A TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉNEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA ÉVBEN

Átírás

1 A TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉNEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA ÉVBEN II. kötet Dél-alföldi régió Debrecen, szeptember

2

3 ELŐSZÓ A debreceni székhelyű Zöldhatóság ötödik éve készít az illetékességi területének környezeti állapotáról olyan kiadványt, melyet a leginkább érintett önkormányzatok mellett el kíván juttatni az oktatási intézményekhez, civil szervezetekhez és társhatóságokhoz is. A debreceni és gyulai felügyelőségrész óta látja el együtt két kistérség kivételével Békés megyében is a hatósági feladatokat. Mivel Debrecen és Gyula külön régióhoz tartozik, ezért a évi állapotértékelést is megyénként külön-külön készítettük el. Célunk, hogy a kiadvány adatai segítsék az adott szervezet feladatainak ellátását, s aktuális adatokat, információkat szolgáltassanak a társadalom széles rétege számára. A most elkészített kiadvány tartalma egy általános képet ad a felügyelőség megyékre bontott illetékességi területének környezeti állapotáról, melyből ki-ki információt szerezhet a szűkebb térségének aktuális adataiból. A kiadvány terjedelméből következik, hogy valamennyi település összes környezeti adatát nem tartalmazhatja, de egy-egy térségről összegző információt tud biztosítani. A felügyelőség fejlett és kiterjedt monitoring rendszert üzemeltet, folyamatosan végez mérési feladatokat. A légszennyezettséget, a felszíni vizeink minőségét éves terv alapján, országos hálózati rendszerben vizsgáljuk, az adatok gyűjtése és értékelése hosszú évekre tekint vissza. A saját mérések mellett a környezethasználók által szolgáltatott adatok, bevallások képezik az állapotértékelés alapadatait. Ma már jobban ismerjük a településeken keletkező hulladékok mennyiségét, elhelyezésének módját, a víz felhasználókat, szennyvizet kibocsátókat, kezelőket, légszennyező tevékenységet folytatókat, vagy éppen a zajkibocsátással működő vállalkozásokat. Egy-egy térség környezeti állapota egyik évről a másikra csak ritkán változik jelentősen. Ugyanakkor elmondható, hogy a megye környezeti állapotában a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően több pozitív változás felfedezhető. Körszerűbbé váltak a kommunális hulladékkal kapcsolatos szolgáltatások, egyre több szennyvíztisztító és az ahhoz kapcsolódó csatornahálózat épül, a korábbi időszak környezeti kárainak felszámolása folyamatosan zajlik, s ma már egyetlen üzem légszennyező forrása sem üzemel határérték feletti kibocsátással. Közös érdekünk, hogy ez a folyamat ne álljon meg, s munkatársaimmal azon dolgozunk, hogy Békés megye környezeti állapota érzékelhetően javuljon. Reméljük kiadványunkkal hozzájárultunk ahhoz, hogy az önkormányzatok jobban megismerjék településük környezeti állapotát, s arról hitelesebben tájékoztathassák lakosságukat, az oktatási intézmények, társszervek és a civil szervezetek pedig friss, hiteles adatokhoz juthassanak szeptember Kelemen Béla igazgató

4 4 A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség LEVEGŐVÉDELEM Sajátosságok A Kirendeltség illetékességi területe levegőtisztasági szempontból az ország kevésbé problémás, viszonylag tisztább levegőjű térségei közé tartozik. A megyében nem tapasztalható jelentős ipari eredetű szennyezés, hiszen nem üzemelnek a nagyobb levegőszennyezésekért felelős vegyi- és nehézipari művek és az erősen levegőszennyező hőerőművek. A területre is jellemző, az országos tendenciához hasonlóan, hogy az ipari eredetű légszennyező anyagok kibocsátása az utóbbi évtizedben tartósan és folyamatosan csökkent. A tendenciák ismeretében remélhető, hogy ezen a téren a jövőben sem fog romlani a helyzet. E kedvező eredmény okai a rendszerváltás utáni időszakban jól ismertek. Ezen okok között kiemelten szerepel a korszerűbb ipari technológiák bevezetése, illetve az energiahordozók árának emelkedéséből is adódó ésszerűbb energiafelhasználás következtében csökkenő ipari energiafelhasználás. A Kirendeltség területén jelentősebb légszennyezést okozó további tevékenységek az alábbiak: - kőolaj, földgáz kitermelés, feldolgozás, - tégla- és cserépgyártás, - gépgyártáshoz kapcsolódó felületkezelés, - fa felületkezelés, - nyomdaipar, - öntöde, kohászat, - élelmiszeripar. A Kirendeltség működési területén nyilvántartott légszennyező telephelyek száma 326 db, mely telephelyeken 866 db légszennyező pontforrást üzemeltetnek. A Kirendeltség illetékességi területén a légszennyező anyag kibocsátás (tonna/év) évben légszennyező anyag (t/év) Kén-oxidok 37,7 41,6 42,5 Szén-monoxid 799,9 1431,3 815,7 Nitrogén-oxidok 171,9 134,4 121,8 Szilárd anyag 96, ,5 Illékony szerves oldószerek 161,6 188, Az előforduló technológiák közül a tégla- és cserépgyártás elsősorban füstgáz kibocsátással és szilárd komponensekkel terheli a levegőt. A fa, illetve fém felületkezelés, valamint nyomdaipari tevékenységek során a jelentős szerves oldószer kibocsátás okoz légszennyezettséget. A földgáztermelés és feldolgozás kibocsátása mind szénhidrogének, mind CO, NO x komponens tekintetében jelentős. A mezőgazdaságban és a hozzá tartozó élelmiszeriparban elsősorban a terményszárító- és tisztító berendezések porkibocsátása domináns Kén-oxidok Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Szilárd anyag Illékony szerves oldószerek

5 illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben 5 A Kirendeltség nagyobb településeinek szilárd légszennyező-anyag kibocsátása (t/év) A Kirendeltség nagyobb településeinek NO x kibocsátása (t/év) évben Szilárd any ag (t/év) Békéscsaba 43 26,2 24,3 Füzesgyarmat 0,8 0,5 0,1 Gyula 3,3 4 2 Mezőberény 5,4 8,4 8,2 Szarvas 6,3 8,4 4,8 Gyomaendrőd 1,3 1,3 1,7 Békés 1,8 6 3,9 Nitrogén-oxidok (t/év) Békéscsaba 81,6 88,1 83,5 Füzesgyarmat 47,5 10,3 3,8 Gyula 18,2 17,8 19,8 Mezőberény 73,8 5,7 5,2 Szarvas 4 4,4 3,2 Újkígyós 2,8 2,7 1,4 Gyomaendrőd 0,6 0,5 0, Békéscsaba Füzesgyarmat Gyula Mezőberény Szarvas Gyomaendrőd Békés Békéscsaba Füzesgyarmat Gyula Mezőberény Szarvas Újkígyós Gyomaendrőd A Kirendeltség nagyobb településeinek CO kibocsátása (t/év) évben Szén -monoxid (t/év) Békéscsaba 668, , ,8 Füzesgyarmat 5,5 2,8 2 Gyula 19,6 5,7 4,9 Mezőberény 73,8 98,2 113,6 Szarvas 1,7 1,5 0,6 Újkígyós 2,4 527,4 0,2 Gyomaendrőd 2,9 2,6 2, Békéscsaba Füzesgyarmat Gyula Mezőberény Szarvas Újkígyós Gyomaendrőd

6 6 A Kirendeltség nagyobb településeinek illékony szerves vegyület kibocsátása (t/év) évben Illékony szerves vegy. (t/év) Békés 7,7 6,3 5,2 Békéscsaba 106,5 115,1 76,9 Gyomaendrőd 8,36 8,26 8,6 Gyula 9,9 6,4 4,7 Mezőberény 16,8 26,8 25,3 Szarvas 1,4 2,5 1,15 A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A kibocsátott légszennyező anyagok közül a CO tekintetében jelentős a csökkenés a évi kibocsátáshoz képest. Ennek oka részben az Újkígyóson megszüntetett fafeldolgozási tevékenység, részben pedig a Békéscsabán üzemelő cserép- és téglagyárak jelentős kapacitáscsökkentése. Nagyobb városainkban a közlekedés által kibocsátott légszennyező anyag mennyisége, valamint a közlekedés hatására kialakult porterhelés a legjelentősebb mértékű. Ezen negatív hatások csökkentésére megemlíthető, hogy a megye területén folyamatosan épülnek a településeket elkerülő útvonalak. (Gyula, Békéscsaba) Az ipar szerkezetében a feldolgozó- és könnyűipar dominál, ami levegőtisztaság-védelmi szempontból is kedvezőnek tekinthető. Az immisszió mérőhálózat rövid ismertetése, mérési eredmények értékelése A Kirendeltség illetékességi területén csak manuális mérőhálózat üzemel, melynek keretében két városban (Békéscsaba, Gyula ) történik légszennyezettségi mérés. Békéscsabán 3 mintavételi pont, Gyulán pedig 1 mintavételi pont van, amelyeken folyamatos NO 2 mintavételezés történik Békés Békéscsaba Gyomaendrőd Gyula Mezőberény A kibocsátások változása az elmúlt időszakban Szarvas A Kirendeltség működési területe a mezőgazdasági jellegű, így az ahhoz kapcsolódó feldolgozóipar a jellemző tevékenység, emiatt a térségben a levegőt a por, illetve az esetenként előforduló bűzhatás terheli. A nagyobb porkibocsátók a mezőgazdasági üzemek, a szárító és tisztító telephelyek, valamint az egyes ipari üzemek (pl. a tégla- és cserépgyárak). Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a mezőgazdasági tisztító és szárító telephelyeket egyre nagyobb számban ismételten üzemeltetik. Új, korszerűbb berendezéseket állítottak üzembe, illetve korábbi szárító-tisztító rendszereket korszerűsítettek. A tisztítóberendezésekhez kapcsolódó jobb leválasztási hatásfokú, korszerűbb ciklonok, porszűrők beépítésével csökkentették, illetve a kibocsátási határérték alatt tudják tartani a légszennyező anyagok kibocsátását. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet az illetékességi területünkön lévő Békéscsaba várost szálló por légszennyező anyag tekintetében B légszennyezettségi zónába sorolta. A jogszabályi előírás alapján évtől Békéscsabán a légszennyezettségi zóna intézkedési program keretén belül a jogszabály által előírt minimálisan meghatározott (negyedévente két hét mintavétel, 56 db minta/év) vizsgált időtartamban 1 mérőhelyen történt szálló por mérése. Ezen a mérőponton az elmúlt két év értékelt mérési eredményei alapján összességében a szálló por koncentráció határérték alatti, viszont a napi mérések során a tavaszi mezőgazdasági munkák (talajmunkák, stb.), a nyár végi és az őszi betakarítási, valamint az őszi vetés előkészítési földmunkák idején határérték és tűréshatár túllépés is előfordult évben 22 esetben, évben 8 esetben határérték túllépés, évben 11 esetben, évben pedig 1 esetben tűréshatár túllépés mutatkozott. A szálló por szennyezettség évben a légszennyezettségi index alapján szennyezett, évben jó, 2008 évben megfelelő évben jó minősítésűnek tekinthető. A fentiekben leírtak alapján megállapítható, hogy területünkre elsősorban a szálló por terhelés a jellemző, melyet a közlekedés hatásán túl a mezőgazdasági tevékenység is nagymértékben befolyásol.

7 illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben 7 Szálló por PM frakció éves periódusok statisztikai paraméterei 24 órás átlagok alapján 10 PM 10 (mérőpont száma) Átlag μg/m 3 Max μg/m 3 Perc. 99.9% Perc. 98% Perc. 50% Nitrogéndioxid Elméleti db Gyakorlati db Adatrend. % 24 órás h.é. túllép. db 24 órás h.é. túllép. % Minősítés ,93 230,16 227,71 186,93 39, , ,01 Szennyezett ,15 157,18 156,16 134,61 47, ,29 szennyezett ,09 92,1 90,92 69,63 23, ,29 jó ,79 87,40 87,38 86,70 25, ,86 megfelelő ,30 60,20 60,15 58,93 18, ,14 jó *PM pormintavételi program alapján (negyedévente két hét mintavétel) 56 db minta/év 10 Nitrogén-dioxid fűtési- nem fűtési félév statisztikai paraméterei 24 órás átlagok alapján Átlag μg/m /2006 fűtési félév 2006 nem fűtési félév Adatrend. % Hat.ért. túllép. db Minősítés Átlag μg/m 3 Adatrend. % Hat.ért. túllép. db Minősítés Gyula 36,38 98,9 0 Megfelelő 36, Megf Békéscsaba 31 95,24 0 jó 23,46 95,62 3 jó Átlag μg/m /2007 fűtési félév 2007 nem fűtési félév Adatrend. % Hat.ért. túllép. db Minősítés Átlag μg/m 3 Adatrend. % Hat.ért. túllép. db Minősítés Gyula 29, Jó 30,76 98,91 0 Jó Békéscsaba 21,61 98,78 1 jó 15,79 79,2 0 Kiváló Átlag μg/m /2008** fűtési félév 2008** nem fűtési félév Adatrend. % Hat.ért. túllép. db Minősítés Átlag μg/m 3 Adatrend. % Hat.ért. túllép. db Minősítés Gyula 31,12 97,58 0 Jó 26, jó Békéscsaba 18,54 99,19 1 jó 16,87 96,40 0 jó Nitrogéndioxid Nitrogéndioxid Nitrogéndioxid Átlag μg/m /2009** fűtési félév 2009** nem fűtési félév Adatrend. % Hat.ért. túllép. db Minősítés Átlag μg/m 3 Adatrend. % Hat.ért. túllép. db Minősítés Gyula 38,32 99,38 0 jó 37, megfelelő Békéscsaba 25,92 94,86 1 jó 16,87 96,40 0 jó ** től minden nap nitrogén-dioxid mérés van (kén-dioxid mintavétel megszűnt)

8 8 A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM A TIKTVF Kirendeltség illetékességi területén 11 db zajvédelmi ellenőrzés történ évben, 6 helyszínen méréssel egybekötve. Az ellenőrzések (mérések) során túllépést nem tapasztaltunk. A fennmaradó 5 helyszínen azért nem igényelte a méréssel egybekötött ellenőrzést, mert vagy már megszűnt, vagy ideiglenesen felfüggesztették az ott folytatott tevékenységet. A vizsgált időszakban a működési területen 10 esetben vált szükségessé határérték megállapítása. A határértékek megállapítása döntő részben a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz való hozzájárulás feltétele volt, az építési eljárás szakhatósági kikötésének a feltételei között szerepeltetve. Gondot jelent a határérték megállapításához szükséges mérések elvégzése, mert a használatbavételi eljáráskor a zajos gépek még nincsenek (általában) felszerelve a telephelyen. A műszaki számítások - véleményünk szerint - nem eléggé megbízhatóak, a paraméterek nem megfelelő ismerete miatt. A megoldást az jelenthetné, ha visszaállítanák a telepengedélyek kiadásának régi formáját, amikor is a környezetvédelmi hatóság hozzájáruló szakhatósági állásfoglalása kellett a telepengedély kiadásához. Ugyanis ebben az esetben a zajt kibocsátó gépek már a helyszínen vannak, működés közben mérhetőek a zajterhelések, és valósabb kép alkotható a kibocsátott zajterhelésről. Jelen tapasztalat szerint, csak lakossági panaszokból szerez értesülést a kirendeltség az egyes zajkibocsátókról. A telepengedély kiadását nem tudjuk megakadályozni, illetve feltételhez kötni, mert csak bejelentési kötelezettség van bizonyos jogszabályban előírt esetekben. Új feladatként jelent meg a II. fokú hatósági szerepkör, amelyben 4 db I. fokú hatósági határozat II. fokú elbírálása történt meg. A II. fokú hatósági munkához tartozik még az I. fokú szakhatósági döntések elbírálása is. Ilyen típusú megkeresés 7 db érkezett a kirendeltségre. Az I. fokú állásfoglalásokból kitűnik, hogy minden jó szándék ellenére nincs meg az a háttér az önkormányzatoknál, amely szükséges lenne a zajjal kapcsolatos szakmai vélemények kialakításához. A II. fokú hatósági munkánk során törekedtünk arra, hogy az önkormányzatok munkáját oly módon is segítsük, hogy a meghozott döntésüket általunk helyesnek ítélt módon megváltoztassuk, nem pedig megsemmisítsük, új eljárásra utasítva ezzel az önkormányzatokat. Visszautalva a évi környezeti állapot értékelése során tett megállapításokra, a következő tapasztalatok fogalmazhatóak meg. A gyulai Paradicsomi lakóterület feltáró útjára tett megállapítás ("jelentős lakossági panasz forrása lesz"), ez idáig nem igazolódott. A kivitelezés során megvalósított megoldások (gumiszőnyeg az útalapban; csendes aszfalt) megfeleltek az elvárásoknak és hatékonyan működnek. Az elvégzett ellenőrző mérések is igazolták ezen feltételezést, mert az alapállapot felméréséhez képest a jelenlegi állapotban alacsonyabb lett a forgalmi zaj. A Szolnok-Békéscsaba-Országhatár vasútvonal korszerűsítése Békéscsabáig megtörtént, a betervezett zajvédő falakat megépítették. Eredményességükről nincs információnk, mert a korszerűsítés kiemelt beruházássá minősítése miatt a Kirendeltség nem vesz részt az engedélyezési eljárásban. Kiadja a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Címe: 4025 Debrecen, Hatvan utca 16. Postacím: Debrecen, Pf.: 27. Telefon: (52) Fax : (52) Tiszantuli@zoldhatosag.hu Felelős kiadó: Kelemen Béla igazgató Felelős szerkesztő: Wágner János DTP: Bartha András Készült 300 példányban. Ez a kiadvány a honlapunkról letölthető:

9 illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben 9 FELSZÍN ALATTI VÍZ, FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME Környezeti igénybevételek A Kirendeltség területén mintegy 30 felszíni művelésű bánya működik, melyek közül meghatározó az agyag, illetve homokbányászat. A bányaművelés felhagyása után visszamaradó bányatavak további hasznosítása horgásztóként, illetve jóléti, csónakázó tóként lehetséges. Ezeknél a tavaknál az intenzív haltenyésztést, víziszárnyas tartást nem engedélyezhető a felszín alatti víz minőségének védelme miatt. Potenciális szennyezőforrások, tevékenységek A szennyezőforrások közül jelentős az állattartásból eredő terhelés. Sok helyen okoz gondot az állattartásból származó almos- illetve hígtrágya hiányos műszaki védelemmel, vagy védelem nélküli tárolása. Az elmúlt évben a pályázati lehetőségek okán a szigetelt trágyatárolók kialakítása, megvalósítása nagyobb számban került sor. A Kirendeltség területén található föld alatti szimpla falú tartályok átalakítása folyamatos. Az üzemanyag tárolás megszüntetésével sok esetben a régi tartályokat tüzivíz tározóvá, vagy csapadékvíz tározóvá alakítják át, néhány esetben a tartályok kiemelését választják. A megmaradó tartályokat döntően ipari fóliával bélelik ki. Az átalakításoknak köszönhetően egyre több a biztonságos tárolótartályok száma. Azoknál a tartályoknál, ahol a továbbiakban is történik üzemanyag tárolás, kiszolgálás, a kiszolgálótéren keletkező, szennyeződhető csapadékvizek kezelésére, elhelyezésére is nagyobb figyelmet fordítódik. Az esetek többségében a régi föld alatti szimpla falú tartályokban történő gyűjtés, majd szennyvíztisztító telepre szállítás jelenti a megoldást, néhány esetben a szikkasztást alkalmazzák az olaj-iszapfogón megtisztított csapadékvíz elhelyezésére. A Kirendeltség működési területén 4 db olyan sósvíztározó található, melyekben a nagy mennyiségű használt termálvizet hasznosítás után földmedrű tározóban tárolják. Ezek közül háromnak a környezetvédelmi működési engedélye már korábban kiadásra került, az engedélyekben foglaltak teljesítésének ellenőrzése folyamatos. A negyedik vízjogi engedéllyel üzemel. Kármentesítések A Kirendeltség működési területén jelenleg nyilvántartott 42 kármentesítés közül 2 tényfeltárási, 13 műszaki beavatkozási, illetve 27 utómonitoring szakaszban van. A felszín alatti szennyeződések mintegy 50 %-a szénhidrogén eredetű. Ezek nagy része a helytelen üzemanyag és fűtőolaj tárolási tevékenységből származik. A földalatti szimplafalú tartályok közvetlen környezetére korlátozódó TPH, illetve BTEX szennyezések horizontális, valamint vertikális irányú kiterjedése kicsi. A szennyeződések közel 40 %-a a különböző típusú állattartásokhoz kapcsolódik. A megfelelő műszaki védelem nélkül tárolt szerves- és hígtrágya által okozott szennyezettség általában csak a telephely területét érinti. Csekély számban növényvédő szerek elásása, állati eredetű, illetve nehézfém tartalmú hulladékok elhelyezése, valamint technológiai szennyvíz elszikkasztása is eredményezte a szennyezések kialakulását. A kimutatott szennyezett gócok többsége lokális kiterjedésű és csak a talajvíz tartományban észlelhető, vízbázisvédelmi területet nem veszélyeztet. A néhány egyedi és állami felelősségi körbe tartozó esettől eltekintve a kármentesítési költség nem haladja meg a 100 millió forintot. A műszaki beavatkozás leggyakoribb formája a talajcsere, valamint a talajvíz tisztítás utáni elszikkasztása. Sokszor a hatékonyság növelése érdekében több

10 10 kármentesítési módszert kombinálva alkalmaznak. Elsődleges cél a jó megoldás kiválasztásánál az egészségügyi, illetve környezeti kockázat minél gyorsabb megszüntetése. Kettő alkalommal klórozott szénhidrogén szennyezettség feltárására is sor került. Ilyenkor a szennyező anyag tulajdonságai és a heterogén földtani felépítés miatt nagy nehézséget jelent a pontos lehatárolás. További gond, hogy jelenlegi ismeretek szerint még nincs olyan reálisan elérhető, alkalmazható technológia, mely segítségével elvégezhető a végleges mentesítés. Az összes kármentesítésből 7 db tartozik az Országos Környezeti Kármentesítési Programhoz (OKKP). A szakaszosan rendelkezésre álló anyagi forrásoknak köszönhetően még egy államilag finanszírozott projekt sem zárult le. A különböző eredetű klórozott szénhidrogén (2 db), növényvédő szer (3 db), krómcserzett bőrhulladék (1 db) és galván iszap (1 db) szennyeződések közül egy fokozott figyelmet érdemel, mivel ennél az esetnél a belterületi ingatlanokat érintő klórozott CH szennyezettség a talaj-vízben és az első sekély vízadó rétegben is kimutatható. Valószínűsíthető, hogy az illetékességi területen a jelentősebb környezeti károk feltárása már megtörtént, így várhatóan a jövőben már csak kisebb szennyeződésekkel lehet majd találkozni. A évben a felszín alatti közeget terhelő rendkívüli környezetszennyezés nem volt. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Megelőzés, ellenőrzés Potenciális szennyező-források létesítésének engedélyezése során hatóságunk előírja a környezet alapállapotának felmérését, illetve a tevékenység folytatásához olyan feltételek teljesülése mellett járul hozzá, amelyek esetén a lehető legkisebbre csökken a környezetszenynyezés lehetősége. Különösen fontos ez a vízbázisok védelme érdekében, hogy hosszútávon rendelkezésünkre álljon a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz. A vízbázisok védelme érdekében a 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet szerint a szivárgáshidraulikai modellezés eredményeinek függvényében védőidomot, védőterületet, illetve védősávot kell kijelölni. Az illetékességi területünkön korábban 5 db vízbázis esetében adtunk ki kijelölő határozatot. Tárgyévben megtörtént a Mezőgyáni Vízmű hidrogeológiai védőidomának kijelölése. Több települési vízmű kérte, hogy az I. fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság tekintsen el a sérülékenység vizsgálatától, mivel ezek a települések várhatóan a Dél-Alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program keretén belül a regionális rendszerről lesznek ivóvízzel ellátva, ezért a saját vízbázisukból nem kívánnak a továbbiakban ivóvizet vételezni. A Dél-Alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program II. és III. üteme során további kutak mélyítését tervezik, melyek esetében el kell végezni a vízbázisok sérülékenységének vizsgálatát, illetve felülvizsgálatát. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Hulladéklerakók engedélyezettsége A gyulai Kirendeltség működési területéhez 50 település tartozik. Ebből 47 településen működött, vagy működik valamilyen formában települési szilárd hulladék lerakó telep. A év végi állapot szerint fentiekből már csak 2 lerakó működött a területen. Ezek érvényes IPPC engedély alapján üzemelnek Békéscsabán és Gyomaendrődön, mint regionális kezelő telepek. Az év első felében még üzemelő további 5 lerakó telep július 16-val bezárt. Rekultivációs programok a települési szilárd hulladék lerakó telepekre Települési szeméttelep rekultivációs program a Körösszögben című KEOP-2.3.0/1F jelű pályázati projekt; lebonyolításért felelős: Kondoros Nagyközség Önkormányzata. Résztvevő települések: Kondoros, Gyomaendrőd, Szarvas, Békéscsaba, Csabacsüd, Csárdaszállás, Kétsoprony, Körösladány, Szabadkígyós. A projekt útvonalterve szerint az előkészítési szakasz zajlik, ami a műtárgyak (pl. figyelő kutak) létesítését,

11 illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben műszaki beavatkozási tervek elkészítését és ezek közbeszerzési eljárásának lebonyolítását foglalja magában. A már korábban kiadott rekultivációs engedélyek második felében a beadott kérelmek alapján aktualizálásra kerültek, így új rekultivációs engedély határozatok lettek kiadva decemberében. A kivitelezési szakasz előreláthatólag ben valósul meg. A Délkelet-alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási rendszerhez (DAREH) 93 település tartozik. Orosháza a gesztor település. Első körben a már bezárt és bezárásra ítélt hulladéklerakók rekultivációs terveinek elkészítése, a vízjogi engedélyek elkészítése történik meg. A rekultivációs engedélyek nagy részben már korábban kiadásra kerültek, de kérelmek kapcsán több esetben módosultak a kiadott határozatok, vagy új engedélyek kiadására került sor. Az engedéllyel korábban nem rendelkező lerakó üzemeltetők kötelezve lettek a rekultivációs engedélyek benyújtására. A csatlakozási szerződésben 35 db települést soroltak fel, amely a kirendeltség működési területéhez tartozik: Békés, Békésszentandrás, Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Csorvás, Dévaványa, Doboz, Ecsegfalva, Elek (régi és új), Füzesgyarmat, Gerendás, Geszt, Hunya, Kamut, Kardos, Kertészsziget, Kétegyháza, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Lökösháza, Mezőgyán, Méhkerék, Murony, Okány, Örménykút, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom (régi és új), Tarhos, Telekgerendás, Újkígyós, Vésztő, Zsadány Valamelyik rekultivációs projekthez csatlakozó települések száma tehát összesen 45 db. Két település nem található egyetlen projektben sem: Gyula és Mezőberény. Az üzemeltetők (Gyulai Közüzemi Kft. ill. Tappe Szállítási Kft.) önállóan kívánják megvalósítani a rekultivációt. Szelektív hulladékgyűjtés A gyulai Kirendeltség működési területén jelenleg nagyméretű regionális hulladékkezelő rendszer még nem működik. Folyamatban van orosházi gesztorság mellett a DAREH (Dél-Kelet Alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer) Önkormányzati Társulás formájában egy nagyméretű hulladékkezelési rendszer indulása, a társuláshoz év végéig 93 település csatlakozott. A projektbe a bezárt hulladéklerakó telepek rekultivációja, valamint a szelektív hulladékok nagyarányú begyűjtésének és feldolgozásának megoldása tartozik. A területen jelenleg kisebb méretű hulladékkezelő rendszerek már évek óta üzemelnek, ezek működési területe nagyrészt lefedi az illetékességi területet. A évben 191 db szelektív hulladékgyűjtő sziget volt kihelyezve a Kirendeltség illetékességi területét érintő településeken. A jelentősebb működő rendszerek az alábbiak: - Békéscsaba, TAPPE Kft. - Gyomaendrőd, REMONDIS Kft. - Békési Hulladékgyűjtő Kft. - Gyula, Gyulai Közüzemi Kft. Tapasztalatok szerint a szelektíven begyűjtött hulladékok mennyisége általában csökkenő tendenciát mutat. Az üzemeltetők jelzései szerint a hulladék minősége is romlik az utóbbi egy-két évben, mivel a lakosok nem tartják be megfelelően a szelektív jelzéseket a gyűjtőszigeteken. A gyűjtési fegyelem romlása okán néhány sziget áthelyezésre, illetőleg megszüntetésre is került. 11 Veszélyes hulladék lerakó Az előzőekben említetteken kívül, egy db veszélyes hulladék lerakónak átminősített telep található még a működési területen. A Füzesgyarmat, külterület 0188/2. hrsz. alatt korábban fúrási iszap átmeneti tárolónak kialakított depónia (tulajdonosa és üzemeltetője a MB Kőolajkutató Zrt. "f.a.") november 5- i keltezéssel /2007. iktatószámon rekultivációra feljogosító működési engedélyt kapott az ATI- KTVF-től. A végleges fedő-záró réteg rendszer kialakítására, a rekultivációs munkálatok befejezésére a július 31-i határidő lett az engedélyben előírva. Az előzetesen megállapított utógondozási időszak től ig tart. Az engedélyben előírt részhatáridős feladatok végrehajtása időarányosan megtörtént. Közszolgáltatáson kívüli hulladékelhelyezés

12 12 Az előzőekben megnevezett hulladékkezelők az elmúlt év során az alábbi mennyiségű (tonna/év) szelektív hulladékot gyűjtöttek be, illetve gondoskodtak azok hasznosításáról: A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Békéscsaba, Tappe Kft.: (94 db gyűjtősziget) Év Papír Műanyag Üveg ,58 35,715 10,038 Gyomaendrőd, Remondis Kft. (20 db gyűjtősziget) Év Papír Műanyag Üveg ,24 22,24 40,18 Békési Hulladékgyűjtő Kft. (46 db gyűjtősziget) Év Papír Műanyag Üveg ,67 28,38 41,946 Gyulai Közüzemi Kft.* (31 db gyűjtősziget) Év Papír Műanyag Üveg ,94 88,07 131,654 * ezen kívül alumínium italos doboz: 0,924 t, és tetrapack csomagoló: 3,16 t. Közszolgáltatáson kívüli hulladékelhelyezés FELSZÍNI VÍZVÉDELEM Belvíz szempontjából a terület jelentős része veszélyeztetett, a települések egymással összefogva pályázati források igénybevételével törekszenek a csapadékvíz károkozás nélküli elvezetésének megoldására. Említésre méltó az ún. Belvízrendezés az élhetőbb településekért kiemelt projekt (Projektazonosító szám: DAOP 5.2.1/D ), amely keretén belül a kirendeltség illetékességi területét érintően 13 település: Békés, Doboz, Geszt, Gyomaendrőd, Kondoros, Kötegyán, Méhkerék, Mezőberény, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szarvas, Újszalonta pályázik. Az önkormányzatok jogerős vízjogi létesítési engedélyekkel rendelkeznek. A fenti településeken túl Gyula, Körösladány, Vésztő, Dévaványa, Köröstarcsa, Bucsa és Biharugra települések kaptak vízjogi létesítési engedélyt a közelmúltban belterületi csapadékvíz elvezető rendszerek megépítésére. A 2009-es év folyamán Gyomaendrődön adtak át csapadékvíz-elvezető csatornákat, szivattyútelepeket és a belvíz befogadóinak, a belterületi holtágaknak a tározókapacitását is növelték. Néhány további településen (Dévaványa, Gyula, Szarvas, Vésztő) is bővült a csapadékvíz elvezető rendszer. A belvízcsatornák karbantartására az önkormányzatok több esetben vesznek igénybe közmunkásokat, de a csatornák karbantartottsága az anyagi források hiánya miatt nem éri el a kívánatos mértéket.

13 illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben Árvízvédelmi szempontból a kirendeltség területének mintegy 60 %-a veszélyeztetett. Jelentősebb árvízvédelmi beruházás évben nem volt. A TIKTVF Kirendeltsége (Gyula) illetékességi területén ötven település található. Szennyvíztisztító teleppel rendelkező (20), vagy oda beszállító települések (21) száma 41. Tisztító teleppel rendelkezik: Békés, Békéscsaba, Békésszentandrás, Csorvás, Dévaványa, Elek, Füzesgyarmat, Gyomaendrőd, Gyula, Kétegyháza, Kondoros, Körösladány, Köröstarcsa, Lökösháza (Kevermessel [ATI-KTVF-területéről] összekötve), Mezőberény, Sarkad, Szarvas, Szeghalom, Újkígyós (Szabadkígyóssal összekötve), Vésztő Beszállító települések: (helybeni szikkasztások nem kizárhatóak) Bélmegyer Csabaszabadi Csárdaszállás Doboz Gerendás Geszt Hunya Kamut Kardos Kétsoprony Körösújfalu Kötegyán Méhkerék Mezőgyán Murony Nagykamarás Örménykút Sarkadkeresztúr Szabadkígyós Tarhos Telekgerendás Vésztőre Újkígyósra Gyomaendrődre Békéscsabára Csorvásra Sarkadra Gyomaendrődre Békésre Gyomaendrődre Kondorosra Vésztőre Sarkadra Sarkadra Sarkadra Békéscsabára Kunágotára (ATI-KTVF ill. ter.) Gyomaendrődre Sarkadra Újkígyósra Békésre Békéscsabára Szennyvíztisztító teleppel nem rendelkező települések, ahol helyi szennyvízelhelyezést alkalmaznak. Helybeni szikkasztással: Ürítőhelyen: Biharugra Újszalonta Bucsa Csabacsüd Ecsegfalva Kertészsziget Körösnagyharsány Okány Zsadány Szennyvízelvezetés, tisztítás 3 3 Köröstarcsa 150 m /d kapacitású telepének 300 m /d kapacitásúra történő bővítési munkálatai évben befejeződtek. A bővített szennyvíztisztító telep próbaüzeme február 1-e és július 31-e között folyt, ezután üzemszerűen működött. A csorvási tisztítótelep technológiai korszerűsítése évben befejeződött. A telep kapacitása nem válto- 3 zott, 500 m /d maradt. A próbaüzem június 15-e és november 30-a között folyt, azóta a telep a jogszabályban előírt határértékeket teljesíteni tudja évben így a 20 db települési szennyvíztisztító telep meglévő kiépített hidraulikai kapacitása m /d volt. Csatornabírságok évben csatornabírság címén ,- Ft került kivetésre. Vízszennyezési bírságok évben vízszennyezési bírság címén ,- Ft került kivetésre. Felszíni vízvédelem A Kirendeltség működési területe a Körösök vízgyűjtő területére esik, gyakorlatilag Békés megye területe, kivéve annak DNy-irészét. A Körösök vízgyűjtő területe (Lásd: 14. oldal táblázata) A felvízi országban, Romániában meglévő tározók üzemeltetése folytán területünkre a nyári vegetációs időszak alatt alig érkezik víz, esetenként csak néhány száz 3 liter, vagy m másodpercenként. Minthogy ezidáig a Körösök vidékén nem épültek olyan víztározók, amelyekben a nagyvizekből tartalékolni lehetne az aszályos időszakokra, most csak a folyómedrekben visszaduzzasztott vízből és a tiszai vízátvezetésekből lehet az ökológiailag, illetve az egyéb vízhasználatokhoz szükséges vízmennyiséget biztosítani. A duzzasztás időszaka alatt folyóink állóvízi jelleget öltenek, és minden külső szennyeződésre fokozottan érzékennyé válnak. A víztérbe kerülő tápanyagok (nitrogén, foszfor) elősegítik az eutrofizálódást. Ennek következtében fokozódik a fitoplankton-, a moszat-, és hínárképződés, intenzívebben nő a parti növényzet. Vízminőségvédelmi szempontból a fő vízfolyásaink (a Körösök) egyéb védett kategóriába, míg a többi vízfolyásaink (különböző csatornák) az időszakos vízfolyás kategóriába tartoznak. Továbbá a Hármas- Körös illetékességi területünkre eső teljes szakasza jogszabály által kihirdetett halas víz. 13

14 14 A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A TIKTVF kirendeltségének illetékességi területe vízfolyás neve A Körösök vízgyűjtő területe hossza (km) vízgyűjtő magyar magyar területen román területen területen teljes (km 2 ) % (km 2 ) % együtt Fehér-Körös Fekete-Körös 16+4* Kettős-Körös Sebes-Körös Berettyó Hortobágy-Berettyó Hármas-Körös *: a folyó jelenti a határszakaszt

15 illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben 15 TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM A Kirendeltség működési területén a következő országos jelentőségű védett természeti területek találhatók: nemzeti park törzsterületek (NP): nemzeti park igazgatóság név terület (ha) Körös-Maros NPI Kis-Sárrét 7 721,30 Körös-Maros NPI Bélmegyeri Fáspuszta 644,09 Körös-Maros NPI Mágor-puszta 949,18 Körös-Maros NPI Dévaványai-Ecsegi puszták ,57 Körös-Maros NPI Kígyósi-puszta 4 785,06 Körös-Maros NPI Körös-ártér 6 578,94 Körös-Maros NPI Csorvási löszgyep 1,52 Összesen: ,66 természetvédelmi területek (TT): A természet védelméről szóló évi LIII. törvény erejénél fogva a védett szikes tavak jegyzékéről szóló 8006/2001. (MK. 156.) KöM tájékoztatóban jelentek meg. Bejegyzésük az ingatlan- nyilvántartásban megtörtént. Földvárak Az illetékességi területre eső települések mintegy felének a közigazgatási területén megtaláljuk ezek nyomait, azonban végleges felmérésük, bejegyeztetésük még nem történt meg. Kunhalmok A kunhalmok felmérése jelenleg még folyamatban van. Egy korábbi felmérés során Kirendeltségünket illetően kb db kunhalmot számláltak. nemzeti park igazgatóság név terület (ha) Körös-Maros NPI Dénesmajori Csigás-erdő 5,16 Körös-Maros NPI Szarvasi Arborétum 45,44 Körös-Maros NPI Szarvasi Történelmi Emlékpark 0,69 Körös-Maros NPI Szeghalmi Kéktó 112,19 Összesen: 163,48 a törvény erejénél fogva védett ( ex lege ) területek A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 23. (2) bekezdése értelmében: E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek {24. (1) bekezdés} minősülnek. A Kirendeltségünk illetékességi területén forrás, láp, barlang, víznyelő nem található. A nyilvántartásban lévő ex lege szikes tavaink (160,28 ha kiterjedésben): Mezőberényi Szikes Tó (Mezőberény); Nádas-dűlő (Kétegyháza); Szabadka dűlő (Kétegyháza); Dévaványai Szikes Tó (Dévaványa). Gödény-halom Békésszentandrás A Kirendeltség működési területén a következő Natura 2000 területek találhatók: Különleges természetmegőrzési területek: Körösközi erdők, Sarkad-Fás, Gyantéi erdők, Bélmegyeri Fás-puszta, Csorvási löszgyep, Dél-Bihari szikesek, Dévaványa környéki gyepek, Fekete-, Fehérés Kettős-Körös, Gyula-Szabadkígyósi gyepek, Hármas-Körös, Holt-Sebes-Körös, Hortobágy- Berettyó, Sebes-Körös, Tóniszállás-Szarvasi-gyepek. Összesen 14 terület, mintegy ,07 ha kiterjedésben.

16 16 Különleges madárvédelmi területek: Kígyósi-puszta, Kis-Sárrét, Dévaványai-sík összesen 3 terület, mintegy ha kiterjedésben. A Natura 2000 területek 90%-os arányban az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre kerültek. Elvégzendő feladatok, célkitűzések A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szalakóta (Coracias garrulus) és a kerecsensólyom (Falco cherrug). A gerinctelenek közül fontos érték a fokozottan védett nagy szikibagoly (Gortyna borellii lunata), melynek szaporodása a szintén védett sziki kocsordhoz kapcsolódik. A területre a KMNPI elkészítette a természetvédelmi kezelési tervezetet, melynek előzetes véleményezésében és az érintett települési önkormányzatok, gazdálkodók és hatóságok számára tartott egyeztető tárgyaláson részt vettünk. 1. Védett területek bővítése nyarán megkezdődött a Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP) létesítéséről szóló 3/1997. (I. 8.) KTM rendeletből adminisztrációs hiba miatt kimaradt ingatlanok védetté nyilvánítási eljárása. Az eljárás Mezőgyán és Zsadány községek külterületén 281,5 hektár nagyságú területet érint, melyből mintegy 196 ha gyep, 75 ha szántó, 10 ha erdő, 0.5 ha egyéb művelési ágú. A védetté nyilvánítás célja a Kis-Sárrét természetes, illetve természetközeli állapotban fennmaradt tájrészleteinek megőrzése, a területre természetes állapotban jellemző életközösségek, növénytársulások megőrzése illetve fenntartása, a területen élő őshonos növény- és állatfajok állományai hosszú távú fennmaradásának biztosítása. A területen előforduló élőhelytípusok közül kiemelkedő értéket képvisel a sziki erdőspuszta-rét társulás, mely igen nagy kiterjedésben van jelen és számos védett növény- és állatfaj élőhelye. Kisebb foltokban előfordulnak szikes mocsarak, löszpusztagyepek, valamint az ürmös szikes puszta társulás is. A terület kiemelkedő növénytani értéke az öldöklő aszat (Cirsium furiens), melynek legnagyobb hazai állománya itt található. Jelen van a védett pettyegetett őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius), a sziki kocsord (Peucedanum officinale) több ezer töves állománya, valamint a korcs nőszirom (Iris spuria), a fogaslevelű bükköny (Vicia narbonensis subsp. narbonensis) és a fokozottan védett gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) több száz töves állománya. Megtalálhatóak még a hibrid gyújtoványfű (Linaria biebersteinii subsp. strictissima), a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) és az erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana) védett növényfajok is. A terület állattani értékei közül kiemelkedő a túzok (Otis tarda), a kék vércse (Falco vespertinus), a 2. Natura 2000 területek határainak helyesbítése, bejegyeztetés A nemzeti park igazgatóságok felülvizsgálják a ben kihirdetésre került 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet szerinti Natura 2000 területek határvonalait, illetve a 2006-ban megjelent, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendeletben közzétett Natura 2000 területek helyrajzi számos listáját. A felülvizsgálat alapján a térképek és helyrajzi számos lista azonossága érdekében megszületett az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet. A nevezett rendeletben végzett módosításokat (kimaradt, illetve bekerült helyrajzi számok), illetve az eddig be nem jegyzett Natura 2000 területek bejegyzését felügyelőségünknek kezdeményeznie kell. 3. Kunhalmok, földvárak bejegyeztetése A törvény erejénél fogva védett ( ex lege ) területeket, a védetté nyilvánítás tényét, az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni. A feljegyzést a természetvédelmi hatóságnak kell kezdeményeznie az illetékes földhivataloknál. E védett természeti területek kiterjedését, a természetvédelmi hatóságnak ingatlan-nyilvántartási feljegyzésre alkalmas módon, hatósági határozatban kell megállapítania. A teljes lista, és a pontos adatok birtokában kezdjük meg a határozatok meghozatalát. 4. Élőhely fejlesztés A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a év folyamán erdőtelepítéseket végzett. Az erdőtelepítések Gyula és Szabadkígyós külterületén, védett területeken történtek, összesen 20 ha nagyságú területen. Az őshonos fafajokkal történt erdősítés élőhelyeket teremt, nagyban fokozza a korábban szántóként művelt területek természetvédelmi értékét.

17 illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben 17 KÖRNYEZETHASZNÁLATOK ENGEDÉLYEZÉSE, FELÜGYELETE Egységes környezethasználati engedélyezés Az egységes környezethasználati engedélyt a legnagyobb környezethasználóknak kell megszerezni. A Kirendeltségének működési területén évben új létesítmény nem kapott ilyen engedélyt, így az évközben megszűnt létesítmények miatt az év végén 39 db létesítmény rendelkezett egységes környezethasználati engedéllyel, ezek közül 1 még nem valósult meg. Kivitelezés a későbbiekben fog megtörténni. Ezen engedéllyel rendelkező létesítmények 70 %-a a megye gazdasági jellegéből adódóan nagy létszámú állattartó telep, a maradék kb. egyharmadnyi arányon építőipari, vegyipari, élelmiszeripari, feldolgozóipari és földgázkitermelő létesítmények osztozkodnak. Felügyeleti ellenőrzés Jogszabályi előírás, hogy a felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítményekben évente legalább egyszer helyszíni szemlével egybekötött ellenőrzést tart, melynek során megvizsgálja az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak teljesítését. A évi felügyelet során a kirendeltség munkatársai az akkor meglévő mind a 39 db telephelyet ellenőrizték, hiszen ez az engedély minden a felügyelőség hatáskörébe tartozó szakterület előírásait magába foglalja. Az ellenőrzés során a felügyelőség az engedélyben előírtak teljesítését ellenőrzi, így azt is, hogy a környezethasználó tevékenysége mennyiben felel meg az elérhető legjobb technikának (BAT). Az ellenőrzés célja a folyamatos kapcsolattartás, konzultáció a környezethasználókkal. Az ellenőrzések során a tapasztalat az volt, hogy valamennyi telephelyen az engedélynek megfelelően tevékenykednek. Természetesen néhány kisebb jelentőségű kiigazításra a jegyzőkönyvben felhívtuk az üzemeltetők figyelmét. Új létesítmények engedélyezése Új beruházás megkezdése előtt amennyiben a beruházás megvalósításával tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálatról és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik a felügyelőségen vizsgálati eljárást kell lefolytatni. Az eljárások előzetes vizsgálati eljárás vagy előzetes konzultáció kezdeményezésével indulnak. Amenynyiben ezen eljárások során a felügyelőség megállapítja, hogy a tervezett tevékenység a környezetre jelentős hatást gyakorolhat, úgy a beruházót környezeti hatásvizsgálat lefolytatására is kötelezi. Ebben az esetben az új létesítmények környezetvédelmi engedélyt szereznek az eljárások végére, míg ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, akkor az eljárást lezáró határozatában a felügyelőség az építést, kivitelezést engedélyező hatóságnak ad az ő engedélyezési eljárásához figyelembe veendő szempontokat, annak érdekében, hogy az építkezés közben sem sérüljenek a környezeti elemek. A legnagyobb környezethasználók az engedélyezési eljárások végére amennyiben a létesítést kizáró ok nem merül fel a már említett egységes környezethasználati engedélyt szerzik meg. A lefolytatott, határozattal záruló előzetes vizsgálatok száma a kirendeltségen évben 23 db volt; 21 esetben jelentős hatás feltételezése nélkül zárult az eljárás (bányabővítés, villamos légvezeték, szélerőmű, földgáz kitermelő kutak stb.), ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem került előírásra. 1 esetben további vizsgálat végzése összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati kérelem benyújtása került előírásra (földgázkitermelési tevékenység kapcsán), illetve 1 esetben az eljárás megszüntetésre került a környezethasználó egységes környezethasználati engedély megszerzésére és környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére történő kötelezése okán. Környezeti hatásvizsgálat lefolytatása után évben összesen 4 db létesítmény (3 db agyagbánya és 1 db oszágos vasútvonal fejlesztés) kapott környezetvédelmi engedélyt. Előzetes konzultációt annak bevezetése óta még nem kezdeményeztek a Kirendeltségen.

18 18 A TIKTVF illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben JEGYZETEK

19

20 TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Címe:4025 Debrecen, Hatvan utca 16. Postacím:4001. Debrecen, Pf.: 27. Telefon: (52) Fax: (52) WEB*: TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KIRENDELTSÉGE Címe: 5700 Gyula, Megyeház u Postacím: 5701 Gyula, Pf.:99. Telefon: 66/ Fax: 66/ A TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉNEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA ÉVBEN