Jelen dokumentum a Betiltva.com adatbázisából származik, mely a forrás megjelölésével szabadon átvehető, továbbadható.

Átírás

1 Jelen dokumentum a Betiltva.com adatbázisából származik, mely a forrás megjelölésével szabadon átvehető, továbbadható. DR. ROHLING ÁGOSTON: A TALMUDZSIDÓ I. B. PRANAITIS: A KERESZTÉNYEK A TALMUDBAN KIMCHI DÁVID RABBI: FELELETEK A KERESZTÉNYKENEK Fordította: Luzsénszky Alfonz Bevezetés Miként Mosé ben Majmon, a zsinagóga sasa mondja Erős kéz című nagytekintélyű művében, a zsidó felfogás szerint az Úr Mózesnek nem csupán a Tórát (törvény), hanem annak magyarázatát is átadta. Ezeket a magyarázatokat Mózes nem foglalta ugyan írásba, de közölte a nép véneivel, és azoktól nemzedékről nemzedékre szálltak vallási örökségképen. Ezekre a hagyományokra hivatkoztak a farizeusok is, amikor Krisztus és az ö tanítványainak tanításait és erkölcseit gáncsolni próbálták. Ezeknek a farizeusi tanításoknak fenntartása céljából egy Juda nevű rabbi Krisztus Után 150- ben egy könyvet állított össze, amely könyv Misna elnevezést nyert. A későbbi évszázadok folyamán a Misnát Palesztina és Babilon zsidó iskoláiban különböző kommentárokkal bővítették. Ezek a magyarázatok Gemara név alatt ismeretesek és a Misnával együttesen, gyakran azonban magukban is, Talmud nevezet alatt idéztetnek, vagyis ez a zsidó hit- és erkölcstannak könyve. A Misnában fordul elő a Halakha, a törvényformák, a Gemarában a Haggada, Toszefta, Barajtha stb. Az úgynevezett kommentár-foliáns, amelyet Krisztus után 230 körül Palesztinában állítottak össze, képezi a Jeruzsálemi Talmudot, míg a Babilonban összeállított Gemarák a saját Misnáikkal együtt, a babiloni Talmudot képezik. A babiloni Talmud Krisztus után 500 körül készült el; a mostani formáját Asi rabbinak és az ő Mar nevű fiának, továbbá bizonyos Maramarnak köszöni. A babiloni Talmuddal foglalkoznak mindazon zsidók, akik Palesztinán kívül élnek; ezt a babiloni Talmudot kell tehát érteni, ha egyszerűen Talmudot idéznek. Az idézés módja mindenik kiadásnál ugyanaz. Ugyanis a Talmud egyes példányainak lemásolásánál vigyáztak arra, hogy az egyes oldalak egymásnak betűszerinti másai legyenek. Vagyis bizonyos oldal és sor ugyanazon betűvel kezdődik és végződik mindenik kiadásban. Ezt a szabályt vaskövetkezetességgel megőrizték a nyomtatott példányoknál is, amit azért is könnyen eszközölhettek, mert a héberben elnyújtható betűk (litterae dilatabiles) is vannak, éspedig az Aleph, He, Lamed, Mem, Tau, amelyekkel a másoló az üresen maradt sorvégeket kitölthette.

2 A Talmud könyvei. A Talmud szó tant, tanítást jelent, a lamad igéből származik, amely annyit jelent, hogy tanult, didicit. A gerince, legrégibb anyaga a Misna, ami ismétlést, vagyis a Mózes öt könyvében lefektetett törvények magyarázatát jelenti. A Gemára a Misnának magyarázata, míg a Toszefták (adalékok), valamint Rasi fejtegetései, amelyek a Talmud oldalain a tulajdonképpeni szöveget körülveszik, a Gemára magyarázatainak mondhatók. A Talmud könyvei hat sorozatra (seder) oszlanak, amelyek a következők: I. ZERAIM: vetések, magvak. Ez a sorozat a magvakról, gyümölcsökről, füvekről tárgyal és a következő könyveket foglalja magába: 1. Berakhoth: áldások könyve, ez tárgyalja az imádságokra, hálaadásokra vonatkozó előírásokat. 2. Pea: a szántóföld sarka, amit t. i. nem szabad bevetni, hanem a szegényeknek kell hagyni. 5. Demaj: kétes dolog; ez arról tárgyal, hogy valamely dologból kell-e tizedet adni. 4. Kialim: különbözők; ez a különböző magvak összekeveréséről beszél. 5. Sehiith: hetedik; a hetedik (pihenő) év jogairól beszél. 6. Terutnoth: fölajánlások, amiket t. i. ki-ki a saját javaiból a papoknak fölajánlott. 7. Maascroth: tized, dézsma; éspedig: maaser rison: első dézsma, amit a levitáknak adtak. 8. Maaser seni: második dézsma, amelyet a leviták az ő tizedükből adtak a papoknak. 9. Challa: lepény, amelyet az asszonyok adtak a gyúrt masszából a papoknak. 10. Orla: előbőr; így nevezték a fák hajtásait hároméves korukig, s ezeknek élvezete tiltva volt. 11. Bikkurin: zsengék (primitae), amelyeket a templomban föl kellett áldozni. II. MOÉD: az ünnep. Ez a sorozat a szombatnak és az ünnepeknek kezdéséről, megüléséről és befejezéséről tárgyal. A következő könyveket foglalja magában: 1. Sabbath: szombat; ennek kiváltságai és megülése. 2. E rubin: összekötések, keverések; ez a könyv azokat a szabályokat tárgyalja, amelyek szerint a szomszédok szombat előestéjéről az ételek átvételénél eljárni tartoznak. 3. Pesachim: húsvét (pascha); annak megülése és húsvéti bárányra vonatkozó szabályok. 4. Sekalim: pénzegység, mérősúly; ennek súlya, nagysága. 5. Jutna: engesztelőnap (hosszúnap); az ezen napon követendő szabályok. 6. Sukká: sátor; a sátoros ünnep szabályai. 7. Beza vagy Jom-tob: tojás, vagy jó nap (ünnep); ez a könyv különösen arról tárgyal, hogy meg lehet-e enni az ünnepnap tojt tojást. 8. Ros hasana: újév; az év első napjának megülését ismerteti. 9. Taanitii: böjtnap; ismerteti a böjtöket és azoknak megtartását. 10. Megilla: tekercs, vagyis Eszter könyve; leírja a purim (sorsvetés ünnepe) törvényeit. 11. Moéd katan: kis ünnep, félünnep; tárgyalja azokra a napokra vonatkozó rendelkezéseket, amely napok a húsvét és a sátoros ünnep első és nyolcadik napja közé esnek. 12. Chagiga: örömünnep, ünnepi áldozat, vagyis a férfiaknak ünnepe, húsvét, pünkösd és sátoros ünnep napján. III. NASCHIM: az asszonyok. Ez a sorozat tárgyalja az asszonyok feleségül vevését, elbocsátását, az ő kötelességeiket, betegségeiket stb. A következő könyvekből áll: 1. Jabmuth vagy Jebamoth: sógorházasság; ismerteti a Mózes V. könyvében (25. fej.) elrendelt nőül vételét az elhunyt férfitestvér özvegyének. 2. Kethoboth: levelek, azaz házassági szerződések. 3. Kiddusin: eljegyzések. 4. Gittin: válások, a feleség elbocsátásának módja. 5. Nedarim: a fogadalmak; ezeknek kötelező ereje és alanya. 6. Nazir: az Istennek magukat fölajánló személyek fogadalmai. 7. Sota: a házasságtörő nő, annak megfenyítése Mózes IV. könyve 9. fejezete szerint. IV. NEZIKIN: a károk. Ez a sorozat az emberek vagy állatok által okozott károkról tárgyal. 1. Baba ka unna: első kapu; az emberek és állatok okozta károk. 2. Baba mezia: középső kapu; talált jószág, letét, uzsora, haszon, szerződések, bérbeadások, kölcsönök. 3. Baba bathra: utolsó kapu; társulás, kereskedés, öröklés, vétel, eladás. 4. Sanhedrin: (synedrion, concilium): nagy tanács; a bírák és ítéletek; a Messiás. 5. Makkoth: ostorozás. 6. Sebuoth: az eskük. 7. Edujjoth: a tanúzások; ellentmondások eldöntése a rabbik tanúságai szerint. 8. Horajoth: okiratok; bírói rendelkezések; a kihágók megfenyítése. 9. Aboda sara: idegen kultusz; bálványimádás, idegen vallás.

3 10. Aboth: az atyák; a pátriárkák és azok hagyományai. V. KODASCHIM: szent dolgok; áldozatok és más szent cselekmények. Ez a sorozat a következő könyvekből áll: 1. Zebahim: véres áldozatok. 2. Chullin vagy Hólin: profán (magán) áldozatok. 5. Menachoth: ételáldozatok. 4. Beckhoroth: (az állatok) elsőszülöttei; mikor kell azokat fölajánlani s mikor kell megváltani. 5. Erakhin: becslések; az Istennek fölajánlott dolgok becslése. 6. Temura: átváltoztatások, az áldozatokra vonatkozólag. 7. Meila: áthágások, t. i. az áldozatok gyakorlatában. 8. Kerithoth: kivágás, kiirtás, t. i. az állatoké a jövendő világból. 9. Tanúd: a folytonos t. i. áldozat, amely naponta két bárányból áll. 10. Middutli: méretek, t. i. a templom méretei. 11. Kinnim: a madárfészkek. VI. TOHOROTH: a tisztaságok. Ez a sorozat az egyes dolgok tisztaságáról és tisztulásáról tárgyal és a következő könyveket foglalja magában: 1. Kelim: az edények; ezeken kívül az eszközök, ruhák stb. tisztaságáról és tisztává tételéről. 2. Oholoth: a sátrak s azok tisztasági szabályai. 5. Negaim: fekélyek, kiütések. 4. Para: a tehén s ennek tisztasági szabályai. 5. Tohoroth: a tisztulások. 6. Mikvaoih: a fürdők. 7. Nidda: a női tisztulás. 8. Maksehirin: a folyadékok és az ezekre vonatkozó tisztasági szabályok. 9. Zabehim: folyások. 10. Tebul jon: a napi mosakodások. 11. J aduim: a kezek s ezeknek megmosása. 12. Okezin: levéltetvek. Az egész Talmud tehát hatvanhárom könyvből áll, s ezek ötszázhuszonnégy fejezetre oszlanak. Ezeken kívül pedig van még négy rövid traktátus, amelyek a régibb Talmudban nem voltak meg, de később az Atyák traktátusához csatoltattak és pedig: 1. Sophrim: írástudók: ez a könyv a Tóra leírására és olvasására vonatkozik. 2. Ebei rabbethi: a nagy gyász, vagy Semachoth (a tiltott vigalmak) a gyászról és a gyászolók vigasztalásáról beszél. 3. Kalla: a menyasszony. 4. Derek erez: az illendőségek. A talmudi traktátusok nagy száma és a tárgyalási mód rendszertelensége szükségessé tette egy kompendium megírását, amelyet Jizchak ben Jákob Alphasi 1032-ben adott ki Hálakhoth (konstrukciók) címmel. Minthogy azonban ebben sem volt rendszer, nem nagyon vitte előbbre a tájékozódás dolgát ban adta ki a már említett Majmonides a Mischne Tora (a törvény ismétlése) című könyvét, amely Jad chasak (erős kéz) cím alatt ismeretes, és tizennégy könyvében a Talmud egész anyagát felöleli. Sokat filozofált ebben a hatalmas nagy művében Majmonides és a törvényeket filozófiai alapon akarta bebizonyítani. Ezért azonban a rabbik kiközösítették és halálra keresték. Majmonides ekkor Egyiptomba menekült és ott halt meg 1205-ben.

4 Dr. Rohling Ágoston: A TALMUDZSIDÓ Előszó. Dr. Rohling Ágoston, bécsi theológiai tanárnak A talmudzsidó című könyve már százezrekben forog a közönség kezén. Kevesen tudják azonban, hogy azokat a szenzációs idézeteket már jóval előbb összegyűjtötte Eisenmenger protestáns tanár, aki vaskos könyve miatt hosszú ideig szenvedett fogságot, míg azután kinyomathatta sokévi fáradozással gyűjtött adatait. Rohling könyvét természetesen óriási támadások érték zsidó részről. Mindenütt azt terjesztették a kis könyvről, hogy nem egyéb csupa hamisítványnál; egyik itteni zsidó lap azt is megírta Rohlingról, hogy mint hamisítót megbüntették, amiből persze egy szó sem igaz. Nagy hibája a Rohling könyvének, hogy az idézésnél nem tesz különbséget, illetőleg nem tünteti föl, hogy mely idézeteket vett a Talmudból, s melyeket más egyéb könyvekből. Így azután az olvasó abba a tévedésbe esik, hogy az idézetek mind a Talmudból vannak. A zsidók pedig nyugodtan mondhatják, hogy ez vagy az az idézet nem fordul elő a Talmudban, amihez persze hozzáteszik, hogy hamisítvány. Rohling könyvét első ízben Gremini fordította le magyarra 1881-ben, a jegyzeteket a német eredeti után rövidítéseikkel közölte, s így senki sem értette azokat ben Huszár Károly adta ki Rohling könyvét Zsidóméreg cím alatt, 1910-ben én is közöltem belőle szemelvényeket Talmudfordításom füzeteiben ban A Cél című folyóirat közölte Rohlingot folytatásokban ban egy rettentő rossz fordítás jelent meg minden jog fenntartásával minden jegyzet nélkül. Az ilyen próbálkozások, amelyek szaktudás és tárgyilagosság nélkül, pusztán polémikus célból készülnek, igen rossz fegyvert adnak azok kezébe, akik elfogulatlanul akarják a zsidó tanokat ismerni s azoknak ismerete alapján a mi igazságainkat bizonyítani és megvédeni. Ebben a rövid műben csupán azokat a Rohling-idézeteket ismertetem, amelyek tényleg a Talmudból vannak véve, még pedig a Talmud szövege és nem az Eisenmenger fordítása alapján. Néhány idézetet közlök a Sulchan Arukhból, a zsidók törvénykönyvéből is, valamint néhány rabbi mondását is, amelyeket a mi tudományos íróink is átvettek. A többi rabbi-könyvekből vett idézetet mellőztem, még pedig azért, mivel azoknak pontosságát nehéz volna megállapítani és, mert azok korántsem bírnak akkora súllyal és tekintéllyel, mint a Talmud szövegéből vett idézetek. Ez a kis mű tehát nem a támadó célzat terméke, hanem tárgyilagos felvilágosító munka, annak az igazságnak megvilágítására, miszerint Rohling idézeteinek jó kétharmada nem a TalmudbóI van véve, tehát a Talmudzsidó nem csupa Talmudfordítás és nem a Talmud ismertetése. I. A Talmud a zsidók előtt isteni könyv. A Talmudból vett idézetek: Szombat könyve 31 a. lap: Mit jelent az (bibliai vers Izai 33, 6.) És hit leszen a te idődben és hatalom, üdvösség, bölcsesség és ismeret. Hit: ez jelenti a vetésekről szóló traktátust; idő: ez jelenti az ünnepekről szóló traktátust; hatalom: ez az asszonyi törvényeket; üdvösség: a kártalanításokat; bölcsesség: a szent dolgokét; ismeret: ez a tisztasági törvényeket. Újév 19 a. lap: Asi rabbi mondja: A hagyományokban foglalt parancsok egyenlők a Tórával. Írástudók könyve 13 b. lap: A Biblia hasonló a vízhez, a Misna a borhoz, a Gemára a fűszeres borhoz. Középső kapu 33 a. lap: Ha az ember az írással foglalkozik, akkor ez valami, de nem különös; ha a Misnával foglalkozik, akkor ez valami, és el is nyeri jutalmát, ha azonban a Gemárával foglalkozik, annál nincsen jelentékenyebb. Összekötések 21 b. lap: Rába rabbi mondá: Fiam, inkább figyelj az írástudók szavára, mint a törvény szavaira. Mindaz, aki az írástudók szavait áthágja, méltó a halálra. (Ugyanez áll a 62 a. lapon.) Papa bar Acha-bar Ada rabbi mondja: Mindaz, aki a bölcsek szavait kigúnyolja, forró ganéjjal fog büntettetni. Ünnepi áldozat 10 a. lap: írva van (Zakar. 8, 10.): Aki itt kimegy és bemegy, annak nincs békéje. Ez azt jelenti; hogy, ha az ember a Halakha szavaitól a Misnához eltér, nem lesz békéje. Nagy Tanács 88 b. lap: Szigorúbb (a parancs) az írástudók szavaira vonatkozólag, mint a Tórára vonatkozólag. Áldások könyve 5 a. lap: Mit jelent az (Móz. II. 24,12.): Neked adom a kőtáblákat, a Törvényt, és a parancsolatokat, amiket írtam, hogy tanítsd őket. A táblák: ezek a 10 parancsolat; a Törvény: ez a Szentírás; a parancsok: ez a Misna; amiket írtam: ezek a próféták és a hagiographiák: hogy tanítsd őket: ez a Gemára. Ez azt tanítja, hogy mindezek a Sinaj hegyen Kosénak átadattak.

5 Nagy tanács 92 a. lap: Aki a Tórát ezen a világon tanítja, el van rendelve arra, hogy a másvilágon is tanítsa. Ugyanott 110 a. lap: Ha valaki tanítójával perlekedik, ez éppen annyi, mintha az Istenséggel perlekednék; ha valaki tanítójával veszekedik, ez éppen annyi, mintha az Istenséggel veszekednék. Összekötések 13 b. lap: Harmadfél évig vitatkozott a Sammaj iskolája a Hiliel iskolájával; az egyik azt mondta, jobb lett volna az embernek, ha nem teremtetett volna, mint hogy megteremtetett; a másik azt mondta, jobb az embernek, hogy megteremtetett, mint ha nem teremtetett volna; végre szavaztak és megegyeztek abban, hogy bár jobb lett volna az embernek, ha nem teremtetett volna, de ha már megteremtetett, nézzen az üzlet után. Ünnepi áldozat 3 b. lap: És te is tartsd oda a füledet és szerezz magadnak értelmes szívet, hogy megértsd úgy, ha valamit, tisztátalannak mondanak, mint ha tisztának mondanak; továbbá úgy a tiltónak, mint a megengedőnek és az alkalmatlannak vagy alkalmasnak mondó szavait. Félünnep 17 a. lap: Gidel rabbi monda: Egy írástudónak szabad önmagát kiközösíteni és a kiközösítéstől feloldozni. (Ugyanez áll a Nedarim 7 b. lapján.) Ilaj rabbi mondja: Ha valaki látja, hogy a rossz ösztön elhatalmasodott rajta, akkor menjen egy olyan helyre, ahol nem ismerik, burkolja magát feketébe s kövesse a szíve ösztönét. (Ugyanez álla Chagiga 16 a. lapján és a Kiddusin 40 a. lapján.) II. Istenről. Idegen kultusz 3 b. lap: Rabh monda: Tizenkét órája van a napnak. Az első három órában ül a Szent és a Tórával foglalkozik; a második három órában ül és ítéli az egész világot; a harmadik három órában ül és táplálja az egész világot, a szarvasbivalytól kezdve e tetűfiókig; a negyedik órában ül és játszik Levjathánnal. Ama naptól fogva, amelyen a templom leromboltatott, nincs nevetés az Úr számára. Mit csinál tehát a negyedik három órában? Ül és tanítja az iskolásgyerekeket, a Tórára. Mit csinál éjjel? Egy könnyű kerubon lovagol a világban. Válások könyve 68 a. lap: Asmodáj, az ördögök fejedelme, mindennap felmegy az égbe és ott tanulja a mennyei tanokat, azután lejön a földre és tanulja a földi tanokat. Utolsó kapu 74 a. lap: Jehuda rabbi mondja: Az Úr a nőstény Levjathant megölte és besózta az igazak számára a jövendő életben. Ugyanígy tette el a nőstény Behemótot is, a hímmel pedig játszadozik. Rabba rabbi mondja: Egykor az Úr a Levjathán húsából lakomát fog rendezni a jámoroknak; a maradékot el fogják osztani maguk közt s Jeruzsálem piacán fognak vele kereskedni. Egykor az Úr a Levjathán bőréből sátort fog az igazaknak készíteni, a maradékkal pedig Jeruzsálem falait födi be, amelyek a világ egyik végétől a másikig fognak ragyogni. Áldások könyve 61 a. lap: Az Úr megfésülte Évát és Ádámhoz vezette. Az Úr volt tehát az első vőfély. Ünnepi áldozatok 5 b. lap: Lásd alább, áldások könyve 59 b. lapnál. Áldások könyve 3 a. lap: Az éjjel három vigyázatra van felosztva; mindenik vigyázatkor ül a Szent és ordít, mint egy oroszlán... Jaj nekem, hogy az én házamat, szétromboltam, templomomat fölégettem, gyermekeimet a világ népei közé szétszórtam... Abban az órában, amikor az izraeliták az imaházakba és az iskolákba mennek, megrázza a Szent az ő fejét és mondja: Jó a királynak, akit a saját házában áldanak és jaj a gyermekeknek, akik atyjuk házától el vannak űzve. Ugyanott 8 a. lap: Ama nap óta, hogy a szentély leromboltatott, a Szentnek nincs nagyobb helye a világban négy rőfnél. Ételáldozatok 59 b. lap: A császár így szólt Jehosua rabbihoz: A ti Isteniek oroszlánhoz hasonlíttatik. (Lásd Ámosz próféta 3. fej. 5. vers.) A rabbi erre így felelt: De nem közönséges oroszlánhoz, hanem egy Be-Ilajból (Szálaserdő) való oroszlánhoz. Szeretném őt látni, monda a császár. Erre a rabbi Istenhez imádkozott s az oroszlánt szabadon eresztették. Mikor pedig 400 mértföldnyire vala, elkezdett ordítani, mire Róma falai összedűltek. Mikor 300 mértföldnyire volt, ismét ordított, s a császár lebukott a trónjáról. Erre így szólt a rabbihoz: Kérlek, könyörögj Istenhez, hogy az oroszlán térjen vissza helyére. A rabbi imádkozott, ö az oroszlán visszament. Áldások könyve 59 b. lap: Abban az időpontban, amikor a Szent gyermekeire gondol, akik nyomorban élnek a világ népei között, két könnyet ejt a nagy tengerbe, amelyeknek hangja a világ egyik végétől a másikig hallatszik. (Ugyanez áll az Ünnepi áldozatok 5 b. lapján.) Az eskü 9 a. lap: Miért áll annál a baknál, amelyet újholdkor áldoznak fel (ez a mondás): Az Úrnak? (Lásd Mózes IV. könyve 28. fej. 15. vers.) A Szent így szólt: Ez a bak szolgáljon érettem engesztelésül, amiért a Holdat megkicsinyítettem. (Ugyanez áll a Magánáldozatok 60 b. lapján.) Nagy tanács 10 a. lap: A pusztában való vándorlás kortársainak nincs része a jövendő világban. Ezek Akiba rabbi szavai. Elkér rabbi mondja: Azok bejutnak a jövendő világra, mert az mondatik (49. zsoltár): Gyűjtsétek össze az Úrnak az ő szentjeit. De hogyan tartom fenn akkor (ama szavakat, 94. zsoltár): Megesküdtem haragomban, hogy nem mennek be az én nyugodalmamba? Haragomban esküdtem, de azután megbántam.

6 Utolsó kapu 74 a. lap: Rabba bar Hana ezt beszéli el: Egyszer láttam a Sinaj hegyet, amint skorpiókkal volt körülvéve, amelyek úgy álltak ott, mint a fehér szamarak. Azután egy égi szózat hallatszott, amely így szólt: Jaj nekem, mert esküt tettem és most ki fog feloldani? Amikor ezt a rabbiknak elmondtam, azok így szóltak: Minden Abba szamár s minden Hana-fiú bolond. Neked azt kellett volna mondanod: Légy feloldozva! Sógorházasság 65 b. lap: Szabad az embernek a béke kedvéért a szavain valamit változtatni, vagyis az igazságtól eltérni. Mathan rabbi azt mondja, hogy ez parancs. Jismael rabbi iskolájában tanították: Nagy dolog a béke, mert ezért még maga az Úr is változtatott szavain, miként mondatik (Mózes I. könyve 18. fej. 13. vers.): Az én uram öreg, és később ez mondatik: Én öreg vagyok. (Ugyanez áll a Középső kapu 87 a. lapján.) Áldások könyve 32 a. lap: Jismaél iskolájában tanították: Mózes V. könyve 22. fej. 8. versében mondatik: Ne légy vétkes abban, ha valaki a házról leesik; ez ugyanis annak már a teremtés napjaitól fogva el volt rendelve, ezért nevezi őt az írás leesőnek. Ugyanott 61 a. lap: A Szent úgy tartotta a Sinaj hegyét a zsidók fölött, mint egy hordót és így szólt: Ha elfogadjátok a Tórát, jó; ha pedig nem, akkor itt lesz sírotok. (Ugyanez áll az Idegen kultusz 2 b. lapján.) Idegen kultusz 4 b. lap: A Szent így szólt Izraelhez: Én népem, gondold meg, mennyi jótéteményt közöltem veled, mikor a gonosz Bileám napjaiban nem haragudtam reátok; mert, ha haragudtam volna, akkor Izrael ellenségei közül egy szökevény vagy menekült sem maradt volna meg. Szombat könyve 88 a, lap: A Szent úgy tartotta a Sinaj hegyet a zsidók fölött, mint egy hordót és így szólt: Ha elfogadjátok a Tórát, jó; ha pedig nem akkor itt lesz sírotok. (Ugyanez áll az Idegen kultusz 2 b. lapján.) Ugyanott 55 b. lap: Aki azt hiszi, hogy Héli fiai vetkeztek, az téved; azok az asszonyok ugyanis az áldozatok elhozásakor késlekedtek és azért nem tudtak férjeikhez visszatérni... Aki azt hiszi, hogy Dávid vetkezett, az téved; ő csak akarta cselekedni, de nem cselekedte meg... Egyébként, aki háborúba ment, az váláslevelet adott a feleségének... Urja egyébként bűnös volt, mert visszafelelt a királynak. III. Az angyalok. Ünnepi áldozat 14 a. lap: Semuél rabbi monda: Mindennap teremtetnek a tűzfolyamból angyalok; eléneklik a dicséretet és elenyésznek. Minden szóból, amely a Szent szájából jön, egy angyal lesz. Szombat könyve 12 b. lap: Az ember sohase imádkozzék a szükségeiért arámi nyelven; ha valaki szükségeiért arámi nyelven imádkozik, az angyalok nem csatlakoznak az ő imádságához, mert ők az arámi nyelvet nem értik. IV. Ördögök. Összekötések 18 b. lap: Jirmeja ben Eleázár rabbi tanítja, hogy mindazon években, amíg Ádám száműzetésben volt, szellemeket, démonokat és éjjeli rémeket nemzett; igen jámbor volt, 130 évet töltött böjtölésben, elvált a feleségétől és fügefalevél-övet viselt. Ünnepi áldozat 16 a. lap: Három dologban hasonlítanak az ördögök az emberekhez: esznek, isznak, szaporodnak és meghalnak. Húsvét könyve 112 b. lap: Ne menj egy fürdőházba 12 hónapig, ne állj mezítelenül a lámpa előtt, mert nyavalyatörős leszel. Szerda- és szombatéjjel ne menj ki egyedül, mert akkor 18 miriád megrontó angyal csavarog Agrathnak, Machlat leányának vezetése alatt. Húsvét könyve 112 b. lap: Ne állj meg egy ökör előtt, amely a legelőről (nádasból) jön, mert az ördög táncol annak szarvai között. Áldások könyve 6 a. lap: Ha a szemnek megadatott volna a hatalom, hogy mindent meglásson, akkor egy teremtmény sem tudna megállni a kísértetek tekintete előtt. Számosabban vannak, mint mi; úgy állnak körülöttünk, mint a barázdák a virágágyban. A felolvasásánál való szorongás tőlük származik; hogy a rabbik ruhája elkopik, az az ő dörgölődzésüktől származik. Nagy tanács 65 b. lap: Ha a jámborok akarnák, egy világot is tudnának teremteni; Rába egyszer teremtett egy embert és elküldte Zera rabbihoz. Chanina és Osaja rabbik minden péntek este teremtették egy hároméves borjút és megették. Eszter könyve 7 b. lap: A purim ünnepén annyit kell az embernek innia, hogy a között: Átkozott legyen Hámán! és: Áldott legyen Mordekhaj! ne tudjon különbséget tenni. Rabba és Zéra rabbik egyszer együtt tartották a purim-lakomát, és amikor ittasak voltak, Rabba fölállt és leütötte Zérát. Másnap azonban irgalmasságért könyörgött és feltámasztotta. A következő évben így szólt hozzá: Legyen szíves a mester eljönni s tartsuk együtt a purimlakomát. Ez így felelt: Nem mindenkor történik csoda.

7 Nagy tanács 68 a. lap: Eliézer rabbi monda: Egyszer Akiba rabbival utaztam s ő így szólt hozzám: Mester, beszélj nekem valamit az uborkatermelésről. Ekkor én szóltam valamit és az egész föld tele lett uborkával. Ekkor ő így szólt hozzám: Mester, te megmutattad nekem, hogy miként kell ezeket ültetni, most azt mutasd meg, hogyan kell összegyűjteni. Ekkor ismét szóltam valamit és az uborka mind egy helyre vala gyűjtve. Ugyanott 67 b. lap: Asi rabbi beszélte. Én láttam egyszer, amint Karna apja az orrából selyemgolyókat fújt ki. Rabba beszéli: Láttam egyszer, amint egy arab a tevéjét kardjával fölaprította s aztán elkezdett előtte dobolni, és a teve föltámadt. Zeéri vett Alexandriában egy szamarat, mikor azonban meg akarta itatni, a varázs feloldatott, s ő ottmaradt egyedül a nyeregben. Jannaj egyszer egy vendégfogadóba érkezett és ivóvizet kért. Mikor azonban az asszony odanyújtotta neki, észrevette, hogy annak az ajkai mozognak. Leöntött egy kicsit az italból, és skorpiók valának benne. Erre így szólt: Én ittam a tietekből, most ti igyatok az enyémből. Mikor az asszony megízlelte, szamárrá változott. Jannaj ráült és kilovagolt az útra. Jött azonban az asszonynak egy barátnéja és feloldotta a varázst, s ekkor látta, hogy egy asszonyon lovagol. Utolsó kapu 16 b. lap: Eleázár rabbi mondja: A csillagok ismerete Ábrahám atyánk szívében volt, s Keletnek és Nyugatnak minden királyai korán reggel az ő ajtajához mentek. Simon ben Jochaj rabbi mondja: Egy drágakő függött Ábrahám atyánk nyakában, és minden beteg, aki azt megtekintette, meggyógyult. Ugyanott 74 a. lap: Jehuda rabbi beszéli: Egyszer hajón utaztunk és láttunk egy drágakövet, amelyet egy kígyó vett körül. Leszállt érte egy búvár, azonban egy kígyó jött oda s el akarta nyelni a hajót. Most egy holló szállt le, leharapta a kígyó fejét, s a víz vérré változott. De most egy másik kígyó jött, visszatette amannak a fejét s az megelevenedett és el akarta nyelni a hajót. De ekkor megint jött egy madár s leharapta a kígyó fejét. Most már fölkapta a búvár a drágakövet és a hajóba dobta. Nálunk besózott halak voltak, és amint rájuk tettük azt a drágakövet, elszálltak vele. V. Titkok. Nagy.tanács 38 a. lap: Az első ember porát az egész világról szedték össze. Tizenkét órája van a napnak: az 1. órában a pora összeszedetik, a 2. órában a por formátlan csomóvá (Rohling szerint: pogácsává) dagasztatik össze, a 3 órában a tagok kinyújtóztatnak, a 4. órában a gomolyagba lelket lehel az Úr, az 5. órában Ádám föláll a lábára, a 6. órában elkezd mindent nevén szólítani, a 7. órában az Úr Évát hozzá vezeti, a 8. órában az Úr lefekteti őket s négyen kelnek föl: Ádám, Éva, Kajin és egy leány, a 9. órában Isten megtiltja nekik, hogy a tudás fájáról egyenek, a 10. órában Ádám mégis eszik róla, a 11. órában Ádám a törvény elé kerül, a 12. órában kiűzik a Paradicsomból. Jehuda rabbi szerint Ádám a világ egyik végétől a másikig ért; Eleázár rabbi szerint a földtől az égig ért. Áldások könyve 61 a. lap: lásd fentebb a 14. lapon. Összekötések 18 a. lap: Jeremiás rabbi, Elezár fia így magyarázza a 138. zsoltár 5. versét (tu formasti me: a héber szerint: elöl és hátul megkörnyékeztél engem), hogy Ádám két arccal alkottatott. Rabh és Semuél vitatkoznak e fölött: az egyik azt mondja, hogy az arc volt, a másik azt mondja, hogy fark volt. Éváról elmondják, hogy az Úr megfésülte s úgy vezette Ádámhoz. Évának olyan formája volt, mint egy csűrnek; az asszonyok alul szélesek, felül keskenyek. Az Úr volt tehát az első vőfély. Ünnepi áldozat 12 a. lap: Eleázár és Jehuda rabbik mondák: Az első ember a földtől az égig ért; mikor azonban vetkezett, az Úr rátette kezét és megkisebbítette őt. (Ugyanez áll a Sanhedrin 38. b. lapján.) Azzal a fénnyel, amelyet a Szent az első napon teremtett, az ember a világ egyik végétől a másikig tudott látni. Mikor azonban az Úr a vízözön és a nyelvosztás (babiloni toronyépítés) idejére tekintett s az ő gonosz cselekedeteiket látta, elrejtette azt a fényt előlük. Nagy tanács 108 b. lap: Az özönvíz kemény volt, mint a mag. Írástudók 14 d. lap: Ábrahám annyit evett és ivott, mint 74 ember együttvéve; ezért is olyan erős volt, mint 74 más ember, de azért mégis csekély volt Oghoz képest, mert, amikor Ognak egyik foga kiesett, abból Ábrahám ágyat csinált magának. A rabbik azonban vitatkoznak arról, hogy ágy készült-e abból vagy szék. Ábrahám napi eledele 2000 ökör s ugyanannyi vad volt, az itala pedig 1000 pintet tett ki. Áldások könyve 54 b. lap: Arra a kőre vonatkozólag, amit Og király az izraelitákra akart dobni, ezt olvassuk: Og így szólt: Mekkora az izraeliták tábora? Felelet: Három mértföld. Akkor megyek és kiszakítok egy hegyet, rájuk dobom és megölöm őket. És elment, kiszakított egy hárommértföldes hegyet és hozta a fején. Ekkor a Szent hangyákat hozott, s ezek a követ átfúrták, és a kő Og nyakába esett. Mikor ki akarta húzni a fejét, akkor a fogai kétoldalt megnőttek s a sziklát nem tudta levenni. Ekkor odament Mózes, fogott egy tízrőfös fejszét, ugrott tíz rőföt, rávágott Og lábszárára és megölte. Tisztulás 24 a. lap: Jochanan rabbi, egyszer egy őz után futva, egy halottnak lábaszárára bukkant és három mértföldet szaladt mellette, de az őzet nem érte el, sem annak a lábszárnak nem volt vége; erre ő visszafordult, s akkor mondották neki, hogy az Ognak, Bázán királyának a lábaszára volt.

8 VI. A lelkek. Sógorházasság 22 a. lap: (Rasi): Az Irgalmas, a nem-zsidók magvát szabadjára engedte, amint írva van. (Ezech: 23, 20.): Az ő magvuk, mint a ló magva. (Ugyanez áll a Házassági szerződések 3 b. lapján, a Tosephothban.) Nagy tanács 74 b. lap: Tosephoth: Az idegenek házassága olyan, mint a barmok közlekedése... Amint már a Sógorházasság traktusában (22 a.) mondottuk, az Irgalmas az ő magvukat nekünk szabadjára engedte. Ünnepnap 16 a. lap: Simon ben Lakis mondja: Szombat előestéjén a Szent még egy másik lelket ad az embernek (hogy jobb étvágya legyen) s a szombat elmúltával elveszi tőle. (Ugyanez áll a Böjtnap 27 b. lapján, valamint a Terített asztal törvénykönyv Élet útja kötetének 335. pontjában.) Középső kapu 114 a. lap: Rabba ben Abuha egyszer Elijahut (Illés prófétát) egy nemzsidó temetőben állva találta és így szólt hozzá: De a Mester pap, hogyan állhat tehát egy nemzsidó temetőben? Az így felelt: Hát a Mester nem tanulta a tisztasági törvényeket, hiszen Simon bar Jachaj monda: A nemzsidók sírjai nem tesznek (levitikus értelemben) tisztátalanokká, mert írva vagyon (Ezech. 34, 31.): Ti az én juhaim, az én legelő juhaim vagytok: ti embereknek neveztettek, a világ népei azonban nem neveztetnek annak, hanem barmoknak. (Lásd Jabmuth 61 a.) Erre Rabba így szólt: Én a Misna négy részében vagyok járatos, miért lennék mind a hat részében járatos! A próféta így szólt: Miért ne! Mert szükségben vagyok. Erre a próféta maga mellé vette a rabbit, elvitte az Édenkertbe és ott így szólt hozzá: Terítsd ki a ruhádat és szedj ezekből a levelekből! Az szedett is és elvitte magával. Amint távozott, egy hangot hallott: Ki élvezi (előre) a jövendő világot, mint Rabba ben Abuha?... Erre ő lerázta magáról a leveleket és eldobta. Mégis megtartotta ruhája az illatot s ő dénárért adta el és ezt az összeget szétosztotta a vejei között. Utolsó kapu 74 b. lap: Jochanan mondja: Az Úr mindenből alkotott hímet és nőstényt. Ha azonban a Levjathán párosodott volna, akkor az egész világot szétrombolták volna. Ezért az Úr a hímet kiherélte, a nőstényt pedig eltette a jámboroknak a jövendő világra, mert írva van (Izai. 27, 1.): És megöli a cetet, amely a tengerben van. A Behemóthot is, amely az Ezerhegyen van, szintén hímnek és nősténynek alkotta stb. mint fent. Ugyanott 73 b. lap: Rabba ben Hana beszéli: Egyszer a pusztában utaztunk és libákat láttunk, amelyeknek a tollaik a kövérségtől kiestek s alattuk patakban folyt a kövérség; Ekkor én megkérdeztem őket: Van bennetek részünk az örök életben! Erre az egyik liba feleletül a szárnyát, a másik a lábát emelte fel. Nagy tanács 99 a. lap: Jehuda rabbi Izaiás 64. fej. 4. versére vonatkozólag mondja, hogy az igazak számára egy finom óbor van eltévé a teremtés hatodik napjától. Ünnepi áldozat 15 a. lap: Mindenkinek két része van: egy a Paradicsomban s egy a pokolban. Az a jámbor, aki érdemeket szerzett magának, megkapja a maga részét és a társának részét a Paradicsomban; az az istentelen, aki bűnös volt, megkapja a maga részét és a társának a részét a pokolban. Összekötések 19 a. lap: A pokol tüzének semmi hatalma sincs az istentelen izraeliták fölött. A pokol tüzének semmi hatalma sincs a bölcsek tanítványai fölött. Böjtnap 10 a. lap: Egyiptom 400 mértföld hosszú s ugyanolyan széles, és ez hatvanadrésze Kusnak (Szerecsenország) és az egész világ hatvanszor olyan nagy, mint Kus; az egész világ hatvanadrésze az Édennek, s az Éden hatvanadrésze a pokolnak; e szerint az egész világ úgy tűnik fel a pokolhoz hasonlítva, mint egy fazék fedője. Újév könyve 17 a. lap: Az eretnekek, az árulók, a lázadók, az istentagadók (epikurok), akik a Törvényt és a halottak feltámadását tagadják, akik a közösségtől elszakadnak, akik vetkeztek és a népet vétekre csábították, leszállnak a pokolba és mindörökre ott maradnak. VII. A Messiás. Házassági szerződések 111 b. lap: Eleázar rabbi monda: A földműves emberek (Berakhoth 47 b.) nem fognak feltámadni. Chija ben Josef rabbi monda: Egykor az igazak Jeruzsálemben fognak teremni és feltámadni. Egykor az igazak saját ruháikban fognak feltámadni. Egykor Izrael földje kalácsot (sült kenyeret) és kész ruhákban fog teremni. A rabbik mondák: Egykor a búza pálmanagyságúra fog megnőni s a hegyek csúcsáig fog érni. A Szent az ő kincseskamrájából olyan szelet fog kibocsátani, amely finom lisztet fog fúni, s az ember kimegy a mezőre, hoz belőle egy marékkal s abból ellátja magát és háznépét táplálékkal. Egykor egy búzaszem oly nagy fog lenni, mint egy ökör két veséje.

9 Szombat könyve 30 a. lap: Egykor (a Messiás idejében) az asszonyok naponta fognak szülni, a fák naponta fognak gyümölcsöt hozni s Izrael földje sült kenyeret fog teremni. Áldások könyve 12 b. lap: Ben Zoma mondá a bölcseknek: Fognak-e emlékezni a messiási napokban az Egyiptomból való kivonulásra! Azok felelék: nem igen, mert az Egyiptomból való kivonulás emléke megszűnik s inkább a kormányok szolgasága lesz a fődolog. (Ugyanez áll a Sabbath 63 a. és 151 b. lapján és a Nagy tanács 91 b. lapján.) Nagy tanács 100 a. lap: Egykor a Szent minden igaznak 310 világot (asszonyt) fog adni. Húsvét könyve 118 b. lap: Kahana rabbi monda: Mikor Simon ben Jósé rabbi beteg volt, a rabbi kérette őt: Mondj nekünk... és még valamit mondott: Egykor Egyiptom a Messiásnak ajándékot fog küldeni, de az el fogja utasítani. Ugyanott 119 a, lap: Egyiptomi József három nagy kincsesládát ásott el, amelyek közül egyet Kórach (Kóré) megtalált. Ez a láda olyan nagy volt, hogy a kulcsait 300 öszvér vitte, A másikat Pius császár találta meg, a harmadik még el van rejtve a jövendő igazak, (izraeliták) számára. Nagy tanács 110 b. lap: A világi népek kiskorú gyermekeiről mindegyiknek az a nézete, hogy nem jutnak be a jövendő világba. Idegen kultusz 3 b. lap: Egykor (a messiási időkben) jönni fognak a világi népek és prozeliták akarnak lenni. Fölveszik őket! Hisz azt tanítják, hogy a messiási időkben nem vesznek föl prozelitákat, miként sem Dávid, sem a Salamon napjaiban nem voltak. Azok tolakodó prozeliták lesznek, az Úr azonban kineveti őket. (2 zsolt.) Tosephoth: Ha te azt mondod, hogy ez nem volt a názáreti Jesu, hanem Sateda fia, akkor mi mégis azt mondjuk, hogy ez Papos ben Jehuda napjaiban történt, amint ezt Akiba rabbi a Berakhoth utolsó fejezetében bebizonyította; és Jesu Jehosua ben Parechja napjaiban élt, amint ez a Sota utolsó fejezetében be van bizonyítva. Továbbá (nem kellett volna őt úgy eltaszítani), ahogy Jehosua ben Parechja a názáreti Jesut két kézzel eltaszította. Az ő anyja Mirjam volt, a hajfonogató s erről mondja Bibi rabbi a Chagiga traktátusában, hogy volt a halál angyalánál. Nagy tanács 43 a. lap: Húsvét előestéjén feszíttetett föl Jesu. Negyven nappal előbb kikiáltotta a herold: Megköveztetésre kivezettetik, mivel varázslást űzött s Izraelt bűnre csábította és félrevezette. Aki valamit az ő védelmére mondani tud, az jöjjön és jelentse. Minthogy azonban semmit sem hoztak fel az ő védelmére, húsvét előestéjén fölfeszítették. Ula mondá: Hiszed, hogy egyáltalán lehetett valamit az ő védelmére fordítani! (Hiszen ő) egy csábító volt s az Irgalmas azt mondja (Deuter. 13, 8.); Ne kegyelmezz neki és ne titkold bűnét. A rabbik tanítják: Öt tanítványa volt Jesunak: Mathaj, Nakaj, Nezer, Buni és Toda. (A Talmud szerint a Tanács mind az ötöt kivégeztette.) Rasi: Jesu ártatlanokat ölt meg, ő ártatlanok gyilkosa volt és méltó volt arra, hogy megöljék; ő titokban gyilkolt s minden védekezése a nemzetek javára, volt, mivel ő a kormányhoz állt közel; és (ezért) kell cáfolni minden bizonyítását az ő hiábavalóságuknak. Házasságtörő nő. 47 a, lap. A rabbik tanítják: Az ember mindig a balkezével taszítson el valakit s a jobbal húzza magához; nem úgy, mint Elisa (Elizeus) Jechzi tette, aki két kézzel taszított és nem úgy, mint Jehosua bar Parechja, aki a názáreti Jesut két kézzel taszította el. Mikor Jannaj (Janaeus) király a rabbikat leölette, Jehosua ben Parechja rabbi és Jesu Alexandriába, Egyiptomba menekültek. Miután a béke helyreállt, Simon ben Sata (aki a király sógora volt) ezt az üzenetet küldte neki: Tőlem, Jeruzsálemtől, a szent várostól, te hozzád, Alexandria, Egyiptomban; testvérem, a férjem benned lakik és én itt elhagyatottan ülök. Erre Jehosua rabbi útrakelt és hazafelé tartott. Midőn egy vendég-fogadóban nagy tiszteletet tanúsítottak iránta, így szólt: Milyen szép ez a fogadósné! Jesu erre monda: A szemei csipásak. Erre Jehosua így szólt: Gonosz! Ezzel foglalkozol te? Azután 400 trombitát hozatott és kiközösítette őt. Később ismét eljött hozzá és kérte, hogy vegye vissza, ő azonban nem vette figyelembe. Egy napon akkor ment hozzá, amikor a Sémát imádkozta; most már vissza akarta venni s intett neki a kezével; ő azonban azt gondolta, hogy ismét elutasította. Erre elment, fölállított egy téglát és azt imádta. Ekkor Jehosua így szólt hozzá: Tarts bűnbánatot! Ő azonban így felelt: Én azt tanultam tőled, hogy, ha valaki vetkezett és a népet bűnre csábította, annak kezébe nem adunk lehetőséget (módot), hogy bűnbánatot tartson. A Mester (Mar) monda erről: Jesu varázslást űzött, félrevezette (tévútra vezette) Izraelt és bűnre csábította. (Ugyanez áll a Sanhedrin 107 b. lapján.) Válások. 56 b. lap. Onkelos bar Kalonikos (recte: Kallinikos), Titus unokaöccse, át akart térni a zsidó hitre. Elment és nekromantia útján megidézte Titust és így szólt hozzá: Kinek van becsülete a másik világon! Amaz felelé: Az izraelitáknak. Csatlakozzék az ember hozzájuk! Amaz monda: Sok az ő parancsuk és nem tudod azokat megtartani; inkább menj és szorongasd őket, s akkor fejedelem leszel, mert az van írva (Siralm. 1, 5.): Az ő elnyomói fejedelmek lettek. (Inimici ejus locupletati sunt.) Erre így szólt hozzá: Mivel vagy te büntetve! Amaz monda: Amit én magam választottam: mindennap összegyűjtik a hamvaimat s miután megítéltek, ismét elégetnek s a hamut szétszórják hét tengerre. Erre megidézte Bileámot (Bálaám prófétát) és így szólt hozzá: Kinek van becsülete a másik világon! Amaz feleié: Az izraelitáknak. Csatlakozzék az ember hozzájuk? Amaz monda: Ne keresd az ő

10 békéjüket és az ő javukat minden napodon. (Deuter ) Erre így szólt hozzá: Mivel vagy te büntetve! Forró maggal: Erre megidézte Jesu-t (Jézust) és így szólt hozzá: Kinek van becsülete a másik világon! Amaz feleié: Az izraelitáknak. Csatlakozzék az ember hozzájuk! Amaz monda: Keresd javukat és ne tégy nekik rosszat; mindaz, aki hozzájuk nyúl, olyat tesz, mint ha a szemegolyójához nyúlna. Erre így szólt hozzá: Mivel vagy te büntetve! Amaz monda: Forró ganéjjal, mert a Mester monda: Aki a bölcsek szavait kigúnyolja, forró ganéjjal büntettetik. Jer és lásd a különbséget Izrael egy lázadója és egy pogány próféta között. Nagy tanács 67 a. lap: Senkinek, aki a Tóra szerint méltó a halálra, nem szabad cselt vetni, csak a népcsalónak. Hogyan cselekszik ezt neki? Gyertyát gyújtanak egy belső szobában és és tanukat helyeznek el a külső szobában, hogy őt láthassák és a hangját hallhassák, de ő ne lássa azokat. Aztán az akit meg akart csalni, így szól hozzá: Ismételd azt itt magunk között, amit azelőtt mondottál nekem Ha aztán elmondja, emez így felel neki: Hogyan hagyhatnánk el a mi istenünket, aki a mennyekben van, hogy a bálványoknak Szolgáljunk! Ha erre ő észretér, akkor jó: ha azonban így szól: Ez a mi dolgunk (kötelességünk) és így illik (szép) cselekednünk, - akkor a kívülről hallgatózó tanuk a törvényházba viszik és megkövezik így cselekedtek a Satheda fiával és fölfeszítették húsvét előestéjen. Hogyan a Satheda fiát hiszen ő Pandera fia volt? Chisda rabbi felelé: Az anyiánák férje volt Satheda s az ágyasa volt Pandera. Inkább az anyja volt Satheda. Az anyja Mirjam (Mária) volt, a hajfonogatónő. (Lásd Sabbath 104 b. lapot.) VIII. A felebarát. Nagy tanács 92 b. lap. A jámborok sokkal nagyobbak a szolgálattevő angyaloknál. A Magánáldozatok 91 b. lapja szerint: sokkal kedvesebbek. Ugyanott 58 b. lap. Ha egy nemzsidó egy izraelitát megüt, méltó a halálra, ha valaki egy izraelitát arculüt, az épen annyit tesz, mintha az Istenséget ütötte volna arcul. Ha egy nemzsidó a szombatot ünnepli, méltó a halálra, mert írva vagyon (Genes. 8, 22.): Sem éjjel, sem nappal nem szabad pihenniük. Sógorházasság 63 a. lap Minden nemzetek, amelyek a földön laknak, csakis az izraeliták kedvéért áldatnak meg; még azok a hajók is, amelyek Franciaországból Spanyolországba járnak, csakis az izraeliták kedvéért áldatnak meg. Sógorházasság 22 a. lap. Lásd fentebb a 18. lapon. Középső kapu 114 b. lap. Lásd fentebb a 18. lapon. Ünnepnap 21 b. lap. Érettetek és nem a kutyákért, érettetek és nem a nemzsidókért vannak az ünnepek. (Ugyanez áll az Eszter könyve 7 b. lapján.) Áldások könyve 25 b. lap. Ő róluk (a gójokról) mondatik az (Ezekiel 23, 20.): Az ő testük, mint a szamarak teste. (Ugyanez áll a Szombat 150 a. lapján.) Összekötések 61 b., 62 a., 75 a. lap. Egy nemzsidónak udvara barmok istállójával egyenlő. Egy nemzsidónak a lakása nem tekinthető lakásnak. (A Krisztusra vonatkozó idézeteket lásd fentebb a VIII. fejezetben.) Idegen kultusz. 4 a. lap. Chana ben Chanina egy ellentmondásra mutatott rá; az mondatik (Izai. 27, 4.): Nem érzek haragot; és az is mondatik (Nah. 1, 2.): Az Úr bosszúálló, telve haraggal. Ez nem ellentmondás; egyik az izraelitákra vonatkozik, a másik a világi népekre. Szombat könyve. 89 a. lap. Mit jelent a Sinaj hegye! Azt a hegyet jelenti, amelyről a gyűlölet (siná) a föld minden népére kiterjedt. Idegen kultusz. 20 a. lap. Az írás mondja (Deuter. 7, 2.): Ne könyörülj rajtuk; vagyis ne engedj nekik letelepülést a földön, ne nyilváníts nekik tetszést, ne ajándékozz nekik ingyen semmit. Jehuda rabbi mondja, hogy az embernek nem szabad azt mondania: Mily szép ez a nemzsidó nő! Mikor Akiba rabbi Rufus feleségét meglátta, köpködött, kacagott és sírt. (Ugyanez áll a Jore dea 81, 7. alatt.) Nagy tanács. 92 a. lap. Ha egy emberben nincs értelem, akkor tilos rajta könyörülni. Eszter könyve. 13 b. lap. Jákob így szólt Rákhelhez: Légy a feleségem! Szívesen, azonban az apám egy csaló és te nem tudod őt rászedni. Erre Jákob így szólt: Én testvére vagyok a csalásban. Hát szabad a jámboroknak csalással élni? Erre ő így felelt: Igenis (mert írva vagyon, Zsolt. 17, 27.): A tisztákkal szemben tisztán járj el s a fonákkal szemben fonákul. (Ugyanez áll az Utolsó kapu 123 a. lapján.) Válások. 62 a. lap. A zsidó ne menjen egy nemzsidónak házába annak ünnepe napján és ne üdvözölje őt. Ha az utcán találkozik vele, köszöntse halkan és peckes fejtartással. A zsidó ne kettőzze meg az idegennek szóló köszöntést, mert ez a fejedelmeknek szokás. Chiscla rabbi megelőzte az idegenek köszöntését, Kahana rabbi pedig így monda: Béke az (enyém) Úrnak!" (Ugyanez áll a Jore dea 148, 9. a.) Áldások könyve 17 a. lap. Az ember legyen mindig ravasz az Isten félelmében.

11 Válások. 61 a. lap. Megengedett dolog a nemzsidónak alamizsnát adni, betegeiket meglátogatni, halottaikat eltemetni, őket megsiratni, a gyászolókat vigasztalni, a béke kedvéért. (Ugyanez áll Jore dea 151, 12. és 342. alatt.) Házasságtörő nő. 41 b. lap. Meg van engedve, hogy hízelegjünk a gonoszoknak ezen a világon. (Ugyanez áll az Eszter könyve 6 b. és az Idegen kultusz 10 b. lapján.) Utolsó kapu. 10 b. lap. Eleázár rabbi monda: A nemzetek szeretete bűn; minden jótékonyság és szeretetmű, amit a yilági népek gyakorolnak, bűnül számít nekik, mivel csak azért cselekszik, hogy azáltal valami nagyságot érjenek el... Ki hasonlít a te népedhez, Izraelhez? Ez az egyetlen nép a földön és a népek szeretete bűn stb. mint fent. Fogadalmak. 31 a. lap. (Misna.) Legyen nekem eltiltva, hogy én bármit is élvezzek egy körülmetéletlentől, így ugyanis (az illető dolog élvezése) az őszámára egy körülmetéletlen izraelitától meg van engedve és egy körülmetélt nemzsidótól el van tiltva. Körülmetéletleneknek csakis a nemzsidók (akum) neveztetnek... Eleázár ben Azarja rabbi monda: Mily csúf dolog a körülmetéletlenség, hogy a gonoszok azzal vannak megszégyenítve miként mondatik (Jerem. 9, 25.): A népek mind körülmetéletlenek. Nagy a -Körülmetélés! Mert, ha az nem volna, akkor a Szent a világot nem teremtette volna; akkor az ég és a föld nem tudnának fennállani. Válások. 61 a. lap. Lásd fentebb a 16. lapon. IX. A tulajdon. Első kapu. 37 b. lap. Ha egy zsidónak ökre egy nemzsidónak ökrét ledöfi, akkor ő nem tartozik kártérítéssel, ha azonban egy nemzsidónak ökre a zsidónak ökrét ledöfi, akár készakarva, akár nem készakarva, akkor tartozik az egész kárt megtéríteni, mert Isten az ő (a nemzsidók) vagyonát átadta az izraelitáknak. (Ugyanez áll a 13 a. lapon, továbbá a 38 a. lapon és a Chosen-hammispath 406, 1 alatt.) Sógorházasság. 47 b. lap. Egy nemzsidót egy peruta (fillér) csalásért is meg kell ölni, s a kárt nincs joga megtéríteni, mert egy nemzsidónak gondot okozott. (Ugyanez áll az Idegen kultusz 71 b. lapján.) Nagy tanács. 59 a. lap. Ha egy nemzsidó a Tórával foglalkozik, méltó a halálra. Idegen kultusz. 3 a. lap. Meir rabbi mondá: Honnan tudjuk, hogy egy nemzsidó is, aki a Tórával foglalkozik, egyenlő a főpappal! Az mondatik (Lev. 18, 5.): Az ember aki azok szerint cselekszik, azokból fog élni. Nem az mondatik, hogy a papok, leviták és izraeliták, hanem, hogy az ember. Az Úr így fog szólni a világ népeihez: Az ég és föld fog arról bizonyságot tenni, hogy a zsidók az egész Tórát megtartották. Tosephoth. A Sanhedrin 4. részében az mondatik, hogy a goj, aki a Tórával foglalkozik, méltó a halálra. Nagy tanács. 57 a. lap. A rablást illetőleg ez taníttatik: a lopás, rablás és egy szépasszonynak elrablása és ugyanezek egy nemzsidónak egy másik nemzsidóval szemben és egy nemzsidónak egy izraelitával szemben tilosak, de egy izraelitának egy nemzsidóval szemben meg van engedve... azokban az; esetekben pedig, amikor a cselekmény büntetendő, az taníttatik, hogy a vérontás egy nemzsidónak a nemzsidóval szemben, valamint egy nemzsidónak a zsidóval szemben büntetendő dolog... mert úgy taníttatik, hogy az ember a nemzsidókat és az apróbarmok pásztorait ne húzza fel, ha azok verembe esnek és életveszélyben vannak, se ne taszítsa le. (Ugyanez áll az Aboda zára 13 b. és 26 b. lapján.) A munkabérnek letartása egy nemzsidónak a zsidóval szemben tilos, egy zsidónak a nemzsidóval szemben azonban meg van engedve. Rasi. Az taníttatik, hogy az ember a nemzsidókat és az apróbarmok pásztorait, a rablókat és a máshitűek pásztorait se ne húzza föl, se le ne taszítsa; a veremből ne húzza föl s az életveszélyből ne mentse meg, s erőszakkal ne taszítsa a verembe vagy életveszélybe. A nemzsidók nem hitvestársai az asszonyoknak, hanem csak paráználkodásban élnek; mint a mi szamaraink és barmaink, úgy vannak a nemzsidók az izraeliták között. Középső kapu. 111 b. lap. Az mondatik (Deuter. 24, 14): Ne tartsd vissza (a Vulgata szerint: non negabis) szűkölködő és szegény testvéred bérét. Tehát a testvéredét, nem pedig egy nemzsidóét. Tehát ez egyrészt azt jelenti, hogy a bér visszatartása megengedett dolog, másrészt, hogy a megrablása megengedett dolog. Tehát a Mesternek az a nézete hogy a nemzsidó megrablása meg van engedve. Rasi. A munkásnak (szegénynek) bérét ne tartsd vissza. (Deuteron. 24, 14.). Kivétetik egy másvallású nemzsidó. Első kapu. 113 b. lap. Chama ben Geja rabbi mondja Rabh nevében: Honnan (tudjuk azt), hogy egy nemzsidónak elveszett jószága meg van engedve? Írva vagyon (Mózes V. könyve 22. fej. 3. vers.): Ha atyádfia ökrét vagy juhát látod tévelyegni, ne menj el mellette, hanem vidd vissza atyádfiának... hasonlóképen cselekedjél atyádfia minden holmijával. Tehát atyádfiának tartozol

12 visszavinni, de nem egy nemzsidónak. Ha pedig visszavinné, akkor nagy kihágást követne el. Semuél mondá: A nemzsidónak megtévesztése a visszaadásnál (ha a nemzsidó a saját kárára tévedett) meg van engedve. Semuél egyszer így vett meg egy nemzsidótól egy aranyserleget, amit az bronznak tartott és azonfelül rászedte őt a számlálásnál egy drachmával. Kahana rabbi egyszer 120 hordó bort vett meg 100 gyanánt egy nemzsidótól és rászedte őt a számlálásnál egy drachmával és azt mondta neki: Lásd én megbízom benned. Rabina rabbi vett egy nemzsidótól pálmatörzseket s így szólt a szolgájához: menj és hozzál nekem a gyökerekből, mert a gój csak a darabszámot tudja, de a vastagságot nem. Asi rabbi egyszer úton volt és egy gyümölcsöskertben szőlőtőkéket látott, amelyeken szőlőfürtök függtek; erre így szólt a szolgájához: Menj és nézd meg: ha azok egy nemzsidóéi, akkor hozz belőlük, ha azonban zsidóéi, akkor ne hozz. Rasi ugyanezt tanítja. X. A csalás. Középső kapu 61 a. lap. Tesepheth: Egy testvérednek megrablása nincs megengedve, egy nemzsidónak megrablása meg van engedve, mert az mondatik (Mózes III. könyve 19. fej. 13. vers): Ne tégy testvérednek igazságtalanságot, tehát ebből az következik, hogy a testvéredet ne rabold meg, nem pedig az, hogy a nemzsidót ne rabold meg. Eszter könyve. 13 b. lap. Lásd a 25. lapon. Első kapu. 113 a. lap. Ha egy izraelita egy nemzsidóval elődbe jön törvénykezni, akkor tartozol, ha a zsidó törvény szerint valahogyan igazat tudsz neki adni, neki igazat adni és amannak azt mondani: így van ez a mi törvényünk szerint; és ha a világ népeinek törvényei szerint (tudsz neki igazat adni, akkor tartozol) neki igazat adni és amannak mondani: így van ez a ti törvényeitek szerint: ha pedig így sem, akkor csellel kell élni. Rasi ugyanezt mondja. Szabad a gyilkosnak, rablóknak és vámosoknak esküdni. És ha te azt mondod, hogy a szív szavai nem szavak, ha azok kényszerűségből származnak... hát ugyanúgy tekintheti valaki a dolgot, amint szívében gondolja s ugyanúgy esküdhetnek a zsidók a vezéreknek, mint a rablóknak, ha megkérdezik őket, hogy náluk akarnak-e maradni s nem akarnak-e (vagyonukkal) más városba költözni; ekkor a zsidó leteheti az esküt, hogy ott marad és nem fog elköltözni és szívében gondolhatja: ma (nem) és ha a nyelvével kifejezetten mondja is, hogy nem költözik el és, hogy egész életében nem fogja elvinni, mégis ravasz lehet és a szívében gondolhatja: ezen vagy azon föltétel alatt, és az eskü megsemmisítését nyelvével suttoghatja. Ez ugyanannyit tesz, mintha azt határozottan megsemmisítette volna. Akit kényszerítenek az esküre, ha mindjárt az Isten nevére kell is esküdnie, az az eskü semmis. Így pl. ha egy király vagy fejedelem vagy más felsőbbség ráparancsolja az esküt a zsidóra, akkor az nem köteles az igazságra esküdni, ha abból egy hitsorsosának kára lenne. Ha pl. arra kellene esküt tennie, hogy egy zsidó egy keresztény nővel erőszakoskodott, akkor az a zsidó, aki mint tanú, eskütételre szólíttatik fel, köteles minden meggondolás nélkül annak az ellenkezőjére, amiről tudomással bír, az esküt letenni s gondolatban megsemmisíteni, minthogy az kényszereskünek tekintendő. Ugyanígy, ha az történnék, hogy a felsőbbség egy zsidónak pénzét vagy vagyonát el akarná, kobozni, s azt a zsidó a pénzét biztonság okából egy másik zsidónak adná át megőrzésre, az, akinél a pénz el van rejtve, ha esküre kényszeríttetik, nem tartozik az igazat bevallani. Mindez akkor érvényes, ha az ember megszegheti az esküt anélkül, hogy istentelenséget követne el; ha azonban ezt követne el, akkor az az Isten nevének megszentségtelenítése miatt tilos; emiatt nyert büntetést Zedekiás, mivel megszegte a Nebukadnezárnak tett esküt, bár az egy kényszerített eskü volt. XI. A talált jószág. Nagy tanács. 76 b, lap. Jehuda rabbi monda: Az olyanról aki a leányát egy aggastyánhoz adja, vagy a serdületlen fiának feleséget ad, vagy pedig egy nemzsidónak a talált jószágot visszaadja: az olyanról azt mondja a Szentírás (Deuter. 29, ): Hogy összetegye a részedet a szomjúhozóval: ilyennek az Úr sohasem bocsát meg. Rasi. Mert az egyenlővé tette a gojt az izraelitával. Első kapu. 113 b. lap. Lásd a 20. lapon. (Engesztelőnap 123. és 88. téves idézések; lásd Idegen kultusz 26 b.) XII. Az uzsora. Idegen kultusz 77 a. lap. téves idézés; lásd a 26 b. lapot) Középső kapu, 70 b. lap. Raba veté ellen Rachman rabbinak: Egy idegentől végy uzsorát, egy hitsorsos (néptárs) azonban e tekintetben kivétel. Kifejezetten a néptársról mondatik (Deuteron. 23, 21.): Testvérektől ne végy uzsorát.