MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP évi rövid összefoglaló

Átírás

1 MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP évi rövid összefoglaló 1. Nemzetközi és uniós trendek a foglalkoztatásban 2008-ban az Európai Unió munkaerőpiacait látványos fordulatok jellemezték ben a gyorsuló gazdasági növekedésnek köszönhető foglalkoztatás-bővülés a tavalyi év során megtört. Bár a gazdasági teljesítmény növekedése már a 2008-as év első két negyedévében is alatta maradt az OECD országok többségében az egy évvel ezelőtti növekedési szintnek, a gazdasági teljesítmény látványos lassulása az év harmadik negyedévében következett be. Ekkor az OECD országait átlagosan 0,8%-os GDP- bővülés jellemezte, miközben már egyes országokban csökkent is a gazdasági teljesítmény az előző év hasonló időszakához viszonyítva (pl. Olaszország, Japán). A tavalyi év utolsó negyedévében a gazdasági teljesítmény összességében már csökkent, az OECD országok GDP-je -1,1%-kal mérséklődött a megelőző év azonos időszakához képest, a pénzügyi szférából a reálgazdaságba átgyűrűző válság egyértelmű jeleként. A tavalyi év utolsó negyedévében az EU gazdasági teljesítménye szintén 1,5%-kal csökkent az előző év hasonló időszakához (a legnagyobb mértékű csökkenés az Egyesült Királyságban, valamint Japánban következett be). Azonban a krízis hatása ban korlátozottan érvényesült a munkaerőpiacokon, annak köszönhetően, hogy a foglalkoztatottság általában 2-3 negyedévnyi késéssel reagál a gazdasági teljesítmény változásaira, de ez a korlátozott hatás a különféle, a munkaerőpiacok rugalmasságát növelő intézkedések bevezetésének és fokozott használatának is köszönhető volt (pl. csökkentett munkaidő, átmeneti termelés-leállás stb.) Ezek a munkaerőpiacok rugalmasságát fokozó intézkedések lehetővé teszik a cégek számára, hogy az elbocsátásokat termelésátszervezéssel, rugalmas foglalkoztatási formákkal kerüljék el, s mindezeket kormányzati eszközökkel is jelentősen támogatják a legtöbb országban. Azt, hogy a tavalyi évben még csak korlátozott hatást gyakorolt a recesszió az európai munkaerőpiacokra a foglalkoztatási és munkanélküliségi ráták alakulása is jelzi. Az Unió egészére nézve a III. negyedévi foglalkoztatási adatok szerint, a évesek foglalkoztatási rátája még némileg magasabb volt, mint egy évvel ezelőtt. Ekkor 66,4%-ot tett ki az átlagos foglalkoztatási ráta az EU-ban. Bár a foglalkoztatási rátának az emelkedése látványosan lassult az év során, csak az utolsó negyedévben kezdett némileg csökkeni az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az Unió egészét tekintve még nem rendelkezünk összesített adatokkal erre az időszakra, 15 régi tagállamra és néhány kivétellel az új tagállamokra vonatkozóan is ismeretek már a IV. negyedévi adatok. Ezek szerint az EU 15-ök átlagos foglalkoztatási rátája a 2008-as év utolsó negyedévében 0,2 %-ponttal volt kisebb, mint egy évvel ezelőtt, ám több tagállamban még nem voltak láthatóak a foglalkoztatási szint csökkenésének jelei. A legnagyobb mértékben, az utolsó negyedévi adatokat az előző év hasonló időszakához viszonyítva Írországban, Spanyolországban, Svédországban és Nagy-Britanniában süllyedt a foglalkoztatás szintje, az eső két országban 3 %-pont körüli mértékben. Az új tagállamok döntő többségében viszont nem csökkent a foglalkoztatás szintje az egy évvel ezelőtti szinthez képest a tavalyi év utolsó negyedévében (így Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában, Szlovéniában, Bulgáriában, Észtországban), a növekedés mértéke azonban jelentősen lassult ezen országokban is az év során. Három posztszocialista országban - Lettországban, Litvániában és Magyarországon- azonban már csökkenő foglalkoztatottságot jeleznek az adatok a tavalyi év utolsó negyedévében. Lettországban IV. negyedévében csaknem 4%-ponttal esett a

2 foglalkoztatási ráta értéke, 2007 hasonló időszakához képest. Litvániában a foglalkoztatottság stagnálást követően fordult csökkenésbe már a tavalyi év második felétől kezdődően, Magyarországon pedig az év egészét tekintve a foglalkoztatás szűkülése volt megfigyelhető. Máltával együtt továbbra is Magyarországon a legalacsonyabb a foglalkoztatottság az unión belül, Magyarország esetében 9,1; Málta esetében 10,3 %-pontos az elmaradás az EU átlagától (a III. negyedévi adatok szerint). A gazdasági válság előre nehezen kalkulálható munkaerő-piaci hatásai miatt az Unió egészére vonatkozó lisszaboni célok teljesítése egyre kilátástalanabbá válik, különösen az elmondottak fényében, miszerint a recesszió munkaerő-piaci hatásai csak némi fáziskéséssel válnak igazán érzékelhetővé a számok szintjén. A év során a foglalkoztatás bővülésének megtörő trendje növekvő munkanélküliséggel párosult Európában, és az OECD Európán kívüli országaiban is. Az unió egészét tekintve az ezredforduló óta 2007-ben volt a legjelentősebb csökkenés a munkanélküliségi rátában. A csökkenő munkanélküliség ezen trendje a tavalyi év második- harmadik negyedévében stagnálásba, majd az utolsó negyedévben emelkedésbe fordult. Az EU 15-ökben ekkor 7,6%- os munkanélküliségi rátát mértek, ami 0,7 %-ponttal haladta meg az egy évvel korábbi értéket 1. Látványosan emelkedett a munkanélküliség a tavalyi év utolsó negyedévében Írországban, Spanyolországban, Svédországban és Nagy-Britanniában, az újonnan csatlakozó országok közül pedig a balti államokban is. A legfrissebb, IV. negyedévi adatok szerint Spanyolországban 14,0%-osra emelkedett a munkanélküliségi ráta, amely a legmagasabb értéket jelenti az EU-ban, de a balti országok rátája is magasabb az átlagosnál. Magyarországon kisebb emelkedést követően jelenleg a munkanélküliségi ráta az uniós átlagnál valamelyest magasabb szintű 2. A velünk együtt csatlakozott közép-európai országok körében, valamint Romániában és Bulgáriában még a tavalyi év utolsó negyedévében sem emelkedett a munkanélküliség: Lengyelországban és Szlovákiában pl. csaknem 2-2 %-ponttal kisebb rátát mértek ekkor, mint 2007 ugyanezen időszakában. Az USA-ban a munkanélküliség még nagyobb mértékben emelkedett, mint az Unióban: decemberi adatok szerint az előző év hasonló időszakához képest 2,3%-pontot emelkedett a ráta. Ezzel együtt elmondhatjuk, hogy a munkanélküliség az USÁ-ban, és Japánban az unióban megfigyeltnél magasabb növekedés dacára még mindig kedvezőbb. A tavalyi év egészét tekintve az USA-ban 5,7 %-os volt a munkanélküliségi ráta értéke (1,1 %-pontos egy év alatti növekedést követően), míg Japánban 4,1%-ot tett ki. Itt szintén növekedés, ám az USA-hoz képest csak kisebb mértékű, következett be 3. Jellemző, hogy a gazdasági válság kedvezőtlen munkaerő-piaci hatásai a fiatalokat és a határozott idejű munkaviszonyban dolgozókat érintik a legelőször 4. Ezenkívül a férfiakat szintén jobban érinti, mint a nőket, melyet mutat, hogy a férfiak munkanélküliségi rátája az elmúlt hónapokban a nőkénél nagyobb mértékben emelkedett az EU egészét tekintve. Erősen emelkedett a munkanélküliségi ráta a fiatalok (15-24 évesek) körében is. A körükben mért ráta március óta növekszik az EU-ban, (augusztus óta, s különösen a fiatal férfiak körében erőteljesebben), és decemberre 16,6%-ra emelkedett. 1 Az Unió egészére vonatkozóan 2008 IV. negyedévében 0,5%-ponttal volt magasabb a munkanélküliségi ráta, mint egy évvel ezelőtt, s 7,3%-ot tett ki. Decemberben a növekedés már 0,8%-pontos volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva. 2 A magyar helyzet sajátossága azonban, hogy a jelenleg már az EU-ban átlag feletti mértékű munkanélküliség (melyről a korábbi években még elmondhattuk, hogy uniós összevetésben viszonylag kedvezőnek számított) igen alacsony foglalkoztatottsággal párosul. 3 Az Unió egészére vonatkozóan a 2008-as adat 7,0 %-ot mutatott. 4 A magyarországi tapasztalatok azt mutatják, hogy legelőször a kölcsönzött munkaerőtől válnak meg a cégek.

3 A gazdasági válság a munkaerőpiacon jelentős leépítéseket hozott Európaszerte, az elbocsátott munkavállalók felmondási idejei folyamatos járnak le, ezért a munkanélküliség továbbra is növekvő trendjére számíthatunk. A válság indulása óta eltelt hónapokban a EUban bejelentett létszámleépítések a fém és gépipart, az autógyártást, a pénzügyi szolgáltatások a közlekedés és raktározás ágazatokat érintették a legnagyobb mértékben. Számszerűen 2008 októbere és 2009 januárja között eltelt 4 hónapban ezekben a szektorokban az EU-ban nettó több mint el csökkent a munkahelyek száma 5. % 11,0 Munkanélküliségi ráta alakulása az EU-ban 10,0 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4, összesen férfiak nők % 20,0 Fiatalok* munkanélküliségi rátájának alakulása az EU-ban 19,0 18,0 17,0 16,0 15,0 14,0 13,0 12, * 25 év alattiak összesen férfiak nők Forrás: EUROSTAT, harmonized series on unemployment, szezonálisan kiigazított adatok 5 Forrás: EU employment situation and social outlook, February European Comission, Employment, Social Affairs & Equal Opportunities

4 2. Hazai munkaerő-piaci folyamatok 2008-ban Magyarországon a éves népességet vizsgálva mintegy ezren jelentek meg a munkaerőpiacon, ezzel az aktivitási arány 61,5%-ot tett ki. Az előző évhez képest Magyarország munkaerő-piaci helyzetét jellemző főbb számokban romló tendencia mutatkozott, a foglalkoztatottak létszáma mintegy 50 ezer fővel csökkent, a munkanélkülieké pedig 17,2 ezer fővel nőtt. Az aktivitási arány összességében 0,4 %-ponttal esett vissza ban a éves népesség 56,7 %-a volt foglalkoztatott, számuk éves átlagban ezer főt tett ki. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 0,6 %-ponttal csökkent. Ez a foglalkoztatottsági szint továbbra is lényegesen alacsonyabb, mint az Európai Unió átlaga, attól 9,1 %-ponttal elmarad 6. A munkanélküliek a Munkaerő-felmérésben mért, az ILO definíciónak megfelelő - száma 2008-ban 328,8 ezer főt tett ki, amely 7,9%-os munkanélküliségi rátának felel meg. Míg 2007-ben a hazai munkanélküliségi ráta uniós összehasonlításban átlagosnak (az azt megelőző években pedig kifejezetten kedvezőnek) bizonyult, addig 2008-ban hazánkban a munkanélküliségi ráta értéke már csaknem 1 %-ponttal meghaladta az EU átlagát (a legfrissebb adatok szerint 2008 III. negyedévében Magyarországon ugyanis 7,8%-ot; az EUban 6,9%-ot tett ki a munkanélküliségi ráta értéke.) Foglalkoztatási ráták egyes kiemelt csoportokban Magyarországon és az EUban III. negyedév évesek évesek évesek évesek Foglalkoztatási ráták Magyarország EU27 57,3 66,4 20,8 38,8 32,0 46,0 alapfokú végzettségűek 28,3 48,8 középfokú vgzettségűek 63,8 71,1 felsőfokú végzettségűek 79,5 83,7 Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya.közülük nők 4,4 5,7 17,3 30,1 Uniós összehasonlításban relatív munkaerő-piaci pozíciónk az elmúlt évben romlott, hiszen mind a foglalkoztatási, mind a munkanélküliségi ráta az uniós országok többségében javuló tendenciát mutatott 2008-ban (ez különösen igaz a Közép-Európai volt szocialista országok körére). Az alacsony magyar foglalkoztatási szintet egyrészt a korskála két szélén megfigyelhető alacsony munkaerő-piaci részvétel magyarázza. A fiatalok (15-24 évesek) ötöde dolgozik hazánkban, míg az EU-ban ez az arány 39% volt. A fiatalok foglalkoztatottsága némileg csökkent az elmúlt évben, így tovább növekedett az unós átlagtól való elmaradás. Az idősek (55-64 évesek) foglalkoztatási rátája 2006-ig emelkedett (párhuzamosan a nyugdíjkorhatárok emelkedésével), majd az ezt követő években mérséklődött ban éves átlagban 31,4%-uk dolgozott. Az idős korosztály foglalkoztatottsági szintje az EU átlagához képest 14 %-pontos elmaradást mutat. 6 A nemzetközi összehasonlítás céljára most és a későbbiekben is a legfrissebb elérhető adatokat, a III. negyedévére vonatkozó számokat használjuk.

5 Kiemelkedőek Magyarországon az iskolai végzettség szerinti különbségek is. Az alacsony hazai foglalkoztatottság mögött meghúzódó másik lényeges összetevő ugyanis, hogy hazánkban az alacsony végzettségűek foglalkoztatási helyzete lényegesen rosszabb a magasabb végzettségűekhez képest, mint az EU országaiban. Hazánkban a legfeljebb 8 általános végzettséggel rendelkező munkaképes korúak kevesebb, mint 30%-a dolgozik, szemben az EU-ban mért csaknem 50%-os aránnyal. Az alacsony magyar foglalkoztatottság az atipikus munkavállalási formák alacsony elterjedtségével párosul. Így pl. a részmunkaidős foglalkoztatás súlya hazánkban évek óta nem változik érdemben: 2008-ban a munkavállalók 4,3%-a dolgozott ily módon, ami jelentősen kisebb az EU átlagánál. Magyarországon, továbbra is a férfiak foglalkoztatottsága mutat nagyobb elmaradást az uniós átlagtól: 2008-ban a éves férfiak 63,0%-a, a nőknek a fele dolgozott. A foglalkozatási ráták részletesebb elemzései arra utalnak, hogy a legjobb munkavállalási korúak és az alapfoknál magasabb végzettséggel rendelkezők foglalkoztatási helyzete nem mutat elmaradást Magyarországon, az EU-hoz képest. Különösen így van, ha a foglalkoztatási helyzetet nem a hagyományos foglalkoztatási rátával értékeljük, hanem a referenciahéten ténylegesen dolgozók arányával vagy a teljes munkaidőre átszámított foglalkoztatási rátával mérjük. A számok ugyanis azt mutatják, hogy Magyarországon viszonylag kevesen dolgoznak, de viszonylag sokat ban 3,6 %-kal emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma éves átlagban 2008-ban a nyilvántartott álláskeresők száma éves átlagban 442,3 ezer fő volt. Számuk a 2007-es évhez viszonyítva több mint 15 ezer fővel emelkedett. Azonban megfigyelhető, hogy az év során az álláskeresők létszámának növekedése jelentősen gyorsult az év utolsó hónapjaira. Az év egészét tekintve, ugyanis 2008-ban átlagosan 3,6%-kal több álláskeresőt tartottak nyilván a munkaügyi központok és kirendeltségeik, mint egy évvel korábban. Februártól októberig 2-4% közötti növekedés volt megfigyelhető az álláskeresők számát tekintve az előző év azonos időszakához képest. Ez a növekedés novemberben 6,2%-osra, decemberben pedig 7,3%-osra gyorsult. A változó dinamika már egyértelműen a gazdaságipénzügyi válság munkaerő-piaci hatásairól tanúskodik. A munkaerő-piaci dinamika éles fordulatát a nyilvántartott álláskeresők számának régiónként alakulása még jobban mutatja. Az év utolsó két hónapjában ugyanis alapvetően változott meg az álláskeresők létszám-alakulásának dinamikája az ország egyes területein. Míg a 2008-as év első három negyedében a kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű területeken emelkedett átlag feletti mértékben a nyilvántartott álláskeresők száma a megelőző év azonos időszakához viszonyítva (Hajdú-Bihar, Heves, Szabolcs-Szatmár megyék), az év utolsó negyedében a kedvezőtlen dinamika egyértelműen azon kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű térségeket érintette, ahol az iparban (s különösen az exportra termelő feldolgozóiparban) foglalkoztatottak aránya a legmagasabb az országban (Fejér, Győr-Moson- Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék). A tavalyi év utolsó hónapjában pl. Közép-Dunántúlon 23,0%-kal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma (ez 15,7 %-ponttal volt magasabb, mint az országos átlag). De átlagon felüli volt a növekedés mértéke Nyugat- Dunántúlon és Közép-Magyarországon is 7. Ez azt mutatja, hogy a munkaerőpiacon 7 Ez a dinamika folytatódott tovább 2009 első két hónapjában is.

6 megszokott szezonális mozgásokat jelentősen átrajzolják az idei téli foglalkoztatási holtszezonban a pénzügyi-gazdasági válság nyomán fellépő munkaerő-piaci hatások. 25,0% A nyilvántartott álláskeresők számának változása az előző év azonos időszakához képest, 2008-ban havonta (%) 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% -5,0% -10,0% Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Éves átlagban a területi különbségeket mérő ún. relatív mutató (nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez) továbbra is jelentős területi különbségeket mutat ban 10,0%-os értéket vett fel a ráta értéke, a legalacsonyabb értékkel Közép- Magyarország (3,6%) a legmagasabbal pedig Észak- Magyarország (17,8%) rendelkezett. Ez utóbbi mellet a negatív póluson Észak-Alföld valamint Dél-Dunántúl áll (17,5 illetve 14,3%- os relatív mutatókkal). A recesszió óta megfigyelt területi folyamatok kivetítése alapján azt jósolhatjuk, hogy a jövőben a területi különbségek csökkenése inkább a kedvezőbb helyzetű régiók relatív pozíciójának romlása miatt következhet be. Az hogy a gazdasági recesszió, a kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű területek munkapiaci környezetében hozott nagyobb változásokat (legalábbis az ezidáig látható folyamatok alapján) jól mutatja a csoportos létszám-leépítések alakulása is. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett csoportos létszám-leépítések száma a év egészét tekintve összességében alacsonyabb volt, mint a megelőző évben, vagyis 2007-ben. Míg a 2008-as év folyamán főt, 2007-ben főt érintő létszám-leépítési bejelentés érkezett. A bejelentések időbeli alakulását vizsgálva azonban jelentős fordulópont volt megfigyelhető az elmúlt éven belül, ami egyértelműen a gazdasági válság megjelenésével hozható összefüggésbe. Míg 2008 első és második negyedévében összesen mintegy 10 ezerrel kevesebb munkavállaló tervezett elbocsátását jelezték a cégek az egy évvel korábbi szinthez képest, addig a harmadik negyedévben már 21,6%-os, a negyedikben pedig 86,0%-os növekedés volt megfigyelhető. A létszámleépítések száma tehát 2008 harmadik negyedévétől kezdődően ugrott meg, majd ezt követően egyre nagyobb mértéket öltött.

7 A bejelentések számának dinamikus növekedése azonban nem volt országosan egységes, hanem területileg igen differenciáltan következett be. Két régió emelhető ki, ahol a legélesebben jelentek meg a pénzügyi folyamatok kedvezőtlen foglalkoztatási hatásai. Ez a Közép- és Nyugat-dunántúli régió. Előbbiben év utolsó negyedévében 4015 munkavállaló csoportos létszámleépítés keretében történő elbocsátásáról érkezett bejelentés, ami több mint 10-szeres növekedést jelent a 2007-es év ugyanezen időszakához képest. Nyugat-Dunántúlon az egy évvel ezelőtti szinthez képest csaknem 4-szeres emelkedést követően 1330 személy elbocsátásról döntöttek. Az elmúlt év utolsó negyedévében a megszüntetni tervezett munkahelyek 67%-át a feldolgozóipari cégek jelentették be. fő Bejelentett csoportos létszám-leépítési döntésekben érintett munkavállalók száma 2007-ben, 2008-ban negyedévente I.n.é. II.n.é. III.n.é. IV.n.é fő Közép- Magyarország Bejelentett csoportos létszám-leépítési döntésekben érintett munkavállalók száma 2007 IV. és IV. negyedévében, régiónként Közép- Dunántúl 1330 Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország 2007 IV. n.é IV. n.é Észak-Alföld Dél-Alföld

8 4. Mérsékeltebben emelkedett a pályakezdő álláskeresők száma 2008-ban a pályakezdő álláskeresők száma átlagosan 41,4 ezer főt tett ki, ezzel az összes álláskereső 9,4 %-át sorolhatjuk a pályakezdők közé. A pályakezdők száma a megelőző évhez képest az összes álláskeresőhöz viszonyítva kisebb ütemben (2,6 %-kal) bővült, ám az év során a trend a pályakezdők esetében is, az összes álláskereső körében megfigyelthez hasonlóan alakult. Így az év utolsó két hónapjában azon területeken emelkedett az országos átlagot jelentősen meghaladó mértékben a pályakezdő álláskeresők száma, ahol az összes nyilvántartott álláskereső esetében is megfigyelhettük ezt (elsősorban Közép- Magyarországon, Közép-Dunántúlon, valamint Nyugat-Dunántúlon) A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és aránya az összes álláskeresőből éves átlag 14,0% Országosan összesen: fő, 9,4% 11,1% 11,5% 12,0% ,3% ,6% 10,0% fő ,2% 6,7% ,0% arány ,0% 4,1% ,0% ,0% 0 Közép-Magy arország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld régió Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők létszáma Aránya, az összes álláskeresőből (%) 0,0% 2008-ban tovább folytatódott a diplomás pályakezdő fiatalok számának a csökkenése. Az előző évhez képest 2008-ban 15,0 %-kal mérséklődött a diplomás pályakezdők száma. Ez a kedvező tendencia számuk alakulásában 2006-tól figyelhető meg. Ebben minden bizonnyal fontos szerepe van a pályakezdők számára igényelhető START kártyák népszerűségének is (2006-ot megelőző időszakban ugyanis töretlenül emelkedett a diplomás pályakezdő álláskeresők létszáma). A diplomások mellett csökkent a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzett pályakezdők száma is, miközben emelkedett mind az alacsony végzettséggel (legfeljebb 8 általános osztállyal), mind az érettségeivel rendelkezőké). Területi bontásban vizsgálva a pályakezdők arányát, látható, hogy azon régiókban magasabb a hányaduk az összes álláskereső között, ahol egyébként is kedvezőtlenebb a munkaerő-piaci helyzet, s magasabb az álláskeresők relatív mutatója. Észak-Alföldön a pályakezdők teszik ki az álláskeresők csaknem 12%-át, Közép-Magyarországon azonban csak harmad ekkora arányban vannak közöttük jelen. Ezek az arányok a pályakezdő álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételével erős összefüggésben állnak. Míg ugyanis a pozitív póluson álló Nyugat-Dunántúlon 25% alatt marad a legfeljebb 8 általános osztály végzett pályakezdő

9 álláskeresők aránya (de Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon is kevesebb mint 30%- ot tesz ki ez az arány), addig Észak-Magyarországon a pályakezdő álláskeresők 49%-a, tehát csaknem minden második pályakezdő fiatal rendelkezik alacsony végzettséggel (valamelyest kevesebb Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon ez az arány, 44 ill. 43 %). A kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű területeken a pályakezdők körében jóval magasabb a diplomások aránya, azonban számukat tekintve a legtöbb diplomás pályakezdő az ország keleti régióiban található. Jellemző az is, hogy míg a központi régióban a pályakezdő álláskeresők csupán 7%- a keresett éves átlagban több mint egy éve munkát, addig Észak-Magyarországon 34, Észak- Alföldön 31%-os ez az arány. A különbség az összetétel-hatáson túl az egyes régiók munkaerő-piaci helyzetével is nagymértékben összefügg, hiszen míg pl. a központi régióban egy legfeljebb 8 általános osztályt végzett pályakezdő mindössze 10%-a keresett több mint egy éve folyamatosan munkát, addig Észak-Magyarországon arányuk 46%-ot tesz ki. 5. Tovább emelkedett a tartósan állást keresők aránya A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételét tekintve 2008-ban lényeges módosulás nem történt. Folytatódott a szakképzetlen álláskeresők arányának növekedése, de egy év alatt minimális aránymódosulások történtek csak. Az elmúlt év átlagát tekintve a nyilvántartott álláskeresők 43%-a tartozott a legfeljebb 8 általános osztályt végzettek csoportjába, 31%-uk szakmunkásképzőt, szakiskolát végzett, további 21%-uk legmagasabb végzettsége gimnáziumi, szakközépiskolai érettségi volt, míg 5%-uk rendelkezett diplomával. A gazdasági recesszió nyomán munkahelyüket elvesztők minden bizonnyal módosítják az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételét, ám az eltelt idő még túl rövid ahhoz, hogy a recesszió hatásait értékelhessük, hiszen sokan még felmondási idejüket töltik. Ráadásul a munkahelyüket elvesztők csak kisebb hányada jelentkezik a kirendeltségeken, sokan kivonulnak a munkaerőpiacról, sokuknak sikerül újból elhelyezkedniük. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy év utolsó két hónapjában azon régiókban, ahol a megnövekedett belépési forgalomnak köszönhetően jelentősen emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma, a belépők között a 8 általános iskolai végzettséggel, valamint szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők száma nőtt jelentősebben. Kedvezőtlen tendencia, hogy 2008-ban is folytatódott a tartós munkanélküliség bővülése. A legalább egy év folyamatosan a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma 2008 átlagában 141,7 ezer főt tett ki, amely 17,2%-os emelkedést jelent 2007-hez képest. Arányuk 32,0%-ot tett ki, melyben szintén jelentős területi különbségeket fedezhetünk fel. A tartósan állást keresők aránya a legkisebb Közép-Magyarországon (18,2%), míg a legnagyobb Észak- Magyarországon (41%). 6. Emelkedett a rendszeres szociális segélyben részesülő álláskeresők száma 2008-ban éves átlagban álláskeresési ellátásban a nyilvántartott álláskeresők 30,1%-a részesült, számuk az előző évhez képest lényegében stagnált. Nagyobb részük (72%-uk), álláskeresési járadékot, kisebb részük álláskeresési segélyt kapott. Az álláskeresők további harmada (33,4%-a) részesült rendszeres szociális segélyben, számuk 10,9%-kal bővült egy év alatt. Összességében 2008-ban 63,5% volt a valamilyen juttatásban részesülő nyilvántartott álláskeresők aránya, miközben az álláskeresők csaknem 36,5%-a nem részesült semmilyen ellátásban. Ez utóbbi csoport száma 161,5 ezer főt számlált éves átlagban, amely létszám a megelőző évhez képest stagnálást mutat.

10 A különböző ellátási formákban részesülők arányát tekintve igen nagy régiók közötti különbségeket találunk. A kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű régiókban a járadékban részesülők alkotják a legnagyobb csoportot, s kisebb a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya. Közép-Magyarországon például előbbi csoport alkotja a nyilvántartott álláskeresők 43%-át, míg rendszeres szociális segélyben mindössze 15%-uk részesül. Ellenben a másik póluson - Észak-Magyarországon harmad ekkora a járadékban részesülők aránya (14%), miközben az álláskeresők 45%-a rendszeres szociális segélyt kap. 7. Nőtt a nem támogatott, nem külföldiek számára bejelentett állások száma 2008-ban 2008 folyamán a munkáltatók összesen 393,3 ezer új munkalehetőséget jelentettek be az ÁFSZ kirendeltségein, ami 3,1%-kal kevesebb a megelőző évhez képet. A beérkezett munkaerő-igény 36,1 %-a volt támogatott állás (142,2 ezer), s 63,9%-uk nem támogatott állás (251,1 ezer). Ezen nem támogatott állások negyedét külföldiek számára ajánlották fel a munkáltatók. Az áltagosnál nagyobb mértékű volt a csökkenés a megelőző évhez viszonyítva a külföldi munkaerő-igények esetében (-33,6%), míg a támogatott valamint a nem támogatott, nem külföldiek számára felajánlott állások száma még nőtt is (6,6 ill. 5,9%-kal). A beérkezett munkaerő-igények típusát tekintve jellegzetesek a különbségek régiónként. A kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű régiókban jóval alacsonyabb az átlagnál a támogatott munkaerő-igények aránya (így pl. Közép-Magyarországon 10-ből 9 beérkezett állás nem támogatott állás volt 2008 folyamán), míg három régióban a támogatott állások aránya meghaladta az 50%-ot (Dél-Dunántúlon 61,6%, Észak-Magyarországon 59,9%, Észak- Alföldön 50,6% volt a bejelentett állások között a támogatott állások aránya). A támogatott állások háromnegyede közhasznú, közcélú vagy közmunka volt (ezen belül a legnagyobb számban közhasznú munkákat kínáltak, az év során 56,2 ezer darabot), s kétharmaduk esetében segédmunkásokat kívántak a munkáltatók (döntően a közszféra intézményei) foglalkoztatni. A tárgyév során beérkező nem támogatott állások 87%-a szintén fizikai jellegű állás volt, ám ezen belül 40% volt a szakmunkára, további 39% a betanított munkára, s 21% a segédmunkára vonatkozó munkaerő-igények aránya. Foglalkozások szerint a legtöbb nem támogatott állást a tárgyévben egyéb segédmunkások, gyártósori összeszerelők és kézi anyagmozgatók, csomagolók munkakörökben kínálták. Ágazatok szerint a évi nem támogatott munkaerő-kereslet 31%-a érkezett a feldolgozóiparból, 19%-a az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások területéről, további 12-12%-a pedig az építőipar valamint a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágakból. A gazdasági recesszió hatását jelzi, hogy utolsó két hónapjában 25%-kal esett a bejelentett nem támogatott állások száma az előző év ugyanezen időszakához képest. Különösen az építőiparban (43%-kal) és a feldolgozóiparban (32%-kal) kínált állások száma esett vissza. A feldolgozóiparon belül a legnagyobb visszaesést a járműgyártás és a nemfém ásványi termék gyártása területén regisztrálhattuk. (előbbi ágazat esetében 82%-kal, utóbbi esetében 69%-kal esett vissza 2008 utolsó két hónapjában a bejelentett, nem támogatott állások száma 2007 ugyanezen időszakához viszonyítva).

11 8. Közel 195 ezer fő foglalkoztatását segítették elő az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök Az álláskeresők foglalkoztatást elősegítő aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök érintett létszáma év folyamán 194,6 ezer fő volt. A résztvevők 89%-a az MpA Foglalkoztatási Alaprész decentralizált (és részben központi) keretéből finanszírozott programokban vett részt, míg 11%-uk a TÁMOP Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért című program keretében. Az érintett létszám 20%-kal emelkedett évhez képest, a létszámnövekedés kétharmadát a TÁMOP program keretében támogatottak tették ki. A létszám havonkénti változása magasabb létszámmal követte a korábbi évek trendjét. Legtöbben (32,4%) közhasznú munka keretében voltak foglalkoztatva, ez 6,7 %-ponttal kisebb arányt jelent, mint 2007-ben. Bér-, és bérjellegű támogatás keretében dolgozott a résztvevők 26,9%-a, arányuk az elmúlt évhez képest nem változott. Támogatott munkaerőpiaci képzésben vett részt az aktív eszközökben érintettek 28,4%-a, ez az arány 2,6 %-ponttal emelkedett az előző évhez képest ban a vállalkozóvá válás támogatásában 3,7% részesült, arányuk 0,7 %-ponttal növekedett 2007-hez képest. Az egyéb kisebb létszámú eszközök keretében támogatottak közel egyharmadát (5,3 ezer fő) a Munkahelyteremtő beruházás támogatásával létrehozott munkahelyeken foglalkoztatták