AITSZME október 1-3. VI. Nemzeti Kongresszusa. Sopron PROGRAMFÜZET

Átírás

1 2 3 1 AITSZME VI. Nemzeti Kongresszusa október 1-3. Sopron PROGRAMFÜZET 1 Hotel Sopron, 9400 Sopron, Fövényverem u Palatinus Szálló, 9400 Sopron, Új u Best Western Pannónia Med Hotel, 9400 Sopron, Várkerület 75. Aneszteziológus és Intenzív Terápiás Szakápolók Magyarországi Egyesülete

2 TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG Prof. Dr. Darvas Katalin Jakab Judit Meixner Katalin SZERVEZŐ BIZOTTSÁG Meixner Katalin Katona Jánosné Gubó Tünde A KONGRESSZUS HIVATALOS SZERVEZŐJE CongressLine Kft Budapest, Révay köz. 2. Telefon: (1) Fax: (1) borisz@congressline.hu Weboldal: A KONGRESSZUS KIÁLLÍTÓI ÉS TÁMOGATÓI B.Braun Medical Kft. Diagnosticum Zrt. Dispomedic Kft. Dutchmed Kft. C.P.P. Budapest Kft. Green Sound Kft. Medial Kft. Planmed Kft. Replant-Cardo Kft. Speeding Kft. Sutura Kft. Trimus Kft. 1

3 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ A Kongresszus helyszíne Hotel Sopron**** 9400 Sopron, Fövényverem u. 7. A Kongresszus időpontja október 1-3. Regisztrációs Iroda nyitva tartása a kongresszus ideje alatt a Hotel Sopronban október 1., csütörtök október 2., péntek október 3., szombat Részvételi díj AITSZME tagoknak Nem AITSZME tagoknak Napijegy AITSZME tagoknak Napijegy nem AITSZME tagoknak A részvételi díj az ÁFA-t tartalmazza. A részvételi díj tartalmazza a kongresszus tudományos programján való részvételt, a kongresszus kiadványait, a kávészüneteket és belépőt 1 fő részére a nyitófogadásra. A napijegy tartalmazza az aznapi részvételt a kongresszus tudományos programján, a programfüzetet valamint az aznapi kávészünetet. TÁRSASÁGI PROGRAMOK Helyszínen ,-Ft ,-Ft 8.000,-Ft ,-Ft Ebéd október 1-jén és 2-án a Hotel Sopronban. Ára: 3.300,- /fő/alkalom. (Az előzetesen befizetett kongresszusi csomag ár tartalmazza.) Nyitófogadás október 1., csütörtök 20 óra, a szállodától sétatávolságra található Vinosseum Borházban. A részvételi díj tartalmazza. Gálavacsora október 2., péntek 20 óra, a Kongresszus helyszínén. Az est meghívott sztárvendége Mészáros Árpád Zsolt a Budapesti Operett Színház tagja. Előadása után a soproni Juice Tánc- és Nosztalgiazenekar gondoskodik a jó hangulatról. Ára: 8.900,- Ft/fő, amely tartalmazza a svédasztalos vacsorát, bort, sört, üdítő italokat. RÉSZLETES TUDOMÁNYOS PROGRAM október 1., csütörtök Megnyitó Üléselnök: Prof. Darvas Katalin Mezőcsáti Melinda Ebédszünet Acut pancreatitis az első 24 óra Prof. Dr. Darvas Katalin SE I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest 1. A laparoscopos és nyitott vastagbélműtétek posztoperatív fájdalomcsillapításának összehasonlító vizsgálata Köviné Drabb Judit, Pető Péterné, Dr. Szűcs Orsolya, Dr. Csomós Ákos, Dr. Darvas Katalin SE I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest 2. Az ápolók epidurális fájdalomcsillapítással kapcsolatos ismereteinek vizsgálata Szebellédi Szilvia, Tóth Csilla SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest 3. Térdprotézis utáni posztoperatív fájdalomcsillapítás összehasonlítás epidurális illetve nervus femoralis kanülbe adagolt ropivacain segítségével Ringné Zanathy Anna, Dr. Rugonfalvi Kiss Szabolcs 4. 8 kg kontra 80 kg-os beteg (esetismertetés) 10 kg alatti gyermek ellátásának sajátosságai Rengeiné Kiss Tímea, Kleinesel Tamás SE Transzplantációs és Sebészeti Klinika, ITO, Budapest 5. Fájdalom ambulanciák működése a gyakorlatban Miklósi Anikó Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, AIBO, Fájdalom Terápia, Budapest Üléselnök: Dr. Fazakas János Meixner Katalin Hepaticus encephalopathia újabb szempontjai, a kezelés újabb lehetőségei: MARS Dr. Fazakas János SE ÁOK Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest 2 3

4 Kávészünet 6. Az első magyarországi műszív beültetésének tapasztalatai aneszteziológiai szakasszisztensi szemmel Silló-Pál Enikő 1, Dr. Gálfy Ildikó 1, Dr. Hartyánszky István 2, Dr. Szabolcs Zoltán 2, Dr. Gál János 1 1 SE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest 2 SE ÁOK Ér- és Szívsebészeti Klinika, Budapest 7. Az IABP-val kezelt beteg szakápolói feladatai Berki Zoltán, Nowosielski Júlia SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest 8. Az élet megy tovább Hajdúné Vajkó Emese Réthy Pál Kórház, KAIBO, Békéscsaba 9. Szívtranszplantált betegek posztoperatív ápolási specifikumai Deák Ágnes, Papp Ferencné SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest 10. Dialízis az intenzív osztályon ápolói szemmel Gyimesi Jánosné Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Kórház, ITO, Budapest 11. Májtranszplantáció egy kicsit másképp! Kovács Lilla, Meixner Katalin, Bodnár Judit, Friedsam Gabriella, Horváth Tímea, Horváthné K. Gizella, Szaniszló Mária, Varga Tímea SE ÁOK Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest Üléselnök: Prof. Gondos Tibor Szabó Hajnalka A szepszis jelentősége napjainkban Prof. Gondos Tibor Jávorszky Ödön Városi Kórház, Vác 12. Túlélni a szepszist Dr. Rákosi Klára 13. Súlyos szepszist okozó uroinfekciók Hegedűs Éva, Pintérné Csehtóth Anita Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Kistarcsa 14. Enterális táplálás szepszisben Béres Krisztina, Hegedűs Erzsébet, Juhász Rita, Németh Miklós Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház, Intenzív Terápiás Egység, Budapest 15. Infekciókontroll a műtőben, ahogy az aneszteziológus végzi Sinkoviczné Tóth Ildikó, Dr. Tomola Elza Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, AIBO, Budapest 16. Szemléletváltás szeptikus betegeink intenzív ellátásában Pintérné Csehtóth Anita, Horváth Péterné, Hegedűs Éva, Palla László Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Kistarcsa 17. Az ápolók tájékozottsága az MRSA fertőzésről kórházunkban Fábiánné Patai Erika, Bercziné Pallag Anna Réthy Pál Kórház, Békéscsaba Most válaszold meg!!! Játékos szakmai vetélkedő Nyitófogadás október 2., péntek Üléselnök: Dr. Keresztes László Jakab Judit Ebédszünet Hasra magyar! Dr. Keresztes László HM Állami Egészségügyi Központ, Budapest 18. Lélegeztetett beteg ápolása endotrachealis intubatio kontra dilatatios tracheostoma Palla László, Pintérné Csehtóth Anita, Horváth Éva, Hegedűs Éva Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Kistarcsa 19. Késői bal tüdőfél atelectasia sikeres kezelése (esetismertetés) Kollárné Túri Zsuzsanna, Csuka Rolandné, Gellérfi Ilona, Dr. Darvas Katalin, Dr. Csomós Ákos SE I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest 20. LT. vs LMA használata a kis sebészeti műtétek anesztéziájához Ladányi Mónika, Juhász Tálas Tímea, Dr. Rugonfalvi Kiss Szabolcs 21. Gyógytornászok az Intenzív Osztályon az ápolókkal együttműködve Bíró Éva Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Budapest 22. A valódi intenzíves ágy előnyei Gubó Tünde Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház, Sürgősségi Betegellátási Centrum, Intenzív Terápiás Egység, Budapest 23. Találkozás a MUMUSSAL??? Tóth Éva, Sinkoviczné Tóth Ildikó, Dr. Jurás Erzsébet Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, AIBO, Budapest 4 5

5 Üléselnök: Dr. Nagy László Oroszi Zsuzsanna Kávészünet A betegellenőrzés buktatói Dr. Nagy László HM Állami Egészségügyi Központ, Budapest 24. A Botallo-ligatúra műtét asszisztensi feladatai Tősmagi Katalin, Dr. Lázárné Wittner Piroska, Silinger Zsuzsa, Dr. Szentirmai Csaba SE ÁOK, AITK I.sz Gyermekklinika, Budapest 25. Dihydropiridine Ca- csatorna blokkolók és a műtét körüli halálozás összefüggése aorta aneurysma műtéten átesett betegeknél Dr. Kertai Miklós¹, ², C. M. Westerhout³, Dr. Sesztakovné Varga Krisztina¹, Dr. Acsády György¹, Dr. Gál János¹,4 1 SE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest 2 Harefield Hospital Department of Cardiothoracic Anaesthesia, UK 3 University of Alberta, Edmonton, Alberta, Canada 4 John Radcliffe Hospital, Nuffield Department of Anaesthetics, Oxford, UK 26. A haemodinamikai monitorizálás ápolói feladatai Hajdúné Herczeg Anikó Kenézy Gyula Kórház, KAITO, Debrecen 27. Az Érintenzív osztályon előforduló betegek és speciális ápolásuk Sajerli Csaba SE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest 28. Vasofix Safetly intravénás katéter elfedő tűheggyel Dr. Horváthné K. Gizella, Meixner Katalin, Szaniszló Mária, Bodnár Judit, Friedsam Gabriella, Kovács Lilla, Varga Tímea SE ÁOK Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest 29. Segítség 7777 Ganglné Puskás Brigitta Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Budapest Üléselnök: Prof. Gál János Péter Zsuzsanna Az aneszteziológia centralizációja az egyetemeken A válság a mi esélyünk! Prof. Gál János SE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék, Budapest 30. Kultúrák, vallások találkozása, kommunikáció kollégákkal, betegekkel Afganisztánban Dakó Klára 31. Quo Vadis Intenzív osztály? Kiss Ildikó, Bezzeg Éva Toldy Ferenc Kórház, Központi Intenzív Osztály, Cegléd 32. A betegek elégedettségének felmérése kórházunk szívsebészeti osztályán Nagyné Császár Margit 33. Altatás, vagy? A modern anesztézia lehetőségei betegeink félelmének csökkentése és biztonsága érdekében Fenyvesi Csilla, Mihályné Puskás Zsuzsanna Réthy Pál Kórház, KAIBO, Békéscsaba 34. Kommunikáció az intenzív osztályon Piskóti Zoltánné Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Budapest 35. Szimuláció az egészségügyi szakképzésben Erdélyi Gábor, Barczi Erika Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Budapest A VAP (Ventilator Associated Pneumonia) megelőzésének új lehetőségei Szimpózium Gálavacsora október 3., szombat Jövőkép az aneszteziológus szakasszisztensek és az intenzív szakápolók hivatásában Kerekasztal megbeszélés Moderátor: Zárszó Meghívott vendégek: Jakab Judit Dr. Székely Tamás Prof. Gál János Prof. Gondos Tibor Prof. Darvas Katalin Dr. Balogh Zoltán Meixner Katalin Mezőcsáti Melinda Piskóti Zoltánné 6 7

6 ABSZTRAKTOK A laparoscopos és nyitott vastagbélműtétek posztoperatív fájdalomcsillapításának összehasonlító vizsgálata Köviné Drabb Judit, Pető Péterné, Dr. Szűcs Orsolya, Dr. Csomós Ákos, Dr. Darvas Katalin SE I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest Bevezetés: A minimál invazív sebészi eljárások terjedésével előtérbe került a laparoscopos vastagbél rezekciós műtétek alkalmazása. Vizsgálatunkban elemeztük a laparoscopos és laparotómiával végzett, nyitott vastagbél rezekciós műtétek perioperatív adatait. Módszer: Retrospektív elemzésünkbe a június 1. és május 31. között altatott 37 laparoscopos vastagbél rezekcióra kerülő beteget vontuk be; kontroll csoportként 37 nyitott módszerrel operált beteg adatait használtuk fel. A kórlapok alapján kigyűjtöttük a betegek demográfiai adatait, az anesztézia vezetésének részleteit, a posztoperatív fájdalomcsillapítás mértékét az első 3 napon és a betegkimenetelt. Eredmények: A laparoscopos műtétre kerülő 37 betegből 19 nő és 18 férfi volt, a betegek életkora 59 év (IQR 52-69), testsúlya 78 kg (IQR 63-87). A nyitott műtétre került 37 betegből 23 nő volt, a betegek életkora 66 év (IQR 58-77), testsúlya 71 kg (60-81). Az anesztézia idő szignifikánsan különbözött a két csoport között: a laparoscopos csoportban 183,7 perc vs. a nyitott csoportban 117,1 perc (p<0,0001). A passage beindulásának idejében nem volt szignifikáns eltérés: 3,1 vs. 3,5 nap (p=0,2249). A kórházi ápolási idő 9,2 vs. 10,13 különbsége szintén nem volt szignifikáns (p=0,0803). Transzfúzióra a laparoscopos csoportban 11 beteg szorult, a nyitott csoportban 15 beteg. Sebészi szövődmény mindkét csoportban 5 betegnél fordult elő. A posztoperatív fájdalomcsillapításra adott gyógyszermennyiségek között csak a 0. és 1. napon találtunk különbséget a két csoport között, a diclofenac használatban (150 mg vs. 262,5 mg). Megbeszélés: A laparoscopos vastagbél műtétek esetében a passage beindulásának ideje gyorsabb és a kórházi ápolás időtartama rövidebb, mint a nyitott műtétek esetében bár ez statisztikailag nem volt szignifikáns. A laparoscopos úton végzett műtét további előnye lehet az alacsonyabb transzfúziós igény. Adataink alapján a fájdalomcsillapítók mennyisége nem különbözött a két csoportban, de a vizuális analóg skála használata nélkül ezen eredmény csak korlátozottan értékelhető. Az ápolók epidurális fájdalomcsillapítással kapcsolatos ismereteinek vizsgálata Szebellédi Szilvia, Tóth Csilla SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest Összefoglaló: Napjainkban az epidurális fájdalomcsillapítás /EDA/ az egyik leghatékonyabb fájdalomcsillapítási módszer, melynek lényege, hogy a peridurális térbe vezetett vékony katéteren keresztül lokál anesztetikumokat és opiátokat juttatunk. A laikus és szakmai körökben általában, ha EDA-ról beszélünk, a legtöbb ember a szülészeti fájdalom csillapításhoz köti, annak ellenére, hogy e módszer egyre nagyobb teret hódít az orvos - tudomány különböző szakágaiban (pl.: sebészet, urológia, belgyógyászat). A klinikai gyakorlatban való elterjedés következményeként az ápoló személyzetnek határozottan szüksége van e fájdalomcsillapítási módszer ismereteinek, a kompetenciaszintjének megfelelő elsajátítására. Cél: Epidurális fájdalomcsillapítási módszer bemutatása az ápolók szemszögéből, ismereteik felmérése az eljárással kapcsolatban. Ajánlás ápolási protokollra a témának megfelelően. Módszer: Kérdőív kiosztása, leírómódszer. Eredmények: Különböző kórházakban az epidurális érzéstelenítés használata eltérő. Vannak osztályok, ahol rutinszerűen alkalmazzák ezt az eljárást, van, ahol csak ritkán kerül sor az alkalmazásra. Ennek következtében a felmérésben részt vett ápolók ismerete is igen változatos. A megkérdezettek egy része keveset, vagy nem használják ezt a fájdalomcsillapítási módszert, ezért nem szeretik. Más vélemények szerint a vénás fájdalomcsillapítás hatékonyabb, kevésbé időigényes a nővéri munkában. A vizsgált alanyok másik csoportja szereti alkalmazni munkája során e fájdalomcsillapítási módszert. A felmérés elkészítése nem csak egy kis csoport ismereteit, hanem több ember véleményét, az eljárással kapcsolatos tudásszintjét mutatja. Térdprotézis utáni posztoperatív fájdalomcsillapítás összehasonlítás epidurális illetve nervus femoralis kanülbe adagolt ropivacain segítségével Ringné Zanathy Anna, Dr. Rugonfalvi Kiss Szabolcs Célunk, hogy megtudjuk, hogy az epiduralis illetve a nervus femoralis kanülbe adagolt ropivacain egyformán jó minőségű fájdalomcsillapítást eredményez-e a térdprotézis műtétet követő 48 órán keresztül; valamint van-e különbség az ápolási terhek illetve az észlelt szövődmények tekintetében. A vizsgálatot követéses módszerrel végezzük. Az adatokat a betegektől és az ápolóktól kérdőívből, ápolói dokumentációból, aneszteziológiai jegyzőkönyvekből szerezzük. A betegek fájdalmának mérésére VAS-t alkalmazunk. Az igényelt kiegészítő analgetikumot a minden betegnek összeállított PCA pumpa alkalmazásával követjük nyomon. Az egyéb gyógyszereket az ápolói dokumentáció alapján rögzítjük. Végső eredményekről és a konklúzióról a kongresszuson tájékoztatjuk a résztvevőket, hiszen vizsgálatunk még folyamatban van. 8 kg kontra 80 kg-os beteg (esetismertetés) 10 kg alatti gyermek ellátásának sajátosságai Rengeiné Kiss Tímea, Kleinesel Tamás SE Transzplantációs és Sebészeti Klinika, ITO, Budapest Klinikánkon az év 365 napján lehetséges máj-, vesetranszplantáció, gyakorlatilag szinte bármilyen testméretekkel rendelkező betegnél. Mégis raritásnak tekinthető 10 kg alatti gyermek ellátása. 8 9

7 Előadásunkban egy 8 kg súlyú, májrezekción átesett gyermek intenzív ápolási ellátási sajátos - ságait mutatjuk be, ill. a témában szerzett tapasztalatainkat osztjuk meg. Osztályunkon gyermekek (különösen csecsemőkorúak) előfordulása ritka, így ellátásuk során a felnőttek ellátásában szerzett jelentős tapasztalatainkat próbáljuk gyermek intenzív ápolók segítségével kis betegeinkre adaptálni. A mindennapi ápolási rutin során új ápolási standardokat vezettünk be. A gyermek kazusok jelentős szakmai kihívást jelentenek mind felszereltségben, mind ápolás - szakmai szempontok tekintetében. Osztályunkon sikert jelentett az ellátott kissúlyú gyermekeknél a gyógyulási eredmény, az ápolási sajátosságaikból eredendő kihívások teljesítése, amely a rugalmas, kreatív csapatmunka eredménye. Osztályunkon egyre több gyermek ellátására kerül sor, így tapasztalataink folyamatosan bővülnek, melyek egy következő gyermek ellátásakor útmutatásul szolgálhatnak. Fájdalom ambulanciák működése a gyakorlatban Miklósi Anikó Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, AIBO, Fájdalom Terápia, Budapest A krónikus fájdalomcsillapítás tudománya igen fiatal ágazat az orvostudomány történetében. Magyarországon sajnos csak nagyon kevés helyen működik Fájdalom Ambulancia, így számtalan krónikus fájdalommal élő beteg nem kap megfelelő ellátást. Kórházunkban 2004-től működik ambulanciánk. Ellátási területünk nagy, nem csak Budapest 3 déli kerülete, de a környező települések is nagy számban tartoznak hozzánk, de az ország bármely részéről is fogadunk betegeket. Kórházunkban működő ambulancia inklomplett, sokszakágú-fájdalom-központ. Az előadás célja, a fájdalomcsillapítás tudomány kialakulásának felvázolása, a munkánk, az alkalmazott beavatkozások és terápiák bemutatása. Az első Magyarországi műszív beültetésének tapasztalatai aneszteziológiai szakasszisztensi szemmel Silló-Pál Enikő 1, Dr. Gálfy Ildikó 1, Dr. Hartyánszky István 2, Dr. Szabolcs Zoltán 2, Dr. Gál János 1 1 SE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest 2 SE ÁOK Ér- és Szívsebészeti Klinika, Budapest 2008 februárjában megtörtént Magyarországon az első műszív beültetése. A beteg idiopátiás kardiomiopátia következményeként kialakult, végstádiumú szívelégtelenségben szenvedett. Állapota fokozatosan romlott, majd instabillá vált. Adott időben nem állt rendelkezésre megfelelő donor szív, hogy az akut transzplantációt elvégezhessük. A beteg életének megmentése és az esetlegesen rendelkezésre álló donor szív megérkezéséig akut életmentő műszív beültetést végeztünk. Az előadás az első magyarországi beavatkozás előkészítésének szakmai menetét és a perioperatív aneszteziológiai ellátás folyamatát ismerteti asszisztensi nézőpontból. A műszív beültetés új kihívást jelentett számunkra. Az előadás általános összefoglaló tájékoztatást ad az aneszteziológiai szakasszisztens feladatairól műtői környezet, műszerek, berendezések, gyógyszerek előkészítése, műtét alatti teendők ismertetése, fokozott infekciókontroll betartása. Az IABP-val kezelt beteg szakápolói feladatai Berki Zoltán, Nowosielski Júlia SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest Intraaortikus ballonpumpa (IABP) alkalmazása terjedőben van az intenzív osztályokon alkalmazott speciális keringés támogatási kezelések között. Az IABP alkalmazása azonban speciális ismereteket kíván mind az orvosoktól mind a szakápolóktól. Az előadás ezekre a speciális tevékenységekre fókuszál. A ballonpumpa tulajdonképpen egy almányi ballon, melyet egy perifériás ütőér (legtöbbször a combütőér) megszúrásával juttatunk a leszálló főverőérbe. Gyakorlott kézben felhelyezése néhány percet vesz igénybe. A ballon minden szívösszehúzódásnál leenged, és minden elernyedési fázisnál felfúvódik, így olyan, mintha átmenetileg egy kis, második szívet ültetnénk a beteg mellkasába katéteres technika segítségével, mely egyformán segíti a szív összehúzódását és elernyedését is. A készülék átmenetileg stabilizálja a beteg keringését, elfogadható mértékű vérnyomást biztosítva a perifériás erekben. A ballonpumpa a szív munkájának kb. 20%-át képes biztosítani. A ballonpumpát súlyos állapotú betegek ellátásában alkalmazzák: szív működésének támogatása súlyos szívizominfarktusban, szív eredetű sokkos állapotban koszorúér műtét előtt közvetlenül és utána, szívkatéteres beavatkozások után, acut mitralis regurgitació, szívtranszplantáció előtt, súlyos szívelégtelenségben. A szakápolói feladatok kiterjednek a beteg monitorozására, az eszköz kezelésére, az ellenőr - zésekre, a beteg mozgatására, a dokumentációra és nem utolsó sorban a veszélyek felismerésére. Külön kiemelendő a beteg pszichés támogatása is. Az élet megy tovább Hajdúné Vajkó Emese Réthy Pál Kórház, KAIBO, Békéscsaba Célkitűzés 1995 óta dolgozom donorjelentő kórház intenzív osztályán, ahol évente több alkalommal találkozom potenciális donorral. Ápolónőként látom, mekkora teher nehezedik az érintett családra, milyen félelmek, félreértések okozhatnak problémát számukra bármely irányú döntés meghozatalában. Előadásom célja bebizonyítani, hogy érdemes ezt a sokszor nehéz küzdelmet véghezvinni mind a beteg, mind az ápoló személyzet részéről. Módszer Kutatásom kapcsán a peritoneális dialízis, a haemodialízis programban résztvevő és a vese transzplantáción átesett célcsoport életminőséget vizsgálom kérdőívek segítségével. Eredmények Eredményeimmel azt a hipotézisemet kívánom bizonyítani,hogy a vese transzplantáción átesett emberek életminősége jelentősen javult a dialízis kezelésben résztvevőkéhez képest, önállóbb életet élhetnek, ezáltal nő az önbecsülésük, könnyebben rehabilitálhatók. Konklúzió Nem arról van szó, hogy meg kell halnia egy embernek, hogy egy másik vagy mások élhessenek, hanem ha már meg kell halnia, lehet-e nem élni a transzplantáció lehetőségével 10 11

8 Szívtranszplantált betegek posztoperatív ápolási specifikumai Deák Ágnes, Papp Ferencné SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest Történelmi áttekintés: A XX. század második felében a biológiai ismeretek és a gyógyszerészeti valamint technikai lehetőségek megteremtették a szervátültetés, mint gyógyító beavatkozás elterjedését, a műtéti javallat körének bővülését. Napjainkban: A szervátültetés számos betegség végstádiumában nyújt reális terápiás lehetőséget. Az igény a szervátültetések iránt és a szervátültetések száma rohamosan növekszik. A túlélési mutatók fokozatosan javulnak, a korhatár egyre magasabb életkor felé tolódik el. Egyre korszerűbbek a szervtárolási módszerek, amelyek lehetővé teszik a donorszerv távolabbi helyről történő beszerzését. Javul a szervek előkészítése és fejlődnek a sebészi eljárások. Az immunmechanizmusok megismerése pontosabb szövettipizálást eredményez. Egyre modernebb immunszupresszív szerek állnak rendelkezésre, a szövődményként kialakult fertőzések korai felismerése pedig hatékonyabb kezelést biztosít. Ápolói szemszögből: A postoperatív szak rövid ismertetésén túl, célunk az immunszupresszív terápia mellék ha tá - saként fellépő aspergillus, és CMV okozta pneumonia, valamint a hyperakut, és akut rejectio ápolási vonatkozásainak ismertetése, valamint a transzplantációt követő izoláció pszichés következményeinek feltárása, mely jelentősen befolyásolja a postoperatív időt. Klinikánkon évente szívtranszplantációt végeznek. A kutatás, 100 beteg körében elvégzett vizsgálat, mely kb. 4-5 évet ölel fel, ennek eredményeit mutatja be. Dialízis az intenzív osztályon ápolói szemmel Gyimesi Jánosné Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Kórház, ITO, Budapest Egyre gyakoribb feladat az intenzív osztályon a haemodialízis. A nővér feladatai e tevékenység kapcsán rendkívül széleskörűek.. Az osztályunkon alkalmazott dialízáló módszer, egyesíti a dialízis és a filtráció előnyeit. Esetismertetés: 85 éves nőbeteg dyspnoe-val került kórházba, ahol pneumónia igazolódott. Osztályunkra veseelégtelenség, hyperkalaemia, bradycardia miatt került. Cardioprotekció mellett kanül bevezetés történt. Tudata romlott, gépi lélegeztetésre szorult. IHD kezelést kezdtünk. A kezelés alatt bradycardia mellett haemodinamikailag stabil maradt. 12h elteltével tudata feltisztult, acidózisa jelentősen mérséklődött, extubálhatóvá vált. Anuria miatt jelenleg is további IHD kezelésekre szorul. Ápolói szempontból az ilyen típusú beteg fokozott odafigyelést igényel. Kiemelten fontos a haemodinamikai paraméterek, sav-bázis egyensúly megfigyelése és rögzítése mellett, a respirátor terápiához kapcsolódó ápolói feladatok ellátásán túl a dializáló gép ellenőrzése, problémák megoldása. A dializált beteg megfigyelése összetett feladat, mely egész embert követel. Májtranszplantáció egy kicsit másképp! Kovács Lilla, Meixner Katalin, Bodnár Judit, Friedsam Gabriella, Horváth Tímea, Horváthné K. Gizella, Szaniszló Mária, Varga Tímea, SE ÁOK Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest Előadásunkban egy kisfilm keretein belül a májtranszplantáció történéseit és az ezzel kapcsolatos körülményeket szeretnénk bemutatni az aneszteziológus szakasszisztensek szemszögéből. Magyarországon a májátültetésekben mindössze hét szakasszisztens tevékenykedik. Ez a tény magas színvonalú szakmai felkészültséget igényel. Bemutatjuk, hogyan befolyásolja a pillanatnyi fizikai, szellemi és lelki állapot a májátültetések során a team munkájában való részvételt és a szakasszisztensi feladatok ellátását. Munkakörünk 24 órás készenléttel jár, ami maga után vonja a mindennapi bizonytalanság okozta lelki megterhelést. Filmünk célja ismertetni azt, ami mások számára kevésbé érzékelhető, ahogyan az aneszteziológus szakasszisztensek megélik a riadó tényét, az előkészületeket, a májátültetés kivitelezését és az utána következő tennivalókat. Túlélni a szepszist Dr. Rákosi Klára A súlyos szepszis a modern terápiás eszközök birtokában is magas mortalitású kórkép, melynek előfordulási gyakorisága várhatóan tovább fog növekedni. A mortalitás ugrásszerű csökkenése önmagában a technikai és farmakológiai fejlesztésektől nem várható. Eredményt a betegellátásban résztvevő szakemberek ébersége, szoros együttműködése, valamint a meglévő diagnosztikus és terápiás eszközök optimális kihasználása hozhat. Jelen előadás célja a súlyos szeptikus és szeptikus sokkos betegek sürgősségi szemléletű ellátásának ismertetése, a protokolláris ellátás fontosságának kiemelése, valamint a szakdolgozók szerepének kihangsúlyozása a szeptikus betegek mielőbbi felismerésében és ellátásában. Súlyos szepszist okozó uroinfekciók Hegedűs Éva, Pintérné Csehtóth Anita Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Kistarcsa Osztályunkon évente beteget kezelünk, ápolunk súlyos szepszis miatt. Szepszisforrás-ként leggyakrabban hasi- és lágyrészfertőzések, pneumóniák szerepelnek, a húgyúti fertőzések ritkák. Ennek ellenére az elmúlt évben 1 hónap alatt 2 súlyos szepszis okozó uroinfekciót kezeltünk. Poszterünkön a két beteg kórtörténetét mutatjuk be. Az első, 21 éves, diabeteses nőbeteget ketoacidotikus kómával vettük fel. A ketoacidosis szokásos intenziv kezelése ellenére állapota romlott, szepszis képe bontakozott ki. A szepszis hátterében pyelonephritis igazolódott. A második, 31 éves, kísérőbetegséggel nem rendelkező nőbeteget vesekövesség miatt urológiai osztályon kezelték, majd a szövődményként kialakult súlyos szepszis miatt került osztályunkra. Mindkét beteg komplex intenziv kezelést igényelt: 6, illetve 4 napos gyógyszeres keringés támogatást, 5 napos gépi lélegezetést, széles spektrumú antibiotikus kezelést, szoros vércukor kontroll mellett mesterséges táplálást a teljeskörű monitorozás és ápolási tevékenység mellett. A konzervatív kezelés eredménytelensége miatt mindkét esetben műtéti beavatkozásra került 12 13

9 sor. A műtét után a fiatal betegek állapota rohamosan javult, a felvételt követő 14. illetve 9. napon elhagyták az intenzív osztályt, majd rövidesen a kórházat is. Munkánkkal arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a súlyos szepszis okát keresve a húgyúti fertőzés lehetőségével is számolni kell. Enterális táplálás szepszisben Béres Krisztina, Hegedűs Erzsébet, Juhász Rita, Németh Miklós Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház, Intenzív Terápiás Egység, Budapest Elkészült munkánk témája az intenzív osztályon fekvő septicus betegek táplálásának mielőbbi felépítése. Elsősorban tápláltsági szint felméréssel és laboratóriumi vizsgálatok segítségével. Amennyiben nem elegendő az enterális táplálás, kiegészíthető parenterálissal is, amely az enterális felépítése után elhagyható. Osztályunkon eleinte a parenterális táplálás mellett csak minimális ún. bélboholy táplálás történik. Majd a parenterális táplálás leépítése mellett az enterális felépítésére törekszünk. Mindehhez különböző összetételű és osmolaritású enterális tápszer áll rendelkezésünkre. A folyamatos táplálás mellett - különösen septicus betegnél - fontos a gyakori vércukor ellenőrzés. Legtöbbször csak folyamatos inzulinterápiával tartható normál tartományban a vércukorszint. Kutatásunk során folyamatos tápláltsági felméréseket végeztünk adott betegcsoportnál, mely pozitív eredményekkel zárult. A fent leírtak alapján elmondható, hogy az enterális táplálásnak köszönhető a fiziológiás tápanyagbevitel eredményessége a parenterálissal szemben. Az enterális táplálás költséghatékonyabb, kevesebb invazívitással jár, nem terheli meg a beteg immunrendszerét és csökkenthető az ápolási napok száma. Infekciókontroll a műtőben, ahogy az aneszteziológus végzi Sinkoviczné Tóth Ildikó, Dr. Tomola Elza Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, AIBO, Budapest Kevés figyelmet kap a műtői tevékenység során szükséges infekciókontroll. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a bekövetkezett infekciók nem köthetők egyértelműen a műtői tevékenységhez. A műtőkben egyre kiterjesztettebb beavatkozások történnek, egyre sérülékenyebb állapotú betegeken. Az eszközhasználati gyakoriság növekedésével a lehetséges fertőzési kapuk száma is növekszik, ezért nem eléggé hangsúlyozható az asepsis és antisepsis fontossága. Az invazív beavatkozások (centrális véna, perifériás véna, intubáció) mind olyan tevékenységek, amik forrásai lehetnek a nosocomiális infekcióknak. Az aneszteziológus feladata többek között - a közvetlen műtői feladatain kívül -, hogy ezektől a lehetséges fertőzésektől megóvja betegét, valamint önmagát és környezetét is. A fertőzések átvitelében a két legfontosabb tényező a kéz, valamint az élettelen környezet közvetítő szerepe. Értelemszerűen a kézhygiene, valamint a többször használatos eszközök (monitor, laryngoscóp, maszk, légző kör, munkaasztal ) hatékony fertőtlenítése a megelőzés legfontosabb eszközei. Az előadásomban a mindennapi gyakorlatunkat szeretném bemutatni, mely a nosocomiális fertőzések megelőzésére irányul. Szemléletváltás szeptikus betegeink intenzív ellátásában Pintérné Csehtóth Anita, Horváth Péterné, Hegedűs Éva, Palla László Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Kistarcsa Célkitűzés: Előadásunkban a súlyos szepszis miatt kezelt betegek ápolásának osztályunkon alkalmazott elveit mutatjuk be. Módszer: január 1. és május 31. között 76 szeptikus beteget ápoltunk. A szepszis oka 7 esetben lágyrész, 26 esetben intraabdominális, 2 esetben központi ideg - rendszeri, 8 esetben nosocomiális, 10 esetben egyéb fertőzés és 14 esetben pneumonia volt. A szeptikus betegek teljeskörű, sok időt és energiát igénylő ápolásra szorulnak. Az ápolási feladatokat a szokásos teendőkön túl az intenzív terápiás eljárások határozzák meg. 57 betegnek volt centrális véna katétere, 30 betegnél alkalmaztunk artériás nyomásmérést, és 5-nél PICCO monitorozást is. Keringéstámogatásra 66 betegnek volt szüksége. 72 beteget lélegeztettünk, 18 esetben dilatációs tracheostomán keresztül. Tartós fájdalomcsillapításra szorult 46 beteg. 37 betegnek műtétre volt szüksége. Betegeinket lehetőség szerint enterálisan tápláltuk, teljes parenterális táplálásban mindössze 17 beteg részesült. 58 betegnél 6 óránként, 18-nál ennél gyakrabban mértünk vércukorszintet. Vérgáz analízist 62 esetben 6 óránként, 14 betegnél gyakrabban végeztünk. Ápolási célkitűzéseink: - Átfogó ápolási anamnézis felvétele, kockázatfelmérés, ápolási terv készítése, pontos dokumentáció - Életműködések monitorozása, invazív hemodinamikai monitorozás - Vénás és artériás katéterek, kanülök, tubusok, természetes és mesterséges testnyílások kezelése az aszepszis és antiszepszis szabályainak teljes körű betartásával, fertőzés veszélyének csökkentése - Hatékony decubitus profilaxis minden elérhető módon, segédeszközökkel - Gyógyszeres és mechanikus trombózis profilaxis - Szoros folyadék és energetikai egyenleg, óradiurézis mérés - A beteg testi és lelki szükségleteinek kielégítése - Szeptikus beteg távozását követő kórtermi fertőtlenítés - Szakdolgozói kompetencia szerint egészségnevelés és egészségfejlesztés Konklúzió: Munkánk talán arra nem elég, hogy a súlyos szepszis magas mortalitást csökkentsük, de az a 35 beteg, aki meggyógyult, segít nekünk abban, hogy legyen erőnk fizikailag és lelkileg újra kezdeni, és kamatoztatni megszerzett tapasztalatainkat. Az ápolók tájékozottsága az MRSA fertőzésről kórházunkban Fábiánné Patai Erika, Bercziné Pallag Anna Réthy Pál Kórház, Békéscsaba Célkitűzés: A fertőzések megelőzése a minőségi betegápolás része, ezért fontos, hogy a szakdolgozók megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek. Célunk volt felmérni, hogy a kórházunkban az ápolók rendelkeznek-e az MRSA-fertőzött beteg ápolásához szükséges ismeretekkel, és tájékozottságuk mutat-e összefüggést szakmai végzettségükkel, és azzal, hogy milyen szakterületen dolgoznak

10 Módszerek: Kutatásunkat kérdőíves módszerrel végeztük, a feldolgozásban táblázatkezelő program, statisztikai módszer, volt segítségünkre. Eredmények: A válaszok értékelése során azt tapasztaltuk, hogy az ápolók elméleti ismeretei hiányosak a fertőzéssel kapcsolatban, de az Epinfo Módszertani levelében előírt védőeszközöket a válaszadók nagy többsége viseli fertőzött beteg ápolása kapcsán. Konklúzió: A szakápolók ismereteit folyamatosan bővíteni kell. A dolgozók szívesen vesznek részt továbbképzésen, előadásokon. Javasoljuk a kórházon belüli oktatást, amit az epidemiológiai szakdolgozók osztályértekezlet keretein belül az adott osztály profiljához igazodva tartanának. Lélegeztetett beteg ápolása endotrachealis intubatio kontra dilatatios tracheostoma Palla László, Pintérné Csehtóth Anita, Horváth Éva, Hegedűs Éva Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Kistarcsa Célkitűzés: A gépi lélegeztetés az intenzív terápia egyik alapvető módszere. A lélegeztetést orálisan vagy nazálisan bevezetett intratrachealis tubuson vagy tracheostomán át végezzük. Osztályunkon 2006 óta a tartós lélegeztetéshez dilatációs tracheostomiát készítünk. Módszer: Bemutatjuk a dilatációs tracheostomia általunk alkalmazott módszerét. A kétféle lélegeztetési mód eltérő ápolási folyamatokat igényel. Összehasonlítjuk az endotrachealis tubuson lélegeztetett beteg és a percutan tracheostomizált lélegeztetett beteg ápolási folyamatait. Elemezzük a betegek ápolás, forgatás, higiénés szükségletek kielégítése, a beteg szájon át való itatása, etetése, a lélegeztetésről való leszoktatás folyamatában a két módszer között tapasztalt eltéréseket. Vizsgáljuk betegeink lelki állapotát, kiegyensúlyozottságát, önállóságát. Eredmények: 2007 január 1. és 2009 június 30. között 713 beteget lélegeztettünk, 133 esetben végeztünk. percutan tracheostomiat, 6-8 napon túl lélegeztetett betegnél, a legtöbb esetben elvégeztük. Konklúzió: Az új technika alkalmazása kényelmesebb, mind az ápolást végző személyzet, mind pedig a beteg szempontjából egyaránt, kisebb a komplikációk aránya, megóvjuk a beteget a felesleges transzportálástól. A beteg lelkileg kiegyensúlyozottabbá válik, mivel a lélegeztetés mellett is képes kommunikációra, önálló helyváltoztatásra, táplálkozásra, általában önellátásra. Késői bal tüdőfél atelectasia sikeres kezelése (esetismertetés) Kollárné Túri Zsuzsanna, Csuka Rolandné, Gellérfi Ilona, Dr. Darvas Katalin, Dr. Csomós Ákos SE I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest Bevezetés: Az intenzív osztályos ápolás ritka késői szövődménye a pulmonalis atelectasia. Esetünkben a teljes bal tüdőfélre terjedő atelectasia a 24. posztoperatív napon alakult ki, melyet intubálás nélkül, non-invazív lélegeztetés, bronchoscopos leszívás és légzőtorna segítségével kezeltünk. Esetismertetés: 44 éves férfi felvételére DeBakey III. típusú aorta dissectio urgens műtétjét követően került sor. A posztoperatív szakban keringéstámogatásra (noradrenalin 6 napig) és hemodialízis kezelésre (17 napig) szorult. Sikertelen extubációt követően a 14. napon tracheostomia készült, a lélegez - tetésről a 19. napon szoktattuk le. A 24. posztoperatív napon az addig rendezett légzési paraméterei hirtelen romlást mutattak, nehézlégzése jelentkezett, oxigenizációja csökkent. Fizikális vizsgálattal a bal mellkasfél kitérése jelentősen elmaradt az ellenkező oldalhoz képest, a bal tüdőfél felett légzési hangot nem hallottunk. Az elvégzett mellkas rtg vizsgálat a bal oldalon teljes homogén fedettséget írt le, melyet a mellkasi CT alapján a teljes bal tüdőfél atelectasiája okozott. Brochoscopos leszivás során sűrű, nem purulens váladékot távolítottunk el. A tüdő expandálását non-invazív Helmet maszk lélegeztetéssel végeztük, 5-8 vízcm PEEP és vízcm nyomástámogatással. A non-invazív lélegeztetést meleg párásítással és maszkon át adott oxigén-kezeléssel egészítettük ki, a testhelyzet pozícionálás és légzőtorna mellett. 48 óra elteltével a mellkas rtg vizsgálat már csak a bal tüdő bázisán mutatott tenyérnyi atelectasiát. A javuló légzési paraméterek mellett először a non-invazív lélegeztetés, majd az oxigén-kezelés is fokozatosan elhagyhatóvá vált. A légzőtornát tovább folytattuk, emellett a beteget egyre nagyobb mértékben mobilizáltuk, majd rehabilitációs intézetbe adtuk át. Három hónap elteltével a beteg otthonából, saját lábán sétált be osztályunkra köszönetet mondani. Következtetés: A hosszú intenzív ápolás után javuló betegek esetében késői légzési szövődmények kialakulása valószínű. Esetünkben erre hajlamosító tényező volt a végtag amputáció miatti csökkent mobilitás. LT. vs LMA használata a kis sebészeti műtétek anesztéziájához Ladányi Mónika, Juhász Tálas Tímea, Dr. Rugonfalvi Kiss Szabolcs A légútbiztosítást évtizedeken keresztül endotrachealis tubussal valósítottuk meg. A kilencvenes évek elejétől, mondhatni forradalmi megújulás tanúi lehettünk, ugyanis megjelentek alternatív légútbiztosító eszközök, a laryngealis maszkok különféle változatai. A laryngealis tubusok már tíz éve (1999.) elérhetőek. Míg a világ több pontján több éve alkal - mazzák, addig az intézményünkben 2007-től használjuk. Jelentősége és szerepe elsősorban az intubációs nehézségek és a kis sebészeti műtétek esetében merül fel. Amíg laryngealis maszkok alkalmazása a legtöbb kórházban mindennapos és rutinszerű, addig a laryngealis tubusok használata valamiért a látókörön kívül maradt

11 A vizsgálatunkkal szeretnénk felmérni a két eszköz közötti különbséget, a behelyezés idejét, gyorsaságát, az esetleges nehézségeket, mint légút biztosító és légút fenntartó eszköz az alábbi műtéteknél. Műtét típusa: végtagon végzett bármilyen műtét, lágyéksérv illetve köldök sérv, és mellkasfali műtétek. Az általános érzéstelenítés mindkét esetben a következő szempontok alapján történik. Betegcsoport: ASA I.-II. Nemre tekintet nélkül, meghatározott indukció alapján. A vizsgálat kezdete: A vizsgálat eredménye a kongresszusi előadáson lesz hallható. Gyógytornászok az Intenzív Osztályon az ápolókkal együttműködve Bíró Éva Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Budapest A gyógytornász jelenléte az intenzív osztályon napjainkban már általánossá vált. Ennek ellenére saját tapasztalataim alapján úgy érzem, nem ismertek az intenzív team számára, hogy mit kell tudnia egy fizioterapeutának, valamint hol vannak azok a közös pontok, ahol segíteni tudnak egymásnak. Célom bemutatni a gyógytornász feladatait, ezek közül bővebben azokra kitérni, ahol segítséget tudunk nyújtani egymásnak az ápoló személyzettel a megfelelő betegellátás érdekében. A fizioterápia, mint tudományág az intenzív osztályon még gyerek cipőben jár. Fejlesztése és a hatékonyabb együttműködés érdekében egy kérdőíves kutatást végeztem az ápolók körében, ők hogyan vélekednek a munkánkról: Ennek eredményét is ismertetném az előadás során. A valódi intenzíves ágy előnyei Gubó Tünde Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház, Sürgősségi Betegellátási Centrum, Intenzív Terápiás Egység, Budapest Az intenzív ellátás 3 alap pillére az intenzív megfigyelés, az intenzív gyógyszerelés és az intenzív ápolás. Az ápoló személyzet számának csökkenése, terhelésének fokozódása az ápolástól vonja el az időt. Ez sajnos oda vezet, hogy az ápolásra szánható idő rövidülése miatt a teljes kórházi ápolási idő megnyúlik, mert gyakoribbak a szövődmények, amelyek komoly költség - növe ke déssel járnak! Az ápolást segítő, könnyítő lehetőségek egyik módja a modern intenzíves ágy alkalmazása, amely részben csökkenti a személyzeti igényt, részben a lehetséges szövődmények lehetőségét csökkenti. Előadásomban kizárólag ápolási szükségletek és ápolási diagnózisok figyelembe vételével két eset ismertetésén keresztül egy olyan korszerű, a mai kihívásoknak megfelelő intenzíves ágy használatát mutatom be, mely alkalmas immobil, tüdőszövődmények lehetőségét magában hordozó beteg szakszerű fektetésére, mozgatására. Alkalmazása mind az ápoló, mind a gyógytornász munkáját nagyban megkönnyíti, bizonyos feladataikat maradéktalanul és rendszeresen a nap 24 órájában ellátja. A szövődmények megelőzése az ápolási idő rövidülését eredményezi, csökkenti a nosocomialis fertőzések kialakulásának esélyét, ezzel csökkenti a kórházi összköltségeket. Találkozás a MUMUSSAL??? Tóth Éva, Sinkoviczné Tóth Ildikó, Dr. Jurás Erzsébet Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, AIBO, Budapest A malignus hyperthermia az anaesthesia mumusa. De ez olyan, mint a Loch Ness-i szörny: mindenki hallott már róla, de nem sokan ismerik valójában-szerencsére. A tankönyv és az élet tud különbségeket produkálni, így meg tudja nehezíteni a felismerését. Szeretném bemutatni hogy hogyan altattunk egy beteget elektív műtétnél, akinél ismert volt a malignus hypertermia. De ez teljesen más, mint amikor váratlanul jelentkeznek a tünetek. Egy eset kapcsán szeretném bemutatni, hogy mi az, ami elgondolkodtatott bennünket amikor találkoztunk egy gyanús esettel. És mennyire más ellátni A Botallo-ligatúra műtét asszisztensi feladatai Tősmagi Katalin, Dr. Lázárné Wittner Piroska, Silinger Zsuzsa, Dr. Szentirmai Csaba SE ÁOK, AITK I.sz Gyermekklinika, Budapest A beteg, kissúlyú kora- és újszülöttek száma sajnos évről-évre nő. Előadásomban ezen korosztály, kiemelten a Botallo-ligatúra anesztéziájához tartozó asszisztensi feladatokról szeretnék beszélni, statisztikai adatokkal egybekötve. Az újszülött és csecsemő anesztézia egyedi és összetett. Fontos a precizitás és a speciális felszereltség, mivel mások az anatómiai és élettani sajátosságaik, a volumen és elektrolitháztartásuk, a hőszabályozásuk és az anyagcseréjük. Részletesen szeretnék beszélni a műtőelőkészítéséről, az anesztézia alatti feladatokról, valamint a pre- és postoperatív transzportálásról. Dihydropiridine Ca-csatorna blokkolók és a műtét körüli halálozás összefüggése aorta aneurysma műtéten átesett betegeknél Dr. Kertai Miklós¹, ², C. M. Westerhout³, Dr. Sesztakovné Varga Krisztina¹, Dr. Acsády György¹, Dr. Gál János¹,4 1 SE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest 2 Harefield Hospital Department of Cardiothoracic Anaesthesia, UK 3 University of Alberta, Edmonton, Alberta, Canada 4 John Radcliffe Hospital, Nuffield Department of Anaesthetics, Oxford, UK Célkitűzés: A dihydropiridine Ca-csatorna blokkolókat, mint alternativ gyógyszeres kezelést a bétablokkolók helyett gyakran alkalmazzák hypertonia kezelésére mellkasi és hasi aorta aneurysma műtétre váró betegeknél. Vizsgálatunkban a dihydropiridine Ca-csatorna blokkolók használata valamint a megnövekedett műtét körüli halálozás közötti összefüggést tanulmányoztuk mellkasi és hasi aorta aneurysma műtétre kerülő betegeknél

12 Módszerek: Ezer, január és áprilisa között a Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikáján sürgős vagy tervezett mellkasi vagy hasi aorta aneurysma műtéten átesett beteget vizsgáltunk. A betegek átlagéletkora 69 év (22-95 év) volt és közülük 810 férfi. Minden betegről meghatározott kritériumok alapján adatokat gyűjtöttünk klinikai kockázati tényezőkről, krónikus gyógyszerhasználatról és a sebészeti jellemzőkről. Többváltozós logisztikai regresszió analízist végeztünk, hogy tanulmányozzuk az összefüggést a dihydropiridine Ca-csatorna blokkolók használata és a műtéti beavatkozást követően 30 napon belül előforduló halálozás között. Eredmények: A 30 napon belüli halálozás 8.5%-os volt. A dihydropiridine Ca-csatorna blokkolókat szedő betegeknél a perioperativ halálozás jelentősen magasabb arányú volt összehasonlitva a dihydropiridine Ca-csatorna blokkoló kezelésben nem részesülőkkel (14.0% versus 6.0%: kockázati együttható (OR) 2.6, 95% konfidencia intervallum (CI): , P<0.0001). Többváltozós regresszió analízist követően a dihydropiridine Ca-csatorna blokkolók továbbra is szignifikáns összefüggést mutattak a perioperativ halálozással (OR (95% CI) 2.5( ), P=0.003). Konklúziók: A jelen tanulmányban a dihydropiridine Ca-csatorna blokkolók használata akut vagy tervezett mellkasi és hasi aorta aneurysma műtéten átesett betegeknél összefüggést mutatott a megnövekedett perioperativ halálozással. A vizsgálatról szóló cikket a British Journal of Anaesthesia (BJA) június 12-én publikálta. 101 (4): (2008) A haemodinamikai monitorizálás ápolói feladatai Hajdúné Herczeg Anikó Kenézy Gyula Kórház, KAITO, Debrecen Előadásom célja a szeptikus betegek ápolása, kezelése, múltjának és jelenének bemutatása osztályunkon, figyelembe véve osztályunk profilját, a szeptikus betegek számának alakulását. Módszerem a távozott betegek dokumentációjának áttekintése volt, 5 évre visszamenőleg, különös tekintettel a haemodinamikai paraméterek monitorozásának gyakoriságára és az azzal összefüggő ápolói feladatainkra. Továbbá szeretnék rámutatni az előbb említett monitorizálás fontosságára, a kezelés tervezhetőségére, objektív kezelési elvekre. Következtetés: a szeptikus betegek ellátása során elengedhetetlen a haemodinamikai monitorizálás és a jól képzett ápolók. Az Érintenzív osztályon előforduló betegek és speciális ápolásuk Sajerli Csaba SE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest Az előadás célja az érsebészeti ellátásban dolgozó szakápolók speciális feladatainak bemutatása. Az érintenzív osztályra a betegek az esetek jelentős többségében a műtőből (elektív betegek) érkeznek posztoperatív ellátásra, ápolásra. Vannak azonban akut esetek, amikor a beteget a mentő CT-vel igazolt diganosztikával hozza az osztályra és innen az első ellátás után kerül akut műtétre a beteg. Ilyen esetek pl: rupturált hasi illetve mellkasi aneurizmák, disecálodótt aneurizmák és kis esetben poszttraumás érműtétre szoruló betegek. A pré- és posztoperatív szakápolói feladatok a betegápolás során bizonyos mértékben hasonlóak, de különböznek is az elváltozások és a műtéti megoldások függvényében. Az előadás bemutatja a hasi műtéten átesett érbetegek posztoperatív ellátását és ápolását, kiemelve az azonos és a különböző szakápolási tevékenységek rendszerét. A következő műtét típusok kerülnek ismertetésre: hasi aneurizma, bifemorális bypass, aorta-femorális bypass hasi feltárásból. A szakápolás során az egyik a legfontosabb teendő a betegmegfigyelésen belül a végtagok vérellátásának folyamatos monitorozása, az esetleges zavarok időben történő észlelése. Ezek a következők lehetnek: az operált ér elzáródásából, thrombózis illetve graft elzáródásából. A szövődménymentes esetekben a beteg átlag 2 napot tölt az intenzív osztályon. Ennek az időszaknak a szakápolói tevékenységeire fókuszál az előadás. Vasofix Safetly intravénás katéter elfedő tűheggyel Dr. Horváthné K. Gizella, Meixner Katalin, Szaniszló Mária, Bodnár Judit, Friedsam Gabriella, Kovács Lilla, Varga Tímea SE ÁOK Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest Az egészségügyi munka során a vezető kockázati források közül az egyik a tűszúrás okozta sérülések és azok következményei. A munkánk során az egyik legnagyobb veszély a tű, amellyel dolgozunk. Egy szúrás és az egész életünk egy pillanat alatt megváltozhat. Miért? Mert talán éppen egy AIDS- es beteget szúrtunk meg előtte. Milyen lehetőségeink vannak? - védelem - szabályok betartása - figyelem - jelenlét - megfelelő eszközök használata Nos, az egyik ilyen eszköz a Vasofix Safety. Vasofix Safety bemutatása. Klinikánkon kipróbálás céljából dolgozhatunk 18 G branüllel. A saját és kollegáim tapasztalatát szeretném tolmácsolni. Segítség 7777 Ganglné Puskás Brigitta Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Budapest Intézményünkben az Intenzív Osztály orvosai és szakdolgozói adnak reanimációs szolgálatot. A szolgálat minden osztály számára elérhető, külön telefonvonalon hívható. A reanimációs team pontos szakmai kritériumok szerint, korszerű ismeretek birtokában látja el feladatát. Tudásunk frissítése érdekében rendszeresen részt veszünk képzéseken, szituációs gyakorlatokat tartunk. Tevékenységünk gyakorlása közben azonban számtalan olyan szakmai hiányossággal találkozunk a fekvőbeteg osztályokon, mely jelentősen rontja a reanimált beteg életkilátásait. Az ápolók egy része nem vagy alig rendelkezik korszerű ismeretekkel, a reanimációval kapcsolatban. Képzésük és továbbképzésük nem megoldott. Ezért az intenzív osztály dolgozóival közösen szeretnénk továbbképzések, szituációs feladatok formájában, naprakész ismeretekkel segíteni az osztályok munkáját. A képzéseket folyamatos szinten tartó továbbképzésekkel mélyítenénk tovább. Az oktatási program beépítve az intézmény minőségbiztosítási rendszerébe biztosítaná a biztonságos, szakszerű újraélesztő tevékenységet a kórház területén

13 Kultúrák, vallások találkozása, kommunikáció kollégákkal, betegekkel Afganisztánban Dakó Klára Fél év Afganisztánban, egy német kórház intenzív osztályán lehetőséget teremtett arra, hogy betekintést nyerjek mind a német, mind az afgán betegellátásba. A különbségek természetesen egyrészt a kulturális különbségekből, másrészt a két ország különböző gazdasági helyzetéből is adódnak. Milyen egy kórház Afganisztánban? Hogyan kerül be a beteg a kórházba, ha afgánok hozzák és hogyan, ha a német MEDEVAC? Hogyan történik a betegellátás, a betegek elhelyezése egy afganisztáni nagyváros kórházában és mindez hogyan történik egy német katonai táborban lévő, németek által felszerelt kis konténerkórházban? Európai Unió, nyitott határok, shengeni övezet, a világ egyre nyitottabbá válik, az egészségügyi dolgozók is elindulnak szerencsét próbálni a világ különböző pontjaira. Vannak, akik nyugati országok felé, vannak, akik keletre indulnak el, de ne feledkezzünk el az északra ill. délre tartókról sem. Más országok, eltérő kultúrák, de hogyan boldogulunk egy idegen országban, idegen nyelven, más kultúrával rendelkező betegekkel és kollegákkal? Miképpen használjuk a különböző kommunikációs technikákat? Katonaként Afganisztánban jártam, egy német kórházban dolgoztam fél évet, előadásomban saját tapasztalataimat szeretném elmondani. Az ellátott betegek elsősorban afgánok, németek voltak, de akadt a betegek között horvát, norvég, svéd, olasz, amerikai, de még maláriás szudáni is. Milyen nehézségeink akadtak egymással, a betegekkel, hogyan hidaltuk át a nyelvi akadályokat? Mind ezeket egy képes beszámoló keretében szeretném ismertetni. Quo vadis Intenzív osztály? Kiss Ildikó, Bezzeg Éva Toldy Ferenc Kórház, Központi Intenzív Osztály, Cegléd Kórházunk rövid története, osztályunk részletes bemutatása, melyet képekkel illusztrálunk. Grafikával egybekötött statisztikát végeztünk a 2006-os évig visszamenőleg. Ezen összevetünk különböző adatokat, melyek: - felvett betegszám, - másosztályra vagy intézménybe áthelyezett betegszám, - átlagos betegszám, - finanszírozott súlyszám. Ezen grafikonok értékelése, elemzése. Következő körben szeretnénk beszélni osztályunk helyzetéről: személyzet-, orvos létszám, géppark. Szintén grafikonon mutatjuk be, hogy az előbbiekben említett számokhoz milyen számban adott az ápoló személyzet. Megemlítjük röviden, hogy mennyi lenne a minimális létszám. Mindezeken belül beszélni kell minden olyan tényezőről, mely hatással van a munkánkra. Gondolok itt az I.C.U. szindrómára, mely mind a betegre, mind az ellátó személy zetre hatással van, a szempontokat összevetjük. Rövid összefoglalásban felvázoljuk, hogy az Intenzív Osztályon mely betegeket, betegségeket látjuk el. A tényleges adatokat összehasonlítva beigazolódni látszik égető szükség van a nővérállomány pótlására, a munkánk elismerésére, megbecsülésére. Végezetül néhány mondatban le kell vonni a következtetéseket. Saját észrevételt, véleményt közölni a hallgatósággal, azokat lehetőség szerint megbeszélni. A nővéri, ápolói munka szépségeit elismerni és ezen tények elhalványulását nem engedni! A betegek elégedettségének felmérése kórházunk szívsebészeti osztályán Nagyné Császár Margit Napjainkban a minőség iránti igény, a minőségbiztosítási rendszerek bevezetése tanúsítása és működtetése az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézményekben egyre fontosabb kérdéssé vált. A betegelégedettségi vizsgálat végzése kötelező azon kórházak számára, amelyek valamelyik minőségbiztosítási rendszer tanúsításával rendelkeznek. Ezért a betegelégedettség mérése az egyik legnépszerűbb minőségbiztosítási tevékenység. A szív- és érrendszeri betegségek még ma is vezető helyen állnak morbiditási és mortalitási szempontból. A szívműtéten átesett egyének életmód változtatása nagy kihívást jelent mind az egyén, mind pedig az egészségügyi szakemberek számára. Felmérésemben a HM-ÁEK szívsebészeti osztályán műtéten átesett betegeket kérdeztem. A megkérdezés célja annak felmérése volt, hogy betegeink mennyire elégedettek, a műtéttel kapcsolatos felvilágosítással. Vizsgálatom során arra kerestem a választ, hogy van-e ismeretük a betegtájékoztatásra vonatkozó jogokról, a betegjogi képviselő létezéséről, illetve kielégítő információt kaptak-e a műtéttel kapcsolatosan. A felvetett kérdések, problémák tárgyalása nem csak a betegekre, hanem az őket ellátó egész - ség ügyi szakszemélyzetre is vonatkozik, nagy feladatot ró valamennyi egészségügyi dolgozóra, akik érintettek ezen betegcsoport kezelésében. Altatás, vagy? A modern anesztézia lehetőségei betegeink félelmének csökkentése és biztonsága érdekében Fenyvesi Csilla, Mihályné Puskás Zsuzsanna Réthy Pál Kórház, KAIBO, Békéscsaba Célkitűzés: Felmérni azt, hogy a műtét előtt álló betegek mitől félnek jobban: a műtéttől, az altatástól, vagy a vezetéses érzéstelenítéstől ill. kutatjuk a gerincközeli érzéstelenítés ismertségét a műtéten átesett betegek körében. Módszer: Kérdőíves felmérés. A kérdőíveket kórházunkban operált betegek azon csoportjának osztottuk ki, akiknél a műtéti fájdalomcsillapításra /az altatás helyett/ a gerincközeli érzéstelenítés, mint korszerű és biztonságos módszer lehetséges volt

14 Eredmények: Bebizonyosodott, hogy a betegek többsége az altatástól félt jobban és nem az érzéstele nítéstől. Kutatásaink azt is bebizonyították, hogy a műtét előtt álló betegek 46%-a félt a postoperatív fájdalomtól, ezért jobban oda kell figyelnünk a betegek műtét utáni fájdalom csillapítására. Konklúzió: A regionális anesztézia alkalmazása a betegekre és az ápoló személyzetre nézve is egyaránt előnyösebb, általa a betegek műtéttől való félelme is csökkenthető. A műtéti félelem és a műtéti fájdalomcsillapítás módja között szoros, szignifikáns összefüggés van. Kommunikáció az intenzív osztályon Piskóti Zoltánné Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Budapest A betegellátás során a legfontosabb ápolói tevékenységek közé tartozik a betegekkel történő kommunikáció. Az intenzív osztályon ez a feladat sokkal összetettebb, mert a betegek gyakran nehezen vagy egyáltalán nem képesek kommunikálni. Az intenzív osztályon fekvő kritikus állapotú beteg sok mindenben különbözik többi, más osz tályon fekvő stabil állapotban lévő betegtársától. A súlyos állapot, a gyógyulás, és a jövő bizony - talansága, a tájékozódás és információhoz jutás korlátozottsága megnehezíti helyes helyzet - értékelését. A különleges környezet, a sok műszer, berendezés, a szokatlan hangok, a gépek jelzései, a hangos riasztások számára különleges ingerek. A beteg ebben a kritikus az állapotban máshogy érzékeli, környezetét. Az ápolás során nem csak a hagyományos kommunikációra kell törekednie egy ápolónak. Az előadásban szeretném bemutatni, hogyan érzékelik a betegek a külvilág ingereit, milyen kommunikációs hibákat követünk el. A megfelelően alkalmazott kommunikáció nem csak a betegellátás színvonalát emeli, hanem az ápolószemélyzet részére is pozitív élményt nyújt. Szimuláció az egészségügyi szakképzésben Erdélyi Gábor, Barczi Erika Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Budapest Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet folyamatosan törekszik arra, hogy oktatás módszertani szempontból minél korszerűbb eszközökkel képezze tanulóit óta sürgő sségi beteg szimulátor (METI ECS) segíti a gyakorlati oktatást és vizsgáztatást. Előadásunkban bemutatjuk a szimulátor alkalmazása során szerzett tapasztalatokat, és egy rövid video formájában ízelítőt nyújtunk egy gyakorlatból, és a módszertanból. Az érdeklődők a helyszínen a gyakorlatban is kipróbálhatják a szimulátort. Egy rövid kitekintés formájában bemutatjuk e-learning támogató rendszerünket is, mint oktatási eszköztárunk kiemelt részét. SZERZŐI INDEX Acsády György 6, 19 Balogh Zoltán 7 Barczi Erika 7, 24 Bercziné Pallag Anna 5, 15 Berki Zoltán 4, 11 Bezzeg Éva 7, 22 Béres Krisztina 4, 14 Bíró Éva 5, 18 Bodnár Judit 4, 6, 13, 21 C.M. Westerhout 6, 19 Csomós Ákos 3, 5, 8, 17 Csuka Rolandné 5, 17 Dakó Klára 6, 22 Darvas Katalin 3, 5, 7, 8, 17 Deák Ágnes 4, 12 Erdélyi Gábor 7, 24 Fazakas János 3 Fábiánné Patai Erika 5, 15 Fenyvesi Csilla 7, 23 Friedsam Gabriella 4, 6, 13, 21 Ganglné Puskás Brigitta 6, 21 Gál János 4, 6, 7, 10, 19 Gálfy Ildikó 4, 10 Gellérfi Ilona 5, 17 Gondos Tibor 4, 7 Gubó Tünde 5, 18 Gyimesi Jánosné 4, 12 Hajdúné Herczeg Anikó 6, 20 Hajdúné Vajkó Emese 4, 11 Hartyánszky István 4, 10 Hegedűs Erzsébet 4, 14 Hegedűs Éva 4, 5, 13, 15, 16 Horváth Éva 5, 16 Horváth Péterné 5, 15 Horváth Tímea 4, 13 Horváthné K. Gizella 4, 6, 13, 21 Juhász Rita 4, 14 Juhász Tálas Tímea 5, 17 Jurás Erzsébet 5, 19 Keresztes László 5 Kertai Miklós 6, 19 Kiss Ildikó 7, 22 Kleinesel Tamás 3, 9 Kollárné Túri Zsuzsanna 5, 17 Kovács Lilla 4, 6, 13, 21 Köviné Drabb Judit 3, 8 Ladányi Mónika 5, 17 Lázárné Wittner Piroska 6, 19 Meixner Katalin 4, 6, 7, 13, 21 Mezőcsáti Melinda 7 Mihályné Puskás Zsuzsanna 7, 23 Miklósi Anikó 3, 10 Nagy László 6 Nagyné Császár Margit 7, 23 Németh Miklós 4, 14 Nowosielski Júlia 4, 11 Palla László 5, 15, 16 Papp Ferencné 4, 12 Pető Péterné 3, 8 Pintérné Csehtóth Anita 4, 5, 13, 15, 16 Piskóti Zoltánné 7, 24 Rákosi Klára 4, 13 Rengeiné Kiss Tímea 3, 9 Ringné Zanathy Anna 3, 9 Rugonfalvi Kiss Szabolcs 3, 5, 9, 17 Sajerli Csaba 6, 20 Sesztakovné Varga Krisztina 6, 19 Silinger Zsuzsa 6, 19 Silló-Pál Enikő 4, 10 Sinkoviczné Tóth Ildikó 4, 5, 14, 19 Szabolcs Zoltán 4, 10 Szaniszló Mária 4, 6, 13, 21 Szebellédi Szilvia 3, 8 Szentirmai Csaba 6, 19 Székely Tamás 7 Szűcs Orsolya 3, 8 Tomola Elza 4, 14 Tóth Csilla 3, 8 Tóth Éva 5, 19 Tősmagi Katalin 6, 19 Varga Tímea 4, 6, 13, 21 24