1. Szankciók. 2. Karjelek. 3. Játékmegszakítások:

Átírás

1 A 2014/2015. évi bajnokságban alkalmazandó szabályok egységes értelmezésére vonatkozó és a játékvezetőket érintő lényeges versenykiírási előírások összefoglalása A. Szabályok Az elmúlt évi bajnokság tapasztalatai alapján az alábbi szabályokkal kapcsolatosan kell felhívni a figyelmet az új szabályokra, illetve az egységes alkalmazás szükségességére. 1. Szankciók A kisebb sportszerűtlenségek nem szankcionálandók. Annak megelőzése, hogy egy csapat elérje a szankcionálandó szintet az I. játékvezető feladata. Ez két fokozatban történhet: 1. a játékkapitányon keresztül szóbeli figyelmeztetés 2. sárga lap felmutatása az érintett csapattag(ok)nak. Ez egy formális figyelmeztetés, amely nem minősül szankciónak, de jelzi, hogy a csapattag (és rajta keresztül a csapat) elérte a mérkőzésen a szankcionálandó szintet. A jegyzőkönyvben rögzítésre kerül, de nincs közvetlen következménye. Ugyanúgy kell alkalmazni, mint bármely szankciót. Figyeljünk, hogy pályán lévő játékosnak vagy pályán kívüli játékosnak, edzőnek, másodedzőnek stb. adjuk a szankciót! Egy csapat egy mérkőzésen csak egyszer kaphat sárga lapos figyelmeztetést sportszerűtlenségért, utána bármely csapattag viselkedését már piros lappal - büntetés - kell szankcionálni. Ugyanakkor egy csapattag kapott már szankciót büntetés, kiállítás, kizárás - de még senki nem kapott figyelmeztetést, akkor még adható sárga lapos figyelmezetés, de csak egyszer! 2. Karjelek Az FIVB új szabályozást vezetett be a karjeleket illetően és ezt a hazai mérkőzéseken is alkalmazni kell. Az I. játékvezető a korábbival azonos módon alkalmazza a karjeleket. Változott a II. játékvezető feladata. Ha az I. játékvezető jelezte a hibát: az I. játékvezető sípját követően a II. játékvezető nem mutat semmit, csak egyszerűen a következő nyitást fogadó csapat oldalára sétál. Az I. játékvezetővel való szemkontaktus továbbra is megkövetelt. Továbbra is elvárt, hogy a II. játékvezető labdamenet közben vagy végén az érintett labda, vagy 4 érintés esetében segítségképpen jelezzen maga előtt. Ezeket a jelzéseket a II. játékvezető még az átsétálás előtt mutassa, hogy az I. játékvezető a tények teljes ismeretében dönthessen. Ha a II. játékvezető döntött a hibáról (pl. hálós hiba, hibás hátsó sánc vagy támadó érintés, a labda érintette a saját oldalán az antennát, stb.): a II. játékvezető karjelsorozata nem változott, azaz síppal jelzi a hibát, mutatja a hiba természetét; mutatja (ha szükséges) a hibázó játékost, kis szünet, majd követi az I. játékvezető jelzését a következő nyitó csapatot mutatva. 3. Játékmegszakítások: 3.1 Csere lebonyolítása Az érvényben lévő szabály szerint cserekérésnek minősül, amikor a cserejátékos(ok) játékra a cseretáblával a cserezónába lép(nek). Az edzőnek nem kell alkalmaznia a csere karjelet és a jelzőcsengőt sem kell megnyomnia. Ha mégis megteszi, nem jelent semmit. A II. játékvezetőnek a jegyzőkönyvvezetői asztal és az oszlop között állva, arccal a cserekérés felé, az oldalvonalra merőlegesen kell helyezkednie de úgy, hogy észlelje a

2 jegyzőkönyvvezető munkáját, jelzését. Amennyiben a jegyzőkönyvvezető nem észleli a cserekérést, vagy a jelzőcsengő/duda nem működik, a II. játékvezető sípoljon. Kettős vagy több csere lebonyolítása páronként történjen úgy, hogy biztosítva legyen a jegyzőkönyvvezető rálátása a cserére. Továbbra is fontos a szemkapcsolat a II. játékvezető és a jegyzőkönyvvezető között. A jegyzőkönyvvezető karjának felemelésével jelezze, ha a cserekérés szabályos. Az I. játékvezető figyelemmel kíséri a csere lebonyolítását, de nem jelez semmiféle karjelet. 3.2 Pihenő idő Ha az edző pihenőidőt kér, használnia kell a hivatalos karjelet. Ha csak feláll a cserepadról, szóban kéri vagy megnyomja a csengőt, a játékvezetők nem engedélyezhetik a kérést. Figyeljünk oda, hogy ha az edző NEM nyomja meg a jelzőcsengőt, de a pihenő idő kérés hivatalos karjelét használja, akkor engedélyezzük, de a pihenő idő után menjünk oda az edzőhöz és szóljunk, hogy legközelebb használja a jelzőcsengőt! 4. Szabálytalan Libero helyettesítés: Szabálytalan Libero helyettesítésnek minősülnek az alábbiak (többek között): - két Libero helyettesítés között nem volt egy befejezett labdamenet - a Libero játékost nem a második Libero vagy az a játékos helyettesítette, akit korábban a Libero helyettesített. Egy szabálytalan Libero helyettesítést a szabálytalan cserével azonos módon kell kezelni: ha a szabálytalan Libero helyettesítést a következő labdamenet megkezdése előtt észreveszik, akkor a játékvezetők azt korrigálják és a csapat játékkésleltetésért szankcionálandó; ha a szabálytalan Libero helyettesítést a nyitást követően veszik észre, akkor a következmények ugyanazok, mint a szabálytalan csere esetén. B. Versenykiírás Sajnos már a évi bajnokság tapasztalatai, fegyelmi ügyei is azt bizonyítják, hogy a játékvezetők nem fordítanak kellő gondot a Versenykiírás előírásainak ellenőrzésére. Az alábbi összefoglaló amely a továbbképzésen elhangzott előadás kivonata - nagyon hasznos lehet és érdemes rendszeresen átnézni a mérkőzésekre való felkészülés során. 1. Versenyzési engedély (VK ) Érvényes Versenyzési Engedély hiánya esetén a játékos nem szerepelhet a mérkőzésen. A Versenyzési Engedély abban az esetben érvényes, ha az adott bajnoki év és adott bajnoki osztály, valamint versenyszám jelölve van és a Versenybizottság vezetőjének, vagy a főtitkárnak kék színű aláírásával és a Versenybizottság bélyegzőjével van ellátva. A Sportolói Igazolványban szereplő betétlapon a Versenyzési Engedélyek különböző sorai közül kizárólag a legkésőbbi dátummal bejegyzett kategóriák az érvényesek. Új sorba történő bejegyzés, vagy átigazolás másik sportszervezethez az előző bejegyzéseket érvényteleníti.

3 Példa érvényes NB I-es Engedélyre bármely korosztályban Példa érvényes NB II-es Engedélyre bármely korosztályban Példa érvényes Engedélyre az OGYB-ben CSAK a 2. csapatban! Példa Kettős játékengedélyre! Érvényes az anyaegyesületnél a megjelölt korosztály(ok)ban, és az NB II felnőttben!!!

4 2. Labda (VK 14.1.) A felnőtt és junior NB I-es mérkőzéseken GALA BV 5591S típusú, az MRSZ és a TAC-TIC Kft. logójával ellátott 3 db mérkőzéslabda és 2 db tartalék mérkőzéslabda használata kötelező. Amennyiben a junior mérkőzésen nincs labdaszedő, akkor elegendő egy labdát használni a mérkőzés folyamán. A Magyar Kupa mérkőzéseken mindig az alacsonyabb osztályban szereplő csapat által használt hivatalos labdák közül választ a játékvezető. Az NB I-es felnőtt és junior mérkőzést rendező sportszervezeteknek legkevesebb 25 db előírt típusú, az MRSZ és a TACTIC Kft. logójával ellátott labdával kell rendelkezni, melyek meglétét a teremhitelesítés keretében, és minden mérkőzésrendezés esetén ellenőrizni kell. Az NB II-es felnőtt és junior mérkőzést rendező sportszervezeteknek legkevesebb 5 db előírt típusú, az MRSZ és a TACTIC Kft. logójával ellátott labdával kell rendelkezni, melyek meglétét a terem-hitelesítés keretében, és minden mérkőzésrendezés esetén ellenőrizni kell. 3. Orvosi ügyelet: NB I-ben és a Magyar Kupa mérkőzések közül azokon, amelyeken mindkét csapat az NB I- ben szerepel, a pályaválasztó csapat helyszíni orvosi ügyeletről köteles gondoskodni. Az orvosi ügyeletet ellátó személy nevének és aláírásának a rendezői listán szerepelnie kell.

5 4. Sportorvosi engedély (VK 16.1.) A Sportorvosi Engedélyek érvényességét sportorvosi aláírással, sportorvosi bélyegzővel, az orvos egyedi körpecsétjével, valamint Versenyezhet bélyegzővel és keltezéssel kell igazolni. A Sportorvosi Engedélyek érvényességi ideje 18 év alattiak esetében 6 hónap, 18 év felettiek esetében 12 hónap. Az életkor elbírálásánál a sportorvosi vizsgálat időpontját kell figyelembe venni. A versenyengedélyben az új pecsét mellett továbbra is kötelezően előírt a saját működési nyilvántartási számot tartalmazó orvosi bélyegző használata (215/2004. Korm. Rendeletben foglaltak szerint), valamint a sportorvosi vizsgálat eredményétől függően a VERSENYEZHET bélyegzés. 5. Mit kell ellenőrizni a sportolói igazolványban? A Sportolói Igazolvány érvényességét Egyezik-e a betétlap és az igazolvány sorszáma? Melyik sportszervezethez van leigazolva a játékos? (a médianév eltérhet) Érvényes-e a versenyzési engedélye? (DÁTUM IS!!) Érvényes-e a sportorvosi engedélye? 6. Rendezők (VK 20.2.) A felnőtt NB I-ben és a Magyar Kupa mérkőzések közül azokon, ahol mindkét csapat az NB I-ben szerepel a pályaválasz-tó csapat köteles saját érdekében és felelősségére a rendfenntartáshoz szükséges, megfelelő számú (minimum 4 fő + 1 fő főrendező) rendezőről és/vagy rendőrről gondoskodni. A főrendező a mérkőzés megkezdése előtt legalább 60 perccel köteles a szövetségi ellenőrnél (ha nincs ilyen az adott mérkőzésen, akkor az I. játékvezetőnél) személyesen jelentkezni, a rendezői listát írásban leadni és a szövetségi ellenőr, illetve a játékvezetők távozásáig rendelkezésre állni. A főrendező az adott mérkőzésen semmilyen más funkciót nem tölthet be. A rendezői listának tartalmaznia kell a mérkőzés pontos megnevezését, a dátumot, a teremcímet, a főrendező nevét és elérhetőségét, a rendezők nevét, az orvosi ügyeletet ellátó személy(ek) nevét és aláírását, valamint a sportszervezet bélyegzőjét és hivatalos képviselőjének és/vagy MRSZ kapcsolattartójának aláírását. 7. Edzőkre vonatkozó szabályozás (VK 19.4.) A mérkőzéseken csak azok az edzők tölthetik be az edzői funkciót, akik a folyó bajnoki évre szóló megfelelő kategóriájú érvényes Teremröplabda Edzői Igazolvánnyal rendelkeznek. Ezt a játékvezetők kötelesek ellenőrizni a mérkőzés előtt. A felnőtt NB I-es mérkőzéseken és a Magyar Kupa mérkőzések közül azokon, ahol mindkét csapat az NB I-ben szerepel, a résztvevő csapatok hivatalos személyei az alábbi lehetőségek közül választhatnak: a) Mindannyian azonos színű és típusú melegítőt és sportpólót viselnek vagy

6 b) Mindannyian azonos színű zakót, inget és hosszú öltönynadrágot (férfiak részére), vagy blézert, blúzt és hosszú nadrágot (nők részére) viselnek, kivéve a gyúrót, aki viselheti sportszervezete melegítőjét és sportpólót. Farmernadrág viselése NEM megengedett! 8. Csapatok mezszíne Új szabályozás az idei bajnoki évtől kezdve (VK ), hogy NB I-ben és a Magyar Kupa mérkőzések közül azokon, ahol mindkét csapat az NB I-ben szerepel, a hazai csapat köteles legalább 2 garnitúra eltérő színű mezt a mérkőzésre vinni. Legkésőbb a mérkőzést megelőző napon a pályaválasztó csapat írásban köteles értesíteni a vendégcsapatot a saját használatú mezek színéről, amelyhez a vendégcsapatnak alkalmazkodnia kell. Abban az esetben, ha a vendégcsapat mégis a hazai csapattal azonos színű mezzel érkezik a mérkőzésre, a hazai csapatnak kell alkalmazkodnia, de a játékvezetők/szövetségi ellenőr jelentése alapján a VB ,- Ft befizetésére kötelezi a vendég csapat sportszervezetét. Ebből az következik, ha a fenti szabályozásnak nem felel meg a csapatok mezszíne, ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell! Budapest, november Magyar Röplabda Szövetség Játékvezetői Testület Oktatási Bizottság