Tájékoztató I. félévének fő foglalkoztatási folyamatairól

Átírás

1 Tájékoztató I. félévének fő foglalkoztatási folyamatairól 1. Nemzetközi trendek 2008-ban a gazdasági krízis még csak korlátozott hatást gyakorolt az európai országok munkaerőpiacaira, köszönhetően annak, hogy a foglalkoztatottság általában 2-3 negyedévnyi késéssel reagál a gazdasági teljesítmény változásaira. A recesszió munkapiaci hatásai azonban során már érzékelhetően jelentkeztek, melyet a foglalkoztatási és munkanélküliségi ráták alakulása jól jelez, bár a negatív tendenciák igencsak eltérő mértékben érintették az egyes országokat. A évesek foglalkoztatási rátája az EU egészére rendelkezésre álló legfrissebb, I. negyedévi adatok szerint 64,6%-ot tett ki, amely 0,9 %-ponttal marad el az előző évi szinttől. A legnagyobb mértékű csökkenés Írországban (- 5,8 %-pont), a balti országokban (-5,3 és -3,0 %-pont között) valamint Spanyolországban (-4,7 %-pont) következett be a foglalkoztatás szintjét tekintve. Magyarországon az EU átlagánál valamivel nagyobb mértékben esett vissza a foglalkoztatás, melynek szintje továbbra is az egyik legalacsonyabb az Unión belül (55,1%). A foglalkoztatottság ezen megtörő trendjét 1 növekvő munkanélküliség kísérte. A havi adatközlésnek köszönhetően a legfrissebb munkanélküliségi adatok júniusára vonatkoznak. Az EU egészében ekkor 8,9%-osra szökött a munkanélküliségi ráta értéke, amely a válság kezdőpontjának számítható tavaly októberi adathoz képest 1,6 %-pontos, míg az egy évvel korábbi adathoz képest 2,0 %-pontos növekedést jelent. A munkanélküliség növekedése az említett - a foglalkoztatottság nagymértékű szűkülését átélt - országokban volt a legerőteljesebb, míg Magyarországon egy év alatt 2,5%-ponttal nőtt a ráta értéke. Ez némileg magasabb növekedés az EU átlagához képest, és a Közép-Európai régióban is viszonylag magasnak számít. Európaszerte jellemző, hogy a fiatalok (25 év alattiak) és a férfiak körében jóval az átlag feletti mértékben emelkedett a munkanélküliség. Abban, hogy a gazdasági válság hatásai milyen mértékben csapódnak le az egyes országok munkaerőpiacain, különféle, a munkaerőpiacok rugalmasságát növelő, kormányzati eszközökkel is támogatott intézkedések bevezetésének és fokozott használatának is nagy szerepe van (pl. csökkentett munkaidő, átmeneti termelés-leállás, munkahelymegőrző támogatások stb.) 1 Az országok többségében megfigyelhető ez a megtörő trend, bár egyes tagállamokban pl. Hollandiában nem csökkent a foglalkoztatottság az eddig rendelkezésre álló adatok szerint.

2 értéke június (%) Munkanélküliségi ráta változása az előző év azonos időszakához képest (%-pont) EU 27 8,9 2,0 EU 15 9,0 2,0 Magyarország 10,3 2,5 Ausztria 4,4 0,8 Németország 7,7 0,4 Észtország 17,0 12,4 Spanyolo. 18,1 7,1 Íro. 12,2 6,6 Litvánia 15,8 10,7 Látvia 17,2 10,8 Lengyelo. 8,2 1,1 Szlovénia 6,1 1,7 Szlovákia 11,7 2,2 2. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása A nyilvántartott álláskeresők száma első félévnek átlagában 549,7 ezer főt tett ki. Ez 101, 4 ezer fős, 22,6%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az egy év alatti növekedés mértéke a vizsgált időszak folyamán folyamatosan gyorsult, s ez a gyorsulás csak az időszak legvégén, júniusban állt meg. Ennek oka, hogy idén a munkaerőpiacon jelentkező megszokott szezonális trendeket jelentősen átrajzolták a pénzügyigazdasági válság munkaerő-piaci hatásai, mely azzal járt, hogy a tavaszi fellendülés a munkaerő-piacon csak jóval később és kisebb volumenben következette be. Ezt csak némileg tudta ellensúlyozni az, hogy az Út a munkához program beindulása majd felfutása következtében fokozatosan nőtt a másodlagos munkaerő-piacra, támogatással elhelyezkedő álláskeresők száma. A legnagyobb növekedés a nyilvántartott álláskeresők létszámában a vizsgált félév során Közép-Dunántúlon (53,1%), Nyugat-Dunántúlon (45,8%), valamint Közép-Magyarországon (33,9%) következett be az előző év azonos időszakához képest, amely trend az elmúlt év utolsó negyedévétől fogva jellemző. A válság munkaerő-piaci hatásai ugyanis a gazdaságilag fejlettebb, kedvezőbb munkaerő-piaci helyzettel, magasabb aktivitási szinttel rendelkező régiókat érintették legelőször, és ezidáig a legnagyobb mértékben (e régiókban a legmagasabb az iparban, s különösen az exportorientált feldolgozóiparban dolgozók aránya a foglalkoztatottakon belül, mely ágazatok elsőként érzékelték a válságot). A százalékosan nagymértékű növekedés részben annak is köszönhető, hogy az alacsony abszolút számokban kisebb mértékű létszámbeli növekedés is jelentősebb százalékos emelkedést okoz. Másrészt az emelkedés jól azonosíthatóan mutatja, hogy ezen körzetekben koncentrálódtak a nagy létszámú elbocsátások is. Jól látható az is, hogy a válság negatív munkaerő-piaci hatásai mindezidáig jobban elkerülték az ország depressziós, gazdaságilag fejletlenebb térségeit, ahol az álláskeresők száma bizonyos körzetekben még csökkent is. Pontosabb azonban talán úgy fogalmazni, hogy míg az ország nyugati felén egyes területeken a gazdasági válság igen nagymértékű fordulatot hozott a munkaerő-piaci körülményekben, az ország keleti felén a körülmények továbbra is hasonlóan kedvezőtlenek. 2

3 A nyilvántartott álláskeresők számának változása az előző év azonos időszakához képest, 2008-ban és első hét hónapjában, régiónként, %. 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% -10,0% Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld A nyilvántartott álláskeresők összetétele is módosult valamelyest első félévét azon - egyébként a válság kitörése óta megfigyelhető - trend jellemzi, hogy az előző év azonos időszakához képest az átlagosnál jelentősebben a középfokú végzettségű, szakképzett álláskeresők száma emelkedik. Ez azzal van összefüggésben, hogy a válság kedvezőtlen munkaerő-piaci hatásai, a szezonális hatásoktól függetlenül, a szakképzett munkaerő által betöltött munkahelyeket érintették a legnagyobb számban. A középfokú szakképzettséggel rendelkező álláskeresők számának növekedése ráadásul területileg igen koncentráltan következett be: hat megyében valamint a fővárosban kiemelkedő mértékben nőtt a számuk. A júniusi adatokat összevetve az előző év azonos időszakával megállapíthatjuk, hogy Győr-Moson-Sopronban és Komárom-Esztergomban mintegy %-kal, Vasban és Veszprémben 80% feletti mértékben, Fejérben 71, Pest megyében 67 és Budapesten 62%-kal emelkedett a szakmunkás, szakiskolai végzettségű álláskeresők száma. Ez arra utal, hogy a nyilvántartásba belépő, munkahelyét vesztett álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása jelentősen eltér a teljes állományétól. Szintén jelentősebben emelkedett éves viszonylatban a férfi álláskeresők száma, a nőkhöz viszonyítva: 2009 I. félévének átlagát tekintve előbbiek száma 25,8%-kal, utóbbiaké 19,1%- kal emelkedett. A férfi álláskeresők száma ráadásul a válságban és annak munkaerő-piaci hatásaiban leginkább érintett megyékben nőtt a legnagyobb mértékben (pl. Győr-Moson- Sopronban a vizsgált időszak alatt 88,1%-kal, Komárom Esztergomban 91,5%-kal emelkedett a férfi álláskeresők száma. Ugyanezen megyékben, ugyanebben az időszakban a nők esetében csak fele ekkora mértékű növekedés figyelhető meg.) Az álláskeresők dinamikája országos átlagban csak kisebb különbségeket mutat a különböző korcsoportokban. Mind az 55 éven felüliek száma, mind a 25 éven aluliaké az átlagossal lényegében megegyező mértékben emelkedett egy év alatt. Ám míg előbbi korcsoport esetében az egyes régiók és megyék között nem figyelhetünk meg jelentős szórást, a 25 éven alattiak esetében földrajzilag igen eltérő a kép első félévének átlagában Győr-Moson- Sopronban 100,1%-kal nőtt a 25 év alatti álláskeresők száma az előző év azonos időszakához 3

4 viszonyítva, 102%-os volt a növekedés Komárom-Esztergomban, s 72%-os Vasban. De az átlagosnál jelentősen magasabb volt az emelkedés Fejér, Veszprém, Pest megyékben és Budapesten is. E megyékben a 25 év alatti álláskeresők száma emelkedett az adott megyére jellemző átlagos növekedési ütemhez képest a legnagyobb mértékben, ami arra utal, hogy a gazdasági válság által leginkább érintett területeken a fiatalok relatív munkaerő-piaci helyzete is kimagasló mértékben romlik. fő A nyilvántartott álláskeresők megoszlása a kapott ellátás típusa szerint június június* Rendszeres szociális segélyt/ rendelkezésre állási támogatást kap Álláskeresési segélyt kap Álláskeresési járadékot kap Nem részesül ellátásban Az álláskeresők összetétele a munkaerő-piaci részvételük szerint is átalakult júniusában a nyilvántartásban szereplő álláskeresők 28,5%-a részesült álláskeresési járadékban, további 7%-uk álláskeresési segélyben. Rendszeres szociális segélyben és rendelkezésre állási támogatásban valamivel több mint negyedük részesült (az álláskeresők közül ekkor még 8,9 ezren voltak rendszeres szociális segélyesként nyilvántartva, a többiek, 135,3 ezer fő, RÁT-ot kapott). Míg a szociális típusú ellátásban részesülő álláskeresők száma lényegében nem változott tavalyhoz képest, a járadékosok száma 77%-kal nőtt. Ez a megnövekedett belépési forgalomnak, és ezen belül a munkahelyüket vesztettek növekvő belépésének köszönhető. Egyes régiókban még ennél is nagyobb mértékben nőtt a járadékosok száma, Nyugat-, és Közép-Dunántúlon például több mint a duplájára. 3. A bejelentett állások számának alakulása első félévében a munkaügyi szervezetekhez 187,5 ezer darab állást jelentettek be a munkáltatók. Számuk hasonló időszakához viszonyítva 26,5 ezer darabbal, 12,4%-kal esett vissza. A munkapiaci körülmények nagymértékű változására utal, hogy az új munkaerőigények kisebb része, mindössze 43%-a volt a félév során nem támogatott álláshely (arányuk az egyes hónapokban 75 és 28 % között szóródott). A nem támogatott állások száma az előző év azonos időszakához képest még nagyobb mértékben 57,2 ezer darabbal, 41,5%- kal csökkent. A nem támogatott állások 24%-a (19,1 ezer darab) kapcsolódott a félév során külföldiek foglalkoztatásához. A külföldiek számára felajánlott nem támogatott állások száma 46,5%-kal, a nem külföldiek számára felajánlottaké 39,8%-kal esett vissza egy év viszonylatában. A nem támogatott munkaerőigényeket tekintve legnagyobb mértékű visszaesés a feldolgozóiparban, az építőiparban valamint a szállítás, posta, távközlés ágakban következett be. A támogatott állások száma a nem támogatottakéval ellentétben - emelkedett első félévében az előző év azonos időszakához viszonyítva (a növekedés 30,7 ezer darabot, 40,1%- ot tett ki). Ezen állások legjelentősebb része, háromnegyede közcélú állás volt. Mind a közhasznú, mind a bértámogatással betöltendő állások száma jelentősen csökkent: a 4

5 bértámogatással igényelt munkaerő száma első félévét tekintve az előző évhez képet lényegében a harmadára, a közhasznú munkáké gyakorlatilag tizedükre mérséklődött. Ez utóbbit tulajdonképpen felváltották a közcélú állások. Ám a statisztikában megjelenő számokat nagyban befolyásolja, hogy a vizsgált időszak folyamán változások következtek be a közcélú munkák kirendeltségeken történő kezelésében, s ez jelenleg sem egységes az országban. Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen első hét hónapjában bejelentett állások száma jellegük szerint, régiónként Január Február Március Április Május Június Július Nem támogatott Támogatott Ebből: közcélú Összesen Nem támogatott Támogatott Ebből: közcélú Összesen Nem támogatott Támogatott Ebből: közcélú Összesen Nem támogatott Támogatott Ebből: közcélú Összesen Nem támogatott Támogatott Ebből: közcélú Összesen Nem támogatott Támogatott Ebből: közcélú Összesen Nem támogatott Támogatott Ebből: közcélú Összesen Nem támogatott Támogatott Ebből: közcélú Mindösszesen Csoportos létszám-csökkentési bejelentések első félévének folyamán összesen 24,7 ezer főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett a munkaügyi központokhoz. A bejelentések volumene továbbra is lényegesen magasabb, mint a válság előtt, azonos időszakához viszonyítva idén az első félévben több mint 160%-kal emelkedett az elbocsátandó munkavállalók száma. A bejelentések csúcspontja márciusban volt, azóta fokozatosan csökkent a bejelentések száma, ám júliusban újra növekedésbe fordult a trend. 5

6 Az adatok a csoportos leépítések területi terjedéséről tanúskodnak. Míg az év első három hónapjában Közép- és Nyugat-Dunántúlról érkeztek a legnagyobb létszámot érintő bejelentések, addig, a második negyedévtől kezdődően ezek súlypontja fokozatosan áttevődött a Közép-Magyarországi régióra, ill. a Dunától keletre fekvő területekről is egyre többször kaptunk nagy létszámú bejelentésekről hírt. A félév összességét tekintve Közép-Magyarországról bocsáthatják el a legtöbb munkavállalót a bejelentések alapján (5,8 ezer fő), majd Közép-Dunántúl (5,3 ezer fő) és Nyugat-Dunántúl (3,8 ezer fő) következik a sorban. Míg utolsó két régióban az elbocsátandó munkavállalók 93 ill. 84%-a a feldolgozóiparból veszítheti el munkahelyét, addig Közép-Magyarországon a munkavállalók fele dolgozott csak ebben az ágazatban. Itt a pénzügyi közvetítés valamint a kereskedelem ágazata is jóval nagyobb mértékben érintett az elbocsátásokban. A létszám-leépítési bejelentések területi terjedése mellett az is jól látszik az adatokból, hogy az időben előrehaladva, a válság által először sújtott ágazatokból (járműipar, villamos gép és műszer gyártás, fémipar) egyre terjed az elbocsátások hulláma a feldolgozóipar más szektorai ill. a nem termelő jellegű nemzetgazdasági ágak felé (elsősorban a kereskedelem, szállítás, raktározás, posta, távközlés és a pénzügyi ágazat felé). 5. A pályakezdő álláskeresők munkaerő-piaci helyzete, elhelyezkedésük alakulása A pályakezdő álláskeresők száma első félévében összességében kisebb mértékben emelkedett, mint a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma. Számuk a félév átlagában 44,0 ezer főt tett ki, amely 4,7 ezer fős, 11,9%-os növekedésnek felel meg az előző évi bázishoz viszonyítva. A pályakezdő álláskeresők szám és változása eslő félévében, régiónként első félévének havi átlaga Változás 2009/ 2008 (%). Közép-Magyarország ,58% Közép-Dunántúl ,31% Nyugat-Dunántúl ,12% Dél-Dunántúl ,30% A legnagyobb mértékben azon régiókban emelkedett a pályakezdők száma, ahol az összes álláskereső körében is jelentősebb volt a létszám-növekedés, ám ezen területeken is a pályakezdők létszámának emelkedési dinamikája alatta maradt az összes álláskereső körében megfigyelt növekedési ütemnél. Észak-Magyarország ,62% A pályakezdők iskolai végzettség szerinti Észak-Alföld ,52% összetétele csak kisebb mértékben Dél-Alföld ,73% módosult, bár körükben is megfigyelhető Ország összesen ,87% az, az összes álláskereső körében megfigyelt trend, hogy az átlagosnál a szakmunkás, szakiskolai végzettséggel rendelkezők száma elemelkedett az elmúlt félév során a legnagyobb mértékben. Tovább folytatódott az, a pályakezdők körében 2005 óta jellemző trend, miszerint enyhén csökken körükben a diplomások száma. A pályakezdők elhelyezkedésére vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a félév során mind az önállóan, mind a közvetítéssel, nem támogatott munkakörökbe elhelyezkedők száma nagyobb mértékben csökkent, s ezt csak részben tudták ellensúlyozni a támogatott munkahelyekre (döntően közcélú munkákra) elhelyezkedők. 6

7 Pályakezdők elhelyezkedésére vonatkozó legfőbb adatok Időszak érintett létszáma Önállóan elhelyezkedett Közvetítéssel elhelyezkedett, támogatás nélkül Támogatással elhelyezkedett összesen félév félév Változás 2009/ 2008 kumulált adatai (%) ,5% ,7% ,8% ,3% Ezen belül Bértámogatás ,8% Közhasznú munka ,5% Bérköltség tám. munkaerőpiaci prog. keretében ,2% Közcélú munka ,6% Képzésbe került összesen ,7% Egyéb okból kikerülők esetszáma ,2% Zárólétszám ,9% Forrás: PSTAT 7