Fiúszerelem az ókori görögöknél

Átírás

1 2013 január 25. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Mérték Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 A homoszexualitás az ókori társadalmilag elfogadott kapcsolat volt. Az azonos neműek közötti nemi vonzalom alatt - amit a görögök a pederasztia szóval illettek- {...} {...} az idősebb férfinak a főként a fiatal, tizenéves fiúk iránti nemi vonzódását értjük, ami a klasszikus és az archaikus időszakban terjedt el. Néhány történész szerint eredete a beavatási szertartásokra vezethető vissza, amelyek elsősorban Kréta szigetén voltak jellemzőek. 1. oldal (összes: 5)

2 Szabályok szerint A pederasztia görög gyakorlata az archaikus időszak végén, vagyis i. e. 650 környékén került előtérbe. Egy ebből a korszakból származó krétai bronz emléktábla a görög homoszexualitás legrégebbi képi megjelenítése, a következő évszázadban azonban már Hellász egész területén megjelentek az ehhez hasonló ábrázolások. A krétai homoszexualitás egyfajta formális társadalmi intézménynek számított, amely során egy beavatási szertartás keretében elrabolták a fiatalabbik érintettet. Sztrabón szerint az ősi krétai szokás szerint az idősebb szerető (erastés) a tornacsarnokban kiválasztott egy meztelenül sportoló fiatal fiút (eroménos), akit később barátai segítségével elrabolt. Tizenéves rokonai látszólag üldözték az emberrabló szerelmest, ám mivel valójában mindezt megtiszteltetésként élte meg az érintett család ráadásul korábban be is jelentették a szülőknek a rablási kísérletet fiuk visszaszerzésért csupán komolytalan erőfeszítéseket tettek. Homoszexuálisok egy attikai vázán i. e. 550 körül Az időközben ajándékokkal elhalmozott fiúval a hagyomány szerint két hónapot töltött el egy vidéki birtokon a hős szerelmes, ahol főként vadászattal múlatták az időt. A 60 nap leteltével az idősebb férfi a szokás, illetve a törvény szerint három ajándékot adott a fiatalnak: egy felnőtté válást jelző hadiköpenyt, egy később Zeusznak feláldozandó ökröt és egy, a férfi asztaltársaságot jelképező kupát. Az érett férfivá válás szertartása Platón szerint a hadseregben is kamatoztatható volt, hiszen a szeretőket tömörítő falanx a világ legerősebb és legvitézebbül harcoló alakzatának számított. Az erastés-eromenos kapcsolat nagy szerepet játszott a klasszikus görög társadalmak szociális és oktatási rendszerében. Ezt a fajta homoszexualitást elfogadták és kultúrájuk részének tekintették a görögök, azonban a prostitúciótól mereven elzárkóztak. 2. oldal (összes: 5)

3 A beavatási homoszexualitás mellett megkülönböztethetünk még ún. gazdasági és intellektuális homoszexualitást is, amelynek társadalmi hasznuk és szerepe is volt. A köznép életében főként az előbbi fordulhatott elő, amely egy problémára adott válaszként fogható fel. A probléma igen egyszerű: az archaikus korban relatív túlnépesedés fenyegette a görög népeket. Voltak, akik új haza keresésével próbáltak kiutat találni ezt a folyamatot hívjuk gyarmatosításnak. Más népek egykézéssel próbálkoztak, míg voltak, ahol a házasodási kort igyekeztek időben kitolni. Szolón például a 35 éves kort tartotta ideálisnak a házasodásra, azonban a korabeli alacsony átlagéletkort nézve, egy 35 éves ember már igen idősnek számított. A házasságon kívüli férfi-női kapcsolatot igen súlyosan büntették, s mivel a prostitúció sem jelentett megoldást, így egyes elméletek szerint valószínűleg rákényszerültek a homoszexualitásra. Legitimáló mítoszok Az ún. intellektuális homoszexualitás főként az arisztokrácia világában volt elterjedt. A pederasztia nemcsak a nemi vágy kiélésére szolgáló testi kapcsolatot jelenthetett, hanem egy felnőtt férfi és egy fiatal fiú közötti lelki és intellektuális vonzódást is magában hordott. Az okokat itt is a társadalmi visszásságokban kell keresnünk. Az állandóan egymás mellett élő és dolgozó földművelő, alacsonyabb társadalmi rétegekben a férfi és nő közötti intellektuális szakadék nem volt olyan meghatározó, mint a magasabb társadalmi osztályokban. Az arisztokrata nők kimaradtak a közéletből, s taníttatásukra sem fordítottak túl nagy figyelmet, így a szellemi összhang a házastársaknál legtöbbször hiányzott. Mivel a szerelem lelki kiteljesedését egyik fél sem kapta meg a másiktól, így a férfi máshol kereste azt: vagy egy fiatal fiúnál, vagy a hetairáknál, akik művelt, politikai életben is jártas női prostituáltak voltak. Tőlük a nemi kielégülés mellett a szellemit is megkapták, ám kevesen tudták megfizetni őket. A homoszexualitásra egyébként a hetairák üzleti szempontból is igen féltékenyen tekintettek. 3. oldal (összes: 5)

4 Ganümédész és Zeusz A homoszexualitást az ókoriak a mitológiájukban is megerősítették, s legitimálták. A mítosz szerint a szerelméért, Eurüdikéért az alvilágba lemerülő legendás dalnok, Orfeusz Hádész otthonából visszatérve ajándékozta meg az embereket a saját nemük iránti szerelemmel. Mindez ugyanakkor az olümposzi istenek számára sem volt ismeretlen. A hűséget hírből sem ismerő Zeusz kicsapongásainak céltáblája egyik alkalommal egy pásztorfiú, Ganümédész volt, akit sas képében rabolt el, majd tett magáévá. A villámok ura az ifjút felvitte magával az Olümposzra, s az istenek pohárnokává tette. Robert Graves ókorkutató szerint a mítosznak nagy volt a népszerűsége, mert vallási alapon igazolta a férfiak fiúk iránt érzett vágyát. mult-kor.hu Tweet 4. oldal (összes: 5)

5 (adsbygoogle = window.adsbygoogle []).push({}); Ajánló 5. oldal (összes: 5)