RÖVIDTÁVÚ MARKETING AKCIÓTERVE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "RÖVIDTÁVÚ MARKETING AKCIÓTERVE"

Átírás

1 A RÖVIDTÁVÚ MARKETING AKCIÓTERVE (2012. június szeptember 30.) Készült: a Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt., az AE-Plasztik Kft., az Ajkai Elektronikai Kft., az Ajkai Gépészeti Gyártó és Szolgáltató Kft., a KONTEX Kereskedelmi és Szolgáltató Kft, a Poppe + Potthoff Hungária Gépgyártó Kft. és az Unimontex Kft. alkotta Konzorcium gondozásában, a Globus Trend Bt. közreműködésével, Az Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter szolgáltatásainak bővítése és kiterjesztése a Bakony-Balaton Térségére című, KDOP azonosítószámú projektjének keretein belül. Székesfehérvár, május 31.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Helyzetelemzés...4 A releváns piac strukturális elemzése...4 A versenytársak jellemzése...14 A piaci belépési korlátok elemzése...16 A vevők elemzése...18 A szállítók elemzése...19 Helyettesítő termékek...21 Kormányzati politika Célok Stratégiák...24 A termék...24 A célcsoport...25 Az ár...25 Az értékesítés...26 A reklám Végrehajtási terv...29 Direkt Marketing...30 Advertising...35 Telemarketing...37 Branding...40 Kiállítások, szakvásárok Javasolt marketing-akciók, elemek, ütemezés...48

3 1. Bevezetés A Nemzeti Fejlesztési Hivatal tavaszán tette közzé az Új Széchenyi Terv Közép-Dunántúli Operatív Programjának Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása c. konstrukciójához kötődő, KDOP sz. pályázati felhívását, melyre a Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt., az AE-Plasztik Kft., az Ajkai Elektronikai Kft., az Ajkai Gépészeti Gyártó és Szolgáltató Kft., a KONTEX Kereskedelmi és Szolgáltató Kft, a Poppe + Potthoff Hungária Gépgyártó Kft. és az Unimontex Kft. alkotta Konzorcium (az Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter tagjaiként) az Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter szolgáltatásainak bővítése és kiterjesztése a Bakony-Balaton Térségére Közép-Dunántúli Regionális Klaszterközösség kialakítása és fenntartható fejlesztése címmel sikeres pályázatot nyújtott be. Jelen munka a KDOP azonosítószámú projekt keretein belül készült el, a rövidtávú marketing akciótervének célja hozzájárulni a klaszter alapvető tervdokumentumainak megteremtéséhez a klaszter és a klasztertagok hatékony piaci jelenlétének támogatása érdekében. A marketingterv első megközelítésben tartalmaz - egyfajta piaci helyzetképet - alapvető célokat - néhány alapvető stratégiai kezdeményezést - a marketing végrehajtási tervének alapjait - és a költségvetés keretrendszerét A Szerzők

4 2. Helyzetelemzés A április 4-én, az Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter és a Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Klaszter fúziójával jött létre, elődszervezetei jogutódjaként. Az alábbiakban a klaszter piaci pozícionálásához elengedhetetlen értékelés olvasható, mely a rendelkezésünkre álló külső és belső információkat s a kapcsolódó irányzatokat mutatja be, Porter módszertana szerint: A releváns piac strukturális elemzése A piaci szerkezet meghatározásakor, az alapvetően körzeti földrajzi kiterjedésű piac vizsgálatakor az alábbiak mondhatók el: Általánosságban elmondható, hogy a 90-es évek óta az egyik legmeghatározóbb gazdaságfejlesztési irányzat a hálózat-alapú, klaszter-orientált fejlesztés. A klaszterizáció célja adott iparágon belül, vagy értéklánc mentén szerveződő vállalkozások (kis- és középvállalkozásoktól a nagy multikig), az állami és a magánszféra berkein belül működő kutatóintézetek és oktatási intézmények, gazdaságfejlesztési menedzsment, háttér-szolgáltató, hídképző szervezetek és területfejlesztési intézmények közötti együttműködési kapcsolatok (kutatás-fejlesztési, horizontális termelési, beszállítói, kereskedelmi, stb.) elmélyítése, stratégiai szövetségek kialakítása. Hazánkban az elmúlt években számos klaszter kezdeményezés is született, mára

5 pedig szinte valamennyi régió fejlesztési programjában, a helyi tudáson alapuló régióspecifikus gazdaságfejlesztés eszközeként megtalálható a klaszterizáció igénye. A Közép-dunántúli Régió az elmúlt években számos klaszter kezdeményezést indított útjára, elsősorban az energia- és környezetipar, a turizmus, az autóipar, a gépgyártás/mechatronika valamint az informatika területén. Az alulról építkező iparági klasztereket a középpontjukba helyező regionális fejlesztési kezdeményezések szerencsésen találkoztak a központi kormányzat elképzeléseivel is. A jelenlegi közép-dunántúli klaszterek többsége az akkreditált és fejlődő klaszterek kivételével - ugyanakkor az együttműködés jelen formájában esetlegesnek, átmenetinek, ideiglenesnek tekinthető, konkrét jogi személyiségű társaságként, vagy azokhoz tartozó, önálló szervezeti egységként pedig egyik sem értelmezhető. A laza kötelékű platformok elsősorban a közép-dunántúli megyeszékhelyekre, illetve korábbi ipari vonulatokra koncentrálódnak, alapvető tevékenységi körük pedig az alábbi: az intra- és interklaszteriális szervezeti és együttműködési formáinak támogatása információs platformok az együttműködés lehetőségeinek kiterjesztése érdekében a projektfejlesztés lehetőségeinek bemutatása, néhány kapcsolódó szolgáltatás az egyes klasztertagok lehetőségeinek és igényeinek figyelembe vételével tudásmegosztó- és partnerkereső rendezvények PR és marketing tevékenység A jelenlegi klaszterek, mint együttműködési formák kimunkálása és megvalósítása terén elmondható, hogy

6 létrejött ugyan az együttműködések számos, laza köteléke, de kevés az önálló, egy kézben tartott szervezeti forma, bizonytalan az együttműködés és elkötelezettség, emellett egyértelmű az együttműködés személyi feltételeit jelentő, pótolhatatlan kulcsemberek önálló, saját szervezeti jelenlétének szükségessége, és az önálló szervezeti lét hiányából adódó tőkeszegénység, forráshiány, és az ebből fakadó fejlődési gátak jellemzik a jelenlegi állapotot. A kezdeményezések fejlődésének és a szakmapolitikai támogatásoknak (Új Széchenyi Terv kiaknázott és kiaknázható lehetőségei) eredményeként ugyanakkor középtávú időhorizonton (2-4 év) olyan regionális, specifikus iparági klaszterek jöhetnek létre és integrálódhatnak regionális klaszter-közösséggé, melyek hosszú távon képesek lehetnek jelentős mértékben meghatározni a régió gazdaságitársadalmi fejlődésének irányát - ezt az irányt jelenítik meg a régió akkreditált klaszterei. A létrejövő együttműködési kapcsolatoknak, a vállalkozások és/vagy kutatóintézetek, hídképzők közötti technológia és tudás átadásnak köszönhetően nő a klasztertag vállalkozások hatékonysága, eredményessége, hozzájárulva nemcsak saját maguk, de a régió gazdaságának versenyképességéhez is. A folyamat kiterjesztett hatásaként hozzájárulhat a régió gazdasági-innovációs miliőjének minőségi fejlődéséhez, egy olyan környezet kialakulásához, ahol a rendelkezésre álló munkaerő tudása, az itt lévő cégek iparági kompetenciája, tapasztalata és kapcsolatrendszere nagymértékben képes katalizálni új vállalkozások megalakulását, be- és megtelepedését. Mindezen törekvések konkrét eredményei azonban egyenlőre csak néhány klaszter esetében (akkreditált, illetve fejlődő klaszterek) jelentenek aktualitásokat, többnyire a jövőben mutatkoznak meg A jelenlegi klasztereket tekintve az akkreditált, illetve fejlődő klaszterek működésének szabályozása Alapító Okiratban és Szervezeti- Működési Szabályzatokban megtörtént. Az induló klaszterek esetében mely a régió klasztereinek mintegy 80%- át jelentő halmaz - ugyanakkor elsődleges feladatként említhető a konkrét,

7 mechanikus szabályozás, ahol alapfeladat a klaszter-közösség menedzsmentjének felelős szervezeti egységhez való delegálása és a működés szabályozása. E célra általában egy önálló szervezetként értelmezhető projektmenedzsment szervezet jelenti a megoldást. A folyamatot segíti, hogy a többségében pályázati támogatásból alakult klaszterektől a Támogató megköveteli a működést megalapozó és szabályozó alapdokumentumok (pl. SzMSz, Alapító Okirat, Együttműködési Megállapodások, stb.) kidolgozását, melyek részeként meghatározásra kerül a menedzsment szervezetek felelőssége és hatásköre. A fejlődő- és akkreditált klaszterekkel szemben az induló klaszterek menedzsment szolgáltatásai kiforratlanok, a klasztertagjai által, elsősorban a jelenlegi, fejlesztésre szoruló klaszter-menedzsment és az innováció kínálati oldalán álló K+F és hídképző szervezetek szolgáltatásai részlegesen ismertek és igénybe vettek. Ezek igényalapú pontosítása, kibővítése, illetve új szolgáltatások bevezetése és ismertté tétele, a szolgáltató jelegű tevékenységpaletta racionalizálása, összehangolása jobbításra szorul e kategóriánál. A fejlesztés iránya mindenképpen magában kell, hogy foglalja e szolgáltatások és tevékenységek katalogizált fejlesztését, a klaszter-menedzsment szolgáltatások humán és infrastrukturális feltételeinek összehangolt továbbfejlesztését, egy közös, klaszterszintű szolgáltatói bázis megteremtését, mely innovatív fejlesztések, kooperációk előkészítéséhez, végrehajtásához és utólagos monitoringjához adhat meghatározó segítséget. A marketingmunka terén az egyes klaszterek ismertsége, elsősorban kis- és középvállalkozói körben való tudatosítása és a kapcsolódó együttműködések motiválása jelenleg a konkrét, támogatás-jellegű, pályázati úton történő forrásszerzés terén említhető elsősorban. E téren nagyobb figyelmet kell fordítani a leendő, potenciális klasztertagok, mint célcsoport, igényeinek megszerzésére, visszajelzéseire - írott és elektronikus kérdőívek, fórumok, információs rendezvények formájában. Az egyes klaszterek rendelkeznek ugyan on-line elérhető honlappal és néhány promóciós termékük is rendelkezésre áll azonban ezek hatékonysága kevés kivételtől eltekintve rendkívül alacsonynak mondható.

8 A klaszterek jellemző tevékenységeit tovább vizsgálva, a projektgenerálás- és fejlesztés terén az együttműködés elsősorban a klasztertagoknál felmerülő, egyedi (!) projekt ötletek feltérképezéséhez és fejlesztéséhez ad olyan szakmai hátteret, mely adminisztratív, szervezési kategóriákra koncentrál. Ez a megállapítás jelen helyzetben, a gyakorlat terén mindhárom klaszterkategóriát (induló, fejlődő, akkreditált) jellemzi. A továbbfejlesztés iránya mindenképpen egy olyan komplex segítséget jelent, mely a tagok integrálására, a fejlesztési projektek szakmai és menedzsment előkészítő feladataira koncentrálva eredményezheti, hogy az életképesnek ítélt projekt-ötletekből kész fejlesztések születhetnek. A feladat egyik szegmense a projektdokumentációk komplex előkészítése, melyek magukba kell, hogy foglalják a szükséges partneri, szakmai, pénzügyi, koordinációs, marketing- és menedzsment megoldásokat, másik meghatározó feladata a végrehajtáshoz számtalan esetben nélkülözhetetlen forrás-feltérképezés és szerzés, valamint a projekteket végigkísérő projektmenedzsment-tanácsadás, közreműködés ez a klasztermenedzsment szervezetek egyik fő feladata és sikeres megítélésének kulcsa. A klaszterizáció hálózatiságából és a földrajzi kiterjedésből adódóan a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjanak az informatikai feladatok. Az együttműködés feladatait e téren az egyes tagok adhoc jellegű, szabályozatlan együttműködésben látják el, többnyire középpontba helyezve a klaszterek menedzsment szervezeteit. A menedzsment szervezetek, a klasztertagok és a klaszterek működésében érdekelt egyéb szereplők általában a menedzsment szervezet által gondozott/üzemeltetett statikus információs honlapra és hírlevélre támaszkodhatnak, ezeket kiegészíteni és elmélyíteni szükséges. Különös tekintetet célszerű fordítani olyan információs és kommunikációs mechanizmusok és formák feltárására illetve megteremtésére, melyek a klaszterek közötti és az egyes klasztereken belüli együttműködés automatizálását segítik, elsősorban hazai és nemzetközi kooperációs lehetőségek feltárása,

9 közös fejlesztések, termelés, marketing, tudásmegosztás, és a piaci pozíciók fejlesztése terén. A régióban szinte egyedülálló módon a fejlődő klaszterek kategóriájába tartozó 1 közösségén a mechatronika és járműipar területéhez kötődő, a Bakony-Balaton térségében koncentrálódott együttműködő kis- közép és nagyvállalkozások, K+F intézmények, fejlesztési szervezetek formális hálózatát értjük. A Klaszter jogállását tekintve nem jogi személy. minden teljes jogkörű klasztertag és támogató tag saját nevében tett együttműködési vállalása alapján és tartalommal vesz részt annak tevékenységében. A létrehozásának és működésének stratégiai céljai a járműiparban és a mechatronikában, mint a Közép-dunántúli Régió regionális stratégiájában, operatív programjában, ill. az Új Széchenyi Tervben (ÚSzT) megfogalmazott kulcságazatában érdekelt szereplők területi alapú együttműködésének erősítése, piaci pozíciójuk javítása, belföldi- és nemzetközi kapcsolataik erősítése, közös érdekeken alapuló fejlesztések, beruházások kezdeményezése és megvalósítása; valamint a gazdasági versenyképesség növelése, a foglalkoztatottság színvonalának emelése, az általános életminőség javítása, a működő-tőke megtartása és a tőkevonzó képesség emelése; 1 Továbbiakban Klaszter

10 a Közép-Dunántúli Régió régióban, különös tekintettel annak Bakony-Balaton térségére. A létrehozásának és működésének operatív céljai a térségi vállalkozásokat, oktatási intézményeket, K+F és felsőoktatási intézményeket, szakmai- - és fejlesztési háttérszervezeteket és képviselő klasztertagok egymás közötti új, a versenyképesség és foglalkoztatás színvonalát célzó együttműködési formáinak kialakítása és fejlesztése a klaszter egészének, tagok meghatározott csoportjának, illetve egyes tagjainak más, tagsági viszonnyal nem rendelkező szervezetekkel kapcsolatos, a térségi versenyképesség és foglalkoztatás színvonalát célzó együttműködési formáinak kialakítása és fejlesztése az alapító és az alapítást követően csatlakozó vállalkozások beszállítói készségének, képességének és lehetőségének a fejlesztése, melyen belül cél megvalósítani és fenntartani a tagok között a partnerségen alapuló együttműködést az eltérő termékgyártók és piaci szereplők között a Klaszterhez csatlakozó térségi vállalkozások, intézetek számára olyan, közösen menedzselt szolgáltatásokat és fórumokat működtetni, melyek eredményeként a klasztertagok tovább erősíthetik szerepüket a regionális gazdasági teljesítmény növelése területén a Klaszter létrehozásával és működtetésével, a tagok hozzá kívánnak járulni a térségi (kiemelten a klaszterhez csatlakozó) vállalkozások versenyképességének erősítéséhez, a vállalatok piacra jutási esélyének növeléséhez a Klaszter kiemelten a klaszter menedzsment szervezeteinek munkájára építve elősegíti a tagok részvételét az országos és regionális gazdaság- és technológia-fejlesztési pályázatokon, támogatja a vállalkozások pénzpiaci lehetőségeinek bővítését és olyan szakmai garanciarendszer kialakítását, amely a hitelhez jutás biztonságát is növeli

11 a Klaszter elősegíti a hazai és külföldi befektetők felkutatását és a térségben megjelent külső működő tőke megtartását, a térségben működő kis- és középvállalkozások hálózati együttműködésének fejlesztését, új beszállítói kapcsolatok kialakulását a Klaszter a térség K+F intézményeivel különösen a Pannon Egyetemmel, mint a Klaszter Teljes Jogkörű Tagjával - biztosítja a tagok részére K + F tevékenységük hatékonyságának növelését, illetve a térségi és regionális innováció eredményeinek felhasználását A alapvető tevékenységi köre az alábbi: A Klaszter céljainak elérése érdekében végzett, operatív működéséhez kapcsolódó menedzselési feladatok, melyek különösen a menedzselési feladatokat ellátó klasztermenedzsment szervezetek fenntartható működtetését; a Klaszter tagjai körében alkalmazott, illetve gazdasági-társadalmi környezetével fenntartott kommunikációs csatornáinak folyamatos fejlesztését és fenntartható működtetését; valamint a mindenkori működéshez igazodó, - ebből adódóan folyamatosan nyomon követett, a belső működés és a környezet elvárásai alapján aktualizált - szervezeti és működési szabályozást jelentik. A járműiparban és a mechatronikában, mint a Közép-Dunántúli Régió regionális stratégiájában, operatív programjában, ill. az Új Széchenyi Tervben (ÚSzT) megfogalmazott kulcságazataiban érdekelt szereplők területi alapú együttműködésének erősítése, piaci pozíciójuk javítása, belföldi- és nemzetközi kapcsolataik erősítése, közös érdekeken alapuló fejlesztések, beruházások

12 kezdeményezése és megvalósítása érdekében végrehajtott operatív feladatok, melyek különösen a Klaszter működésével kapcsolatos döntések meghozatalához szükséges klaszterközgyűlések és klaszterbizottsági ülések előkészítését és eredményes lebonyolítását a Klaszter egésze, illetve tagsága kapcsolati tőkéjét fejlesztő üzletembertalálkozókat, partnerkereső adatbázisok kialakítását és fenntartható fejlesztését a Klaszter egésze, illetve tagsága tudástőkéjét fejlesztő tapasztalatcsere megbeszéléseket és tudásmegosztó fórumok létrehozását és fenntartható fejlesztését, belső- és külső képzések előkészítését és lebonyolítását, a folyamatok, termékek és szolgáltatások versenyképes kialakítását és fejlesztését eredményező, a kutatást, fejlesztést és innovációt középpontba helyező projektcsatorna-rendszer működtetését a Klaszter egésze, illetve tagsága létezését, elért piaci eredményeit, kínálatát és keresletét keretbe foglaló marketingstratégia, tervek és akciók kidolgozását és megvalósítását - különösen kiemelve a közös honlap, hírlevél, elektronikus fórumok, levelezőrendszer kifejlesztését és folyamatos naprakészségének biztosítását, az egységes arculat kialakítását és képviseletét a kapcsolódó rendezvényeken és média platformokon olyan közös beruházások előkészítését és megvalósulását, amelyek növelik a Klaszter egészének és tagjainak versenyképességét jelentik. A piaci szerkezet meghatározásakor, az alapvetően Bakony-Balaton térségére kiterjedő, autóipar és mechatronika iparágaira korlátozódó körzeti földrajzi piac vizsgálatakor elmondható, hogy az a korábban említett egyesülés következtében monopol kínálattal jellemezhető.

13 Versenytársként jelenleg, a Klaszter szerinti integrációban, de közép-dunántúli földrajzi lehatárolásra kiterjesztve is mindösszesen egyetlen szervezet a Vértes- Duna Járműipari Klaszter - jeleníthető meg. Így aztán elmondható, az autóipar és mechatronika speciális területeire szakosodott, a régióban különböző területi lehatárolásban működő klaszterek eltérő területhez kötődnek, nem versenyeznek egymással az iparágban. Az iparág rendkívül koncentráltnak tekinthető, ez a versenyszituáció mellőzését jelenti az iparági szereplők között. Mindenképpen kiaknázandó lehetőség, hogy a Bakony-Balaton Mechatronikai- és Járműipari Klaszter integrált tevékenység- és szolgáltatáspalettája egyedüli (!) szereplőként jelentkezik a térségi piacon, alkalmat nyitva további klasztertagok beintegrálására. A kilépési korlátok rendkívül magasnak tekinthetők az iparágban. Olyan szakosodott, integrált tudásról és kapcsolati tőkéről van szó, melyet másik iparágban nem lehet alkalmazni. A klaszterizációs folyamatok regionális (!) szintű szervezeti koncentrációja felé ugyanakkor több tényező mutat, ilyenek a regionális húzó iparágakra építő gazdaságfejlesztési stratégiák, a költséghatékonyság vagy a koncentrált területiség előtérbe kerülése. A Klaszter szolgáltatásait igénybe vevők (klasztertagok!) vevői szándékának kiváltása nehéz, ugyanakkor a vevői szándékukat eldöntők alkupozíciója alacsony és elmondható az is, számuk növekedése az általános költségek csökkentése irányába mutat. Összegezve, elmondható, hogy a klaszterek általánosságban vizsgált keretek közötti piaca jelenleg kialakulóban van, formálódik. Ugyanakkor egyre nagyobb távlatai vannak a piacnak, mindenképpen növekedni fog, melyet az ismert trendek és folyamatok alátámaszthatnak. Egyes területeken várhatóan folyamatosan növekedik a verseny a piaci részesedések megszerzéséért, más területeken a piac szereplői akár államilag! - szabályozott keretek között pontosodnak. Az iparág autóiparra és mechatronikára koncentrálódó piaci területein ugyanakkor maximum enyhe verseny alakulhat ki a versenytársak között, - mely elsősorban ár-, illetve szolgáltatási

14 színvonal versenyben nyilvánulhat meg. Mindez a jövedelmezőség csökkenését hozhatja magával, ugyanakkor a területi és/vagy iparági koncentráció a jelenlegi (a Klaszter jelenlegi monopolpozíciójával jellemzett) piac szereplőinek piacon maradását segítik. A versenytársak jellemzése A klaszterizáció általános piacán (iparági koncentráció nélkül, közép-dunántúli lehatárolásban) lévő versenytársak - az alábbiak szerint jellemezhetők: A Klaszter földrajzi és iparági lehatárolásában rendkívül kevés számú, méretüket tekintve inkább heterogén képet mutató társaságok versenyeznek egymással az iparágban. Az iparág jelenleg dekoncentráltnak tekinthető, ez a kevés számú szereplővel összhangban enyhe versenyszituációt jelent az iparági szereplők között, nem jellemző a piaci kooperációk kialakulása. A versenytársak enyhefokú sokszínűségét alapvetően a földrajzi lehatárolás eltérő mivolta jelenti, ezzel párhuzamosan azonban az alkalmazott eljárások és követelmények folyamatos pontosulása jellemző. A jelenleg sejthető jövőre alapozva erőteljes stratégiai érdekeltség jellemzi az iparágat, - akár vállalkozói, profitszerzési alapon -, a jövedelmezőség kissé elnagyolhatóbb mivolta és a jelenlét markáns figyelembevétele a későbbi piacszerzés, illetve megtartás záloga. A mostani részben fejletlen és kissé forrongó piaci helyzet ellenére tehát elmondható, hogy a piac ígéretes növekedési kilátásokkal rendelkezik. A lökést a potenciális vevők (klasztertagok) kultúraváltása és a szolgáltatási paletta és színvonal pozitív változása jelenti, mellyel párhuzamosan mind a piac mérete, mind pedig értéke dinamikusan növekedni fog. Ez remélhetőleg együtt jár majd a piac tisztulásával, a minőségi elvárások és a szakmai színvonal emelkedésével. Fennáll ugyanakkor annak a veszélye is, hogy a hirtelen megjelenő

15 lehetőségekre rámozdulnak a kontárok is, ezen segíthet a piac önszelekciója, esetleg az állami beavatkozás, azaz egy központi szerveződésű, egységes minősítési rendszer felállítása. A piac várhatóan csábítóvá válik, hiszen várhatóan viszonylag magas lesz a hozzáadott érték A kilépési korlátok közepesnek tekinthetők az iparágban egyfelől olyan szakosodott tudásról van szó, melyet másik iparágban és más területi relációban is használni lehet. Ugyanakkor a jellemző pályázati támogatásokkal hatályba lépő támogatási szerződések szerint addig kell fenntartani a szolgáltatást, amíg a Támogató felé megnyilvánuló garancia-kötelezettség él, amely akár 8 évet is igénybe vehet. A Bakony-Balaton térségére, illetve az autóipar- és mechatronika iparágaira koncentráló piac vizsgálatakor a Bakony-Balaton Mechatronikai és Járműipari Klaszter monopolpozícióban van. Közép-dunántúli kiterjesztett relációban elmondható, hogy versenytársként jelenleg, a Klaszter szerinti integrációban, de közép-dunántúli földrajzi lehatárolásra kiterjesztve is mindösszesen egyetlen szervezet a Vértes-Duna Járműipari Klaszter - jeleníthető meg. Így aztán elmondható, az autóipar és mechatronika speciális területeire szakosodott, a régióban különböző területi lehatárolásban működő klaszterek eltérő területhez kötődnek, nem versenyeznek egymással az iparágban. Az iparág rendkívül koncentráltnak tekinthető, ez a versenyszituáció mellőzését jelenti az iparági szereplők között. Mindenképpen kiaknázandó lehetőség, hogy a Bakony-Balaton Mechatronikai- és Járműipari Klaszter integrált tevékenység- és szolgáltatáspalettája egyedüli (!) szereplőként jelentkezik a térségi piacon, alkalmat nyitva további klasztertagok beintegrálására. Összegezve elmondható, hogy a klaszterizáció általános piaca egyenlőre enyhe oligopol kínálattal jellemezhető, kevés számú piaci szereplő van jelen, piaci pozícióik többnyire gyengék. A piac a közeli jövőben ugyanakkor felerősödhet, mely a versenyhelyzet fokozódásához vezethet.

16 A Bakony-Balaton térségére, illetve az autóipar- és mechatronika iparágaira koncentráló piac vizsgálatakor a Bakony-Balaton Mechatronikai és Járműipari Klaszter monopolpozícióban van, a klaszter integrált tevékenység- és szolgáltatáspalettája egyedüli (!) szereplőként jelentkezik a térségi piacon, alkalmat nyitva további klasztertagok beintegrálására. A piaci belépési korlátok elemzése A piaci belépési korlátok vizsgálata terén a vevők (klasztertagok) szállítóikat (menedzsment szervezetek) közvetlenül választják ki. Elmondható, hogy a piacra lépés közepesen nehézkes, hiszen Vevői igények Referenciák megléte Technológiai és tudás követelmények Piacon lévő szereplők esetleges állami támogatása egyaránt kötelező, illetve jellemző. A fentiekben említett akadályozó tényezők korlátot jelenthetnek. A méretgazdaságosság kérdéseit vizsgálva a területi lehatárolás meghatározó tényező. A Klaszter saját földrajzi lehatárolása és tagsága (vevői) alapján hatékony nagysággal jellemezhetők a Klaszter jelenlegi menedzsment szervezetei (Közép- Pannon Zrt., Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara). A klasztermenedzsment funkcióval belépni szándékozók belépése egyenlőre rendkívül mérsékelt versenyhelyzetet teremt, nem kell kritikus árcsökkenésre vagy piaci túlkínálatra számítani. A földrajzi lehatárolás (pl. közép-dunántúli kiterjesztés) esetleges növekedésével párhuzamosan egyre magasabb korlátok jelentkeznek, hiszen a globális folyamatok és trendek a költséghatékonyságot nem tekintik

17 elsődlegesnek, s a tevékenység egyedi jellegéhez kötődő speciális tudással mindez részben kompenzálható. E téren megfontolandó a Vértes-Duna Járműipari Klaszter menedzsment szervezetével való fúzió, beleértve a menedzsment szervezetek fúziójának (Közép-Pannon Zrt., Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara + Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség) lehetőségét is. A termékdifferenciálás mint belépési korlát mérsékelt, később (csakis jelenleg nem ismert piaci szereplő megjelenésével) esetlegesen jelentőséggel bír. Fontos a potenciális vevőkör (klasztertagság) megszilárdítása, bővítése. A klasztermenedzsment tevékenység a tagok befektetésén alapul, számára megtérülő, haszonszerzés reményében igénybevett szolgáltatásokkal jellemezhető. Mindez akár jellemzően a tagoknál jelentkező olcsóbb fejlesztéseket, intézményeknél akár látványos beruházásokat hoz magával. Ugyanakkor érdekes, hogy az új belépőnek alapvetően nem könnyű a helyzete, de a már piacon lévő klasztermenedzsment szervezetek esetleges vis major kudarcaiból adódóan számos esetben rendkívül könnyű is lehet. Az állami szabályozás szerepe egyértelmű, a megfelelően bejáratott szervezetek megtartása a piacra jutás megakadályozásához vezet. Mivel a klasztermenedzsment szervezetek többsége (így a Klaszter menedzsment szervezete is) támogatásokra alapozva végzi tevékenységét - a tőkeszükséglet szintén nem meghatározó jelentőségű. A befektetett tőke megtérülési ideje szerencsés esetben gyorsnak mondható. Mindez fakad a támogatások teljesítési és kifizetési folyamatainak kötelező, előírásos rendjéből, másfelől a vevők (klasztertagok) érdekeiből. Új belépők esetén tulajdonképpen a szellemi tudásbázis kialakításával (alkalmazotti tudástőke) és megtérülési kockázatával mérhető össze A partnerváltás költségei sem hanyagolhatóak el. A jelenleg monopolhelyzetben lévő, bejáratott menedzsment szervezet cseréje komoly nehézségeket okoz. Ez általában a fokozott minőség-ellenőrzést, új technikák bevezetését, nehézkes kommunikációt hozhat magával.

18 Az elosztási csatornák esetében az iparág igen sajátságosnak tekinthető. A szolgáltatás/termék minőségén túl különös jelentősége van annak, hogy ki, milyen kapcsolatokkal rendelkezik. Másik lényeges sajátosság, hogy a szolgáltatást/terméket a jó minőségben kiszolgált vevők (klasztertagok) is értékesítik, hiszen egymás között adják át kapcsolódó tapasztalataikat. A csatornák korlátja, hogy a piaci vevő-kapcsolatok kiépítése, fenntartása időigényes. A vevők elemzése A vevők (klasztertagok) számbavételénél és elemzésénél a tipikus vevői kör az alábbi: adott iparágon belül, vagy értéklánc mentén szerveződő vállalkozások (kis- és középvállalkozásoktól a nagy multikig), az állami és a magánszféra berkein belül működő kutatóintézetek és oktatási intézmények, gazdaságfejlesztési menedzsment, háttér-szolgáltató, hídképző szervezetek és területfejlesztési intézmények A piac sajátos kapcsolatrendszeréből fakadóan a vevő a klasztermenedzsment szervezet értékesítéséhez képest meghatározó egységnyi ártömegben vásárol. Figyelemmel arra, hogy a megfelelő minőségben végzett szolgáltatás díja általában alacsony, így a vevők (klasztertagok) kiadásain belül arányaiban nem mondható túlzottan magasnak, megállapítható, hogy e vevők oldaláról nézve ez a mérték nem adja meghatározó hányadát a vevő költségeinek, illetve beszerzéseinek. Az iparág szempontjából fontos megjegyezni, hogy nem tömegszolgáltatásról van szó, így, ha a technológia és a kiszolgálási színvonal eléri az elvárt minőséget, a beajánlással megszerzett, egyedi vevő sosem vesz igénybe más, számára kevéssé ismert szolgáltató által kínált szolgáltatást.

19 Az iparágra jellemző, hogy a vevő klasztertag a szolgáltató menedzsment szervezet profitjának csökkentésében erőteljesen érdekelt, hiszen nem értékesíti tovább a vásárolt szolgáltatást. Ez a tény bizonyos területeken csökkenti az iparági profitkilátásokat, hiszen újabb piaci versenytársak esetleges megjelenése esetén - a jelenlegi monopolhelyzetben lévő menedzsment szervezet kénytelen egyfajta belső ár- és szolgáltatási színvonal versenyben részt venni, különben ha nem is túlzottan gyorsan, de - piacot veszít, azaz jövedelmezősége csökken. Az egyedi vevők (klasztertagok) ugyanakkor igénybe vevői jellegükből adódóan nem fenyegetnek visszafelé integrálással. A szolgáltatás minősége és megtérülése egyaránt meghatározó a vevő (elsősorban a klasztertagok) szempontjából, ily módon - pl. a minőséghez kapcsolódó díjnövekedésre - átlagos árérzékenységgel reagál. Megemlíthető, hogy a közös klaszterszolgáltatások hibájának következményei általában számottevőek, viszont a szolgáltatás hatékonysága pedig jelentős megtakarítást eredményez, a vevők többsége általában egyedi, megkülönböztetett szolgáltatási változatot kér. A vevők (klasztertagok) információellátottsága szegényes/közepes, a szállítókat (más menedzsment szervezeteket), megoldásokat kevésbé képesek feltérképezni, mendemondákra hagyatkoznak. A szállítók elemzése A szállítók alkupozíciójának általánosságban vett elemzése során megállapítható, hogy a klasztermenedzsment szervezeteknek beszállító vállalatok száma közepesnek mondható, a megbízható teljesítményt, minőséget szolgáltatni képes beszállítók aránya ezen belül magas. Ebből következően e cégek ugyanakkor nem

Bakony-Balaton Mechatronikai és Járműipari Klaszter ALAPÍTÓ OKIRAT

Bakony-Balaton Mechatronikai és Járműipari Klaszter ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRAT 2012. április 4. Az Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter és a Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Klaszter tagjai a két klaszter fuzionálása révén, a mai napon létrehozzák a Bakony-Balaton

Részletesebben

MedKlaszter Egészségipari és Biotechnológiai Innovációs Klaszter (MedCluster Hungary - Biotech and Healthcare Innovation Cluster) (MedKlaszter)

MedKlaszter Egészségipari és Biotechnológiai Innovációs Klaszter (MedCluster Hungary - Biotech and Healthcare Innovation Cluster) (MedKlaszter) MedKlaszter Egészségipari és Biotechnológiai Innovációs Klaszter (MedKlaszter) ALAPÍTÓ OKIRAT 2014. március 21. A mellékelt alapítói tagjegyzékben felsorolt szervezetek a mai napon létrehozzák a MedKlaszter

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

Klaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon

Klaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon Klaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon Keller Péter Klaszterfejlesztési Irodavezető MAG Klaszterfejlesztési Iroda 2013.04.15. - Szeged Klaszterfejlesztési programok Magyarországon Az első megalakuló

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2012. április 4. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A A Klaszter szervezete és jogállása 1. Név: Bakony-Balaton Mechatronikai és Járműipari Klaszter (a továbbiakban: Klaszter) 2. Székhely:

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

- DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11

- DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11 ÚSzT - DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11 Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása Célja A konstrukció célja, hogy

Részletesebben

A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon

A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon Ea: Szilasi Péter Tamás PANAC Klaszter menedzser A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja - workshop

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30.

A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30. A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30. KoopeRáció kiemelt projekt eredményei KoopeRáció kiemelt projekt célja A TÁMOP

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP Tapasztalatok szerint Magyarországon a mikro- és kisvállalkozások, kevés kivételtől eltekintve, nem tudják kihasználni gazdasági adottságaikat és megvédeni saját

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19.

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. I. A Szilícium Mező program rövid bemutatása II. Az ÉAOP-1.1.2-2008-0013 pályázat eredményei

Részletesebben

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Az innovációs ügynökségről A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta (elődje 2005

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

ENELFA - ENtrepreneurship by E-Learning For Adults. Az ENELFA projekt eredményeinek hasznosítása, értékesítése

ENELFA - ENtrepreneurship by E-Learning For Adults. Az ENELFA projekt eredményeinek hasznosítása, értékesítése Az ENELFA projekt eredményeinek hasznosítása, értékesítése A projekt jövőbeni hasznosíthatósága kétirányú: egyrészről a Továbbképzési és Szakképzési Központ segítségével külső körnek történő értékesítés,

Részletesebben

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén Pályázati lehetőségek az IT területén Előadó: Nagy Tamás tanácsadó 2012. október 2. 1 AGENDA 00 Az Equinox Consulting bemutatása 01 Az Európai Unió által támogatott pályázati lehetőségek 02 Pályázatírással

Részletesebben

A Mediaforce. A többit bízza ránk:

A Mediaforce. A többit bízza ránk: A Mediaforce Cégünk egyedi, testre szabott megoldásokat kínál vállalkozása fejlesztésére és marketingjének racionalizálására. A mindig túlterhelt vállalatvezetők válláról vesszük le a terhet integrált

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület konferenciája Forrásteremtés, támogatások, pénzügyi akadályok és lehetőségek

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE Jelen dokumentációban található bizalmas és szerzői jog által védett információk védelmében az anyag harmadik személy részére történő akár közvetlen

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Akkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai

Akkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai Akkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai Keller Péter MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Budapest, 2014. január 22. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

EGYÜTT KÖNNYEBB - MI JÓT HOZHAT, HA KLASZTERBE SZERVEZŐDÜNK?

EGYÜTT KÖNNYEBB - MI JÓT HOZHAT, HA KLASZTERBE SZERVEZŐDÜNK? EGYÜTT KÖNNYEBB - MI JÓT HOZHAT, HA KLASZTERBE SZERVEZŐDÜNK? A KLASZTEREKRŐL ÁLTALÁBAN MI A KLASZTER? földrajzilagegymáshoz közel elhelyezkedő vállalatok és kapcsolódó intézmények meghatározott gazdasági

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Barta E. Gyula, vezérigazgató 2011. január 19.

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Barta E. Gyula, vezérigazgató 2011. január 19. Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Barta E. Gyula, vezérigazgató 2011. január 19. Megújult fejlesztéspolitika Rövidebb bírálati idő, automatikus értékelés Felesleges jelentéstételi kötelezettség

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

KOCKÁZATI TŐKEPROGRAM 1.

KOCKÁZATI TŐKEPROGRAM 1. KOCKÁZATI TŐKEPROGRAM 1. Mi a kockázati tőke (alap, alapkezelő, befektetés) Jeremie pályázati program A program célja és célcsoportja Innovatív, start up növekedési pályára állítható KKV-k Tőkehiány működő

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30. Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

KOMNUKICIÓS ÉS PR TERV

KOMNUKICIÓS ÉS PR TERV KOMNUKICIÓS ÉS PR TERV 1. Célok A referencia-intézmény egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkező

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22.

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. 1.Mi is az a beiskolázási marketingtevékenység? A felsőoktatási

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tartalma 1. A kommunikációs terv célja 2. Hatókör 3. A kommunikáció felelősei 4. A kommunikáció

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, 2012. október 31.

InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, 2012. október 31. InoPlaCe projekt Regionális Módszertani és Információs Nap Győr, 2012. október 31. A projekt célkitűzései Átfogó cél: A közép-európai térség versenyképességének és innovációs potenciáljának erősítése Konkrét

Részletesebben