Atomenergia Kitekintés Kulcs üzenetek Bővítettösszefoglaló

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Atomenergia Kitekintés 2008. Kulcs üzenetek Bővítettösszefoglaló"

Átírás

1 Atomenergia Kitekintés 2008 Kulcs üzenetek Bővítettösszefoglaló

2 Kulcs üzenetek A környezeti, társadalmi és politikai hatásokkal együtt kiegyensúlyozottá tenni a világ energiaigényének növekedését Széles körben elismert megállapítás, hogy a folyamatos társadalmi és gazdasági fejlődés annak lehetséges környezeti, társadalmi és politikai hatásaival együtt érdekében az energiaigények kielégítése a 21. század jelentős globális kihívása re a világ villamosenergia fogyasztása várhatóan a 2,5-szeresére növekszik. Az energia, és ezen belül a villamosenergia, a gazdasági és társadalmi fejlődés és az életminőség javulásának alapvető feltétele, azonban a világ energiatermelésének elmúlt évszázadban tapasztalt trendje közismerten fenntarthatatlan. A világ az antropogén CO 2 kibocsátásokból származó klímaváltozás miatt környezeti veszélyekkel, és a növekvő energiaárakból valamint az energia ellátás biztosításának lehetséges hiányából eredően társadalmi-politikai fenyegetésekkel néz szembe. A villamosenergia termelés felel a globális antropogén CO kibocsátások 27%-ért, 2 és ez a legnagyobb és leggyorsabban fejlődő üvegházhatású gázokat kibocsátó forrás. Az ellátás biztonsága komoly aggodalmat kelt világszerte, különösen azokban az országokban, amelyek saját fosszilis üzemanyag-készletei korlátozottak, és emiatt import energiától függenek. A szokásos üzletmenet szcenáriókban az energia fogyasztás növekedésének a fő hajtómotorja a fejlődő országok többségében várt erős gazdasági növekedés amely több energiát fogyasztó életmódhoz vezet, valamint az elsősorban a fejlődő régiókban jelentkező várható 50%-os globális népesség növekedés. A népesség növekedésnek való megfelelés miatt a fosszilis üzemanyag felhasználása folytatja majd töretlen növekedését, hacsak a kormányok energia politikája világszerte meg nem változik. Az atomenergiának komoly szerepe lehet ezen gondok megfékezésében. Az atomenergia jelenlegi és várható jövőbeli hozzájárulása a világ energiaellátásához Az atomenergia 2006-ban 2,6 milliárd MWh villamosenergiát termelt; ez a világ villamosenergia termelésének 16%-a, illetve az OECD országok termelésének 23%-a júniusában, 30 országban és egy gazdaságban, 439 atomreaktor üzemelt 372 GWe beépített összkapacitással; A világ összes atomerőművi termelő kapacitásának az 57%-át Franciaország, Japán és az Egyesült Államok üzemelteti; 2007-ben 16 ország támaszkodott az atomenergiára, amely a villamosenergia termelésük több mint negyedét biztosította. 2

3 2008 júniusában a világ 14 országában és egy gazdaságában 41 atomerőmű építése folyik; az építés átlagos időtartama 62 hónap, amelyet Ázsiában következetesen teljesítenek is; a 18 reaktorból, amelyet 2001 decembere és 2007 májusa között kapcsoltak hálózatra, három reaktor 48 hónap vagy ennél rövidebb idő alatt épült fel. A jelenlegi nemzeti tervek és hiteles forrásokból származó nyilatkozatok alapján úgy látszik, hogy 2020 körül az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, az Orosz Föderáció, Kína és Korea rendelkezik majd a legnagyobb beépített atomerőművi kapacitással. Kína és az Egyesült Államok tervezi a legnagyobb mértékű atomerőmű építést. A NEA pesszimista és optimista szcenáriók segítségével prognosztizálta a világ atomerőművi összteljesítményét 2050-ig. Ennek eredménye: 2050-re a világ atomerőműveinek összteljesítménye a 1,5 szeresére illetve a 3,8- szeresére nő; Az optimista szcenárió alapján az atomerőművek részesedése a világ villamosenergia termelésében a mai 16% helyett 22% lesz 2050-ben; Mindkét szcenárió szerint az atomerőművi villamosenergia termelés erősen az OECD országok bázisán valósul majd meg; Annak ellenére, hogy több ország, amelyik ma még nem rendelkezik atomerőművel, tervezi, hogy belép az atomenergiát alkalmazók közösségébe, 2020-ban ezen országok valószínűleg csak 5%-át képviselik majd a világ beépített atomerőművi teljesítményének. Ezek az előrejelzések jól egybevágnak más szervezetek hasonló prognózisaival. A történelmi tapasztalatok alapján állítható, hogy a világ a napjainktól 2050-ig tartó időszakban képes olyan ütemben atomerőműveket építeni, amely megfelel a NEA pozitív szcenáriójában szereplő előrejelzésnek. Prognosztizált atomerőművi kapacitás NEA optimista és pesszimista szcenáriók GWe

4 Az atomenergia szerepe a növekvő energiafogyasztás negatív hatásainak minimalizálásában Az atomenergia jelentős szerepet játszhat a CO 2 kibocsátások elkerülésében, nagyobb energia biztonság elérésében és a fosszilis üzemanyagok elégetéséből származó súlyos egészségügyi hatások csökkentésében. Klímaváltozás Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Klímaváltozási Kormányközi Fóruma (Intergovernmental Panel on Climate Change - IPCC) megállapítja, hogy a CO 2 kibocsátásokat beleértve a villamosenergia termelésből származó kibocsátásokat is a felére kell csökkenteni ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásait még elfogadható szinten lehessen tartani. A teljes életciklusára vetítve az atomenergia virtuálisan CO -mentes; 2 A megerőltető cél eléréséhez technológiák kombinációjára van szükség, azonban az atomenergia az egyetlen olyan CO 2 -mentes technológia, amely bizonyított referenciákkal rendelkezik, és a napjainkban szükséges mértékben áll rendelkezésre; Az atomenergia növekvő mértékben képes úgy a villamosenergia, mint a virtuálisan CO 2 -mentes hőtermeléshez is hozzájárulni; egy fontos és lehetséges fejlesztési irány az a globális kutatás-fejlesztési program, amely a közlekedési szektort látná el Hidrogén előállításával üzemanyaggal, az atomenergia által termelt hőt felhasználva. A lehetséges külső költségek (pl.: amelyek nem szerepelnek az árban, beleértve a klímaváltozás költségeit is) többsége az atomenergia árába már beépültek, míg a fosszilis üzemanyagok externáliái a direkt költségükkel nagyjából azonos mértékűek. Energia biztonság Az atomenergia jobban szolgálja az energia biztonságot, mint az olaj vagy a földgáz, mivel az üzemanyag, az urán, különböző forrásokból származik, és a főbb szállítók politikailag stabil országokban találhatók. A beazonosított uránkészletek reprocesszálás nélkül is legalább 2050-ig elegendőek a világ atomerőművi termelői kapacitásának bővítéséhez. Regionális geológiai adatok alapján a várható készletek akár néhány száz évre is kiterjeszthetik az urántermelést; Egy jelentősen bővülő, globális atomenergia program néhány ezer évig ellátható üzemanyaggal a jelenleg ismert uránkészleteken alapulva; azonban, ehhez szaporító reaktorokra lenne szükség, egy technológiára, amelyet ugyan már kifejlesztettek, azonban amelynek széleskörű alkalmazására még várni kell; 4

5 Az urán nagy teljesítmény sűrűsége (1 tonna urán ugyanannyi energiát termel, mint tonna olaj a jelenlegi gyakorlat szerint) miatt szállítási zavaroknak nincs kitéve, és egy nagyobb energia tartalék is könnyebben tárolható, mint a fosszilis üzemanyagok esetében. Az egészségre gyakorolt hatások Az atomenergia szerepet játszhat a fosszilis üzemanyagok felhasználásából származó súlyos egészségügyi hatások csökkentésében. Az atomerőművek üzemviteli kibocsátásainak egészségre gyakorolt hatásai elhanyagolhatók a fosszilis üzemanyagok felhasználásából eredő hatásokhoz viszonyítva; A fosszilis üzemanyagok elégetésekor keletkező kibocsátások egészségügyi hatásaiból származó halálesetek száma messze felülmúlja az összes energiaforrás használata során bekövetkezett balesetekből származó halálesetek számát; A teljes energia láncban bekövetkezett balesetek gyakoriság/következmény adatainak összehasonlítása a közhiedelemmel ellentétben azt mutatja, hogy az atomenergia alkalmazása jóval kisebb baleseti kockázattal jár, mint a fosszilis üzemanyagoké. Válaszok az atomenergia fejlődéséből eredő kihívásokra Az atomenergia lehetőséget ad a várható villamosenergia igény-növekedés teljesítésére, a fosszilis üzemanyagok használata kapcsán potenciálisan fellépő környezeti, politikai és gazdasági aggodalmak csökkentése mellett. Azonban a lakosság jelentős része úgy gondolja, hogy az atomenergia használatának kockázatai meghaladják az előnyeit. Az atomiparnak és azoknak a kormányoknak, amelyek az atomenergiára is szeretnének támaszkodni, kezelniük kell a nukleáris biztonság, a hulladék-elhelyezés és leszerelés, a proliferáció és fizikai védelem valamint a költségek vélt és/ vagy valós problémaköreit. A nukleáris biztonság A nukleáris biztonság világszintűvé vált: egy adott országban bekövetkező súlyos esemény komoly hatással járhat a szomszéd országokra; az atomipar elsődleges prioritással kell, hogy kezelje a nukleáris biztonságot és a környezet védelmét. A hatékony hatósági ellenőrzés mint alapkövetelmény tovább folytatódik. 5

6 Az OECD országokban működő atomerőművek és más nukleáris létesítmények biztonsági teljesítménye kiváló, ahogy az tükröződik több biztonsági mutató alakulásában is. Ezekben a kedvező mutatókban tükröződik vissza az iparág fejlettsége és a szabályozási rendszer ereje; Az atomipar biztonsági mutatóinak javulása folytatódott az elmúlt évtizedek alatt. Az új tervezésű reaktorok passzív biztonsági rendszerei az atomerőműveket aktív ellenőrzés nélkül is biztonságos állapotban tartják, még váratlan események alatt is; A nemzetközi közösség kezdeményezésére folyik a hatósági munka hatékonyságának javítása, különös tekintettel az új atomerőmű építések és az új generációs reaktorok tervezése iránti növekvő érdeklődésre; Azok az országok, amelyek még nem rendelkeznek atomenergetikai tapasztalatokkal, segítséget kell, hogy kapjanak az ipari, hatósági és jogi jó gyakorlatokról. Radioaktív hulladékok kezelése és atomerőmű leszerelés A nagyaktivitású radioaktív hulladékok napjainkig elindult jelentősebb végső elhelyezési programjainak késése vagy megtorpanása továbbra is komoly negatív hatást gyakorol az atomenergetikára; a kormányoknak és az atomiparnak közösen kell dolgozniuk azért, hogy a biztonságos végső hulladék-elhelyezést megvalósítsák. Mivel a kiégett nukleáris üzemanyagok és a reprocesszálásból származó nagyaktivitású hulladékok végső elhelyezése még nem valósult meg, sokan úgy gondolják, hogy ez műszaki szempontból nehezen kivitelezhető vagy talán inkább lehetetlen; A gyakorlatban a keletkező radioaktív hulladékok térfogata csekély, a kezelésükhöz szükséges technológiák rendelkezésre állnak, és nemzetközi szintű konszenzus van abban a kérdésben, hogy a nagyaktivitású hulladékok végső geológiai tárolása műszakilag kivitelezhető és biztonságos; Sikeresen szereltek le többfajta nukleáris létesítményt, ezen belül teljesen leszereltek több az Egyesült Államokban működött 100 MWe-nál nagyobb teljesítményű atomerőművet is; Az atomerőművek hulladékkezelési és leszerelési költségei csak mintegy 3%-át képezik az atomerőművi villamosenergia-termelési költségeknek. Pénzügyi alapok felhasználásával finanszírozzák a hulladékkezelés és a leszerelés kötelezettségeit. A proliferáció megakadályozása és a fizikai védelem A világ nukleáris közösségének együtt kell dolgoznia, hogy megakadályozza az atomfegyverek elterjedését, és a radioaktív anyagok bűnözői vagy terrorista csoportok általi bűnös célú használatát. Közel négy évtizede, hogy a Nukleáris Fegyverek Elterjedésének Megakadályozásáról szóló Szerződés sikeres jogi és politikai alapot ad az atomfegyverek elterjedését megakadályozó nemzetközi rendszernek; A nukleáris üzemanyag ciklus multilaterális kereteiről folyó tárgyalások lehetőséget adnak arra, hogy a nemzetközi közösség erős garanciát kapjon a proliferációérzékeny nukleáris technológiák további terjedésének megakadályozására; 6

7 A fejlett nukleáris technológiák műszaki jellemzőit eleve úgy tervezik, hogy azok javítsák a proliferációs veszély iránti és a szabotázs és terrorista veszéllyel szembeni ellenállóságot. A költségek Diszkontált költség alapon az esetek többségében az új atomerőmű építés és üzemeltetés gazdaságilag kivitelezhető, azonban azok a kormányok, amelyek atomerőművek építésébe kívánnak beruházni, szükségük lehet az engedélyezéssel, a tervezéssel járó illetve azon pénzügyi kockázatok mérséklésére, amelyeket a radioaktív hulladékkezeléshez és a leszereléshez kapcsolódóan a pénzügyi világ érzékel. Az atom-, a szén és a gázerőművek diszkontált költségeinek évi nemzetközi összehasonlítása azt mutatta, hogy az atomerőmű versenyképes a szén- és gázerőművekkel, bizonyos mértékig a helyi körülményektől függően. Az elemzés megjelenése óta az olaj ára megnégyszereződött (2008. júniusi adatok alapján), ami a fosszilis energiaárakat is felhajtotta; Az uránium költsége csak 5%-át képezi az atomerőművi villamosenergia költségének; Az atomenergia számára a gazdasági kihívást inkább a beruházás finanszírozása, minta termelés diszkontált költsége jelenti; Az atomenergetikai beruházások megtérülése több esetben javult a rendelkezésre állás javulásából, a teljesítménynövelésekből és az üzemeltetési engedély megújításából eredően; az atomerőművek rendelkezésre állása az elmúlt 15 évben világszinten 10%-al javult, és mára elérte a 83%-ot. Több erőmű teljesítményét megnövelték, volt, amelyet közel 20%-al; a reaktorok üzemélettartamát nagyszámban hosszabbították meg 40 évről 60 évre. Az atomenergia és a társadalom Ahhoz, hogy az atomenergia tovább terjeszkedjen, a jelenlegi kapcsolat amely mentén a lakossági tudásbázis és a lakosság szerepvállalása fejlődik a döntéshozók, az atomipar és a társadalom között egyre fontosabb szerepet kap. A közvélemény-kutatások szerint az Európai Unió lakosainak több mint fele úgy gondolja, hogy az atomenergia kockázatai meghaladják annak előnyeit; Azonban a lakosok inkább aggódnak az atomenergiát körülvevő területek (radioaktív hulladék, terrorizmus és proliferáció), mint az atomerőművek tényleges üzemeltetése miatt; Az atomenergiáról szerzett több tudás, jobb lakossági támogatottságot eredményez azonban az emberek többsége nem tartja a saját tudásszintjét megfelelőnek; Az emberek a tudósokat és a civil szervezeteket tartják a leghitelesebb információs forrásnak. Ahhoz, hogy az atomenergia a nemzeti energia politika elfogadott részévé váljon, a résztvevők bevonását és a lakossági bizalom építését célzó folyamatok valószínűleg egyre fontosabbá válnak. 7

8 A technológia fejlesztése A reaktorok jelen generációja kiváló teljesítményre képes. Ezek a reaktorok adnak alapot az atomenergia fejlődéséhez az elkövetkező 2-3 évtizedre. A reaktorok tervezésére és az üzemanyag ciklusok fejlesztésére irányuló nemzetközi együttműködés még további jövőbeli előrelépéseket is ígér. Továbbfejlesztett reaktorok A jövő könnyűvizes reaktorai az évszázad közepéig valószínűleg legnagyobb mértékben felhasznált reaktor típus III+ generációs reaktorok lesznek, tovább javított tulajdonságokkal és jobb gazdasági mutatókkal; jelenleg 4 ilyen III+ generációs reaktor működik a világban és továbbiak vannak építés alatt. A jövő magas-hőmérsékletű gázhűtésű reaktorai várhatóan 2020 környékén kereskedelmi forgalomba állítva kellőképpen magas hőmérsékleten lesznek üzemeltethetők hidrogén üzemanyag előállításához a közlekedési szektor és más kapcsolt hőszolgáltatási alkalmazások számára; A kisméretű és teljesítményű reaktorok, amelyeket a fejlődő gazdaságok számára terveznek, beépített és passzív biztonsági rendszerekkel rendelkeznek, ami különösen előnyös azokban az országokban, amelyek az atomenergetikával kapcsolatosan csak korlátozott tapasztalatokkal rendelkeznek; azonban, ezek a technológiák a kereskedelmi forgalomban még nem szerepelnek; A kereskedelmi üzemüket 2030 után kezdő IV. generációs energia rendszerek koncepciói megnövelt proliferáció elleni és fizikai védelmet kínálnak; a globális törekvések célja egy a hulladékképződést minimalizáló, biztonságos és fenntartható módon fejlődő, versenyképes árú és megbízható atomenergia; A fúziós energia még mindig kísérleti fázisban van, és kereskedelmi célú villamosenergia termelésre történő alkalmazása nem valószínűsíthető legalább századunk második feléig. Jelenlegi és továbbfejlesztett üzemanyag ciklusok Jelenleg kétféle eltérő gyakorlat létezik: vannak reprocesszálást végző országok és olyanok, amelyek ezzel nem foglalkoznak. A három legnagyobb atomerőművi flottával rendelkező ország közül Franciaország és Japán újra feldolgozza a kiégett üzemanyagot, míg az Egyesült Államok nem. Fejlett reprocesszálási technológiák állnak fejlesztés és építés alatt, példaként az Egyesült Államokban is. 8

9 A jelenleg meglévő kiégett üzemanyag újrafeldolgozása közel 700 évig lenne képes üzemanyagot biztosítani a könnyűvizes reaktorok számára. Az ismert potenciális üzemanyag-források további 3000 reaktor évnyi üzemanyagot biztosíthatnak; A zárt üzemanyag ciklusú szaporító reaktorok, azok, amelyeket a Generation IV International Forum vizsgál, úgy tervezhetők, hogy a ma létező plutónium készleteket égesse el, vagy éppen plutóniumot állítson elő radioaktív bomlásra nem képes uránizotópokból. Ez utóbbi esetben az uránból kinyerhető energia-mennyiség majdnem a 60-szorosára nő, amely így elegendő üzemanyag utánpótlást biztosíthat még néhány száz évig; Az üzemanyag újrahasznosítása előnyös a kiégett üzemanyag kezelése szempontjából is, mivel jelentősen csökkenti a geológiai elhelyezést igénylő nagyaktivitású hulladék térfogatát; A továbbfejlesztett üzemanyag ciklusok ígéretesek lehetnek a hosszú életű izotópok ipari méretű szétválasztása illetve a teljes megsemmisítésüket célzó ismételt besugárzás szemszögéből. A kiégett üzemanyagból származó hulladék anyagok radioaktivitása ezt követően néhány száz év alatt természetes módon olyan az üzemanyag-gyártás alapjául szolgáló urán radioaktivitásának szintje alá csökken. 9

10 10

11 Bővített összefoglaló A globális energiaigény növekedésének társadalmi, politikai és környezeti következményei a 21 században Az energia, és ezen belül a villamosenergia, a gazdasági és társadalmi fejlődés és az életminőség javulásának alapvető feltétele, azonban a világ energiatermelésének elmúlt évszázadban tapasztalt trendje közismerten fenntarthatatlan. A világ az antropogén CO 2 kibocsátásokból származó klímaváltozás miatt környezeti veszélyekkel, és a növekvő energiaárakból valamint az energia ellátás biztosításának lehetséges hiányából eredően társadalmi-politikai fenyegetésekkel néz szembe. Széles körben elismert megállapítás, hogy a folyamatos társadalmi és gazdasági fejlődés annak lehetséges környezeti, társadalmi és politikai hatásaival együtt érdekében az energiaigények kielégitése a 21. század jelentős globális kihívása. A többségében a fejlődő országokban tapasztalható gyors gazdasági fejlődés okozta több energiát igénylő életstílus valamint bolygónk lakosságának - főként a fejlődő országokra koncentrálódó - megduplázódása lesz a hajtóereje a 21. században az energiafogyasztás várható növekedésének. A jelenlegi egy főre eső éves energiafogyasztás jelentős eltérést mutat az egyes országok és régiók között. Napjaink fejlődő országainak ahol a Föld lakosságának közel három negyede él energia fogyasztása a globális éves energiafogyasztásnak csak egy negyedét képezi. A kormányok jelenlegi politikái alapján mind az összes primer-energia termelés, mind pedig a globális villamosenergia-igények várhatóan a 2,5-szeresére nőnek 2050-re. Ha a kormányok jelenlegi politikái nem változnának, akkor a fosszilis üzemanyag felhasználás, hogy megfeleljen a növekvő energiaigényeknek, folytatja majd töretlen növekedését, mialatt az atomenergia várhatóan nem tud majd hatékonyan hozzájárulni a helyzet javításához. A fosszilis üzemanyag-felhasználás a CO 2 kibocsátások növekedéséhez vezet, amelynek következményeként amint azt a tudomány és a közelmúlt eseményei is bizonyították hatása lesz bolygónk klímájára. Mindez növekvő energiaárakhoz és az ellátás biztonságának romlásához vezet, amely további politikai és gazdasági bizonytalanságot eredményez. Ha a prognózisok hihetőek, akkor 2050-re az energiafogyasztás egységére vetített átlagos CO 2 kibocsátásokat a negyedére kell csökkenteni. Az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Fóruma (Intergovernmental Panel on Climate Change - IPCC) a 2007-ben megjelent legújabb jelentésében megmutatta, hogy környezetkímélő energiaforrásokra van szükség az üvegházhatású gázok és ezen belül is a CO 2 légköri kibocsátásának szabályozására. A villamosenergia termelés felel a globális antropogén CO 2 kibocsátások 27%-ért, és ez a legnagyobb üvegházhatású gázokat kibocsátó forrás, amely a leggyorsabban is fejlődik ben bolygónk lakosságának többsége kwh-nál jóval kevesebb villamos energiát fogyasztott, azaz a határérték alatt, ahol megfigyelhető a várható élettartam és a tudás megszerzése lehetőségének gyors csökkenése. A 2030-ig terjedő időszakban a villamosenergia fogyasztás várhatóan Indiában és Kínában fog a legnagyobb mértékben növekedni. Az USA villamosenergia fogyasztása az elmúlt 55 év alatt folyamatosan nőtt, 11

12 lassulásra utaló jel nélkül. Mivel más országok is törekednek az OECD országok gazdasági fejlődési szintjének elérésére, energiaigényük is valószínűleg hasonlóan alakul majd, és a villamosenergia igényük sem stabilizálódik majd egy állandó szinten. Ha az ENSZ népességre, és az IPCC egy főre eső GDP-re és az energiaintenzitásra vonatkozó prognózisai valósak, akkor a világ energiarendszereinek szénintenzitását a negyedére kell csökkenteni ahhoz, hogy 2050-re a CO 2 kibocsátásokban 50%-os csökkenést érhessünk el, amelyet az IPCC szükségesnek tart a klímaváltozás megállításához. Ez egy rendkívüli célkitűzés; az IPCC adatai alapján a szénintenzitás az elmúlt 35 évben csak kevesebb, mint 10%-al javult re a világ villamosenergia fogyasztása várhatóan a 2,5-szeresére növekszik. Az ellátás biztonsága komoly aggodalmat kelt világszerte, különösen azokban az országokban, amelyekben a saját fosszilis üzemanyag-készletek korlátozottak, és ez által energia-importtól függenek. A Föld kitermelhető olaj- és gázkészleteinek többsége a Közel-Kelet néhány országára és az Orosz Föderáció területére koncentrálódik. Az eltelt néhány évtized alatt ez komoly gazdasági és politikai feszültségek forrásának bizonyult. Az atomenergia jelenlegi és várható jövőbeli hozzájárulása a világ energiaellátásához Az atomenergia elvileg képes lehet a villamosenergiafogyasztás várható növekedése túlnyomó részének biztosítására. Az atomenergia lehetőséget ad a villamosenergia-fogyasztás várható növekedése egy jelentős részének biztosítására, mialatt csökkenti a fosszilis üzemanyagok felhasználásához potenciálisan kapcsolódó környezeti, politikai és gazdasági gondokat. Az atomenergia jelenlegi hozzájárulása a világ energiaellátásához Az első békés célú atomerőműveket az 50-es években építették, amely az atomipar átfogó térhódításához vezetett a 70-es és a 80-as években. A gyors fejlődésnek a Three Mile Island-en 1979-ben és a Csernobil-ban 1986-ban bekövetkezett balesetek illetve a 80-as évek közepén a fosszilis üzemanyagárak összeomlása vetett véget júniusában, 30 országban és egy gazdaságban, 439 atomreaktor üzemelt, összesen 372 GWe beépített kapacitással. Az atomenergia 2006-ban 2,6 milliárd MWh villamosenergiát termelt; ez a világ villamosenergia termelésének 16%-a, illetve az OECD országok termelésének 23%-a. A reaktorok üzemeltetési gyakorlata mára elérte a reaktor-évet. A világ összes atomerőművi termelő kapacitásának az 57%-át Franciaország, Japán és az Egyesült Államok üzemeltette; 2007-ben 16 ország támaszkodott az atomenergiára, amely a villamosenergia termelésük több mint negyedét biztosította júniusában a világ 14 országában és egy gazdaságában 41 atomerőmű építése folyik; az építés átlagos időtartama 62 hónap, amelyet Ázsiában következetesen 12

13 teljesítenek is; a 2001 decembere és 2007 májusa között hálózatra kapcsolt 18 reaktorból három 48 hónap vagy ennél rövidebb idő alatt épült fel. Az atomerőművi befektetésekből származó energiatermelést növelte a javuló rendelkezésre állás, a teljesítmény növelések és az üzemeltetési engedélyek megújítása is. Az atomerőművek rendelkezésre állási tényezője világszerte jelentősen nőtt az elmúlt évtizedben. Bár a beépített termelő kapacitás csak évi 1%-al nőtt, addig az atomerőművi villamosenergia termelés évi 2,5%-al lett magasabb. A teljesítménynövelések az atomerőművek összkapacitását világszinten közel 7GWe-al növelték. Az Egyesült Államokban a májusi adatok szerint 48 reaktor üzemeltetési engedélyét újították meg, kiterjesztve azok üzemélettartamát 40-ről 60 évre, a legtovább üzemelő reaktorét így egészen 2046-ig. Bár az üzemanyag ciklushoz kapcsolódó szolgáltatások többsége Franciaországban, az Orosz Föderációban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban található, 18 ország képes üzemanyaggyártásra, a szükséges mennyiségű urán importjára támaszkodva. Az atomenergia várható jövőbeli hozzájárulása a világ energiaellátásához 2006-ban a világ villamosenergia termelésének 16 %-a, míg az OECD termelésének 23 %-a származott a 439 működő atomreaktorból. Jelentős atomerőmű-építési tervek ismeretesek, különösen Kínában, Indiában, az Orosz Föderációban, Ukrajnában és az Egyesült Államokban. Nyugat-Európában ma új atomerőművek építésére vonatkozóan nincsenek határozott tervek azokon túlmenően, amelyek már építés alatt állnak Finnországban és Franciaországban. Az Egyesült Királyság kormánya támogatja új atomerőművek építését, azonban napjainkig konkrét megrendelés nélkül. A közelmúltban az újonnan választott olasz kormány is kifejezte érdeklődését új atomerőművek építése iránt. Több európai ország Belgium, Németország, Spanyolország és Svédország tervezi az atomenergiától való függésének jelentős csökkentését, mivel az atomenergia megszüntetését célzó politikákat fogadtak el. Viszont ezen országok közül is több esetben megosztott a politikai vélemény, és az atomenergia még hosszabb ideig lesz az energiamix része: a végleges atomerőmű leállítások jelenlegi dátuma Németországban 2022, Belgiumban és Svédországban Kelet-Európában ahol néhány országnak határozott szándékai vannak új atomerőművi kapacitás létesítésére az atomenergia megítélése jóval kedvezőbb. A jelenlegi nemzeti tervek és hiteles forrásokból származó nyilatkozatok alapján úgy látszik, hogy 2020 körül az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, az Orosz Föderáció, Kína és Korea rendelkezik majd a legnagyobb beépített atomerőművi teljesítménnyel. Kína és az Egyesült Államok tervezi a legnagyobb mértékű atomerőmű építést. A világon Franciaország kivételével nem azon országok atomerőművi villamosenergiatermelése a legnagyobb, amelyek a leginkább függenek attól ban a legnagyobb 5 atomerőműveket üzemeltető ország között az Egyesült Államok és Kína várhatóan csak 20% és 5%-os atomerőművi részesedéssel rendelkeznek majd. Bár a jelenleg atomenergiával még nem rendelkező országok közül több is tervezi belépését a nukleáris országok közösségébe, ezek összes beépített atomerőművi kapacitása valószínűleg csak közel 5%-al részesedik majd 2020-ban a világ atomerőműveinek teljesítményéből. 13

14 NEA feltételezések Pesszimista szcenárió az következő két évtizedben, 2030-ig, csakis a már meglévőek pótlására új atomerőművek épülnek. Az összteljesítmény marad a jelenlegi szinten, vagy kisebb mértékben nő az élettartam hosszabbítások, teljesítménynövelés és nagyobb teljesítményű cserék következtében és 2050 között: A szén-megkötés és tárolás sikerrel jár. A megújuló energiaforrásokból származó energia sikeres. Az új atomerőművekkel kapcsolatos tapasztalatok csekélyek. Az atomenergia lakossági elfogadottsága alacsony. Optimista szcenárió folytatódik az élettartam hosszabbítás és a teljesítménynövelés. A jelenlegi, új atomerőművi blokkokról szóló, nemzeti tervek és hiteles szándék-nyilatkozatok 2030-ra, többségében, megvalósulnak és 2050 között: A szén-megkötés és tárolás nem túl sikeres. A megújuló energiaforrásokból származó energia csekély. Az új atomerőművekkel kapcsolatos tapasztalatok jók. A klímaváltozással és az ellátás biztonságával kapcsolatos lakossági aggodalmak nőnek jelentősen befolyásolva a kormányokat. Az atomenergia lakossági és politikai elfogadottsága magas. A szénkereskedelmi mechanizmusok elterjedtek és sikeresek A NEA pesszimista és optimista szcenáriókat készített az atomerőművi villamosenergia termelés prognosztizálása céljából, amely azt mutatja, hogy a világon beépített évi 372 GWe atomerőművi össz-kapacitás 2050-re 580 GWe és 1400 GWe közé nőhet. Az optimista szcenárió szerint az atomenergia részesedése a világ villamosenergia termeléséből a mai 16%-ról 2050-re 22%-ra nőhet. Ezek az előrejelzések jól egybevágnak más szervezetek hasonló prognózisaival. Ez előbbiek elérése a 2030 és 2050 közötti időszakban évente 23 (pesszimista szcenárió) 54 (optimista szcenárió) db. reaktor építését teszi szükségessé a leszerelt atomerőművek helyettesítésére és az atomerőművi termelés ezzel párhuzamos növelésére. A történelmi tények azt sugalmazzák, hogy a világ képes a NEA optimista szcenáriójában prognosztizált, a szükségesnél nagyobb mértékű atomerőmű építésre is a 2050-ig terjedő időszakban. A történelmi adatok azt is sugalmazzák, hogy a ma meglévő atomerőmű építő kapacitások képesek lennének akár olyan építési ütemre is, amely alapján 2030-ra a teljes termelő kapacitás 30%-a vagy ennél akár több is atomerőmű lehetne, éppen annyi, mint amennyire a világ országainak szüksége van, ami összehasonlítva jóval több, mint a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency IEA) referencia szcenáriójának 10%-os előrejelzése. 14

15 A NEA mindkét szcenáriója azt prognosztizálja, hogy az atomerőművi villamosenergia többségét továbbra is az OECD országokban fogják megtermelni. India és Kína várható gyors gazdasági fejlődése ellenére a prognosztizált globális atomenergia részesedésük 2050-re viszonylag alacsony marad. A NEA szcenáriói azt sugallják, hogy az atomerőművi villamosenergia termelés 2050-ig is az OECD országokban lesz meghatározó szerepkörben. Az atomenergia potenciális szerepe a globálisan növekvő energiafogyasztás negatív hatásainak minimalizálásában A klímaváltozás következményei A Klímaváltozási Kormányközi Fórum (IPCC) megállapítja, hogy a CO2 kibocsátásokat a 2005-ben mért szinttől számítva a felére kell csökkenteni ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásait még elfogadható szinten lehessen tartani. A kibocsátásokat 2050-re 13 Gt/év körüli szintre kell lecsökkenteni. A számítások azt mutatják, hogy 2050-ben komolyabb javító intézkedések hiányában a kibocsátások 60 Gt/év körül lesznek. A villamosenergia termelés felel a globális antropogén CO 2 kibocsátások 27%-ért, és ez a legnagyobb üvegházhatású gázokat kibocsátó forrás, amely a leggyorsabban is fejlődik. A teljes életciklusra vetítve az atomenergia virtuálisan CO 2 -mentes. Az IEA szerint technológiák kombinációjára van szükség ahhoz, hogy ez az igényes célkitűzés elérhető legyen. Ebbe a csokorba tartozik a termelés és az energiafelhasználás hatékonyságának jelentős növelése, a megújuló energia tömeges elterjedése, a CO 2 jelentős mértékű megkötése és tárolása illetve az atomenergia nagyon nagymértékű elterjedése. Az atomenergia az egyetlen virtuálisan CO 2 -mentes, bizonyított referenciákkal rendelkező technológia, amely a szükséges mértékben rendelkezésre is áll. A NEA pesszimista és optimista szcenárióinak előrejelzéseiben a CO 2 emisszió 2050-ben 4 Gt/év és 12 Gt/év közé csökkenne, ha atomerőműveket használnának a széntüzelésű erőművek helyett, ami jelentősnek mondható az IPCC által is javasolt 13 Gt/év célkitűzés alapján. A villamosenergia termelés külső költségeinek koncepciója számol azokkal a következményekkel, amelyek az áram árában még nem szerepelnek, beleértve a klímaváltozás költségeit is. Azok a számítások, amelyek a teljes villamosenergia termelési láncra vetített külső költségekkel is számolnak megmutatták, hogy a teljes életciklusra vetítve is az atomerőműben és a vízerőműben előállított villamosenergia a legolcsóbb. Azonban, a Kyotó-i Egyezmény nem ismeri el az atomenergiát a Tiszta Fejlődés és Egységes Bevezetés (Clean Development and Joint Implementation) mechanizmus alatt, és az egyezmény A villamosenergia termelés a legnagyobb és a leggyorsabban növekvő üvegházhatású gázokat kibocsátó forrás. Az atomenergia képes majdnem CO 2 -mentes villamosenergiatermelésre ez az egyetlen elismert referenciákkal rendelkező és a szükséges mennyiségben rendelkezésre álló közel szén-mentes technológia. 15

16 érvényességének időtartama is túl rövid volt ahhoz, hogy komolyabb hatást gyakorolt volna az erőművi befektetők döntéseire. Az egyezmény megújításának folyamata elkezdődött. Mivel az erőművek képezik egyben a legnagyobb CO 2 kibocsátó szektort, a kibocsátások gyorsabban növekednek, mint máshol. Bármilyen megállapodást, amely az összes rendelkezésre álló lehetőséget is figyelembe veszi, hosszabb távra kell kidolgozni. Következmények az energiabiztonságra Az atomenergia jobban szolgálja az energia biztonságot, mivel az uránnal való üzemanyagellátás különböző forrásokból származik, és a főbb szállítók politikailag stabil országokban találhatók. Az urán nagy energiasűrűsége (a jelenlegi gyakorlatot figyelembe véve, egy tonna urán ugyanannyi energiát termel, mint tonna olaj) azt is jelenti, hogy a szállítása kevésbé érzékeny a zavarokra. Továbbá, a nagy energiasűrűség és az atomerőművi Egy jelentősen kiterjedt globális atomenergia programot ezer évekig el lehet látni üzemanyaggal a ma ismert uránkészletekkel de ehhez a világnak szaporító reaktorokra lenne szüksége, amelyek még nincsenek kereskedelmi forgalomban. villamosenergia termelési költségében az urán alacsony részesedése jelentősebb mértékű készletezést tesz praktikussá és lehetővé. A beazonosított uránkészletek egyszeri nyílt üzemanyag ciklus alkalmazásával tehát reprocesszálás nélkül legalább 2050-ig elegendőek a világ atomerőművi termelői kapacitásának bővítéséhez, évtizedekre szóló időt hagyva további készletek feltárásához. Az urán jelenlegi készletek/felhasználás mutatója jobb, mint a gáz vagy az olaj esetében. Regionális geológiai adatok alapján a várható készletek kiterjeszthetik az urántermelést akár néhány száz évre is. A jelenleg meglévő kiégett üzemanyag amely még az eredeti energia tartalmának több mint a felével rendelkezik újrafeldolgozása közel 700 évig lenne képes üzemanyagot biztosítani 1000 MWe kapacitású könnyűvizes reaktorok számára 80%-os teljesítmény kihasználási tényezővel számolva. További meglévő üzemanyag-források mint a gyengített urán és a volt katonai alkalmazásokból származó urán és plutónium további reaktor évnyi reaktor üzemanyagot biztosíthatnak. A hasadó urán zárt üzemanyag ciklusban és szaporító reaktorok alkalmazásával történő hasadásra képtelen uránná való átalakítása a 60-szorosára növelheti az urán alapon megtermelhető energia mennyiségét. Ez a technológia az üzemanyag ellátást évezredekre meghosszabbíthatja, azonban a gyors neutronokra épülő szaporító reaktorok széleskörű ipari alkalmazása még várat magára. Franciaország, az Orosz Föderáció, India és Japán már üzemeltet szaporító reaktorokat (néhányuk kutató reaktor). Az egészségre gyakorolt hatások következményei Az energiahordozók növekvő mértékű felhasználása jelentős egészségi hatásokkal jár. A légszennyezés egészségre gyakorolt hatása bizonytalan, azonban az OECD 2030-ig szóló Környezeti Kitekintése az éves időelőtti elhalálozások mértékére becslést 16

17 készített. Az atomenergia segíthet a fosszilis üzemanyagok felhasználása során jelentkező jelentős egészségre gyakorolt hatások csökkentésében. Az alternatív villamosenergia termelő technológiák egészségre gyakorolt hatásainak racionális értékeléséhez figyelembe kell venni mind a balesetekből származó lehetséges radioaktív kibocsátások hosszú-távú egészségi hatásait mind pedig az inkább meghatározó fosszilis üzemanyagok üzemviteli kibocsátásait. A fosszilis üzemanyagok használatából származó gáznemű és makro szemcsés (SOx, NOx és finomszemcsés) kibocsátások közismerten jelentős ártalmas egészségi hatásokkal járnak. A villamosenergia termelés teljes életciklusának elemzése szerint a kibocsátásokhoz kapcsolódó káros egészségi hatások megelőzésében az atomenergia (a radioaktív kibocsátásokkal együtt is) egyike a legjobb áramtermelő technológiáknak. A kibocsátásokhoz kapcsolható egészségügyi hatásokból származó halálesetek száma messze felülmúlja a teljes energia-technológiai láncban bekövetkezett balesetekből származó halálesetek számát. Az OECD országokban az 1969 és 2000 közötti időszakban a teljes energia láncban bekövetkezett valós balesetek gyakoriság/következmény görbéi azt mutatják, hogy az atomenergia jóval biztonságosabb, mint az olaj, szén vagy a földgáz üzemanyagok, amelyek viszont biztonságosabbak, mint a cseppfolyósított földgáz (LPG). Azonban, a lakosság és a politika a nagyon alacsony gyakoriságú, nagy balesetek miatt aggódik, amelyek a radioaktivitás kibocsátása révén, hosszabb távon vezethetnek halálesetekhez. Válaszok az atomenergia fejlődéséből eredő kihívásokra Annak ellenére, hogy az atomenergia képes a globális környezeti, társadalmi és gazdasági veszélyek csökkentésére, a lakosság jelentős része úgy gondolja, hogy az atomenergia használatának kockázatai meghaladják annak előnyeit. Ahhoz, hogy az atomenergia az elkövetkező évtizedekben megvalósíthassa a benne rejlő lehetőségeket, a lakosság és a politikusok számára is meggyőző technológiának kell lennie a biztonság, a végső hulladék elhelyezés és leszerelés, a fizikai és proliferáció elleni védelem és a költségek szemszögéből is. A nukleáris biztonság Ha az atomenergia elérje a benne rejlő lehetőségeket, a lakosságot meg kell győznie a technológia biztonságáról, a végső hulladék elhelyezés és leszerelés, a fizikai és proliferáció elleni védelem kivitelezhetőségéről és a költségekről is. Az atomipar a nukleáris biztonság és a környezet védelmének kérdéseit elsődleges prioritással kell, hogy kezelje. Az atomenergetika 70-es és 80-as években tapasztalt gyors fejlődése elvileg a Three Mile Island-i és a Csernobili balesetek következtében véget ért. Ugyanakkor az alacsony üzemanyag áraknak köszönhetően az új atomerőművek több országban is gazdaságtalanná váltak. Napjaink magas fosszilis üzemanyag árai ellenére egy újabb súlyos baleset komoly következményekkel járna az atomenergia jövőjére, függetlenül attól, hogy az jelentősebb radioaktiv környezeti kibocsátással járna-e, avagy sem. 17

18 A nemzetközi közösség több folyamatban lévő kezdeményezése irányul a szabályozás hatékonyságának és eredményességének javítására, tekintettel az új atomerőmű építésekre, és az új generációs reaktorok tervezésére. A nukleáris biztonság világszintűvé vált: egy adott országban bekövetkező súlyos esemény komoly hatással járhat a szomszéd országokban is. Bár a nukleáris biztonság biztosítása jól elhatárolhatóan országon belüli felelősség, a nemzetközi nukleáris közösségnek szüksége van a nemzeti gyakorlatok harmonizációjára a Többnemzetiségű Terv Értékelési Program (Multinational Design Evaluation Programme MDEP) és más nemzetközi kezdeményezések keretében. Az MDEP egy olyan, 10 ország részvételével és a NEA támogatásával zajló, kezdeményezés, amelynek keretében a nemzeti szabályozó hatóságok forrásainak és tudásának legjobb hasznosítását szolgáló innovatív módszertant fejlesztenek ki, amelyet a hatóságok az új atomerőművi tervek felülvizsgálata során alkalmaznak majd. Az MDEP törekvéseinek fő célja referencia hatósági gyakorlat és az új reaktor tervek biztonságát növelő szabályozás létrehozása. Az ennek következtében kialakuló hatósági gyakorlatok és szabályozások konvergenciája kell, hogy tovább javítsa a hatóságok közötti együttműködést, a hatóságok terv-felülvizsgálati munkájának amely minden ország hatósági engedélyezési tevékenységének része hatékonyságát és eredményességét. Az új tervezésű reaktorok passzív biztonsági rendszerei az atomerőműveket aktív ellenőrzés nélkül is biztonságos állapotban tartják, még váratlan események alatt is. Néhány modernebb tervezésű kisebb teljesítményű reaktornak amelyeket eddig még nem építettek meg beépített hűtőrendszere van, a reaktor tartályon belül elhelyezett gőzfejlesztőkkel, térfogat kiegyenlítővel és keringtető szivattyúkkal, hogy a hűtőközegvesztéssel járó balesetek gyakoriságát és hatásait csökkentsék. Az atomenergetika kifejleszthető olyan országokban is, amelyekben az atomenergiával kapcsolatos gyakorlat és ennek szabályozási tapasztalatai nagyon csekélyek. Annak biztosítása, hogy ezek az új nukleáris országok megfelelő ipari és hatósági mintákat kövessenek, és megfelelő jogi eljárásrendet alakítsanak ki, a nemzetközi közösség és ezen belül a szállító országok feladata kell, hogy legyen. Radioaktív hulladékok kezelése és atomerőmű leszerelést A kisaktivitású és a rövid felezési idejű, közepes aktivitású hulladékok képezik a radioaktív hulladékok legnagyobb részét, az össz-aktivitásnak azonban csak egy kis részét adják. Ezen hulladékok elhelyezési technológiáit jól kifejlesztették, és a nagyobb nukleáris programmal rendelkező országok többsége működtet ilyen tárolót, vagy a létesítésének egy előrehaladottabb fázisába ért. A nagyaktivitású radioaktív hulladékok néhány végső elhelyezési programjának késése vagy megtorpanása továbbra is komoly negatív hatást gyakorol az atomenergetika összképére. A kormányoknak és az atomiparnak közösen kell dolgozniuk azért, hogy a biztonságos végső hulladék-elhelyezést megvalósítsák. Mivel a nagyaktivitású hulladékok végső elhelyezése még nem valósult meg, többekben ez azt a képzetet kelti, hogy ez egy műszaki szempontból nehezen kivitelezhető vagy inkább lehetetlen feladat. Mindezek mellett a hulladékkezelést és a leszerelést néha még szélsőségesen költségesnek is gondolják. 18

19 A nagyaktivitású radioaktív hulladékok mennyisége csekély, és hosszabb ideig biztonságosan tárolható. Egy MWe teljesítményű könnyűvizes reaktor üzemeltetése során évente mintegy 25 tonna kiégett üzemanyag keletkezik, amelyet nagyaktivitású hulladékként csomagolva tárolhatunk; alternatív megoldásként ha a kiégett üzemanyagot újra feldolgozzák, mintegy 3 m3 vitrifikált nagyaktivitású hulladék keletkezik. A kiégett üzemanyag és a nagyaktivitású hulladékok végső elhelyezésére világszerte követett egységes megoldás a geológiai tárolás, amelynek technológiai alapjai jól kidolgozottak. Eddig egyetlen ilyen tároló sincs engedélyezve, de a széleskörű részvételt biztosító nemzeti döntéshozatali folyamatokban van előrelépés. Az Egyesült Államokban kiválasztották a telephelyet, és tekintélyes kutatási munkát végeztek. Finnországban a kiválasztott telephely politikai és lakossági támogatással bír, és valószínű, hogy Svédország is hamarosan hasonló helyzetbe kerül. Számos országban beleértve Franciaországot, Japánt és az Egyesült Királyságot jelenleg kezdték meg a nagyaktivitású hulladékokat befogadó telephely keresését. Ha minden ország, amely ma a geológiai tárolást kutatja, még 2050 előtt sikerrel járna a hulladéktároló üzemeltetésében, akkor az addig keletkező kiégett üzemanyag és nagyaktivitású hulladék mennyiségének csak a negyedrésze maradna jól meghatározott elhelyezési megoldás nélkül a NEA optimista szcenáriója szerint. Van már tapasztalat többfajta nukleáris létesítmény sikeres leszerelésére, beleértve több az Egyesült Államokban működött 100 MWe-nál nagyobb teljesítményű, mára teljesen leszerelt atomerőművet is, a keletkezett hulladékaik elhelyezésével. Az Egyesült Királyság Kereskedelmi és Ipari Minisztériumának elemzése szerint az atomerőművek hulladékkezelési és leszerelési költségei csak mintegy 3%-át képezik az atomerőművi villamosenergia-termelési összköltségnek. Pénzügyi alapok felhasználásával finanszírozzák a hulladékkezelés és a leszerelés kötelezettségeit. A számítások szerint a világon az atomerőmű leszerelési kötelezettségek 70%-a inkább köthető a hidegháború katonai tevékenységeihez, mint a polgári célú atomerőművek üzemviteléhez. A proliferáció megakadályozása és a fizikai védelem Bár mára nemzetközi konszenzus alakult ki a geológiai tárolás kérdéseiben, a nagyaktivitású hulladéktároló létesítmények megépítésének eddigi sikertelensége jelentős tényező az atomenergia elfogadottságában. Annak a lehetősége, hogy a polgári célú villamosenergia termelés céljára kifejlesztett technológiák és anyagok katonai célokra is fordíthatók lehetnek, aggodalmat kelt az emberekben. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) (International Atomic Energy Agency IAEA) az Atomfegyverek Elterjedésének Megakadályozásáról szóló Nemzetközi Egyezmény (Treaty on the Non-Proliferation of Nuclear Weapons NPT) alatt működő biztonsági rendszere jól szolgálta a nemzetközi közösséget abban, hogy megelőzze a polgári célú nukleáris anyagok és technológiák katonai célú kiszivárgását és felhasználását. Az NPT-ben 191 Fél vesz részt, és 1970-ben lépett életbe; az érvényességét 1995-ben Az Atomfegyverek Elterjedésének Megakadályozásáról szóló Nemzetközi Egyezmény négy évtizeden keresztül sikeresen akadályozta meg az atomfegyverek elterjedését. 19

20 határozatlan időre meghosszabbították. A biztonsági egyezményeket diplomáciai, politikai és gazdasági intézkedések is támogatják, illetve az érzékeny technológiákra vonatkozó ellenőrzéssel is kiegészítik. Az NPT közel négy évtizede képez jogi alapot az atomfegyverek elterjedését megakadályozó nemzetközi rendszer számára. Jövőbeli hatékonysága és támogatottsága mégis veszélybe kerülhet különféle politikai, jogi és műszaki fejlemények eredményeként. Eddigi sikere folytatásának biztosításához szükségessé válik a felülvizsgálata. Az újrafeldolgozási és dúsítási technológiák elterjedésétől való félelmek a NAÜ-t arra késztették, hogy multilaterális eljárásokat javasoljon az nukleáris üzemanyag-ciklus üzemei proliferáció elleni biztosítékainak növeléséhez. Ezek célja, hogy megerősítsék a meglévő dúsítási és újrafeldolgozási kereskedelmi szerződéseket egy sor lehetséges mechanizmuson keresztül: nemzetközi nukleáris üzemanyag-szállítási garanciák bevezetésével; a meglévő nemzeti ellenőrzés alatt álló üzemek önkéntes multinacionális üzemekké való átalakításának támogatásával; a dúsítás és a kiégett üzemanyag tárolás céljaira új, közös tulajdonú multinacionális üzemek létrehozásával. További javaslatok szintén megvitatás vagy kidolgozás alatt állnak. Ezekbe beletartozik az Egyesült Államok által támogatott Globális Atomenergia Partnerség (Global Nuclear Energy Partnership GNEP), amelynek augusztusáig 21 résztvevője tagországa volt, és az Orosz Föderáció projektje egy Nemzetközi Urán Dúsítási Központ (International Uranium Enrichment Centre IUEC) létrehozásáról. A Japán, Németország és egy hat országból álló csoport amely kereskedelmi dúsító üzemekkel rendelkezik javaslatai szintén szerepelnek a nemzetközi vitában. Míg a nemzetközi biztonsági rendszer egy fontos eleme a proliferáció elleni ellenállásnak, tervezési intézkedések is elősegíthetik a biztonsági ellenőrzések elmélyítését. A fejlett nukleáris technológiákat a proliferációs fenyegetettség ellen illetve a szabotázs és terrorista veszéllyel szemben kiemelten ellenállónak tervezik. Költségek és finanszírozás Az atom-, a szén és a gázerőművek diszkontált költségeinek a NEA és az IEA által készített évi nemzetközi összehasonlítása azt mutatta, hogy az atomerőmű versenyképes a szén- és gázerőművekkel, bizonyos mértékig a helyi körülményektől függően. Az elemzés megjelenése óta az olaj ára megnégyszereződött (2008. júniusi adatok alapján), ami a fosszilis energiaárakat is felhajtotta. Új atomerőművek építése és üzemeltetése megfelelő körülmények között gazdaságilag egyértelműen megvalósítható. Azonban, az érzékenységi vizsgálat megmutatta, hogy az atomerőművi villamosenergia termelési költségei érzékenyek az építés diszkontált költségeire illetve a tőkeköltségekre (a finanszírozási költségekre). Az előfinanszírozás mértéke szintén visszatartó a befektetők számára. Az atomenergia számára a gazdasági kihívást inkább a beruházás finanszírozása, mint a termelés diszkontált költsége jelenti. 20

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései Kádár Andrea Beatrix energetikáért felelős helyettes államtitkár Külgazdasági értekezlet, 2015. június 23. Nemzeti Energiastratégia A Nemzeti Energiastratégia

Részletesebben

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Lajos Máté lajos.mate@osski.hu OSSKI Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 13. Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi

Részletesebben

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW Szélenergia trend 4 évente megduplázódik Európa 2009 MW Magyarország 2010 december 31 330 MW Világ szélenergia kapacitás Növekedés 2010 2020-ig 1 260 000MW Ez ~ 600 Paks kapacitás és ~ 300 Paks energia

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje

Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Dr. ASZÓDI Attila, BME NTI 1 Társadalmunk mindennapjai

Részletesebben

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt.

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. Az atomenergia jövője Magyarországon Új blokkok a paksi telephelyen Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. 2015. Szeptember 24. Háttér: A hazai villamosenergia-fogyasztás 2014: Teljes villamosenergia-felhasználás:

Részletesebben

Energiapolitika Magyarországon

Energiapolitika Magyarországon Energiapolitika Magyarországon Dr. Aradszki András államtitkár Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Zugló, 2016. június 9. Nemzeti Energiastratégia Célok Ellátásbiztonság Fenntarthatóság Versenyképesség

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

MET 7. Energia műhely

MET 7. Energia műhely MET 7. Energia műhely Atomenergetikai körkép Paks II. a kapacitás fenntartásáért Nagy Sándor vezérigazgató MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2012. december 13. Nemzeti Energia Stratégia 2030 1 Fő célok:

Részletesebben

A palagáz-kitermelés helyzete és szerepe a világ jövőbeni földgázellátásában. Jó szerencsét!

A palagáz-kitermelés helyzete és szerepe a világ jövőbeni földgázellátásában. Jó szerencsét! A palagáz-kitermelés helyzete és szerepe a világ jövőbeni földgázellátásában Jó szerencsét! Holoda Attila ügyvezető igazgató Budapesti Olajosok Hagyományápoló Köre Budapest, 2014. február 28. A palagáz

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL A Ford közzétette 14. Fenntarthatósági Jelentését, amelyben a vállalat kiemeli, hogy 2000 és 2012 között a globális gyártóüzemekben 37

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás Az európai atomerőművek esetében 2025-ig kapacitásdeficit várható Épülő atomerőművek Tervezett

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában

Részletesebben

A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN

A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN PONGRÁCZ Rita, BARTHOLY Judit, Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT A hidrológiai ciklus és a vízenergia

Részletesebben

Biztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE

Biztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE Biztonság, tapasztalatok, tanulságok Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE European Spallation Source (Lund): biztonsági követelmények 5 MW gyorsitó

Részletesebben

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében REKK projekt konferencia Budapest, 2005.december 8. A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében Hatvani György helyettes államtitkár Az energiapolitika lényege Az

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Napenergiás helyzetkép és jövőkép

Napenergiás helyzetkép és jövőkép Napenergiás helyzetkép és jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Napkollektoros és napelemes rendszerek (Magyarországon) Napkollektoros és napelemes rendszerek felépítése Hálózatra visszatápláló napelemes

Részletesebben

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek 1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

Tartalom. 2010.02.27. Szkeptikus Konferencia

Tartalom. 2010.02.27. Szkeptikus Konferencia Bajsz József Tartalom Villamos energia: trendek, prognózisok Az energia ipar kihívásai Az energiatakarékosságról Miért atomenergia? Tervek a világban, a szomszédban és itthon 2 EU-27 villamos energia termelése

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

Nukleáris hulladékkezelés. környezetvédelem

Nukleáris hulladékkezelés.  környezetvédelem Nukleáris hulladékkezelés http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern/nukleáris környezetvédelem A felhasználási terület meghatározza - a radioaktív izotópok fajtáját, - mennyiségét és -

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

Nemzeti Nukleáris Kutatási Program

Nemzeti Nukleáris Kutatási Program Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Nemzeti Nukleáris Kutatási Program 2014-2018 Horváth Ákos Főigazgató, MTA EK foigazgato@energia.mta.hu Előzmények 2010. Elkészül a hazai nukleáris

Részletesebben

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé + 2000 MW Út egy új energiarendszer felé egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Stratégiai Tanulmányok Tanszéke Interregionális Megújuló Energiaklaszter Egyesület somogyv@videant.hu

Részletesebben

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai Gebhardt Gábor energetikai mérnök BSc Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozat Magyar Energia Fórum, Balatonalmádi, 2011 Tartalom

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással

Részletesebben

«A» Energetikai gazdaságtan 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás:

«A» Energetikai gazdaságtan 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás: «A» Energetikai gazdaságtan Név: 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás: Munkaidő: 90 perc Azonosító: Gyakorlatvezető: Vass Bálint Lipcsei Gábor Buzea Klaudia Zárthelyi hallgatói értékelése Mennyiség 1:kevés

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés

Részletesebben

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület Napenergiás jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Új technika az épületgépészetben

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Összeállította: Éger Ákos, Magyar Természetvédők Szövetsége, Iryna Holovko, NECU Ukrán Nemzeti Ökológiai Központ

Összeállította: Éger Ákos, Magyar Természetvédők Szövetsége, Iryna Holovko, NECU Ukrán Nemzeti Ökológiai Központ Nukleáris reaktorok élettartam hosszabbítása Ukrajnában. A szomszédoknak nincs beleszólása? Az Espooi egyezmény alkalmazása Ukrajnában a Nukleáris reaktorok élettartam hosszabbítása során Összeállította:

Részletesebben

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent

Részletesebben

Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére)

Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére) Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére) Sebestyén Zsolt Nukleáris biztonsági felügyelő 1 Tartalom 1. Feladat forrása 2. VLLW kategória indokoltsága 3. Az osztályozás hazai

Részletesebben

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke Sajtótájékoztató Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, Zrt. az Igazgatóságának elnöke Hamvas István vezérigazgató Budapest, 2015. február 4. stratégia Küldetés Gazdaságpolitikai célok megvalósítása Az Csoport

Részletesebben

A napelemes áramtermelés lehetőségei és jelentősége

A napelemes áramtermelés lehetőségei és jelentősége A napelemes áramtermelés lehetőségei és jelentősége Szolnoki Ádám MANAP Iparági Egyesület, Manitu Solar Kft. 2014.11.05. Témakörök Merre haladunk? Távlati célok Napelemes rendszer típusok Elhelyezés szerint

Részletesebben

2016. november 17. Budapest Volent Gábor biztonsági igazgató. Biztonsági kultúra és kommunikáció

2016. november 17. Budapest Volent Gábor biztonsági igazgató. Biztonsági kultúra és kommunikáció 2016. november 17. Budapest Volent Gábor biztonsági igazgató Biztonsági kultúra és kommunikáció MVM Paksi Atomerőmű Zrt. jelenleg egy atomerőmű működik az országban a hazai villamosenergia-termelés több

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs

Részletesebben

A paksi atomerőmű bővítésének. vonatkozásai. Hazai villamosenergia-fogyasztás. Hazai villamosenergia-fogyasztás nemzetközi összehasonlításban

A paksi atomerőmű bővítésének. vonatkozásai. Hazai villamosenergia-fogyasztás. Hazai villamosenergia-fogyasztás nemzetközi összehasonlításban Hazai villamosenergia-fogyasztás A paksi atomerőmű bővítésének villamos energetikai és gazdasági vonatkozásai Prof. Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence Magyarországi geotermikus energia hasznosítás eredményei, lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Bányászat és Geotermia 2009,

Részletesebben

A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02.

A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02. A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02. Programjaink RHFT Püspökszilágy Paks KKÁT NRHT MKKB Kutatási helyszín Boda Kővágószőlős

Részletesebben

Új atomerőművi blokkok nukleáris biztonsági engedélyezése

Új atomerőművi blokkok nukleáris biztonsági engedélyezése Új atomerőművi blokkok nukleáris biztonsági engedélyezése 2014.11.12. 1 Legyen? 2 3 Szempontok 4 Szempontok 5 Szempontok 6 Szempontok 7 Szempontok 8 Biztonságos? 9 Kellően biztonságos az autónk? Fék Kézifék

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. január 30. Baji Csaba a PA Zrt. Igazgatóságának elnöke az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója 1 2011. évi eredmények Eredményeink: - Terven felüli,

Részletesebben

Szabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter

Szabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter PURAM Dr. Kereki Ferenc Ügyvezető igazgató RHK Kft. Szabályozás Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Tv. határozza meg a feladatokat: 1. Radioaktív hulladékok elhelyezése 2. Kiégett fűtőelemek tárolása

Részletesebben

Egzotikus befektetés, hatalmas lehetőségekkel

Egzotikus befektetés, hatalmas lehetőségekkel Egzotikus befektetés, hatalmas lehetőségekkel 2011.04.12 13:59 Az urán- és az atomenergia szektor felé fordult a piacok figyelme a japán katasztrófát követően, mivel az iparági vállalatok részvényei jelentősen

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Pro Energia Alapítvány konferencia Budapest, április 12. Vajdahunyad Vára. Energiahatékonysági politikák az EU és az IEA országaiban

Pro Energia Alapítvány konferencia Budapest, április 12. Vajdahunyad Vára. Energiahatékonysági politikák az EU és az IEA országaiban Pro Energia Alapítvány konferencia Budapest, 2012. április 12. Vajdahunyad Vára A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai Energiahatékonysági politikák az EU és az IEA országaiban

Részletesebben

A szén alkalmazásának perspektívái és a Calamites Kft. üzleti törekvései

A szén alkalmazásának perspektívái és a Calamites Kft. üzleti törekvései A szén alkalmazásának perspektívái és a Calamites Kft. üzleti törekvései Dr. Kalmár István üzletfejlesztési igazgató Calamites Kft. Máza, 2010. február 25. A szén alkalmazási lehetőségei A klasszikus égetési

Részletesebben

AZ ATOMENERGIA HAZAI ALKALMAZÁSÁNAK BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK KUTATÁSA

AZ ATOMENERGIA HAZAI ALKALMAZÁSÁNAK BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK KUTATÁSA Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Katonai Műszaki Doktori Iskola AZ ATOMENERGIA HAZAI ALKALMAZÁSÁNAK BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK KUTATÁSA Budapest, 2007. április ZRÍNYI

Részletesebben

A hazai uránium. Hamvas István. műszaki vezérigazgató-helyettes. Emlékülés Dr. Szalay Sándor tiszteletére Debrecen, 2009. szeptember 24.

A hazai uránium. Hamvas István. műszaki vezérigazgató-helyettes. Emlékülés Dr. Szalay Sándor tiszteletére Debrecen, 2009. szeptember 24. 1 Hamvas I.: Az atomenergia szerepe a jövő energiaellátásban 2009.02.03. A hazai uránium Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettes Emlékülés Dr. Szalay Sándor tiszteletére Debrecen, 2009. szeptember

Részletesebben

Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban

Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban Zilahy Gyula Tisztább Termelés Magyarországi Központja Budapest, Hungary http://hcpc.bke.hu Lépések a kibocsátások csökkentésének az irányába 1. Csővégi

Részletesebben

Orosz atomenergia technológia a tudomány és a versenyképesség szolgálatában

Orosz atomenergia technológia a tudomány és a versenyképesség szolgálatában Orosz atomenergia technológia a tudomány és a versenyképesség szolgálatában Vitassuk meg a jövőnket konferencia Hárfás Zsolt Atomenergia Info szakértője Balatonalmádi, 2015. június 18. Új atomerőmű építések

Részletesebben

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

Túlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter

Túlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter Túlélés és kivárás átmeneti állapot a villamosenergia-piacon 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Biró Péter 2 Kereslet Kínálat rendszerterhelés 3 4 Árak 5 Termelői árrés 6 Költségtényezők Végfogyasztói árak, 2012

Részletesebben

lehetőségei és korlátai

lehetőségei és korlátai A geotermikus energia hasznosítás lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Utak a fenntarható fejlődés felé, 2010. 01. 20. Tartalom

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben