TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 10/2004. (IV. 20.) Kt. rendelete

Átírás

1 TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV. 20.) Kt. rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL ÉS A VAGYONHASZNOSÍTÁS SZABÁLYAIRÓL 1 (módosítással egybefoglalva és lezárva: december 13.) Tapolca Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, évi LXV. törvény 79. -ának b) pontja, valamint a 80. (1) bekezdése alapján. az ott biztosított felhatalmazás szerint figyelembe véve az Államháztartásról szóló, évi XXXVIII. törvény 108. (1) és (2) bekezdésében, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló, évi XXXIII. törvény rendelkezéseit az alábbi rendeletet alkotja az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről: A rendelet célja A város fejlődésének elősegítése, a jelenlegi hasznosítatlan ingatlanok gazdaságos hasznosítása, az önkormányzat feladatainak eredményes ellátása érdekében a saját bevételek növelése, a foglalkoztatási gondok enyhítése. I. FEJEZET Az önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása Az önkormányzat vagyona, a rendelet hatálya 1. (1) E rendelet hatálya kiterjed Tapolca Város Önkormányzatának vagyonára. (2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon: a) az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona, b) az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok, értékpapírok és gazdasági társaságokban lévő részesedések. (3) Az önkormányzati vagyon nyilvántartása: - az ingatlanvagyon-kataszterben, - az értékpapír-nyilvántartásban, - az üzemeltetésre átadott vagyon-nyilvántartásban - a gazdasági társaságokban lévő részesedések nyilvántartásában, 1 Hatályba lépés napja: június 1.

2 - az önkormányzati vagyonbiztosításhoz elkészült ingóság-nyilvántartásban valósul meg, mely nyilvántartások a rendelet függelékét képezik. 2. A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére, ezeket külön önkormányzati rendeletek szabályozzák. 3. Az önkormányzati vagyon áll: a) a törzsvagyonból, valamint b) az egyéb vagyonból. Az önkormányzati vagyon csoportosítása 4. (1) Az Önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján: a) forgalomképtelen, b) korlátozottan forgalomképes, c) forgalomképes. (2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba be nem vihető. (3) Indokolt esetben elsősorban városrendezési érdekből a Képviselő-testület egyedi határozatával eltérhet és külön jogszabály alapján lefolytatott, - telekrendezési eljárásban az adott vagyontárgy jellegét megváltoztathatja, korlátozottan forgalomképes, illetőleg forgalomképes vagyonná nyilváníthatja. (4) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitel, egyéb hasznosítás (bérbeadás) feltételeit törvény, illetőleg e rendelet határozza meg. (5) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet. 5. Az Önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes. 6. Az Önkormányzat egyéb vagyoni körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak. Az önkormányzat törzsvagyona 7. Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják. 8. Az önkormányzati törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv. ) és e rendelet állapítja meg. Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát az alábbi vagyonelemek jelentik: a) az Ötv. alapján : - helyi közutak és műtárgyaik, - közterek, (köz) parkok,

3 - vizek és közcélú vízi létesítmények, b) a Képviselő-testület egyedi döntése alapján: - köztéri szobrok és műalkotások - temetők 9. (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát az alábbi vagyonelemek jelentik: a) az Ötv. alapján: - közművek kiemelt jelentőséggel a víziközművek, - intézmények (épületei), középületek, (művelődési, oktatási, egészségügyi, sport, igazgatási és egyéb önkormányzati feladatok ellátását biztosító intézmények működéséhez szükséges ingatlanok), - műemlékek, - védett természeti területek, b) a Képviselő-testület egyedi döntése alapján: - Csordás-kúti kommunális hulladéklerakó telep - Piroscser-i szennyvíziszap ártalmatlanító telep - Városi Sporttelep és létesítményei - Városi Rendezvénycsarnok - muzeális gyűjtemény. (2) A korlátozottan forgalomképesség az egyes vagyonelemek vonatkozásában az alábbiakat jelöli: a) Közművek: A közművek nem idegeníthetők el, nem megterhelhetők. A közművek működtetési jogát koncessziós, vagy működtetési szerződés keretében lehet átengedni. Az Önkormányzat a kötelező feladatát képező távhőszolgáltatás működéséhez szükséges vagyont az általa alapított, s benne többségi tulajdonnal rendelkező gazdasági társaságra bízza. E vagyonnal a közüzem ha jogszabály másként nem rendelkezik- önállóan gazdálkodik. b) 2 Intézmények, középületek: Az intézmények és a középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásához szükséges korlátozottan forgalomképes vagyonelemek megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, használatba, vagy bérbeadásáról, illetve más módon történő hasznosításáról, továbbá gazdasági vagy közhasznú társaságba való beviteléről, - a lakások és helyiségek bérletéről szóló 28/2004. (VI.29.) Kt. rendelet 4. -ban foglalt kivételek figyelembevételével ,- Ft, azaz Húszmillió forint értékhatárig a polgármester ,- Ft, azaz Húszmillió forint értékhatár felett a Képviselő-testület dönt. c) Műemlékek: 2 A 9. (2) bekezdés b) pontja a 14/2005. (V. 26.) Tapolca önkormányzat rendelet 1. -a alapján megállapított szöveg. Hatályba lépés napja: V. 26.

4 Az Önkormányzat tulajdonába került műemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői jog átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez az ágazatilag illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges. d) Védett természeti területek: Az Önkormányzat tulajdonába került védett természeti területek elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához az ágazatilag illetékes miniszter engedélye is szükséges. e) Muzeális emlék: A muzeális emlék elidegenítéséhez az ágazatilag illetékes miniszter hozzájárulása szükséges. Az önkormányzat egyéb vagyona 10. Az Önkormányzat egyéb vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába. 11. Az Önkormányzat egyéb vagyona forgalomképes. II. FEJEZET A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása A tulajdonosi jogok gyakorlása, hatáskörök 12. (1) A helyi önkormányzatot a jogszabályban meghatározott eltérésekkel megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. (2) A helyi önkormányzat jogi személy. Az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. (3) A Képviselő-testületet a Polgármester képviseli. (4) A Képviselő-testület a (2) bekezdésben megjelölt hatáskörei gyakorlását - a Polgármesterre, - bizottságaira ruházhatja át. (5) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos, polgármesterre átruházott feladatok és hatáskörök: a) Az Önkormányzat közigazgatási területén lévő külterületi ingatlanok tekintetében a Hegyközségekről szóló, évi CII. tv (2) bekezdésében szabályozott elővásárlási joggal kapcsolatos nyilatkozat megadása. b) Az Önkormányzat által a gazdasági társaságokba delegált tisztségviselők visszahívásának kezdeményezése, valamint új tagok delegálása, az önkormányzati részesedéssel rendelkező gazdasági társaságokban való tulajdonosi képviselet. c) A külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I.18.) számú Kormány rendelet 1.. (3) bekezdése alapján nyilatkozat tétele.

5 d) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokon bárminemű szolgalmi jog bejegyzéséhez való hozzájárulás. e) Az osztatlan közös ingatlanban és a társasházakban az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok, lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel kapcsolatos tulajdonosi jogok képviselete. f) Az önkormányzati fenntartású intézmény vezetőjének a három hónapot meghaladó vagyonhasznosítási szerződés megkötéséhez be kell szereznie a Polgármester előzetes hozzájárulását. g) 3 Gyakorolja a tulajdonosi jogokat az ingó vagyon, a maximum 20 Millió Ft ellenérték fejében hasznosítandó tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírok, üzletrészek értékesítése és vásárlása, továbbá az ingatlan bérbeadásáról, értékesítéséről és annak módjáról dönt nettó 20 Millió Ft ellenértékig. Bérbeadásnál a nettó 20 Millió értékhatár az öt évre vetített bérleti díj összegére vonatkozik. Az 4 átmenetileg szabad pénzeszközök befektetése érdekében az önkormányzat államilag garantált értékpapírt vásárolhat, vagy lekötött betétet helyezhet el. A 20 Millió Ft értékhatár ezekre az esetekre nem vonatkozik. h) Nyilatkozik az önkormányzat nevében elővásárlási jog gyakorlásáról. i) 5 Gyakorolja a kötvénykibocsátásból eredő devizaügyletek lebonyolításával kapcsolatos döntési jogokat összeghatárra tekintet nélkül. Döntését a Képviselő-testület által létrehozott munkacsoport javaslatának figyelembevételével hozza meg. A munkacsoport működésére vonatkozó szabályokat a Képviselő-testület külön határozatban állapítja meg. (6) Havonta, de legkésőbb a szerződés megkötését követő testületi ülésen beszámol az önkormányzati vagyon hasznosítására kötött szerződésekről. Az egyes tulajdonosi jogok Vagyon elidegenítése, vállalkozásba vitele: 13. (1) A nettó 20 Millió Ft-ot meghaladó forgalomképes vagyont a Képviselő-testület pályázat útján értékesíti. (2) 6 (3) Nem lehet értékesíteni az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont. (4) A 9. (2) bekezdésében meghatározottak szerint lehet értékesíteni az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont. 14. (1) Az ajánlati eljárás szabályait kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor a pályázati eljárás szabályai alá nem tartozó vagyontárgy elidegenítésére kerül sor. (2) 7 Az ajánlati eljárás nyílt, vagy zárt formában folytatható le. Mind a nyílt, mind a zárt ajánlati eljárás lefolytatásához legalább két ajánlat szükséges. 3 A 12. (5) bekezdés g/ pontja az 5/2005. (II. 18.) Tapolca önkormányzat rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés napja: III A 12. (5) bekezdés g/ pont második bek. a 35/2006. (XII. 15.) Tapolca önkormányzat rendelet 1. -a alapján megállapított szöveg. Hatályba lépés napja: XII A 12. (5) bekezdése kiegészül a 31/2007. (XI. 26.) Tapolca önkormányzat rendelet 1. -a alapján. Hatályba lépés napja: XI A 13. (2) bekezdése hatályon kívül helyezve az 5/2005. (II. 18.) Tapolca önkormányzat rendelet alapján Hatályon kívül helyezés napja: III. 01.

6 (3) a) A nyílt ajánlati eljárás olyan hirdetmény útján közzétett ajánlattételi eljárás, amelyben a hatáskörrel rendelkező kezdeményezésére valamennyi érdekelt ajánlatot tehet és az ajánlattevők köre előre nem határozható meg. b) A zárt ajánlati eljárás a hatáskörrel rendelkező kezdeményezésére induló olyan eljárás, ahol az ajánlattevők köre előre meghatározható, így az ajánlat kérő által kiválasztottak tehetnek ajánlatot. (4) Az ajánlati eljárásra vonatkozóan a 50 -ban megfogalmazott pályázati tárgyalás szabályait a következő eltéréssel kell alkalmazni: a) az 50.. (7) bekezdésben megfogalmazott feltételt ajánlati eljárás során nem alkalmazandó 15. Az Önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. 16. Az Önkormányzat forgalomképtelen vagyona vállalkozásba nem vihető be. 17. Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona a 9.. (2) bekezdésében, valamint az alábbiakban meghatározott feltételek mellett vihető be vállalkozásba: - A közművek által megtestesített önkormányzati vagyon a vagyonátadási törvényből kifolyólag vesz részt vállalkozásban a különböző gazdasági társaságban megjelenő részesedés formájában. - A vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlására a jogszabályok, illetve a ok alapján kerülhet sor. 18. Az Önkormányzat egyéb vagyona vállalkozásba vihető. 19. Az önkormányzati vagyon vállalkozásba való beviteléről értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt. 20. (1) Az Önkormányzat a vagyonátadási törvények alapján vagyonával a közműveket működtető gazdasági társaság tagjává vált. (2) Az Önkormányzat vagyona megjelenhet részvény, üzletrész, esetleg vagyoni betét formájában. 21. Az Önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban részt vehet. Betéti társaságnak csak kültagja lehet. A vagyon egyéb, - más célú - hasznosítása (használat, hasznosítási jog, társulás, értékpapír, vásárlás) 22. Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítás jogát átengedi általában pályáztatás útján lehet. A pályáztatási eljárás szabályait a IV. fejezet tartalmazza. 23. A használat és a hasznosítási jog átadása történhet visszterhesen, illetve ingyenesen. 24. A használati és a hasznosítási jog átadása történhet üzemeltetésre vonatkozó koncessziós szerződéssel, illetve más egyéb jogviszonnyal. A koncessziós szerződés megkötésére a Képviselő-testület jogosult. 25. Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet: a) koncessziós szerződéssel, 7 A 14. (2) bekezdése a 14/2005. (V. 26.) Tapolca önkormányzat rendelet 2. -a alapján megállapított szöveg. Hatályba lépés napja: V. 26.

7 b) az Önkormányzat külön rendeletében meghatározottak szerint. 26. Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használati illetve hasznosítási jogát a 9.. (2) bekezdésében meghatározott feltételek figyelembevételével lehet átengedni: a) koncessziós szerződéssel, b) az Önkormányzat külön rendeletében meghatározottak szerint, c) egyéb jogviszony alapján. 27. Az Önkormányzat forgalomképes egyéb vagyonának használati, illetve hasznosítási jogát át lehet engedni: a) koncessziós szerződéssel, b) bérleti szerződéssel, c) használati díj ellenében, d) egyéb jogviszony alapján. 28. Az önkormányzati vagyon használati, illetve hasznosítási jog ingyenes átengedése az átengedés időtartamától függetlenül értékhatár nélkül a Képviselő-testület hatásköre. 29. (1) Az Önkormányzat vagyona társulásba vihető. (2) Az önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló önkormányzatoknak vagyonként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társuló önkormányzatok közös vagyona és arra a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (3) A társulás ingatlanvagyonának felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselő-testületeinek döntése alapján történik. 30. Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be. 31. Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül társulásba vihetők az intézmények épületeik, a középületek. 32. Az Önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona társulásba vihető. 33. A Képviselő-testület egyedi döntése alapján az Önkormányzat ideiglenesen szabaddá váló pénzeszközeiből kizárólag állami garanciával rendelkező értékpapír vásárolható. Hitelfelvétel és törlesztés, kötvény kibocsátás, beruházás és felújítás, lízing 34. (1) Az Önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvény kibocsátásával kapcsolatos rendelkezéseket az Önkormányzat költségvetési rendeletében kell megállapítani. (2) A Képviselő-testület a beruházási program jóváhagyásával a költségvetési rendeletében dönt, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, s rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről, az erről szóló külön önkormányzati rendelet előírásai alapján. (3) A Képviselő-testület lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt. Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal 35. Az Önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az alapító okirattal az intézmény működéséhez szükséges önkormányzati vagyont az intézmény használatába adja. Amennyiben az intézmény alapfeladatához egy ingatlan vagy egy ingatlanrész 3 hónapnál hosszabb ideig nem szükséges, úgy azt köteles visszaadni az Önkormányzatnak.

8 A használat és használati jog vagyonkezelési jog átadása ingyenes, az Önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti. Az önkormányzati vagyon használója köteles teljesíteni az Önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket. 36. A Képviselő-testület felhatalmazza a gazdálkodás megszervezésének módjára tekintet nélkül a költségvetési szervnek besorolt intézmény vezetőit az alábbiakban nevesített feltételek mellett egyes vagyonkezelési jogok gyakorlására: a) Az intézmény vezetője a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint felelős az általa irányított intézmény használatában lévő vagyontárgyak rendeltetésszerű használatáért és az állagmegóvást szolgáló karbantartásért. b) Az intézményi használatba adott ingatlanok és ingók felújítása a tulajdonos és az intézmény közös feladata. A felújítás a külön önkormányzati rendelet szabályozása szerint történik c) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingókat és ingatlanokat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását és a vagyon állagát nem rontja. Az intézmények költségvetésében a tervezetten felüli vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmények alapfeladatának ellátására, színvonalának javítására fordítható. d) Az intézmény a használatában lévő számára feleslegessé vált ingóságot a Polgármester egyetértésével a tapolcai Önkormányzat más intézményének átengedheti nyilvántartási értéken. e) Az intézmény vezetője amennyiben arra más intézmény nem tart igényt, és erről írásban nyilatkozik a Ft. értékhatár alatti feleslegesnek minősített ingókat a selejtezési és hasznosítási szabályzatában meghatározottak szerint értékesítheti, illetve selejtezheti. Az értékesítésről és a selejtezésről a vagyonleltár beterjesztésével egyidejűleg számot kell adni a Képviselő-testület felé. f) Az intézmény az alapító okiratának szabályozása szerint vállalkozhat, a használatba adott vagyont nem terhelheti meg. 37. A részben önállóan gazdálkodó intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogának megfelelően gyakorolhatja a 36. -ban rögzített vagyonkezelési jogokat. 38. A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás rendezi. III. FEJEZET A vagyonleltár (1) Az Önkormányzat vagyoni helyzetét leltárban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan. A leltár adott év december 31. fordulónappal készül. (2) A leltár alapját képező mennyiségi számbavétel két évente történik. 40. Az Önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni. 8 A 39. a 14/2005. (V. 26.) Tapolca önkormányzat rendelet 3. -a alapján megállapított szöveg. Hatályba lépés napja: V. 26.

9 41. (1) A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban), valamint az Önkormányzat egyéb vagyonát és kötelezettségét. A vagyonleltárnak a törzsvagyon tekintetében követnie kell az e rendeletben meghatározott vagyontípusokat. Ki kell emelni a befektetett eszközök csoportjaiban a részesedéseket, valamint az értékpapírokat. (2) A vagyonleltár szerkezetét az 1. számú melléklet tartalmazza. 42. A vagyonleltárt a zárszámadás keretében kell elfogadni. IV. FEJEZET A vagyonhasznosításhoz kapcsolódó eljárások szabályai 43. (1) A pályáztatási eljárási szabályok megállapításának célja, hogy az önkormányzati vagyon elidegenítése, bérbeadása, a használat jogának átengedése, illetve más módon történő hasznosítása (továbbiakban: hasznosítás) során biztosítsa a megalapozott szerződések létrejöttét, valamint a pályáztatás szabályszerűségét. (2) A pályáztatási eljárásban a kiíró köteles biztosítani az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a pályáztatás szabályszerűségét, illetve nyilvánosságát. (3) A kiírónak biztosítania kell az esélyegyenlőséget a pályázók számára, a pályázati felhívás közzététele után köteles a meghirdetett feltételeket megtartani és nyilvánosságra hozni. 44. A pályázat nyilvános vagy zártkörű. Zártkörű pályázatot kell tartani, ha a nyilvánosság jelentős önkormányzati vagy üzleti érdeket sértene. Zártkörű pályázatot lehet tartani akkor, ha a teljesítésre csak meghatározott pályázók alkalmasak, ill. a 50. (7) bekezdés esetében. A pályázat meghirdetése 45. (1) A pályázatra szóló felhívást a Képviselő-testület megbízásából a Polgármester írja ki. (2) A pályázatot meghirdetni csak akkor lehet, ha a kiíró a szerződés megkötéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik. (3) A pályázaton részt vehet minden természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki, illetve amely a pályáztat közzétételét követően a pályázati anyagot megvásárolta és az előírt határidőben a kiírási feltételeknek megfelelő érvényes pályázatot nyújtott be. (4) A pályázó a pályázat benyújtási határidejének letelte előtt a részletes pályázati kiírást és a hasznosítani kívánt vagyontárgyat megtekintheti a kiírásban megjelölt időpontban. 46. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: A pályázati kiírás tartalmi előírásai a) a kiíró szerv nevét, a kiírás időpontját, a benyújtás határidejét, pályázati anyag árát, bánatpénz mértékét, b) a pályázatra kiírt vagyontárgy helyét (cím, helyrajzi szám(, paramétereit (alapterület, műszaki jellemzők állapota, közműellátottsága), folytatható tevékenységi kör megnevezését, épületvagyon esetén az egyedi építészeti és funkcionális megkötéseket, a hasznosíthatóságára vonatkozó egyéb kikötéseket,

10 c) a vagyontárgy minimális induló alapárát, az esetleges bánatpénz összegét, több pályázó esetén a licitálás lehetőségét, az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket, felhívást amely arra vonatkozik, hogy a tulajdonosi vagy bérleti jogot a feltételeknek megfelelő legmagasabb ajánlatot tevő nyeri el, d) a pályázati tárgyalás helyét, idejét, e) minden egyéb adatot, melyet a kiíró szükségesnek tart. 47. A pályázat kiírása és a benyújtás határideje között legalább 30 nap időtartamnak kell lennie, de ennél hosszabb idő is meghatározható. A pályázati hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel és a helyi médiában való megjelenítéssel kell közzé tenni és esetenként a megyei és az országos sajtóban is meg kell hirdetni. 48. A pályázatot írásban a Polgármesternek címezve kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét, megnevezését, címét, képviselőjét, más megbízott esetén szabályszerű meghatalmazást, a pályázati feltételek elfogadását. A pályázati biztosíték 49. A pályázaton való részvételt a kiíró egy meghatározott pénzösszeg (bánatpénz) előzetes megfizetéséhez kötheti, melynek összege a pályázati kiírásban szereplő alapár minimum 10 %-a. A pályázat nyertese a bánatpénzt jogosult a vételárban érvényesíteni. A többi pályázónak a bánatpénzt a tárgyalást követő 3 banki napon belül vissza kell utalni. Abban az esetben, ha a pályázó az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, a bánatpénzre nem tarthat igényt, az a kiírót illeti meg. A pályázati tárgyalás szabályai 50. (1) A pályázati eljárás során több jelentkező esetén tartandó pályázati tárgyaláson az ajánlattevőknek a vagyontárgy vételárára vagy bérleti díjára kell licitálni. (2) Az induló alapár mindenkor a Képviselő-testület által a forgalmi érték figyelembevételével meghatározott minimum eladási ár vagy bérleti díj. (3) A vételár összegét minimum Ft. összeggel emelni kell. Ettől magasabb licitlépcsőről és a bérleti díj esetében a licitlépcsők nagyságáról a hatáskörrel rendelkező dönthet. (4) A pályázatot az a pályázó nyeri el, aki a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű vételár, bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot. (5) A pályázati tárgyaláson eredményt kell hirdetni. A tárgyalás menetéről és eredményéről könyvet kell vezetni, amelyet a tárgyalásvezető és a könyvvezető ír alá, melynek a másolatát a pályázók megkapják. (6) A nyertes személy a pályázati tárgyalást követő 15 napon belül köteles adás-vételi, vagy bérleti szerződést kötni és ezzel egyidejűleg a vételárat a kiírás szerinti részletezésben kiegyenlíteni, illetőleg az esedékes bérleti díjat megfizetni. (7) Amennyiben a pályázat nyertese a (6) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, akkor az utána következő legmagasabb ajánlattevő pályázót kell az általa vállalt feltételekkel nyertesnek tekinteni. Amennyiben több azonos ajánlat van, közöttük zártkörű licitálást kell tartani.

11 (8) Eredménytelen a pályázat, ha az ajánlattevők egyike sem tett eleget a pályázat előírásainak, vagy a pályázatot nyert személy tekintettel a (7) bekezdésben foglaltakra nem köt szerződést az előírt időben. V. FEJEZET Az önkormányzati vagyon védelme 51. Az önkormányzati vagyon jelentős mértékű csökkenésének megakadályozása érdekében az ingatlan és portfolió vagyon elidegenítéséből, illetve hasznosításából származó bevételekből vállalkozási alapot kell képezni, melynek százalékos mértékét és felhasználásának szabályait minden évben a költségvetési rendeletben kell meghatározni. 52. (1) Az önkormányzati vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő ügyek döntésre való előkészítésével, az elkészített tervezetek véleményezésével és a döntések végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása a Polgármesteri Hivatal feladatkörébe tartozik, különösen: a) előkészíti és végrehajtja az önkormányzati vagyontárgyak hasznosítására vonatkozó képviselő-testületi, bizottsági és polgármesteri döntéseket, b) előkészíti a szerződéseket, megállapodásokat, c) nyilvántartja és aktualizálja az üzletrészeket, értékpapírokat, d) forgalmi értékbecsléseket, üzleti értékeléseket készíttet. VI. FEJEZET Vegyes és záró rendelkezések A vagyon értékelése a tulajdonosi jogok gyakorlásakor 53. (1) Az Önkormányzat az ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, vagy értékbecslés esetén a becsült értéken, az ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfolió vagyonát amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik névértéken tartja nyilván. (2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, illetve egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét a) ingatlan és ingó vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, b) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az - a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a tőzsdén kialakult árfolyam figyelembevételével a hatáskörrel rendelkező által jóváhagyott limitáron, - a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír kereskedők által sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján, c) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

12 (3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll a (2) bekezdésben foglaltaknál régebben, legfeljebb 2 éven belül készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, ennek a döntést megelőzően aktualizált változata is elfogadható. (4) Az Önkormányzat tulajdonába kerülő a) ingatlanvagyon értékét 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, b) ingó vagyon, valamint vagyoni értékű jog értékét pedig a közbeszerzésekről szóló évi CXXIV. törvény ainak rendelkezései figyelembevételével kell meghatározni. 54. (1) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve ha az elidegenítés, hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. (2) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. (3) Forgalomképes vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, illetve hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik. Az eljárás a tulajdonos képviseletében 55. (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló, illetve törvény rendelkezései alapján az önkormányzati vagyont kezelő szerv vagy személy, továbbá a képviselet jogát szerződéssel meghatalmazás alapján ellátó személy a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban, illetve a szerződés keretén belül gyakorolhatja jogait. (2) E rendelet keretében az Önkormányzat képviseletében a polgármester jár el, aki e jogát a polgári jog szabályainak megfelelően bízhatja másra. (3) A portfolió vagyon kezelése körében a gazdasági társaság legfőbb szerve ülésén eseti, vagy általános meghatalmazással képviselteti magát a tulajdonost. Az önkormányzati vagyonkezelő szervek jogállása 56. (1) Az önkormányzati vagyonkezelő szervek: az Önkormányzat gazdasági társaságai, intézményei, közhasznú társaságai, alapítványai és a Polgármesteri Hivatal. (2) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal - az Önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - (3) A törvények és rendeletek keretei között gazdálkodik. Az önkormányzati vagyon ingyenes átengedése 57. (1) Az önkormányzati vagyon tulajdon jogát, illetve használatát jogszabály eltérő rendelkezése hiányában ingyenesen átruházni ajándékozás, közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára alapítványrendelés és alapítványi hozzájárulás jogcímén, továbbá kötelezettséget elengedni kizárólag a Képviselő-testület jogosult.

13 (2) 9 Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Áht (2) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi körben egyedi döntése alapján behajthatatlanná váló, vagy nem érvényesíthető követeléseket elengedheti: a) Az Önkormányzatnál és intézményeinél keletkezett térítési díjak b) Az Önkormányzatnál és intézményeinél keletkezett bérleti díjak c) Az Önként vállalt és kötelezően ellátott feladatainak során az önálló vagy részben önálló intézményeinél, illetve a 100 %-ban vagy többségi részesedésű gazdasági társaságainak működéséből eredő követelések és tartozások Záró rendelkezések (1) E rendelet június 01. napján lép hatályba. Rendelkezéseit hatályba lépése után keletkezett ügyekben kell alkalmazni. (2) A 39. (2) bekezdésében foglalt rendelkezést legközelebb december 31-i fordulónappal készített leltárnál kell alkalmazni. 59. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tapolca Város Képviselőtestületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 22/1999.(VIII.06.) Kr. számú valamint az azt módosító 17/2001. (X.01.) Kr. számú, 37/2001. (XII.28.) Kr. számú, valamint 5/2002. (V.03.) Kr. számú rendeletei. Jogharmonizációs záradék 60. E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető évi I. törvény 3. -ával összhangban az Európai Közösség legfontosabb alapelveivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Tapolca, április 16. Ács János sk. polgármester Dr. Imre László sk. Egységes szerkezetbe foglalva: Tapolca, december 13. Dr. Imre László 9 Az 57. (2) bek. egészül ki a 35/2006. (XII. 15.) Tapolca önkormányzat rendelet 2. -a alapján Hatályba lépés napja: XII A 58. (1) bekezdésre változik, és kiegészül (2) bekezdéssel a 14/2005. (V. 26.) Tapolca önkormányzat rendelet 4. -a alapján. Hatályba lépés napja: V. 26.

14 1. számú melléklet A vagyonleltár szerkezete I. A vagyonleltár szerkezete: 1. A vagyonleltár alapvetően két fő részre tagozódik: jogosultságokra, és kötelezettségekre. A jogosultságok között kell kimutatni az ingótulajdont, az ingatlantulajdont, a vagyoni értékű jogokat, valamint a befektetett eszközöket és az egyéb értékpapírokat. A kötelezettségek között kell kimutatni a pénzügyi kötelezettségeket és az egyes vagyontárgyakat terhelő kötelezettségeket. 2. A vagyonleltárban feltüntetendő vagyonelemek és a vagyonelemek sorrendje: 2/1. Jogosultságok: I. Forgalomképtelen törzsvagyon 1. Helyi közutak és műtárgyaik E címszó alatt meg kell jelölni külön a közutak, gyalogos alul-és felüljárók, hidak, járdák, buszvárók alcímszóval az adott vagyonelemek címét, helyrajzi számát, területét, hosszát, egyéb jellemzőjét, fekvését. 2. A terek és parkok E címszó alatt meg kell jelölni külön a terek és parkok bontásban a címhez besorolt ingatlanok címét, helyrajzi számát, területét, egyéb szükséges jellemzőjét. 3. Vizek és közcélú vízilétesítmények Itt meg kell jelölni a vizek esetében a kisvízfolyásokat, a központi kezelésű árkokat: valamint a közcélú vízilétesítmények cím és hossz /fm/ valamint az esetleges jelleg feltüntetésével. 4. Levéltári anyag A levéltári anyag esetében a vagyonleltárban a meglévő levéltári anyag folyóméterben kifejezett mennyiségét kell feltüntetni. I. Közművek II. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon A közművek esetében épületek, építmények, vonalas létesítmények csoportokat kell képezni, s azokon belül kell kimutatni a vagyonelemeket cím, helyrajzi szám, rendeltetés, nyilvántartott érték, használó, valamint ha van átmérő és hossz feltüntetésével. 2. Intézmények /épületei/, középületek Az intézmények és középületek alcsoportokat képezve kell feltüntetni az önkormányzat intézményeit, illetve a középületeit. Az egyes ingatlanok mellé fel kell tűntetni az ingatlanok címét, helyrajzi számát, a területét, a tulajdoni hányadot, az ingatlan rendeltetését, a használó hivatali szerv, illetve intézményei funkció megnevezését, valamint a nyilvántartás szerinti értéket. 3. Műemlékek.

15 A műemlékek cím alatt fel kell sorolni az önkormányzat vagyonát képező műemlékeket. Minden egyes műemléknél fel kell tüntetni a helyrajzi számot, címet, területet, tulajdoni hányadot, a műemlék rendeltetését, a műemléki törzsszámot, a tulajdonszerzés időpontját és az adott műemlék korlátozottan forgalomképességének tartalmát. 4. Védett természeti területek. A védett természeti területnek besorolt vagyonelemek esetében a vagyonleltárnak természeti területként tartalmaznia kell az ingatlan helyrajzi számát, ha van címét, az adott ingatlan önkormányzatot megillető tulajdoni hányadát, a védettséget elrendelő jogszabályt a vonatkozó határozat számát, a védettség jellegét, a korlátozott forgalomképesség tartalmát. 5. Muzeális emlékek. A muzeális emlékek vagyoni körön belül muzeális emlékenként fel kell tűntetni: ha van a pontos címét, helyrajzi számot, a muzeális emlék törzskönyvben nyilvántartott muzeáliák darabszámát. 1. Ingatlanok. III. Egyéb vagyon Az ingatlanok esetében fel kell tűntetni ingatlanonként: a címet, helyrajzi számot, területet, tulajdoni hányadot, rendeltetést, a nyilvántartási értéket, egyéb az ingatlan forgalomképességét befolyásoló tényt. 2. Ingók. Az ingók címszó alatt fel kell tűntetni az ingók összértékét. Ki kell emelni az ingók közül a befektetett eszközöket, ezen belül a részesedéseket, az értékpapírokat nyilvántartási értéken. Ki kell mutatni a nem befektetett célú értékpapírokat a nyilvántartási értéken. 3. Vagyoni értékű jogok. Szerepeltetni kell vagyoni értékű jogonként a jogokat megjelölve. 2/2. Kötelezettségek. 1. Pénzügyi kötelezettségek. A pénzügyi kötelezettségeket lejárati idő szerint külön csoportokban kell feltüntetni. Az így képzett csoportokon belül, összegszerűen meg kell határozni, hogy adott kötelezettség mely szervhez / intézményhez / kapcsolódik. 2. Vagyontárgyakat terhelő kötelezettségek E kategóriában kell megjelölni az ingatlanokat, illetve egyéb vagyontárgyakat terhelő kötelezettségeket. A kötelezettségeket összegszerűen, a kötelezettség megnevezésével együtt kell feltüntetni. 3. A vagyonleltár melléklete. A vagyonleltár mellékleteként össze kell állítani az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek jegyzékét.

16 TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 3/2006. (II. 13.) Kt. rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 10/2004. (IV. 20.) Kt. rendelet módosításáról 1. (1) A rendelet 1. (3) bekezdése által meghatározott függelékében az önkormányzat tulajdonában lévő, forgalomképtelen vagyoni körben található a) 3267/1 hrsz-ú, 330 m 2 -es ingatlant a forgalomképtelen vagyoni körből kivonja és forgalomképessé nyilvánítja; b) a 2/3 hrsz-ú, 1842 m 2 térmértékű közterület megnevezésű ingatlanból 22 m 2 ingatlanrészt a forgalomképtelen vagyoni körből kivonja és forgalomképessé nyilvánítja; c) a 2818 hrsz-ú, 157 m 2 nagyságú közterületet a forgalomképes vagyoni körből kivonja és forgalomképessé nyilvánítja. A rendelet március 1-jén lép hatályba. 2. Tapolca, február 10. Ács János sk. polgármester Dr. Imre László sk. Kihirdetve: Tapolca, február 13. Dr. Imre László sk.

17 TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 19/2006. (IX.18.) Kt. rendelete az önkormányzat vagyonáról és vagyonhasznosítás szabályairól szóló 10/2004. (IV. 20.) rendelet módosításáról 1. (1) A rendelet 1. (3) bekezdése által meghatározott függelékében az önkormányzat tulajdonában lévő, forgalomképtelen vagyoni körben található a.) 118. hrsz-ú, összesen 1032 m 2 területű ingatlanból 278 m 2 térmértékű ingatlanrészt a forgalomképtelen vagyoni körből kivonja és forgalomképessé nyilvánítja. 2. A rendelet október 01-én lép hatályba. Tapolca, szeptember 15. Ács János sk. polgármester dr. Imre László sk. Kihirdetve: Tapolca, szeptember 18. dr. Imre László sk.

18 Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 5/2007. ( III. 26.) Kt. rendelete Az önkormányzat vagyonáról és vagyonhasznosítás szabályairól szóló 10/2004. (IV. 20.) rendelet módosításáról Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított évi LXV. törvény 79. (1) bekezdésében, foglaltak szerint a 10/2004.(IV. 20.) Kt. rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1. (1) A rendelet 1. (3) bekezdése által meghatározott függelékében az önkormányzat tulajdonában lévő, forgalomképtelen vagyoni körben található 4009/2 hrsz-ú 1603 m 2 nagyságú közterület megnevezésű ingatlan, mely megosztásra kerül, az így kialakított terület 1036 m 2 forgalomképtelen és 567 m 2 forgalomképes területre változik. (2) A rendelet 1. (3) bekezdése által meghatározott függelékében az önkormányzat tulajdonában lévő, forgalomképtelen vagyoni körben található 2501 hrsz-ú 1 ha 9209 m 2 nagyságú közterületből a megosztás után kialakult 1 ha 6209 m 2 nagyságú területet forgalomképtelen, míg a megosztás után kialakult 3000 m 2 nagyságú terület forgalomképes beépítetlen területre változik. (3) A rendelet 1. (3) bekezdése által meghatározott függelékében az önkormányzat tulajdonában lévő, forgalomképtelen vagyoni körben található a 3631 hrsz-ú 1933 m 2 nagyságú közterület megnevezésű ingatlan, valamint a 3633 hrsz-ú 3191 m 2 nagyságú közterület megnevezésű ingatlan a forgalomképes beépítetlen területre változik. 2. A rendelet március 26. napján lép hatályba. 3. JOGHARMONIZÁCIÓS ZÁRADÉK E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető évi I. törvény 3. -ával összhangban, az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Tapolca, március 23. Ács János s.k. polgármester Dr. Imre László s.k. Kihirdetve: március 26. Dr. Imre László s.k.

19 Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 23/2007. (V.21.) Kt. rendelete az önkormányzat vagyonáról és vagyonhasznosítás szabályairól szóló 10/2004. (IV.20.) rendelet módosításáról Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított évi LXV. törvény 79. (1) bekezdésében foglaltak szerint a 10/2004. (IV. 20.) Kt. rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1. (1) A rendelet 1. (3) bekezdése által meghatározott függelékében az önkormányzat tulajdonában lévő, forgalomképtelen vagyoni körben található 573 hrsz-ú Kunffy Zs. u m 2 nagyságú ingatlanból, mely megosztásra kerül, az így kialakított terület 1200 m 2 forgalomképtelen és 20 m 2 forgalomképessé nyilvánítja. (2) A rendelet 1. (3) bekezdése által meghatározott függelékében az önkormányzat tulajdonában lévő, forgalomképtelen vagyoni körben található 3419/2 hrsz-ú Kossuth L. utca 194 m 2 nagyságú ingatlanból, mely megosztásra kerül, az így kialakított terület 74 m 2 forgalomképtelen és 120 m 2 forgalomképessé nyilvánítja. (3) A rendelet 1. (3) bekezdése által meghatározott függelékében az önkormányzat tulajdonában lévő, forgalomképtelen vagyoni körben található 3419/3 hrsz-ú Kossuth L. utcai járda 7294 m 2 nagyságú közterületből, mely megosztásra kerül, az így kialakított terület 7247 m 2 forgalomképtelen és 47 m 2 forgalomképessé nyilvánítja. (4) A rendelet 1. (3) bekezdése által meghatározott függelékében az önkormányzat tulajdonában lévő, forgalomképtelen vagyoni körben található 3425/2 hrsz-ú Juhász Gyula utcai járda 3391 m 2 nagyságú közterületből, mely megosztásra kerül, az így kialakított terület 3366 m 2 forgalomképtelen és 25 m 2 forgalomképessé nyilvánítja. (5) A rendelet 1. (3) bekezdése által meghatározott függelékében az önkormányzat tulajdonában lévő, forgalomképtelen vagyoni körben található 3418 hrsz-ú Kossuth L. utcai járda 780 m 2 nagyságú közterülethez, 6 m 2 megnövekedett területet, összesen 786 m 2 t forgalomképtelenné nyilvánítja. (6) A rendelet 1. (3) bekezdése által meghatározott függelékében az önkormányzat tulajdonában lévő, forgalomképtelen vagyoni körben található 3419/1 hrsz-ú Kossuth L. utca 3766 m 2 nagyságú közterülethez, 201 m 2 megnövekedett területet, összesen 3967 m 2 t forgalomképtelenné nyilvánítja.

20 (7) A rendelet 1. (3) bekezdése által meghatározott függelékében az önkormányzat tulajdonában lévő, forgalomképtelen vagyoni körben található 3424 hrsz-ú Kossuth L. utcai járda 220 m 2 nagyságú közterülethez, 3 m 2 megnövekedett területet, összesen 223 m 2 t forgalomképtelenné nyilvánítja. (8) A rendelet 1. (3) bekezdése által meghatározott függelékében az önkormányzat tulajdonában lévő, forgalomképtelen vagyoni körben található 3425/6 hrsz-ú Juhász Gyula utcai járda 208 m 2 nagyságú közterülethez, 87 m 2 megnövekedett területet, összesen 295 m 2 t forgalomképtelenné nyilvánítja. (9) A rendelet 1. (3) bekezdése által meghatározott függelékében az önkormányzat tulajdonában lévő, forgalomképtelen vagyoni körben található 3542/2 hrsz-ú Kossuth Lajos utcai járda 1762 m 2 nagyságú 36 m 2 megnövekedett területet, összesen 1798 m 2 t forgalomképtelenné nyilvánítja. A rendelet május 21-én lép hatályba JOGHARMONIZÁCIÓS ZÁRADÉK E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető évi I. törvény 3. - ával összhangban, az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Tapolca, május 18. Ács János sk. polgármester Dr. Imre László sk. Kihirdetve: május 21. Dr. Imre László sk.

21 Tapolca Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 27/2007. (VII. 02.) Kt. rendelete Az önkormányzat vagyonáról és vagyonhasznosítás szabályairól szóló 10/2004. (IV. 20.) rendelet módosításáról Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított évi LXV. törvény 79. (1) bekezdésében foglaltak szerint a 10/2004. (IV. 20.) Kt. rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1. (1.) A rendelet 1. (3) bekezdése által meghatározott függelékében az önkormányzat tulajdonában lévő, forgalomképtelen vagyoni körben található 2129 hrsz-ú 691 m 2 nagyságú közterület megnevezésű ingatlan. Az ingatlanból 50m 2 -t forgalomképesnek nyilvánít és hozzájárul a 2126 hrsz-ú ingatlanhoz történő csatolásához. (2.) Az 593/4 hrsz-ú közterület 577/1 hrsz-re változik, területe 1063 m 2 -ről 733 m 2 -re csökken a forgalomképtelen vagyoni körben. Az 588 hrsz-ú közterület 577/3 hrsz-re változik, míg területe 374 m 2 -ről 693 m 2 -re nő a forgalomképtelen vagyoni körben. Az 591/2 hrsz-ú közterület megszűnik, a forgalomképtelen vagyoni körből kivételre kerül, területe részben az 577/2 hrsz-be, részben az újonnan kialakult 577/3-ba olvad be. 2. A rendelet július 02. napján lép hatályba. 3. JOGHARMONIZÁCIÓS ZÁRADÉK E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető évi I. törvény 3. - ával összhangban, az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Tapolca, június 29. Ács János sk. polgármester Dr. Imre László sk. Kihirdetve: Tapolca, július 02. Dr. Imre László sk.

22 Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 31/2007. (XI. 26.) Kt. rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló10/2004. (IV. 20.) Kt. rendelet módosításáról Tapolca Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, évi LXV. törvény 79. -ának b) pontja, valamint a 80. (1) bekezdése alapján. az ott biztosított felhatalmazás szerint figyelembe véve az Államháztartásról szóló, évi XXXVIII. törvény 108. (1) és (2) bekezdésében, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló, évi XXXIII. törvény rendelkezéseit az alábbi rendeletet alkotja az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről: 1. A rendelet 12. (5) bekezdése az alábbi i/ ponttal egészül ki: i) Gyakorolja a kötvénykibocsátásból eredő devizaügyletek lebonyolításával kapcsolatos döntési jogokat összeghatárra tekintet nélkül. Döntését a Képviselő-testület által létrehozott munkacsoport javaslatának figyelembevételével hozza meg. A munkacsoport működésére vonatkozó szabályokat a Képviselő-testület külön határozatban állapítja meg. 2. Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete a rendelet 1. (3.) bekezdése által meghatározott függelékében az önkormányzat tulajdonában lévő, forgalomképtelen vagyoni körben található 4370/14 hrsz-ú 1011 m 2 nagyságú közterület megnevezésű ingatlanból 45 m 2 -t forgalomképessé nyilvánít és hozzájárul, hogy telekalakítást követően a 4370/18-as hrszú ingatlan területébe történő átcsatoláshoz. A 4370/14 hrsz-ú ingatlan területe 966 m 2 -re csökken a forgalomképtelen vagyoni körben. 3. A rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

23 4. JOGHARMONIZÁCIÓS ZÁRADÉK E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető évi I. törvény 3. - ával összhangban, az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Tapolca, november 12. Á c s János sk. Dr. I m r e László sk. polgármester Kihirdetve: Tapolca, november 26. Dr. Imre László sk.

24 Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 12/2008. (VI. 02.) Kt. rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 10/2004. (IV. 20.) Kt. rendelet módosításáról Tapolca Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, évi LXV. törvény 79. -ának b) pontja, valamint a 80. (1) bekezdése alapján, az ott biztosított felhatalmazás szerint az alábbi rendeletet alkotja: 1. Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete a rendelet 9. (2.) bekezdése b., pontja szerinti korlátozottan forgalomképes vagyoni körből a Tapolca, Fő tér 4. szám alatti 1/A/5 hrsz-ú rendelők művelési ágú, valamint a Tapolca, Batsányi u. 2. szám alatti 3. hrsz-ú orvosi rendelő művelési ágú ingatlanokat kiveszi és forgalomképessé nyilvánítja. A rendelet kihirdetésének napján lép hatályba JOGHARMONIZÁCIÓS ZÁRADÉK E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető évi I. törvény 3. - ával összhangban, az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Tapolca, május 30. Á c s János sk. Polgármester Dr. I m r e László sk. Jegyző Kihirdetve: június 02. Dr. Imre László sk. Jegyző