LFS. Vezetékelrendezési rendszerek. Teljesítménynövelés a Paksi Atomerõmûben

Átírás

1 LFS Vezetékelrendezési rendszerek Teljesítménynövelés a Paksi Atomerõmûben Az Ackermann és Dahl termékek integrációjával jelentôsen bôvül az OBO termékválasztéka. WDK vezetékcsatornák LKM fém vezetékcsatornák SKLpadlószegély-csatornák VK huzalozó csatornák (Dahl) GEK-K és GEK-K Rapid 45 mûanyag parapetcsatornák GEK-S acéllemez parapetcsatornák GEK-A és GEK-A Rapid45 alumínium parapetcsatornák ISS energiaoszlopok Busz rendszerek lehetõségei és jelentõsége a fogyasztói biztonság érdekében Bonnban tartották a CIGR XVI. Világkongresszusát A vezetékes energiaellátás fõbb kérdései Fejezetek az Elektrotechnika 1918 és 1928 közötti idõszakából A világítástechnikában használt új alumínium lemezek alkalmazásának egyéb építészeti és fénytechnikai felhasználási lehetõségei Továbbtanulási lehetõségek - képzési idõtartamok Köszöntjük a 80 éves Kádár Abát

2 A megbízható, nemzetközileg ismert és elismert gyártmányainak, rendszereinek és szolgáltatásainak köszönhetôen az AREVA T&D támogatja Önt energetikai projektjeinek megvalósításában. A villamos energia átvitel és elosztás területén szerzett több mint 100 év tapasztalata és szaktudása nagyban hozzájárul az ipar folyamatos fejlôdéséhez és a világ minden táján milliók számára garantálja a biztonságos és megbízható energiaellátást. AREVA Hungaria kft. - Értékesítési Iroda - Zalatnai u H-1125 Budapest Tel: (1) Fax: (1)

3 Szerkesztôbizottság: Elnök: Dr. Szentirmai László Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Dr. Boross Norbert, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Kômíves István, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Szilas Péter, Tari Gábor, Dr. Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Szerkesztôség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: és Telefax: Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Felelôs kiadó: Lernyei Péter Fôszerkesztô: Dr. Bencze János Felelôs szerkesztô: Horváth Zoltán Reklámmenedzser: Dr. Friedrich Márta Szerkesztôségi titkár: Szilágyi Zsuzsa MATE képviselôje a Szerkesztôségben: Dr. Vajk István Rovatszerkesztôk: Dr. Antal Ildikó Technikatörténet Dési Albert Villamos fogyasztóberendezések Farkas András Automatizálás és számítástechnika Horváth Zoltán Villamos energia Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Világítástechnika Somorjai Lajos Szabványosítás Dr. Szandtner Károly Oktatás Ifj. Szedlacsek Ferenc Villamos energia Szepessy Sándor Szemle Tóth Elemér Villamos gépek Tóth Éva Portré Turi Gábor Ifjúsági Bizottság Tudósítók: Arany László, Farkas András, Galamb István, Horváth Zoltán, Kovács Krisztina, Kovásznay Béla, Köles Zoltán, László Imre, Lieli György, Márton István, Nagy Zoltán, Schmidtmayer Antal, Szabadi László, Szántó László, Tringer Ágoston, Ur Zsolt Elôfizethetô: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Elôfizetési díj egész évre: Ft + ÁFA, egy szám ára: 500 Ft + ÁFA. Grafika: Tim-Romanoff Kft. Budapest Nyomda: Pauker Nyomdaipari Kft. Budapest Index: HUISSN: Kéziratokat nem ôrzünk meg és nem küldünk vissza. A szerkesztôség a hirdetések és a PR-cikkek tartalmáért felelôsséget nem vállal. Adóigazgatási szám: CIKKEK Szôke Larisza: Teljesítménynövelés a Paksi Atomerõmûben 4 Darvas István: Busz rendszerek lehetõségei és jelentõsége a fogyasztói biztonság érdekében 8 ÉRTÉKEINK 3 HÍREK 7, 11, 12, 17, 23, 25, 26, 27, 30, 31 EGYESÜLETI ÉLET 10, 20, 21, 25, 31, 32 PROGRAM 12 ENERGIAPOLITIKA 13 ELEKTROTECHNIKA-TÖRTÉNET 15 VILÁGÍTÁSTECHNIKA 18 ÉRINTÉSVÉDELEM 22 OKTATÁS 24 KÖNYVAJÁNLÓ 27 TARTALOM SZEMLE 27, 29 PORTRÉ 28 Kádár Aba GONDOLATOK 30 HÍRDETÔINK: AREVA HUNGARIA KFT., BALMEX KFT., BANKONZULT CÉGCSOPORT, Dervarics Attila OBO BETTERMANN KFT., RAPAS KFT. Pécsi Elektro-bál Kádár Aba Articles Larisza Szõke: Power Uprating on Units 1-4 of Paks Nuclear Power Plant 4 István Darvas: The importance and possibilities of bus-systems to improve consumer security 8 Our Values 3 News 7, 11, 12, 17, 23, 25, 26, 27, 30, 31 From our correspondents 10, 20, 21, 25, 31, 32 Program 12 Energy policy 13 History of Electrotechnics 15 Lighting 18 Electric shock protection 22 Education 24 Books Recommendation 27 Review 27, 29 CONTENTS Portrait 28 Aba Kádár Thoughts 30 Summary 32 Advertisers: AREVA HUNGARIA LTD., BALMEX LTD., BANKONZULT CÉGCSOPORT, OBO BETTERMANN LTD., RAPAS LTD.

4 F Ô S Z E R K E S Z T Ô I Ü Z E N E T - K Ö S Z Ö N T Ô BEKÖSZÖNTÔ TISZTELT OLVASÓK! Sokan és sokat dolgoztunk, de nem hiába. Mindenki úgy értékelte, hogy a lapunk centenáriumi évfolyamát útjára indító ünnepi tudományos ülésszak és az ezt követõ, a lap elmúlt 100 évét bemutató kiállítás megnyitója sikeres volt. Egyöntetû volt a vélemény egyesületi tagok és vezetõk, valamint Egyesületen kívüliek részérõl egyaránt. Nagyon sok és kedves visszajelzés érkezett, amiket köszönünk szépen. Köszönöm mindazok nevében, akik azon dolgoztak, hogy a megemlékezés-sorozat méltó legyen az eseményhez. A számos sikeres közremûködõ közül szeretném kiemelni Lernyei Péter ügyvezetõ igazgató, felelõs kiadó nevét. Õ volt a programok kiemelkedõ ötletgazdája, az eseményt megelõzõ egy évben munkáját a centenáriumra való méltó megemlékezés hatotta át. Szerencsés volt az a választás, hogy az ETE MEE Szenior Klub rendezvényével kötöttük össze, mert így részt vettek azok az idõsebb kollégáink is, akik valamilyen módon részesei voltak lapunk történelmének, az elektrotechnika hazai történetének. De a Szenior Klub tagjain kívül nagyon sokan voltak kíváncsiak a rendezvényre, számos illusztris vendéget köszönthettünk. Természetesen február elsejével, az Elektrotechnika megjelenésének napjával a megemlékezések sora még nem ért véget, az csak most kezdõdik. Hiszen az év során minden egyes számban visszaemlékezünk, és minden fórumot megragadunk - mondom ezt elnökünk, fõtitkárunk és az egész Elnökség nevében is - hogy magunkat kihúzva, büszkén lobogtassuk elõdeink úttörõ munkáját, európai szintû eredményeit. Áttekintve a múltat, van mibõl merítenünk. Nagy öröm és megtiszteltetés mindannyiunk számára, hogy részesei lehetünk ennek a szép évfordulónak, hogy nevünk együtt szerepel - ez alkalomra való tekintettel - olyan, e szakmát meghatározó egyéniségek neveivel (hogy csak a legfontosabbakat említsem), mint Zipernowsky Károly, Verebélÿ László, Bay Zoltán. Egyesületünk 107 éves múltja, a centenáriumát ünneplõ lapunk kellõ alapot kell, hogy biztosítson jövõnk megtervezéséhez. Éljünk vele! TISZTELT OLVASÓK! Dr. Bencze János fôszerkesztô Nem könnyû feladatra vállalkozott az Elektrotechnikai Múzeum munkatársi gárdája, amikor az Elektrotechnika folyóirat jubileumi kiállítását elvállalta. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület már az 1910-es években felvette programjába egy elektrotechnikai múzeum létrehozását. A történetben néhány évtizedet átugorva végül a gyûjteményt 1975-ben, az Egyesület alapításának 75. évfordulóján nyitották meg a Kazinczy utcában, majd 25 éve, 1982-ben múzeumi rangot kapott. Az is hagyomány, hogy a múzeum ad helyet az Egyesület Technikatörténeti Bizottságának, amelynek alapítója és elsõ elnöke a közelmúltban elhunyt nagytekintélyû múzeumigazgató, Király Árpád volt. Az Elektrotechnikai Múzeum tavaly óta az Országos Mûszaki Múzeum szervezetéhez tartozik. Az Országos Mûszaki Múzeum értékes és jól mûködõ intézményt vett át, amellyel korábban is kiválóan együttmûködött, most pedig az erõk egyesítésével még többet tud tenni az elektrotechnika-történet kutatása, közismertté tétele, ismeretterjesztése érdekében. Gratulálok a folyóirat 100 éves történetéhez, a szép kiállítású és tartalmas tablókhoz, és köszönetemet fejezem ki a centenáriumi ünnepség minden szervezõjének. 2 Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet Közlekedési Múzeum megbízott fôigazgatója Országos Mûszaki Múzeum igazgatója ELEKTROTECHNIKA 100. évfolyam szám

5 F Ô S Z E R K E S Z T Ô I Ü Z E N E T E K É R T É K E I N K KEDVES OLVASÓK! Múlt hónapban indult útjára lapunkban az Elektrotechnikai Értékeink címû sorozat. Azóta számos támogató jellegû visszajelzés érkezett, személyes találkozásaim során gyakran fordulnak hozzám, akár egy névvel, akár egy telefonszámmal is, hogy õket keresd meg, érdemes. Ezek alapján bátorítom kedves Olvasóinkat, amennyiben az ország bármely részében tudomásuk van ilyen bemutatandó értékekrõl, továbbra is forduljanak lapunk Szerkesztõségéhez. Legyünk büszkék értékeinkre, és mutassuk meg milyen rejtett tartalékokkal rendelkezünk! ELEKTROTECHNIKAI ÉRTÉKEINK EGY GYÖNGYSZEM... A KÁBELIPAR TECHNIKATÖRTÉNETÉBÕL Horváth Zoltán - felelõs szerkesztõ SZIGETELT VEZETÉKEK GYÁRTÁSA A KÁBELIPAR KIALAKULÁSA ELÕTT A februárban indított sorozat második részében a kábelipar egy gyöngyszemét mutatjuk be. Jedlik Ányos István, XIX. századi magyar fizikus, az elektrotechnika kiemelkedõ úttörõje igen értékes kéziratot hagyott hátra, melybõl szépen végigkísérhetõ egy eredményekben gazdag, alkotó életpálya. A háztartási kiadások könyve talán a legkorábbi hazai kábelvonatkozású adatokat õrizte meg számunkra. Bejegyzés 1831-bõl: Apparatus magnetizandae soleae ferrea (Drathacircumvoluta). Vagyis: készülék vassarú mágnesezéséhez (Körültekercselt drót.) A kísérletekhez beszerzett eszközök számlái között a következõ egyértelmû dokumentum került elõ: a Carl Adam in Pest cég nyugtája június 17-rõl. Vörösréz drót selyemmel beboríttatott 11 1/2 lat 2.-Ft. Befonási munkája 209 rõfnyi drótnak rõfe 1 1/2 pengõ krajcár, 40 lat vörös drót kihúzása, selyem 2 lat, 110 lat rézdrót befonása 2.45 Ft. Jedlik az ben elkészített Villamdelejes forgonyt, az iparosok címlistájából bizonyíthatóan szintén hazai termékekbõl építette meg. A nagyszerû találmány így a legkorábbi hazai kábelipari terméket képviseli. Textiltechnikai Múzeum Jedlik Ányos forgonya Gondos restaurálás után a mûködõ fonógép (XX. sz. közepe) A Magyar Kábel Mûvek a múlt század hatvanas éveiben hozta létre Kábelipari Gyûjteményét, amelyet 1970-ben egy igen értékes tárggyal gazdagított, amikor megvásárolta a XIX. század közepe tájáról származó paszománykészítõ mûhely teljes berendezését. Molnár Béla egykori paszományos mester tulajdonában hiánytalanul megtalálták a faszerkezetû fonógépet, fonókerekét, motolláját, amely a magyar technikatörténet számára is jelentõs mûszaki emléket jelentett és jelent napjainkban is. Az értékes lelet megérdemli, hogy röviden felidézzük a történetét. Kolecsányi Imre paszományos mester szakmáját Bécsben tanulta, az elsõ világháború elõtt. Felszabadulását követõen - megtakarított pénzébõl - vásárolta meg az akkor már kiöregedett, elavult mûhelyt és ezzel települt haza Budapestre. Néhány év alatt kitûnõ minõségû termékeivel úgy felfejlesztette Király utcai mûhelyét, hogy több segédet foglalkoztatva az ország egyik legismertebb paszományosa lett, udvari szállító. Megõrizte kézi hajtású gépeit még akkor is, amikor a komoly üzleti hasznot hozó termékeit már villany-meghajtású gépsorokon termelte. Néhányszor gazdát cseréltek az öreg bécsi gépek, amíg 1954-ben Molnár Bélához kerültek, aki évekig, mint kisiparos dolgozott azokon. Nála érte meg a faszerkezetû fonógép a technikatörténetnek azt az érdekes idõszakát, ami alapján a kábelipar számára is értékessé vált. Végleges leállítása elõtt azbesztszállal párnázott fûtõvezetéket gyártottak a berendezésen. A technika fejlõdésének kölcsönhatásokon alapuló, dinamikus voltára vet fényt az a jelenség, hogy egy olyan régi, fejlett ipar, mint a paszományosoké - egy viszonylag új tudomány - az elektrotechnika segítõjévé vált. A gép ugyanis minden átalakítás nélkül, eredeti állapotában is alkalmas volt kifejezetten kábelipari termékek, szigetelt vezetékek gyártására. A késõbbi modern fonógépek egy része lényegében ugyanilyen felépítésû. Bizonyos, hogy Jedlik Ányos iparosai is hasonló gépeken állították elõ a kísérleteikhez szükséges vezetékeket, amelyek 170 év után is megindítják a forgonyt. A Magyar Kábel Mûvektõl a többszöri tulajdonosváltás után az értékes gyûjtemény nagy része, az OMM Elektrotechnikai Múzeum gyûjteményébe, valamint az Országos Levéltárba került. De ez az értékes fonógép a befogadó Textilmúzeumban tekinthetõ meg. Cím: Textil és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum, 1036 Budapest, Lajos u Tóth Péterné MKM Kábelipari Gyûjtemény volt kezelõje szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA

6 N U K L E Á R I S E N E R G I A TELJESÍTMÉNYNÖVELÉS A PAKSI ATOMERÕMÛBEN Szôke Larisza, Paksi Atomerômû Zrt. 4 A MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELÕZMÉNYEI ÉS MEGALAPOZÁSA A paksi atomerõmûben négy VVER-440 típusú reaktorblokk üzembe helyezésére került sor között re az erõmû elvégezte a blokkok biztonságának teljes újraértékelését, melynek alapján között végrehajtott biztonságnövelõ intézkedések (BNI) program eredményeként a paksi blokkok biztonsági színvonala megegyezik a hasonló korú nyugati atomerõmûvek biztonsági színvonalával. A turbinák rekonstrukciója és több szekunderköri átalakítás eredményeképpen a blokkok 470MW-os névleges villamos teljesítményt értek el. Magyarországon az atomerõmû termel a legolcsóbban, de az atomerõmûnek európai összehasonlításban is versenyképesnek kell lennie. A BNI programot követõen a társaság a hatékonyság növelését, a termelés fajlagos önköltségének csökkentését tûzte ki célul, ennek egyik lehetséges útja a termelésnövelés. A magas teljesítmény kihasználási tényezõt (TKT) figyelembe véve a termelésnövelés a reaktor hõteljesítmény növelésével érhetõ el. A teljesítménynövelés (TN) megvalósíthatósági tanulmányát közel egyéves munkával 2001 novemberére készítette el a KFKI Atomenergia Kutató Intézet. A tanulmány áttekintette a lehetséges megoldásokat, azok hatását az erõmû rendszereire. A tanulmány legfontosabb megállapításai: - a reaktorok 8% hõteljesítményének növelése lehetséges a biztonsági korlátok betartása mellett; - a reaktorok 8%-os teljesítmény növelése csak korszerûsített üzemanyag kazetta alkalmazásával lehetséges; - a szekunderköri rendszerek képesek a megnövekedõ gõz és vízforgalmak kezelésére, a turbina hatékonyságának megtartása érdekében a többlet gõz bevezetésé miatt szükséges a turbina fúvókakoszorú cseréje októberében a PA Zrt. szakemberei elkészítették a TN koncepciót, ami alapján elkészült a végleges projektterv. Az Igazgatóság és a Közgyûlés által is jóváhagyott projekttervben rögzítésre került: cél a reaktor hõteljesítményének 1375MWról 1485MW-ra történõ növelése, és ezzel legalább 500MW villamos teljesítmény elérése. A projekttervben megtörtént a szükséges átalakítások véglegesítése, a megvalósítási ütemterv kidolgozása. A TN megvalósítását a következõ elvek betartása mellett kell elvégezni: - a biztonsági kritériumok nem változhatnak; - a teljesítménynövelés nem befolyásolhatja negatívan az erõmû élettartamát; - nem lehet kedvezõtlen hatás az erõmû rendszerelemeinek meghibásodására, karbantartására; - a befektetéseknek még az eredetileg tervezett üzemidõ lejártáig meg kell térülni. Az erõmû két stratégia célt tûzött maga elé: az üzemidõ hosszabbítást (ÜH) és a teljesítménynövelést. Mivel az ÜH magasabb prioritású cél, fontos volt megvizsgálni a TN hatását az üzemidõ hosszabbításra. A kapcsolódó értékelõ elemzés megállapította, hogy a paksi atomerõmû üzemidejének 20 évvel történõ kiterjesztését a tervezett teljesítménynövelés miatt megváltozó körülményekbõl származó hatások számottevõen nem befolyásolják. A feltételezhetõ eltérések hatását az öregedés-kezelési lépések megfelelõ végrehajtásával biztonságosan minimalizálni lehet. A TELJESÍTMÉNYNÖVELÉS ALAPJA, A TELJESÍTMÉNYNÖVELÉSHEZ SZÜKSÉGES ÁTALAKÍTÁSOK A megvalósítást a nukleáris iparban megszerzett nagy üzemeltetési tapasztalat, tudás, a szerkezeti anyagok viselkedésére vonatkozó információk, a számítási és mérési módszerek fejlõdése teszi lehetõvé. A nemzetközi tapasztalatok is pozitívak: az USA-ban eddig mintegy 1600MW teljesítménynövelés történt, 2010-ig további 8000MW növelés várható. Finnországban emelt teljesítményen üzemel a paksival azonos típusú kétblokkos loviisa-i atomerõmû, amelynek névleges villamos teljesítménye 2*510MWe. A paksi atomerõmûben a blokkok villamos teljesítményének gazdaságos növelése a reaktor hõteljesítményének növelése útján lehetséges. A tényleges TN megvalósítás mértékét az aktív zóna, az üzemanyag töltet jellemzõi határozzák meg. A számítások szerint a TN-t korlátozó tényezõ a szubcsatorna kilépõ hõmérséklete (egy-egy üzemanyag pálca és az azt körülvevõ hûtõközeg rész egysége). Ahhoz, hogy a reaktorfizikai korlátokat be lehessen tartani, és biztosítani lehessen a blokk biztonságos üzemeltetését a TN-nel kapcsolatosan a következõ fõ átalakítások elvégzése szükséges: - a módosított üzemanyag kazetta bevezetése; - a pontosabb primerköri nyomásszabályozás; - a zóna ellenõrzõ rendszer rekonstrukció; - a hidroakkumulátorok paramétereinek változása; - a turbina fúvókakoszorú csere; - az üzemzavari rendszerek bórsav koncentrációjának változása. Új üzemanyag bevezetése A teljesítmény növelése korszerûsített üzemanyag-kazetták alkalmazásával lehetséges. A jelenlegi üzemanyag profilírozott (radiálisan változó), 3,82%-os átlagos U 235 dúsítású, négyéves üzemanyag ciklust lehetõvé tevõ kazettákat jelent. Az üzemanyag-fejlesztés két fázisban történik. Az elsõ fázisban a munkakazetta pálca-rácsosztása 12,2mmrõl 12,3mm-re változik a hatékonyabb kazetta hûtése érdekében. Bevezetésre kerül a hafnium neutron elnyelõ lemez alkalmazása a szabályzó és biztonságvédelmi (SZBV) kazetták üzemanyagrész felsõ szekciójában, annak eredményeképpen megszûnik a szomszédos kazetta szélsõ pálcáiban fellépõ teljesítmény csúcs, simítva ezzel az axiális neutronfluxus- és teljesítmény-eloszlást, a kilépõ hõmérséklet radiális eloszlását. A módosított, átmeneti üzemanyag bevezetése elégséges a 108% reaktor-teljesítményszint eléréséhez, de a többlet reaktivitás biztosítása miatt az átrakások alatt a TN-hez több friss kazetta berakása szükséges, tehát az üzemanyag ciklus gazdaságossága romlik. A fejlesztés második fázisában az üzemanyag-gazdálkodás optimalizálása történik az üzemanyag továbbfejlesztésével. Ezzel az üzemanyaggal megvalósítható lesz a jelenleginél is gazdaságosabb, ötéves üzemanyagciklus. ELEKTROTECHNIKA 100. évfolyam szám

7 N U K L E Á R I S E N E R G I A Ehhez a dúsítást kell megnövelni, és kiégõ mérgeket kell alkalmazni. Az optimalizált kazetta átlagos dúsítása várhatóan 4,20% lesz, három darab, kiégõ mérget (gadolíniumot) tartalmazó elnyelõ pálcával. Az optimális üzemanyag fejlesztését az orosz TVEL társasággal végzi az erõmû. A primerköri nyomásszabályozás javítása A telítési hõmérséklet a nyomástól függ. Eredetileg a zónaellenõrzõ rendszer egy konstans 325 C telítési hõmérsékletbõl számította a szubcsatorna telítési tartalékot. A blokkokon a térfogat-kompenzátor nyomásszabályozó rendszere a primerköri nyomást a bar (túlnyomás) között tartotta. Abban az esetben, ha pontosabb nyomástartást lehet biztosítani, és a zónaellenõrzõ rendszer nem egy konstans értékbõl, hanem az aktuális értékbõl számítja a telítési hõmérsékletet, akkor olyan tartalék szabadul fel, amelyet a TN-hez felhasználható. A primerköri nyomásszabályzó átalakítása a szabályzó rendszer teljes cseréjét jelenti folytonos szabályzó alkalmazásával. Az átalakítás eredményeképpen a térfogatkompenzátor gõzterének nyomása normál üzemi körülmények között 123,0±0,4bar az aktív zóna feletti nyomás 123,6±0,4bar (túlnyomás) értéken tartható. A zónaellenõrzõ rendszer rekonstrukció Az aktív zóna, az üzemanyag kazetták állapotát és bizonyos technológiai paraméterek alakulását ellenõrzõ PDA-Verona rendszer (PVS) MicroVAX-3100 bázisú változata változatlan biztonsági korlátok mellett nem tudta volna biztosítani a magasabb reaktorteljesítményhez szükséges nagyobb pontosságot és adatforgalom kezelést. A TN szempontjából jelentkezõ fõbb igények: - nyomásfüggõ telítési hõmérséklet figyelembe vétele; - a számítási algoritmusok új alapokra helyezése, kiterjesztés növelése, a pontosság fokozása; - az adatfeldolgozási ciklusok csökkentése. A PVS rekonstrukció utáni fontosabb jellemzõi: - gyors és részletes reaktorfizikai számítások; - a feltárt tartalékok elérhetõségének biztosítása; - az új üzemanyag on-line reaktorfizikai analízise; - a finom rúdhelyzet mérése és feldolgozása; - megnövelt hálózati áteresztõképesség; - új adatgyûjtõ és operációs rendszer, operátori felület. A hidroakkumulátorok paraméter változtatása A paraméter változása a biztonsági elfogadási kritériumok betartása miatt szükséges. Az átalakítás lényege az, hogy az üzemzavari zónahûtést passzívan szolgáló hidroakkumulátorok (HA) paraméterei 58bar nyomás és 40m 3 tárolt hûtõvíz mennyiség helyett 35bar és 50m 3 értékre módosulnak, ennek következményeképpen az esetleges üzemzavar alatt a hidroakkumulátorok több hûtõvizet tudnak táplálni a reaktorba és ezt a hûtés szempontjából optimálisabb idõpontban végzik. A paraméter változás miatt szükségessé vált néhány irányítástechnikai átalakítás elvégzése. Az új paramétereknek köszönhetõen a maximális tervezési üzemzavar (a nagykeresztmetszetû hûtõközeg- vesztésessel járó csõtörés) esetén a számított maximális üzemanyag burkolathõmérséklet és burkolatoxidáció 108%-on alacsonyabb a 100%-os értéknél. Azon kívül a konténmentben kialakuló maximális nyomás és a kibocsátott aktivitásértékek is kedvezõbben alakulnak. Turbina fúvókakoszorú cseréje A frissgõz tömegáramlásának megnövelése miatt növelni kell a turbina átáramlási részének áteresztõ képességét, amely nagyobb keresztmetszettel rendelkezõ fúvókakoszorú alkalmazását teszi szükségessé. Szintén szükséges a szabályzó rendszer átalakítása a biztonságos, gazdaságos, megbízható gõzelosztás érdekében. Ez a szabályzó szelepek nyitási úthossz növelését jelenti, ami néhány szerkezeti változás által kerül megvalósításra. A 2. blokki fõ keringtetõ szivattyúk átalakítása A paksi atomerõmû blokkjain a primerköri hûtõközeg forgalmak eltérnek egymástól. Mivel a zóna üzemi biztonsága szempontjából a szubcsatorna kilépõ hõmérséklete a korlátozó tényezõ és a teljesítménynövelés hatására a zóna kilépõ hõmérséklet nõ, célszerû a legkisebb hûtõközeg forgalmú 2. blokk primerköri forgalmát megnövelni. A forgalom növelés a fõ keringtetõ szivattyúk járókerék cseréjével történik. A modernizált járókerekek új, kovácsolt és hegesztett technológiával kerülnek legyártásra, a méreteik a jelenleginél kissé nagyobbak. A kerekek beépítése a blokk hosszú fõjavítása alatt lehetséges. Az üzemzavari rendszerek bórsav koncentrációja Az azonos kampányhosszal jellemzett zónának az eddiginél nagyobb tartalék-reaktivitással kell rendelkeznie, amit a kampány elején csak a mostaninál magasabb bórsav-koncentráció képes lekötni. Ezért a maximális kritikus bórsav koncentráció értéke 12g/kg-ra nõ, az üzemzavari rendszerek minimális bórsav koncentrációja és a leállási bórsav-koncentráció 12g/kgról 13,5g/kg-ra nõ. 1. ábra: Az új zónamonitorozó rendszer operátori felülete A TELJESÍTMÉNYNÖVELÉS BIZTONSÁGI ÉRTÉKELÉSE A névleges teljesítmény 108%-ra történõ növelése következtében a Végleges Biztonsági Jelentésben (VBJ) vizsgált üzemzavarok eredményei változnak, emiatt az összes VBJ-ben szereplõ számítást meg kellett ismételni. A cél annak vizsgálata volt, hogy az erõmû tervezett üzemzavari állapotaiban milyen mértékûek ezek a változások, illetve, hogy az új értékek is kielégítik-e a biztonsági elfogadási kritériumokat. A tranzienselemzések teljes körûen elvégzésre kerültek %-os teljesítményre, figyelembe véve a szükséges technológiai átalakításokat is szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA

8 N U K L E Á R I S E N E R G I A 6 A tervezési üzemzavarok elemzése során elvégezték a reaktor védelmi rendszer (RVR) és a zóna üzemzavari hûtõrendszer (ZÜHR) jeleinek és beállítási értékeinek ellenõrzését. Az elemzések alapján a ZÜHR jeleket nem kellett módosítani, az RVR jelek néhány módosítása szükséges az új teljesítményszintnek megfelelõen. Az elemzések eredményei egyértelmûen igazolták, hogy sem a korlátok túllépése, sem a korlátokig rendelkezésre álló tartalék jelentõs mértékû csökkenése nem várható, tehát a teljesítménynövelés semmiképpen sem vezet az elfogadási kritériumok megsértéséhez. A tervezett teljesítménynövelés biztonságra gyakorolt hatása a determinisztikus számításokon kívül a valószínûségi biztonsági elemzés (PSA) módszerével számszerûleg is értékelésre került. A 108%-os állapotban a blokk névleges teljesítményû üzemére vonatkozó zónasérülési gyakoriság (CDF) a kapcsolódó átalakítások hatásának figyelembevételével 1, /év. Ez elhanyagolható mértékû (1,4%) növekedést jelent a teljesítménynövelést nem tartalmazó, referencia PSA eredményhez képest. ENGEDÉLYEZÉSI FELADATOK A projekt céljainak megvalósítása, az átalakítások végrehajtása a jogszabályok és Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban (NBSZ) által szigorúan szabályozott engedélyezés után lehetséges. A magyar gyakorlatban az ehhez hasonló komplex átalakítás engedélyezésére még nem volt példa. Az erõmû a hatóságokkal konzultálva alakította ki az engedélyezés menetére vonatkozó többlépcsõs engedélyezési koncepciót. Az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságával (OAH NBI) történõ engedélyezés az 1-4. blokkra szóló létesítmény szintû elvi átalakítási engedélyezéssel indult. Az eljárásban résztvevõ szakhatóságok megítélték az átalakítások engedélyezhetõségét környezetvédelmi, környezetegészségügyi és más szempontból. Az erõmû megalapozó dokumentáció benyújtásával bemutatta, hogy a biztonság szempontjából az átalakítás megengedhetõ. PA Zrt. az elvi átalakítási engedély kérelmet 2005 májusában nyújtotta be, az engedélyt az OAH NBI 2005 novemberének végén adta ki, tehát biztonsági szempontból megengedhetõnek ítélte a TN megvalósítását. Az átmeneti üzemanyag engedélye szerint a 4. blokkon az elsõ töltet 2005-ben, a második 2006-ban berakásra került. A 4. blokki teljesítménynövelésre szóló átalakítási engedélyt elején nyújtották be a hatósághoz, amely jóváhagyó határozatában 2006 júliusában engedélyezte azt. Október elején az 1. blokki átalakítási engedély beadvány is a hatósághoz került. A teljesítménynövelés megvalósítása után blokkonként az NBItõl az üzemeltetési engedély módosítását, a Magyar Energia Hivataltól (MEH) a mûködési engedély módosítását kell kérni. A TN megvalósítással kapcsolatosan vízügyi engedélyezési eljárást is le kellett folytatni. A megalapozó dokumentáció alapján a vízügyi hatóság nyilatkozott arról, hogy a teljesítménynöveléshez létesítési engedély nem szükséges. Az engedélyezés elõkészítésében, a teljesítménynövelés megalapozásában részt vett számos nagy tapasztalattal rendelkezõ magyar és külföldi tudományos- és tervezõ intézet, mint például a KFKI AEKI, a Villamosenergiaipari Kutató Intézet (VEIKI), ETV-Erõterv Zrt; az orosz Hidropressz, a Kurcsatov Intézet, az üzemanyag szállító TVEL cég, valamint az ukrajnai Turboatom cég. AKTUÁLIS HELYZET, A MEGVALÓSÍTÁS ÜTEMTERVE A megvalósítást az új üzemanyag bevezetésének idõigénye, az engedélyezés menete és a négyévenkénti hosszú fõjavításokhoz kötött átalakítások megvalósítása határozza meg, valamint a megvalósítást befolyásolta a 2. blokkon 2003-ban bekövetkezett üzemzavar és következményeinek felszámolása is. Az ütemterv szerint a megvalósítás a 4. blokkal kezdõdött a 2006-ban. A fõjavítás alatt megtörtént a szükséges átalakítások kivételezése, és a hatóság megadta az átalakítási engedélyt is. A visszaindulás után a 4. blokk felterhelése, az engedélyezett üzemviteli program alapján történt. A teljesítménynövelés három lépésben történt meg: az eredeti 100%, 104% és 108% szinten. 100%-on került elvégezésre a módosított turbina szabályzók dinamikai ellenõrzése. Minden teljesítményszinten megtörtént a blokk üzemének teljes körû reaktorfizikai, technológiai, vegyészeti ellenõrzése, illetve a kiválasztott szekunderköri csõvezetékek rezgésmérése is. A TELJESÍTMÉNYNÖVELÉS GAZDASÁGOSSÁGA A 4. blokk szeptember 28-án érte el elõször az 1485MW reaktor hõteljesítményt (108%), és azóta is így üzemel. 108%-on megtörtént a blokk dinamikai ellenõrzése teherledobással, a háziüzemi teljesítmény szintjére. A felterhelés óta a blokk stabilan üzemel a 108%-on. A zóna valamennyi korlátozó paramétere tekintetében rendelkezik tartalékkal. A 108%-os teljesítményen a vizsgált radiokémiai és kémiai paraméterek megfelelnek a kritériumoknak. A vizsgálati eredmények alapján a fõvízkörben fûtõelem inhermetikusságra, vagy más anomáliára utaló jelenségek nem tapasztalhatók. A szekunderkörben mért rezgések az abszolút értékei nem haladták meg a névleges teljesítményen általában jellemzõ értékeket és az amerikai ASME szabvány szerint elvégzett számítás alapján a megengedett határokon belül maradtak. A blokk bruttó hatásfoka a teljesítménynövelés hatására nem változott, értéke 34,2%. Az optimális hûtõvíz hõmérséklet esetén a blokk villamos teljesítménye min. 507MW, de figyelembe véve, hogy a melegebb nyári idõszakban a blokkot nem mindig lehet a maximum teljesítményen üzemeltetni, a blokk névleges villamos teljesítményét 500MWe-ban határoztuk meg. A 4. blokki megvalósítási tapasztalatok alapján a Paksi Atomerõmû Zrt. folytatja a teljesítménynövelés programját. A négy VVER-440 blokk villamos teljesítménye 2009-re éri el az 500 MWe-t az alábbi ütemezésben: A TN megvalósítás beruházási programjának tervezett költségvetése a projektterv szerint 4,777 milliárd forint. A gazdaságossági vizsgálatot a projektterv egy modern, kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) erõmû létesítésével összehasonlítva, valamint megtérülés-elemzéssel végezte. A belsõ megtérülés vizsgálatához a folyó évi beruházási költségek konzervatívan becsülve a projekt évi befejezésének bázisára átszámítva 5,537 milliárd forintot tesznek ki. A számítás bemenõ adatai között a jelenlegi rendelkezésre állás- ELEKTROTECHNIKA 100. évfolyam szám

9 N U K L E Á R I S E N E R G I A - H Í R E K sal számított villamosenergia-termelés többlete, lineáris értékcsökkenés, az üzemeltetési költségek változása és a makrogazdasági tényezõk szerepelnek. Az elvégzett számítás szerint a beruházás már 3 év után nyereségessé válik, belsõ megtérülési rátája 55,7%, mely kiemelten jó értéknek számít. A TN beruházás a teljes végrehajtás után a évben várhatóan 0,54 Ft/kWh fajlagos költségcsökkenést eredményez. 1. táblázat: Villamos kapacitás létesítés fajlagos költsége Új építésû erõmûtípus Ligniterõmû Földgázerõmû (CCGT) Biomassza erõmû AE teljesítménynövelés Fajlagos beruházási költség [MFt/MW] ~44,8 Az adatokból látszik, hogy a paksi atomerõmû teljesítménynövelése révén létesített alaperõmûvi kapacitás-többlet beruházási költsége kevesebb, mint harmada egy kombinált ciklusú gázturbináénak, és mintegy kilencede egy ligniterõmûének. 2. ábra: A teljesítménynövelés ütemezése A projekt végén mind a négy paksi blokk névleges teljesítménye 500MW (az erõmûé összesen 2000MW) lesz, tehát a beruházás következtében összesen legalább 120MW kapacitás létesül. A többlet teljesítmény létrehozásának fajlagos költsége mintegy 43,8MFt/MW. Ezt összevetve a hazánkban ma potenciálisan elképzelhetõ alaperõmû-építésekkel a következõt látjuk: IRODALOM [1] Projekt terv a paksi atomerõmû blokk teljesítményének növelését szolgáló projekthez. Paksi Atomerõmû Rt [2] A paksi atomerõmû teljesítménynövelésének gazdasági vizsgálata. PA Rt szeptember. [3] Miért nincs az atomerõmû üzemidõ hosszabbításának ésszerû alternatívája Magyarországon? TIG-RES Rt. Budapest, október 6. [4] MVM Zrt.: Magyarország energiapolitikai tézisei Magyar Villamos Mûvek Közleményei különszám. XLIII. Évfolyam, november. [5] PA Zrt. Mûszaki Igazgatóság: Elõterjesztés a január 22-i Mûszaki- Gazdasági Értekezletre: A 4. blokki teljesítménynövelés értékelése. SZÕKE LARISZA osztályvezetõ, TN alprojekt vezetõ Paksi Atomerõmû Zrt. Nukleáris Üzemanyag Osztály 7031 Paks, Pf. 71. szokel@npp.hu VÁLTOZÁSOK AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓK ÉLETÉBEN MEGÚJULT KÖRNYEZETBEN, ÚJ SZERKEZETI STRUKTÚRÁBAN VÉGZIK TEVÉKENYSÉGÜKET A MAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓK. Sorozatunk elsõ részében az ELMÛ Nyrt. és ÉMÁSZ Nyrt. életét érintõ változásokat mutatjuk be. Elkülönült tevékenységek, önálló gazdasági társaságok Új gazdasági környezetben, jelentõs szerkezeti változások között végzi tevékenységét január 1-jétõl az ELMÛ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. A változtatásokat Magyarország uniós csatlakozásából adódó, a villamosenergia-piac jövõjét alapvetõen meghatározó új feladatok illetve elõírások indokolták. Cél, hogy az egymással versenyzõ kereskedõ vállalatok az energiapiac körülményei között igyekezzenek minél olcsóbb szolgáltatást nyújtani anélkül, hogy ezt bárki szabályozná január 1-jétõl új vállalatokat is magában foglaló új szervezet jött létre az ELMÛ és az ÉMÁSZ Nyrt.-n belül. Az átalakulás lényege, hogy elválik egymástól a hálózati és az energia értékesítési tevékenység. Az elosztói tevékenység továbbra is államilag szabályozott marad, az energiakereskedõk azonban egymással versenyeznek a szabad piacon. Az átalakítást az EU elõírásai és más jogszabályok teszik szükségessé és kötelezõvé. Bizonyos más tevékenységek (pl. ügyfélszolgálat) új vállalatokba szervezését a piaci versenyre való felkészülés indokolja. A négy új vállalatban tulajdonos marad a közüzemi szolgáltatást továbbra is ellátó ELMÛ és ÉMÁSZ, amely ezen kívül központi szolgáltatásokat (beszerzés, logisztika, HR, egyéb) nyújt a teljes vállalatcsoportnak. A jövõben a hálózati és az értékesítési funkciók a jogszabályok elõírásainak megfelelõen külön vállalatokba válnak szét. ELMÛnet, illetve ÉMÁSZnet néven mûködik az ELMÛ Hálózati Kft. és ÉMÁSZ Hálózati Kft., ami a hálózatgazdálkodással és hálózathasználattal foglalkozik. Infrastruktúráját - egy autópályához hasonlóan - az egymással versengõ piaci szereplõk rendelkezésére bocsátja, reagál a hozzá beérkezõ ügyfélmegkeresésekre. A cégcsoport szabadpiaci áramkereskedõje a már eddig is tevékenykedõ Magyar Áramszolgáltató Kft. (MÁSZ). A NETservice, az ELMÛ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. a hálózatüzemeltetést, karbantartást, beruházást, a hálózat mûszaki dokumentációját végzi. Ügyfélpont néven tevékenykedik az ELMÛ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft., ami a fogyasztók leolvasásával, a számlázással, követeléskezeléssel és az ügyfelek személyes, telefonos és levélben történõ ügyintézésével foglalkozik. Az ELMÛ Nyrt. és ÉMÁSZ Nyrt. tájékoztatója alapján összeállította: Horváth Zoltán szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA

10 É P Ü L E T I N F O R M A T I K A BUSZ RENDSZEREK LEHETÕSÉGEI ÉS JELENTÕSÉGE A FOGYASZTÓI BIZTONSÁG ÉRDEKÉBEN Darvas István, ABB Kft. / Épületinformatikai Egyesület. Jelenleg Magyarországon több, mint 120 családi házban és 57 középületben, irodaházban illetve ipari létesítményben üzemel KNX/EIB technológia alapú üzemeltetési-felügyeleti rendszer. A cikk egy ilyen rendszer komplex rendszer gyakorlati megvalósításáról (6200 m 2 komplex gyártási létesítmény vezérlése, felügyelete) mutat be a facility management funkciókat is ellátó grafikus kezelõfelületi megoldásokat. 8 BEVEZETÉS A villamos épületfelügyeleti rendszerek a korszerû épületek, létesítmények szerves részét képezik. Egy létesítmény üzemeltetésének hatékonyságát, gazdaságosságát ezekkel a modern üzemeltetési és felügyeleti rendszerekkel eredményesen lehet növelni. A létesítményekben alkalmazandó i-bus KNX/EIB technológián alapuló, a KONNEX szervezetbe tömörülõ gyártók e felügyeleti rendszer készülékeivel minden vezérlési-, üzemeltetési felügyeleti funkciót és folyamatot egyetlen közös Busz alapú technikával képesek vezérelni, ellenõrizni, állapotokat jelezni és naplózási feladatokat megvalósítani. A rendszer moduláris kiépítése lehetõvé teszi, hogy a kiépített felügyelet késõbb, igény szerint problémamentesen bõvíthetõ és módosítható a buszrendszeren keresztül történõ átparaméterezéssel (programozási feladat, szerelés nélkül). Az i-bus KNX/EIB technológián alapuló rendszer, a megfelelõ interfész elemek segítségével csatolható, igény esetén, más gyártók által forgalmazott (akár már üzemelõ) gépészeti épületautomatizálási rendszerek vezérlõ központjaival (Profibus, Interbus, Metasys, stb.), valamint a mai kor kihívásainak megfelelõ ISDN, WAP és Internet technológiákhoz is kapcsolható. Az elektronikai ipar a 90-es években megkezdte a modern 53. VÁNDORGYÛLÉS installációs rendszerek fejlesztését, amely célja pontosan egybeesett az elõbb felsorolt követelmények teljesítésének kihívásaival. 1. TECHNOLÓGIA A KNX/EIB installációs felügyeleti- és üzemeltetési rendszer eseményvezérelt és osztott intelligenciájú technológián alapul. Nincs szükség rendszerközpontra, mint a hagyományos DDC rendszerek edetében. A meghatározott feladatok elvégzésére a készülékek két csoportját határozták meg a rendszerben: A szenzorok (kapcsolók, szabályozók -dimmerek, redõnykapcsolók, hõmérsékletérzékelõs szabályozók, mozgásérzékelõk, stb.), melyeket egy kéteres buszvezeték köt össze az aktorok (relékimenetek, fényvezérelt szabályozó készülékek, redõnymotor vezérlõk, stb.). Buszvezetékként egy speciális, sodrott érpáras, 4kV köpenyszigeteléses, árnyékolt 2 x 2 x 0,8 mm 2 -vezérlõkábelt használunk. A buszvezeték szakaszokat résztvevõtõl résztvevõig felfûzve (láncszerûen), elágazva vagy a kettõ kombinációjaként lehet telepíteni (ún. csillag vagy fa struktúra kiépítés). A buszvezetéken nemcsak az információ kerül továbbításra, hanem a buszkészülékek (résztvevõk) áramellátása is itt biztosított. Egy vonalra maximum 64 résztvevõt lehet csatlakoztatni, vonalcsatlakozó-routerek segítségével 15 vonalat lehet egy funkciós területté összekötni. Egy buszrendszerben maximum 15 funkciós terület létezhet, melyeket szintén routerek kapcsolnak össze. Egy KNX/EIB buszrendszer tehát több, mint résztvevõbõl állhat. A rendszerben való azonosítás végett minden buszrésztvevõ kap egy ún. fizikai címet. Ezen a címen lehet a buszrésztvevõ állapotát lekérdezni, vagy szükség esetén átprogramozni. Egy LAN számítógép hálózat segítségével több buszrendszert is összekapcsolhatunk egymással, ill. távolról is elérhetõ a KNX/EIB rendszer, akár Interneten is. Az elemek - résztvevõk áramellátása pufferelt, hogy a rövid áramkimaradásokat (max. 220 ms) áthidalják. A buszmenedzsment Multi-Master üzemmód, azaz minden egyes résztvevõ egyenjogú, a busz-hozzáférési protokoll CSMACA, azaz ütközés-felismerés és feloldás, üzenetveszteség nélkül. A buszrésztvevõk az esemény vezérlést az ún. csoportcímekkel - logikai címekkel valósítják meg. Ezeket a csoportcímeket határozzák meg az ETS programban, ezekkel írják le a létesítmények mûködési funkcióit. A táviratok a résztvevõk között ezeket az utasításokat szállítják. Igény esetén az ETS programozó környezetben beállított rendszerparaméterek módosítása a számítógép segítségével lehetséges, anélkül, hogy a helyszínen bármilyen eszközt mûködtetni kellene. 2. A PROBLÉMA BEMUTATÁSA A hagyományos elektromos szerelési technológia, az elektromos berendezések mûködtetésének feltételeit költséges vezeték- és kábel hálózatok telepítésével valósítja meg (erõsáramú vagy gyengeáramú vezetékhálózatokon keresztül - magas tûzterheléssel). Példa: a mennyezeti világítást több helyrõl is kell kapcsolniszabályozni, a kapcsolók és a csillár, bonyolult váltó és keresztkapcsolási elektromos kötések szerelésével együtt épül rendszerré, ami késõbb nehezen módosítható. A vezetékhálózat kiépítésének e formája meglehetõsen munkaés anyagigényes, utólagosan megváltoztatni csak átszereléssel és falbontással lehet. Egy késõbbi, funkcióváltásnál-, továbbfejlesztésnél-, bõvítésnél legtöbbször egy új vezeték- és kábelrendszert kell kialakítani, ELEKTROTECHNIKA 100. évfolyam szám

11 É P Ü L E T I N F O R M A T I K A a régi bontása után. Ez csak egy nagyobb felújítási munka keretei között lehetséges. A fenti szempontok alapján megállapítható, hogy a korszerû villanyszerelés és villamos installáció célja: - fokozni a változtathatóságot, a rugalmasságot: a késõbbi funkcióváltoztatás vagy továbbfejlesztés problémamentes és terjedelmes felújítási- átalakítási munkák nélkül legyen megvalósítható. - csökkenteni az élõmunka, a szerelési költségráfordítást: a munkaidõ költségigényes, ezért egy új technikai kihívás megvalósítása rövid szerelési idõ ráfordítással legyen lehetséges. - mérsékelni az energia felhasználást üzemeltetés során: a korszerû szerelésnek biztosítania kell azon feltételrendszert, hogy a vételezett elektromos energiát ne pazarlóan használjuk fel. Példa: a világítás automatikusan kikapcsolódik, amikor senki nem tartózkodik a helyiségben (jelenlét érzékelés), vagy elegendõ természetes fény van a helyiségben folytatott tevékenységhez szükséges megvilágítás biztosításához (megvilágítási szint érzékelése) - fokozni az üzemeltetési kényelmet-, komfortérzetet: az intelligens funkciók integrálásával Példa: egy ház teljes világításának eseményfüggõ kapcsolásai, vagy egy adott fényállapot elõhívása, vagy egy adott fogyasztócsoport állapotának figyelése, akár az aktuális mérési értékek küldése mind értelmes és komfort érzetet fokozó funkciók, ezeket hagyományos vezetékhálózattal csak költséges munka- és anyag ráfordítással lehet megvalósítani. - biztonsági funkciókat beépíteni az üzemviteli feladatok ellátására: számításba kell venni az üzemeltetõk, tulajdonosok fokozottabb igényeit a biztonság növelésére Példa: az ajtók és ablakok állapotát felügyelõ behatolás jelzõkkel, vagy az idõnként átmenetileg üresen hagyott épületben a lakott állapot látszatát kelteni, vagy közpon- 53. VÁNDORGYÛLÉS ti parancsok, mérés adatgyûjtésbõl származó értékek központi megjelenítése, távoli telephelyek adatainak megjelenítése a telefon illetve Internet hálózatok segítségével. Az alábbiakban ismertetjük a jelenleg elérhetõ intelligens technikák alkalmazását a létesítmények fogyasztói biztonságának növelése érdekében és a vonatkozó elektromos rendszereinek kialakításában. 3. BUSZ RENDSZEREK LEHETÔSÉGEI A KNX/EIB, mint fogalom, egy komplex, eseményvezérelt, osztott intelligenciájú, épület felügyeleti-, vezérlési-, irányítási- és szerelési rendszer szabványleírása, melyet az EU ban 2001 tõl, az EN szabvány elfogadása jogi és mûszaki szempontból is kötelezõvé tett. A rendszert, és egyes elemeit esetenként más-más kereskedelmi megnevezéssel forgalmazzák, de a szabványleírásnak megfelelõ minõséget csak a KNX/EIB jelzéssel ellátott termékek biztosítják. Egy KNX/EIB technológia alapú felügyeleti rendszer (teljes kiépítés) az alábbiakat biztosítja: - Állapot- ill. hibajelek megjelenítése a központi diszpécserpulton vagy helyi LCD kijelzõn (lehetséges e jelek portai, rendészeti munkahelyre történõ továbbítása, illetve megjelenítése akár egy másodkijelzõn, vagy egy távoli felügyeleten, az Interneten keresztül is) - Világítási és dugalj áramkörök állapotának kijelzése (Jelszolgáltatás a biztonsági világítási rendszernek) - Árnyékolók (redõnyök, reluxák, rolók) állapotának kijelzése - Nyílászárók állapotának kijelzése. - Fûtési-, hûtési elemek állapotának és paramétereinek kijelzése, naplózása. - Tûzvédelmi csappantyúk állapotának kijelzése. - Mozgássérült mosdók, WC-k riasztási állapotának és segélykérési jeleinek kijelzése, naplózása. - Motorok, kapcsolók, megszakítók állapotának kijelzése, naplózása - Elektromos elosztók hõmérsékleti- és fogyasztói leágazások paramétereinek kijelzése - Liftek, mozgólépcsõk gyûjtött hibajeleinek illetve üzemállapotának megjelenítése - Energia menedzsment funkció megvalósítása (elõre programozott prioritási rend szerint a kijelölt fogyasztói csoportok lekapcsolása) - Fogyasztási adatok beolvasása a rendszerbe (a lekötött teljesítménynek megfelelõen) - Erõsáramú energia elosztó rendszer felügyelete, vezérlése - A fõ- és alelosztó berendezések betáp oldali - ill. kiemelt leágazások kapcsolóinak állapot jelzése - Fogyasztói leágazások-, csatlakozások ki-be kapcsolása, sínek feszültség figyelése - Központi és helyi vezérlések, kézi vagy automata üzemmód választással - Jelszolgáltatás a biztonsági világítási rendszer részére. - Jelszolgáltatás a tûzvédelmi rendszer részére. - Távüzemeltetés, távdiagnosztika Internet és WAP technológiák integrálásával - Kijelölt fogyasztási csoportok idõprogram, vagy eseményfüggõ mûködtetése, helyileg felülbírálható lehetõséggel egy KNX/EIB SERVER egységen keresztül, mely a helyi LAN hálózatra csatlakozik - Kijelölt események naplózása, mérésadatgyûjtés, hibaüzenetek továbbítása, állapotok lekérdezése - a KNX/EIB SERVER egységen keresztül SMS üzenet, WAP és Internet Browser 3.2, CAFM - azaz Computer Aided Facility Management feltételeinek megteremtése a KNX/EIB SERVER egységen keresztül GRAFIKUS FELÜLET és ADATBÁZIS létrehozásával - HTML Browser által kezelhetõ felülettel. 4. ÉPÜLETÜZEMELTETÉSI- ÉS FELÜGYELETI FUNKCIÓK MEGVALÓSÍTÁSA EIB/KNX TECHNOLÓGIÁVAL Alkalmazási területek a létesítmények elektromos rendszerei kiépítésénél szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA

12 É P Ü L E T I N F O R M A T I K A - E G Y E S Ü L E T I É L E T 1 Energiatakarékos üzemeltetés (fûtés, hûtés, szellõzés, világítás, öntözés, uszoda, szauna, konyhatechnológia, energiaelosztás kapcsolása, vezérlése szabályozása) 2 Világítási és árnyékolástechnikai rendszerek kapcsolása, vezérlése, jelenlét és idõfüggõ szabályozása 3 Helyiségek jelenlétfüggõ, egyedi hõmérséklet szabályozása (klíma, szellõzés, árnyékolás, fûtés, hûtés) 4 Biztonságtechnika (nyílászárók állapotfigyelése, jelenlétés idõfüggõ riasztási zónák élesítése, riasztási algoritmusok elõhívása, elõre programozott kapcsolási képek távlehívása, IP alapú kamerafigyelés, vízbetörés, vízszivárgás, CO-és CH 4 gázszivárgás, füstérzékelés, üvegtörés érzékelés) 5 Helyi és távüzemeltetés, állapot és hibaüzenetek küldése (SMS, ) ISDN telefon-, vagy LAN helyi számítástechnikai rendszerre kapcsolt Internet hozzáféréssel. (WAP-telefonról, HP-Compaq PDA-ról, illetve Wi-Fi kompatibilis mobil eszközökrõl) 6 IP protokollal kommunikáló CCTV kamerák illesztése a létesítmény EIB/KNX felügyeleti rendszerébe ELÕNYÖK: - energiatakarékos épületüzemeltetés - több átviteli médium integrálása (csavart érpár, rádiófrekvenciás átvitel, infravörös átvitel) - emelt komfort, értékálló-, jövõ biztos befektetés - nagyfokú biztonság (mûszaki berendezések, vagyon-, tûzvédelemi rendszerek folyamatos felügyelete - a legelterjedtebb, egyetlen, az EU szabványnak (EN 50090) megfelelõ, integrált épülettechnikai felügyeleti rendszer, úgy ipari- és középületek, mind családi házak- és célépületek számára - a világon mindenütt elfogadott nemzetközi EIB/KNX szabvány által biztosított minõség és rendszergarancia az EN szabványnak megfelelõen Példa érintôképernyôre KNX távüzemeltetési grafikus ablak ÖSSZEFOGLALÁS A fenti funkciók megvalósítása nem létesítményfüggõ, ezen feladatok teljesítése lehetséges mind családi házak, lakóparkok, mind középületek valamint ipari létesítmények esetében is. Hazai megjelenése óta a KNX/EIB technológián alapuló létesítmények között jelen van minden terület, az ipari beruházásoktól, a középületeken keresztül a családi házak elektromos rendszerei felügyeleténél és vezérlésénél. DARVAS ISTVÁN Okleveles villamosmérnök (erõsáram), tervezõmérnök, vezetõ tervezõ, KNX/EIB szakmérnök. Szakterülete: épületek energiaellátási -, üzemeltetési -, és felügyeleti rendszereinek integrálása. Munkehely: ABB Kft. Kisfeszültségû és Automatizálási üzletág, osztott inteligenciájú hálózatok és épületüzemeltetési rendszerek vevõszolgálati szaktanácsadója. MEE tag 1996 óta. darvas.istvan@hdsnet.hu KÉPES BESZÁMOLÓ AZ ELEKTROTECHNIKA CENTENÁRIUMI KIÁLLÍTÁSÁRÓL Mint arról lapunk elõzõ számában beszámoltunk, február 1-jén az Elektrotechnikai Múzeumban megnyílt az Elektrotechnika elmúlt 100 évét bemutató Centenáriumi Kiállítás. Errõl tudósítunk most néhány kép segítségével, kedvet adván a kiállítás látogatásához. 10 Horváth Zoltán ELEKTROTECHNIKA 100. évfolyam szám

13 H Í R E K BONNBAN TARTOTTÁK A CIGR XVI. VILÁGKONGRESSZUSÁT A CIGR és Magyarország kapcsolata A CIGR (Mezõgazdasági Technika Nemzetközi Bizottsága) 1930-ban alakult Belgiumban. Négy technikai szekciót hoztak létre akkor, majd az 1964-ben, Lausanneban tartott CIGR világkongresszuson alakult meg az ötödik, amely a IV. sorszámot és a Villamosság a Mezõgazdaságban elnevezést kapta. Az öt szekció a következõ volt: I. Út és víz, II. Mezõgazdasági Épületek, III. Mezõgazdasági Gépesítés, IV. Villamosság a Mezõgazdaságban, V. Menedzselés és Ergonómia ben alakult meg a VI. Szekció: Élelmiszeripari Gépek, és 2000-ben a VII. Szekció: Informatika. A CIGR általában öt, 1994-tõl négy évenként rendez világkongresszust, amelyen minden szekció üléseket tart. Eredetileg a CIGR-ben három hivatalos nyelv volt: a francia, az angol és a német. Ma hivatalos nyelv az angol, de minden tagországnak joga van e mellé saját nyelvét, vagy mást választani, ha a szervezõ vállalja a szinkron tolmácsolás költségeit. Magyarország 1967-ben csatlakozott a CIGR-hez, a szocialista országok közül másodikként. Ekkor a CIGR-nek 17 ország volt a tagja, ez a szám jelenleg több, mint óta az elnököt 2 évre választják, alelnök nincs, viszont munkáját segíti az elõzõ elnök, a Past-President, a következõ elnök, az Incoming President, és természetesen a fõtitkár. A fõtitkárság központjai: az alapítástól Párizs, között a belgiumi Merelbeke, közt a bonni egyetem. A fõtitkárság 2006 márciusában költözött át Japánba, a Tsukubai Egyetemre. Minden Technikai Szekciónak van egy 4 évre választott elnöke, alelnöke, titkára, és tíz tagja. Magyarország a CIGR-be való belépés után csakhamar igen nagy nemzetközi elismerést és tekintélyt vívott ki a kongresszusokon és konferenciákon való szereplésével, az azokra beküldött elõadások számával és színvonalával, a magyar mezõgazdaság és az azzal kapcsolatos technika színvonalának és eredményeinek megismertetésével. A magyar delegáció elõször 1969-ben, a németországi Baden-Badenben tartott CIGR kongresszuson vett részt. Az 1975-ben esedékes 7. konferenciát már Budapesten rendezték, mely egyúttal a 4. Országos Mezõgazdaság Villamosítási Konferencia is volt. Az angol, francia, német és a magyar hivatalos nyelvû elõadásokon mintegy 300-an vettek részt, köztük kb. 100 külföldi szakember. Érdekesség, hogy ebben az évben az energiatakarékosság keretében szeptember közepétõl szünetelt a város díszkivilágítása. A cikk szerzõje a fõvárosi tanács elnökét kereste meg azzal a kéréssel, hogy, mivel ez lesz hazánkban az elsõ villamos témájú nemzetközi tudományos konferencia, nagy benyomást keltene a külföldi résztvevõkben, ha hétfõn este a Technika Háza VII. emeletén tartandó fogadás alkalmával egy kivilágított, gyönyörû várost láthatnának a külföldi vendégek. Kérése eredményes volt, erre az estére kivilágították a várost! A magyar szereplés eredményességét mutatja, hogy a közti periódusban a CIGR 43 tagú nemzetközi vezetõségébõl öt magyar volt: Lehoczky professzor közt CIGR elnök, Sibalszky Zoltán közt IV. Szekció elnök, Jeszenszky Zoltán, Szalay György, Széles professzor szekció vezetõségi tagok. A MEE szervezésében, Budapesten került sor 1990-ben a 16., 2004-ben pedig a 26. IV. Szekció Konferenciájára. Emellett a MEE és a MAE (Magyar Agrártudományi Egyesület) közös szervezésében 1983-ban, 1988-ban, 1993-ban, 1996-ban és 2000-ben Budapesten bonyolódtak le A Megújuló Energiaforrások Racionális Alkalmazása a Mezõgazdaságban témájú nemzetközi konferenciák. Mivel a fejlett országokban a mezõgazdaság villamosítása már a 70-es évek kezdetére befejezõdött, elõtérbe került a villamos energia racionális és gazdaságos alkalmazása. A mezõgazdasági villamos energiafelhasználásnak a nyolcvanas években beköszöntött harmadik korszakában az energiatakarékosság, és környezetvédelmi szempontok kerültek elõtérbe, fontos szerepet kezdtek játszani a megújuló energiaforrások, és azok gazdaságos felhasználása. Ezért az 1984-ben, Budapesten tartott CIGR világkongresszuson a CIGR Közgyûlése a IV. Szekció nevét Villamosság és Egyéb Energiafajták a Mezõgazdaságban -ra változtatta. A kérdés a 80-as évek óta egyre inkább aktuálisabb, a konferenciák témáinak egyre nagyobb hányada foglalkozik a kérdéssel, ez tette aktuálissá a fent felsorolt öt, kizárólag megújuló energiaforrások alkalmazásával foglalkozó konferencia megszervezését is, amivel Magyarország jelentõs szerepet vállalt még akkor, amikor e téma még nem volt annyira általános, mint napjainkban. A 2006 szeptemberében Bonnban tartott CIGR Világkongresszus a Mezõgazdasági Technika Egy Jobb Világért jelmondatot kapta. A Kongresszust a FAO és a VDI, valamint az EurAgEng közremûködésével szervezték, az 58 országból érkezõ résztvevõk száma mintegy 800 volt. A IV. Szekció témáival foglalkozó ülések az energiahatékonysággal, a biomassza energiacélú felhasználásával, a biodízel és biohajtóanyagok, valamint a biogáz alkalmazásával foglalkoztak. Az elõadások alapján kijelenthetõ, hogy a jövõ a nagy biogáztelepeké. Ezek nyersanyagul nemcsak az állati trágyát, hanem sokkal nagyobb mértékben a környékrõl beszállított minden egyéb hulladékot felhasználnak a biogáz elõállítására, és az elõállított gáz energiájának nagyobb részét hõenergia, de szintén jelentõs részét villamos energia formájában hasznosítják. Ezen a téren Magyarország nem marad el a világtendenciáktól, hiszen negyedik éve mûködik Nyírbátorban a világ egyik legnagyobb biogáz-telepe, igen jó eredménnyel szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA

14 H Í R E K - P R O G R A M Az elmúlt két évben a CIGR elnöke a portugál Pereira professzor volt, amit január 1-jétõl a brazil Ireniza De Alenca professzor-asszony vett át. A IV. Szekció elnöke közt az indonéz Kamaruddin professzor volt, 2007-tõl elnöknek a japán Umeda professzort választották meg. A következõ, XVII. CIGR Világkongresszust 2010-ben tartják a kanadai Quebecben, de elõbb 2008-ban, Rio de Janeiróban rendeznek Konferenciát. A IV. Szekció 27. Konferenciája 2005-ben a törökországi Izmirben volt, a júniusában a lengyelországi Olsztynban lesz, míg a Szekció vezetõségi ülésén úgy döntött, hogy elfogadják a MEE meghívását, és a 30. Konferenciát megint Budapest rendezheti meg 2009 áprilisában. Dr. Sibalszky Zoltán a MEE tagja, a CIGR IV. Szekció tiszteletbeli elnöke FELHÍVÁS VII. SZIGETELÉSDIAGNOSZTIKAI KONFERENCIA Residence Hotel Siófok április Immár hetedik alkalommal rendezik meg a Szigetelésdiagnosztikai Konferenciát, amely az éves naptár egyetlen olyan eseménye, ahol kifejezetten e szakterület problémái és eredményei kerülnek terítékre, hogy a szigetelésdiagnosztikai szakemberek tapasztalataik cseréjével elõmozdítsák az asset management döntések elõkészítését. Az elhangzó elõadások a villamosenergia-rendszerek nagyfeszültségû berendezéseinek (transzformátorok, generátorok, távvezetékek, kábelek, kapcsolókészülékek, stb.) szigetelésdiagnosztikájának mélységeibe engednek betekintést, minden évben egy kicsit más területet hangsúlyozva. Mivel a hazai és nemzetközi gyakorlatban egyre népszerûbb a nagyobb berendezések helyszíni felújítása, nagykarbantartása, 2007-ben az ezekhez kapcsolódó diagnosztika feladatait, lehetõségeit, problémáit szeretnék a zászlóra tûzni. Ahogy eddig, most is várják a transzformátorok, generátorok, kábelek szigetelésének vizsgálatával, illetve az elosztóhálózatok megbízhatósága és a diagnosztika kapcsolatával foglalkozó elõadásokat, felhasználói, üzemeltetõi tapasztalatokat. Helyet kívánnak adni minden olyan elõadásnak, ami a témakörben érdekelt hallgatóság érdeklõdésére számot tarthat. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület vezetése az idei konferencia szervezésében is közremûködik. Elõadási szándékát a téma és a bemutató idõtartamának megjelölésével kérjük Kispál Istvánnal egyeztesse. (Tel: , ikispal@diagnostics.hu). Az idén is várják a diagnosztikai készülékgyártók, forgalmazók mûszerbemutatóit. A jelentkezési lap letölthetõ a honlapcímrõl. A MEE MEGÚJULÁSI PROGRAMJA A MEE HONLAPJÁN 12 Hallhattunk és olvashattunk is róla, de megtalálható a MEE internetes honlapján is: a MEE Megújulási Programja. A honlapcímre látogatva piros színnel jelölt külön link tûnhet rögtön a szemünkbe: Megújulás. Nemcsak az Egyesület mindennapi életében kap fontos, központi szerepet ezen téma, hanem a hozzá szorosan kapcsolódó internetes portálon is: napról napra folyamatosan bõvülõ információk segítenek tájékozódni a sokszor elhangzó kérdésre: Hogyan tovább?. A szabályzati háttér (jogszabályok és MEE Szabályzatok) megjelenítése mellett elnökségi-, valamint különbözõ bizottsági tagok ajánlásai, megfontolásra érdemes gondolatai is olvashatóak. A jelenlegi MEE vezetõk programja mellett a megújulás alapjául szolgáló küldetés is megtalálható a dokumentumok között. Amennyiben lehetõsége van, látogassa meg a honlapot és rajta keresztül a Megújulási Program legújabb tájékoztató anyagait! HZ ELEKTROTECHNIKA 100. évfolyam szám

15 E N E R G I A P O L I T I K A A VEZETÉKES ENERGIAELLÁTÁS FÕBB KÉRDÉSEI Vajda György, akadémikus, a MEE tiszteletbeli elnöke A Kormány én Szakértõi Bizottságot* hozott létre a vezetékes energiaellátás legfontosabb problémáinak bemutatására, és ezekkel kapcsolatban ajánlások kidolgozására a Kormány teendõire. A Bizottság december 5-én nyújtotta be jelentését a Kormánynak, a cikk ennek fõbb megállapításait ismerteti. Az utóbbi idõben a legtöbb társadalmi nyugtalanságot a gázellátás váltotta ki, különösen az ellátásbiztonság és az ár kérdései. Az olcsó földgáz arra késztette a településeket, hogy a lakosság kedvezõ energiaellátása érdekében minél gyorsabban csatlakozzanak a gázhálózathoz. Jelenleg az ország 3125 településébõl 2900-ban (93%) van vezetékes gázellátás. A lakosság pedig abban vált érdekeltté, hogy minél nagyobb mértékben támaszkodjon erre az olcsó és kényelmesen használható energiafajtára. Ma a háztartások fûtése majdnem teljes körûen földgázra alapul, legnagyobbrészt közvetlenül a vezetékes hálózatból ellátva, de számottevõ a közvetett kapcsolat is a távfûtésen keresztül. Ugyancsak jelentõs volt a földgáz térhódítása az iparban is, különösen a villamos energia- és a hõszolgáltatásban. Mindezek következtében a földgázszükséglet gyorsan nõtt, mára megközelíti az ország teljes energiafelhasználásának felét. Az EU-ban csak Hollandiában van ilyen nagy részarány, ahol viszont az európai szárazföld legnagyobb földgázvagyona található. A gyors növekedéssel a források bõvülése nem tartott lépést, mert az alacsonyra szorított gázárak mellett nem képzõdött elég fejlesztési forrás. Ezért elmaradtak régóta esedékes beruházások, a rendszer teljesítõképességének határára jutott. Hogy egy tartósan hideg télen elkerüljük a fogyasztói korlátozásokat, sürgõsen bõvíteni kell a felhasználás szezonális különbségét kiegyenlítõ kereskedelmi gáztárolókat, valamint járulékos forrásokat kell biztosítani (vagy az import betápláló vezeték kapacitásbõvítésével, vagy - ha reális és gazdaságos - a Makói árokból). A tárolási feladatot egyrészt a meglévõ tárolók kapacitásának bõvítésével, másrészt új tároló létesítésével kell megoldani, indokolt, hogy ebben a Kormány ösztönzõ szerepet vállaljon. Nem célszerû viszont elkülönített biztonsági (stratégiai) gáztároló létesítése, kedvezõbb megoldás lenne a kereskedelmi tárolókban levõ gáz egy részét biztonsági készletnek minõsíteni, amit csak a jogszabályokban meghatározott feltételek mellett lehet igénybe venni. Eltekintve attól, hogy egy évtizedekig szerepet nem játszó létesítmény beruházása gazdaságtalan (de alaposan megterheli a fogyasztók pénztárcáját), mûszaki alkalmazhatósága is kérdéses. Gyakori tapasztalat, hogy a hosszú üzemen kívül töltött idõ alatt olyan hatások alakulnak ki, melyek pont akkor akadályozzák az üzembe lépést, amikor arra szükség lenne. Az elmúlt harminc év alatt két ízben volt fennakadás a gázellátásban januárjában egy nagyon kemény, havas télen nálunk és a Szovjetunióban is lefagytak az armatúrák, de ilyen körülmények között a biztonsági tároló armatúrái sem jártak volna másképp; 2006 elején pedig az orosz-ukrán árvita okozott 1-2 napos kiesést. De az importvezeték hosszabb idejû kiesését sem tudná a biztonsági tároló ellensúlyozni, kitápláló vezetékének sokkal kisebb kapacitása következtében. Ebbõl a szempontból is hasznosabb lenne az országban többfelé elhelyezkedõ kereskedelmi tárolók igénybe vétele, mert azok egyidejûleg több vezetéken keresztül, területileg elszórtan tudnak szükség esetén gázt juttatni a rendszerbe. Mivel a biztonsági tároló létesítése már elindult, hasznos lenne annak rendeltetését és üzemeltetésének módját a fentieknek megfelelõen a szezonális tárolás irányába módosítani. Magyarország számára a gázimport legegyszerûbb és legolcsóbb módja az orosz gáz behozatala lesz a jövõben is. Ennek nagy - felhasználásunk 80%-át is meghaladó - aránya, valamint az importot terhelõ sokféle (politikai, gazdasági, mûszaki, földtani, idõjárási, biztonsági stb.) bizonytalanság szükségessé teszi alternatív ellátás lehetõségét. Ez azonban nem magyar elhatározáson múlik, mivel több ország együttmûködésétõl, és számos vállalat közös finanszírozásától függ. A nemzetközi fejlemények gondos elemzése alapján kell döntenünk, melyik konstrukció biztosítja számunkra a leggyorsabb és legmegbízhatóbb megoldást. Az utóbbi idõben a Nabucco vezetékrõl lehetett a legtöbbet hallani, ami Közép Ázsiából szállítana földgázt Oroszország elkerülésével. Ez valóban tökéletes alternatíva, hiszen a forrás is és az útvonal is eltérõ, csak a realitása kérdéses. A kétkedés oka, hogy a tervvel vagy egy évtizede sok-sok értekezlet foglalkozott, állami, vállalati, uniós és más fórumokon, de egy jottányit sem jutott elõre. Nemcsak a megvalósításhoz szükséges néhány milliárd dollár elõteremtése gond, bizonytalanok a peremfeltételek is. Jelenleg az érintett térségbõl (Türkmenisztán, Kazahsztán, Üzbegisztán) a földgázt a Gazprom szállítja az orosz hálózaton keresztül nyugatra, és erre hosszú idõre opciója van. Lehet-e ezen túlmenõen nagy gázforrásokat találni a térségben a Nabucco számára? Van nehézség az útvonallal is, amitõl azt várják, hogy sok évtizeden keresztül biztosítsa problémamentesen a szállítást. A térséggel szomszédos országok (Afganisztán, Irán, Irak, Csecsenfõld, Grúzia) közül melyiknél tételezhetõ fel, hogy helyi háborúk, belsõ konfliktusok, terrorakciók nem zavarják meg a csõvezeték üzemét. Feltehetõleg a Nabucco ellensúlyozására vetette fel Putyin, orosz elnök tavaly Budapesten a Déli vezeték lehetõségét, ami Ukrajna elkerülésével, Törökországon és a Balkánon keresztül vezetne hozzánk gázt. Ennek kiinduló szakasza a jelenleg Oroszországból a Fekete tenger alatt az anatóliai iparvidékre gázt szállító Kék folyam vezeték lenne. A Déli veze- * elnök: Vajda György, tagok: Bobula András, Borszékiné Cserháti Erika, Kovács Csaba, Magyari Dániel, Varró László, Vári Anna, Vissi Ferenc, Wiegand Gyõzõ szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA

16 E N E R G I A P O L I T I K A 14 ték csak az útvonal tekintetében jelent alternatívát, viszont elõnye a nagyobb realitás, és szerepünk a tranzitálásban nyugat felé. Ha megvalósul, érdekünk a rajtunk keresztül vezetõ nyomvonal (ellátásbiztonság, tranzitdíj), de konkurens érdekekkel is számolnunk kell. Legfõbb ideje volt kikerülni abból a csapdából, amibe a politika kergette az energetikát a földgáz fogyasztói árának voluntarista meghatározásával. Ezt nem csak azért kellett megváltoztatni, mert a költségvetés már nem bírta finanszírozni, és mert igazságtalanul a rá nem szorultakat is támogatta, hanem a torz árak miatt születõ rossz energiagazdálkodási döntések korrekciójára is. A leszorított gázár vezetett az egészségtelen energiaszerkezetre, oka volt a fejlesztések elmaradásának, a helyi hõforrások elhanyagolásának, a távhõszolgáltatás versenyképtelenségének, és más torzulásoknak, pl. sok háztartást orientált egy drága fûtési mód felé. Lehetett volna jobban elõkészíteni a kompenzációs rendszer felváltását szociális alapú támogatással, de elkerülni nem lehetett volna. A Bizottság lát lehetõséget a gáz importárának mérséklésére, ami némileg enyhítheti az áremelkedés körül kialakult feszültségeket. A villamos energiaellátás terén meghatározó körülmény, hogy jóformán valamennyi nagy erõmûvünk mûszaki és fizikai élettartamának határa felé tart. Ezért a következõ negyedszázadban mintegy 7-8 GW új kapacitásra lesz szükség, aminek háromnegyede a régiek pótlására szolgál. Ma még kevéssé látható, hogyan valósulhat ez meg, eléggé beruházásösztönzõ lesz-e a gazdasági és jogi környezet. Bíztató, hogy az utóbbi idõben megnyilvánultak erõmû-építési elképzelések, de a legtöbb földgázra alapul, így nem egy optimális primer energiastruktúra irányába mutatnak. Ha a Paksi Atomerõmû üzemidejét nem lehetne meghosszabbítani, az további 2 GW-tal növelné az erõmûépítés szükségletet, és alaperõmûrõl lévén szó 3 Mrd m 3 -rel kellene a földgázimportot is növelni, ami új vezeték nélkül nem menne. Szerencsére Paks a biztonság érdekében erõsen túl van méretezve, és fõberendezései lényegesen lassabban öregszenek a korábban feltételezettnél, így az üzemidõ 20 évvel meghosszabbítható, anélkül, hogy ez a biztonság rovására menne. Ennek sikere energiapolitikánk egyik kulcskérdése, mivel nemcsak Paks pótlása okozna gondot, hanem az atomerõmû hiánya rontaná az ország energetikai ellátásbiztonságát, lehetetlenítené a kiotói vállalás teljesítését, felhajtaná a fogyasztói villamos energiaárakat. Az atomerõmûnek azért van stabilizáló hatása, mert a reaktorba helyezett fûtõelemek 4 éven keresztül szolgáltatnak energiát, és könnyen tárolhatók az erõmûben további évekre friss fûtõelemek (a jogszabályok 2 évre elegendõt írnak elõ). Paks körülbelül annyi szén-dioxid kibocsátást takarít meg, amennyi többi hõerõmûvünk összesített emissziója. Mint a legolcsóbban termelõ erõmû, jelentõs hatása van az árakra. Az üzemidõ hosszabbításhoz értékes politikai és társadalmi hátteret jelent az országgyûlési határozat a szándék tudomásulvételérõl, de az nem helyettesíti a szükséges hatósági engedélyeket. Ezek elnyeréséhez még sok munka vár az erõmûre és a hatóságokra, amit kísérni fog egyes civil szervezetek oppozíciója és jogi intervenciói. Természetes, hogy felvetõdött egy új atomerõmû gondolata is, amivel kapcsolatban van ellenvélemény is. A Bizottság túlnyomó többsége szerint az atomenergiának távlatban is szerepe lesz a magyar energiapolitikában, de új erõmû célszerûségével és lehetõségével csak a következõ évtizedben kell foglalkozni. Ezt az is indokolja, hogy az atomerõmûvek új, harmadik generációja mostanában jelent meg a piacon, és figyelembe célszerû venni a tapasztalatokat a mi rendszerünkbe illeszthetõ típusú és egységteljesítményû létesítményekkel. A megújuló energiák hasznos szerepüket csak a kölcsönhatások figyelembe vételével, a meglévõ rendszerekbe illeszkedve tudják igazán jól betölteni. Például a szélerõmûvek intermittens és a szélsebességtõl függõ ingadozó teljesítményének ellensúlyozására szivattyús tározós vízerõmûre lenne szükség, ami nagyobb léptékû elterjedésüknek is feltétele. Vajon megnyerhetõk-e ennek a hazai zöldek? A fatüzelésû erõmûvek tartós szerepének feltétele tüzelõanyagukat biztosító energiaültetvények kialakítása, nehogy mûködésük ára erdõink pusztítása legyen. A megújuló (és kapcsolt) energiatermelés támogatásával átestünk a ló másik oldalára. A jogszabályok a termelt áram kötelezõ átvételéhez indokolatlanul magas árat szabtak meg, ami az atomerõmûben termelt villamos energia árának háromszorosa, a mátrai szénerõmûben termeltnek két és félszerese. A magas árnak nemcsak félreorientáló hatása van, hanem indokolatlanul növeli az áramfogyasztók terhét. Megjegyzendõ, hogy MVM számítások szerint az átvételi ár többszörösét is elérheti a rendszerszinten felmerülõ járulékos költség. A javaslat az, hogy támogatás csak a beruházás megtérülésének idõtartamára járjon, és azt csak a rendszerszintû kihatások figyelembe vételével pályázat alapján ítéljék meg. A júliusi piacnyitás elõkészületei mind a gáz, mind a villamos energia tekintetében késében vannak. A teljes piacnyitástól nem várható sem erõteljes verseny, sem az árak jelentõs csökkenése. Nagy vita alakult ki a hosszútávú áramátvételi szerzõdések (HTM) megszûntetésérõl, és annak következményérõl a nagykereskedelmi villamos energiaárakra. A különbözõ számítások homlokegyenest ellenkezõ eredményre vezettek a jövõbeli körülmények eltérõ megítélésétõl függõen. A józan ész azonban a jelenlegi szerzõdések felbontását sugallja, mert fenntartásuk nem piackonform, ennek pénzügyi kihatását átgondolt jogi és államigazgatási tevékenységgel minimalizálni lehet. A jelentés hangsúlyozza az energiatakarékosság fontosságát. Az az energiaellátáshoz kapcsolódó egyéb problémákat is enyhíti, csökkenti a környezetszennyezést, az importot, a fizetési mérleg terhelését, a társadalmi vitákat, az állampolgárok kiadásait stb. VAJDA GYÖRGY akadémikus, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tiszteletbeli elnöke vajda@haea.gov.hu ELEKTROTECHNIKA 100. évfolyam szám

17 E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T FEJEZETEK AZ ELEKTROTECHNIKA 1918 ÉS 1928 KÖZÖTTI IDÕSZAKÁBÓL A háború utáni idõszak mind az Egyesületre, mind az Elektrotechnikára nézve a fennmaradásért folytatott küzdelem idõszaka volt. Az elsõ világháború tragédiája, az ország trianoni békediktátum általi feldarabolása, területének és kétharmad lakosságának, termõföldjének, erdeinek, bányáinak, gyárainak, infrastruktúrájának, valamint villamosipara nagy részének elvesztése keserûséget, egyfajta megtorpanást idézett elõ a magyar mûszaki értelmiség körében. Zipernowsky a sötét útvesztõben némi reménysugarat lát az ország, s a gazdaság számára: Területileg 1/3-ra redukálva, természetes kincseink nagy részétõl megfosztva, a háború, a forradalom, a bolsevizmus, a román megszállás által kiszipolyozva, testileg-lelkileg megtörve, tekintünk a jövõ elé. mint malomkõ nehezedik reánk a temérdek adósság, a sok milliárdnyi fedezetlen bankjegy, kereskedelemi mérlegünk passzivitása.de szerencsére van ennek az országnak még olyan vagyona.amellyel talán sikerül a nagy romlást megállítani és gazdasági életünket újból feléleszteni. Az a tartalék. magasabb kultúránk, a munkaerõ, ami szellemi munkaképességünk, tudásunk. (A MEE XVIII. közgyûlése márc o.) Orleáns vasútvonal számára a gyár szerkezeti megoldását választotta. A nemzetközi pályázaton a vasúttársaság két darab lokomotívot a Ganz-féle Villamossági r.t.-nál rendelt meg. (Személyi és üzleti hírek. Villamos gyorsvonati lokomotívok a Páris-Orleáns vasút számára okt o.) Egy másik nemzetközi pályázat is a Ganz-gyár sikerét tükrözi: Patras városa a közelében lévõ vízierõk kihasználására egy hidroelektromos telep létesítését határozta el. a bizottság minden tekintetben a Ganz-féle villamossági Rt. terveit és ajánlatait találta a legmegfelelõbbnek. Kandó Kálmán a vasúti fõvonalak villamosítására kidolgozta az úgynevezett fázisváltós egyfázisú rendszert, mely lehetségessé teszi, hogy a villamos fõvasutak áramszolgáltatása az energia és világítási fogyasztókat ellátó központi telepekbõl és vezetékhálózatokból láttassék el. E rendszer alapján készítette a Ganz-féle Villamossági Rt. a Magyar Királyi Államvasutak villamos próbamozdonyát, valamint az osztrák szövetségi vasutak egy gyorsvonati és egy tehervonati mozdonyát. Személyi és üzleti hírek jan. 31. S az ország mûszaki értelmisége tette a dolgát. A lap hírek rovata sorra számol be új cégek létrejöttérõl: megalakult a Martin és Sigray Rt., mely vállalat elsõsorban hazai telepeink és villamosiparunk szükségletének kielégítésére, villamos mérõmûszerek gyártásával foglalkozik. Egy másik hír: az Agrolux Mezõgazdaságokat és Községeket Villamosító Rt. céggel új vállalat alakult, mely fõképp falusi vidékek villamosításával kíván foglalkozni. A Ganz-féle Villamossági Rt. mûszaki sikerét jelzi, hogy a francia vasúttársaság a Páris- Lapszemle és kisebb közlemények. Telepek szept. 30. Az általános gazdasági pangás hatását már 1924-ben is erõsen érezte az ország villamosipara:.az elmúlt évben több kisebb villamos gyár kénytelen volt üzemét teljesen beszüntetni, mások viszont termelésüket lényegesen redukálni kényszerültek. (A magyar villamos ipar az évben júl o.) 1925-ben sajnos a helyzet tovább romlott: Amíg ugyanis villamos gyáraink Trianon elõtt termelésünk kb. 80%-át a vámhatárokon belül helyezhették, addig ma túlnyomórészt kivitelre szorulnak. Az export azonban a mai vámviszonyok között csak súlyos áldozatok révén érhetõ el. (Fischer Géza: A külkereskedelmi tárgyalások és a magyar villamos ipar ápr o.) A gazdasági bajok egyik fõ okát a külkereskedelmi kérdések rendezetlenségében látták: normális külkereskedelmi kapcsolatok sürgõs megteremtése nélkül villamosiparunk a pusztulás veszélyének van kitéve. (A magyar villamos ipar az 1924 évben jún o.) Ezért a hazai ipar védelme érdekében a belügyminiszter rendeletet bocsátott ki, mely szerint csupán olyan iparcikkeket szabad külföldrõl behozni, amelyeket az országban nem gyártanak. (A hazai ipar védelme júl o.) A tárgyalt idõszak kezdetén a folyóirat fenntartásában fõként gazdasági okok miatt nehézségek jelentkeztek, melyek a lap terjedelmében is tükrözõdtek. Bodnár Ignác, az Elektrotechnika kiadója az Egyesülethez beadványt intézett, melyben közli, hogy az elõállítási költségei emelkedtek, s egyben kéri az Egyesületet, hogy saját részrõl is hozzon áldozatot és vállalja a passzívum felét. Így ezért: az Elnökség fel fogja kérni azon vállalatokat, melyek a háború beálltával hirdetéseiket beszüntették, hogy az Egyesület hivatalos lapjában újra hirdessenek. (Egyesületi hírek, márc o.) Végül az Egyesület kénytelen volt a lapkiadást saját kezelésébe venni: a Magyar Elektrotechnikai Egyesület hivatalos lapjának szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA

18 E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T 16 kiadását saját kockázatában vállalja, továbbá megbízza az elnökséget, hogy öttagú lapkiadó bizottságot kérjen fel, valamint kb koronás garancia alap létesítésére vonatkozólag intézkedjék Egyesületi hírek nov. 15. Habár a lap kiadása az Egyesület kezébe került a vállalatok támogatására továbbra is számítottak: ha más boldogabb országokban egyes nagy cégek maguk is képesek arra, hogy magas nívón álló elektrotechnikai szaklapokat önállóan kiadjanak, annyi erõ a mi sokkal szegényebb országunkban is kell hogy legyen, hogy az összes elektromos cégek összefogva legalább együttesen tarthassák fenn egyetlen elektrotechnikai szaklapunkat. (A MEE XVIII. közgyûlése. Szél Lajos igazgató jelentése márc o.) Azonban a lap fenntartásának nehézségei nem csak tisztán anyagi okokból származtak. Annak szellemi részének összeállítása is akadályokba ütközött. Dr. Liska József véleménye szerint: a lapot csak a cikkírók megfelelõ dotálása esetén lehet fenntartani. (Egyesületi hírek márc o.) A cikkírók honoráriumára ugyanis jóval kevesebb jutott, mint a háború elõtt. Ilyen körülmények között érthetõ, hogy a lap szerkesztése, szakmai színvonalának fenntartása milyen nehézségeket rótt a szerkesztõkre. Verebély László a lap hirdetési részében nagy sajnálattal nélkülözi azt a gondosságot: mely a szellemi résznek úgy tartalmára, mint magyarosságára oly elismerésre méltó módon ügyel. Javasolja, hogy a lapban csak magyar és oly hirdetések közöltessenek, melyeknek szövegét a szerkesztõség elõzetesen átnézte. (Egyesületi hírek febr o.) A tárgyalt idõszak nehézségei ellenére igaz, hogy kevés számú, de szakmailag fõként a Mérnöki Szakosztály nívós és tartalmas elõadásai által - minõségi cikkek jelentek meg. Emlékezetes Verebély László Fõvasutak villamosításának fejlõdése külföldön címû Zipernowsky-díjas tanulmánya, mely négy évfolyamon keresztül, összesen 20 folytatásos részben jelent meg. Még egy rövid véleményt is olvashatunk Verebélytõl a MÁV Budapest Ny. Pu. - Dunakeszi-Alag közötti próbaüzemérõl: A Kandó-rendszerû próbamozdony nem valamely meghatározott vontatási szolgálat, hanem általánosságban, egy nagy teljesítõképességû személy és tehervonati kísérleti gép kívánalmainak megfelelõen készült.a mozdony elsõ útját október hó 31-én tette meg és azóta számos próbajáratot végzett (Verebély László: A m.k. államvasutak villamos próbaüzeme nov o.) Az Egyesület a Magyar Elektromos Mûvek Országos Szövetségével szerzõdést kötött, melynek értelmében az Elektrotechnika ezentúl a Magyar Elektromos Mûvek Országos Szövetségének is hivatalos lapja lesz. (Egyesületi hírek máj o.) A lap hasábjain keresztül többen hangoztatták a villamosenergia törvény fontosságát, s sürgették annak törvényi megalkotását: A nagytõke ma még tartózkodik jelentékenyebb villamos energiatermelõ központok és elosztó hálózatok létesítésétõl, mert a vezetékjog még nincs a közérdekû áramelosztó hálózatok céljaira biztosítva, illetõleg szabályozva. E kérdés rendezése az elektromosságügyi törvény keretében remélhetõleg belátható idõn belül megtörténik. (Magyarország villamos világítási és erõátviteli hálózatainak fejlõdése az 1923 évben márc o.) Wilczek Ernõ fõszerkesztõ kritika tárgyává tette, hogy a nagyarányú céltudatos villamosítás még mindig nem indult meg. Ennek egyik fõ okát a vonatkozó jogviszonyok rendezetlenségében látja. E jogviszonyok szabályozását a villamosságügyi törvénytervezet tartalmazza, mely még mindig nem került a nemzetgyûlés elé (Egyesületi hírek máj o.) Sajnos a tervezet még évekig csak terv maradt: elsõrendû fontosságú követelmény a villamos törvénytervezetnek a nemzetgyûlés által való letárgyalása, hogy az mielõbb törvénnyé válhasson és jótékony hatását nemcsak az elektrotechnikai iparnak, hanem országunk egész közgazdaságának juttassa (A MEE XXII. rendes közgyûlése május 7-én. Zipernowsky Károly elnök szavai aug o.) A tárgyalt idõszak elején megkezdõdött az általános ipari szabványosítás. A szakma számára egyre nyilvánvalóbb lett, hogy elõször egységes áramrendszerre és meghatározott feszültségek alkalmazására kell áttérni. Ezért a kereskedelmi miniszter felkérte az Egyesületet, hogy sürgõsen készítse el az idevágó szabványokat. Az alkalmazott feszültségek és frekvenciák terén uralkodó nagy rendszertelenséget Dr. Liska József, január 23-án tartott Elektromos telepek áramrendszerének és feszültségének normalizálása címû elõadásában ismertette. Elõadását élénk vita követte, melynek tapasztalatai alapján dolgozta ki végleges, a feszültségek szabványosítására vonatkozó tanulmányát. Ezt követõen a tárgyalt idõszakban további szabványtervezetek (vörösrézszabvány, szigetelt vezetékek szabványa, stb.) készültek el, melyeket a lap hasábjain is közöltek. Az 1921 áprilisában megalakult Magyar Ipari Szabványosító Bizottság az Egyesület Szabványbizottságával megállapodást kötött, melynek értelmében:.szabványbizottságunk tovább folytatja autonum mûködését, közzéteszi szabványait és beküldi azokat (Dr. Szilas Oszkár fõtitkár jelentése júl o.) A Magyar Ipari Szabványosító Bizottság Ipari Szabványosítás címmel egy havonta megjelenõ folyóiratot adott ki, mely mint a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye és az Elektrotechnika melléklete jelent meg. Egyre nagyobb olvasói igény jelentkezett a gyengeáram tárgyalásának témakörébõl. Ezt az Egyesület elnöke is kifejezte: Mindenekelõtt nagyon szívesen látnám, ha.akadnának elõadók kik a gyengeáramú technika vívmányairól, a drótnélküli telegráfia, telefónia és rokonszakmákban való ujításokról tájékoztatnának. (A MEE XVIII. közgyûlése márc o.) Késõbb a távíró-tisztek jelezték igényüket az Egyesületbe való belépésükre. Ezt a választmány örömmel vette tudomásul,.azzal az elhatározással, hogy ezzel kapcsolatban az Egyesület régóta tervezett gyengeáramú szak- ELEKTROTECHNIKA 100. évfolyam szám

19 E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T - H Í R E K osztályának felállítását is szorgalmazni fogja. (Egyesületi hírek ápr o.) A Rádió Szakosztály végül március 4-én tartotta meg alakuló ülését. Ezzel egyidejûleg, a rádiótechnikai kérdések alaposabb és kimerítõbb tárgyalása céljából külön rádiótechnikai rovatot indított el a lap. Az elsõ hírek egyike volt, hogy: a kereskedelemügyi m. kir. Miniszter Úr engedélyt adott Egyesületünknek egy rádió vevõantenna építésére. javasolták, hogy készüljön el egy a nagyközönség, különösen a gyermekek számára szolgáló röpirat, melyben azokat a villamos vezetékekkel szemben való viselkedésre oktatják ki. (Választmányi ülés dec o.) 1927-ben nyitotta meg a Magyar Elektromos Mûvek Országos Szövetsége a m.kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet épületében felszerelt Világítástechnikai Állomást. A megnyitáson részt vettek a hatóságok, szakegyesületek, valamint a villamos cégek meghívott képviselõi. Az egyesület szintén képviseltette magát a világítástechnikai állomás megnyitásán és elismeréssel adózott a társegyesület fáradságos és nagyértékû mûködésének. Rádió vevõállomás a Magyar Elektrotechnikai Egyesületben A tárgyalt idõszak elejére elkészült a bécsi technikai múzeum, ahol a kiállítási anyag összeállításában nagy hangsúlyt helyeztek az elektrotechnikára is. A mi Ganz-gyárunk régi, történelmi becsû dynamogépeit és transzformátorjait is itt találhatjuk. (Mérei Emil: Technikai Muzeum aug o.) Ezzel egyidõben többen sürgették egy intenzív kampány elindítását a villamosság népszerûsítésére. A villamosság terjesztése és népszerûsítése érdekében szükséges lenne, hogy villamos iparunk fokozottabb figyelmet fordítson az akvizícióra és az ehhez szükséges propagandára. A szerzõ kiemeli, hogy a Székesfõvárosi Elektromos Mûveknek, mint az ország legnagyobb áramtermelõjének kellene létrehoznia egy népszerûsítõ propaganda szervezetet. Egyesült erõvel tudjuk elérni, hogy villamos iparunk a remélhetõleg mielõbb visszatérõ békés gazdasági életünkben az õt megilletõ elõkelõ helyet elfoglalhassa. (Bakk Sándor: A villamosság népszerûsítése aug o.) Az Egyesület Balesetbizottsága egy szabályzatot terjesztett fel a m. kir. kereskedelmi miniszterhez azzal a kéréssel, hogy annak kifüggesztését minden veszélyes helyen kötelezõvé tegye. A bizottság a baleset következményeinek elhárítására vonatkozó utasítás kiadásától számos esetben sikeres mentést remél. (Választmányi ülés júl o.) Továbbá Petró István: A világítástechnikai állomás megnyitása nov. 15. Zipernowsky Károly elnök örömét fejezi ki, hogy.a gazdasági viszonyok fokozatos javulásával a magyar villamosítás is eljutott a megvalósítás állapotába. az ország villamosítása tényleg megindult, a helyközi telepek fejlesztése kapcsán megkezdõdött a kisebb községek, sõt a falvak villamosítása is. A villamosítás nemcsak ipari, illetve gazdasági elõnyöket hoz majd hazánknak, hanem hatalmas kultúrtényezõt is képez, amellyel népünket legelõnyösebben tudjuk a mûveltebb külföld népeinek kultúrszínvonalára emelni. (A Magyar Elektrotechnikai Egyesület XXIV. Rendes közgyûlése május 19-én nov o.) Dr. Antal Ildikó A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TÁMOGATÁSA Egy Brüsszelben nyilvánosságra hozott átfogó közvéleménykutatásból kiderült: az Európai Unió valamennyi tagországban magas az alternatív energiaforrások támogatottsága. A nap-, a szél- és a vízenergia használatát uniós átlagban 65-80%- ban ösztönözné a lakosság. Magyarországon ez az arány 83, 78, illetve 43%. A biomassza energiaforrásként való hasznosításával az unióban 55%, Magyarországon 61% ért egyet. Ezzel szemben csupán a lakosság 20%-a támogatja, hogy országában nukleáris energiaforrásokat használjanak fel, Magyarországon ugyanakkor az átlagnál magasabb, 34 százalékos az atomenergia elfogadottsága. A magyaroknál nagyobb mértékben csak a svédek (41%), a szlovákok és a litvánok (37-37%) támogatják az atomenergiát, ugyanakkor Máltán, Cipruson, Görögországban és Ausztriában 10 százaléknál kisebb az egyetértõk aránya - olvasható az Eurobarométer nevû közvélemény-kutatásban, amely ezúttal energetikai témákkal foglalkozott. A magyarok 54%-a látja úgy, hogy a nemzeti energiapolitika legfontosabb eleme a fogyasztói árak alacsonyan tartása kell legyen. A tagországok legtöbbjének közvéleménye hasonlóan vélekedik, ám öt tagállamban az ellátás folyamatossága, háromban pedig a környezet védelme került a képzeletbeli dobogó csúcsára. A környezetszennyezõbb olaj és szén használatát ugyanakkor uniós szinten és Magyarországon is a lakosság egynegyede fogadja el. Horváth Zoltán Forrás: szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA

20 V I L Á G Í T Á S T E C H N I K A A VILÁGÍTÁSTECHNIKÁBAN HASZNÁLT ÚJ ALUMÍNIUM LEMEZEK ALKALMAZÁSÁNAK EGYÉB ÉPÍTÉSZETI ÉS FÉNYTECHNIKAI FELHASZNÁLÁSI LEHETÕSÉGEI A MEE VTT havi szemináriumi sorozatában október 18-án a Világítás Házában több elõadást magában foglaló továbbképzés volt a világítástechnikában alkalmazott alumíniumokról. Jelen cikk Detlef Düe úr ott elhangzott elõadásának szerkesztett változata ALUMÍNIUM A TETÕKIALAKÍTÁSBAN Az alumínium ideális reflexiós tulajdonságai jóvoltából alapvetõ anyagféleség a világítástechnikában, azonban az építészetben - tetõkialakításban - csak bizonyos területeken alkalmazzák. Részben tervezõi megfontolás lehet az alumínium tetõ alkalmazása, más esetekben a fényirányító tulajdonság miatt például a természetes fényvezetõkben kerül sor használatára MINÕSÉG ÉS SZÍN Egy alumínium és egy acéllemez tetõ közötti különbség egyfelõl a kisebb súly, másfelõl a lényegesen jobb formálhatóságú felületben rejlik. Az alumínium és acéllemez rendszerek lakkozott felületének reflexiós és öregedési tulajdonságai lényegesen rosszabbak, mint a lakkfelület reflexiós és öregedési tulajdonságai. Ezzel szemben áll rendelkezésünkre az eloxált alumíniumfelület, a lakkozott felület öregedését felülmúló ellenálló képességével és a legkülönfélébb felületkialakítással, beleértve a színkialakítást is. A színpigmentek beágyazásával az eloxált alumíniumfelületbe az eloxálás folyamatában egyenletesen kemény, de rugalmas és UV-ellenálló stabil felület keletkezik, ami nem pattogzik le, és nem hólyagosodik. Ha alumínium tetõzet mellett dönt a tervezõ, tudnia kell, hogy mely tényezõkre kell ügyelnie a megcélzott minõséget biztosítása érdekében. A nyers alumíniumot látható tetõ esetében éppoly kevéssé célszerû alkalmazni, mint a világítástechnikában. A nyers alumíniumon képzõdõ oxidréteg nemcsak a megjelenést érinti, hanem mechanikailag és kémiailag is igen sérülékeny réteget alkot. Az eloxált, illetve anódosan oxidált alumíniumfelületek a kb nm vastagságú és rendkívül kemény oxidréteggel garantálják a mechanikai, kémiai és UVállékonysági stabilitást. (1. ábra) 1. ábra: Különféle minõségû alumíniumok A színállandóságot az eloxálási folyamat keretében oly módon érik el, hogy a színpigment-színecskéket az eloxálási pórusokba tömítésük 2. ábra: Színes, két lépcsõs eloxálási folyamat elõtt juttatják be. A tömörítés után a hermetikusan lezárt pórusokban a külsõ behatások ellen így optimálisan védettekké válnak. (2. ábra) Az elõbbi feltételek betartása mellett a legkülönfélébb minõségû alumíniumok készülnek. Így manapság széles választékban állnak rendelkezésre fényes és matt felületek, amiket az optikai, illetve akusztikai követelményeknek megfelelõen perforálva vagy húzott fémként dolgoznak fel. A kiváló minõség biztosítására a tetõket lehetõleg egy Sarzsiból származó alapanyagból kell megépíteni. Valamely alumíniumtetõzet egyedi kialakítása a lehetséges reflexiós tulajdonságok miatt igen sokféle lehet. Így egy korszerû süllyesztett lámpatest, melynek reflektora energiahatékonysági szempontok miatt nagy értékû alumíniumból készítendõ, harmonikusan illeszkedhet a mennyezet megjelenéséhez TERVEZÕI PÉLDÁK 3. ábra: Frankfurti repülõtér ld Valika Megdöbbentõ kialakítások és kombinációk is lehetségesek, mint azt a Frankfurt a. M. repülõterének példája mutatja. Megfelelõen sötét háttérrel a tetõzet magas fényû konstrukciója nemesen sötét megjelenésû, és mégis képes minimális veszteséggel a fényt visszaverni. (3. és 4. ábra) A 4. ábra ugyancsak a Frankfurt repülõtéren megvalósult megoldás, ahol a tetõzet speciálisan erre a célra kifejlesztett fényirányító elemekbõl áll, amik a 4. ábra: A fényirányító elemek ugyanitt fényvetõkkel kombinálva hatásos koncepcióba illeszkednek. A helyiség rendeltetésétõl és a kívánt hatástól függõen a tetõzet ELEKTROTECHNIKA 100. évfolyam szám

21 V I L Á G Í T Á S T E C H N I K A 5. ábra: Fényes aranyozott mennyezet magas fényû aranyból különleges atmoszférát teremthet (5. ábra). 2. ALUMÍNIUMTETÕZET A TERMÉSZETES FÉNY IRÁNYÍTÁSÁRA Ebben az esetben a tetõzetet fénytechnikailag megjelenõ, fényvezetõ tényezõként használják. Ez a mai növekvõ energiaárak idején figyelmet érdemel. A természetes világítórendszerek egyike a kívül vagy belül elhelyezkedõ lamella rendszerek és ablak közeli fényirányító mennyezet kombinációja. Ez a lámpatest-ipar technikájával pontosan a mennyezeten kialakított reflektoregységekkel, vagy észrevehetetlen módon az ilyen fényvezetésre kialakított, strukturált alumínium mennyezettel történhet. Így megmarad a tetõzet sík kialakítása, és a 60 o -os eltérítés ennek ellenére megvalósítható. (ld. 5. ábrát) A 6. és 7. ábra zavaró napfény illetve természetes fény megfelelõ irányítására, korlátozására mutat példát. A 8. ábra pedig egy megvalósult elõbbi elven mûködõ tetõ konstrukciót mutat be. A fényirányító elemei MIRO 5 és MIRO 7 anyagokból készültek. 8. ábra: Tetõ konstrukció része Ezek felelõsek a természetes és a mesterséges fény becsatolásáért, a káprázás-mentesítésért, aminek során különös figyelmet kell a hõ bevitel minimalizálására is fordítani. 3. FÉNYVEZETÕ CSATORNÁK, KÜLÖNLEGES KIEGÉSZÍTÉSKÉNT Ahhoz, hogy az alumínium alkalmazására a tetõzet terén távlatosabban is kitekinthessünk, végül megemlítjük a fényvezetõ csatornák példáját. 6. ábra Ezek a napfényhez szokott országokban már jócskán elterjedtek arra, hogy a mennyezetre, illetve jobban mondva azon át a fényt bevezessék. Különösen jól alkalmazhatók lapos tetõknél, ahol a tetõn lévõ fénybecsatolásra szolgáló elem távolsága a fénykicsatoló lefedésbõl nem túl nagy. A hosszúságtól függetlenül az ilyen rendszerekben keletkezõ többszörös reflexiók esetén a maximális hatásfok elérése céljából a szolgáltatók egyre szívesebben alkalmazzák a lámpatestgyártásból ismert MIRO-SILVER alumíniumot. Ennek teljes fényreflexiója 98% (9. ábra). 7. ábra Magyarázat a 6. és 7. ábrához: 6. ábra - Zavaró napfény Az égbolt fénysûrûsége erõsen kápráztat A káprázásvédelem a fényt kifelé tereli Mesterséges világítás szükséges a megfelelõ megvilágításhoz 7. ábra - Természetes fény irányítás A természetes fényt egy terelõrendszer segítségével (természetes fény redõny) a mennyezetre irányítják A fényterelõ mennyezet (Alanod Skybright) káprázásmentesen irányítja a fényt a munkahelyre Az ablak káprázásvédett Járulékos világítás nem szükséges 9. ábra: A fényvezetõ csõ elve Elõbbiek alapján a tartósan stabil nagy értékû rétegekkel ellátott alumínium alapanyag a modern épületek tervezésénél és megvalósításánál elsõrendûen fontos anyaggá válhat. A fordítás Poppe Kornélné munkája Kérjük kedves tagjainkat, hogy személyi jövedelemadójuk 1%-ával támogassák a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet! Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adószám: szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA