Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Iktatószám: /2011. Ügyintéző: Juhászné Győrfi Éva HATÁROZAT

Átírás

1 Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Iktatószám: /2011. Ügyintéző: Juhászné Győrfi Éva Tárgy: Szálka Szabadidő Központ strand fürdővíz profiljának megállapítása. HATÁROZAT A Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv a fürdővízprofil megállapítására irányuló hivatalból indított eljárásában a Szálka településen, a Szálkai - víztározóban található Szabadidő Központ strand fürdővíz profilját az alábbiak szerint állapítja meg: 1. A fürdővíz neve: Szálka Szabadidő Központ strand. 2. A fürdővíz rövid neve: Szabadidő Központ strand. 3. A fürdővíz azonosító jele: HUBW Az ellenőrzési (monitoring) pont elhelyezkedése: N E Az illetékes hatóságok megnevezése, elérhetőségük: A fürdővíz felügyeletében illetékes hatóság: Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Szekszárdi, Bonyhádi Kistérségi Népegészségügyi Intézet /7100 Szekszárd, dr. Szentgáli Gy.u.2./ Kistérségi tiszti főorvos: Dr. László Eszter Tel: / ;Fax: / titkarsag.szekszard@ddr.antsz.hu Környezetvédelmi hatóság: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KDT KTVF)8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér u.1. Tel.: / Fax: / kozepdunantuli@zoldhatosag.hu Igazgató: dr. Zay Andrea 7100 Szekszárd, Dr. Szentgáli Gy. u. 2. Telefon: (36 74) Fax: (36 74) titkarsag.tolna@ddr.antsz.hu Honlap: kozig.tolnamegye.hu

2 2 A fürdővíz profil létrehozásában, illetve felülvizsgálatában illetékes hatóság: Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv / 7100 Szekszárd, Dr. Szentgáli Gy.u.2./ Tel: / Fax: 06-74/ titkarsag.tolna@ddr.antsz.hu mb. megyei tiszti főorvos : Dr. Németh Lídia 7. A fürdővíz aktuális osztályozása: kiváló. 8. A fürdővíz profil soron következő felülvizsgálata: a felülvizsgálat időpontja a vízminőség függvénye. 9. A felülvizsgálat indoka: A 78/2008. (IV.3) Kormányrendelet 9. -a alapján a Szálka Szabadidő Központ strand " vízminősége előzetesen a kiváló" osztályba került besorolásra, így az 5. számú mellékletének 2. pontja alapján a fürdővíz profilját csak akkor kell felülvizsgálni, és ha szükséges, frissíteni, ha az osztályozás jó, tűrhető vagy kifogásolt minősítésre változik. 10. Tagállam: Magyarország 11. Régió / megye: Tolna megye 12. Település megnevezése: Szálka 13. A víz földrajzi neve: Szálkai- víztározó 14. A fürdővíz, továbbá az érintett fürdővíz vízgyűjtő területére eső, esetleges szennyezés forrását képező egyéb felszíni vizek fizikai, földrajzi és hidrológiai jellemzői: Földrajzi és hidrológiai jellemzők A tározó területe a Dunántúli-dombság, azon belül a Szekszárdi-dombvidék déli részén található. A vízgyűjtő terület ÉK DNY irányú, kissé elnyúlt alakú, erősen dombos, nagyrészt erdő és szántó, kisebb részben szőlő művelésű terület, nagysága 25 km 2. A dombvidék alapkőzetét a pannon eredetű kékes-szürkés agyag, illetve sárgás-szürkés homok rétegek alkotják, igen változatos vastagságban és összetételben. A felszín kialakításához hozzájárultak a súvadások, a visszahúzódó tenger és a folyók munkája is. A löszhullás előtt a maihoz hasonló felszín már kialakult, ezt borította be a pleisztocén korban a terület talajalkotó kőzete a lösz. A terület jellemző talaja gyenge minőségű barna erdőtalaj. A talajvíz a felszíntől számítva 1,3 2,8 m-es szintekben jelenik meg, mely az élő patak medrétől és a vízhozamtól függően a meder felé közeledve kismértékű gravitációs nyomás alatt áll. A tározó Szálka községtől DNy-i irányban található, a Lajvér-patak km szelvényében épült völgyzárógát által került kialakításra. A tározó feladata a Lajvér-patak alsó szakaszán az árvízhozamok csökkentése, a bátai szivattyútelep részbeni tehermentesítése, üdülés, pihenés, sport és a Lajvér-patak alsó szakaszán a hordalék csökkentése. A tározó hossza 2300 m, maximális üzemvízszintnél 56,7 ha felületű, ilyenkor a tározott víz mennyisége m 3. A tározóban állandó üzemvízszintet tartanak. A víz leeresztése egy, a völgyzárógátba épített többfeladatú műtárgy segítségével lehetséges. A műtárgy feladata az üzemvízszint biztosítása, az árvízhozamok levezetése, a szükség szerinti részleges vagy teljes lecsapolás biztosítása. Az árhullámok lebocsátása automatikusan történik a bukós árapasztón keresztül, ha ez nem elégséges, a fenék leürítő tolózár nyitásával növelhető a leeresztett vízmennyiség Szekszárd, Dr. Szentgáli Gy. u. 2. Telefon: (36 74) Fax: (36 74) titkarsag.tolna@ddr.antsz.hu Honlap: kozig.tolnamegye.hu

3 3 A Lajvér-patak km szelvényében épült völgyzáró gáttal kialakításra került a tározó feliszapolódását késleltető, 5,7 ha felületű hordalékfogó tározó. A Lajvér-patak legtöbb mellékágát források táplálják, a vízfolyás sokévi középvízhozama 50 l/sec. Az egyik mellékágon létesült a Szálka községhez tartozó, völgyzárógátas Fűrésztelepi tározó, a mellékág szelvényében. Elsődleges hasznosítási célja az árvízcsúcs csökkentés, másodsorban a horgászat. Üzemi vízszinten felülete 6,4 ha és m 3 víz tározódik benne. Árvízszinten a felülete 7,7 ha, maximálisan m 3 víz tározására alkalmas. 15. A cianobaktérium és makrofiton szaporodási potenciáljának értékelése: A kékalgák az állóvíz aljzatán, vagy az igen lassú folyású folyókban a vízfenéken kezdenek el szaporodni, majd sejten belüli gázbuborékok fejlesztése közben a víz felszínhez felúsznak (vízvirágzás) vagy csak lebegnek (vízszíneződés), majd újra lesüllyednek. A folyamat a napszakoknak megfelelően változik. A vízfolyás sebessége ezt a folyamatot mintegy elmossa. Azonban, ha a víz folyási sebessége lecsökken, vagy visszaduzzasztás történik, - mivel a Szálkai-víztározó esetében is egy mesterséges vízduzzasztás történik - lehet számítani cianobaktériumok által előidézett vízvirágzásra vagy vízszíneződésre. Ez a jelenség hosszantartó meleg időszak vagy a fürdőszezon vége felé, augusztus elején és közepén fordulhat elő. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a cianobaktérium szaporodás kockázata Szálkán elhanyagolható, ennek oka elsősorban a duzzasztott tórendszert tápláló patak vizének még nyáron is viszonylag alacsony hőmérséklete. A tórendszer völgyben fekszik, a partmenti sávok benapozása nem hosszú idejű még a nyári napokon sem a környező dombok és erdők árnyékoló hatása miatt. A tó közepén - amit folyamatosan érhet napsugárzás - a vízmélységből adódóan a foto- és biokémiai folyamatok gátoltak lehetnek. A felszíni vízre vonatkozóan a strandnál vizsgált paramétereken kívül - egyéb vizsgálati eredmény nem áll rendelkezésre. 16.Rövid távú szennyezés veszélyének fennállása esetén: Rövid távú szennyezés kockázatával nem kell számolni. 17. Azon szennyezési okok, szennyezési források meghatározása és értékelése, amelyek a fürdővizekre hatással lehetnek és károsíthatják a fürdőzők egészségét: Pontszerű szennyező források a vízgyűjtőn Pontszerű szennyező forrásként elsősorban a települési szennyvizek, a hulladéklerakók és az állattartó telepek jöhetnek számításba. A Szálkai záportározó vízgyűjtőjén található Szálka település csatornázott. A település a Szálka Szennyvízelvezetési agglomerációhoz tartozik, a csatornázási és a rákötési arány is 100 %-os. A szennyvíztisztító telepre beérkező szennyvíz éves átlagos mennyisége m 3 /év, mely mechanikai és biológiai tisztítás után a Lajvér-patak km szelvényébe kerül bevezetésre, a tározó alatt, így annak vízminőségére hatással nincs. Üzemelő, illetve már felhagyott hulladéklerakó a vízgyűjtőn nem található. A településen a hulladékszállítás megoldott. A vízgyűjtőn állattartó telep nem található. Említést érdemel a Fűrésztelepi tározó, mely potenciális szennyezőforrás lehet abban az esetben, ha vízeresztés alkalmával a Lajvér-patakba bevezetett víz minősége nem megfelelő Szekszárd, Dr. Szentgáli Gy. u. 2. Telefon: (36 74) Fax: (36 74) titkarsag.tolna@ddr.antsz.hu Honlap: kozig.tolnamegye.hu

4 4 Diffúz szennyező források a vízgyűjtőn A vízgyűjtő domborzati sajátosságai miatt, elsősorban a mezőgazdasági eredetű diffúz szennyezés a meghatározó. Az erózió miatt jelentősnek minősíthető a diffúz foszforterhelés a tározó vízgyűjtőjén. A diffúz nitrogénterhelés is jelentősnek minősíthető Szálka településen a mezőgazdasági tevékenység miatt. Ugyan a tározót körülvevő domboldalakon elsősorban erdőgazdálkodás folyik, a tápláló vízfolyás felsőbb szakaszit jelentős nitrogén-, illetve foszforterhelés érheti. A belterületi lefolyásból származó diffúz terhelésnek, a tározó vízminőségére gyakorolt hatása jelenleg nem ismert. Potenciális szennyező forrás lehet Szálka település, illetve közvetlenül a tározó partján létesült Szálkai Szabadidő Központ. A felszíni lefolyásban általában a szennyező anyagok széles skáláját találhatjuk, a belterületeken a természetes növénytakaró csökkenése, valamint a burkolt felületek arányának növekedése megváltoztatja a beszivárgás és a felszíni lefolyás mennyiségi és minőségi jellemzőit. A települési diffúz szennyezés jellemző szennyezőanyagai és forrásai Szennyezőanyag Források Hordalék, szilárd anyagok Építkezések és egyéb nem burkolt felületek eróziója, légköri kiülepedés (közlekedési és ipari eredetű kibocsátásokból), az épített környezet mállási folyamatai, illetve záporkiömlők. Oxigénigényes(szerves, lebomló) anyagok Növényi maradványok (levelek, fűnyesedék), állati ürülék, utcai szemét és egyéb szerves anyagok Mikrobiológiaiszennyezők, patogének Szikkasztott szennyvíz, állati ürülék, egyesített rendszer záporkiömlői (kevert szennyvíz) Tápanyagok (nitrogén, foszfor) Légköri ülepedés, fedetlen talajok eróziója, szikkasztott szennyvíz, szennyvízcsatorna exfiltrációja, egyesített rendszer záporkiömlői (kevert szennyvíz), kertekben, parkokban használt műtrágya Nehézfémek (cink, réz, kadmium, nikkel, króm, ólom) Légköri kiülepedés (közlekedésből, ipari kibocsátásokból), kültéri fémtárgyak (pl. ereszcsatornák), szemétlerakók csurgalékvizei. Olajok, zsírok Közlekedés (gépjárművekből), benzinkutak, mosók, földalatti tartályok Egyéb szerves mikroszennyezők (peszticidek, fenolok, PAH-ok) Légköri kiülepedés (közlekedésből, ipari kibocsátásokból), kertekben használt növényvédőszerek Sók Síkosság-mentesítés 7100 Szekszárd, Dr. Szentgáli Gy. u. 2. Telefon: (36 74) Fax: (36 74) titkarsag.tolna@ddr.antsz.hu Honlap: kozig.tolnamegye.hu

5 5 18. Egyéb, a fürdővízprofil megállapítása szempontjából fontos információkat és térképeket jelen határozat I. számú melléklete tartalmazza. A fürdővízprofilokat a Korm. rendelet 5. mellékletében előírtaknak megfelelően rendszeresen felül kell vizsgálni és frissíteni kell. Abban az esetben, ha a fürdővíz területén vagy annak közelében jelentős építési munka folyik, vagy az infrastruktúra jelentősen megváltozik, a fürdővíz profilját frissíteni kell a következő fürdési idény kezdete előtt. Az ügyben a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér u.1.) szakhatóságként járt el, és a szakhatósági állásfoglalásában az alábbiakat állapította meg: A Szálkai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (7121 Szálka, 043/5. hrsz; KSH: ;KÜJ: ) üzemeltetésében lévő 7121 Szálka, Szabadidő Központ Strand fürdővízprofil megállapításához szakhatóságként hozzájárulok. Döntésem ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz címzett, de a Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervhez kettő példányban benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezési eljárás illetéke 5000 Ft, amelyet az iraton illetékbélyegben kell lerónia. INDOKOLÁS A Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv (7100 Szekszárd, Dr. Szentgáli Gy.u.2.) február 04-én hivatalból eljárást indított a Szálka Szabadidő Központ strand kijelölt fürdőhely fürdővíz profiljának megállapítása érdekében. A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 6. (1) és (2) bekezdése értelmében a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv) hivatalból indított eljárásban minden fürdővíz profilját megállapítja az 5. mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően. Egy fürdővízprofil vonatkozhat egy vagy több összefüggő fürdővízre. A fürdővízprofilokat az 5. mellékletben előírtaknak megfelelően rendszeresen felül kell vizsgálni, és frissíteni kell. A Korm. rendelet 5. számú mellékletének 2. pontjában foglaltak szerint ha a fürdővíz osztályozása jó, tűrhető vagy kifogásolt, a fürdővíz profilját rendszeresen felül kell vizsgálni, és ki kell értékelni, hogy az 1. pontban felsorolt szempontok közül megváltozott-e valamelyik. Szükség esetén ezt frissíteni kell. A felülvizsgálat tárgyát és gyakoriságát a szennyezés természete és súlyossága alapján kell meghatározni. Ezek tartalmának és gyakoriságának legalább az alábbi táblázatban meghatározottaknak kell megfelelnie Szekszárd, Dr. Szentgáli Gy. u. 2. Telefon: (36 74) Fax: (36 74) titkarsag.tolna@ddr.antsz.hu Honlap: kozig.tolnamegye.hu

6 6 A osztályozása fürdővizek Jó Tűrhető Kifogásolt Felülvizsgálatokat tartani legalább kell 4 évente 3 évente 2 évente Abban az esetben, ha a fürdővizet előzetesen a Kiváló osztályba sorolták, a fürdővíz profilját csak akkor kell felülvizsgálni, és ha szükséges, frissíteni, ha az osztályozás jó, tűrhető vagy kifogásolt minősítésre változik. A felülvizsgáltnak le kell fednie a Korm. rendelet 5. melléklet 1. pontban említett összes szempontot. A fürdővíz évi osztályba sorolása a évek fürdővíz vizsgálati eredményei alapján történt. Hatóságom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel megkereste az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 23. (3) bekezdése alapján a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, mint az ügyben érintett szakhatóságot. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a rendelkező részben ismertetett szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: [ ] Az eljáró hatóságot a 3563/11. ügy- és 12481/11. iktatószámú levelemmel dokumentáció megküldésére hívtam fel a szakhatósági eljárás megindítása és az állásfoglalás kialakítása érdekében. A megküldött dokumentáció tartalmazza a fürdővízprofil leírását, a strand monitoring pontjának GPS koordinátáit, a vízgyűjtő terület lehatárolását, a felszíni vizek jellemzőinek leírását, illetve a vízgyűjtő területen lévő szennyező források leírását. A dokumentációk alapján megállapítottam, hogy a fürdővízprofilt is tápláló Lajvér - patak mellékágán lévő, a /2001. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemelő völgyzárógátas Fűrésztelepi tározó potenciális szennyező forrás lehet abban az esetben, ha vízeresztés alkalmával a Lajvér - patakba bevezetett víz minősége kifogásolható. Megfelelő üzemeltetés esetén a Fűrésztelepi tározó vízszennyezést nem okozhat. A strand kikötővel nem határos, közvetlen körzetében és a víztérben egyéb szennyező forrás nem található, így a fentiek figyelembevételével a szakhatósági állásfoglalás kiadását javaslom Szekszárd, Dr. Szentgáli Gy. u. 2. Telefon: (36 74) Fax: (36 74) titkarsag.tolna@ddr.antsz.hu Honlap: kozig.tolnamegye.hu

7

8 8 Melléklet: 1 db. Kapják: 1.Szálkai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Szekszárd, 7100 Kisfaludy u.18. (tértivevénnyel) 2. Szálka község Önkormányzata Szálka, Petőfi S.u (tértivevénnyel) 3.Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (8002 Székesfehérvár, Pf:137.) (tértivevénnyel) 4.Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Szekszárdi, Bonyhádi Kistérségi Népegészségügyi Intézet /7100 Szekszárd, dr. Szentgáli Gy.u.2./ (tértivevénnyel) 5. Irattár 7100 Szekszárd, Dr. Szentgáli Gy. u. 2. Telefon: (36 74) Fax: (36 74) titkarsag.tolna@ddr.antsz.hu Honlap: kozig.tolnamegye.hu

9 1 I. számú melléklet Szálka Szabadidő Központ strand fürdővíz profiljához Tulajdonosa: Szálkai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft 7121 Szálka, 043/5. hrsz. Postacím: Szekszárd, 7100 Kisfaludy u.18. Telefon: 74/ Ügyvezető: Pálfi János Település: Szálka A víz földrajzi neve: Szálkai-víztározó. (völgyzárógátas dombvidéki víztározó) Országon belüli elhelyezkedés: Szálka a szekszárdi dombvidék déli részén fekszik Szekszárdtól és Bonyhádtól egyformán 12 km-re. Keletre a Sárköz termékeny síksága, nyugatra a Völgység, északra pedig a Hegyhát húzódik. Határa változatos, dombokkal, völgyekkel szabdalt, erdőkkel sűrűn borított területének legnagyobb részén gyenge minőségű barna erdőtalajok vannak. Szálka mellett a szekszárdi dombvidék leghosszabb északkelet-délnyugati irányú völgyének elzárásával szabálytalan alakú víztározó jött létre. Ez a mesterséges tó ma a falu legnagyobb vonzereje. Zsáktelepülés jellegéből következő korábbi elzártsága is megszűnt a bonyhád-bátaszéki úthoz történő csatlakoztatással, amely kijáratot jelent a 6.sz. főútra, és a szomszédos településekhez. Kelet felé a falu szerpentin műúttal csatlakozik a Sárközt keresztülszelő bátaszék-szekszárdi útvonalhoz. A legközelebbi vasútállomás a Szálkától 5 km-re lévő Mőcsény községben van. A falu két völgyben fekvő, hosszan elnyúló V alakot formáz.

10 2

11 3

12 A fürdővíz térképe: 4

13 5 Az fürdővíz légi fényképe: A strand fényképfelvételei:

14 6

15 7 A strand mederfenék jellemzése: homokos, iszapos aljzatú. A strandhoz tartozó partszakasz talaja füves, 1,5 ha-os területen került kialakításra. A víz elérhetősége: lépcsős, sekély lassan mélyülő. A strand hossza: 310m. A strand vízmélység-profilja: a vízmélység a parthoz közeli részeken 80cm, a parttól 40 m távolságra éri el a 150cm-t, a legmélyebb részen 200cm mély, majd újra sekélyesedik. Kommunális infrastruktúra: A legnagyobb vendégszámra vonatkozóan rendezett pihenőhely, a gépjárművek számára parkolóhely kialakított. A területen két épület üzemel különböző funkciókkal: Az 1. számú épület a szociális blokk: 2 db férfi és 2 db női vízöblítéses WC - vel, 1 db hideg-melegvízzel ellátott zuhanyozóval és 1 db kézmosóval üzemel.a 2. számú épületben büfé működik a fürdővendégek kiszolgálása érdekében. A szociális blokk kiegészítéseként a vízparton 4 db zuhany és 1-1-db férfi és női vízöblítéses WC biztosítja. A hulladékgyűjtés megoldott, a hulladékgyűjtők ürítését legalább napi rendszerességgel végzik. Kereskedelmi infrastruktúra: a fürdővendégek számára büfé üzemel. Kiegészítő rekreációs infrastruktúra: A fürdő területén játszótér, strandröplabda pálya, vizi sportlehetőségek (vizibicikli), kemping biztosítottak. Állatokat a strand területére bevinni tilos. A fürdőzők maximális száma : 990 fő. Vízgyűjtő terület: A Szálka felszíni vizei a Duna jobb parti vízrendszeréhez tartoznak. Szálka szempontjából a legjelentősebb vízfolyás a Lajvér-patak. A község területének jelentős része a Lajvér-patak vízgyűjtőjének része, a rendszert tekintve a Szekszárd-Bátai főcsatorna a fő befogadó. A jelentős vízhozamú Lajvér-patak Szálka belterületétől északkeletre három forrásból ered. A községtől délnyugatra három víztározót duzzasztottak fel rajta. A területet több észak-déli irányú völgy tagolja, ezek közül többen (Isten-völgyében és a Petőfi u. mellett) kisebb patakok folynak. A patakra települt tórendszer a szomszédos Möcsény közigazgatási területére is áthúzódik. Vízbetáplálás: A tórendszert a 90 km 2 -es vízgyűjtő területű Lajvér-patak és az Isten-völgyében található vízfolyás táplálja. A Lajvér patakba nyílt árkok és zárt csapadék csatornák vezetnek: Faluárok, Fűrésztelepi árok, Faluárok mellékága.

16 8 Lajvér-völgy: Meteorológiai ismertetés Szálka a III. Dunántúli-dombság körzetébe (enyhébb, bő csapadék) tartozik, amely mérsékelten meleg, mérsékelten nedves, enyhe telű. Szélsőséges, de száraz nyár, sok napfény jellemzi. Az évi csapadék mennyisége átlagosan mm, az éves napsütéses órák száma óra, az uralkodó szélirány északnyugati, az évi középhőmérséklet 10,0-10,4 o C. A legcsapadékosabb hónap: május, a legszárazabb hónap: augusztus. Vízgyűjtő-kerület azonosítója: HU1000 Vízgyűjtő-kerület neve: Danube Részvízgyűjtő-kerület azonosítója: HUAEP180 Részvízgyűjtő-kerület neve: Duna Nemzeti víz-azonosító: AIT872 Nemzeti víz-megnevezés: Szálkai-tározó 1/2 A víztest ökológiai és kémiai állapota: megfelelő. A víz hőmérséklete: A víz hőmérsékletének átlaga a nyári szezonban :26 o C, mininuma: 20 o C, maximuma : 28 o C. Egy alkalommal 20 o C-ot is mértek. A megfigyelések alapján elmondható, hogy általában 3 o C-val magasabbak értékeket mérnek, mint a Balatonnál.

17 Vízgyűjtő terület térképe: 9