AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2014-BEN

Átírás

1 AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2014-BEN Nemzetgazdasági Minisztérium

2 Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette: Gedei Henriett 2

3 Tartalomjegyzék Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámai és munkaerőpiaci hatásuk... 5 Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök érintett létszámai... 5 Aktív eszközök létszáma területi eloszlásai... 8 Aktiválás Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordított kiadások Egyes aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámadatai Munkaerő-piaci képzések támogatása Munkaerőpiaci képzésben résztvevők összetétele Bérjellegű támogatások Bértámogatás Bérköltség támogatás Nyári diákmunka támogatása Bérjellegű támogatások együtt Vállalkozóvá válás támogatásai Munkahelyteremtő támogatások Munkahely-megőrző támogatások Mobilitási támogatások Közfoglalkoztatás Mellékletek A fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök rövid bemutatása Fontosabb aktív eszközökbe belépők létszámadatai megyénként, Fontosabb aktív eszközökben érintettek létszámadatai megyénként, Fontosabb aktív eszközökbe belépők létszámarányai megyénként, Fontosabb aktív eszközökben érintettek létszámarányai megyénként, Egyes munkaerőpiaci eszközökbe belépők létszámadatai megyénként, Egyes munkaerőpiaci eszközökben érintettek létszámadatai megyénként, Fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe belépők száma megyénként, (fő) Fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe belépők száma nemenként, korcsoportonként 3

4 és iskolai végzettség szerint, (fő) Munkahelymegőrző támogatások létszámadatai megyénként, Munkahely-teremtő támogatás létszámadatai megyénként, Egyes közfoglalkoztatási programokba belépők létszámadatai és arányai megyénként, Egyes közfoglalkoztatási programokban érintettek létszámadatai és arányai megyénként,

5 Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámai és munkaerőpiaci hatásuk Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök érintett létszámai 2014-ben az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben érintett személyek létszáma 932 ezer fő volt. Ez a szám a foglalkoztatást elősegítő támogatásokba akár többször bevont személyek teljes létszámát jelenti és 2014 között az érintett összes létszám 31,5 százalékkal nőtt. A teljes létszámból 769 ezer fő volt a közfoglalkoztatásban érintett, 135 ezer fő pedig a további aktív eszközökbe bevontak száma. A létszámadatok is jelzik, mennyire eltolódott a hangsúly a közfoglalkoztatás felé: 2014-ben több mint ötször annyian voltak érintettek a közfoglalkoztatásban, mint amennyien az egyéb munkaerőpiaci támogatásokban. A létszámadatokat összehasonlítva az előző évi adatokkal is ugyanez látszik: 2014-ben 55,2 százalékkal több fő részesült közfoglalkoztatási támogatásban mint egy évvel korábban. A többi aktív eszközben érintett személyek száma ugyanakkor jelentős mértékben, 29,5 százalékkal csökkent ebben az időszakban. A támogatásokba újonnan belépők létszámánál a csökkenés jóval kisebb mértékű, 9%. Egyes aktív foglalkoztatáspolitikai érintett létszáma 2013, 2014 Munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés Mobilitási támogatások Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások Bérköltség támogatás Bértámogatás Álláskereső klubban való részvétel idejére keresetpótló juttatás Munkaviszonyban állók képzési támogatása Foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása Kistérségi startmunka mintaprogram támogatása Országos közfoglalkoztatási program támogatása Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása Az elemzett évek között jelentősen, 24,3%-kal csökkent a bérköltség-támogatással elhelyezett személyek száma, és jelentős növekedést mutat a munkaviszonyban állók képzési támogatása, melyben 31%-kal többen vettek részt, mint 2013-ban. A közfoglalkoztatás rendszere 2013-ban jelentősen átalakult. Teljesen eltűnt a rövid idejű 5

6 közfoglalkoztatás és az értékteremtő közfoglalkoztatás. Ennek következtében folyamatosan emelkedett a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásban érintettek létszáma, 2013-és 2014 között mintegy 66%-kal ban új közfoglalkoztatási formaként jelentek meg a kistérségi startmunka mintaprogramok, melyekben érintett személyek száma az első évben 122,6 ezer fő volt ben ez a szám tovább nőtt, ebben az évben 223,5 fő volt érintett a programokban, ez 82%-os emelkedést jelent. A közfoglalkoztatási programokban 2014-ben 55 százalékkal magasabb volt az érintett létszám, mint 2013-ban. A belépők számában az emelkedés ennél kisebb mértékű, 39,3 százalékos volt. Egyes foglalkoztatáspolitikai eszközök érintett létszáma, 2013, Foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása Munkaviszonyban állók képzési támogatása Álláskereső klubban való részvétel idejére keresetpótló juttatás Bértámogatás Bérköltség támogatás Ebből: Nyári diákmunka támogatása Első Munkahely Garancia Program Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások Mobilitási támogatások Munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés Aktív eszközök összesen Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása Országos közfoglalkoztatási program támogatása Kistérségi startmunka mintaprogram támogatása Közfoglalkoztatás összesen Mindösszesen Az aktív eszközök között a közfoglalkoztatás aránya 2014-ban 82,5 százalékos volt. Ez jelentősen, 10,4 százalékponttal volt magasabb, mint 2013-ban. A foglalkoztatást elősegítő képzésekben résztvevő személyek száma (a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések nélkül) 2013 és 2014 között 5%-os növekedést mutat. A képzések aktív eszközökön belüli aránya ugyanakkor a 2013-as 6,5 százalékról 2014-re 5,3%-ra csökkent. A bérjellegű támogatások érintett létszáma, melyekbe a bér- és bérköltség-támogatások tartoznak, 2013 és 2014 között jelentősen csökkent (összesen 27,3 %-kal). Az eszközpalettán nézett arányuk felére csökkent (8,6 százalék a 2013-as 16 százalék után). Legnagyobb mértékben a bértámogatásban részesülő álláskeresők létszáma csökkent 2013-hoz viszonyítva, 32,8 %-kal. A munkahelymegőrzéshez és munkahelyteremtéshez kapcsolódó vállalati támogatásokban érintett személyek száma is csökkent 2013 és 2014 között. A támogatásokban részt vettek összes létszámához viszonyított arányuk is 4,07 százalékosról 2,9 százalékosra csökkent. 6

7 Egyes támogatási eszközök összes támogatáshoz viszonyított aránya 2013, Foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása 6,49% 5,03% Munkaviszonyban állók képzési támogatása 0,09% 0,09% Álláskereső klubban való részvétel idejére keresetpótló juttatás 0,08% 0,06% Bértámogatás 5,75% 2,85% Bérköltség támogatás 10,34% 5,78% Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások 0,70% 0,64% Mobilitási támogatások 0,43% 0,38% Munkahelyteremtés, munkahelymegőrzés 4,07% 2,85% Aktív eszközök összesen 27,95% 17,70% Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása 37,89% 46,47% Országos közfoglalkoztatási program támogatása 16,32% 11,99% Kistérségi startmunka mintaprogram támogatása 17,84% 23,99% Közfoglalkoztatás összesen 72,05% 82,48% Mindösszesen 100,00% 100,00% Munkahely teremtési és munkahely megőrzési támogatások 2013, 2014 Érintett létszám Összes támogatáshoz viszonyított arány (%) Érintett létszám Összes támogatáshoz viszonyított arány (%) Munkahelymegőrzés , ,01 Munkahelyteremtés , ,02 Csoportos személyszállítás támogatása 259 0, ,00 Lakhatási támogatás , ,00 Összesen , ,03 7

8 Csoportos személyszállítás támogatása Mobilitási támogatások 2013, 2014 Létszám Összes támogatáshoz viszonyított arány (%) Létszám Összes támogatáshoz viszonyított arány (%) 259 0, ,02% Lakhatási támogatás , ,30% Helyközi utazás támogatása 630 0, ,07% Összesen , ,39% 2014-ben közel 650 ezer fő volt az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközbe belépők száma. Az elemzett évben a belépések többsége, 561 ezer a közfoglalkoztatásba történt. 35 ezren képzésekbe, 49 ezren bérjellegű támogatásokba léptek be. A vállalkozóvá válást elősegítő támogatások közül 3520 indult ebben az évben. 24 ezer főt tett ki az ebben az éven indított munkahelymegőrző (12,9 ezer fő) és munkahely-teremtő (13,6 ezer fő) támogatások együttes létszáma. Aktív eszközök létszáma területi eloszlásai A fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben 2014-ben érintett személyek területi megoszlásában jelentős súllyal szerepel Észak-Magyarország és Észak-Alföld, ezeken a régiókon belül pedig Borsod-Abaúj-Zemplén (17,6%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék (15,5%), 150 ezer fő körüli érintett létszámmal. Több más megye is jelentős súlyt képviselt az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámait tekintve. A különböző eszközökben érintett személyek 10,4 %-a Hajdú-Bihar, 7,8 százalékuk Békés, 7,1 százalékuk Jász-Nagykun- Szolnok megyében élt. Ezekben a megyékben ezer fő volt az éves érintett létszám 2014-ben. Az aktív eszközökben legkevésbé érintett megyék Vas, Győr-Sopron-Moson és Komárom-Esztergom megye. A főbb aktív eszközökben érintett személyek 6 %-a volt ben fővárosi lakos (55,6 ezer fő) és 4 százalékuk volt Pest megyei (37 ezer fő). 8

9 Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben résztvevők érintett létszáma megyénként, 2014 közfogl. képzések bérjellegű mobilitási vállalkozóv Munkahelymegőrző egyéb (közfog. támogatáso támogatások á válás tám. - és teremtő tám. tám. Összesen nélkül) k Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen A képzéseket és a bérjellegű támogatásokat vizsgálva hasonló képet mutat a támogatásban érintett személyek területi eloszlása. Ezekben az eszközökben is igaz, hogy az érintettek nagy aránya Borsod-Abaúj-Zemplén (képzés: 13,2%, bérjellegű támogatás: 15,7%,) és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében (képzés: 12% bérjellegű támogatás: 12,8%) élt. A munkahelyteremtő és megőrző támogatásokban érintettek 18,7 százaléka volt Békés megyei, 8-9 % körüli aránnyal jelentős létszám vett részt Veszprém (9,3 %), Baranya (8,6 %), Heves (8,2 %) és Csongrád (8,1 %) megyében is ezekben a támogatásokban. Az aktív eszközök csoportjait vizsgálva feltűnő, hogy a rosszabb gazdasági, foglalkoztatási helyzetű megyékben jellemzően magasabb volt a közfoglalkoztatásban és más megyéknél alacsonyabb az egyéb eszközökben érintettek aránya. Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben az aktív eszközökben érintett személyek körülbelül 75 százaléka közfoglalkoztatott volt. Eltérően a 2013-as évtől, hasonló arány mutatható ki a fővárosban is; Budapesten a közfoglalkoztatásba bevontak aránya az összes aktív eszközben résztvevőkhöz képest 83 % (a 2013-as 63 százalék után). A közfoglalkoztatásban érintettek aránya a legalacsonyabb Komárom-Esztergom (65,3), Nógrád (65,2) és Győr-Moson-Sopron (59,1) megyékben volt. A közfoglalkoztatás jelentőségének növekedését mutatja, hogy 2014-ben az aktív eszközökön belüli aránya minden megyében legalább 59 %-os. A munkahelyteremtő és megőrző támogatások aránya az összes támogatáson belül mindössze 3,5 %, a résztvevők aránya egyetlen megyében sem érte el az 1 %-ot. 9

10 Aktiválás Az aktiválási ráta a foglalkoztatáspolitikai eszközökben lévő, munkaviszonyban nem állók aránya az álláskeresők és az aktív eszközben lévő, munkaviszonyban nem állók együttes létszámához viszonyítva. A ráta kiszámításánál a évi zárónapi létszámokkal dolgoztunk. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre értelmezett aktiválási ráta 2014-ben 32,7 százalék volt, ami 8,5 %-ponttal nagyobb az előző évi aktiválási aránynál. Az aktiválás növekedésében a legnagyobb szerepet a közfoglalkoztatás magasabb létszámai játszottak, jelentős további változás azonban, hogy 2013 és 2014 között csökkent a regisztrált álláskeresők átlagos létszáma is. Aktiválási ráta 2014 Munkaerőpiaci eszközök (munkáltatói képzés és helyközi utazás támogatása nélkül) létszáma Közfoglalkoztatás létszáma Álláskeresők létszáma Aktiválási ráta 24,69% 32,74% Az aktiválási ráta 2014-ben megyénként 19 százalék (Pest megye) és 60,09 százalék (Békés megye) között változott. A ráta Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Vas és Baranya megyében meghaladta a 40 százalékot. A főváros aktiválási rátája 25,9 százalékos volt. A legnagyobb létszámú álláskeresővel és aktív eszközökben érintett személlyel rendelkező Borsod-Abaúj-Zemplén megye aktiválási rátája 2014-ben 30,46 százalékos volt. Valamennyi megyében nőtt az aktiválási ráta ebben az időszakban. A legnagyobb mértékű a növekedés Komárom-Esztergom (42,7%), Győr-Moson-Sopron (18,02%) és Fejér (16,3%) megyében. A legkisebb mértékben növekvő rátát felmutató megyék sorrendje is jelentősen átalakult 2013-hoz képest; 2014-ben Szabolcs-Szatmár (1,25 %), Bács-Kiskun (1%) megyében volt a legkisebb a növekedés. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az egyetlen, ahol 2014-ben az aktiválási ráta csökkent (2,7 %-kal). 10

11 Aktiválási ráta megyénként, 2014 Zárónapi létszám Aktiválási Megye Munkaerő-piaci Álláskeresők Közfoglalkoztatás ráta eszközök Főváros ,98% Pest ,95% Fejér ,63% Komárom-Esztergom ,09% Veszprém ,82% Győr-Moson-Sopron ,72% Vas ,49% Zala ,22% Baranya ,22% Somogy ,13% Tolna ,22% Borsod-Abaúj-Zemplén ,46% Heves ,81% Nógrád ,88% Hajdú-Bihar ,28% Jász-Nagykun-Szolnok ,31% Szabolcs-Szatmár-Bereg ,65% Bács-Kiskun ,20% Békés ,51% Csongrád ,55% Összes ,74% 11

12 Aktiválási ráta változása 2013 és 2014 között Különbség Főváros 13% 25,98% 13,08% Pest 9% 18,95% 8,10% Fejér 21% 36,63% 16,03% Komárom-Esztergom 17% 60,09% 42,69% Veszprém 22% 35,82% 14,12% Győr-Moson-Sopron 22% 39,72% 18,02% Vas 28% 42,49% 14,59% Zala 15% 23,22% 7,82% Baranya 32% 42,22% 9,82% Somogy 26% 28,13% 1,83% Tolna 23% 38,22% 14,92% Borsod-Abaúj-Zemplén 33% 30,46% -2,74% Heves 21% 34,81% 13,61% Nógrád 23% 31,88% 8,48% Hajdú-Bihar 24% 27,28% 3,58% Jász-Nagykun-Szolnok 31% 45,31% 14,61% Szabolcs-Szatmár-Bereg 29% 30,65% 1,25% Bács-Kiskun 22% 23,20% 1,00% Békés 36% 40,51% 4,51% Csongrád 24% 31,55% 7,45% Összes 25% 32,74% 8,04% Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordított kiadások Az NMH nyilvántartásaiba elkülönül a személyek és az egyes támogatások pénzügyi kifizetési adatainak nyilván tartása. Itt a pénzügyi, költségvetési logika szerin mutatjuk be az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordított kiadásokat. Ezek a kiadások az egyes költségvetési években végrehajtott pénzügyi műveletek eredményeit mutatják. Az itt látható kifizetések mögötti támogatásokban és programokban érintett személyek köre kis mértékben eltér a létszámstatisztikában látható érinttet körtől. A foglalkoztatáspolitika finanszírozásának fő forrása az ország központi költségvetése, amelynek előirányzott tételeit a költségvetési törvény, a végrehajtás során megvalósult tételeket pedig a zárszámadási törvény mutatja be. A költségvetés a beavatkozásokat a Nemzeti Foglalkozatási Alapban (2011-ig Munkaerő-piaci Alap) elkülönítve kezeli. Az NFA költségvetése 2014-ben 377 milliárd Ft-ot tett ki. Ez 2013-hoz képest 11 százalékos növekedést jelent. 12

13 Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordított kiadások 2013, 2014 Jogcím Összeg % Összeg % Aktív támogatások Foglalkoztatási és képzési támogatások 25,1 7,2% 27 7,2% Járulékkedvezmény megtérítés 3,3 0,9% 5 1,3% Szakképzési és felnőttképzési támogatások 18,7 5,4% 26,4 7,0% Passzív kiadások Álláskeresési ellátások 51,8 14,8% 56 14,8% Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadás 1 0,3% 3 0,8% Bérgarancia kifizetések 5,5 1,6% 6 1,6% Működtetési célú kifizetések 0,0% 1,6 0,4% Startmunka-program (2011: közfoglalkoztatás) 171,1 49,0% 183,5 48,6% EU-s elő- és társfinanszírozás TÁMOP 1.1. Munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások 33,8 9,7% 41 10,9% TÁMOP 1.2. Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások 14,5 4,1% 3,2 0,8% Foglalkoztathatóság és Alkalmazkodóképesség EU-s társfinanszírozása 16,3 4,7% 17 4,5% Kiegészítő munkáltatói támogatás 7 2,0% 10 2,6% Egyéb 1,5 0,4% 0,0% ÖSSZESEN 349,5 100,0% 377,4 100,0% Az NFA (MPA) szerkezeti arányait vizsgálva a megfigyelt két évben kitűnik, hogy a 2012-től megszigorított szabályozás következményeként az álláskeresési ellátások aránya 2013-ra 14,8 százalékra csökkent, és ez az arány 2014-ben is változatlan maradt. Az aktív támogatások együttes részesedése a 2013-as 13,5 százalékról kis mértékben, 15,5 százalékra nőtt. Ebbe azonban nem tartoznak bele az uniós és hazai társfinanszírozási programok, sem a közfoglalkoztatási programok. Az álláskeresési ellátásokra fordított kiadások visszaszorulásával párhuzamosan a közfoglalkozatási programok térnyerésének folytatódása volt megfigyelhető ban 48,9, 2014-ben pedig szinte azonos mértékű, 48,6 százalék volt közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó kiadás. Az uniós elő- és társfinanszírozású programok aránya a finanszírozott programok költségeiben is közel változatlan a 2013-as értékhez képest (18,5 százalékról 18,8 százalék). Az aktív eszközökre fordított kiadások részletesebb, megyesoros adatai a mellékletben találhatók meg. 13

14 Egyes aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámadatai Munkaerő-piaci képzések támogatása Munkaerő piaci képzésben érintettek létszáma a közfoglalkoztatottak nélkül ben 47,7 ezer fő volt, melyből csupán 827 fő volt foglalkoztatott a képzés idején hez képest 5,2%-kal nőtt a képzésben érintettek száma ben 46,9 ezer fő volt azon képzésben résztvevők érintett létszáma, akik nem álltak munkaviszonyban a képzés idején. A munkaviszonyban állók képzésében résztvevők 31%-kal voltak többen, mint az előző évben. A munkaerőpiaci képzés keretében az év folyamán 5650 tanfolyamot indítottak, ez 39,5 %-os növekedést jelent 2013-hoz képest. Munkaerőpiaci képzések Különbség Arány Foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása ,1% Munkaadós képzés támogatása ,1% Összesen ,5% A képzések jelentős része TÁMOP-program keretében valósult meg. A képzésben érintett létszám nagysága alapján a TÁMOP és a TÁMOP a legjelentősebb, együtt 78,6 ezer fő vett részt ezeken a képzéseken 2014-ben. E képzésekben az idegen nyelvek (angol, német), fémipari képzések (CNC forgácsoló, hegesztő), szociális területek, kereskedelmi jellegű (eladó) képzések voltak a legjellemzőbbek. TÁMOP programok érintett létszáma szerint 2014-ben Különbség "A jól menő vállalkozásokért" TÁMOP ,18% "Benned a Létra" TÁMOP Pécs ,41% Pécs Paktum TÁMOP? 1.4.5? ,00% Siklós Paktum TÁMOP ,00% TÁMOP / ,41% TÁMOP program a KmRMK-ban ,33% TÁMOP / Vert.közösségi int.pr.- Veszprém ,00% TÁMOP program ,13% TÁMOP program ,36% TÁMOP program ,17% TÁMOP téli közfogi TÁMOP téli közfoglalkoztatás ,94% Összes ,55% 14

15 Létszámát tekintve a TÁMOP "Újra tanulok!" program által finanszírozott képzések közül 2014-ben a közfoglalkoztatottak képzése valósult meg (101,2 ezer fő). Ezek a képzések jellemzően szakmai betanítói- és mezőgazdasági jellegűek voltak, melyek a közfoglalkoztatás mezőgazdasági Start mintaprogramjához kapcsolódtak. A program keretében kisebb számossággal vettek részt 7-8. osztályos felzárkóztató képzésben. A TÁMOP-programok közül az , és számú programokba 2014-ben már nem történt új belépés. Munkaerőpiaci TÁMOP programokba belépők létszáma, 2014 Belépők létszáma 2014 "Benned a Létra" TÁMOP Pécs Komplex telep-program TÁMOP Pécs Paktum TÁMOP? 1.4.5? Siklós Paktum TÁMOP TÁMOP / TÁMOP program a KmRMK-ban TÁMOP / Vert.közösségi int.pr.-veszprém 5 TÁMOP program TÁMOP program TÁMOP program TÁMOP téli közfogl TÁMOP téli közfoglalkoztatás Összes A munkaerő-piaci képzések döntő többsége (89,8%-a) a munkaügyi kirendeltségek által ajánlott képzés volt ben képzések jelentős hányada, összesen 68,6%-a szakmai jellegű képzés volt, ezen belül az érintettek 39,3%-a OKJ szerinti szakmai képzésre vonatkozott, további 27%-a egyéb szakmai képzésben részesült. Jelentős volt a nyelvi képzésben (4 ezer fő) és a hatósági képzésben részt vettek száma is (1,9 ezer fő). Az OKJ-s végzettséget biztosító képzésekben érintettek egyharmada 5 szakma megszerzésére törekedett 2014-ben, legjelentősebb közülük az erdőgazdálkodás ágazatban a motoros fűrész kezelése képzés, melyben az összes OKJ-s képzésben résztvevő 9,7%-a tanult, szintén magas az OKJ képzésen belül a CNC forgácsolók (7,3%) és a targoncavezetők (6,2%) aránya. OKJ-s képzésekben érintettek létszáma és aránya 2014 OKJ-képzés Érintett létszám Arány Erdőgazdálkodás ,7 Gépgyártás ,3 Építő- és anyagmozgató gép kezelője ,2 Kis- és nagykereskedelem ,0 Növénytermesztés és állattenyésztés ,5 Összesen ,7 15

16 Munkaerőpiaci képzésben résztvevők összetétele 2014-ben a munkaerőpiaci képzésben érintettek létszáma Észak-Alföldön volt a legmagasabb, 44,4 ezer fő, ebben a régióban nőtt legnagyobb mértékben, több mint kétszeresére (137,4%) a létszám is. Mindegyik régióban magasabb volt a létszám 2014-ben, mint a megelőző évben. Munkaerőpiaci képzések érintett létszáma megyénként, 2014 (TÁMOP nélkül) Foglalkoztatást elősegítő képzés Foglalkoztatást elősegítő képzés Munkaadós képzés Munkaadós képzés Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Főváros Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen Munkaerőpiaci képzések érintett létszáma életkor szerint 2013, 2014 (fő) Foglalkoztatást elősegítő képzés Munkaadós képzés Együtt Megoszlás 16 Foglalkoztatást elősegítő képzés Munkaadós képzés Együtt Megoszlás 25 év alatt ,9% ,3% év ,0% ,8% 55 év és ,9% ,5% felette Nem ismert ,2% ,4% Összesen ,0% ,0% A munkaerőpiaci képzésben résztvevők száma 2014-ben minden korosztályban nőtt, legnagyobb mértékben a 45 év felettiek esetében. A legkisebb mértékű növekedés a 25 év alattiak körében volt tapasztalható, de itt is 70,8%-os a növekedés. (Köszönhetően a

17 közfoglalkoztatottak körében indított képzéseknek). Munkaerőpiaci képzések érintett létszáma iskolai végzettség szerint 2013, 2014 (fő) Különbség Százalék általános iskolai végzettség nélküli ,5% általános iskola ,6% szakiskola ,1% szakmunkásképző ,1% gimnázium ,9% szakközépiskola ,5% technikum ,4% főiskola ,5% egyetem ,6% nem ismert ,1% Összes ,3% Az iskolai végzettség esetében is minden kategóriában növekedés tapasztalható az előző évhez képest 2014-ben. A tárgyalt évben a munkaerőpiaci képzésben résztvevők között több mint négyszeresére emelkedett az általános iskolai végzettség nélküliek száma. A munkaerőpiaci képzésben érintettek több mint 60%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, középfokú végzettsége a képzésbe bevont személyek 44,5%-nak volt. A munkaerőpiaci képzésekben résztvevők 68,6%-a valamilyen szakmai képzésben vett részt. A szakmai képzésben résztvevők aránya az általános iskolai végzettséggel (39%) és szakmunkás végzettséggel (24%) rendelkezők körében volt a legjellemzőbb. A nyelvi képzésben résztvevők aránya 2,5% volt, többségük az érettségizettek és a diplomások közül került ki. Munkaerőpiaci képzésekben résztvevők megoszlása iskolai végzettségek szerint képzési típusonként 2014-ben Általános Nyelvi Szakmai képzés képzés képzés Szolgáltatás Egyéb Összesen általános iskolai végzettség nélküli 15,4% 0,0% 2,8% 0,0% 0,4% 6,3% általános iskola 57,8% 2,3% 38,9% 8,7% 7,9% 43,3% szakiskola 2,7% 1,2% 2,5% 2,2% 2,6% 2,5% szakmunkásképző 15,1% 9,8% 23,9% 30,4% 25,8% 21,0% gimnázium 3,4% 25,1% 11,8% 15,2% 18,8% 9,8% szakközépiskola 4,1% 33,7% 14,1% 23,9% 19,2% 11,8% technikum 0,6% 6,6% 2,3% 8,7% 6,6% 2,0% főiskola 0,7% 14,5% 2,2% 10,9% 17,0% 2,1% egyetem 0,3% 6,0% 0,9% 0,0% 1,7% 0,8% nem ismert 0,0% 0,7% 0,4% 0,0% 0,0% 0,3% Összes 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 17

18 Bérjellegű támogatások Bértámogatás A bértámogatásokban érintett létszám 2014-ben 26,5 ezer fő volt, 33 %-kal kevesebb, mint 2013-ban. Az érintett személyek 18,2 százaléka Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, további 14,8 %-uk pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei volt. Magas, 8-10 %-os volt Baranya és Békés megyei személyek aránya is. A többi régió megyéinél alacsonyabb volt a jobb gazdasági helyzetű megyékben a bértámogatott személyek száma és aránya. Közép- és Nyugat-Dunántúl megyéiben, valamint a fővárosban és Pest megyében 2014-ben 1000 fő alatt maradt a bértámogatásban érintett személyek száma. Bértámogatás érintett létszáma 2013, Változás 2013 Érintett létszám Megoszlás Érintett létszám Megoszlás és 2014 között Főváros 815 2,1% 389 1,5% -52,3% Pest 827 2,1% 722 2,7% -12,7% Fejér 918 2,3% 366 1,4% -60,1% Komárom-Esztergom 744 1,9% 447 1,7% -39,9% Veszprém 924 2,3% 492 1,9% -46,8% Győr-Moson-Sopron 408 1,0% 467 1,8% 14,5% Vas 574 1,5% 382 1,4% -33,4% Zala 386 1,0% 341 1,3% -11,7% Baranya ,0% ,9% -33,0% Somogy ,4% 754 2,8% -43,8% Tolna ,9% 768 2,9% -32,8% Borsod-Abaúj-Zemplén ,7% ,2% -34,5% Heves ,6% 973 3,7% -32,2% Nógrád ,0% ,1% -17,2% Hajdú-Bihar ,2% ,4% -39,8% Jász-Nagykun-Szolnok ,5% 916 3,4% -57,6% Szabolcs-Szatmár-Bereg ,8% ,8% -22,6% Bács-Kiskun ,7% ,7% -21,3% Békés ,6% ,8% -31,3% Csongrád ,6% 978 3,7% -30,6% Összes ,0% ,0% -32,8% A bértámogatásban érintett személyek száma Győr-Moson-Sopron kivételével minden megyében csökkent. Itt 14,5 %-os növekedés volt tapasztalható 2014-ben. A jelentős csökkenés mögött lényeges területi eltérések voltak. Legnagyobb mértékben Fejér (60,1%) és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben (57,6%), valamint a fővárosban (52,3%) csökkent a bértámogatásban érintettek létszáma. A csökkenés aránya Pest, Nógrád és Zala megyében volt a legkisebb. 18

19 Bértámogatásban résztvevők létszáma nemek és életkor szerint 2014-ben Különbség Nem Férfi ,3% Nő ,1% Nem ismert ,0% Életkor 25 év alatt ,9% év ,2% 55 év és felette ,3% Nem ismert 17 0,0% Összesen ,8% A bértámogatásban érintett személyek közel 54 százaléka nő volt 2014-ben, ez nem tér el jelentősen az előző évi értéktől. Ebben az időszakban a nők és férfiak érintett létszáma is százalékkal nőtt. A bértámogatásokban érintettek legtöbbje 25 és 54 év közötti személy volt (18 ezer fő, 67,4%). A 45 évnél idősebb és a 25 évnél fiatalabb személyek ennél kisebb arányban részesültek bértámogatásokból. Bértámogatásban résztvevők létszáma iskolai végzettség szerint Különbség általános iskolai végzettség nélküli ,4% általános iskola ,9% szakiskola ,7% szakközépiskola ,3% szakmunkásképző ,9% gimnázium ,9% technikum ,3% Felsőfokú ,4% Nem ismert ,0% Összes ,8% A bértámogatásban érintett személyek közel 28 százaléka szakmunkás végzettségű volt ben, további százalékot tettek ki az érintett személyek között az általános iskolai végzettségű és a szakiskolai legmagasabb iskolai végzettségű személyek. A bértámogatások esetén nagyon alacsony volt az általános iskolai végzettség nélküliek aránya, és a 2013-hoz képesti legnagyobb mértékű csökkenés is ebben a kategóriában tapasztalható. Bérköltség támogatás A bérjellegű támogatások között szereplő bérköltség-támogatásban 2014-ben 53,8 ezer fő volt érintett, mely az előző évhez képest 24,3 %-os csökkenést jelent. Az elmúlt évhez hasonlóan a déli és keleti országrész megyéiben volt magasabb a létszám és a főváros környékén, valamint a nyugati országrészben alacsonyabb az érintettek száma. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legtöbb bérköltség-támogatásban érintett személy 2014-ben (7,7 ezer fő). A Nyugat 19

20 dunántúli megyékben és Budapesten mindenhol 2000 fő alatt maradt a bérköltségtámogatásokban érintettek létszáma. A bérköltség támogatás jelentős hányadát 2013-ig 3, jellemzően a 25 év alatti korosztályt megcélzó program tette ki: - az Első Munkahely Garancia program, - a nyári diákmunka támogatása - és a szakképzett fiatalok tapasztalatszerzésének elősegítése. Bérköltség támogatás érintett létszáma 2013, Nyári diákmunka elősegítése Első munkahely garancia program Szakképzett fiatalok munkatapasztalat szerzési támogatása Egyéb bérköltség-támogatás Bérköltség támogatás összesen Ezen programok közül 2014-ben már csak a nyári diákmunka elősegítése működött jelentősebb létszámmal, a másik két programba új belépés már nem történt, és az érintett létszám sem jelentős. Bérköltség-támogatás érintett létszáma megyék szerint Változás Főváros ,9% Pest ,5% Fejér ,8% Komárom-Esztergom ,8% Veszprém ,8% Győr-Moson-Sopron ,9% Vas ,9% Zala ,3% Baranya ,2% Somogy ,5% Tolna ,6% Borsod-Abaúj-Zemplén ,5% Heves ,3% Nógrád ,1% Hajdú-Bihar ,6% Jász-Nagykun-Szolnok ,3% Szabolcs-Szatmár-Bereg ,6% Bács-Kiskun ,6% Békés ,6% Csongrád ,8% Összes ,3% Egyes megyékben kiugróan magas volt a növekedés, Pest megyében 84,5 %, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében pedig 78,6 %-os. 20

21 A bérköltség-támogatásokban érintett személyek többsége 2014-ben is nő volt. Az életkort tekintve megállapítható, hogy a működtetett bérköltség-támogatási programok célcsoportjainak megfelelően legnagyobb arányban a 25 év alatti fiatalok voltak érintve a támogatásban, de jelentős még a éves korosztály érintettsége is. Bérköltség-támogatások megoszlása nem, kor és iskolai végzettség szerint Férfi Nő Nem ismert Összes általános iskolai végzettség nélküli általános iskola szakiskola szakközépiskola szakmunkásképző gimnázium technikum Felsőfokú Nem ismert Összes év alatt év év és felette Nem ismert Összes A támogatott személyek legmagasabb iskolai végzettségét tekintve elmondható, hogy körülbelül azonos arányban voltak érintve a bérköltség-támogatásokban a szakmunkás, szakiskolai, és az általános iskolai végzettségűek. Általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők nagyon kis számban jutottak be a bérköltség-támogatásokba, 2013-ban arányuk az érintett személyek között 1,2 százalékos volt. Nyári diákmunka támogatása A Nyári diákmunka elősegítése elnevezésű munkaerő-piaci program keretében az önkormányzatok és a 100%-ban az önkormányzat fenntartásában álló, alapfeladat ellátását szolgáló intézmények legkorábban július 1-jétől legfeljebb augusztus 31. napjáig, bérköltség támogatást igényelhetnek, nappali tagozaton tanulói, hallgatói jogviszonnyal rendelkező diákok foglalkoztatásához. A program célcsoportjába azon fiatalok tartoznak, akik nappali tagozaton tanulnak, a program kezdő időpontjában 16 évnél idősebbek, de a program befejezésekor a 25. életévüket még nem töltik be, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem állnak, továbbá vállalkozási jogviszonyuk nincs. A programban 2014-ban 27,5 ezer fő vett részt, ami a évi létszámnál 70,7 %-kal több diákot jelent. A diákok 16,8 százaléka Borsod-Abaúj-Zemplén, további 12,6 százaléka 21

22 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei volt. A legalacsonyabb számú támogatott személy Győr- Moson-Sopron (209 fő) és Vas megyében (440 fő) volt Nyári diákmunka támogatásában résztvevők létszáma megyénként 2014-ben Érintett létszám Százalék Főváros 937 3,4% Pest ,2% Fejér 880 3,2% Komárom-Esztergom ,8% Veszprém ,4% Győr-Moson-Sopron 209 0,8% Vas 440 1,6% Zala 555 2,0% Baranya ,3% Somogy 484 1,8% Tolna 589 2,1% Borsod-Abaúj-Zemplén ,8% Heves 721 2,6% Nógrád ,3% Hajdú-Bihar ,0% Jász-Nagykun-Szolnok ,9% Szabolcs-Szatmár-Bereg ,6% Bács-Kiskun 753 2,7% Békés ,2% Csongrád ,2% Összes ,0% 22

23 Bérjellegű támogatások együtt Ebben a fejezetben megvizsgáljuk a bér- és a bérköltség támogatás együttes létszámadatait. Bérjellegű támogatásokban 2014-ben 80 ezer fő volt érintett, 76,9 százalékkal több, mint az előző évben. Bérjellegű támogatásokban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében közel 13 ezer, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több, mint 10 ezer személy volt érintett 2014-ben. A támogatottak negyede ebben a két megyében élt. Bérjellegű támogatások létszáma megyénként Különbség Főváros ,7% Pest ,4% Fejér ,6% Komárom-Esztergom ,4% Veszprém ,1% Győr-Moson-Sopron ,7% Vas ,3% Zala ,9% Baranya ,3% Somogy ,2% Tolna ,4% Borsod-Abaúj-Zemplén ,7% Heves ,1% Nógrád ,6% Hajdú-Bihar ,0% Jász-Nagykun-Szolnok ,9% Szabolcs-Szatmár-Bereg ,3% Bács-Kiskun ,4% Békés ,3% Csongrád ,7% Összes ,3% A bérjellegű támogatásokon belül a bértámogatásban érintett személyek aránya 33 százalék volt. Jellemzően ennél alacsonyabb volt a bérjellegű támogatásokon belül a bértámogatások aránya az ország jobb gazdasági és foglalkoztatási helyzetű megyéiben. Legmagasabb arányban Békés megyében alkalmazták ezt a támogatási eszközt (44%), de több megyében meghaladta ez az arány a 30 százalékot. A bérköltség támogatások aránya a bértámogatásokon belül 67 százalék volt. A bértámogatásokon belül a legmagasabb arányban a fővárosban alkalmazták ezt az eszközt, itt aránya 80%-os volt. Békés megye (55%) kivételével minden másik megyében is meghaladta a bérköltség-támogatás aránya a 60 %-ot. 23

24 Bérjellegű támogatások összesen, 2014 Bértámogatás Bérköltség-támogatás Összesen Főváros Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Összes A bérjellegű támogatásokban érintett személyek többsége, 55 százaléka nő volt. Arányuk 2013-hoz képeset alig változott. A nők és férfiak megoszlása az egyes támogatási formában lényeges különbséget nem mutatott. Korcsoportonként vizsgálva láthatjuk, hogy 2014-ben legnagyobb részük, 55,7 százalékuk volt 25 éven aluli személy. Bérjellegű támogatások érintett létszáma nem és életkor szerinti 2014-ben Bértámogatás Bérköltség-támogatás Összesen Nem Férfi Nő Nem ismert Életkor 25 év alatt év év és felette Nem ismert Összesen A bérjellegű támogatásokban érintett személyek 38 százaléka szakiskolai, szakközépiskolai végzettségű volt 2014-ben (30,5 ezer fő). Közel ugyanekkora volt az általános iskolai végzettségű személyek száma és aránya is (27,5 ezer fő). Legkisebb arányban az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők voltak érintettek ebben a támogatási formában (0,78%) 24

25 Bérjellegű támogatások érintett létszáma iskolai végzettség szerint, 2014 Bértámogatás Bérköltség-támogatás Összesen általános iskolai végzettség nélküli általános iskola szakiskola szakközépiskola szakmunkásképző gimnázium technikum Felsőfokú Nem ismert Összes Vállalkozóvá válás támogatásai A vállalkozóvá válást elősegítő támogatások esetében egyértelmű növekedés figyelhető meg 2013-hoz képest. A támogatásban érintett személyek létszáma 2014-ben 5966 fő volt, 25 százalékkal több, mint 2013-ban. Az érintett személyek 10 százaléka Borsod-Abaúj-Zemplén, 11 százaléka pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei volt. Az érintett létszám 2013 és 2014 között látható növekedése mögött jelentős területi eltérések voltak. 100 %-os, vagy azt meghaladó arányban nőtt a támogatottak létszáma Békés megyében és a fővárosba, de %-os növekedés tapasztalható Hajdú-Bihar, Vas, Bács-Kiskun, Nógrád és Győr-Moson- Sopron megyékben is. Vállalkozóvá válás támogatásában résztvevők érintett létszáma megyénként, Különbség Arány Főváros ,0% Pest ,2% Fejér ,9% Komárom-Esztergom ,3% Veszprém ,9% Győr-Moson-Sopron ,1% Vas ,6% Zala ,9% Baranya ,4% Somogy ,5% Tolna ,7% Borsod-Abaúj-Zemplén ,5% Heves ,3% Nógrád ,9% Hajdú-Bihar ,0% Jász-Nagykun-Szolnok ,6% Szabolcs-Szatmár-Bereg ,8% Bács-Kiskun ,6% Békés ,4% Csongrád ,8% Összes ,8% 25

26 A vállalkozóvá válási támogatások érintettjei között a nők enyhe többségben voltak 2013-ban (52,8%) és 2013 között az érintett létszámban a férfiak száma 7,4 százalékkal nőtt, miközben a nők száma kis mértékben csökkent. A támogatásokban érintettek harmada 35 és 44 év közötti személy volt, 28,7 százalékuk 25 és 34 év közötti. A két legnagyobb arányú korcsoport mellett a 25 éven aluliak 12,8 százalékos,az 55 év felettiek pedig 6,2 százalékos mértékben voltak jelen 2013-ban az érintett személyek között. A korcsoportok arányai 2012 és 2013 között jelentősen nem változtak. A vállalkozóvá válást elősegítő támogatásokban érintett személyek 28,7 százaléka szakközépiskolát, vagy technikumot végzett személy volt. Rajtuk kívül magas arányban voltak jelen a 2013.ban érintett személyek között a szakiskolai, szakmunkás végzettségű személyek (27%), a gimnáziumi végzettségűek (17,9%) és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (16,4%) és 2013 között nőtt a támogatottak között a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező személyek aránya. Vállalkozóvá válás támogatása eszközben résztvevők érintett létszáma nem, KSHkorcsoport és iskolai végzettség szerint, Különbség Arány Férfi ,0% Nő ,9% Összesen ,8% 25 év alatt ,7% év ,8% 55 év és felette ,4% Összesen ,8% általános iskolai végzettség nélküli ,0% Alapfokú általános iskola ,6% Közép fokú Alapfokú ,4% szakiskola ,8% szakközépiskola ,7% szakmunkásképző ,6% gimnázium ,1% technikum ,3% Középfokú ,9% Felsőfokú Felsőfokú ,8% Nem ismert ,4% Összesen ,8% 26

27 Munkahelyteremtő támogatások Munkahelyteremtő beruházás támogatásával létrehozott munkahelyeken foglalkoztatottak érintett létszáma 2014-ben 13,4 ezer fő volt, 18,3 százalékkal több, mint 2013-ban. A támogatásban érintett személyek 13,8 százaléka Csongrád megyei, 12,7 százaléka Heves, 12,4 százaléka pedig Győr-Moson-Sopron megyei volt. A támogatásban érintettek számának 12,9 százalékos növekedése mögött jelentős területi eltérések láthatók. Az említett megyében 2014-ben az előző évi többszörösére növekedett a támogatottak létszáma. Csökkent az érintettek száma Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod- Abaúj-Zemplén megyékben, továbbá komoly csökkenés mutatható ki a Közép-magyarországi régióban. Munkahelyteremtő beruházás támogatás érintett létszáma 2013, változás 2013 és 2014 fő % fő % között (%) Budapest 154 1,3 0 0,0% -100,0% Pest megye 0 0,0 0 0,0% Fejér megye 639 5, ,8% 23,3% Komárom-Esztergom megye 126 1, ,2% 27,8% Veszprém megye 316 2, ,7% 15,5% Győr-Moson-Sopron megye 266 2, ,4% 536,1% Vas megye 843 7, ,3% 18,3% Zala megye 342 3, ,7% 47,4% Baranya megye 456 3, ,0% 229,6% Somogy megye 712 6,2 79 0,6% -88,9% Tolna megye 584 5, ,8% 35,3% Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,3 0 0,0% -100,0% Heves megye 852 7, ,7% 104,0% Nógrád megye 0 0,0 0,0% Hajdú-Bihar megye 512 4, ,8% -51,2% Jász-Nagykun-Szolnok megye 691 6, ,3% 4,5% Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ,3 0 0,0% -100,0% Bács-Kiskun megye 742 6, ,4% 17,3% Békés megye 627 5, ,6% 108,3% Csongrád megye 727 6, ,8% 158,7% Összesen , ,0% 18,2% Munkahely-megőrző támogatások A munkahely-megőrző támogatásokkal fenntartott munkahelyeken foglalkoztatottak érintett létszáma 2014-ben 12,9 ezer fő volt, 21,6 százalékkal kevesebb, mint 2013-ban. A támogatásban érintett személyek 28,4 százaléka Békés megyei volt. Jelentős, 16,3 %-os arányú támogatásban érintett személy volt Veszprém, 11,2 % pedig Hajdú-Bihar megyei. A támogatottak száma megyénként eltérő mértékben változott, Békés és Hajdú megyében nagyarányú növekedés volt tapasztalható 2013 és 2014 között. Az érintettek száma jelentős mértékben csökkent Somogy, Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. 27

28 Munkahelymegőrzés támogatás érintett létszáma, 2013, változás 2013 és 2014 fő % fő % között (%) Budapest ,1 0 0,0% -100,0% Pest megye 625 3, ,6% -4,6% Fejér megye 804 4, ,4% -13,7% Komárom-Esztergom megye 799 4, ,4% -13,5% Veszprém megye , ,3% 75,1% Győr-Moson-Sopron megye 52 0,3 0 0,0% -100,0% Vas megye 15 0,1 31 0,2% 106,7% Zala megye 420 2, ,8% -15,5% Baranya megye , ,0% -51,1% Somogy megye 320 1,9 58 0,4% -81,9% Tolna megye 570 3, ,3% -47,9% Borsod-Abaúj-Zemplén megye 774 4,7 0 0,0% -100,0% Heves megye 506 3, ,4% -13,0% Nógrád megye 472 2, ,3% -37,9% Hajdú-Bihar megye , ,2% -33,6% Jász-Nagykun-Szolnok megye 510 3, ,6% -33,5% Szabolcs-Szatmár-Bereg megye , ,1% -80,1% Bács-Kiskun megye , ,4% -57,9% Békés megye , ,4% 216,1% Csongrád megye 748 4, ,2% -62,4% Összesen , ,0% -21,6% Mobilitási támogatások A mobilitási támogatások célja a munkahely elérési költségeinek csökkentése. A helyközi utazás támogatása jellemzően bérjellegű támogatáshoz kapcsolódik, csoportos személyszállítással szintén munkaadók költségeit lehet csökkenteni, amennyiben munkavállalóikat távolabbról szállítják a munkavégzés helyére. Ezek az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök csökkenő szerepet töltenek be a támogatási rendszerben. A 2012-től indult lakhatási támogatás az álláskeresők országon belüli költözését támogatja a munkahelyhez közelebbi lakhatási költségek csökkentésével. Csoportos személyszállításban érintett személyek száma 2014-ben 210 fő volt, mindössze 3 megyében, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád megyében támogattuk fő szállítását hoz képest ez 19 %-os csökkenést jelent. Helyközi utazás támogatásában 2014-ben 611 fő volt érintett, 3 százalékkal kevesebb, mint 2013-ban. A támogatottak legnagyobb számban Nógrád megyeiek voltak (137 fő). Lakhatási támogatásban érintett személyek száma 2014-ben 2709 fő volt. Ez a szám közel megegyező az előző havi értékkel. A támogatásban érintettek 20 százaléka Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében élt. Jelentős volt a támogatottal száma Borsod-Abaúj-Zemplén (12,5 %) és Baranya (8,2 %) megyében is. A támogatás jellegéből következik, hogy az ország jobb gazdasági, foglalkoztatási helyzetű megyéiben csak kisszámú személy volt érintett lakhatási támogatásban. 28

29 Mobilitási támogatások érintett létszáma, 2013, 2014 csoportos személyszállítás Helyközi utazás támogatás támogatása Lakhatási támogatás Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás a legnagyobb létszámmal működő aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz. Jelenleg is több, egymástól kismértékben eltérő típusa létezik. Az összes közfoglalkoztatási típust tekintve az érintett létszám 2014-ben meghaladta a 750 ezer főt (768,5 ezer fő). Ez a létszám jelentősen, 55 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi érintett létszámot. A közfoglalkoztatottak közül 122 ezer fő Borsod-Abaúj-Zemplén megyei (16 %), 111 ezer fő pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei volt (14,5 %). A legtöbb aktív eszközhöz hasonlóan a közfoglalkoztatás is az ország jobb gazdasági és foglalkoztatási helyzetű területein érint a legkevesebb személyt (pl. Győr-Moson-Sopron megyében 9 ezer főt, ami az összes létszám 1,2 %-a). Az itt elemzett időszakban legnagyobb mértékben a fővárosban nőtt az érintett létszám a 2013-as 11 ezerről 2014-ben 46 ezer főre (305 százalékos növekedés). Jelentősen, százalékkal bővült Hajdú-Bihar és Vas megyében a létszám. A két legnagyobb közfoglalkoztató északkeleti megyében 2013 és 2014 között az országos átlagot kismértékben meghaladó, százalékos bővülés volt. 29

30 Közfoglalkoztatásban résztvevők esetszáma megyék szerint, Megye Résztvevők esetszáma Különbség (%) Főváros ,9% Pest ,5% Fejér ,7% Komárom-Esztergom ,3% Veszprém ,4% Győr-Moson-Sopron ,9% Vas ,3% Zala ,0% Baranya ,8% Somogy ,7% Tolna ,1% Borsod-Abaúj-Zemplén ,4% Heves ,0% Nógrád ,4% Hajdú-Bihar ,7% Jász-Nagykun-Szolnok ,4% Szabolcs-Szatmár-Bereg ,6% Bács-Kiskun ,5% Békés ,3% Csongrád ,3% Összes ,2% A közfoglalkoztatásban foglalkoztatottak esetében az utóbbi években a nemek arányának kiegyenlítődését figyelhetjük meg. Bár 2014-bn még mindig a férfiak voltak többen (54,2 %), a különbség már jóval kisebb (a nők arány eléri a 46%-ot). A közfoglalkoztatásban érintett személyek kormegoszlására a középkorú, 25 és 54 év közöttiek többsége volt jellemző, ezen korcsoport létszáma 2014-ben meghaladta a félmillió főt (550 ezer). A 25 éven aluliak létszáma 69 ezerről 117 ezer főre nőtt 2013 és 2014 között, ami 68 %-os növekedés. Ezzel majdnem egyenlő mértékben nőtt ebben a két évben az 55 éven felüli személyek száma (69 %-kal, 61 ezerről 102 ezerre). Közfoglalkoztatásban résztvevők esetszáma nem, korcsoport és iskolai végzettség szerint Különbség (%) Nő ,6% Férfi ,8% Összesen ,2% 25 év alatt ,7% év ,5% 55 év és felette ,5% nem ismert Összesen ,2% általános iskolai végzettség nélküli ,0% általános iskola ,9% 30