A Linux kernel konfigurálása és fordítása 1.

Átírás

1 A Linux kernel konfigurálása és fordítása 1. Üdvözletem! Ez a dokumentáció els sorban azoknak szól, akik szeretnének megtanulni kernelt fordítani, de az itt szerzett információk egy része ki fog terjedni a hardverre is és tippeket adhat más felhasználói programok leforditásához is (f leg azért, mert a legtöbb program fordítása teljesen hasonlóan zajlik, csak a konfigurálásuk általában egyszerbb). A dokumentum írását több dolog is aktuálissá tette. Az egyik az, hogy eddig még nem igazán találtam olyan (kell en szájbarágós) magyar nyelv doksit, amely alkalmas lett volna arra, hogy a kezd az egyes menüpontokon vegigugrálva minden egyes funkcióról megtudja bel le, hogy az mit takar (szüksége van -e rá, vagy nincs). A másik fontos hiányosság a magyar doksik alacsony száma es azok elavultsága. A Kernel fordítás nev doksi is r l beszél; a "Linux Kernel HOGYAN" is 4 éves már (még a idejében íródott). Ezt senki ne vegye sértésnek. Szeretném, ha a kezd magyar linuxosok is naprakész segítséget kaphatnának (a kezd természetesen itt nem az az illet, aki a Linuxban vagy akár a számítógép használatában kezd, hanem az aki el ször csinál ilyet) minél egyszerbben, ezért az írás pillanatában aktuális es stabil rendszermag lesz vizsgálatunk tárgya, de megígérem, hogy amint megjelenik a végleges 2.6.0, akkor arról is referálni fogok (ha a még aktuális hibákat kijavítják, akkor mindenképpen érdemes lesz váltani, majd szót ejtünk arról is, hogy miért). TARTALOMJEGYZÉK 1. Alapvet tudnivalók 2. A kernel forrásának beszerzése 3. A kicsomagolás 4. A konfigurálás (el tte nagy leveg, mert hosszú lesz) 5. A tényleges forditás 6. Beüzemelés (kitérek a GRUB és a LILO boot kezel kre is) 1. Alapvet tudnivalók El ször is tisztázzunk néhány apróságot. Nagyon fontos, hogy otthon legyél a Linux parancssorában. Aki már akkor is megijed, hogyha grafikus felületen egy konzolablakot meglát, annak a forditás, mint tevékenység egész egyszeren még nem való. Hangsúlyozom: MÉG! De el bb utóbb ennek is eljön az idelye. Én 4 éve kezdtem linuxozni. Az els változat egy 6.1 -es SuSe volt ös kernellel. Aztán következett egy Mandrake -es id szak, kés bb a RedHat, most pedig Debian alatt írom ezt a doksit. Az ember szépen lassan egyre feljebb lép, de sosem tudhat mindent (aggkorában sem). Mindenképpen fontos azt megemlíteni, hogy a SuSe, a Mandrake és egyéb RedHat alapú disztribúciók módosított kernelforrásokból készült rendszermaggal üzemelnek. Ezek forrása általában(!) megtalálható a csomagok között, peldául kernel-source-verziószám.rpm néven. Azért emeltem ki, hogy "általában", mert el fordulnak ma már ún. Desktop kiadások is, amelyek 1 CD -sek és az esetek többségében nem tartalmazzák a kernel forrásának csomagját, de még a C fordítót sem (gcc, egcs). Ezekre, és a különféle Live Eval, azaz CD -r l futó változatokra (f leg SuSe -nál) a kedves olvasó jelenlegi, kezd i mivoltából adódóan nyilván nem fogunk tudni kernelt gyártani. Akinek ilyenje van es úgy érzi, hogy már felkeszült az alább leírt dolgokra, annak itt az ideje váltani. A 2.páratlanszám.x -es verziókkal (pl ) a kezd knek nem érdemes próbálkozniuk, mert ezek fejleszt i változatok, amelyek sok instabil és félkész kódot tartalmaznak. Most az alapokat tárgyaljuk és nem vagánykodunk. De mi is az a kernel? A kernel (rendszermag) tulajdonképpen az operácios rendszer (GNU/Linux, Windows, MacOS, sétabot) legbels bb része, a szíve. A legalapvet bb feladatokat végzi: biztosítja a futó programok es a hardver közötti kapcsolatot, az er források egyenl, vagy (szükség szerint) egyenl tlen elosztását, valamint a rendelkezesre álló hardverek vezérlését. Létezik mikrokernel (pl. Mach vagy Windows) és makrokernel. A Linux egy monolitikus kernel, de modularizálható. Természetesen a fordítási munkálatainkat felhasználóként is végezhetjük, (s t, így biztonságosabb) de ahhoz hogy a kész kernelt a beüzemeljük mindenképpen root -ként kell bejelentkeznünk.

2 A Linux kernel konfigurálása és fordítása A kernel forrásának beszerzése Mint azt az imént említettem, a kernel forrása valószín leg megtalálható a telepithet csomagok között. Az rpm -i "csomagneve" paranccsal telepithet a forrás, amely alapból a /usr/src könyvtárba kerül, általában a /linux alkönyvtárba. Grafikus felület csomagkezelkben is utánanézhetünk, de minden esetben (ha a CD -krl tesszük fel), akkor erre a helyre kell kerüljön. Ha frissebb változatot szeretnénk fordítani, akkor a illetve az ftp.kernel.org oldalakon juthatunk hozzá a legkönnyebben. Informatikai szaklapok CD-mellékletein is gyakran megtaláljuk az újabb verziókat. RedHat alapú változatoknál, a már fent említett különbségek miatt legyünk óvatosak: tegyük fel az alapértelmezett kernelcsomagot is, hogy szemügyre vehessük a beállításokat. Ha Debian alatt dolgozunk, akkor gyakorlatilag bármilyen csomag megteszi, hisz itt a kernel eredeti változata dolgozik. Ebbe nem piszkáltak bele túlzottan, ezért a rendszernek az általunkfordított változat is ugyanúgy meg fog felelni. Van továbbá még egy apró különbség a Debian és a többi disztrib között: a forrás csomagja tömörítve kerül fel a /usr/src -be, mégpedig "tar.bz2" formátumban. UHU-Linux alatt az apt-get install kernelsource paranccsal lehet ezt az imént említett helyre másolni (természetesen ez Debian alatt is így zajlik, csak ott több kernelváltolzat is telepíthet, ezért a kernel-source-verziószám csomagot kell kiválasztani). 3. A kicsomagolás A kitömörítés a következképpen zajlik: -tar.bz2 esetén: bunzip2 tömörítettfájlneve.tar.bz2 aztán tar -xf tömörítettfájlneve.tar -tar.gz esetén: gunzip tömörítettfájlneve.tar.gz tar -xf tömörítettfájlneve.tar vagy tar -xvzf tömörítettfájlneve.tar.gz. Minden esetben a végeredmény egy /tömörítettfájlneve könyvtár. Itt található a forráskód. Ezt mindenképpen a /usr/src -be kell elhelyezni és kell hozzá készíteni ugyanide egy hivatkozást: ln -s létrejöttkönyvtárneve linux (a létre jött könyvtár neve lehet pl. Linux ). Ha fent van az eredeti rendszermag a /usr/src/linux -ban akkor ezt NEM SZABAD az újjal felülírni. De nem azért, mert az eredeti szent és sérthetetlen. Egy komplett rendszer nagyon jól megvan a kernel forrása nélkül is, de a felülírásból keletkez esetleges kavarodások hibák tömkelegét okozhatják a fordítási folyamat során.

3 A Linux kernel konfigurálása és fordítása A konfigurálás (el tte nagy leveg, mert hosszú lesz) Root -ként lépjünk be az így létrejött könyvtárba és (ahogy az arany ászok mondanák) gondolkodjunk. Az aktuális kernelekhez (2.4.x és 2.5.x) a , illetve a a legalkalmasabb. A 3.x -es sorozat bármelyik tagja szintén megfelel, a os sorozatból pedig a ös változatnál régebbieket kerüljük el. (ez a 8.2 -es RedHat és a 8.x -es Mandrake alapértelmezett gcc -je). Számtalan nagyon komoly hibája van, pl. nem fordítja le az MMX és a 3DNow utasításokat tartalmazó kódrészeket (lehet, hogy ez szándékos és ezzel csak a lefordított kód hordozhatóságát akarták biztosítani, de enyhén szólva nem arattak vele osztatlan sikert sem a programozók, sem a felhasználók körében). Alkalmas továbbá a os gcc es az es egcs is, de használatuk nem biztonságos. A 2.7.x -es sorozat ma már nem támogatott. Maga a fordítás el tti konfigurálás a következ 3 parancs egyikével történhet: -make config Parancssoros alkalmazás, bash kell hozzá (ha nem megy nézd meg, hogy a /bin/bash létezik -e és, hogy a /bin/sh hivatkozás erre mutat -e). -make menuconfig Ez egy sokkal kényelmesebb megoldás, itt menüs felületen állíthatsz be mindent és még vissza is tudsz lépni, ha valamit nem úgy állítottál be elsőre, ahogy kellett volna ((n)curses kellhozzá). -make xconfig Grafikus felülető beállítóprogram (Tk kell neki, de a 2.6.x -eshez már a Qt -ra lesz szükség). Én most a menuconfig alapján fogok végigmenni, de a menüpontok mindenütt ugyanazok. Amelyik funkció el tt [ ] jelek láthatók, az csak közvetlenül a kernelbe fordítható. Amelyik el tt viszont a < > jelek díszelegnek, azt modulként is elkészíthetjük. A modul egy olyan kódresz, amely külön fordítva is mköd képes és használatával memóriát spórolhatunk, mert így az adott drivernek vagy programrésznek nem kell állandóan elerhet nek lennie (pl. a vfat.o es az msdos.o nevu modulok csak akkor tölt dnek be, ha felmountolunk egy ilyen fájlrendszer meghajtót, partíciót). Az esetleges hibákért elnézést kérek, és azért is külön ha véletlenül egyes helyeken téves információt közölnék (ez is el fordulhat).

4 A Linux kernel konfigurálása és fordítása 4. Code maturity level options ---> A kód fejlettségi szintjének beállítása [ ] Prompt for development and/or incomplete code/drivers [ ] A fejleszt i és félkész kódrészek és driverek kilistázása Ez a menüpont szabja meg, hogy a kernel konfigurálásánál milyen készültségi fokon lév kédrészek jelenhetnek meg a beállítások között. Ha ezt kikapcsolva hagyjuk akkor biztos, hogy nem fogunk egyetlen instabil vagy hibásan mköd részt sem belefordítani a kernelbe (viszont egy pár létez funkciót nem láthatunk). Loadable module support ---> Betölthet modulok támogatása [ ] Enable loadable module support [ ] Set version information on all modul symbols [ ] Kernel module loader [ ] Betölthet modulok támogatásának elérhet vé tétele [ ] A verzióinformációk beállítása minden modulszimbólumnál [ ] Kernelmodul betölt Ha a kernel egyes részeit modulba kivánjuk fordítani, akkor a modultámogatást mindenképpen be kell, hogy kapcsoljuk. A kernelmodul betölt kényelmes dolog. Ilyenkor nem kell például (az el bb említett példa alapján) Windows -os partíció felcsatolásánál nekünk betölteni az msdos.o es a vfat.o modulokat, (ezt a modprobe paranccsal tehetjük meg) hanem automatikusan megtörténik. Kezd knek ez mindenképp javallott. A verzióinformációkra vonatkozó opció csak akkor szükséges, ha más forrásból szarmazó modulokat szeretnél használni. Vannak ugyanis olyan funkciókat ellátó külön modulok, amelyek valamilyen okból nem kerülhettek bele a komplett kernelforrásba. Ezek külön fordítandók és a modprobe paranccsal tölthet k be. Használatuk e funkció bekapcsolása után lehetséges és biztonságos, de ezen modulok többségét betöltésnél kézzel paraméterezni kell. Ennek módja mindig a modulhoz adott doksiban található meg. Processor type and features --> Processzor típusa és tagoltság Processor family Erre a funkcióra ráállva nyomjunk ENTERT és válasszuk ki a processzorunk tipusat. Légy nyugodt, biztos megtalálod a tiédet is ;-) [ ] PGE kiterjesztések (not for Cyrix/Transmeta) [ ] Gép ellen rzés (Machine Check Exception) Ennek segitségével a kernel képes lesz együttmködni az alaplapokon található hardverfigyelésre alkalmas chipsetekkel (pl. érzékeli a túlmelegedést vagy az egyes hardverelemek hibáját). Ha problémat észlel, hibaüzenetet küld és le is állíthatja a gépet. < > Toshiba Laptop támogatás Értelemszeren a Toshiba gyartmanyú laptopokhoz kell (Phoenix BIOS -szal nem mködik). Ugyanaz mint az el z "Machine Check Exception". < > Dell laptop támogatás Minden Inspiron es Latitude modellel mködnie kell. Egyébként ugyanaz, mint az el z. < > /dev/cpu/microcode - Intel 32 bites processzorok mikrokód támogatása < > /dev/cpu/*/msr - Modellspecifikus regiszterek támogatása < > /dev/cpu/*/cpuid - Processzor információk szolgáltatása [ ] High Memory Support Nagy mennyiség memória támogatása. Inkább csak szerverekben és nagy teljesítmeny munkaállomásokban lehet rá szükség (a 32 bites processzoror egyébként is csak maximum 4 GB -ot tudnak megcímezni). 1 GB RAM felett mindenképpen kell.

5 A Linux kernel konfigurálása és fordítása 5. [ ] Matematikai koprocesszor emulációja (Math emulation) Csak a 386 -os es a 486/SX -es gépeknél van jelent sége. Ezek processzorából ugyanis hiányzik ez az alegység. Egyébként felesleges bekapcsolni, de ha véletlenül bent maradt az sem baj, mert a kernel nem használja, ha nincs rá szükség. Általános érvény jótanács azonban, hogy jobb kikapcsolni mindent, amire nincs és a közeljöv ben nem is lesz szükségünk, mert így a kész kernel kisebb, gyorsabb és stabilabb lesz (ezért magyarázok ilyen sokat;-). [ ] MTRR támogatás Az MTRR szabályozza a PentiumPRO, Pentium2 és annál újabb processzoroknál a processzor memóriához törten hozzáférését. Ennek bekapcsolásával ez a funkció manipulálhatóvá válik (szerkeszthet a /proc/mtrr fájlban). Többprocesszoros rendszereknél (f leg régebbi gépek esetén) javallott a bekapcsolása. Ha nem érdekel ez a funkció, akkor hagyd ki. 9 Kbyte -tal kisebb lesz a kerneled. [ ] Szimmetrikus többprocesszoros rendszerek támogatása (Symmetric multi...) Erre akkor van szükség, ha a gépedben több processzor van és szeretnéd ezt kihasználni. Ha neked is olyan masinád van mint a többségnek (azaz egyprocesszoros) vagy nem tudod, hogy mit jelent ez, akkor ne kapcsold be. Szükség van rá továbbá az újabb Hyper Threading -es Pentium 4 -eknél is (ez a 3,06 GHZ -es változattól esedékes). [ ] Beépített programozható megszakításvezérl támogatása (Local APIC...) A hardverek kommunikációs csatornájának kezelését bízza rá közvetlenül a kernelre. Ha a többprocesszoros rendszerek támogatását bekapcsoltuk akkor nem kell foglalkoznunk vele. [ ] Unsynced TSC support Ingoványos talaj. Inkább ne kapcsoljuk be. General setup --> Alapvet beállítások [ ] Networking support Alapvet. Csak akkor hagyd kikapcsolva, ha nagyon jól tudod, hogy mit csinálsz. Nem csak a hálózatba kötött gépeken van rá szükség, mert megszámlálhatatlanul sok alkalmazás igényli. (például a grafikus felületed sem fog mködni nélküle) [ ] PCI support A ma legszélesebb körben használatos buszrendszer támogatása. A foglalatok fehér színek. A mai gépek mindegyikénél kötelez bekapcsolni, különben nagyon sok hardverelem nem fog mködni. Csak nagyon régi (486 -os illetve annál öregebb gépeknél és néhány régebbi Pentiumnál, K5 -nel stb.) hagyható ki. () PCI Access mode A PCI buszos eszközök detektálásának módját állítja be. Erre azért van szükség, mert ugyan a BIOS is fel tudja deríteni az eszközöket, de vannak régebbi, hibás BIOS -ok, amelyek akár a gépet is lefagyaszthatják ezzel a mvelettel. Ha a "BIOS" lehet seg van beállítva, akkor magára a BIOS -ra van bízva a detektálás. Ha a "Direct" van kiválasztva, akkor közvetlenül a kernel végzi el ugyanezt. Amikor az "Any" lehet séget választjuk ki, akkor a kernel el bb megpróbálja önmaga felismerni az eszközöket, és ha nem sikerül, akkor visszaadja a BIOS -nak a vezérlést. [ ] ISA bus support Egy régebbi buszrendszer. A mai gépekben már nem található meg. Foglalatai fekete színek. Ha van, akkor kapcsold be, ha nincs akkor ne.

6 A Linux kernel konfigurálása és fordítása 6. [ ] PCI device name database A támogatott PCI buszos eszközök listáját teszi elérhet vé a /proc/pci és a /proc/ioports helyeken. Memóriát nem foglal ugyan a bootolas után, de nagyon megnöveli a kész kernel méretét (80 Kbyte -al). Ezért, ahol fontos, hogy a kernel minél kisebb legyen, ott ezt a funkciót nem célszer beforgatni. [ ] EISA support Az ISA busz továbbfejlesztése. Csak akkor kell, ha van ilyened. [ ] MCA support Egy elég régen (1987 -ben) megjelent buszrendszer. Az IBM produktuma, aki a PS/2 számítógéppel egyid ben vezette be az ISA busz leváltására. 32 bites volt. Egyrészt a szolíd átviteli sebessége miatt (el ször 20, majd kés bb 30 MB/s), másreszt pedig a rossz támogatottsága végett tnt el viszonylag hamar (megalkotóján kívül szinte csak az Acer és az Olivetti támogatta). Ma már egyáltalán nem használják. Kihagyható. [ ] Support for hot-pluggable devices Akkor van rá szükséged, ha olyan eszközöket akarsz használni, amelyeket a rendszer bekapcsolt állapotában is lehet csatlakoztatni. Ilyenek például a különféle USB -s Flash memóriák (Pen Drive, kártyaolvasó stb.), CD-írók, küls modemek, hordozható merevlemezek, PCMCIA eszközök. < > PCMCIA/CardBus support --> Általában notebookoknál gyakori mindkét felület. A PCMCIA a régebbi 16 bites, a CardBus pedig az újabb 32 bites. Hitelkártya méret kis perifériák használhatók ezekkel a csatolókkal (hálókártyák, modemek, merevlemezek).a CardBus támogatásához kell a menüben talalható "CardBus support" is. Az ezalatti három funkció (Databook TCIC..., i82092 compatible..., stb.) általában csak régebbi laptopoknál javallott. A legalsó "i82365 compatible bridge support" csak az ISA buszra csatlakozó csatolófelület jelenléténél szükséges, míg az "i82092 support..." a PCI -os eszközök használatánál ajánlott. Ezeket célszerbb modulba fordítani. < >PCI Hotplug Support --> Gondolom az el z ek alapján nyilvánvaló, hogy a mködés közben csatlakoztatható PCI -os perifériák támogatásához kell. [ ] System V IPC Az egyes folyamatok közti kommunikációt segíti el. Hiányában jó néhány alkalmazás nem mködik (pl. DOS emulator). Jobb, ha bekapcsoljuk. [ ] BSD Process Accounting Ha ezt bekapcsoljuk, akkor felhasználói módban futó programok is utasíthatják a kernelt arra, hogy az adott folyamatról információkat egy fájlba mentsen, például ha az alkalmazást bezárjuk. Jó ötlet, mert így értékes információkra tehetünk szert az alkalmazásról (az indításhoz szükséges parancs, memóriahasználat, mikor és ki és melyik terminálon indította). [ ] Sysctl support E funkció bekapcsolásával a kernel alkalmassá válik arra, hogy futás közben megváltoztassuk az egyes paramétereit, anélkül, hogy újra kéne fordítani a rendszermagot vagy ujraindítani a számítógépet. Ezek a rendszerhívások csak akkor mködnek, ha a "/proc file system support" -ot is beleforgatjuk a rendszermagba. Sok más funkció is igényli, ezért mindenképpen ajánlott.

7 A Linux kernel konfigurálása és fordítása 7. ( ) Kernel core (/proc/kcore) format Ennek a kapcsolónak két állása van: ELF és A.OUT. Az alapértelmezett (es ajánlott) az ELF, mert ez a funkció határozza meg a /proc/kcore fájl formátumát, amely a kernel image fájlját tartalmazza. Az A.OUT formátumot csak akkor ajánlom, ha a rendszereden régi a binutils, vagy ha az adott architektúra ezt indokolja. A legtöbb embernek itt az ELF a "nyer ". Ezt a funkciót követi a különféle binárisok támogatását megvalósító három menüpont: a.out, ELF és MISC. Mennyünk rajtuk végig! Az a.out -ot mindenképpen célszer bekapcsolni, bár ma már nem sok program igényli. Ha egy alkalmazás indításánál azt az üzenetet kapod, hogy "You need a kernel with QMAGIC support", akkor az azért van mert az a.out támogatás hiányzik a kernelb l. Célszerbb (ezt is és a másik kett t is) egyenest a kernelbe forgatni. Kötelez viszont az ELF formátum támogatása. Az a.out azért kell mert az még, az ELF pedig azért mert az már elterjedt (tehát az el bbi leköszön félben van, míg az utóbbi elterjed ben). Ha 1.2 -es kernelr l frissítesz (amit kétlek), akkor az egyes ELF futtatáshoz szükséges lib -ek is frissítésre szorulnak (ld.so). A MISC támogatására gyakran szükséged lehet, ha szoktál interpreterek (értelmez k) segítségével programokat futtatni (pl. Java, Python), vagy wrappereket, emulátorokat használni (pl. DOSEMU). [ ] Power Management support E funkció segítségével lehetséges pl. notebookoknál a tápellátás gyengülése esetén a rendszer automatikus leállítása, vagy készenléti állapotba helyezése. Ehhez APM vagy ACPI támogatás is kell. [ ] Advanced Power Management BIOS support A "zöld PC -k" támogatása (pl. ATX -es táp lelövése kikapcsoláskor stb.). Magát az APM -et mindenképpen ajánlott bekapcsolni, a többir l alább olvashatsz. Az ezalatt megnyíló funkciók többsége csak akkor kapcsolandó be, ha a gép valamilyen BIOS hibából adódóan nem tud leállni kikapcsoláskor, vagy belefagy a készenléti állapotba, vagy más hasonló gond adódik a tápkezelés során. Ez alól kivétel az "RTC stores time in GMT" funkció, ami akkor kell, ha a géped hardverórája a GMT -hez (a brit id számításhoz, amihez képest a többi id zónát is számoljuk) van állítva. Ez az alapértelmezett beállítás minden UNIX alapú rendszerben, így a Linuxban is. A te disztribúciód is biztos rákérdezett erre telepítésnél. Ha GMT szerint vagy beállítva, akkor a Linuxnak elég annyit tudnia, hogy melyik id zónában vagy és aztán maga adja hozzá a GMT -hez képest a szükséges órák számát. Memory Technology Devices (MTD) ---> Na ez az a rész amivel én sem vagyok teljesen tisztában. Számtalan funkció van itt amit még sosem használtam. Alapvet en arra jók, hogy IC alapú adattárolókhasználatához különféle "extrákat" biztosítsanak (RAM, ROM es Flash chipek). Ennek a résznek az ismertetését most kihagyom. De ahogy a 101 -es modell mondaná: "Visszatérek!" Parallel port support ---> < > Parallel port support Ha olyan perifériákat akarsz használni, amelyeket a géped párhuzamos portjára csatlakoztatsz (25 lyukú feltn en hosszúkás csatlakozó), akkor erre van szükséged. Ma az USB egyre inkább kiváltja ezt is és néhány újabb gépen (f leg notebookokon)már nem is található meg (együtt halad a soros porttal a süllyeszt felé).

8 A Linux kernel konfigurálása és fordítása 8. < > PC-style hardware Ha használni akarod a párhuzamos portodat a gépeden, akkor feltétlenül kell ez is. Nem csak PC -ken, hanem néhány Alpha alapú rendszeren is ilyen szabványú portok vannak. < > Multi-IO cards (parallel and serial) Több soros és párhuzamos porttal is rendelkez PCI -os b vít kártyák támogatását valósítja meg. E kártyák szolgáltatásai kimerülnek annyiban, hogy a portjaikra további perifériákat is csatolhatunk. [ ] Support foreign hardware Ez a pont csak akkor kapcsolandó be, ha külön drivereket tartalmazó modulokat akarsz betölteni nem szabványos párhuzamos portok támogatásához. Bekapcsolása teljesítményvesztést eredményez, ezért csak akkor fordítsuk be, ha tudjuk mit csinálunk és tényleg szükségünk van rá. [ ] IEEE 1284 transfer modes Egyes átviteli módok használatához szükséges. Például ha olyan a nyomtatód van, ami támogatja a státuszvisszajelzést vagy csak EPP, esetleg ECP támogatás kell (nagy forgalmú nyomtatószerver esetén), akkor erre van szükséged. Az EPP -t egyszeren gyorsított nyomtatókapunak nevezhetjük, míg az ECP ennek a továbbfejlesztése, amely az RLE kódolás nyújtotta tömörítés segítségével gyorsítja az adatátvitelt. Az RLE (Run Lenght kódolás) a képek tömörített átvitelére szolgáló adatátviteli szabvány, amely els sorban akkor hatásos, ha egy képen sok az egyszín felület. Plug and Play configuration ---> < > Plug and Play support Vannak olyan alkatrészek (f leg b vít kártyák, perifériák) amelyek nem igényelnek hardveres beállítóeszközöket (pl. jumperek). Ezeket az eszközöket szoftverek automatikusan konfigurálhatják. Ez a szoftver lehet akár a BIOS, az operációs rendszer vagy egy felhasználói program (esetleg az adott eszközhöz kapott célalkalmazás vagy egy driver). < > ISA Plug and Play support Ahhoz, hogy az el bbi funkció korrektül mködjön ezt is be kell, hogy kapcsold. Block devices ---> < > Normal floppy disk support Nincs mit túlmagyarázni rajta. Ha van floppy drive -od és használni is akarod, akkor kell. < > XT hard disk support Nagyon régi IBM XT -k 8 bites merevlemezvezérl jének támogatásához szükséges funkció. Aligha lesz szükséged rá egy olyan gépen, ami már a nyolcvanas évek vége felé, vagy kés bb készült (magyarul egy mai, pár éves gépre tuti nem kell, mert az XT -k ban jelentek meg). < > Parallel port IDE device support A párhuzamos portra kapcsolható merevlemezek, CD-ROM -ok, szalagos archiválók támogatásához szükséges. Ezek hordozható küls perifériák. Ha bekapcsoljuk a funkciót akkor lenyílik egy menü amib l kiválaszthatjuk, hogy milyen jelleg perifériát kivánunk használni és konkrét átviteli módokhoz (protokollokhoz) is találhatunk támogatást. Arról hogy ezek közül a protokollok közül nekünk melyik kell az adott eszközhöz, arról az adott protokoll neve, vagy az általunk vásárolt hardver dokumentációja árulkodhat.

9 A Linux kernel konfigurálása és fordítása 9. < > Compaq SMART2 support Ha ilyen vezérl vel ellátott alaplapod van, akkor kapcsold be. A teljes lista ezekr l a hardverekr l a kernel forrásának könyvtárában a /Documentation/cpqarray.txt fájlban található. < > Compaq Smart Array 5xxx support Egy másik vezérl. Az eljárás ugyanaz mint az el bb: a /Documentation/cciss.txt fájlban találod a támogatandó hardvereket. < > Mylex DAC960/DAC1100 PCI RAID Controller support A Mylex gyártmányú RAID vezérl k széles kör támogatását realizálja. Típusok:Mylex DAC960, AcceleRAID es extremeraid PCI RAID. B vebb infó:documentation/readme.dac960. < > Loopback device support Ennek segítségével önálló fájlrendszerként kezelhetsz bizonyos fájlokat, tehát lényegében virtuális fájlrendszerek támogatása valósulhat meg a funkció által. E fájlrendszerek száma maximum 7 lehet, /dev/loop0, /dev/loop1 stb. neveken. Ezzel tesztelhet ek például CD-Image -ek miel tt kiírnád ket, de floppyk és sok más egyéb eszköz és fájlrendszer emulálható vele. Emellett támogatja a titkosítást is és még számtalan egyéb funkciója van. Érdemes kipróbálni. < > Network block device support Hálózaton keresztül, a TCP/IP protokoll segítségével elérhet blokkeszközök támogatását teszi lehet ve. Így a /dev/nd0, /dev/nd1 stb. neveken egy távoli gépben található merevlemezhez vagy CD-ROM -hoz vagy bármilyen blokkeszközhöz történ hozzáférés valósítható meg általa. Az el z "Loopback device..." funkció segítségével emulálható is egy ilyen hálózatos blokkeszköz jelenléte, így egy adott gépen lehet a kliens és a szerver is. < > RAM disk support E funkció lehet séget ad arra, hogy a gépedben lév memória egy bizonyos hányadát blokkeszközként használhasd (akár egy merevlemezt). A linuxok egyes változatainak telepít je igen gyakran használja ezt a szükseges eszközök inicializálásakor, mert így a memória egy részére önálló fájlrendszert hozhatnak létre. (4096) Default RAM disk size Ez a menüpont állítja be a RAM disk alapértelmezett méretét. Csak akkor nyúlj hozzá ehhez a funkcióhoz, ha tudod, hogy mit csinálsz. [ ] Initial RAM disk (initrd) support Ezzel a funkcióval lehet vé válik, hogy a rendszerbetölt program (lilo, loadlin vagy grub) bootolásnál RAM lemezt hozzon létre és root fájlrendszerként csatoljafel azt. Ez jó például arra, hogy a kernel modulokat legyen hova betölteni miel tt a tényleges root fájlrendszerhez hozzáférnénk. Ahhoz, hogy ezt a funkciót elérd a RAM disk támogatásnak a kernelben és nem modulban kell lennie. [ ] Per partition statistics in /proc/partitions Ha ezt bekapcsolod, akkor a kerneled statisztikákat fog vezetni a fent említett fájlban az egyes fájlrendszerekhez törten hozzáférésr l, az írási és olvasási mveletekr l. Hibák esetén jó kiindulópont a vizsgálódáshoz, de tapasztalatlanabb felhasználók inkább hagyják ki, mert inkompatibilitást okozhat.

10 A Linux kernel konfigurálása és fordítása 10. Multi-device support (RAID and LVM) ---> Ebben az almenüben találhatók azok a részek, amelyek segítségével a linux kernel szoftveres úton is tud RAID szolgáltatásokat nyújtani. A RAID egy hibat rést biztosító lemezrendszer, amely több fizikai vagy logikai lemezegységet felhasználva tükrözéssel keszít az adatokról biztonsági másolatot. Ennek sokféle változata van. [ ] Multiple devices driver support (RAID and LVM) Képes egy egységként kezelni több lemezt. Ez a RAID és az LVM alapja. < > RAID support RAID támogatás (lásd az alábbi pontokat). < > Linear (append) mode Szimpla hozzáf zéssel képes egy egységként kezelni több partíciót. < > RAID-0 (striping) mode Csíkozó eljárás. A RAID els szintje. Az adatok egyes részeit elosztja a lemezek között így hatalmas teljesítménynövekedés érhet el általa. Viszont csak akkor igazán hatékony, ha az összef zött lemezrészek mérete megegyezik (ha az egyik rész kisebb, mint a másik akkor a nagyobb rész is csak akkorának látszik majd, mint a kisebb). A másik probléma, hogy továbbra sem a biztonságon van a hangsúly hisz adataink továbbra is csak egy példányban léteznek. E mód használatánál az IBM merevlemezei tartják a sebességrekordokat. < > RAID-1 (mirroring) mode Ez már valódi RAID, igazi tükrözéssel. Legalább két merevlemez kell és az adataink onnantól biztonságban vannak. Teljesítménynövekedést ugyan nem várhatunk tle, de még így is jobb megoldás, mint az elz (igazából nem is lehet a kettt összehasonlítani, mert a céljuk nem ugyanaz). A kapacitás akkora lesz, mint a tömbben lév legkisebb merevlemez kapacitása. < > RAID4/RAID5 mode A RAID fejlettebb változatai. A RAID 5 -nél a meghajtók együtt látják el a hibajavító szerepet paritásbitekkel (akár a napló egy fájlrendszernél). A RAID 4 -nél egy meghajtó a paritás. Természetesen e két változatnál nagyobb a redundancia, ezért biztonságosabbak (bár egy ilyen tömb kialakítása már elég drága). < > Multipath I/O support Tükrözésnél van jelentsége RAID-1 és ennél magasabb szinteken. Ha az egyik lemez meghibásodik miközben egy vagy több folyamat éppen adatokat kér le róla, akkor a kérés további része automatikusan egy másik lemezre lapolódik át, így nem szakad meg az adatátvitel egy pillanatra sem és fképp nem kerül veszélybe a rendszer stabilitása. < > Logical volume manager (LVM) support Ha ezt bekapcsolod, akkor lehetséged nyílik arra, hogy mind fizikailag, mind logikailag különböz egységeket szervezz egy tömbbe (pl. merevlemezeket, partíciókat, loop egységeket stb.). Networking options ---> < > Packet socket Csomagkapcsolt adatátviteli protokoll támogatása. Bekapcsolása ersen ajánlott. [ ] Packet socket: mmapped IO Ezt nem tudom pontosan, hogy mit jelent, de állítólag a csomagprotokoll használata esetén gyorsítja az adatcserét. Ha nem vagy biztos a dolgodban, akkor ne jelöld be.

11 A Linux kernel konfigurálása és fordítása 11. < > Netlink device emulation A súgó tanúlsága szerint ezt a funkciót rövidesen eltávolítják és újraírják. Hálózati eszközök emulációját valósítja meg. Jelen pillanatban a viszzafelé kompatibilitást szolgálja. Javallott bejelölni. [ ] Network packet filtering (replaces ipchains) A kernel t zfalfunkcióinak bekapcsolása. Így használható az adott kernellel vezérelt gép átjáróként (gateway) vagy akár proxyként is (magához a proxyhoz ez nem kell, de a proxyk jó része által használt csomagfilter m ködéséhez szükség van rá). [ ] Socket Filtering Portok filterelése. Kell akkor is ha PPP kapcsolatnál (mint peldául ADSL) akarjuk használni az imént említett csomagfilterelést. Valódi szerepe az, hogy felhasználói programok is kérhetik a kerneltl a bizonyos portokon erkez csomagok ellenrzését. < > Unix domain sockets Ezt a funkciót nagyon sok program alkalmazza (pl. X Window system). Mindenképpen fordítsd be és ha lehet, akkor ne modulba. [ ] TCP/IP networking Nagyon fontos! Ki ne kapcsold! Számtalan program m ködéséhez szintén szükséges (megint csak X) és ersen ajánlott hálózat nélküli gépeken is. Olyan helyen pedig ahol helyi háló vagy netkapcsolat van, ott egyenesen KÖTELEZ! Ez az internet szabványos hálózati protokollja. [ ] IP: multicasting Ez a funkcio tobb gep egyideju megcimzesehez kell (pl. musorszorasnal). [ ] IP: advanced router Ha routert (útvonalválasztót) akarsz csinálni a gépedbl, akkor erre van szükséged. Csak akkor fog korrektül m ködni, ha engedélyezed az IP forwardolást. Ezt úgy érheted el, ha kesbb (majd ha odaértünk) bekapcsolod a "/proc filesystem support" -ot (File systems --->) és korábban már engedélyezted a "Sysctl support" -ot (General setup--->). A bootoláskor pedig (miután a "proc file system" mountolásra került) végre kell halytatni az "echo "1" > /proc/sys/net/ipv4/ip_forward" sort. Átlagfelhasználóknak ezt a funkciót szükségtelen bekapcsolni. [ ] IP: kernel level autoconfiguration Az IP címek automatikus konfigurálását állítja be, amely a bootolás közben történhet meg. Ennek igazán csak az ún. vékony klienseken van jelentsége (ezek azok a munkaállomások amelyek nem rendelkeznek saját merevlemezzel). Csak a távoli fájlrendszerekre vonatkozó résznél kijelölt "Root file system on NFS" funkció bekapcsolásával együtt van értelme használni (File systems --->). < > IP: tunneling (alagút, burkolás) Ez gyakorlatilag egy rejtjelezési eljárás: egy bizonyos protokollal képzett csomagot egy másik protokoll segítségével juttat el IP -tl IP -ig. A legtöbb felhasználó itt is nemet mondhat. < > IP: GRE tunnels over IP Ugyanaz mint az elz csak ez routereken is alkalmazható (pl. a Cisco is ezt preferálja). Sokkal jobb szolgáltatást nyújt, mint az elbbi "IP: tunneling".

12 A Linux kernel konfigurálása és fordítása 12. [ ] IP: multicast routing Tulajdonképpen nem más, mint az "IP: multicasting" es az "IP: avanced router" funkciók kombinációja, de ett l még az el bbi kett t is be kell kapcsolni a használatához. [ ] IP: TCP Explicit Congestion Notification support A hálózati torlódást (túlterheltséget) detektálja és jelzi a kliensek felé. Csak a tapasztaltabbak kapcsolják be, mert problémákat okozhat. [ ] IP: TCP syncookie support (disabled per default) Ún. SYN cookie -k segítségével elérhet vé teszi a DOS (Denial Of Services) támadás alatt alló gépekhez törten hozzáférést. Erre akkor lehet szükség, ha a rendszer olyan szinten leterhelt, hogy a szokványos felületen már nem megy a bejelentkezés. < > 802.1Q VLAN Support A nevében a lényeg: VLAN támogatás. Szükséges a VLAN -ok használatához a "vconfig" nevezet alkalmazás is. A VLAN tulajdonképpen arra szolgál, hogy drága routerek megvásárlása és különféle PC -s router-tákolmányok babrálgatása (ahány alhálózat, annyi hálókártya stb.) helyett egyszeren csoportokat képezünk a gépekb l (egy nekünk tetsz logika szerint) aztán egyedi azonosítókat (ún. VID -ket) adunk nekik. Ennek a kezeléséhez elegend egy PC, amelyen a Linux kernel VLAN támogatással (azaz e funkcióval) felszerelt változata dolgozik. További info a VLAN honlapján: < > The IPX protocol Ez a Novell IPX nev protokolljának támogatását teszi elérhet vé. Ezt a protokollt leginkább Windowsos helyi hálókon alkalmazzák. Novell NetWare fájl és nyomtatószerverek eléréséhez kell, ha az "ncpfs" nev kliensprogramból vagy a DOSEMU -ból próbálkozol kapcsolat létesítésével. Ahhoz, hogy ez mködjön kés bb majd az "NCP file system support" -ot is be kell kapcsolnod.az IPX pontpont alapú protokoll (akárcsak a PPP). < > Appletalk protocol support Az Apple rendszerei által használt saját hálózati protokoll támogatása. Támogatja az EtherTalk -ot és a LocalTalk -ot is. Appletalk devices ---> Részletesebb ismertetésbe most nem mennék bele, de (nevéb l adódóan) itt tudod bekapcsolni a támogatást egyes konkrét AplleTalk -os eszközöknek. < > DECnet Support Támogatás a DECnet hálózati protokollhoz. Kell hozzá a "/proc file system support" és a "Sysctl support". < > 802.1d Ethernet Bridging Ethernet bridge támogatás. Tisztázzuk, hogy mi is az a bridge (híd). A bridge lehet vé teszi a hálózatok végpontjai közötti zökken mentes kommunikációt. Segítségével a hálózat részeinek szétválasztását és összekapcsolását is biztosítani lehet. Letilthatja a hibás adatcsomagokat és (szrés alkalmazásával) biztonságos kapcsolatot biztosíthat. Létezik helyi és távoli változata is.

13 A Linux kernel konfigurálása és fordítása 13. QoS and/or fair queueing ---> Lehet vé teszi a csomagok küldésének id zítését, így prioritásuktól függ en várakoztathatja vagy el nyben részesítheti az egyes küldeményeket. Az egész almenü err l szól. Ha ezt nem kapcsolod be akkor a FIFO nev id zit fog alapból mködni (ez pedig érkezési sorrendben teljesíti a kéréseket). Számtalan id zít és egyéb eszköz közül válogathatsz az almenük között (én leginkább a CBQ -t javaslom, mert az a legelterjedtebb). Természetesen ez az egész funkció fölösleges, ha nem akarsz kiszolgálót építeni (csak egy mköd kernelt). Network testing ---> < > Packet Generator (USE WITH CAUTION) A figyelmeztet felirat nem véletlenül van ott. Ez a funkció arra alkalmas, hogy különböz el re konfigurált csomagok szabályozott küldésével tesztelje a hálózat teherbírását. Ha nem vagy biztos a dolgodban, akkor inkább ne babráld. Telephony support ---> A következ f bb menüponthoz érkeztünk. < > Linux telephony support Ez a funkció itt Magyarországon egy kissé felesleges. Kevesen használják ugyanis a számítógépüket telefonálásra. De ha van erre alkalmas kártyád (és mondjuk tudsz IP alapú telefonhívást kezdeményezni), akkor ehhez erre van szükséged. < > QuickNet Internet LineJack/PhoneJack support A fent említett gyártmányú kártyák támogatását kapcsolja be. Javallott inkább modulba fordítani. ATA/IDE/MFM/RLL support ---> < > ATA/IDE/MFM/RLL support Hacsak géped nem 100% -ban SCSI csatolást használ (ritkábbik eset), akkor mindenképpen szükséged van rá, mégpedig közvetlenül a kernelben. Ennél a résznél a modulok használatát inkább kerüld el. IDE, ATA and ATAPI Block devices ---> < > Enhanced IDE/MFM/RLL disk/cdrom/tape/floppy support Ez is kötelez en a kernelbe kell kerüljön a fent említett esetben. [ ] Use old disk-only driver on primary interface Régebbi MFM/RLL/ESDI kontrollerekkel ellátott rendszereknél javallott, ha IDE csatolós eszköz van a másodlagos, harmadlagos stb. vezérl n, de van még egy nagyon fontos funkciója: ha ezt is beforgatod a kernelbe, akkor lehet vé válik, hogy az els dleges vezérl re mondjuk CD-ROM -ot vagy szalagos meghajtót tegyél. Az új driver pedig foglalkozhat a másodlagos, harmadlagos stb. vezérl kkel. Normál esetben erre nincs szükség, és csak a másodlagos vezérl t kell elérhet vé tenni (ez pedig kezelni foglya mind a 4 vezérl t). < > Include IDE/ATA-2 DISK support Ez az újabb fejlesztés vezérl. Ha csak nem akarod a régit használni (nem javaslom), vagy ha nem komplett SCSI rendszered van akkor mindenképp kell (egyenest a kernelbe).

14 A Linux kernel konfigurálása és fordítása 14. [ ] Use multi-mode by default Sebességben is számít (jobb, ha bekapcsolod), de akkor feltétlenül kell, ha korábban fordítottál kernelt e nélkül és a következ fogadott: hda: set_multmode: status=0x51 { DriveReady SeekComplete Error } hda: set_multmode: status=0x04 { DriveStatusError } [ ] Auto-Geometry Resizing support Egyes AWARD BIOS -oknal el fordul, hogy 32 GB -nál nagyobb merevlemezekkel nem bootol a rendszer. Ennek megoldása ez a menüpont. Maxtor lemezekhez van egy jumpon.exe nev célalkalmazás is erre a problémára, az IBM -ekhez pedig a oldalról szerezhet be egy ilyen program. < > Include IDE/ATAPI CDROM support ATAPI CD-ROM -ok teljes kör támogatása. < > Include IDE/ATAPI TAPE support Szalagos meghajtók támogatása (szintén ATAPI). < > Include IDE/ATAPI FLOPPY support Floppy meghajtók támogatása. < > SCSI emulation support Számtalan esetben el fordul, hogy ATAPI eszközöket SCSI -ként kell feltüntetni. Például CD írok esetén vagy egyes usb -s eszközöknél (Pen Drive, hordozható merevlemez stb.) ahhoz, hogy ezek mködjenek el feltétel ez a funkció. Ha nincs ilyen perifériád akkor sem árt bekapcsolni, mert rengeteg bosszúságtól kímélheted meg magad kés bb (bármikor a kezed közé keveredhet egy ilyen eszköz hisz ezek ma már nem luxuscikkek). Ha ezt is és a natív ATAPI támogatást is beforgatod a kernelbe, akkor a natív ATAPI lesz használatban (magyarán, ha pl. CD -t akarsz írni akkor ezt is és az ATAPI -t is modulba kell forgasd és neked kell eldöntened, hogy mikor melyikre van szükséged). [ ] IDE Taskfile Access Direkt, nyers hozzáférés a hardverhez, ami jól jöhet tesztelésnél és az esetleges hibák miatt elveszett adatok visszaállításánál. --- IDE chipset support/bugfixes Innen csak a fontosabb es nem annyira egyertelm menüpontokat emelem ki, mert a többség úgyis csak komplett chipsetek támogatását realizálja, más funkciójuk nincs (egy részük valamilyen hibát javít, egy másik részük csak támogatást ad). Nézd meg az alaplapod doksijában, hogy milyen chipsettel ellátott géped van. [ ] ISA-PNP EIDE support ISA buszos EIDE vezérl k támogatását kapcsolhatod be ezzel (csak régebbi gépeknél lehet rá szükség). [ ] PCI IDE chipset support PCI buszos IDE vezérl k támogatása. Újabb (4 évnél nem régebbi) gépeknél feltétlenül szükséges. [ ] Generic PCI IDE Chipset Support Alapvet támogatás. Bekapcsolandó.

15 A Linux kernel konfigurálása és fordítása 15. [ ] Sharing PCI IDE interrupts support PCI -os IDE vezérl k IRQ -inak (megszakítási címeinek) megosztását lehet vé tev funkció. Javallott a bekapcsolása. [ ] Generic PCI bus-master DMA support Engedélyezi a DMA (közvetlen memóriahozzáférés) használatát a PCI -os eszközöknek. A DMA csatornák tulajdonképpen arra alkalmasak, hogy a processzor terhelése nélkül az egyes vezérl k közvetlenül a memóriába írhassanak (nem csak a terhelés csökken, de lényegesen gyorsabb is ez az eljárás). Nyugodtan kapcsold be. [ ] Boot off-board chipsets first support Ennek segítségével bootolhatsz nem alaplapra integrált vezérl r l is. Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk beteszel egy SCSI vezérl kártyát a gépedbe, akkor az arra kötött merevlemezekr l, CD-ROM -okrol stb. is indíthatod a rendszert. Ehhez azonban vedd figyelembe, hogy módosítanod kell az /etc/fstab és egyéb fájlok tartalmát, különben kellemetlen meglepetések érhetnek. Nézd meg a bootolási beállításokra vonatkozó manuált (man bootparam) vagy az általad használt boot kezel nek a dokumentációját. [ ] Force enable legacy 2.0.X HOSTS to use DMA Ez a kód inkább csak tanulmányozás céljára kerülhetett be (azért ez érdekes egy stabil változatnál). Semmiképpen NE KAPCSOLD BE! [ ] Use PCI DMA by default when avialable A korábban már engedélyezett DMA módot kapcsolja be, akkor ha elérhet. Ezzel semmit nem veszíthetsz. Csak akkor hagyd ki, ha az alaplapod VIA VP2 chipsetes. Egyébként BEKAPCS! [ ] Enable DMA only for disks Csak akkor kapcsold be ha tudod, hogy olyan ATAPI protokollt használó eszközeid vannak amelyek nem támogatják a DMA kommunikációt (pl. bizonyos típusú CD- ROM meghajtók). [ ] Other IDE chipset support További IDE chipsetek támogatása. [ ] IGNORE word93 Validation BITS Ha teljesítmény és stabilitási problémáid vannak (bizonyítottan a lemezvezérl k miatt), akkor lehet, hogy ez a funkció megoldja. Igen, csak lehet. Többet err l most nem tudok mondani. ATA-4 es ATA-5 szabványok használata esetén jelentkez problémák orvoslására építettek be (ennek oka állítólag az, hogy Ultra Mode 4 -es eszközöknél bizonyos adatátviteli csatornák nem úgy mködnek ilyen körülmények között, ahogy kellene). Homályos a dolog. SCSI support ---> < > SCSI support SCSI támogatás. A SCSI egy adattovábbítási szabvány, amely merevlemezek, CD-ROM -ok, lapolvasók stb. csatlakoztatására használható. Intelligens vezérl, amely tehermentesíti a processzort; nagyobb stabilitást és (általában) jobb adatátviteli sebességet nyújt mint az el z ekben ismertetett IDE/ATA megoldások (a vezérl je tulajdonképpen egy külön kis számítógépnek min sül). Segítségével több eszköz csatlakoztatható, mint az imént említett (hírnevében porig alázott :-) IDE/ATA vezérl k esetén. Az egyetlen ok ami miatt ma is kisebbségben van az az ára (mind a vezérl é, mind a rácsatlakozó perifériáké) ban jegyeztették be ezt a szabványt, tehát volt idelye fejl dni: a 8 bites csatoló 7, a 16 bites 15, és a 32 bites 31 eszköz csatlakoztatását teszi lehet vé egyetlen vezérl re. Típusok: 1986 SCSI-1 5 MB/s 1994 SCSI-2 max. 40 MB/s (szinkron vagy aszinkron átvitel) 8 bites Fast 10 MB/s (szinkron), 16 bites Wide 20 MB/s (SCSI-3), 32 bites Ultra Wide SCSI 40 MB/s

16 A Linux kernel konfigurálása és fordítása 16. < > SCSI disk support Maximum number of SCSI disks that can be loaded as modu Az els a SCSI merevlemezek és IOMEGA ZIP meghajtók (ZIP -b l SCSI vagy párhuzamos porton kommunikáló változatok) támogatása. A második számérték (alapból 40) azt szabja meg, hogy maximum hány lemezt "vesz kezelésbe" a rendszer bootolásnál miel tt a gazdadriver betölt dne. Ezt már nem sokáig kell állitani, mert (a fejleszt k állításai szerint) rövidesen ez is automatikus lesz. < > SCSI tape support SCSI szalagos meghajtók támogatása. < > SCSI OnStream SC-x0 tape support A címben jelölt szalagos meghajtókat nem tudja az alap driver kezelni. Ezért kellett külön funkció hozzájuk. < > SCSI CD-ROM support SCSI CD-ROM meghajtók támogatása. [ ] Enable vendor-specific extensions (for SCSI cdrom) Szabad ferdítésben: adóspecifikus kiterjesztések támogatása. Ahhoz kell, hogy öregebb NEC es Toshiba CD-ROM -ok, illetve HP írók is kezelhessék a multisession (több menetben írt) CD -ket. Ha olyan meghajtód van amely egy többmenetes CD -nek csak az els menetét látja, akkor jelöld be. Egyébként nincs rá szükség. (2) Maximum number of CDROM devices that can be loaded as modules Ugyanaz mint a merevlemezeknél. Ha nem vagy biztos benne, akkor ne allítsd át. < > SCSI generic support Ha az általad használni kívánt SCSI periféria nem illik bele az imént felsorolt kategóriákba, akkor mindenképpen erre van szükséged (pl. scannereknél, CD íroknal stb.). [ ] Enable extra checks in new queueing code Lefordítva: Extra ellen rzések engedélyezése az új sorozó kódnál. (?) Meg ne kérdezd mire való! [ ] Probe all LUNs on each SCSI device Minden SCSI csatolós eszköz kap a rendszerre csatlakoztatáskor egy egyéni ún. logikai egységszámot (erre az azonosítóra hivatkozik ezután a rendszer). Vannak eszközök, amelyek támogatják, hogy egyszerre több ilyen azonosítójuk legyen. Tehát ennél a pontnál az eszközönkénti több azonosítót lehet engedélyezni. A legtöbb esetben ennek a funkciónak a használata nem indokolt (és nem is biztonságos). Ezért inkább válaszolj nemmel. [ ] Verbose SCSI error reporting (kernel size +=12K) A gépedben lév SCSI alrendszer mködés közbeni hibáinál e funkció hatására a kernel b beszédbb hibaüzenetet küld, így könnyebb kideríteni a probléma okát. Ha kezd vagy (akár SCSI -ban, akár a Linuxban), akkor kapcsold be! Jobban jársz (csak 12K -val lesz nagyobb a kerneled). [ ] SCSI logging facility Kell hozzá a már oly sokszor emlegetett "/proc file system support" és "Sysctl support". Ezt követ en a /proc/scsi/scsi fájlban láthatod e funkció segítségével a SCSI eszközök hibáinak jegyzékét. Ez a funkció sem rossz ötlet. Használd nyugodtan.

17 A Linux kernel konfigurálása és fordítása 17. SCSI low-level drivers ---> Ebben az almenüben konkrét SCSI vezérl khöz hívhatjuk be a támogatást. Nem fogok rajta feleslegesen végigmenni. Amilyened van, azt fordítsd be. Fusion MPT device support ---> < > Fusion MPT (base + ScsiHost) drivers Ha van a gépedben ilyen típusú (MPT kompatibilis) eszköz, akkor kapcsold be. Ez az eszköz képes egy nagy sebesség adatátvitelre kihegyezett kábel (Fibre Channel) segítségével ellátni LAN és SCSI (Ultra-320) funkciókat együttesen. (40) Maximum number of scatter gather entries Az MPT -s eszköz által fogadható csatlakozások maximális száma. < > Enhanced SCSI error reporting B beszédbb SCSI hibajelentések. Megéri bekapcsolni. < > Fusion MPT misc device (ioctl) driver Ezt befordítva könnyebb lesz pl. a firmware frissítést elvégezni az eszközön. mknod /dev/mptctl c Ezután már hozzáférsz a fent leírt helyen. < > Fusion MPT LAN driver Az MPT eszköz LAN szolgáltatásának támogatása. Még nincs teljesen kész és a korábbi 2.2.x -es kernelek nem tamogatják ezt a funkciot. Ha nem vagy biztos benne, hogy szükséged lesz -e rá, akkor ne kapcsold be. I2O device support ---> < > I2O support Az I2O (Intelligent Input/Output) egy szabvány, amely kétfelé bontja a különféle hardvereszközök drivereit: külön egy OSM (operációs rendszer része) és egy HDM (hardver része) részre. Így azok a hardverek, amelyek megfelelnek ennek a szabványnak bármilyen I2O -t támogató óperációs rendszeren mködni fognak. Ehhez már csak egy I2O kompatibilis csatlakozási felületet nyújtó kártyát kell beszerezz. < > I2O PCI support Ez a PCI foglalatba illeszked I2O kártyának a támogatását kapcsolja be. < > I2O Block OSM I2O kompatibilis blokkeszközök (pl. merevlemezek) OSM oldali támogatását kapcsolja be. < > I2O LAN OSM LAN -on keresztüli OSM támogatás minden erre képes eszköznél és I2O kártyánál. < > I2O SCSI OSM Közvetlen hozzáférés a SCSI hardverekhez SCSI vagy nagysebesség kábeles I2O csatlakozás esetén. Kell hozzá az "I2O Block OSM" funkció is. < > I2O /proc support Természetesen kell hozzá a "/proc file system support" is. A szokott helyen, a /proc/i2o fájlban tesz elérhet vé információkat az eszközr l.

18 A Linux kernel konfigurálása és fordítása 18. Network device support ---> A legkülönfélébb hálózati eszközök támogatása itt megkereshet. [ ] Network device support Ezt csak akkor kell bekapcsold, ha a számítógéped ténylegesen is kapcsolódik valamilyen hálózathoz (legyen az LAN, vagy akár valamilyen szélessávú internet). Ha a netkapcsolat nálad egy szál modemben és egy analóg telefonvonalban merül ki, akkor megint csak nincs szükséged erre a részre. ARCnet devices ---> Ha ilyen hálókártyád van, akkor kapcsold be. A külön alfunkciókra most nem térnék ki. Az általános funkciók közül kapcsolj be mindent (de csak, ha ilyen hardvered van), a konkrét típusokra vonatkozólag pedig csak a téged érint ket (ARCnet COM90xx...). Arról, hogy neked milyen hardvered van tájekozódhatsz annak dokumentációjából. < > Dummy net driver support Ha PPP vagy SLIP kapcsolatod van, akkor kapcsold be. < > Bonding driver support Ha több ethernet kapcsolat létesítésére alkalmas hardvered is van, akkor ez a funkció jól jöhet. A lényege a következ : gépenként két hálókártya és összesen két kábel segítségével tudsz egy darab duplasebesség kapcsolatot létrehozni. Tehát a két külön kábel egy kapcsolatként lesz kezelve logikailag. A Cisco Etherchannel -nek, a Sun Trunking -nak, a Linux pedig Bonding -nak nevezi ezt az eljárást. < > EQL (serial line load balancing) support Ugyanaz mint az el z, de itt két normál telefonvonal esetén mködik a dolog. Gépenként kell két soros modem, két telefonvonal es jöhet a dupla élvezet. :-) PPP vagy SLIP protokollok esetén mködhet ez a mutatvány. < > Universal TUN/TAP device driver support A driver egy /dev/net/tun fájlt. Hogy pontosan mire való ez azt nem tudom (de restellem). < > General Instrument Surfboard 1000 A fent említett típusú kábelmodemhez nyújt támogatást. Ethernet (10 or 100Mbit) ---> Ethernet (1000Mbit) ---> Konkrét ethernet vezérl k támogatása. Nem megyek bele részletesen. Amilyened van, ahhoz kapcsold be a támogatást. [ ] FDDI driver support Üvegszálas adatcsatorna. Vezérjeles kett s gyrként mköd adatátviteli rendszer. Sebessége 100 Mbájt/s. < > PLIP (parallel port) support Párhuzamos porton keresztül kiépíthet hálózat. Általában két gép között alkalmazzak. Régebben népszer volt a játékok körében (Play LINK) és a Linuxosok is gyakran használták fájlátvitelre két gép között akkor, amikor még nem volt természetes, hogy minden gépben van CD-ROM.

19 A Linux kernel konfigurálása és fordítása 19. < > PPP (point-to-point protocol) support Távoli elérést biztosító pont-pont alapú protokoll, f leg telefonvonalas hálózatokban alkalmazzák. Támogatott protokollok: IPX/SPX, TCP/IP, NetBEUI. < > SLIP (serial line) support Soros vonali adatátviteli eljárás. Az Internet telefonos kapcsolata, TCP/IP protokollal dolgozik. Wireless LAN (non-hamradio) ---> Vezeték nélküli LAN eszközök támogatása. A listából válaszd ki a neked kell típust. Token Ring devices ---> Magyarul: vezérl jeles gyr topológia. Hálózati kiépítés-típus, melynél a gépek összekötését egy hurkolt kábelközponton keresztül valósítjuk meg. A korábban említett ARCnet hálózatok is vezérl jeles elven mködnek. [ ] Fibre Channel driver support Üvegszálas eszközök csatolóinak támogatása. Kell hozza a "SCSI support" és a "SCSI generic support" is. Wan interfaces ---> WAN eszközök konkrét típusaihoz lehet drivert választani ebb l a menüb l. Amateur radio support ---> Az AX25 protokoll nak megfelel, pakett rádiós eszközökhöz kell. Ez a TCP/IP se. Ma is használják Mhz ig terjed sávokon. 1200, illetve 9600 baudos sebességre képesek. Ennek alapján eldöntheted, hogy kell e neked (külön köszönet az infóért Csutaknak). IrDA (infrared) support ---> [ ] IrDA subsystem support Infra csatolású eszközök támogatása. < > IrLAN protocol Infrás összeköttetésen keresztül mköd helyi háló kialakítását támogató funkció. < > IrCOMM protocol Soros port emulációját megvalósító menüpont. Ezt bekapcsolva minden olyan alkalmazás amely képes soros portok kezelésére el fog boldogulni az infrás kapcsolattal is. [ ] Ultra (connectionless) protocol Nagyon egyszer kis eszközökhöz (órák, lámpák stb.) való csatlakozást tesz lehet vé az IrDA egy egyszerbb változatával. [ ] Cache last LSAP Az elküldött jelek egy részének cache -elése. Hibajavításra is alkalmas. Ajánlott bekapcsolni. [ ] Fast RRs (low latency) Jobb reakcióid t biztosít az infrás eszközöknél. Egereknél kimondottan hasznos. Egyetlen hátránya, hogy egy kevéssel csökkenti az eszközökben lév elemek élettartamát. Kapcsold be nyugodtan.

20 A Linux kernel konfigurálása és fordítása 20. [ ] Debug information B beszédbb hibaüzenetek a /proc/sys/net/irda/debug fájlban és a konzolon is. Bekapcsolása ajánlott (az egyszerbb hibakeresés végett). Infrared-port device drivers ---> Ha soros portra csatlakozó infraportjaid vannak, akkor ezt a menüt alaposan nézd át. Itt is konkrét típusokról van szó ezért nem megyek bele részletesen. ISDN subsystem ---> < > ISDN support ISDN kapcsolat támogatása. Ha ilyened van, akkor kapcsold be. Egyébként nem kell és mehetsz tovább a következ f menüre. Az ISDN egy integrált szolgálatú digitális hálózat. Megvalósításához dedikált, tehát közvetlenül a tulajdonoshoz kiépített telefonvonal szükséges. [ ] Support synchronous PPP Start- és stopbitek alapján történ óraszinkronizáció. Erre igazából csak az analóg modemes netnél van szükség. Csak akkor mondj erre igent, ha a fogadó gép (az ISDN kapcsolat túloldalán) támogatja ezt. Egyébként PPPD (nevén nevezve ipppd) kell hozzá. [ ] Support audio via ISDN Csak a "Passive ISDN cards" almenüben található HiSax eszközök támogatják. Modem emuláció (hülyén hangzik, de így igaz). [ ] X.25 PLP on top of ISDN Félkész kódot aktiváló menüpont. Ha lehet, akkor ne kapcsoljuk be. ISDN feature submodes ---> < > isdnloop support A hálózati kapcsolat tesztelésére alkalmas virtuális ISDN kártyát nyerhetsz e funkció által. Szükséged lesz a loopctrl programra, amelyet az isdn4k-utils csomagban találsz meg. < > Support isdn diversion services Restellem, de nem igazán tudom, hogy ez mi akar lenni. Hívásfiltereléssel kapcsolatos dologra gyanakszom + hivó és hivott fél azonosítása (IP cím alapján) stb. Valószínleg nem lesz erre szükséged. Passive ISDN cards ---> Active ISDN cards ---> Passzív és aktív ISDN csatolók támogatása. Válaszd ki a sajátod (vagy egy azzal kompatibilis darabot). Old CD-ROM drivers (not SCSI, not IDE) ---> [ ] Support non-scsi/ide/atapi CDROM drives Nagyon régi, SCSI/IDE/ATAPI szabványoknak nem megfelel CDROM meghajtók támogatását lehet itt bekapcsolni. Válaszd ki a típusodat (ha van). Input core support ---> < > Input core support USB HID (Human Interface Device) eszközök támogatása.