I. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ tájékoztatója

Átírás

1 Tisztelt Közgyűlés! A jelenleg hatályos jogszabályok a települési önkormányzatok részére az alábbi, foglalkoztatással összefüggő feladatokat írják elő: - a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított évi LXV. tv. 8. (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat feladatai közé tartozik többek között - a foglalkoztatás megoldásában való közreműködés. - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló többször módosított évi IV. tv. (továbbiakban Flt.) 8. (4) bekezdése szerint a helyi önkormányzat a külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során a) külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatást szervez, b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, c) döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit, d) részt vesz a helyi foglalkoztatási érdekegyeztetésben, e) az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. I. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ tájékoztatója Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése I. félévi munkatervében szerepel a Szeged város foglalkoztatási helyzete című napirend. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ által készített tájékoztatót változatlan formában a Közgyűlés elé terjesztem. A tájékoztató anyagból kitűnik, hogy Szegeden a munkavállalási korú népesség fő, az álláskeresők számának aránya a Csongrád Megyei adatoknál kedvezőbb a területi mutatót 1 figyelembe véve, melyet a régiós és az országos adatokkal kiegészítve az 1. sz. diagram szemléltet. 1. sz. diagram Az álláskeresők számának aránya a munkavállalási korú népesség %-ában és évben 12 Szeged MJV 10 8 Csongrád Megye Dél-Alföldi Régió Magyarország I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII A városra jellemző, hogy bár a tavalyi évben a korábbinál intenzívebb belépő forgalmat regisztrált a Munkaügyi Kirendeltség, melyhez párosult a pályakezdők részarányának emelkedése is, ezzel párhuzamosan emelkedett a kilépő forgalom is, azaz többen tudtak elhelyezkedni, mint az előző évben. A szegedi állandó lakóhellyel rendelkező álláskeresők átlagos képzettségi szintje a megyei viszonylatban kiemelkedő, és a térségi átlagnál is magasabb. 1 Álláskeresők számának aránya a munkavállalási korú népesség %-ában

2 II. Az önkormányzat közreműködése a foglalkoztatás alakulásában 2 Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az Önkormányzat évi költségvetésében a Vállalkozói foglalkoztatás bővítése c. pályázati programra eft keretösszeget hagyott jóvá. A program célja az volt, hogy Szeged Város közigazgatási határán belüli székhellyel rendelkező munkáltatók támogatásban részesüljenek a foglalkoztatási szint megőrzése és új munkahelyek létrehozása érdekében. A programban kiemelt célként szerepelt a munkaerőpiac szempontjából annak megakadályozása, hogy a vállalkozások az átmenetileg feleslegessé vált munkavállalót elbocsássák, vagy elősegítése annak, hogy a foglalkoztatás bővítéssel járó kockázataikat jelen piaci körülmények között kezelni tudják. A pályázati kiírás leginkább az olyan forrás és eszközszegény 3 és 15 fő közötti foglalkoztatói létszámmal rendelkező kisvállalkozások megsegítését célozta meg, melyek más támogatási formát nem tudtak igénybe venni. A Vállalkozói foglalkoztatás bővítése c. pályázati keret felhasználásáról az Önkormányzat évi költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 5/2009. (III.03.) Kgy. rendelet alapján a Pénzügyi Bizottság döntött, melynek szabályozását a Bizottság készítette el. A pályázat program alapján meghirdetett támogatás típusok az alábbiak voltak: munkahelymegőrző és munkahelyteremtő munkáltatói járuléktámogatás, melynek segítségével a munkáltatók az átmenetileg csökkenő munkaerő szükségletüket nem elbocsátással kezelik és/vagy új munkahelyeket hozhatnak létre. A támogatás mértéke: a munkáltató által megfizetett és befizetett egészségbiztosítási, nyugdíj-, munkaadói járulék és tételes EHO együttes összegének maximum 75 %-a, de maximum Ft/fő/támogatási időszak volt. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, utófinanszírozási formában. A támogatás elszámolása negyedévenként történt meg. A projekt időtartama mindkét támogatási típusnál két időszakból állt. Az első időszak a támogatással finanszírozott foglalkoztatási időszak, a második időszak a továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel járó idő volt. Munkahelymegtartó támogatásra azok a munkáltatók pályázhattak, akik vállalták, hogy a pályázat benyújtásakor meglévő foglalkoztatási létszámukat a támogatott foglalkoztatás és a továbbfoglalkoztatási idő teljes időtartama alatt megőrzik. Foglalkoztatás bővítő támogatásra azok a munkáltatók pályázhattak, akik vállalták, hogy a pályázat benyújtásakor meglévő statisztikai létszámukat a támogatott bővítés létszámával együttesen a támogatott foglalkoztatás és a továbbfoglalkoztatási idő teljes időtartama alatt megőrzik. Egy pályázó csak egyféle támogatási típusra pályázhatott. A pályázati felhívást évben két alkalommal írta ki az Önkormányzat. Az első pályázat május 23. és május 27. napján, a második pályázat augusztus 19., illetve augusztus 29. napján került meghirdetésre. A meghirdetett pályázatokra összesen 61 vállalkozó adta be pályázatát, melyek közül 41 került támogatásra, összesen ,-Ft összegben (munkahelymegtartó támogatás összesen: ,-Ft, foglalkoztatásbővítő támogatás összesen: ,-Ft). Ezzel összesen 199 fő munkavállaló járulékfizetését támogatta az Önkormányzat (munkahelymegtartó létszám: 189 fő, foglalkoztatás bővítő létszám: 10 fő).

3 3 A helyi iparűzési adóról szóló 63/2003. (XII.23.) Kgy. rendelet további kedvezményeket, a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességet, ill. adómentességet szabályoz. Az a vállalkozó, akinek (amelynek) vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg az 1 millió forintot, adómentességet élvez, évben 8500 vállalkozó mentesült így 40 millió Ft iparűzési adó megfizetése alól. Az adóalap csökkenthető az átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző évi létszámhoz képest bekövetkezett növekménye után 1 millió Ft/fő összeggel. Ez a szabály 83 vállalkozó esetében 9 millió Ft adókedvezményt eredményezett. Az állástalan, munkanélküli személyek ellátásában nagy szerepet játszanak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. tv-ben szabályozott szociális rászorultság alapján adható pénzbeli ellátások, évben a rendelkezésre állási támogatás - mely jétől bérpótló juttatásra változott -, és a közfoglalkoztatásban való részvétel biztosítása. A január 1-jétől bevezetett Út a munkához program keretén belül az önkormányzat kötelezettsége volt, hogy minden rendelkezésre állási támogatásra jogosult részére évente legalább 90 munkanap közfoglalkoztatásban való részvételt biztosítson. A program keretén belül a közfoglalkoztatás módja és lehetősége kiteljesedett, a közfoglalkoztatási munkaformák közül a közmunka és a közhasznú munka mellett a közcélú foglalkoztatás került előtérbe. A program legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a rendelkezésre állási támogatásban részesülő munkára képes személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt közfoglalkoztatásban annak érdekében, hogy munkajövedelemhez jussanak, és közelebb kerüljenek a munka világához. A foglalkoztatást részben önkormányzati fenntartású intézményeknél, részben egyéb (kistérségi, megyei, egyházi, egyéb nonprofit) szervezeteknél biztosította az önkormányzat. A év végén közcélú foglalkoztatásra irányuló megállapodás a Közfoglalkoztatási Bizottság döntése alapján 64 intézménnyel, szervezettel volt érvényben. A rendelkezésre állási támogatásra jogosultak részére a munka legalább 90 munkanap, legfeljebb 200 naptári nap időtartamra került felajánlásra. Az ellátásra jogosultak foglalkoztatásra kötelezettek létszámát (mely a program kezdetén 1553 fő volt) és a beérkezett foglalkoztatói igényeket figyelembe véve a foglalkoztatás részmunkaidőben, napi 6 órában történt. A év során részben a közcélú foglalkoztatás szervezésének hatására, részben az egyéni körülmények változása miatt a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak létszámában változás következett be. A közcélú foglalkoztatás szervezésének hatása, hogy a foglalkoztatásban résztvevők száma növekedett (2. sz. diagram). A pénzbeli ellátásban részesülők létszámának változása arra is visszavezethető, hogy a munkára nem képesek egy része egyéb ellátásra szerzett jogosultságot, a foglalkoztatásban részt venni nem akarók nem működtek együtt és ezzel kizárták magukat a rendszerből (évi több, mint 200 fő). Ezen túlmenően kereső tevékenység folytatása, jövedelmi, vagyoni változás, gyermek születése, stb. miatt is megszüntetésre került az aktív korúak ellátása. Az ellátottak körében a nagyfokú cserélődést mutatja, hogy a évben összesen 3064, évben pedig 2873 munkanélküli részesült rendelkezésre állási támogatásban, ugyanakkor a havi legalacsonyabb ellátotti létszám csupán 667 fő volt.

4 4 2. sz. diagram A közfoglalkoztatottak létszámának alakulása január hónaptól január hónapig I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I A 200 napos közcélú foglalkoztatást teljesítő munkanélküliek álláskeresési támogatásra szereztek jogosultságot, ami azt jelentette, hogy legalább 3 hónap időtartamra kikerültek a rendszerből, ez idő alatt az önkormányzat által fizetendő támogatás nem terhelte a helyi költségvetést. Szegeden a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak, így a közcélú foglalkoztatásban részt vettek iskolai végzettség szerinti összetétele is eltért az országos, és a megyei átlagtól, jellemzően nagyobb a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező ügyfelek aránya, melyet a 3. számú diagram szemléltet. 3. sz. diagram A közcélú foglalkoztatásban részt vevők iskolai végzettség szerinti aránya 11% 3% 30% 33% 8 általános alatti 3 % Befejezett 8 általános 33 % Szakmunkásképző, szakiskola 23 % Középfokú végzettség 30 % Felsőfokú végzettség 11% 23% A közfoglalkoztatás eddigi rendszerét évtől kezdődően a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltja fel, melynek szintén célja, hogy aki képes dolgozni, az munkájával járuljon hozzá a közteherviseléshez. A program keretén belül a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII.31.) Korm. rendelet szabályozza a Munkaerőpiaci Alap

5 5 közfoglalkoztatási támogatások előirányzata felhasználását, a rendelet 2. -a alapján az előirányzat terhére a következő támogatások nyújthatók: a) helyi és kisebbségi önkormányzat, egyház, a nemzeti civil alapprogramról szóló törvényben meghatározott civil szervezet által szervezett rövid időtartamú közfoglalkoztatás támogatása; b) helyi és kisebbségi önkormányzat, egyház, civil szervezet által szervezett hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása; c) vállalkozás részére bérpótló juttatásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás; d) országos közfoglalkoztatási program támogatása. Az előirányzat a költségvetési törvény szerint 64 Mrd Ft, míg az Út a munkához programra fordított összeg évben 160 Mrd Ft volt. Az önkormányzatok az első és a második közfoglalkoztatási formára nyújthatnak be pályázatot. A pályázati felhívás szerint a rövid időtartamú közfoglalkoztatásra fordítható az összes előirányzat 43,75%-a, 28 Mrd Ft, míg a hosszabb időtartamú programra 12 Mrd. Ft. Az állami támogatás mértéke a rövid időtartamú közfoglalkoztatás esetén megegyezik a korábbi közcélú foglalkoztatásnál biztosítottal, azaz 95 %, azonban a hosszabb időtartamú foglalkoztatási formánál térségenként különböző mértékű lehet, városunkban 70%-os. A közcélú foglalkoztatásban részt vevő munkáltatók részéről a hosszabb távú közfoglalkoztatásban való részvételre is mutatkozik igény, azonban a nonprofit szervezetek egy része nem tudja vállalni a 30 %-os önrészt, ezért vesz részt a rövid távú közfoglalkoztatási programban. A rövid távú közfoglalkoztatás a Munkaügyi Kirendeltség döntése alapján legalább kettő, de legfeljebb négy hónap időtartamú, négy órás foglalkoztatás lehet. A bruttó bér a minimálbér, ill. a garantált bérminimum fele összege, a nettó bér ez alapján ,- Ft, legalább szakmunkás, vagy középfokú iskolai végzettséget igénylő munkakörben ,- Ft lesz, míg a bérpótló juttatás a nyugdíjminimumnak megfelelő összeg, havi ,- Ft. (A tavalyi évben a rendelkezésre állási támogatás és a közcélú nettó munkabér közötti különbség a legalacsonyabb iskolai végzettséget igénylő munkakörök esetén is több, mint ,- Ft volt.) Szintén fontos változás az Út a munkához programhoz képest, hogy míg a tavalyi év végéig az iskolai végzettségnek, szakképzettségnek megfelelő, vagy eggyel alacsonyabb szintű iskolai végzettséget igénylő munkakört volt köteles elfogadni a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy, addig a bérpótló juttatásban részesülő bármely, részére felajánlott munkakört köteles ellátni, azaz a főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezők is kötelezhetőek csatornatisztítási munkára, ha arra egészségileg alkalmasak. A 3. számú diagramból kitűnik, hogy Szegeden a közcélú foglalkoztatásban dolgozók és az ellátottak nagy része, több, mint 40%-a legalább középfokú végzettséggel rendelkezik. A közös közteherviselés elvének megvalósulását célozza egy új szankció bevezetése is, miszerint a bérpótló juttatás éves felülvizsgálata során (2012. évben) minden jogosultnak igazolnia kell, hogy az előző évben legalább 30 nap időtartamban közfoglalkoztatásban vett részt, egyéb kereső tevékenységet folytatott, vagy önkéntes munkát végzett. A 30 napos kötelezettség munkaerő-piaci programban vagy képzésben való részvétellel is teljesíthető. A fenti szabály alkalmazásakor elképzelhető, hogy nőni fog a próbaidő alatti, 30 napot meghaladó munkaviszony munkavállaló által kezdeményezett megszüntetésének esete (ez a bérpótló juttatás további folyósítását eredményezi, szankcionálás nélkül).

6 6 További problémát okoz, hogy míg a közcélú foglalkoztatás esetén rugalmasan, a megüresedett munkahelyek alapján rövid időn belül feltölthető volt a létszám, az új közmunkaprogramban nem lehet az álláshelyet betölteni, ha kevesebb mint 2 hónap van hátra a pályázatban elfogadott időtartamból, azaz ha egy két hónapos foglalkoztatás esetén néhány nap, vagy egy három hónapos foglalkoztatás esetén a 30 nap leteltével megszűnik a munkaviszony, új dolgozót nem tud közvetíteni a Munkaügyi Kirendeltség. Az új közfoglalkoztatási rendszerben történő foglalkoztatás szinte teljes egészében csak a bérpótló juttatásra jogosultak számára biztosított, így kizárja az 55 év feletti, egyébként szociálisan ugyanolyan mértékben rászoruló, rendszeres szociális segélyben részesülő munkanélkülieket is. Az előző két évben szintén nem volt közcélú munkavégzési kötelezettsége ennek e körnek, de a törvény hatósági szerződés megkötésével lehetővé tette, hogy egy évig vállalják a rendelkezésre állási támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazását magukra nézve, így a közcélú munkát is végezhettek. Szegeden a évben a Munkaügyi Kirendeltséggel és a Családsegítő Szolgálattal előzetesen egyeztetve 23 fő 55 év feletti ellátott részére biztosítottuk a közcélú foglalkoztatásban való részvételt. III. A közfoglalkoztatást érintő együttműködési megállapodások megkötése, valamint egyes ellátási szerződések módosítása Az új közfoglalkoztatási struktúrában 45 intézménnyel, szervezettel kíván az önkormányzat együtt pályázni a rövid távú közfoglalkoztatás támogatására, melyben kizárólag bérpótló juttatásban részesülők foglalkoztathatók. A bér-és járulékköltségek 5 %-át az önkormányzat utólag térítené meg a foglalkoztatók számára. A közfoglalkoztatási programban a bérpótló juttatásban részesülők munkaköri alkalmassági vizsgálatának megszervezése szintén az önkormányzat feladata, de a költségeit a Munkaügyi Központ utólag megtéríti a szolgáltató részére. A munkaköri alkalmassági vizsgálatra vonatkozóan háromoldalú megállapodást szükséges kötni. Hosszabb távú közfoglalkoztatás céljából együttműködési megállapodás iránti igényét további három szervezet nyújtotta be. Jogszabályban előírt közfeladat ellátása esetén a helyi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján a közfoglalkoztatással összefüggő foglalkoztatás történhet az önkormányzat által fenntartott intézménnyel, kisebbségi önkormányzattal, önkormányzati részesedéssel működő nonprofit gazdasági társasággal, vagy egyházi jogi személlyel, egyház által fenntartott intézménnyel, valamint civil szervezettel létesített munkaviszony alapján is. Jelen előterjesztés az önkormányzat által fenntartott intézmények, továbbá egyházi és civil szervezetek (továbbiakban Együttműködő) között kötendő együttműködési megállapodások (mely a pályázat benyújtásának kötelező melléklete) jóváhagyására, továbbá a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel és a Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesületével megkötött ellátási szerződések módosítására irányul. Az együttműködési megállapodások meghatározzák azon közfeladatokat, amelyek ellátásában az Együttműködő közreműködik, valamint lehetőséget adnak az Együttműködőnek arra, hogy a közfoglalkoztatással összefüggő foglalkoztatás keretében munkalehetőséget biztosítson a bérpótló juttatásra jogosultak számára. A foglalkoztatás elősegítése, a munkanélküliség megelőzése, valamint hátrányos következményeinek enyhítése akkor vezethet eredményre, ha a Munkaügyi Kirendeltségek és a települési önkormányzatok feladataik teljesítése érdekében együttműködnek.

7 7 Az együttműködés nem csak a foglalkoztatás terén valósul meg, hanem jó kapcsolat és a kölcsönös tájékoztatás jellemzi a munkát a hatósági ügyintézés során, a Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis kezelése, az adatok egyeztetése során is. Kérem a Tisztelt Közgyűlést az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslatok elfogadására. Szeged, február 1. Dr. Botka László