7 A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei A fehér gólya (Ciconia ciconia L.) elterjedése, költése és populációdinamikája a Gyergyói-medencében Kósa Ferenc 1 és Szabó D. Zoltán 2 Cím/Address: 1 Kísérleti Biológia Tanszék, Biológia és Geológia Kar, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Klinikák u. 5-7, Kolozsvár, Románia, kosaferenc@gmail.com; 2 Taxonómiai és Ökológiai Tanszék, Biológia és Geológia Kar, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Klinikák u. 5-7, Kolozsvár, Románia, szabodz@gmail.com Abstract The White Stork (Ciconia ciconia) is the single bird species from Romania with detailed and precise information about historical distribution and nesting data. The national breeding population it is estimated to breeding pairs, with pairs breeding in Transylvania. In 2010 we surveyed the nest distribution and reproductive success of White Storks breeding in Gheorgheni Basin. The settlements were visited between June when we noted the geographical coordinates, nesting support and number of youngs at every nest. The data are presented in a detailed table in order to facilitate future census work. From the 16 surveyed localities 15 had 63 storks nests, from which 54 were occupied (45 breeding pairs and 9 solitary breeders). With a reproductive success of 2.83 pairs/breeding pair the population seems to be stable. Similarly to the other regions of the country, the traditional nest supports are disappearing, 80.95% of nests beeing built on electric pylons and only 19.03% on chimneys, on barns and on roofs. Comparing historical data in the period we found an overall decrease of -29.7% of breeding pairs. Since 1998 the number of the breeding pairs started to increase and in 2010 exceeded the 1963 values. Kulcsszavak fehér gólya, Ciconia ciconia, elterjedés, fészkelési siker, számlálás. Key words White Stork, Ciconia ciconia, distribution, reproductive success, census. Bevezetés A fehér gólya populációbiológiai szempontból talán a legjobban tanulmányozott madarak közé tartozik. Állományának felmérésére a teljes Palearktikumra kiterjedő nemzetközi gólyaszámlálásokat szerveztek 1934-ben, 1958-ban, ben, 1984-ben, 1994-ben és ben (Salmen 1980, Klemm és Salmen 1988, Schulz 1999b, Kósa 2005). Erdélyben a legrégebben rendszeresen felmért madárfaj. Romániai állományát párra becsülik (Kósa 2005), Erdélyben mintegy pár költ (Kósa 2001). Kutatásunk egyik fő célja az volt, hogy minél pontosabb és részletesebb adatokat gyűjtsünk a fehér gólya Gyergyói-medencei elterjedésére, fészkelő körülményeire és költésbiológiájára vonatkozóan. Ugyanakkor a jövőbeni populációdinamikai vizsgálatok számára egy olyan megbízható fészekadatbázist szeretnénk

8 216 Kósa és Szabó A fehér gólya a Gyergyói-medencében közreadni, amely segítségével a fészkek évek múlva is egyértelműen beazonosíthatók lesznek. A fehér gólya európai állománya jelentős változásokon ment keresztül az utóbbi évtizedekben: a nemzetközi számlálások kimutatták a nyugati és északi populációk hanyatlását (Schulz 1999b), míg a keleti populációk stabilnak vagy terjeszkedőnek mutatkoznak az utóbbi másfél évtizedben. Másik célkitűzésünk az volt, hogy a 2003-as és 2011-es évi adataink és az eddigi szakirodalmi adatok alapján felmérjük, hogy az utóbbi évtizedekben milyen populációdinamikai változásokon ment keresztül a Gyergyói-medencei fehér gólyaállomány. Anyagok és módszerek A vizsgált terület a Gyergyói-medence (románul Depresiunea Giurgeului) a Maros felső folyásánál fekszik Romániában, Hargita megyében. Északnyugaton a Kelemen-havasok, északkeleten a Besztercei-hegység, keleten a Gyergyói-havasok, nyugaton a Görgényi-havasok ölelik körül a Maros 1298 km 2 nagyságú felső vízgyűjtő medencéjét (Ujvári 1972). A vizsgált területet autóval jártuk be 2003 június 22-én és 2011 június között. A kiválasztott vizsgálati időszakban a fiókák már nagyok, jól megfigyelhetők, számuk általában már nem változik a kirepülésig, így megfelelő pontossággal megállapítható a költés eredményessége. A fészkek pontos földrajzi koordinátáit a fészek alá állva egy Garmin GPSmap 60CSx típusú GPS-sel határoztuk meg. Abban az esetben, ha a fészek megközelítése akadályba ütközött, akkor a fészekhez legközelebb eső megközelíthető hely koordinátáit mértük be. Valamennyi gólyafészket le is fotóztuk. Az adatokat egy előre megszerkesztett fészekadatlapra vezettük be, melyen feltüntettük: - az illető helységet ahol a fészek található; - a fészek pontos helyét (utcanevet, házszámot, oszlopszámot, földrajzi koordinátákat, tengerszint feletti magasságot); - a gólyapopuláció fennmaradása, védelme szempontjából fontos valamenynyi költésbiológiai paramétert (fészkelő párok száma, fióka nélküli és fiókás párok száma, költési siker, elpusztult fiókák száma); - a fészektartó típusát (villanyoszlop, kémény, csűr, háztető vagy fa; villanyoszlop esetén ennek számát és a fészektartó állvány jelenlétét vagy hiányát); - a megfigyelés időpontját. Az állományfelmérés és költésbiológiai paraméterek rögzítése, az adatok feldolgozása és bemutatása az alábbi egységesített, nemzetközileg elfogadott módszer alapján történt (Schulz 1999a): H = Horst = fészkek össz-száma HE = Horst von Einzelstorch besetzt = magányos gólya által lakott fészek HPa = Horstpaare allgemein = költőpárok össz-száma (HPa = HPm + HPo + HPx) HPm = Horstpaare mit flüggen Jungen = fiókás költőpárok száma HPo = Horstpaare ohne flügge Junge = fióka nélküli költőpárok száma

9 A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei 217 HPx = Horstpaare mit x flüggen Jungen = ismeretlen számú fiókával rendelkező párok száma JZG = Gesamtanzahl flügger Junge in einem Auswertungsgebiet = repülős fiókák össz-száma JZu =Gesamtzahl umgebrachten Jungen = elpusztult fiókák száma JZa = Anzahl flügger Junge pro HPa = az összpár-számra vonatkoztatott átlagos fiókaszám (JZG/HPa) JZm = Anzahl flügger Junge pro HPm = a fiókás párokra vonatkoztatott átlagos fiókaszám (JZG/HPm) StD = Storchendichte = a gólyapárok sűrűsége 100 km 2 -re vonatkoztatva. Gyergyóremete és Gyergyóalfalu helységekben a fiókákat alumínium- és műanyag gyűrűkkel jelöltük. A műanyag gyűrű előnye, hogy távcsővel, messziről is leolvasható számok vannak rajta (1. táblázat). Eredmények Az általunk leellenőrzött 16 helységből 15 helységben 63 gólyafészket találtunk, amelybből 54 volt lakott (45HPa + 9HE) és 9 üres (uh) (1. táblázat). Az állományfelmérés során két helység maradt leellenőrizetlen (Orotva és Gyergyószentmiklós) és csak egy helységben nem találtunk gólyafészket (Marosfő) ben a fiókás párok (HPa) száma 43 volt, ezekben összesen 122 fiókát (JZG) számoltunk. A fiókás párokra vonatkoztatott átlagfiókaszám értéke (JZm) 2,83 volt, míg az összpárszámra számolt átlagfiókaszám (JZa) 2,71. A fészkenkénti fiókaszám százalékos megoszlása a következőképpen alakult: az egy fiókás fészkek részaránya 11,62% volt, a két fiókás fészkekké 20,93%, a három fiókásokké 39,53%, míg a négy fiókás fészkekké 27,9%. Két pár esetében nem sikerült meghatározni a fiókák pontos számát (HPx = 2). Fióka nélküli párokat (HPo) nem regisztráltunk. A fészkek legnagyobb része (80,95%) villanyoszlopokra épült: 4 fészek középfeszültségű oszlopokra, 47 pedig alacsonyfeszültségűekre (1. és 2. táblázat). Utóbbiak között mindössze 13 darab, villanyoszlopokra kihelyezett, a madarak elektromos áramütés általi halálát megakadályozó fészekállványra épült fészket találtunk. A hagyományos fészekaljzatokra (kémény, csűr, templom, kripta) épült fészkek számaránya alacsony volt: 19,03% (1. és 2. táblázat). Tárgyalás A Gyergyói-medencei fehér gólya fészkelőállományát az általunk tanulmányozott két évben (2003 és 2010) 39 és 45 pár alkotta. Ez a ~470 költőpárra becsült székelyföldi gólyaállomány (Kósa, nem publikált adat) ~8,29-9,57%-nak felel meg. A Gyergyói-medencében a gólyák kizárólag településeken költenek. A gólyafészkek eloszlása a vizsgált területen nem egyenletes (1. táblázat): legnagyobb számban a medence magasabban fekvő, középső és déli részein találhatók. A gólyák által gyéren lakott régió a medence északi része. A fehér gólya Gyergyói-medencei védelme, fennmaradása és jövőbeni

10 218 Kósa és Szabó A fehér gólya a Gyergyói-medencében 1. táblázat. A Gyergyói-medence fehér gólya fészkei 2010-ben (költési adatok: uh üres fészek, HE magányos gólya által lakott fészek, HPm1-4 költőpár 1-4 fiókával; fészek aljzat: E0 villanyoszlop tartóaljzat nélkül, E2, E4 villanyoszlop 2- vagy 4 lábas tartóaljzattal, EK középfeszültségű villanyoszlop, K kémény, CsT csűr fészektartóval, T, TT háztető tartóaljzattal vagy tartóaljzat nélkül; a földrajzi szélesség és hosszúság decimális koordináta fokokban van kifejezve) / Table 1. List of White Stork nests in the Giurgiu Basin in 2010 (breeding parameters: uh unoccupied nest, HE nest with one bird, HPm1-4 stork pair with 1-4 fledglings; nest support: E0 electric pylon without artificial support, E2, E4 electric pylon with 2 or 4 legged artificial support, EK middle voltage electric pylon, K chimney, CsT barney with nest support, T, TT roof without and with nest support; latitude and longitude are expressed in decimal degrees) Helységnév (Localities) Borzont (Borzont) Fészekazonosító (Nest identifier) Földrajzi szélesség ( Latitude) Földrajzi hosszúság (Longitude) T.sz.f. magasság (Altitude) (m) Költési adatok (Breeding data) Fészektartó típusa (Nest support) Borzont uh E0 Borzont Borzont HPm1 E0 Borzont Borzont HPm3 E2 Borzont Borzont HPm2 E0 Borzont Borzont uh E2 Borzont Borzont uh E2 Borzont Borzont HPm3 CsT Borzont Borzont HPm4 E0 Galócás (Gălăuţaş) Güdüc (Ghiduţ) Gyergyóalfalu (Joseni) Megjegyzések (Observations) Galautas uh K gyárkémény Ghidut HE E0 Joseni HPm3 E2 fészekkezdemény

11 A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei 219 Helységnév (Localities) Fészekazonosító (Nest identifier) Földrajzi szélesség ( Latitude) Földrajzi hosszúság (Longitude) T.sz.f. magasság (Altitude) (m) Költési adatok (Breeding data) Fészektartó típusa (Nest support) Gyergyóalfalu Joseni HPm2 E0 Gyergyóalfalu Joseni HPm4 E0 Megjegyzések (Observations) fiókák meggyűrűzve Gyergyóalfalu Joseni HPm2 E0 új Gyergyóalfalu Joseni HPm4 E0 Gyergyóalfalu Joseni HPm2 E2 Gyergyóalfalu Joseni HPm4 E0 Gyergyóalfalu Joseni HPm4 E0 Gyergyóalfalu Joseni HPm3 E0 Gyergyóalfalu Joseni HPm3 E0 Gyergyóalfalu Joseni HPm4 E0 Gyergyóalfalu Joseni HE CsT Gyergyóalfalu Joseni HPm3 E0 Gyergyóalfalu Joseni HPm4 E0 Gyergyócsomafalva (Ciumani) Ciumani HPm3 E0 új, fiókák meggyűrűzve fiókák meggyűrűzve fiókák meggyűrűzve fiókák meggyűrűzve fiókák meggyűrűzve

12 220 Kósa és Szabó A fehér gólya a Gyergyói-medencében 1. táblázat. folytatás / Table 1. continuation. Helységnév (Localities) Fészekazonosító (Nest identifier) Földrajzi szélesség ( Latitude) Földrajzi hosszúság (Longitude) T.sz.f. magasság (Altitude) (m) Költési adatok (Breeding data) Fészektartó típusa (Nest support) Megjegyzések (Observations) Gyergyócsomafalva Ciumani uh E0 új, kis fészek Gyergyócsomafalva Ciumani uh E0 új, kis fészek Gyergyócsomafalva Ciumani HPm1 E0 új Gyergyócsomafalva Ciumani HE EK új Gyergyócsomafalva Ciumani HPm3 E0 új Gyergyócsomafalva Ciumani HE K kettős kéményen Gyergyócsomafalva Ciumani HPm4 K tömbház tetején Gyergyócsomafalva Ciumani HPm1 E4 Gyergyócsomafalva Ciumani HPm1 E4 Gyergyócsomafalva Ciumani HE E0 új Gyergyócsomafalva Ciumani HPm3 E0 új Gyergyóditró (Ditrău) Ditrau HPx E0 minimum 1 fióka Gyergyóditró Ditrau HPm4 K 2006-ban épült Gyergyóditró Ditrau HPm3 K Gyergyóditró Ditrau HPm3 K blokk Gyergyóditró Ditrau HE E0

13 A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei 221 Helységnév (Localities) Gyergyókilyénfalva (Chileni) Fészekazonosító (Nest identifier) Földrajzi szélesség ( Latitude) Földrajzi hosszúság (Longitude) T.sz.f. magasság (Altitude) (m) Költési adatok (Breeding data) Fészektartó típusa (Nest support) Chileni HPm2 EK Megjegyzések (Observations) Gyergyókilyénfalva Chileni HPm2 TT templomon Gyergyókilyénfalva Chileni HE E0 Gyergyóremete (Remetea) Remetea HPm3 EK Gyergyóremete Remetea HPm2 EK Gyergyóremete Remetea HPm3 K Sáska-házon Gyergyóremete Remetea uh T kriptán Gyergyóremete Remetea HPm3 E0 Gyergyóremete Remetea HPm1 E4 Gyergyószárhegy (Lăzarea) Lazarea HE E4 Gyergyószárhegy Lazarea HPm2 E4 Gyergyószárhegy Lazarea HPm3 E4 Gyergyótekerőpatak (Valea Strâmba) Gyergyóújfalu (Suseni) Valea Strimba HPm2 E2 Suseni HPm4 E0 Gyergyóújfalu Suseni HPm4 E0

14 222 Kósa és Szabó A fehér gólya a Gyergyói-medencében 1. táblázat. folytatás / Table 1. continuation. Helységnév (Localities) Fészekazonosító (Nest identifier) Földrajzi szélesség ( Latitude) Földrajzi hosszúság (Longitude) T.sz.f. magasság (Altitude) (m) Költési adatok (Breeding data) Fészektartó típusa (Nest support) Gyergyóújfalu Suseni uh E0 Maroshévíz (Topliţa) Salamás (Sărmaş) Moglanesti HE E0 Megjegyzések (Observations) új, fészekkezdemény félig lecsúszott fészek Moglányban (Moglăneşti) Sarmas HPx E4 Platoneşti Salamás Sarmas uh E0 Várhegy (Subcetate) Vasláb (Voşlobeni) Subcetate HPm3 K Voslobeni HPm4 E0 Vasláb Voslobeni HPm3 E0 félig lecsúszott fészek állomás épületén

15 A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei táblázat. A fészekrakó helyek megoszlásának változása 1963 és 2011 között. Az 1963-as adatok között együtt szerepelnek a csűrre és tetőre rakott fészkek. / Table 2. Changes in nest site selection from 1963 to 2011 (Kováts 1968b and unpublished data from 1998 and 2003 by Kósa, Szabó, Kolumbán). In the 1963 data the nests built on barn and roof are not separated. Év (Year) Villanyoszlop (Electric pylon) Kémény (Chimney) Csűr (Barn) Tető (Roof) Összfészekszám (Total number of nests) % 54,28% 45,71% ,26% 18,86% 15,09% 3,77% ,55% 15,68% 7,84% 3,92% ,95% 12,69% 3,17% 3,17% táblázat. A fehér gólya fészkelőpárok (HPa) számának a változása a Gyergyói-medence helységeiben az évek között. / Table 3. Changes in the number of the breeding pairs (HPa) of the White Stork in the localities of the Giurgiu Basin from 1963 to (Kováts 1968b, Munteanu 1976, Weber és Antal 1978, Szabó és Pap 1996, Kósa és mtsai and unpublished data from the 1998 and 2003 years by Kósa, Szabó, Kolumbán) Helység (Localities) Borzont (Borzont) Gyergyókilyénfalva (Chileni) Gyergyócsomafalva (Ciumani) Gyergyóditró (Ditrău) Galócás (Gălăuţaş) Gyergyószentmiklós (Gheorgheni) Gyergyóalfalu (Joseni) Gyergyószárhegy (Lăzarea) Gyergyóremete (Remetea) Salamás (Sărmaş) Várhegy (Subcetate) Gyergyóújfalu (Suseni) Gyergyótekerőpatak (Valea Strâmba) Vasláb (Voşlobeni)

16 224 Kósa és Szabó A fehér gólya a Gyergyói-medencében monitoringja szempontjából fontos az a tény, hogy mindössze öt helységben (Borzont, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyóditró és Gyergyóremete) fészkel a medence állományának mintegy háromnegyede (~ 75,5%), vagyis 34 pár (1. és 3. táblázat)! A legtöbb pár Gyergyóalfaluban (13 HPa) és Gyergyócsomafalván (7 HPa) költ. Habár jelenleg a Székelyföldön található az erdélyi gólyaállomány mintegy 21-23%-a (Kósa, nem publikált adat), Kováts szerint a fehér gólya csak a XIX. század közepe körül kezdett el fészkelni e területen (Kováts 1968a és 1968b). Szerinte a terjeszkedés, betelepülés délről-északi irányba történt: a fehér gólya között hódította meg Alcsíkot, között Középcsíkot, majd között megtelepedett Felcsíkon is (Kováts 1968a és 1968b). Kováts ezeket az adatokat szóbeli közlések alapján szerezte a helyi lakosságtól. Az északi irányú terjeszkedést azonban nagy mértékben valószínűsítik a XX. század eleji költési adatok is (1. ábra). Az ös évekből a Székelyföld területéről 39 gólyafészkes helységet ismerünk. A század eleji elterjedési térképen (1. ábra) jól látszik, hogy a gólyafészkes helységek nagy része a Székelyföld déli részére (Háromszék és Erdővidék) esik, a Csíki-medencéből csak Csíkszentkirály, míg a Gyergyói-medencéből Ditró, Remete és Alfalu jelenik meg gólyafészkes helységnek. Szintén az északi irányú terjedést valószínűsítik a XX. század eleji gyűrűzési adatok is: a Schenk Jakab által 1909-ben Hídvégen gyűrűzött HGB 1257-es gólyát négy évre rá fogták vissza Alfaluban a gyűrűzési helytől 113 km-re északra (Salmen 1980, Cătuneanu 1999). Három Lügeten gyűrűzött gólyát később a gyűrűzési helytől észak, észak-nyugati irányokban fogtak vissza. Sajnos a pontos gyűrűzési és visszafogási adatok ebben az esetben nem ismeretesek (Cătuneanu 1999). Schulz szerint Közép-Európában a fehér gólya csak kivételesen fordul elő költő fajként 500 m felett (Schulz 1998). A Gyergyói-medence egyik érdekessége, hogy mind a 63 gólyafészek 690 m-en felüli tengerszint feletti magasságban található (1. táblázat). A legmagasabban fekvő fészek Gyergyótekerőpatakon található 800 m felett. Egy gólyapopuláció költési sikereit a JZa és JZm paraméterek értékei határozzák meg. Egy adott gólyapopuláció fennmaradásához szükséges becsült minimális JZa érték legalább 2,0 (Burnhauser 1983), míg a JZm érték legalább 2,5 kell legyen (Lakeberg 1995; Thomsen, Dziewiaty és Schulz 2001). A vizsgált terület átlag JZa és JZm értékei 2010-ben 2,71 és 2,83 voltak, tehát a kritikus értékek fölöttiek. További évek felméréseire lesz szükség ahhoz, hogy megállapíthassuk azt, hogy a régió gólyapopulációjának hosszú távú fennmaradása költésbiológiai szempontból biztosított-e vagy sem. A 2004-es romániai gólyaállomány felmérésének adatai alapján az ország gólyafészkeinek 83,51%-a épült villanyoszlopokra és csak 12,56%-a épületekre (kéményekre, csűrökre, tetőkre), illetve 3,49%-a fákra (Kósa 2005). Ha összehasonlítjuk a 2010-es Gyergyói-medencei felmérés eredményeit az országos átlagokkal akkor kiderül, hogy szinte hasonló arányban oszlanak meg a fészkek a villanyoszlopok és hagyományos költőhelyek között (1. és 2. táblázat): a fészkek 80,95%-a épült oszlopokra és csak 19,03%-a épületekre (fára épített fészket nem találtunk).

17 A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei ábra. A fehér gólya székelyföldi elterjedése az ös években a szakirodalmi adatok alapján (Schenk 1899, 1901, 1902, 1903, 1905, 1906, 1907, 1908, 1909, 1910, 1911, 1913, 1914, 1915) / Fig. 1. White Stork distribution in the Sekler Land between based on literature data (Schenk 1899, 1901, 1902, 1903, 1905, 1906, 1907, 1908, 1909, 1910, 1911, 1913, 1914, 1915).

18 226 Kósa és Szabó A fehér gólya a Gyergyói-medencében 4. táblázat. A fehér gólya populációdinamikája a Gyergyói-medencében. / Table 4. Population dynamics of the White Stork in the Giurgiu Basin from 1963 to 2011 (n number of compared localities; Kováts 1968b, Kósa et alii 2002, Munteanu 1976, Szabó és Pap 1996, Weber és Antal, 1978, and unpublished data from the 1998 and 2003 years by Kósa, Szabó, Kolumbán) Év (Year) n I (HPa) II (HPa) % ,70% ,27% ,38% A fehér gólya villanyoszlopon való költése viszonylag újkeletű a Székelyföldön. Kováts Lajos ban végigjárta a Gyergyói-, Csíki- és Kézdivásárhelyimedencéket, illetve Udvarhely környékét, de ekkor még egyetlen villanyoszlopra épült fészket sem talált (Kováts 1968a és 1968b). Weber és Antal 1973-as Hargita megyei felmérése sem jelez villanyoszlopra épült fészkeket (Weber és Antal 1973). Az első villanyoszlopra épült fészket Kohl István találta meg 1971-ben Várhegyen (Kohl 1980). Dan Munteanu a Gyergyói-medencéből, Gyergyószárhegyről jelez 1974-ben két villanyoszlopra épült fészket (Munteanu 1976). Ezután fokozatosan kezdett emelkedni a villanyoszlopokra épített fészkek részaránya a tanulmányozott területen (2. táblázat). A fehér gólya európai állománya jelentős változásokon ment keresztül az utóbbi évtizedekben: az erős csökkenést enyhe, a mai napig is tartó növekedés követte mind Nyugat-, mind Kelet-Európa egyes országaiban (Schulz 1999b). Az állománynagyság ingadozását az európai költőterületen több tényező is befolyásolja: a táplálkozóterületek visszaszorulása, a március és június között esett csapadék mennyisége, a hőmérséklet, a fészkelőhelyek változása, áramütés stb. (Klemm 1983). A felmérésünket megelőző évekből ( ), a kutatási területet kisebb-nagyobb mértékben lefedő állományadatokkal rendelkezünk amelyek öszszevethetők a 2003-as és 2011-es évi adatsorainkkal (3. táblázat). A különböző időszakokra számított és a következőkben ismertetett százalékos állományváltozásokat úgy kaptuk meg, hogy egymáshoz viszonyítottuk az összehasonlítandó évek azon településeinek az össz HPa értékeit amelyekből mindkét évből álltak adatok a rendelkezésünkre. A Gyergyói-medencében az as periódusra, a rendelkezésünkre álló nyolc helység összehasonlított adatsorai alapján, egy jelentős 29,7%-os állománycsökkenés mutatható ki (4. táblázat). A következő periódust ( ) már az állománycsökkenés helyreállási folyamata jellemzi: az egyértelmű populációnövekedés az 1998-as évtől kezdődően figyelhető meg (3. táblázat). Az elmúlt hét évben ( ) a további számnövekedésnek betudhatóan a költőpárok száma 2010-ben már meg is haladta az 1963-as évi értéket. A Gyergyói-medenceihez hasonló jellegű populációdinamikai változások voltak kimutathatók a kutatási területünkkel szomszédos Csíki-medencében, illetve a Háromszéki-medencében (Kósa és mtsai. 2002).

19 A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei 227 Következtetések A 2010-es állományfelmérés során a Gyergyói-medence 15 helységében összesen 45 pár gólya fészkelését jegyezhettük fel. Mindössze öt helységben költ a teljes állomány kb. 75,5%-a. A Gyergyói-medence valamennyi gólyafészke a ~ m-es magassági övben található, ami tudtunkkal egyedülálló a maga nemében egész Európában. A Gyergyói-medencében a leggyakoribb fészekaljzatnak a villanyoszlopok számítanak. A fészkek 80,95%-a található villanyoszlopokon. Az első oszlopokra épített fészkek az 1970-es évek elején-közepén jelentek meg számarányuk fokozatosan növekedett. Mivel még mindig nagy számban találhatók fészektartó nélküli, villanyoszlopokra épített fészkek, folytatni kell a fészektartók kihelyezését. A költési sikert jellemző paraméterek értékei 2010-ben meghaladták a populáció fennmaradásához szükségesnek becsült minimális küszöbértékeket. A Gyergyói-medencei gólyaállomány közötti nagymértékű (-29,7%) csökkenését, a kb as évtől kezdődő populációnövekedésnek sikerült ellensúlyoznia ben a fészkelőpárok száma már meghaladta a viszonyítási alapul szolgáló 1963-as évi értéket. Irodalomjegyzék Burnhauser, A. (1983): Zur ökologischen Situation des Weiβstorchs in Bayern: Brutbestand, Biotopansprüche, Schutz und Möglichkeiten der Bestandserhaltung und -verbesserung. Abschlussbericht. Institut für Vogelkunde, Garmisch Partenkirche. Cătuneanu, I. (1999): Istoricul cercetărilor efectuate pe teritoriul României asupra migraţiei păsărilor prin metoda inelărilor, până la înfiinţarea Centralei Ornitologice Române, şi fazele acesteia de dezvoltare în perioada Societatea Ornitologică Română, Cluj Napoca. Klemm, W. (1983): Zur Lage des Weiβstorchs (Ciconia ciconia) in der S. R. Rumänien. Ökologie der Vögel, 5: Klemm, W., Salmen, H. (1988): Die Ornis Siebenbürgens. Beitrage zu einer Monographie der Vogelwelt dieses Landes. III. Böhlau Verlag, Köln Wien, pp Kohl, I. (1980): Madártani megfigyelések Hargita megyében. Acta Hargitensia, 1: Kováts, L. (1968a): A fehér gólya elterjedése Délkelet Erdélyben ban. Aquila, 75: Kováts, L. (1968b): Date asupra răspîndirii cocostîrcilor (Ciconia ciconia L.) în partea sud estică a Transilvaniei. Comunicări de zoologie, Kósa, F. (2001): Bestanderfassung des Weiβstorchs (Ciconia ciconia) in Rumänien im Jahr In: Kaatz, C. und Kaatz, M. (szerk.): 2. Jubiläumsband Weiβstorch 2. Jubilee Edition White Stork, 8. u. 9. Storchentag 1999/2000. Staatliche Vogelschutzwarte im Landesamt für Umweltschutz Sachsen Anhalt, Loburg, pp Kósa, F. és mtsai. (2002): Distribution, population size and dynamics of the White Stork (Ciconia ciconia L.) in the Upper and Middle Olt River Basin (Romania). In: Sárkány-Kiss, A. Hamar, J. (szerk.): Ecological aspects of the Tisa River Basin, Pro Europa League & Tisza Klub, Târgu Mureş Szeged Szolnok, pp Kósa, F. (2005): Rezultatele recensământului berzei albe (Ciconia ciconia) în România în Migrans 7(2): 1 3. Lakeberg, H. (1995): Zur Nahrungsökologie des Weiβstorchs Ciconia ciconia in Oberschwaben (S-Deutschland): Raum-Zeit-Nutzungsmuster, Nestlingsentwicklung und Territorial-

20 228 Kósa és Szabó A fehér gólya a Gyergyói-medencében verhalten. Ökologie der Vögel, 17: Munteanu, D. (1976): Recherches ornithologiques dans la Depression de Giurgeu. Studii şi Comunicări, Muzeul de Ştiinţele naturii Bacău Salmen, H. (1980): Die Ornis Siebenbürgens. Beitrage zu einer Monographie der Vogelwelt dieses Landes. I. Böhlau Verlag, Köln Wien, pp Schenk, J. (1899): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre Aquila, 6: Schenk, J. (1901): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre Aquila, 8: Schenk, J. (1902): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre Aquila, 9: Schenk, J. (1903): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre Aquila, 10: Schenk, J. (1905): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre Aquila, 12: Schenk, J. (1906): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre Aquila, 13: Schenk, J. (1907): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre Aquila, 14: Schenk, J. (1908): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre Aquila, 15: Schenk, J. (1909): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre Aquila, 16: Schenk, J. (1910): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre Aquila, 17: Schenk, J. (1911): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre Aquila, 18: Schenk, J. (1913): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre Aquila, 20: Schenk, J. (1914): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre Aquila, 21: Schenk, J. (1915): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre Aquila, 22: Schulz, H. (1998): Ciconia ciconia White Stork. In: Ogilvie, M. (szerk.): BWP Update. II/2. University Press, Oxford, pp Schulz, H. (1999a): The 5 th International White Stork Census 1994/1995 Preparation, realisation and methods. In: Schulz, H. (szerk.): Weiβstorch im Aufwind? - White Stork on the up? - Proceedings Internat. Symp. on the White Stork, Hamburg NABU (Naturschutzbund Deutschland e.v.), Bonn, pp Schulz, H. (1999b): The world population of the White Stork (Ciconia ciconia) Results of the 5 th International White Stork Census 1994/95. In: Schulz, H. (szerk.): Weiβstorch im Aufwind? - White Stork on the up? - Proceedings Internat. Symp. on the White Stork, Hamburg NABU (Naturschutzbund Deutschland e.v.), Bonn, pp Szabó, D.Z., Pap P.L. (1996): Date privind recensămîntul berzei albe (Ciconia ciconia) în judeţul Harghita Milvus, 3(1): Thomsen, K.-M., Dziewiaty, K., Schulz, H. (2001): Zukunftsprogramm Weißstorch Aktionsplan zum Schutze des Weißstorchs in Deutschland. NABU (Naturschutzbund Deutschland e.v.), Bonn. Ujvári, I. (1972): Geografia apelor României. Ed. Ştiinţifică, Bucureşti,. Weber, P., Antal, L. (1978): Rezultatele recensămîntului de berze (Ciconia ciconia L.) din împrejurimile munţilor Harghita în anul Studii şi Comunicări, Ştiinţe Naturale, Muzeul Brukenthal, 22: