AZ ENERGIASZEGÉNYSÉG KOCKÁZATI TÉNYEZŐINEK VIZSGÁLATA ÉPÜLETMECHATRONIKAI ESZKÖZÖKKEL

Átírás

1 AZ ENERGIASZEGÉNYSÉG KOCKÁZATI TÉNYEZŐINEK VIZSGÁLATA ÉPÜLETMECHATRONIKAI ESZKÖZÖKKEL INVESTIGATION OF THE ENERGY POVERTY RISK WITH BUILDING MECHATRONICS TÓTH NÓRA, DR. SZEMES PÉTER T. Tóth Nóra kutató, Dr. Szemes Péter T. főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Villamosmérnöki és Mechatronikai Tanszék Kivonat: Napjainkban az energiaszegénység problémája egyre sűrűbben előforduló jelenség, melynek megoldása komoly és sürgető feladat. Bár nincsen konkrétan meghatározott definíciója, mégsem szabad szimplán szociális kérdésként kezelni az energiaszegénység problémáját. Az energia hatékonyságának szociológiai megközelítése (energiaszegénység) a Debreceni Egyetem Műszaki Kar Épületmechatronikai Kutató Központjának egy új kutatási iránya, ahol lehetőség van azon műszaki mérési és elemzési technikák kifejlesztésére, amely segít feltárni az energiaszegénység kockázatát. Ezen új kutatási irány célja, hogy megfeleljünk annak az uniós elvnek, miszerint az energiahatékonyság problematikája nem csak műszaki, hanem társadalmi probléma egyszerre. Kulcsszavak: energia, energiahatékonyság, energiaszegénység Abstract: Nowadays, the problem of energy poverty is a more and more frequent occurrence and its solution is a serious and urgent task. Energy poverty is closely related to the poor energy performance of residential stocks. Energy poverty is simultaneously an energetic and social question, due to involving households having bad energetic parameters. Because of bad efficiency, the energy costs are high related to earnings. It is not able to enhance the energy efficiency of buildings. Financial supports for endangered layers should contain measures to increase energy efficiency and decrease energy consumption. However, the concept of energy poverty is applied to social groups, like families or communities. In this paper, we extended the concept of energy poverty to SME (small and medium-sized enterprises). The paper introduces the concept and the risk of energy poverty and the technology of measuring those risks. Keywords: energy; energy efficiency; energy poverty. 1. AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI BERUHÁZÁSOK FONTOSSÁGA Nem csak hazánkban, vagy az Európai Unióban, hanem a világ többi részén is megfigyelhető, hogy fokozatosan leépülőben van a fosszilis energiahordozókra (kőszén kőolaj, földgáz) épülő gazdaság. Számítások szerint a kőszén, és kőolajkészletek már vészesen kimerülő félben vannak, és még körülbelül évig tudják biztosítani a világ energiaszükségletét. Emiatt, valamint a klímaváltozások következtében, a politikai döntéshozók olyan célokat, programokat dolgoznak ki és indítanak, melyek a megújuló energiák (szélenergia, vízenergia, napenergia, biomassza, geotermikus energia) hasznosítását, az energia hatékony felhasználását, az energiával való takarékosság megvalósítását tűzi ki célul. Jelenleg az Unió klímapolitikájának központi eleme az EU Éghajlatváltozás és Energia Csomagja - az ún célok amely harmadik céljaként az elsődleges energiahasználat 20%-os csökkentését tűzte ki, az energiahatékonyság növelésén keresztül. Korábbi két célja pedig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése 20%-ra és az EU energiafogyasztásában a megújuló energiaforrások arányának növelése 20%-ra [1]. Az energiakrízis hatásainak mérséklése állami és önkormányzati szinten is számos lehetőség adódik.

2 Állami beavatkozás lehetőségei: (1) Az energiahatékonyság fokozása, új energiaforrások használatát ösztönző jogszabályi háttér megteremtése és ösztönző rendszer kialakítása, (2) Az energiaellátás javítására, új hatékonyabb energiahasznosításra irányuló kutatások fokozottabb támogatása, (3) Energiahatékony termelőeszközök, épületek fejlesztése, (4) Az energia hatékonysággal kapcsolatos új ismeretek széleskörű megismertetése a lakossággal. Önkormányzati beavatkozás lehetőségei: (1), Energiahatékonyságot javító vállalkozások betelepülésének szervezése, (2) A települések energia önellátásának javítása, az autonóm ellátás megszervezése[2]. Az elmúlt évtizedek energiahatékonysági politikáinak mozgatórugói az energiafogyasztás növekvő költsége, a fosszilis energiahordozók készleteinek kimerülése és az emberi tevékenységnek a globális éghajlatváltozásra gyakorolt hatása. Az Európai Unió a kohéziós forrásokon keresztül 2000 óta közel 5 milliárd EUR összegben társ finanszírozta a tagállamok energiahatékonysági intézkedéseit. Az Európai Bizottság és a tagállamok közösen felelnek az alapok hatékony és eredményes pénzgazdálkodásáért [3]. A gazdasági válságból való kilábalás folyamatát lassíthatja az alacsony energiahatékonyság, amely a legkisebb költséggel és a legnagyobb társadalmi és éghajlatvédelmi haszonnal az épületek energiatakarékos, fenntartható felújítása révén javítható [4]. Ezen energiahatékonysági beruházásoknak, programoknak a jelentősége az energiaszegénység felszámolásában jelentős. Ugyanakkor a január 1-től bevezetett rezsicsökkentés, melynek során 10 %-kal csökkent a lakossági gáz-, villamosenergia-, illetve távhő ára Magyarországon, csökkentheti az energiahatékonysági beruházások terjedését. Az alacsonyabb rezsi-ár ugyanis pazarló fogyasztásra és a takarékosságot szolgáló beruházások elhalasztására ösztönöz. Közgazdaságtanilag meghatározott fogalom ugyanis, hogy az alacsony ár ösztönzően hat a fogyasztásra, azaz a rezsiköltség-csökkentések nem csökkentik a felhasználást és nem javítanak az energiahatékonyságon sem. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) felmérései szerint ma az energetikai felújítást tervezők 40 százaléka azért fogna felújításba, hogy csökkentse a rezsit [5]. Bart István, a MEHI igazgatójának véleménye szerint, az új energiahatékonysági irányelv következtében 2014-től évente 1,5 százalékos fogyasztáscsökkentést kellene elérni a fogyasztók körében. Ha azonban az árcsökkentések következtében a szolgáltatók puszta fennmaradása is kérdésessé válik, akkor várhatóan nem fordítanak majd túl sok figyelmet az ügyfeleik fogyasztásának csökkentésére. Így tehát a bizonytalanság az árak terén oda vezet, hogy nem fejlődik ki az energiahatékonyságnak, mint szolgáltatásnak a piaca [5]. Az energiaszegénység kezelése az Európai Unió országaiban mindenhol tartalmaz energiahatékonyságot növelő, valamint energiafogyasztást csökkentő intézkedéseket (felújítások, korszerűsítések támogatása, felvilágosítás, szemléletformálás), melyek az energiaszegénység kialakulását igyekeznek megelőzni [6]. Az intelligens energiahálózatok kiépítésének programja is egy ilyen jellegű intézkedés, mely lehetővé teszi, hogy a fogyasztók ellenőrizhessék és szabályozhassák egyedi energiafelhasználásukat, így hozzájárulva egy olyan energetikai rendszer megvalósításához, amely kevesebb szénfelhasználással jár. Az Európai Bizottság a primerenergia-felhasználás csökkentésére irányuló célkitűzései elérése érdekében javasolja, hogy ezeket a hálózatokat teljes mértékben használják ki. A Bio Intelligencia c. európai tanulmány szerint ezen hálózatok használata az alábbiakat tenné lehetővé: (1) az EU energiaágazata éves primerenergia-fogyasztásának csaknem 9%-kal történő csökkentése 2020-ig; (2) új munkahelyek teremtése; (3) további gazdasági növekedés eredményezése [7]. Ez az új rendszer még nem található meg Magyarországon, ugyanakkor a magyar épületállomány rendkívül alacsony energiahatékonysággal bír. Magyarország, az EU átlag éghajlatához viszonyított lakossági energiafogyasztásban az EU 27 országából a tíz legmagasabb között van [8]. Az

3 energiahatékonyságot növelő beruházások tehát nagyban hozzájárulnak az energiafüggés és energiaszegénység megoldásához. 2. ENERGIASZEGÉNYSÉG FOGALMI MEGHATÁROZÁSA Az utóbbi pár évben egyre többet hallhatunk az energiaszegénységről, mint növekvő problémáról, mely fenyegető következményekkel jár. Az energiaszegénység először a as években került elő, mint súlyos társadalmi probléma [9]. Energiaszegénységről akkor beszélünk, ha egy személy, vagy háztartás nem tudja megfelelő szinten fűteni otthonát, vagy nem tudja igénybe venni az energiaszolgáltatásokat, ami abban is meggátolja, hogy kielégítse alapvető szociális és kulturális szükségleteit. Általában úgy határozzák meg, hogy ahol a jövedelem 10%-ánál többet kell az otthon melegen tartására fordítani, ott energiaszegénységről van szó [10]. Az energiaszegénységnek a nemzetközi szakirodalomban többféle meghatározása létezik. Az a közös bennük, hogy egy háztartást akkor tekintenek energiaszegénynek, ha az nem képes megfelelő szintre fűteni lakását, illetve bevételeinek egy meghatározott százalékánál többet költ energiaszámláira. A fűtés megfelelő szintjét a World Health Organization 21 C-ban állapítja meg a nappaliban és 18 C-ban a többi helyiségben[16]. Hogy mit sorolunk az energiakiadások közé és mennyi az a meghatározott százalék, ami felett a háztartás energiaszegény, az definíciónként változik. Széles körben elterjedt a 10%-os arányszám használata, melyet Brenda Boardman állapított meg 1991-ben, s melyet a hivatalos Egyesült Királyságbeli definíció is követett. Ezt az arányt a későbbiekben azonban többen kétségbe vonták [16]. Ezeken kívül egyes definíciók említik még a háztartás összetételét (idős, egyedülálló, gyermekes szülők, stb.) az építési szabványokat (szigetelési, fűtési szabványok), az épület elhelyezkedését (városi, vidéki) és kihasználtságát [11]. Az energiaszegénység szempontjából a nemzetközi irodalom szerint leginkább veszélyeztetett rétegek az idősek (főleg az egyedülállók), betegek (különösen a hosszú távú betegségben szenvedők) és az egyedülállók [12]. Az energiaszegénység hatásai közt szokás említeni fizikai (főként légzőszervi) és mentális (szorongás, elszigeteltség érzése) megbetegedéseket, az épületek állapotának drasztikus romlását valamint az ezzel együtt járó fokozódó CO2 kibocsátást - és a háztartások megnövekedett adósságát [13]. A European Fuel Poverty and Energy Efficiency (EPEE) projekt öt európai országban (Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország, Belgium, Franciaország) vizsgálta meg az energiaszegénység helyzetét. A projekt alapján napjainkban az energiaszegénység körülbelül millió embert érint Európában és ez a szám a kedvezőtlen gazdasági körülmények hatására (pénzügyi és gazdasági válság, bérek csökkenése, energiaárak emelkedése) a közeljövőben tovább nőhet [9]. Először az Egyesült Királyságban ismerték fel az energiaszegénység problémájának jelentőségét. A 2001-ben kiadott UK Fuel Poverty Strategy 2010-re kitűzött céljait (az energiaszegénység megszüntetése a védelemre szoruló háztartások közt) nem sikerült elérnie, ezért új célját (az energiaszegénység teljes megszüntetése) 2016-ra tűzték ki. Magyarországon csak az utóbbi években indult el a kérdéskör kutatása. Az Energiaklub elsőként készített összefoglaló elemzést a magyarországi lakossági energiaárak állami támogatásáról valamint tanulmányozta az energiaszegénység kezelésének eszközeit az Európai Unió államaiban [14]. Az energiaszegénységet nem szabad csupán szociális kérdésnek tekinteni, mert ezzel nem segítjük elő annak megoldását. Az energiaszegénység egyszerre energetikai és szociális, azaz társadalmi probléma, hiszen azokról a háztartásokról van szó, amelyek rossz energetikai jellemzőkkel bíró épületben laknak. A rossz hatékonyság miatt magasak az energiaköltségeik a jövedelmükhöz képest, így nem képesek javítani az épület energiahatékonyságán. Negatív gazdasági hatásain túl (elszegényedés, eladósodás) súlyos egészségügyi problémákat is okozhat (pl. légúti megbetegedések, asztma, szív és érrendszeri panaszok, magas vérnyomás,

4 vagy akár a rák.) [8]. Az energiaszegénység kialakulásáért az alábbi négy kockázati tényező felel: alacsony jövedelem (akár abszolút szegénység) magas energiaárak (esetleg az, hogy a fűtéshez valaki kénytelen drága energiát, pl. elektromos áramot használni) az otthonok alacsony energiahatékonysága (rossz szigetelés, elavult fűtési rendszer) alacsony lakósűrűség (az Egyesült Királyságban végzett kutatás szerint a legnagyobb energiaszegénységben az átlagosnál nagyobb lakásban, tanyasi környezetben magányosan élők éltek) Az energiaszegénység tehát a szegénység kontextusában jelenik meg [15]. 3. AZ ENERGIASZEGÉNYSÉG MÉRÉSE Az energiaszegénység méréséhez érdemes egy meghatározott épületet vizsgálni és monitorozni, annak érdekében, hogy kiderüljön, a valóságban mennyi energiaköltséget tudnak megtakarítani a háztartások az épületgépészeti, épületmechatronikai rendszerének hatékonyabbá tételével. Az Épületmechatronikai Kutató Központban történő vizsgálatokkal ezen javaslat megvalósítható. Az épületmechatronikai vizsgálatok három szinten valósulnak meg: (1) Tájékozódási szint: Számlák, dokumentumok (például alaprajzok) felhasználásával használunk fajlagos mutatókat, (2) Üzemeltetési szint: Energiahatékonyságot az üzemeltetési szokások megváltoztatásával érjük el. Energetikai fogyasztási szokásokat mérünk, melyek alapján határozzuk meg az üzemeltetési szokásokat, (3) Beruházási szint: Energiahatékonyságot az épületgépészeti, - épületautomatizálási rendszer strukturális átalakításával érjük el. Az Épületmechatronikai Kutató Központban különböző beruházások vizsgálatra van lehetőség [17]. A háztartások energiahatékony vizsgálata mindhárom szinten vizsgálható. Technológiai szempontból az 1. szint a legalkalmasabb. Ha az 1. szintet automatizáljuk, akkor egy gyors teszttel képesek leszünk kiszűrni a veszélyeztetett csoportokat. A statisztikai módszerek ugyanakkor elfedik a részleteket, egyediséget. Szükség lenne emiatt olyan technológiai rendszerre, amely a három szint valamelyikét lokálisan tudja vizsgálni. Az Épületmechatronikai Kutató Központ mérési technológiájával felügyeli és fejleszti az épületenergetikai jellemzőit a 2002/91/EC irányelv alapján. A rendszer a Zigbee alapú vezeték nélküli szenzor rendszert foglalja magába, amely épületben van telepítve hőmérséklet, hőáramlás, gáz-villamosenergia fogyasztás mérése céljából. A kapott adatokat a Decision Support System dolgozza fel, amely (1) kiszámolja az aktuális energia hatékonyságot, (2) felújítási tervet és költségvetést generál, és (3) kiszámolja a megtérült beruházási összeget [17]. Hasonló technológiát használunk az Épületmechatronikai Kutató Központban. Az elérhető, hivatalos magyarországi statisztikai adatok tehát nem kellően részletesek ahhoz, hogy az energiaszegénység problémáját behatóbban lehessen vizsgálni. Ugyanakkor a NegaJoule2020 kutatási projektben végzett kutatások, mely az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ alá tartozott, a hazai lakóépület-állomány energetikai jellemzőinek feltérképezésére és az energiahatékonysági potenciál felmérésére irányult, már tartalmaz részletes adatokat. Adatfelvételük ugyanis a háztartások jövedelmi helyzetére vonatkozóan is tartalmazott kérdéseket, amely lehetőséget ad az energiaköltségek és a bevételek viszonyának vizsgálatára. A több száz elkészült energetikai mintaszámítás pedig a különböző épülettípusok energiafogyasztásával kapcsolatban biztosít információkat [9]. A felmérés szerint, a bevallott jövedelmi és kiadási adatok alapján, az energiaszegénynek mondható háztartások leginkább a községekben, a családi házas illetve falusias környékeken, családi házban lakóháztartások közül kerülnek ki, elsősorban a nagyobb alapterületű lakásokból. Az egy fős és nyugdíjas illetve munkanélküli családtaggal rendelkező háztartások nagyobb arányban vannak jelen az energiaszegény háztartások között, mint a teljes mintában [9].

5 3.1. Jó gyakorlatok az energiahatékonyságért Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma (DOE) által létrehozott Épülettechnológiai Program célja, hogy piacképes, zéró energiafelhasználású épületeket hozzon létre 2025-re. Ezen cél megvalósítása érdekében a DOE laboroknak együtt kell működnie az építőiparral. Energiamodelleket fejlesztenek kereskedelmi épületek számára, kezdő lépéseket szolgálva az energiahatékonysági kutatásokhoz. Ezen modellek közel realisztikus épületeket és tipikus konstrukciós gyakorlatokat reprezentálnak. A referencia épületmodell 16 épülettípust fed le és 16 egyesült államokbeli területeken [18]. A referencia épületek modelljeit, energiahatékonysággal kapcsolatos mérési eredményeit a DOE kereskedelmi épületekhez használják fel, hogy új technológiákat, optimalizált kivitelezést kutathassanak, irányíthassák a világítást, nappali fényt, szellőzést és a belső levegő minőségét. A DOE az Épület Energiakód Programja és PNNL ezen modelleket használja fel az ASHRAE Szabvány új verziójának fejlesztő-elemző támogatáshoz [18]. Több jó gyakorlatot is találhatunk az Európai Unióban is. Angliában például áprilistól márciusig a Warm Front nevű projekt keretén belül energiahatékonysági beruházások történtek háztartások széles körében. A szegény háztartások 100%-os támogatást kaptak a fűtéshez és a fűtés korszerűsítéséhez max fontot kaphattak, továbbá számos háztartásban végeztek hőszigetelést [20]. A FinSH (Financial and Support Instruments for Fuel Poverty in Social Housing) projekt során az energiaszegénység csökkentését szolgáló pénzügyi, illetve egyéb energiahatékonysági megoldások vizsgálatát végezték a bérlakás szektorban. A projekt 30 hónapos időtartama alatt (2007. december május) az 5 résztvevő országban (Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország, Németország, Lengyelország) vizsgálták az energiaszegénység helyzetét, valamint a csökkentésére irányuló helyi, vagy országos szinten rendelkezésre álló törvényi és pénzügyi eszközöket [19]. Az energiaszegénység magyarországi mérésének meghatározását írta le Sergio Tirado Herrero és Prof. Diana Ürge-Vorsatz a tanulmányukban [8]. Ebben ismertették az energiaszegénység három megközelítési szintjeit (hőmérsékleti, költségalapú, konszenzuális), valamint az energiaszegénység kvantitatív mérési lehetőségeit (energiaárak és háztartások jövedelemforrásai, a lakásállomány energetikai teljesítménye, a kiadási megközelítésen alapuló mérések, konszenzuális megközelítésen alapuló mérések, az energiaszegénység egészségügyi hatása: többlet téli halandóság (EWM) és morbiditási hatások). Az alábbiakban bemutatásra kerülnek röviden ezen mérési meghatározások. Az energiaszegénység megközelítési szintjei: (1) Hőmérsékleti: arra törekszik, hogy felmérje azokat a háztartásokat, amelyek nem képesek kielégítő fűtéssel ellátni magukat. Konkrét mérési eredményekkel szolgál, de sok gyakorlati nehézséggel jár, (2) Költségalapú: elterjedtebb megközelítés, amely energiaszegénynek tekint minden háztartást, melyben az energiaköltségek a nettó jövedelemnek egy bizonyos százalékát meghaladják, (3) Konszenzuális: ez a megközelítés arra tesz kísérletet, hogy az energiaszegénységet átfogóbb részleteiben ragadja meg. Az energiaszegénység indikátoraiként veszi számításba a háztartások bizonyos hátrányos tulajdonságait, illetve egyes cikkek, szolgáltatások hiányát (például a nyirkosság jelenlétét vagy a központi fűtés nemlétét), hiszen ezek a társadalom által széles körben elismert szükségletek nélkülözését jelentik. Az energiaszegénység kvantitatív mérési lehetőségei: 1. Energiaárak és a háztartások jövedelemforrásai: A tanulmány vizsgálatai megállapították, hogy a közötti időszakban, az energiahordozók árának és a háztartások fő bevételi

6 forrásainak (bérek és nyugdíjak) aránya nem emelkedett arányosan, az energiahordozók árai jóval nagyobb ütemben növekedtek. 2. A lakásállomány energetikai teljesítménye: Az ODYSSEE adatbázisból nyert adatok szerint Magyarország, az otthonok m2-enkénti energiafogyasztását tekintve, az első tízben található az EU-27-ek között. A 2000 és 2007 közötti átlagot számolva a magyar lakások fogyasztása 11%-kal volt magasabb, mint az EU-27-ek átlaga. A tanulmány szerint, míg a magyar lakásszektor az egyik leginkább energiaigényes az EU-ban, ezzel szemben az energiahatékonyságban 2000 óta nem zajlott le számottevő fejlődés, épp ellenkezőleg. Ennek főleg az az oka, hogy mesterségesen alacsonyan tartották a magyarországi energiaárakat és a háztartásoknak nyújtott támogatásokat is számos kritika érte, mert kevés ösztönzést nyújtanak az energiahatékonyságba való befektetéshez [21]. 3. A kiadási megközelítésen alapuló mérések: A tanulmány szerint megbecsüljük a háztartások energiafogyasztásra fordított kiadásainak arányát a bevételekhez viszonyítva. Ha ez összekapcsolódik egy határértékkel (ami a nettó jövedelem 10%-a, vagy annál több, ahogy azt Boardman először javasolta, 1991) és a háztartásokból reprezentatív minta áll rendelkezésünkre, akkor megbecsülhetjük, közülük hányan szenvednek energiaszegénységben. A tanulmány vizsgálatai megállapították, hogy a magyar lakosság által használt számos energiahordozó közül a villamos energiára fordított kiadások voltak a legmagasabbak. Az energiaszegénység leginkább a társadalom szegényebb tagjait sújtja. Régiók szerinti bontásban, a keleti országrészben (Észak Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld) mutathatók ki a legnagyobb százalékos arányú energiakiadások. A háztartástípusok szerinti felosztásban a bevételekkel szemben legnagyobb arányú energiakiadásokkal az egytagú, gyermek nélküli háztartások (14%) és általában a gyermek nélküli háztartások (11%) rosszabbul szerepelnek, mint a gyermekesek (9,6%). A háztartás vezetőjének életkora szerint, a legnagyobb energiakiadások (12% és a fölött) azokat a háztartásokat terhelik, melyeknek feje 65 éves vagy annál idősebb. 4. Konszenzuális megközelítésen alapuló mérések: A konszenzuális megközelítés olyan alapvető javak (pl. megfelelő fűtési berendezés) vagy a háztartás létfontosságú jellemzőinek (pl. nyirkosságmentes falak) számbavételére törekszik, melyeket a társadalom szükségletként észlel, és hiányukat az energiaszegénység indikátorának tekinthetjük. Ez alapján megkülönböztetünk két szubjektív (Az otthon megfelelő fűtésére való képesség hiánya, Közüzemi tartozások) és egy objektív konszenzuális indikátort (Szivárgó tetők; nyirkos falak, padlók és alapzatok; ablakkeretek és padlók rothadása). Az otthon megfelelő fűtésére való képesség hiánya A teljes magyar lakosságnak átlagosan 14,7%-a (a 6. legmagasabb adat az EU-27-ek között) nem engedhette meg magának, hogy otthonát megfelelően melegen tartsa a e időszakban. Közüzemi tartozások A ig terjedő időszakban Magyarország, ahol a lakosságnak átlagosan 16,7%-a (mintegy 1,65 millió ember) halmozott fel tartozást közüzemi számláin11, ezen indikátor szerint harmadik volt az EU-27-ek között. A magyar háztartástípusok a leginkább érintettek megint azok, melyeknek jövedelme az átlagkereset 60%-a alatt van és közöttük is legfőképp azok, amelyek gyermeket nevelnek. Szivárgó tetők; nyirkos falak, padlók és alapzatok; ablakkeretek és padlók rothadása A nem megfelelően karbantartott lakhelyeken élők aránya 2005 óta lényegesen nagyobb ütemben csökkent Magyarországon, mint a többi új EU-tagállamban, és 2007-re majdnem elérte az EU-27- ek szintjét és 2007 között az átlagjövedelem 60%-a alatti bevételből élő magyar háztartások 40,7%-a lakott rosszul karban tartott. Háztartástípusok szerint tekintve az egyszemélyes háztartások rosszabb állapotú lakásban élnek. 5. Az energiaszegénység egészségügyi hatása: többlet téli halandóság (EWM) és morbiditási hatások: Magyarországon 1995 és 2007 között átlagosan tal többen haltak meg a téli (azaz

7 decembertől márciusig tartó), mint a nem téli (azaz augusztustól novemberig és áprilistól júliusig tartó) időszakban. A legtöbb téli elhalálozás a 40 évesnél idősebb korosztályt érinti (főként a 60 évesnél is idősebbeket). 4. ÖSSZEFOGLALÁS Új technológiai háttérre van szükség az energiaszegénység kockázati tényezőinek vizsgálatához. Szociológiai nézőpontból (is), az energiaszegénység egy alig kutatott probléma Magyarországon és Európában egyaránt. Ebből kifolyólag, további kutatások szükségesek az energiaszegénység fogalmának pontos meghatározásához és annak méréséhez. Ezen a probléma egyszerre társadalmi, és energiapolitikai kérdés. Bár a kormány bevezette a 10%-os rezsicsökkentést, ezek a megoldások időszakosak, ráadásul az alacsonyabb rezsi-ár pazarló fogyasztásra és a takarékosságot szolgáló beruházások elhalasztására ösztönöz. Közgazdaságtanilag meghatározott fogalom ugyanis, hogy az alacsony ár ösztönzően hat a fogyasztásra, azaz a rezsiköltségcsökkentések nem csökkentik a felhasználást és nem javítanak az energiahatékonyságon sem. Mivel az energiaszegénység legfőbb oka az alacsony energiahatékonyságú épületek, ezért érdemes vizsgálni és felügyelni egy olyan meghatározott épületet, amelyben azt mérik, hogy hatékony épületgépészeti és épületmechatronikai rendszerrel hogyan és mennyi energiaköltség takarítható meg (háztartásokat tekintve). Tehát az energiafogyasztási szokások és az energiaszegénység között összefüggés van. Ezen összefüggés elemeit kívánom megvizsgálni. Köszönetnyilvánítás TÁMOP A-11/1/KONV Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával HURO-0901/028/ E-Laboratory Practical Teaching for Applied Engineering Sciences HURO/0802/155_Af Romanian Hungarian R&D Platform For Ntelligent Building Research Projects Support HURO-0901/179/ Crossborder Development and Implementation of a Master Program in Advanced Mechatronics Systems. 5. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Az Európai Közösség Bizottsága by Europe's climate change opportunity. Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions. COM(2008) 30 final. Brussels, [2] Prof. Tamás, János, Prof. Blaskó, Lajos, MSc szintű gazdasági tevékenységre felkészítő ismeretkörök tananyagfejlesztése Környezettechnológia ismeretkörben Debreceni Egyetem. Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma. echnologia.docx [3] Európai Számvevőszék, Európai uniós energiahatékonyság: A beruházási célokat nem sikerült megvalósítani, az átlagos megtérülési idő több mint 50 év (szélsőséges esetben akár 150 év is lehet). Sajtóközlemény, Luxembourg, január 14. [4] Új Széchenyi Terv, Zöldgazdaság-fejlesztési program, 2011, 131. oldal. [5] Nagy Bálint, A közműszámla lehet a jövő ingyenhitelének fedezete, január.

8 html?utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_campaign=portfoli obox [6] Fellegi Dénes, Vizsgálat és javaslatok az energiaszegénység és az energiaárak állami támogatásának kérdéskörében, Budapest, január, ENERGIAKLUB. [7] Commission Recommendation of 9 March 2012 on preparations for the roll-out of smart metering systems. [8] Sergio Tirado Herrero, Prof. Diana Ürge-Vorsatz, Energiaszegénység Magyarországon: első értékelés (Fuel poverty in Hungary: a first assessment), Közép Európai Egyetem, Budapest, /employment-impactsofenergyefficiencyretrofits.pdf [9] Fellegi Dénes, Fülöp Orsolya, Szegénység Vagy Energiaszegénység? Az energiaszegénység definiálása Európában és Magyarországon, Budapest, január,energiaklub. [10] Fellegi Dénes, Energiaszegénység Helyzetkép az Európai Unióban, Budapest, augusztus, Energiaklub. [11] Fuel Poverty Explanatory Note. [12] Tackling Fuel Poverty in Europe Recommandations Guide for Policy Makers, European Fuel Poverty and Energy Efficiency -EPEE, [13] European Fuel Poverty And Energy Efficiency,Wp2 D5 Diagnosis of causes and consequences o fuel poverty in Belgium, France, Italy, Spain and United Kingdom [14] Fellegi Dénes, Fülöp Orsolya, Szegénység Vagy Energiaszegénység? Mi az energiaszegénység? Energiaszegénység a világban és Magyarországon, Budapest, 2011,Energiaklub [15] Koltai Luca, Kihűlés és fagyhalál. Gyorsjelentés, Habitat for Humanity, Budapest, [16] Kalmár F; Kalmár T; Csáki I; Husi G, Interrelation between ACH and air temperature distribution in a room, ROOMVENT 2009: Proceedings of the 11th International ROOMVENT Conference. Busan, South [17] P. T. Szemes, Zs. Baranyai, J. Hamar, M. Zoltai, Energymon : Development of Wireless Sensor Network Based Decision Support System to Monitor Building Energy Performance, pp IEEE/ASME International Conference on Advanced Intelligent Mechatronics (AIM 2011) Budapest, 3 7 July 2011 [18] M. Deru, K. Field, D. Studer, K. Benne, B.Griffith, P. Torcellini, B. Liu, M. Halverson, D. Winiarski, M. Rosenberg, M. Yazdanian, J. Huang, D. Crawley, U.S. Department of Energy commercial reference building models of the national building stock National Renewable Energy Laboratory, Colorado, [19] M.-A. Quadrio, Financial and Support Instruments for Fuel Poverty in Social Housing (FINSH), Intelligent Energy Europe, [20] R. Armstrong, The Warm Front Scheme Annual Report 2009/10., warm-front-annual-report pdf [21] Fülöp Orsolya, Ösztönzött pazarlás - Lakossági energiaárak állami támogatása Összefoglaló elemzés. Energia Klub, Budapest,