I. fejezet. Általános rendelkezések. 1. A rendelet célja

Átírás

1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (Egységes szerkezetben a 15/2011. (VI. 27.), a 31/2011. (XII. 19.), 14/2012. (IV. 2.), 33/2012. (X. 29.) önk. rendelettel) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 18. (1) bekezdés b) pontjában, a 18. (2) bekezdésében, a 21. -ában, 29. -ában, a 131. (1) bekezdésében, valamint a 162. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. I. fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet célja 1. A rendelet célja, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) rendelkezéseivel összhangban a helyi sajátosságokat figyelembe véve megállapítsa azt a feltételrendszert és azokat az eljárási szabályokat, amelyekkel Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. 2. (1) A rendelet hatálya kiterjed 2. A rendelet hatálya a) Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárságú, valamint ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, oltalmazottként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire; b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik; c) 1 az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó gyermekeire. 1 Módosította a 33/2012. (x. 29.) önk. rendelet 1. -a

2 2 (2) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott személyeken túl kiterjed azon gyermekekre és szüleikre, akik az ellátás igénylésének időpontjában Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén tartózkodnak, és az intézkedés elmaradása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. 3. A rendeletben meghatározott hatáskörök gyakorlója, egyéb eljárási rendelkezések 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) az e rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos hatásköreinek gyakorlását Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesterére átruházza. 4. Az e rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására irányuló kérelmet Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál (a továbbiakban: Hivatal) lehet előterjeszteni E rendelet alkalmazásában: 4. Értelmező rendelkezések 1. család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége; 2. családi pótlék: a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény 5. -ának a) pontja szerinti nevelési ellátás és iskoláztatási támogatás; 3. egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa; 4. egyéni vállalkozó: a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki aa) az ingatlan-bérbeadási, ab) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshelyüzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshelyszolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemre, vagy az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében; b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja); c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja); 2 Módosította a 33/2012. (X. 29.) önk. rendelet 2. -a

3 3 d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); f) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében; 5. fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be; 6. fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt: a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosító fogyatékosságban szenvedő gyermek, fiatal felnőtt; a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások, valamint a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény pontjában foglaltaknak megfelelő gyermek, fiatal felnőtt; 7. gyermek: a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 12. -a szerinti kiskorú, továbbá a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében a nappali oktatás munkarendje szerint középfokú tanulmányokat folytató és 23. életévét még be nem töltött fiatal felnőtt, valamint a felsőfokú tanulmányokat az első évfolyamon, a nappali oktatás munkarendje szerint folytató fiatal felnőtt; 8. jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó megszerzett vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, b) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Nem minősül jövedelemnek: a) a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. -a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. -ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, c) az anyasági támogatás, d) a szépkorúak jubileumi juttatása, e) a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, f) a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, g) annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak, illetőleg az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg, h) a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, i) az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás. j) a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel

4 4 9. Elismert költség: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40 %-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40 %-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85 %-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94 %-ának megfelelő összeggel. 10. Befizetési kötelezettség: a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. 11. keresőtevékenység: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás; 12. környezettanulmány: a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény szerinti helyszíni szemle; 13. vagyon: hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog. 14. vagyoni értékhatár: az a vagyon, amelynek: a) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy b) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; 15. várandós anya válsághelyzete: olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését. II. fejezet Pénzbeli és természetbeni ellátások 5. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 6. (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg azon gyermeket gondozó család részére, amely család létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Rendkívüli élethelyzet: a) a gyermek betegsége, b) ha közüzemi díjhátralék miatt a szolgáltatást a szolgáltató meg kívánja szüntetni,

5 5 c) a család átmeneti otthonban történő elhelyezése, d) várandós anya válsághelyzete, e) a szülők keresőtevékenységének megszűnése, f) a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, g) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, h) egyéb, az a)-g) pontban nem meghatározott olyan, a család létfenntartását bizonyíthatóan veszélyeztető élethelyzet, amely a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapíthatósága szempontjából különös méltánylást igényel. 7. (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nettó összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át, egyedülálló szülő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135 %-át nem haladja meg. (2) 3 Az (1) bekezdésben foglaltakon túl rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg akkor is, ha a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő szülő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át nem haladja meg. 8. Nem állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyoni értékhatár külön-külön vagy együttesen meghaladja az e rendeletben meghatározott értéket. 9. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal vehető igénybe, összege nem lehet több alkalmanként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-ánál, különösen indokolt esetben 100 %-ánál. 6. Tanévkezdési támogatás Tanévkezdési támogatásban részesülhetnek azok az alapfokú vagy középfokú oktatásban részt vevő gyermekek, illetve felsőfokú tanulmányokat nappali tagozaton, első évfolyamon folytató fiatal felnőttek, akiknek családja a tanévkezdéssel járó költségeket szociális helyzete miatt segítség nélkül nem képes fedezni. 11. (1) Tanévkezdési támogatás akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nettó összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedülálló szülő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át nem haladja meg. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl tanévkezdési támogatás állapítható meg akkor is, ha a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi 3 Módosította a 33/2012. (X. 29.) önk. rendelet 3. -a 4 Módosította a 33/2012. (X. 29.) önk. rendelet 4. -a

6 6 nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő szülő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135 %-át nem haladja meg. (3) A tanévkezdési támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gyermek békéscsabai lakóhellyel rendelkezzen. 12. Nem állapítható meg tanévkezdési támogatás, ha a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyoni értékhatár külön-külön vagy együttesen meghaladja az e rendeletben meghatározott értéket. 13. (1) A tanévkezdési támogatás egy naptári évben egy alkalommal vehető igénybe, összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 40 %-a. (2) Nem részesülhet tanévkezdési támogatásban az a gyermek, akinek iskoláztatási támogatása folyósításának szüneteltetését a Magyar Államkincstár jogerős határozattal elrendelte. 7. Felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj Felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíjban részesülhetnek azok a fiatal felnőttek, akik a képzésre vonatkozó keretidőn belül, teljes idejű nappali tagozatos alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, mesterfokozatot és szakképzettséget eredményező mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben folytatják tanulmányaikat, és az ezzel kapcsolatos költségeket szociális helyzetük miatt segítség nélkül nem képesek fedezni. 15. (1) Felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át, egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át nem haladja meg. (2) A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj igénybevételének feltétele, hogy a kérelmező legalább 3 éve békéscsabai lakóhellyel rendelkezzen. 16. Nem állapítható meg felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj, ha a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke külön-külön vagy együttesen meghaladja az e rendeletben meghatározott értéket. 17. (1) A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj havi összege a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-a, legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a. 5 Módosította a 33/2012. (X. 29.) önk. rendelet 5. -a

7 7 (2) A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj a felsőfokú tanulmányok folytatása során évente két alkalommal, a tanév első, illetve második félévére állapítható meg a kérelem benyújtásának napjától az adott tanulmányi félév utolsó napjáig terjedő időszakra. (3) Amennyiben felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj iránti kérelmet benyújtó fiatal felnőtt az adott félévben tanulmányi ösztöndíjban részesül, úgy a szociális ösztöndíj havi összege az (1) bekezdés alapján meghatározott összeg 50 %-a. A tanulmányi ösztöndíj folyósítására vonatkozó igazolást a kérelmet benyújtó köteles a kérelemhez csatolni. III. fejezet 8. Pénzbeli és természetbeni ellátások eljárási szabályai 18. (1) A 7. -ban, a 11. (1)-(2) bekezdésében és a 15. (1) bekezdésében meghatározott összeg számításánál a család tagjaként kell figyelembe venni a) a házastársat, az élettársat, b) a húsz évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermeket, fiatal felnőttet, c) a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermeket, fiatal felnőttet d) a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermeket, fiatal felnőttet, e) korhatárra való tekintet nélkül a fogyatékos gyermeket, fiatal felnőttet, f) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülőt, illetve a szülő házastársát vagy élettársát, g) Az a)-f) pontokba nem tartozó, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvény alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont. (2) A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki a) átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, b) 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül. (3) A családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni. (4) A 8. -ban, a 12. -ban és a 16. -ban meghatározott vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott személyek vagyonára is. 19. (1) Az e rendeletben meghatározott támogatások megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell, a) a megfelelő jövedelemre vonatkozó igazolásokkal együtt, aa) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igénylése esetén az 1. melléklet szerinti kérelem adatlapot,

8 8 ab 6 ) tanévkezdési támogatás igénylése esetén a 2. melléklet szerinti kérelem adatlapot, ac) 7 felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj igénylése esetén a 3. melléklet szerinti kérelem adatlapot; b) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntést vagy a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 18. (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet; c) egyedülálló kérelmező esetén az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot; d) 8 tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt esetén a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt egészségi állapotára vonatkozó igazolást; e) a 18. (1) bekezdés c)-d) pontjában szabályozott esetben az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról. (2) a) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránti kérelemhez a 6. (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, csatolni kell a közüzemi díjhátralékra vonatkozó szolgáltatói felhívást. b) 9 A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló hallgatói jogviszonyról. (3) Amennyiben a kérelmező tartósan álláskereső, a kérelemhez csatolni kell az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködés igazolását. 20. A 19. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott igazolás különösen: a) a családi pótlék folyósítását igazoló hatósági bizonyítvány, b) a gyermektartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélet, ennek hiányában a szülők nyilatkozata a gyermektartásdíjra vonatkozóan, c) keresőtevékenységet folytató kérelmező vagy a 18. (1) bekezdésében meghatározott keresőtevékenységet folytató személy esetében jövedelemigazolás, d) egyéni vállalkozó kérelmező esetén az adóhatóság által kiadott igazolás. 21. (1) A jogosultság megállapításakor a) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve egyéni vállalkozó kérelmező vagy a 18. (1) bekezdésében meghatározott személy esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. 6 Módosította a 33/2012. (X. 29.) önk. rendelet 6. -a 7 Módosította a 33/2012. (X. 29.) önk. rendelet 6. -a 8 Módosította a 33/2012. (X. 29.) önk. rendelet 6. -a 9 Módosította a 33/2012. (X. 29.) önk. rendelet 6. -a

9 9 (2) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. (3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt, c) a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatás) származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét. (4) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták. 22. A kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódiságát az eljáró hatóság környezettanulmány készítésével vizsgálhatja. 23. (1) Az e rendeletben meghatározott pénzbeli és természetben nyújtott támogatások megállapításáról, kifizetésének módjáról, összegének és formájának megváltoztatásáról, továbbá a támogatás megszüntetéséről az eljáró hatóság határozatban rendelkezik. A határozatban fel kell hívni a kérelmezőt, hogy az ellátásra való jogosultságot érintő lényeges körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az eljáró szervet. (2) Azt a kérelmezőt, aki elmulasztja az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét, a jogtalanul felvett támogatás visszatérítésére kell kötelezni. (3) Az a kérelmező, aki a jogosulatlanul felvett támogatásra vonatkozó megtérítési kötelezettségét nem teljesíti, a visszafizetési kötelezettség fennállásáig nem részesülhet az e rendeletben szabályozott szociális ellátások egyikében sem. 23/A. 10 Az a kérelmező, aki a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására irányuló kérelmet a 6. (2) bekezdés b) pontjára hivatkozással nyújtja be, a támogatás összegének kézhezvételétől számított 8 napon belül a közüzemi számla befizetését igazoló csekk feladóvevényének bemutatásával köteles igazolni a támogatás határozat szerinti felhasználását. Amennyiben e kötelezettségének teljesítését elmulasztja, úgy nem részesülhet az e rendeletben szabályozott szociális ellátások egyikében sem Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és a tanévkezdési támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen: a) a védelembe vett gyermek esetében a védelembe vétel időtartamára; b) ha a gyermek napközbeni ellátásáért fizetendő térítési díj megfizetése az arra köteles személy által nem biztosított. 25. (1) Az iskolakezdési támogatás igénylésére irányuló kérelmet az adott év augusztus 15. napjától szeptember 30. napjáig lehet előterjeszteni. 10 Kiegészítette a 33/2012. (X. 29.) önk. rendelet 7. -a 11 Módosította a 33/2012. (X. 29.) önk. rendelet 8. -a

10 10 (2) 12 A felsőfokú tanulmányokat folytató szociális ösztöndíj iránti kérelem a hallgatói jogviszony létesítésének napjától nyújtható be. IV. fejezet 9. Gyermekek napközbeni ellátása 26. (1) 13 A személyes gondoskodást nyújtó ellátások formái: gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása. (2) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátásokhoz kapcsolt feladatait a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában működő Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ intézményén keresztül látja el. (3) A gyermekek napközbeni ellátásához rendelhető intézményi térítési díjjal kapcsolatos rendelkezés valamennyi, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézménnyel (bölcsőde, óvoda, általános iskola, középiskola, szakiskola, diákotthon, kollégium) jogviszonyban álló gyermekre és tanulóra kiterjed. (4) A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díjait az 5. melléklet 1. számú táblázata tartalmazza. (5) Az intézményi térítési díj békéscsabai lakóhellyel rendelkezők esetében a vonatkozó jogszabályban meghatározott alanyi jogon járó kedvezményeken túlmenően az 5. melléklet 2. számú táblázatában foglalt jövedelmi viszonyok figyelembe vételével, az eset összes körülményeire tekintettel kérelemre csökkenthető, illetve elengedhető. (6) Az intézményi térítési díj csökkentése vagy elengedése iránti kérelmeket bölcsődék, óvodák esetén beíratáskor, gyermekek napközbeni ellátását biztosító más intézményekben minden év szeptember 1-je és szeptember 15-e között az intézmény vezetőjénél lehet benyújtani. A kérelmek elbírálására a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az intézmény vezetője jogosult. (7) 14 A Családok Átmeneti Otthona, a Gyermekek Átmeneti Otthona és a Helyettes Szülői Hálózat által biztosított ellátásokra és azok igénybevételére a Gyvt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. V. fejezet Záró rendelkezések 12 Módosította a 33/2012. (X. 29.) önk. rendelet 9. -a 13 Módosította a 15/2011. (VI.27.) önk. rendelet 1. -a Hatályos július Kiegészítette a 14/2012. (IV. 2.) önk. rend. 1. -a Hatályos: április 3.

11 (1) E rendelet március 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) Hatályát veszti Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényből adódó egyes feladatok szabályozásáról szóló 29/2000. (VI. 8.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 7/2001. (II. 22.), 21/2001. (IX. 20.), 2/2002. (I. 31.), 2/2003. (I. 30.), 19/2003. (V. 22.), 31/2003. (XII. 11.), 33/2004. (XII. 16.), 19/2005. (VII. 14.), 10/2006. (III. 23.), 28/2006. (IX. 14.), 47/2006. (XII. 18.), 33/2007. (X. 24.), 38/2007. (XII. 17.), 11/2008. (III. 31.), 57/2008. (XII. 22.), 24/2009. (VI. 29.), 52/2009. (XII. 21.) önkormányzati rendelet. Vantara Gyula sk. polgármester Dr. Szvercsák Szilvia sk. jegyző

12 12 1. melléklet a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelethez 15 Kérelem rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításához A) Személyi adatok 1. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kérő neve (születési név is):... a) Anyja neve:... b) Születési helye, ideje:... c) Lakóhelye:... d) Tartózkodási helye: A családban a Nyilatkozat benyújtásának időpontjában a rendkívüli támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók száma: A Nyilatkozat benyújtásának időpontjában a rendkívüli támogatást kérővel közös háztartásban élő, az egy főre jutó jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető közeli hozzátartozók adatai: - házastársa, élettársa - egyéb rokon (akinek eltartásáról gondoskodik) - gyermekei* Név Születési hely, idő Anyja neve *A 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a 23 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató, a 25 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, továbbá korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek. A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozat pontjaiban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat. 15 Módosította a 33/2012. (X. 29.) önk. rendelet 10. -a

13 13 B) Jövedelmi adatok A jövedelmek típusai A kérelmező jövedelme A kérelmezővel közös háztartásban élő házastárs (élettárs) jövedelme A kérelmezővel közös háztartásban élő egyéb rokon jövedelme Összesen 1. Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz 2. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem 3. Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem 4. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások 5. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás) 6. Munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás 7. Föld bérbeadásából származó jövedelem 8. Egyéb (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) 9. Összes bruttó jövedelem 10. Személyi jövedelemadó vagy előleg összege 11. Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege 12. Munkavállalói járulék összege 13. A család összes nettó jövedelme [9 ( )] 14. A család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezők (tartásdíj összege) 15. AZ ÜGYINTÉZŐ TÖLTI KI! Önkormányzat által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás [a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tv. 4. (1) bek. i) pontja] Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem (ügyintéző tölti ki):... Ft/hó.

14 14 C) Vagyoni adatok I. Ingatlanok 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat) címe: város/község... út/utca... hsz., alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad..., a szerzés ideje:... év. Becsült forgalmi érték:*... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:**... Ft. 2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat) címe:... város/község... út/utca... hsz., alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad..., a szerzés ideje:... év. Becsült forgalmi érték:*... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:**... Ft. 3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat) megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.):... címe:... város/község... út/utca... hsz., alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad..., a szerzés ideje:... év. Becsült forgalmi érték:*... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:**... Ft. 4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat) megnevezése:... címe:... város/község... út/utca... hsz., alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad..., a szerzés ideje:... év. Becsült forgalmi érték:*... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:**... Ft. II. Egyéb vagyontárgyak 5. Gépjármű a) személygépkocsi:... típus:..., rendszám:..., a szerzés ideje:... Becsült forgalmi érték:***... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:**... Ft. b) tehergépjármű, autóbusz,:... típus:..., rendszám:..., a szerzés ideje:... év. (Rendszám nélküli gépek esetén a gyártási vagy azonosító számot kell feltüntetni.) Becsült forgalmi érték:***... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:**... Ft. III. Összes vagyontárgy 6. A család összes vagyonának becsült forgalmi értéke ( ):... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:**... Ft. Megjegyzés: Ha a kérelmező vagy közeli hozzátartozója bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni.

15 15 * Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni. ** Kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni: házastársat; élettársat; 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányait folytató, továbbá korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekeit; a Csjt. alapján eltartott egyéb rokont. *** Becsült forgalmi értékként a jármű, illetve termelő- és munkaeszköz kora és állapota szerinti értéket kell feltüntetni. D) Indokolás Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Dátum: igénylő aláírása

16 16 2. melléklet a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelethez 16 Kérelem tanévkezdési támogatás megállapításához A) Személyi adatok 1. A tanévkezdési támogatás megállapítását kérő neve (születési név is):... a) Anyja neve:... b) Születési helye, ideje:... c) Lakóhelye:... d) Tartózkodási helye: A családban a Nyilatkozat benyújtásának időpontjában a tanévkezdési támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók száma: A Nyilatkozat benyújtásának időpontjában a tanévkezdési támogatást kérővel közös háztartásban élő, az egy főre jutó jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető közeli hozzátartozók adatai: - házastársa, élettársa - egyéb rokon (akinek eltartásáról gondoskodik) - gyermekei* Név Születési hely, idő Anyja neve *A 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a 23 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató, a 25 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, továbbá korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek. A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozat pontjaiban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat. 16 Módosította a 33/2012. (X. 29.) önk. rendelet 10. -a

17 17 B) Jövedelmi adatok A jövedelmek típusai A kérelmező jövedelme A kérelmezővel közös háztartásban élő házastárs (élettárs) jövedelme A kérelmezővel közös háztartásban élő egyéb rokon jövedelme Összesen 1. Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz 2. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem 3. Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem 4. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások 5. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás) 6. Munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás 7. Föld bérbeadásából származó jövedelem 8. Egyéb (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) 9. Összes bruttó jövedelem 10. Személyi jövedelemadó vagy előleg összege 11. Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege 12. Munkavállalói járulék összege 13. A család összes nettó jövedelme [9 ( )] 14. A család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezők (tartásdíj összege) 15. AZ ÜGYINTÉZŐ TÖLTI KI! Önkormányzat által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás [a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tv. 4. (1) bek. i) pontja] Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem (ügyintéző tölti ki):... Ft/hó.

18 18 C) Vagyoni adatok I. Ingatlanok 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat) címe: város/község... út/utca... hsz., alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad..., a szerzés ideje:... év. Becsült forgalmi érték:*... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:**... Ft. 2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat) címe:... város/község... út/utca... hsz., alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad..., a szerzés ideje:... év. Becsült forgalmi érték:*... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:**... Ft. 3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat) megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.):... címe:... város/község... út/utca... hsz., alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad..., a szerzés ideje:... év. Becsült forgalmi érték:*... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:**... Ft. 4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat) megnevezése:... címe:... város/község... út/utca... hsz., alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad..., a szerzés ideje:... év. Becsült forgalmi érték:*... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:**... Ft. II. Egyéb vagyontárgyak 5. Gépjármű a) személygépkocsi:... típus:..., rendszám:..., a szerzés ideje:... Becsült forgalmi érték:***... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:**... Ft. b) tehergépjármű, autóbusz,:... típus:..., rendszám:..., a szerzés ideje:... év. (Rendszám nélküli gépek esetén a gyártási vagy azonosító számot kell feltüntetni.) Becsült forgalmi érték:***... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:**... Ft. III. Összes vagyontárgy 6. A család összes vagyonának becsült forgalmi értéke ( ):... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:**... Ft. Megjegyzés: Ha a kérelmező vagy közeli hozzátartozója bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni.

19 19 * Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni. ** Kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni: házastársat; élettársat; 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányait folytató, továbbá korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekeit; a Csjt. alapján eltartott egyéb rokont. *** Becsült forgalmi értékként a jármű, illetve termelő- és munkaeszköz kora és állapota szerinti értéket kell feltüntetni. D) Indokolás Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Dátum: igénylő aláírása

20 20 3. melléklet a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelethez 17 Kérelem felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj megállapításához A) Személyi adatok 1. A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj megállapítását kérő neve (születési név is):... a) Anyja neve:... b) Születési helye, ideje:... c) Lakóhelye:... d) Tartózkodási helye: A családban a Nyilatkozat benyújtásának időpontjában a felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíjat kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók száma: 3. A Nyilatkozat benyújtásának időpontjában a felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíjat kérővel közös háztartásban élő, az egy főre jutó jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető közeli hozzátartozók adatai: - házastársa, élettársa - egyéb rokon (akinek eltartásáról gondoskodik) - gyermekei* Név Születési hely, idő Anyja neve *A 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a 23 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató, a 25 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, továbbá korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek. A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozat pontjaiban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat. 17 Módosította a 33/2012. (X. 29.) önk. rendelet 10. -a

21 21 B) Jövedelmi adatok A jövedelmek típusai A kérelmező jövedelme A kérelmezővel közös háztartásban élő házastárs (élettárs) jövedelme A kérelmezővel közös háztartásban élő egyéb rokon jövedelme Összesen 1. Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz 2. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem 3. Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem 4. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások 5. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás) 6. Munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás 7. Föld bérbeadásából származó jövedelem 8. Egyéb (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) 9. Összes bruttó jövedelem 10. Személyi jövedelemadó vagy előleg összege 11. Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege 12. Munkavállalói járulék összege 13. A család összes nettó jövedelme [9 ( )] 14. A család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezők (tartásdíj összege) 15. AZ ÜGYINTÉZŐ TÖLTI KI! Önkormányzat által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás [a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tv. 4. (1) bek. i) pontja] Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem (ügyintéző tölti ki):... Ft/hó.

22 22 C) Vagyoni adatok I. Ingatlanok 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat) címe: város/község... út/utca... hsz., alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad..., a szerzés ideje:... év. Becsült forgalmi érték:*... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:**... Ft. 2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat) címe:... város/község... út/utca... hsz., alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad..., a szerzés ideje:... év. Becsült forgalmi érték:*... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:**... Ft. 3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat) megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.):... címe:... város/község... út/utca... hsz., alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad..., a szerzés ideje:... év. Becsült forgalmi érték:*... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:**... Ft. 4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat) megnevezése:... címe:... város/község... út/utca... hsz., alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad..., a szerzés ideje:... év. Becsült forgalmi érték:*... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:**... Ft. II. Egyéb vagyontárgyak 5. Gépjármű a) személygépkocsi:... típus:..., rendszám:..., a szerzés ideje:... Becsült forgalmi érték:***... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:**... Ft. b) tehergépjármű, autóbusz,:... típus:..., rendszám:..., a szerzés ideje:... év. (Rendszám nélküli gépek esetén a gyártási vagy azonosító számot kell feltüntetni.) Becsült forgalmi érték:***... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:**... Ft. III. Összes vagyontárgy 6. A család összes vagyonának becsült forgalmi értéke ( ):... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:**... Ft. Megjegyzés: Ha a kérelmező vagy közeli hozzátartozója bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni.

23 23 * Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni. ** Kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni: házastársat; élettársat; 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányait folytató, továbbá korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekeit; a Csjt. alapján eltartott egyéb rokont. *** Becsült forgalmi értékként a jármű, illetve termelő- és munkaeszköz kora és állapota szerinti értéket kell feltüntetni. D) Indokolás Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Dátum: igénylő aláírása

24 24 4. melléklet a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelethez A helyettes szülői ellátás igénybevételéért fizetendő személyi térítési díj megállapítására a Gyvt. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 2. Az intézményi térítési díj A szolgáltatási önköltség: A 2012-re tervezett ellátási napok száma: A évi várható normatíva: A havi szolgáltatási önköltség: Az 1 ellátási napra jutó szolgáltatási önköltség: A havi intézményi térítési díj: A napi intézményi térítési díj: ,- Ft 100 nap ,- Ft ,- Ft/hó 2.540,- Ft/nap ,- Ft/hó 803,- Ft/nap 18 Módosította a 33/2012. (X. 29.) önk. rendelet 10. -a

25 25 5. melléklet a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelethez A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díjai és a szociális intézményben étkezők étkezési térítési díjai Intézmény neve: Intézményi térítési díj Ft/nap Ebből ebéd Ft/nap Bölcsőde 268,- + áfa Bentlakásos óvoda 380,- + áfa Napközis rendszerű óvoda 253,- + áfa 159,- + áfa Bentlakásos általános iskola 512,- + áfa 193,- + áfa Napközis rendszerű általános iskola 329,- + áfa 193,- + áfa Középiskolai kollégium 541,- + áfa 227,- + áfa Gyermekek átmeneti otthona 608,- + áfa Szociális intézményben étkezők 866,- + áfa 363,- + áfa A diétás étkezés (ebéd) intézményi térítési díjai Intézmény típusa: Óvoda Általános iskola Középiskola Térítési díj Ft/nap 425,- + áfa 480,- + áfa 512,- + áfa 3. A térítési díj kérelem alapján az alábbiak szerint csökkenthető Kategória A család egy főre jutó havi nettó jövedelme A csökkentés mértéke 1. Legfeljebb egyenlő az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb 50 % összegével 2. Az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegénél legfeljebb Ft-tal több 25 % 4. A bölcsődei gondozás intézményi térítési díja: A szolgáltatási önköltség: Az egy ellátottra/férőhelyre eső önköltség: Az egy ellátottra eső önköltség: A tervezett lehívható normatív hozzájárulás (a 204 férőhelyre): ,- Ft/év ,- Ft/év 2.840,- Ft/nap ,- Ft/év 19 Módosította a 33/2012. (X. 29.) önk. rendelet 10. -a 20 Módosította a 33/2012. (X. 29.) önk. rendelet 10. -a Hatályos: december 1.

26 26 Az egy ellátottra/férőhelyre eső normatív hozzájárulás: Az egy ellátottra eső normatív hozzájárulás: A számított egy főre eső intézményi térítési díj (önköltség-normatíva): A számított egy főre eső intézményi térítési díj: A számított egy főre eső intézményi térítési díj: A fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: ,- Ft/év 1.725,- Ft/nap ,- Ft/év ,- Ft/hó 1.085,- Ft/nap 0,- Ft/nap

27 27 6. melléklet a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelethez A családok átmeneti otthonában igénybe vett ellátásért fizetendő személyi térítési díj megállapítására a Gyvt. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni 2. Intézményi térítési díjak: A szolgáltatási önköltség: A évi várható normatíva (11 fő): A várható ellátási nap: Az 1 hónapra jutó szolgáltatási önköltség: Az 1 ellátási napra jutó szolgáltatási önköltség: A havi intézményi térítési díj: A napi intézményi térítési díj: A fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: A fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: ,- Ft ,- Ft nap ,- Ft/hó 758,- Ft/nap ,- Ft/hó 2.021,- Ft/nap Ft/hó 1.010,- Ft/nap 21 Módosította a 33/2012. (X. 29.) önk. rendelet 10. -a

28 28 7. melléklet a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelethez A gyermekek átmeneti otthonában igénybe vett ellátásért fizetendő személyi térítési díj megállapítására a Gyvt. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni 2. Intézményi térítési díjak: A szolgáltatási önköltség: A évi várható normatíva (6 fő): A várható ellátási nap: A havi szolgáltatási önköltség: Az 1 ellátási napra jutó szolgáltatási önköltség: A havi intézményi térítési díj: A napi intézményi térítési díj: A fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: A fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: ,- Ft ,- Ft nap ,- Ft/hó 7.502,- Ft/nap ,- Ft/hó 5.765,- Ft/nap ,- Ft/hó 1.930,- Ft/nap 22 Módosította a 33/2012. (X. 29.) önk. rendelet 10. -a