A RENDELET HATÁLYA 1..

Átírás

1 Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 28/2009. (IX.30.) rendelete az önkormányzati vagyontárgyak köréről, valamint az ezzel kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 12 /2009. (V. 25.) rendelettel és a 16/2007. (V.31.) rendelettel módosított 11/2004. (IV.30.) rendelet kiegészítéséről és egységes szövegének megállapításáról Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzati vagyontárgyak köréről, valamint az ezzel kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól és egységes szövegének megállapításáról szóló 12/2009. (V.25.) rendelettel és a 16/2007. (V.31.) rendelettel módosított 11/2004. (IV.30.) rendelet (továbbiakban: R ) kiegészítéséről a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv (1) bekezdésében és a 80. -ban, valamint a Belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: A RENDELET HATÁLYA 1.. (1) A rendelet hatálya a Pásztó Város Önkormányzata tulajdonában lévő ingatlanokra, ingóságokra, valamint vagyoni értékű jogokra, társasági üzletrészekre és értékpapírokra, pénzeszközökre és pénzügyi követelésekre (továbbiakban: önkormányzati vagyon) terjed ki. (2) A rendelet hatálya végrehajtás vonatkozásában kiterjed: az önkormányzat Képviselő-testületére és szerveire, az önkormányzat intézményeire, az önkormányzat részvételével működő társulásokra, gazdasági társaságokra és más szervezetekre az általuk kezelt és üzemeltetett önkormányzati vagyon tekintetében. AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA 2.. (1) Pásztó Város Önkormányzata törzsvagyonát, s ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét e rendelet I. és II. sz. melléklete tartalmazza. (I. Forgalomképtelen vagyoni kör; II. Korlátozottan forgalomképes vagyoni kör). (2) Az önkormányzat egyéb vagyontárgyainak felsorolását a III.sz. melléklet tartalmazza. (III. Forgalomképes vagyon).

2 (3) Az önkormányzati vagyon körének forgalomképességi besorolás megváltoztatására a képviselő-testület jogosult a településrendezési tervvel összhangban, az önkormányzat érdekében állóan. (4) Vállalkozást csak az önkormányzati feladatok ellátása során nélkülözhető vagyonnal lehet folytatni. (5) a./ Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, melyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. b./ Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatok ellátását nem sértheti. c./ A vállalkozásba fektetett vagyonnal lehetőleg a vagyongyarapodást elősegítő módon kell gazdálkodni. d./ A forgalomképtelen törzsvagyon vállalkozásba nem vihető. (6) a./ A költségvetési évről, december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is minden évben leltározni kell. A leltár a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források valódiságát támasztja alá. A leltárnak tartalmaznia kell tételesen és ellenőrizhető módon az önkormányzat szervezetének eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait értékben. b./ Az eszközök kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve a kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követelések, az idegen helyen tárolt letétbe helyezett, portfólió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, illetve a dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani. c./ Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint a Polgármesteri Hivatal az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor az eszközök leltározását kétévenként kell végrehajtani. A kétévenkénti leltározásra a évi leltározást követően kerülhet sor. (7) Kötelező a leltározást végrehajtani, amennyiben beszámoló készítési kötelezettség keletkezett. (8) Amennyiben az üzemeltetőnek átadott vagyon üzemeltetői alapfeladatainak ellátásához az önkormányzat hozzájárulást ad és az üzemeltető e forrás terhére az önkormányzati közművagyon értékét növelő felújítást, fejlesztést hajt végre, arról az üzemeltető a tulajdonos részére dokumentáció szolgáltatást, számadást ad. Ezt a tényt a megállapodásban rögzíteni kell. TÖRZSVAGYON 2 / 19

3 3.. (1) Az Önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, mely körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes (Ötv. 79..) (2) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis. TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSA 4.. (1) Pásztó Város Önkormányzatát megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek az Ötv.-ben meghatározott eltéréssel amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. (2) A tulajdonost megillető jogokat az önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja. (3) Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerült feladatokat az önkormányzat Képviselő-testülete rendelkezései szerint a Polgármesteri Hivatal vagy a Képviselő-testület által megbízott természetes, vagy jogi személy is elláthatja, ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának. (4) Tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerült feladatok különösen: a./ az önkormányzati vagyon nyilvántartása és vezetése, ingatlankataszter felállítása, annak folyamatos karbantartása, b./ az önkormányzati vállalkozások előzetes pénzügyi, gazdasági elemzése, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése, vagy készíttetése, c./ döntés alapjául szolgáló előterjesztések elkészítése, d./ az önkormányzati vagyonnal való eredményes gazdálkodás szempontjából szükséges döntések meghozatalának kezdeményezése, előkészítése, e./ a Képviselő-testület pályázati kiírásainak lebonyolítása illetve a beérkező pályázatok véleményezése, f./ szerződések előkészítése. g./ ingatlan árveréssel kapcsolatos önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlása, h./ ingyenes vagyonátadással, apportálással, bérbeadással kapcsolatos jogok gyakorlása, i./ önkormányzati vagyon használati jellegének módosításával kapcsolatos rendelkezések. (5) A 4. /2/ bekezdésének hatálya alól kivételt képeznek az alábbiak: 3 / 19

4 a./ A Ft értékhatár alatti külterületi és zártkerti ingatlanok, továbbá az építési engedélyhez kötött munkákhoz történő tulajdonosi hozzájárulás, illetve út -és közmű céljából szolgalmi joghoz történő hozzájárulás, amelyek vonatkozásában a polgármester dönt. b./ A 3 millió Ft nettó értékhatár alatti ingatlanok vonatkozásában összhangban az SZMSZ 23. /2/ bekezdése c./ pontjával továbbá e rendelet 4. /5/ bekezdés a./ pontjában meghatározottak kivételével a Képviselő-testület döntési jogát átruházza a Településfejlesztési Bizottságra. c./ A 4. (5) bekezdésének b.) pontján alapuló döntés esetén a szerződés, kötelezettség- vállalás aláírója a polgármester, további feladatok végrehajtója a polgármesteri hivatal. (6) A forgalmi értékbecslés szerinti nettó 5 millió forint értékhatár feletti forgalomképes és korlátozottan forgalomképes vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni ha törvény vagy állami vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján, a legjobb ajánlatot tevő részére a 4/A. 4/K.. szerinti eljárásrendben lehet. (7) Amennyiben az ingatlan megvásárlására több ajánlat is érkezik, az azonos ajánlatot tevők esetén az ingatlan bérlőjét, használóját elővásárlási jog illeti meg. Ha a tulajdonostárs a legkedvezőbb feltételű ajánlatban foglaltakat vállalja, él elővásárlási jogával, úgy az ingatlant a vonatkozó Ptk. szabályok értelmében részére kell értékesíteni. (8) Nettó 5 millió forint értékhatár alatt pályázati hirdetés nélkül is értékesíthető az ingatlan, ha a a társtulajdonos, vagy bérlője legalább a forgalmi értékbecslésben rögzített áron, a szerződés aláírásakor egyösszegben történő fizetés mellett a vételárat megfizeti. (9) Gazdasági megfontolásból a Képviselő-testület külön döntése alapján a vagyontárgyak a független vagyonértékelő által megállapított értéknél alacsonyabb értékben is elidegeníthetők. (10) A korlátozottan forgalomképes vagyoni körből a vagyontárgyak elidegenítéséhez, megterheléséhez, használtai vagy bérleti jogának gazdasági társaságba történő beviteléhez védett természeti terület esetén a környezetvédelmi miniszter, műemlék és muzeális érték esetén a nemzeti kulturális örökség minisztere hozzájárulása szükséges. (11) Az önkormányzat Képviselő-testülete a tulajdoni részjogosítványokat a jogszabályban biztosított, vagy szerződésben kikötött elővásárlási jog és a 4 / 19

5 gazdasági társaságban meglévő önkormányzati tulajdonú tőkerészesedéshez kapcsolódó tagsági jogok gyakorlását polgármesterére bízza. AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON HASZNOSÍTÁSÁNAK VERSENYEZTETÉSI ELJÁRÁSI RENDJE A pályázati felhívás közzététele 4/A. (1) A tulajdonosi jogok gyakorlójának a vagyon rendelet 4.. (6) bekezdése alapján a versenyeztetés kiírásáról hozott döntése esetén a nyilvános pályázatot a helyben szokásos módon, az önkormányzat honlapján, szükség esetén egy országos napilapban, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján a pályázatok benyújtására megállapított határidő napját legalább 8 nappal megelőzően kell meghirdetni. Amennyiben a pályázat a hirdetményben rövidített szöveggel jelenik meg, utalni kell arra, hogy a teljes szöveg kitől vehető át, és a részletes pályázati kiírás a internetes portálon is elérhető. (2) Zártkörű pályáztatás esetén az érdekelt ajánlattevőket egyidejűleg, és közvetlenül kell tájékoztatni. 3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a.) pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét, továbbá ha a pályázati felhívásra a Képviselő- testület döntése alapján kerül sor, az erre való utalást a határozat számának megjelölésével; b.) a pályázat célját, jellegét (nyílt, vagy zártkörű), c.) a pályázat tárgyának megnevezését, d.) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét, e.) a benyújtáshoz szükséges példányszámot és mellékleteket; f.) az ajánlati kötöttség időtartamát; g.) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információ szerzés (konzultáció) helyének, idejének, illetve az ügyintéző személymegjelölését; h.) azt, hogy a kiíró a pályázat eredménytelenné nyilvánításának jogát fenntartja. (4) A pályázati felhívásban foglaltakon kívül a részletes pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: a.) a pályázati kiírás esetleges mellékleteinek jegyzékét, 5 / 19

6 b.) az ajánlatok elbírálása során kiemelt jelentőséggel bíró elbírálási szempontokat, c.) az ajánlatok felbontásának helyét, időpontját, az eredményhirdetés helyét, határidejét és módját, d.) a pályázatok elbírálására jogosult megnevezését, e.) az esetleges hatósági előírások megtartására történő utalást, f.) a pályázat tárgyára vonatkozó esetleges elővásárlási, illetve előbérleti jogot, g.) a pályázó által benyújtandó iratokat, igazolásokat /esetleges hiánypótlás lehetőségét is/ h.) azt, hogy a pályázati kiírásban nem szabályozott esetekben az önkormányzat vagyonrendeletében foglaltak az irányadóak, i.) minden egyéb adatot, amelyet a kiíró szükségesnek tart 5) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 8 nap különbség legyen. (6) A kiíró a pályázati felhívás visszavonását az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig teheti meg. A felhívás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni. (7) A kiíró a felhívásban valamennyi ajánlattevőnek egyenlő esélyt köteles biztosítani. A pályázati biztosíték 4/B. (1) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához (bánatpénz), illetve vételár fedezet meglétének igazolásához köthető, amelyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg kell az ajánlattevőnek a kiíró rendelkezésére bocsátani. (2) A pályázati biztosíték összegét a pályázatot kiíró állapítja meg. (3) A pályázati biztosíték (bánatpénz) az eredményes pályáztatás esetén a vételárba beszámít. (4) A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének és eredménytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után - kamat nélkül - kell visszaadni. (5) Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, valamint akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés 6 / 19

7 megkötése neki felróható okból hiúsult meg. E rendelkezést kell alkalmazni a benyújtási határidő lejárta előtt visszavont ajánlatokra is. A pályázati ajánlat 4/C. (1) Az ajánlatot zárt borítékban kell benyújtani, és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló jelzést. (2) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell különösen: a.) az ajánlattevő nyilatkozatát a pályázati felhívás feltételeinek elfogadására, b.) az ajánlattevő nyilatkozatát az ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettség vállalásra, c.) pályázati biztosíték befizetését igazoló dokumentumát, d.) szerződéskötéshez szükséges személyazonosító adatait (pl. név, lakóhely, székhely, adóazonosító szám, cégbejegyzési szám, stb.) e.) jogi személy pályázó esetén 30 napnál nem régebbi, hiteles cégkivonatot, aláírási címpéldányt. (3) A pályázó ajánlati kötöttsége az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártával kezdődik. (4) Érvényes a pályázat, ha mind tartalmi, mind formai követelményeit tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak. (5) Érvénytelen a pályázat, ha: a.) olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult a pályázaton részt venni, b.) az ajánlatot a kiírásban meghatározott határidő eltelte után nyújtották be, c.) az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban foglaltaknak, d.) a pályázó a pályázati biztosítékot nem, vagy nem a kiírásban foglaltaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére, e.) az ajánlati árat a pályázó nem egyértelműen határozta meg. (6) A pályázó az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább 30 napig kötve van, kivéve, ha a pályázatot nyert ajánlattevővel a kiíró ezen időponton belül szerződést köt, vagy írásban közli, hogy egyik ajánlattevővel sem köt szerződést. A pályázat visszavonása 4/D. (1) A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. E döntést a pályázati kiírás közzétételére vonatkozó szabályok szerint kell az érintettek tudomására hozni. 7 / 19

8 (2) Az (1) bekezdésben foglalt pályázat visszavonása esetén a már befizetett pályázati biztosítékot, illetve a dokumentáció árát a pályázóknak vissza kell téríteni. (3) Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig bármikor visszavonhatja ajánlatát, azonban ez esetben a pályázati biztosíték illetve a dokumentáció ára nem jár vissza. A pályázatok felbontása 4/E. (1) A pályázatok beérkezésekor az átvétel pontos időpontját a pályázati anyagot tartalmazó borítékon fel kell tüntetni. (2) A pályázatok felbontása nyilvánosan történik, a pályázati eljárást lebonyolító személyek és az ajánlattevők jelenlétében. (3) Közjegyzői jelenlétről akkor kell gondoskodni, ha azt a kiíró szükségesnek tartja. (4) Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, lakóhelyét (székhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. A pályázó nem tilthatja meg a nevének, lakóhelyének (székhely), a megajánlott ellenszolgáltatásának, valamint az ellenszolgáltatás teljesítésére vállalt határidő nyilvánosságra hozatalát. (5) Az ajánlatok felbontásáról, illetve ismertetéséről jegyzőkönyvet kell felvenni. (6) Az érvénytelen ajánlatokat - az érvénytelenség okának a megjelölésével legkésőbb az eredményhirdetéskor - ismertetni kell. A pályázat elbírálása 4/F. (1) Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat a benyújtási határidő lejártát követő 8 napon belül, illetve lehetőség szerint a Képviselő-testület soron következő ülésén el kell bírálni. (2) Ha az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a kiíró az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet. A benyújtott ajánlatok azonban ekkor sem módosíthatók. (3) A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni, amely a tulajdonosi érdekeknek legmegfelelőbb ajánlatot tartalmazza. 8 / 19

9 (4) Ha a beérkezett ajánlatok azonos ajánlati összeget tartalmaznak, vagy az azt követő ajánlatok különbsége nem haladja meg az 5 %-ot, akkor az érintett pályázók között - a jelen rendeletben foglalt ártárgyalási szabályok megfelelő alkalmazásával - nyílt árversenyt kell tartani. (5) Eredménytelen a pályázat, ha: a.) kitűzött időpontig egyetlen érvényes ajánlat sem érkezett, b.) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más pályázatra vonatkozó előírásénak, c.) a kiíró a pályázatot a szerződés megkötésének elmaradása miatt eredménytelenné nyilvánítja, d.) a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázati kiírást rendeljen el. (6) Eredménytelen pályázat esetén a kiíró új pályázat kiírásáról dönthet. Eredményhirdetés, szerződéskötés 4/G. (1) Az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a pályázati kiírásban meghatározott időpontban ki kell hirdetni. A kihirdetésen jelen nem lévő pályázókat a döntésről haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül értesíteni kell. Zártkörő versenyeztetés esetén a döntést a pályázatban résztvevőkkel közvetlenül ismertetni kell. (2) Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése a szerződéskötésre rendelkezésre álló határidőben meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem, vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a második legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázóval szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni. (3) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha a pályázati felhívás, illetve a részletes pályázati kiírás erre lehetőséget adott és a pályázó a pályázat eredményének kihirdetésekor a kiíró a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősítette. Ártárgyalás 4/H. (1) Nyilvános ártárgyalás során a pályázók ajánlataikat módosíthatják azzal, hogy a korábban megajánlott vételár nem csökkenthető és a módosított ajánlatnak is meg kell felelnie a pályázati felhívásban rögzített valamennyi feltételnek. 9 / 19

10 (2) Az ártárgyalás lezárását követően a Településfejlesztési Bizottság ismételten elvégzi az ajánlatok rangsorolását. (3) Nem nyilvánítható nyertesnek olyan ajánlat, amelyben a megajánlott vételár nem éri el a képviselő-testület által meghatározott értékesítési árat. Új pályázat kiírása 4/I. (1) Amennyiben a nyilvános pályázaton a nyertesnek nyilvánítható ajánlat nem érkezett, a kiíró akár az első, akár a megismételt pályázatok során az eredménytelenség megállapítása és új pályázat kiírása helyett javasolhatja az önkormányzat a minimális eladási ár leszállítását és legjobb ajánlat elfogadásával a pályázat eredményessé nyilvánítását, vagy új pályázat kiírását a módosított értékesítési ár megjelölésével. (2) A pályázatok elbírálására vonatkozó döntésről a kiíró a pályázat nyertesét haladéktalanul értesíti. A kiíró a döntésről írásban tájékoztatja az ajánlattevőket és ezzel egyidejűleg a pályázat eredményét a pályázati felhívással azonos módon közzéteszi. (3) A kiíró a szerződést a pályázat nyertesével köti meg. A nyertes visszalépése esetén a pályázat soron következő helyezettjével lehet megkötni a szerződést, amennyiben annak ajánlata szintén megfelelt a pályázati feltételeknek, és az abban megajánlott vételár eléri vagy meghaladja a tulajdonos önkormányzat által meghatározott minimális eladási árat. Titokvédelmi szabályok 4/J. (1) Az ajánlattevő a szerződéskötésig, illetőleg a megjelölt tárgyalás megkezdéséig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát /kivéve a 4/E (4) bekezdésében foglalt nyilvános adatokat/, köteles továbbá bizalmasan kezelni a kiíró által rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot, azokról harmadik személynek tájékoztatást nem adhat. Ez a tilalom nem terjed ki a finanszírozó bankkal és konzorcionális ajánlat esetén a résztvevőkkel való kapcsolattartásra. (2) Ha az ajánlattevő vagy az érdekkörébe tartozó más személy a pályázat titkosságát megsértette, a kiíró az ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja. (3) A kiíró a pályázatok számát és az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig, illetőleg a megjelölt tárgyalás megkezdéséig köteles titkosan kezelni, arról felvilágosítást sem kívülállónak, sem a pályázaton részt vevőknek nem adhat /kivéve a 4/E (4) bekezdésében foglalt nyilvános adatokat/. 10 / 19

11 E rendelet alkalmazásában: Értelmező rendelkezések 4/K. (1) kiíró: Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete (2) versenytárgyalás: a rendelet hatálya alá tartozó vagyon hasznosítására irányuló eljárás, melynek során a kiíró felhívásban közli, hogy több ajánlattevőtől kér ajánlatot, megjelöli az ajánlatok benyújtásának határidejét, valamint elbírálásának időpontját és amely eljárás befejezéseként a legjobb ajánlatot tevővel köt szerződést. (3) ajánlattevő (pályázó): az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság vagy magánszemély, aki a pályázati felhívás alapján ajánlatot tesz. Az együttes ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közösség vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium) tagjainak felelőssége a versenytárgyalási eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges, (4) versenytárgyalási (pályázati) felhívás: a versenytárgyalási kiírás legfontosabb elemeit tartalmazó felhívás, (5) részletes dokumentáció: a versenytárgyalási felhívásban meghatározott helyen és időben titoktartási nyilatkozat és meghatározott ellenérték ellenében átvehető, a kiíró által rendelkezésre bocsátott írásos dokumentum, amely az adott pályázattal kapcsolatos részletes pályázati kiírást, eljárást és az értékesítendő vagyonnal kapcsolatos információkat tartalmazza, (6) nyilvános pályázat: ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert, (7) zártkörű pályázat: ha a kiíró az érdekelteket megfelelő határidő tűzésével kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot. (8) nettó érték: a forgalmi értékbecslés szerinti ár. 5.. Az önkormányzati Képviselő-testület a II.sz. mellékletben körülírt önkormányzati vagyon tulajdonjog változásával nem járó egyéb módon történő hasznosítását az alapító okirat szerinti tevékenység keretében intézményére, közüzemére, hivatalára bízza. Az önkormányzati vagyon, amennyiben az intézmény, közüzem, vagy hivatal használatában van és azt működési körében üzemelteti, az alapító okiratában, vagy szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon hasznosíthatja. Az önkormányzati költségvetési szervek és egyéb jogszerű használók a rájuk bízott forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont határozott idejű bérbeadás útján az alapfeladataik sérelme nélkül hasznosíthatják. 11 / 19

12 Az ebből származó bevételt külön megállapodás hiányában a működési kiadások finanszírozására kell fordítani mely bevétel a költségvetési szervet, illetve a jogszerű használót illeti meg. Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező, vagy önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül, vagy azt elősegítve szolgálhatja, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti. (5) Az árverésen megvásárolt lakóépületet az önkormányzatnak bérlakásként kell hasznosítani, és az eredeti tulajdonos használatába adni, megoldva ezzel annak lakhatási problémáját. Az elővásárlási joggal megszerzett egyéb ingatlan hasznosítására a településrendezési terv szerint kell intézkedni. Az önkormányzat az ingatlanvagyonát a feladatai ellátását segítő szervezetek számára ingyenesen használatba adhatja. Ingyenes használatba adásra csak korlátozott mértékben és az önkormányzati érdekek figyelembevételével kerülhet sor. Az ingyenes használatba adással kapcsolatos költségeket (ÁFA, stb.) az átvevő köteles viselni és megfizetni (ebből az önkormányzatnak hátránya, kára nem keletkezhet). (1) Az önkormányzat intézményei részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja. (2) Az önkormányzat intézményei a használat jogánál fogva a jó gazda gondosságával jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására. (3) Az intézmény vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért. (4) A közüzem a működtetéséhez szükséges önkormányzati vagyonnal ha a jogszabály, vagy az Önkormányzati Képviselő-testületi határozat másként nem rendelkezik a gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, önállóan gazdálkodik. (5) A közüzemre bízott vagyont az Önkormányzati Képviselő-testület a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén az átszervezéssel arányosan vonhatja el a közüzemtől. A közüzem a használatában lévő ingatlan vagyont külön megállapodással az önkormányzattól ingyenes használatra megkaphatja / 19

13 A TÁRSASÁGI ÜZLETRÉSZEKRE ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK 7.. /1/ A nem társasági tulajdonrészt megtestesítő értékpapírokkal (kárpótlási jegyek, kötvények - az átváltoztatható kötvények kivételével -, váltók, letéti és közraktárjegyek, kincstárjegyek és államkötvények, befektetési jegyek, stb.) való gazdálkodásra az önkormányzatok pénzeszköz gazdálkodásra és a költségvetés rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. /2/ Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló (egyszemélyes) korlátolt felelősségű társaságok és közhasznú társaságok taggyűlésének jogait a képviselő-testület gyakorolja, az általa megbízott személyeken keresztül. /3/ Az önkormányzati résztulajdonnal rendelkező gazdasági társaságokban a taggyűlésen az önkormányzatot a polgármester, vagy az általa felhatalmazott személy képviseli, a képviselő-testület iránymutatásai szerint. A PÉNZESZKÖZÖKRE ÉS PÉNZÜGYI KÖVETELÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 8.. /1/ Az önkormányzat pénzügyi eszközeit költségvetési szervei kezelik, ha jogszabály kivételt nem tesz, ez alatt a Polgármesteri Hivatal értendő. /2/ A költségvetési szervek pénzkezelésére, a gazdálkodás rendjére, a számvitelre és mérlegkészítésre külön jogszabályok rendelkezései az irányadók. A szükséges belső szabályzatokat, utasításokat a jegyző, illetve az intézményvezetők kötelesek kiadni és szükség szerint felülvizsgálni. /3/ Kezességvállalásra a képviselő-testület minősített többségű határozattal jogosult. /4/ Pénzügyi követelés e rendelet alkalmazásában a pénzügyi eszköznek nem tekinthető, forint összegre, vagy devizára szóló követelés, mely szolgáltatás, vagy áru meg nem fizetett ellenértékét, nyújtott kölcsönt, vagyontárgy 13 / 19

14 hasznosításának még be nem folyt hozamát és minden további, az önkormányzat tulajdonában álló követelésállományt jelent. /5/ Ft feletti pénzügyi követelésről lemondani csak a képviselő-testület jogosult. /6/ A számvitelről szóló 2000.évi C. törvény 3. /4/ bekezdés 10. pontja és a 307/2002. (XII.27.) Korm. r. 4. /1/ bek. 3. pontja szerint minősített behajthatatlan követelések (melyek munkanélküliek jövedelempótló támogatásából, rendszeres szociális segélyből, garázs és épület bérleti díjból, közterületek használati díjából, étkezési térítési díjakból óvodák, iskolák, kollégium szolgálati férőhely, albérlet, lakbér, stb. díjból és egyéb tartozásból származhatnak) leírási jogát a képviselő-testület a./ Ft-ig terjedő egyedi összegig a polgármesterre b./ Ft és Ft közötti egyedi összegig a Pénzügyi Bizottságra ruházza át. /7/ Pénzügyi követelés vagyoni megváltására a polgármester a Pénzügyi Bizottság egyetértésével jogosult 1 MFt értékhatárig, e feletti megváltást csak a képviselő-testület hagyhat jóvá. /8/ A számviteli jogszabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt valamennyi vagyonkezelő szerv minősíti a behajthatatlan kintlévőségeket és Ft feletti követelés esetén javaslatot tesz leértékelésükre, melyet a képviselőtestület hagyhat jóvá. /9/ A Polgármesteri Hivatal költségvetési elszámolási számláján átmenetileg szabaddá váló pénzeszköznek a számlavezető pénzintézetnél betétbe történő elhelyezéséről a polgármester dönt. /10/ A képviselő-testület a költségvetési támogatásból megvalósuló felújítás és felhalmozási feladatok előkészítését és lebonyolítását a Polgármesteri Hivatal útján biztosítja. /11/ Az intézmény felújítás és felhalmozás előirányzatai teljesítéséhez a költségvetési támogatás teljesítményarányosan folyósítható. /12/ Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek részére a /10/, /13/ bekezdésben nem említett előirányzatokat teljesítményarányosan kell folyósítani. /13/ A költségvetési szervek kiadásainak teljesítéséhez a költségvetési rendelet mellékletében meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok különbözeteként jóváhagyott költségvetési támogatásban részesülnek. 14 / 19

15 /14/ A /12/ bekezdés szerinti költségvetési támogatás összegét a /13/, /14/ bekezdésben foglaltak kivételével pénzellátási terv szerint kell folyósítani két részletben, a tervezett havi bevételek és kiadások különbözeteként. Az első részletet a bérkifizetés napjára, míg a második részletet az állami normatív hozzájárulás jóváírását követő három napon belül kell kiutalni. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 9.. (1) Az Önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt önkormányzati vagyonleltárban kell kimutatni. (2) Az ingatlanvagyont az országosan elfogadott vagyonkataszteri programmal kell nyilvántartani és róla statisztikai adatot szolgáltatni. (3) A jegyző köteles a vagyonleltár folyamatos karbantartásáról gondoskodni, és azt évente egy alkalommal - zárszámadás keretében - a polgármester a képviselőtestületnek jóváhagyásra beterjeszti. (4) Az önkormányzat külső körülmények, más személyek által vagyonában keletkező kár enyhítése érdekében, vagyoni és felelősségbiztosítást köt. A szerződés megkötését a Polgármesteri Hivatal útján biztosítja. Az intézmények saját hatáskörükben eljárva további kiegészítő biztosítást köthetnek. (5) A Képviselő-testület a vagyonkezelés és vagyonhasznosítás pénzügyi-gazdasági ellenőrzését az önkormányzat Pénzügyi Bizottsága útján gyakorolja (1) Ez a rendelet május 1-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 10/2003.(IV.22.) számú, valamint a 3/2003. (I.31.) számú rendelettel módosított az önkormányzati vagyontárgyak köréről, valamint az ezzel kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlásainak szabályairól szóló 19/1999. (VIII.25.) számú önkormányzati rendelet. (2) A rendelet I-III. számig mellékleteket tartalmaz, melyek a rendelet elengedhetetlen részét képezik. (3) Az önkormányzati bérlakásokra vonatkozó vagyongazdálkodási feltételeket az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza. 15 / 19

16 11.. /1/ E rendelet megfelel a 2006/123/EK irányelvben foglalt rendelkezéseknek /1/ E rendelet október 1-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 16/2007. (V.31.), valamint a 12/2009. (V.25.) rendeletek hatályukat vesztik. Pásztó, szeptember 14. Sisák Imre polgármester Dr. Tasi Borbála címzetes főjegyző dőlt betű 16/2007 rendelet szerinti módosítás félkövér dőlt betű 12/2009 rendelet szerinti módosítás félkövér betű./2009 rendelet szerinti kiegészítés 16 / 19

17 Pásztó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2004. (IV.30.) számú rendelet I.sz. melléklete Forgalomképtelen törzsvagyon részei 1.) helyi közutak, terek, parkolók és azok műtárgyai 2.) parkok 3.) vizek, valamint vizi közműnek nem minősülő közcélú vizilétesítmények 4.) köztemetők 5.) közterületi vagyontárgyak /műalkotások, táblák, stb./ 6.) muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek 7.) levéltári anyagok 8.) azok a vagyontárgyak, melyet törvény vagy az önkormányzat rendeletben annak minősít. 17 / 19

18 Pásztó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2004. (IV.30.) számú rendelet II. sz. melléklete Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon részei 1.) Közművek és közmű jellegű létesítmények 2.) Egészségügyi, szociális, kulturális, oktatási és sport intézmények használatába adott önkormányzati vagyon 3.) Önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló épület/ek/ 4.) Védett természeti terület és természeti érték 5.) Azok a vagyontárgyak, melyeket törvény, vagy az önkormányzat rendelete annak nyilvánít. 18 / 19

19 Pásztó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2004. (IV.30.) számú rendelet III. sz. melléklete Forgalomképes vagyoni kör részei A.) Ingatlanok - üres építési telkek, vagy telekalakítással létrejött önálló helyrajzi számú földterületek - lakóházingatlanok - nem lakás céljára szolgáló helyiségek - belterületi, külterületi, zártkerti mezőgazdasági művelésre és egyéb hasznosításra alkalmas földterületek - az önkormányzat által annak minősített vagyontárgyak B.) Forgalomképes egyéb vagyon - pénzeszközök - értékpapírok, részvények, kötvények, váltók - vállalkozásba lévő üzletrészek C.) Forgalomképes vagyoni jogok - használati jog, földhasználati jog - haszonélvezeti jog - bérleti jog 19 / 19