Atomenergia Kitekintés Kulcs üzenetek Bővítettösszefoglaló

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Atomenergia Kitekintés 2008. Kulcs üzenetek Bővítettösszefoglaló"

Átírás

1 Atomenergia Kitekintés 2008 Kulcs üzenetek Bővítettösszefoglaló

2 Kulcs üzenetek A környezeti, társadalmi és politikai hatásokkal együtt kiegyensúlyozottá tenni a világ energiaigényének növekedését Széles körben elismert megállapítás, hogy a folyamatos társadalmi és gazdasági fejlődés annak lehetséges környezeti, társadalmi és politikai hatásaival együtt érdekében az energiaigények kielégítése a 21. század jelentős globális kihívása re a világ villamosenergia fogyasztása várhatóan a 2,5-szeresére növekszik. Az energia, és ezen belül a villamosenergia, a gazdasági és társadalmi fejlődés és az életminőség javulásának alapvető feltétele, azonban a világ energiatermelésének elmúlt évszázadban tapasztalt trendje közismerten fenntarthatatlan. A világ az antropogén CO 2 kibocsátásokból származó klímaváltozás miatt környezeti veszélyekkel, és a növekvő energiaárakból valamint az energia ellátás biztosításának lehetséges hiányából eredően társadalmi-politikai fenyegetésekkel néz szembe. A villamosenergia termelés felel a globális antropogén CO kibocsátások 27%-ért, 2 és ez a legnagyobb és leggyorsabban fejlődő üvegházhatású gázokat kibocsátó forrás. Az ellátás biztonsága komoly aggodalmat kelt világszerte, különösen azokban az országokban, amelyek saját fosszilis üzemanyag-készletei korlátozottak, és emiatt import energiától függenek. A szokásos üzletmenet szcenáriókban az energia fogyasztás növekedésének a fő hajtómotorja a fejlődő országok többségében várt erős gazdasági növekedés amely több energiát fogyasztó életmódhoz vezet, valamint az elsősorban a fejlődő régiókban jelentkező várható 50%-os globális népesség növekedés. A népesség növekedésnek való megfelelés miatt a fosszilis üzemanyag felhasználása folytatja majd töretlen növekedését, hacsak a kormányok energia politikája világszerte meg nem változik. Az atomenergiának komoly szerepe lehet ezen gondok megfékezésében. Az atomenergia jelenlegi és várható jövőbeli hozzájárulása a világ energiaellátásához Az atomenergia 2006-ban 2,6 milliárd MWh villamosenergiát termelt; ez a világ villamosenergia termelésének 16%-a, illetve az OECD országok termelésének 23%-a júniusában, 30 országban és egy gazdaságban, 439 atomreaktor üzemelt 372 GWe beépített összkapacitással; A világ összes atomerőművi termelő kapacitásának az 57%-át Franciaország, Japán és az Egyesült Államok üzemelteti; 2007-ben 16 ország támaszkodott az atomenergiára, amely a villamosenergia termelésük több mint negyedét biztosította. 2

3 2008 júniusában a világ 14 országában és egy gazdaságában 41 atomerőmű építése folyik; az építés átlagos időtartama 62 hónap, amelyet Ázsiában következetesen teljesítenek is; a 18 reaktorból, amelyet 2001 decembere és 2007 májusa között kapcsoltak hálózatra, három reaktor 48 hónap vagy ennél rövidebb idő alatt épült fel. A jelenlegi nemzeti tervek és hiteles forrásokból származó nyilatkozatok alapján úgy látszik, hogy 2020 körül az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, az Orosz Föderáció, Kína és Korea rendelkezik majd a legnagyobb beépített atomerőművi kapacitással. Kína és az Egyesült Államok tervezi a legnagyobb mértékű atomerőmű építést. A NEA pesszimista és optimista szcenáriók segítségével prognosztizálta a világ atomerőművi összteljesítményét 2050-ig. Ennek eredménye: 2050-re a világ atomerőműveinek összteljesítménye a 1,5 szeresére illetve a 3,8- szeresére nő; Az optimista szcenárió alapján az atomerőművek részesedése a világ villamosenergia termelésében a mai 16% helyett 22% lesz 2050-ben; Mindkét szcenárió szerint az atomerőművi villamosenergia termelés erősen az OECD országok bázisán valósul majd meg; Annak ellenére, hogy több ország, amelyik ma még nem rendelkezik atomerőművel, tervezi, hogy belép az atomenergiát alkalmazók közösségébe, 2020-ban ezen országok valószínűleg csak 5%-át képviselik majd a világ beépített atomerőművi teljesítményének. Ezek az előrejelzések jól egybevágnak más szervezetek hasonló prognózisaival. A történelmi tapasztalatok alapján állítható, hogy a világ a napjainktól 2050-ig tartó időszakban képes olyan ütemben atomerőműveket építeni, amely megfelel a NEA pozitív szcenáriójában szereplő előrejelzésnek. Prognosztizált atomerőművi kapacitás NEA optimista és pesszimista szcenáriók GWe

4 Az atomenergia szerepe a növekvő energiafogyasztás negatív hatásainak minimalizálásában Az atomenergia jelentős szerepet játszhat a CO 2 kibocsátások elkerülésében, nagyobb energia biztonság elérésében és a fosszilis üzemanyagok elégetéséből származó súlyos egészségügyi hatások csökkentésében. Klímaváltozás Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Klímaváltozási Kormányközi Fóruma (Intergovernmental Panel on Climate Change - IPCC) megállapítja, hogy a CO 2 kibocsátásokat beleértve a villamosenergia termelésből származó kibocsátásokat is a felére kell csökkenteni ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásait még elfogadható szinten lehessen tartani. A teljes életciklusára vetítve az atomenergia virtuálisan CO -mentes; 2 A megerőltető cél eléréséhez technológiák kombinációjára van szükség, azonban az atomenergia az egyetlen olyan CO 2 -mentes technológia, amely bizonyított referenciákkal rendelkezik, és a napjainkban szükséges mértékben áll rendelkezésre; Az atomenergia növekvő mértékben képes úgy a villamosenergia, mint a virtuálisan CO 2 -mentes hőtermeléshez is hozzájárulni; egy fontos és lehetséges fejlesztési irány az a globális kutatás-fejlesztési program, amely a közlekedési szektort látná el Hidrogén előállításával üzemanyaggal, az atomenergia által termelt hőt felhasználva. A lehetséges külső költségek (pl.: amelyek nem szerepelnek az árban, beleértve a klímaváltozás költségeit is) többsége az atomenergia árába már beépültek, míg a fosszilis üzemanyagok externáliái a direkt költségükkel nagyjából azonos mértékűek. Energia biztonság Az atomenergia jobban szolgálja az energia biztonságot, mint az olaj vagy a földgáz, mivel az üzemanyag, az urán, különböző forrásokból származik, és a főbb szállítók politikailag stabil országokban találhatók. A beazonosított uránkészletek reprocesszálás nélkül is legalább 2050-ig elegendőek a világ atomerőművi termelői kapacitásának bővítéséhez. Regionális geológiai adatok alapján a várható készletek akár néhány száz évre is kiterjeszthetik az urántermelést; Egy jelentősen bővülő, globális atomenergia program néhány ezer évig ellátható üzemanyaggal a jelenleg ismert uránkészleteken alapulva; azonban, ehhez szaporító reaktorokra lenne szükség, egy technológiára, amelyet ugyan már kifejlesztettek, azonban amelynek széleskörű alkalmazására még várni kell; 4

5 Az urán nagy teljesítmény sűrűsége (1 tonna urán ugyanannyi energiát termel, mint tonna olaj a jelenlegi gyakorlat szerint) miatt szállítási zavaroknak nincs kitéve, és egy nagyobb energia tartalék is könnyebben tárolható, mint a fosszilis üzemanyagok esetében. Az egészségre gyakorolt hatások Az atomenergia szerepet játszhat a fosszilis üzemanyagok felhasználásából származó súlyos egészségügyi hatások csökkentésében. Az atomerőművek üzemviteli kibocsátásainak egészségre gyakorolt hatásai elhanyagolhatók a fosszilis üzemanyagok felhasználásából eredő hatásokhoz viszonyítva; A fosszilis üzemanyagok elégetésekor keletkező kibocsátások egészségügyi hatásaiból származó halálesetek száma messze felülmúlja az összes energiaforrás használata során bekövetkezett balesetekből származó halálesetek számát; A teljes energia láncban bekövetkezett balesetek gyakoriság/következmény adatainak összehasonlítása a közhiedelemmel ellentétben azt mutatja, hogy az atomenergia alkalmazása jóval kisebb baleseti kockázattal jár, mint a fosszilis üzemanyagoké. Válaszok az atomenergia fejlődéséből eredő kihívásokra Az atomenergia lehetőséget ad a várható villamosenergia igény-növekedés teljesítésére, a fosszilis üzemanyagok használata kapcsán potenciálisan fellépő környezeti, politikai és gazdasági aggodalmak csökkentése mellett. Azonban a lakosság jelentős része úgy gondolja, hogy az atomenergia használatának kockázatai meghaladják az előnyeit. Az atomiparnak és azoknak a kormányoknak, amelyek az atomenergiára is szeretnének támaszkodni, kezelniük kell a nukleáris biztonság, a hulladék-elhelyezés és leszerelés, a proliferáció és fizikai védelem valamint a költségek vélt és/ vagy valós problémaköreit. A nukleáris biztonság A nukleáris biztonság világszintűvé vált: egy adott országban bekövetkező súlyos esemény komoly hatással járhat a szomszéd országokra; az atomipar elsődleges prioritással kell, hogy kezelje a nukleáris biztonságot és a környezet védelmét. A hatékony hatósági ellenőrzés mint alapkövetelmény tovább folytatódik. 5

6 Az OECD országokban működő atomerőművek és más nukleáris létesítmények biztonsági teljesítménye kiváló, ahogy az tükröződik több biztonsági mutató alakulásában is. Ezekben a kedvező mutatókban tükröződik vissza az iparág fejlettsége és a szabályozási rendszer ereje; Az atomipar biztonsági mutatóinak javulása folytatódott az elmúlt évtizedek alatt. Az új tervezésű reaktorok passzív biztonsági rendszerei az atomerőműveket aktív ellenőrzés nélkül is biztonságos állapotban tartják, még váratlan események alatt is; A nemzetközi közösség kezdeményezésére folyik a hatósági munka hatékonyságának javítása, különös tekintettel az új atomerőmű építések és az új generációs reaktorok tervezése iránti növekvő érdeklődésre; Azok az országok, amelyek még nem rendelkeznek atomenergetikai tapasztalatokkal, segítséget kell, hogy kapjanak az ipari, hatósági és jogi jó gyakorlatokról. Radioaktív hulladékok kezelése és atomerőmű leszerelés A nagyaktivitású radioaktív hulladékok napjainkig elindult jelentősebb végső elhelyezési programjainak késése vagy megtorpanása továbbra is komoly negatív hatást gyakorol az atomenergetikára; a kormányoknak és az atomiparnak közösen kell dolgozniuk azért, hogy a biztonságos végső hulladék-elhelyezést megvalósítsák. Mivel a kiégett nukleáris üzemanyagok és a reprocesszálásból származó nagyaktivitású hulladékok végső elhelyezése még nem valósult meg, sokan úgy gondolják, hogy ez műszaki szempontból nehezen kivitelezhető vagy talán inkább lehetetlen; A gyakorlatban a keletkező radioaktív hulladékok térfogata csekély, a kezelésükhöz szükséges technológiák rendelkezésre állnak, és nemzetközi szintű konszenzus van abban a kérdésben, hogy a nagyaktivitású hulladékok végső geológiai tárolása műszakilag kivitelezhető és biztonságos; Sikeresen szereltek le többfajta nukleáris létesítményt, ezen belül teljesen leszereltek több az Egyesült Államokban működött 100 MWe-nál nagyobb teljesítményű atomerőművet is; Az atomerőművek hulladékkezelési és leszerelési költségei csak mintegy 3%-át képezik az atomerőművi villamosenergia-termelési költségeknek. Pénzügyi alapok felhasználásával finanszírozzák a hulladékkezelés és a leszerelés kötelezettségeit. A proliferáció megakadályozása és a fizikai védelem A világ nukleáris közösségének együtt kell dolgoznia, hogy megakadályozza az atomfegyverek elterjedését, és a radioaktív anyagok bűnözői vagy terrorista csoportok általi bűnös célú használatát. Közel négy évtizede, hogy a Nukleáris Fegyverek Elterjedésének Megakadályozásáról szóló Szerződés sikeres jogi és politikai alapot ad az atomfegyverek elterjedését megakadályozó nemzetközi rendszernek; A nukleáris üzemanyag ciklus multilaterális kereteiről folyó tárgyalások lehetőséget adnak arra, hogy a nemzetközi közösség erős garanciát kapjon a proliferációérzékeny nukleáris technológiák további terjedésének megakadályozására; 6

7 A fejlett nukleáris technológiák műszaki jellemzőit eleve úgy tervezik, hogy azok javítsák a proliferációs veszély iránti és a szabotázs és terrorista veszéllyel szembeni ellenállóságot. A költségek Diszkontált költség alapon az esetek többségében az új atomerőmű építés és üzemeltetés gazdaságilag kivitelezhető, azonban azok a kormányok, amelyek atomerőművek építésébe kívánnak beruházni, szükségük lehet az engedélyezéssel, a tervezéssel járó illetve azon pénzügyi kockázatok mérséklésére, amelyeket a radioaktív hulladékkezeléshez és a leszereléshez kapcsolódóan a pénzügyi világ érzékel. Az atom-, a szén és a gázerőművek diszkontált költségeinek évi nemzetközi összehasonlítása azt mutatta, hogy az atomerőmű versenyképes a szén- és gázerőművekkel, bizonyos mértékig a helyi körülményektől függően. Az elemzés megjelenése óta az olaj ára megnégyszereződött (2008. júniusi adatok alapján), ami a fosszilis energiaárakat is felhajtotta; Az uránium költsége csak 5%-át képezi az atomerőművi villamosenergia költségének; Az atomenergia számára a gazdasági kihívást inkább a beruházás finanszírozása, minta termelés diszkontált költsége jelenti; Az atomenergetikai beruházások megtérülése több esetben javult a rendelkezésre állás javulásából, a teljesítménynövelésekből és az üzemeltetési engedély megújításából eredően; az atomerőművek rendelkezésre állása az elmúlt 15 évben világszinten 10%-al javult, és mára elérte a 83%-ot. Több erőmű teljesítményét megnövelték, volt, amelyet közel 20%-al; a reaktorok üzemélettartamát nagyszámban hosszabbították meg 40 évről 60 évre. Az atomenergia és a társadalom Ahhoz, hogy az atomenergia tovább terjeszkedjen, a jelenlegi kapcsolat amely mentén a lakossági tudásbázis és a lakosság szerepvállalása fejlődik a döntéshozók, az atomipar és a társadalom között egyre fontosabb szerepet kap. A közvélemény-kutatások szerint az Európai Unió lakosainak több mint fele úgy gondolja, hogy az atomenergia kockázatai meghaladják annak előnyeit; Azonban a lakosok inkább aggódnak az atomenergiát körülvevő területek (radioaktív hulladék, terrorizmus és proliferáció), mint az atomerőművek tényleges üzemeltetése miatt; Az atomenergiáról szerzett több tudás, jobb lakossági támogatottságot eredményez azonban az emberek többsége nem tartja a saját tudásszintjét megfelelőnek; Az emberek a tudósokat és a civil szervezeteket tartják a leghitelesebb információs forrásnak. Ahhoz, hogy az atomenergia a nemzeti energia politika elfogadott részévé váljon, a résztvevők bevonását és a lakossági bizalom építését célzó folyamatok valószínűleg egyre fontosabbá válnak. 7

8 A technológia fejlesztése A reaktorok jelen generációja kiváló teljesítményre képes. Ezek a reaktorok adnak alapot az atomenergia fejlődéséhez az elkövetkező 2-3 évtizedre. A reaktorok tervezésére és az üzemanyag ciklusok fejlesztésére irányuló nemzetközi együttműködés még további jövőbeli előrelépéseket is ígér. Továbbfejlesztett reaktorok A jövő könnyűvizes reaktorai az évszázad közepéig valószínűleg legnagyobb mértékben felhasznált reaktor típus III+ generációs reaktorok lesznek, tovább javított tulajdonságokkal és jobb gazdasági mutatókkal; jelenleg 4 ilyen III+ generációs reaktor működik a világban és továbbiak vannak építés alatt. A jövő magas-hőmérsékletű gázhűtésű reaktorai várhatóan 2020 környékén kereskedelmi forgalomba állítva kellőképpen magas hőmérsékleten lesznek üzemeltethetők hidrogén üzemanyag előállításához a közlekedési szektor és más kapcsolt hőszolgáltatási alkalmazások számára; A kisméretű és teljesítményű reaktorok, amelyeket a fejlődő gazdaságok számára terveznek, beépített és passzív biztonsági rendszerekkel rendelkeznek, ami különösen előnyös azokban az országokban, amelyek az atomenergetikával kapcsolatosan csak korlátozott tapasztalatokkal rendelkeznek; azonban, ezek a technológiák a kereskedelmi forgalomban még nem szerepelnek; A kereskedelmi üzemüket 2030 után kezdő IV. generációs energia rendszerek koncepciói megnövelt proliferáció elleni és fizikai védelmet kínálnak; a globális törekvések célja egy a hulladékképződést minimalizáló, biztonságos és fenntartható módon fejlődő, versenyképes árú és megbízható atomenergia; A fúziós energia még mindig kísérleti fázisban van, és kereskedelmi célú villamosenergia termelésre történő alkalmazása nem valószínűsíthető legalább századunk második feléig. Jelenlegi és továbbfejlesztett üzemanyag ciklusok Jelenleg kétféle eltérő gyakorlat létezik: vannak reprocesszálást végző országok és olyanok, amelyek ezzel nem foglalkoznak. A három legnagyobb atomerőművi flottával rendelkező ország közül Franciaország és Japán újra feldolgozza a kiégett üzemanyagot, míg az Egyesült Államok nem. Fejlett reprocesszálási technológiák állnak fejlesztés és építés alatt, példaként az Egyesült Államokban is. 8

9 A jelenleg meglévő kiégett üzemanyag újrafeldolgozása közel 700 évig lenne képes üzemanyagot biztosítani a könnyűvizes reaktorok számára. Az ismert potenciális üzemanyag-források további 3000 reaktor évnyi üzemanyagot biztosíthatnak; A zárt üzemanyag ciklusú szaporító reaktorok, azok, amelyeket a Generation IV International Forum vizsgál, úgy tervezhetők, hogy a ma létező plutónium készleteket égesse el, vagy éppen plutóniumot állítson elő radioaktív bomlásra nem képes uránizotópokból. Ez utóbbi esetben az uránból kinyerhető energia-mennyiség majdnem a 60-szorosára nő, amely így elegendő üzemanyag utánpótlást biztosíthat még néhány száz évig; Az üzemanyag újrahasznosítása előnyös a kiégett üzemanyag kezelése szempontjából is, mivel jelentősen csökkenti a geológiai elhelyezést igénylő nagyaktivitású hulladék térfogatát; A továbbfejlesztett üzemanyag ciklusok ígéretesek lehetnek a hosszú életű izotópok ipari méretű szétválasztása illetve a teljes megsemmisítésüket célzó ismételt besugárzás szemszögéből. A kiégett üzemanyagból származó hulladék anyagok radioaktivitása ezt követően néhány száz év alatt természetes módon olyan az üzemanyag-gyártás alapjául szolgáló urán radioaktivitásának szintje alá csökken. 9

10 10

11 Bővített összefoglaló A globális energiaigény növekedésének társadalmi, politikai és környezeti következményei a 21 században Az energia, és ezen belül a villamosenergia, a gazdasági és társadalmi fejlődés és az életminőség javulásának alapvető feltétele, azonban a világ energiatermelésének elmúlt évszázadban tapasztalt trendje közismerten fenntarthatatlan. A világ az antropogén CO 2 kibocsátásokból származó klímaváltozás miatt környezeti veszélyekkel, és a növekvő energiaárakból valamint az energia ellátás biztosításának lehetséges hiányából eredően társadalmi-politikai fenyegetésekkel néz szembe. Széles körben elismert megállapítás, hogy a folyamatos társadalmi és gazdasági fejlődés annak lehetséges környezeti, társadalmi és politikai hatásaival együtt érdekében az energiaigények kielégitése a 21. század jelentős globális kihívása. A többségében a fejlődő országokban tapasztalható gyors gazdasági fejlődés okozta több energiát igénylő életstílus valamint bolygónk lakosságának - főként a fejlődő országokra koncentrálódó - megduplázódása lesz a hajtóereje a 21. században az energiafogyasztás várható növekedésének. A jelenlegi egy főre eső éves energiafogyasztás jelentős eltérést mutat az egyes országok és régiók között. Napjaink fejlődő országainak ahol a Föld lakosságának közel három negyede él energia fogyasztása a globális éves energiafogyasztásnak csak egy negyedét képezi. A kormányok jelenlegi politikái alapján mind az összes primer-energia termelés, mind pedig a globális villamosenergia-igények várhatóan a 2,5-szeresére nőnek 2050-re. Ha a kormányok jelenlegi politikái nem változnának, akkor a fosszilis üzemanyag felhasználás, hogy megfeleljen a növekvő energiaigényeknek, folytatja majd töretlen növekedését, mialatt az atomenergia várhatóan nem tud majd hatékonyan hozzájárulni a helyzet javításához. A fosszilis üzemanyag-felhasználás a CO 2 kibocsátások növekedéséhez vezet, amelynek következményeként amint azt a tudomány és a közelmúlt eseményei is bizonyították hatása lesz bolygónk klímájára. Mindez növekvő energiaárakhoz és az ellátás biztonságának romlásához vezet, amely további politikai és gazdasági bizonytalanságot eredményez. Ha a prognózisok hihetőek, akkor 2050-re az energiafogyasztás egységére vetített átlagos CO 2 kibocsátásokat a negyedére kell csökkenteni. Az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Fóruma (Intergovernmental Panel on Climate Change - IPCC) a 2007-ben megjelent legújabb jelentésében megmutatta, hogy környezetkímélő energiaforrásokra van szükség az üvegházhatású gázok és ezen belül is a CO 2 légköri kibocsátásának szabályozására. A villamosenergia termelés felel a globális antropogén CO 2 kibocsátások 27%-ért, és ez a legnagyobb üvegházhatású gázokat kibocsátó forrás, amely a leggyorsabban is fejlődik ben bolygónk lakosságának többsége kwh-nál jóval kevesebb villamos energiát fogyasztott, azaz a határérték alatt, ahol megfigyelhető a várható élettartam és a tudás megszerzése lehetőségének gyors csökkenése. A 2030-ig terjedő időszakban a villamosenergia fogyasztás várhatóan Indiában és Kínában fog a legnagyobb mértékben növekedni. Az USA villamosenergia fogyasztása az elmúlt 55 év alatt folyamatosan nőtt, 11

12 lassulásra utaló jel nélkül. Mivel más országok is törekednek az OECD országok gazdasági fejlődési szintjének elérésére, energiaigényük is valószínűleg hasonlóan alakul majd, és a villamosenergia igényük sem stabilizálódik majd egy állandó szinten. Ha az ENSZ népességre, és az IPCC egy főre eső GDP-re és az energiaintenzitásra vonatkozó prognózisai valósak, akkor a világ energiarendszereinek szénintenzitását a negyedére kell csökkenteni ahhoz, hogy 2050-re a CO 2 kibocsátásokban 50%-os csökkenést érhessünk el, amelyet az IPCC szükségesnek tart a klímaváltozás megállításához. Ez egy rendkívüli célkitűzés; az IPCC adatai alapján a szénintenzitás az elmúlt 35 évben csak kevesebb, mint 10%-al javult re a világ villamosenergia fogyasztása várhatóan a 2,5-szeresére növekszik. Az ellátás biztonsága komoly aggodalmat kelt világszerte, különösen azokban az országokban, amelyekben a saját fosszilis üzemanyag-készletek korlátozottak, és ez által energia-importtól függenek. A Föld kitermelhető olaj- és gázkészleteinek többsége a Közel-Kelet néhány országára és az Orosz Föderáció területére koncentrálódik. Az eltelt néhány évtized alatt ez komoly gazdasági és politikai feszültségek forrásának bizonyult. Az atomenergia jelenlegi és várható jövőbeli hozzájárulása a világ energiaellátásához Az atomenergia elvileg képes lehet a villamosenergiafogyasztás várható növekedése túlnyomó részének biztosítására. Az atomenergia lehetőséget ad a villamosenergia-fogyasztás várható növekedése egy jelentős részének biztosítására, mialatt csökkenti a fosszilis üzemanyagok felhasználásához potenciálisan kapcsolódó környezeti, politikai és gazdasági gondokat. Az atomenergia jelenlegi hozzájárulása a világ energiaellátásához Az első békés célú atomerőműveket az 50-es években építették, amely az atomipar átfogó térhódításához vezetett a 70-es és a 80-as években. A gyors fejlődésnek a Three Mile Island-en 1979-ben és a Csernobil-ban 1986-ban bekövetkezett balesetek illetve a 80-as évek közepén a fosszilis üzemanyagárak összeomlása vetett véget júniusában, 30 országban és egy gazdaságban, 439 atomreaktor üzemelt, összesen 372 GWe beépített kapacitással. Az atomenergia 2006-ban 2,6 milliárd MWh villamosenergiát termelt; ez a világ villamosenergia termelésének 16%-a, illetve az OECD országok termelésének 23%-a. A reaktorok üzemeltetési gyakorlata mára elérte a reaktor-évet. A világ összes atomerőművi termelő kapacitásának az 57%-át Franciaország, Japán és az Egyesült Államok üzemeltette; 2007-ben 16 ország támaszkodott az atomenergiára, amely a villamosenergia termelésük több mint negyedét biztosította júniusában a világ 14 országában és egy gazdaságában 41 atomerőmű építése folyik; az építés átlagos időtartama 62 hónap, amelyet Ázsiában következetesen 12

13 teljesítenek is; a 2001 decembere és 2007 májusa között hálózatra kapcsolt 18 reaktorból három 48 hónap vagy ennél rövidebb idő alatt épült fel. Az atomerőművi befektetésekből származó energiatermelést növelte a javuló rendelkezésre állás, a teljesítmény növelések és az üzemeltetési engedélyek megújítása is. Az atomerőművek rendelkezésre állási tényezője világszerte jelentősen nőtt az elmúlt évtizedben. Bár a beépített termelő kapacitás csak évi 1%-al nőtt, addig az atomerőművi villamosenergia termelés évi 2,5%-al lett magasabb. A teljesítménynövelések az atomerőművek összkapacitását világszinten közel 7GWe-al növelték. Az Egyesült Államokban a májusi adatok szerint 48 reaktor üzemeltetési engedélyét újították meg, kiterjesztve azok üzemélettartamát 40-ről 60 évre, a legtovább üzemelő reaktorét így egészen 2046-ig. Bár az üzemanyag ciklushoz kapcsolódó szolgáltatások többsége Franciaországban, az Orosz Föderációban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban található, 18 ország képes üzemanyaggyártásra, a szükséges mennyiségű urán importjára támaszkodva. Az atomenergia várható jövőbeli hozzájárulása a világ energiaellátásához 2006-ban a világ villamosenergia termelésének 16 %-a, míg az OECD termelésének 23 %-a származott a 439 működő atomreaktorból. Jelentős atomerőmű-építési tervek ismeretesek, különösen Kínában, Indiában, az Orosz Föderációban, Ukrajnában és az Egyesült Államokban. Nyugat-Európában ma új atomerőművek építésére vonatkozóan nincsenek határozott tervek azokon túlmenően, amelyek már építés alatt állnak Finnországban és Franciaországban. Az Egyesült Királyság kormánya támogatja új atomerőművek építését, azonban napjainkig konkrét megrendelés nélkül. A közelmúltban az újonnan választott olasz kormány is kifejezte érdeklődését új atomerőművek építése iránt. Több európai ország Belgium, Németország, Spanyolország és Svédország tervezi az atomenergiától való függésének jelentős csökkentését, mivel az atomenergia megszüntetését célzó politikákat fogadtak el. Viszont ezen országok közül is több esetben megosztott a politikai vélemény, és az atomenergia még hosszabb ideig lesz az energiamix része: a végleges atomerőmű leállítások jelenlegi dátuma Németországban 2022, Belgiumban és Svédországban Kelet-Európában ahol néhány országnak határozott szándékai vannak új atomerőművi kapacitás létesítésére az atomenergia megítélése jóval kedvezőbb. A jelenlegi nemzeti tervek és hiteles forrásokból származó nyilatkozatok alapján úgy látszik, hogy 2020 körül az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, az Orosz Föderáció, Kína és Korea rendelkezik majd a legnagyobb beépített atomerőművi teljesítménnyel. Kína és az Egyesült Államok tervezi a legnagyobb mértékű atomerőmű építést. A világon Franciaország kivételével nem azon országok atomerőművi villamosenergiatermelése a legnagyobb, amelyek a leginkább függenek attól ban a legnagyobb 5 atomerőműveket üzemeltető ország között az Egyesült Államok és Kína várhatóan csak 20% és 5%-os atomerőművi részesedéssel rendelkeznek majd. Bár a jelenleg atomenergiával még nem rendelkező országok közül több is tervezi belépését a nukleáris országok közösségébe, ezek összes beépített atomerőművi kapacitása valószínűleg csak közel 5%-al részesedik majd 2020-ban a világ atomerőműveinek teljesítményéből. 13

14 NEA feltételezések Pesszimista szcenárió az következő két évtizedben, 2030-ig, csakis a már meglévőek pótlására új atomerőművek épülnek. Az összteljesítmény marad a jelenlegi szinten, vagy kisebb mértékben nő az élettartam hosszabbítások, teljesítménynövelés és nagyobb teljesítményű cserék következtében és 2050 között: A szén-megkötés és tárolás sikerrel jár. A megújuló energiaforrásokból származó energia sikeres. Az új atomerőművekkel kapcsolatos tapasztalatok csekélyek. Az atomenergia lakossági elfogadottsága alacsony. Optimista szcenárió folytatódik az élettartam hosszabbítás és a teljesítménynövelés. A jelenlegi, új atomerőművi blokkokról szóló, nemzeti tervek és hiteles szándék-nyilatkozatok 2030-ra, többségében, megvalósulnak és 2050 között: A szén-megkötés és tárolás nem túl sikeres. A megújuló energiaforrásokból származó energia csekély. Az új atomerőművekkel kapcsolatos tapasztalatok jók. A klímaváltozással és az ellátás biztonságával kapcsolatos lakossági aggodalmak nőnek jelentősen befolyásolva a kormányokat. Az atomenergia lakossági és politikai elfogadottsága magas. A szénkereskedelmi mechanizmusok elterjedtek és sikeresek A NEA pesszimista és optimista szcenáriókat készített az atomerőművi villamosenergia termelés prognosztizálása céljából, amely azt mutatja, hogy a világon beépített évi 372 GWe atomerőművi össz-kapacitás 2050-re 580 GWe és 1400 GWe közé nőhet. Az optimista szcenárió szerint az atomenergia részesedése a világ villamosenergia termeléséből a mai 16%-ról 2050-re 22%-ra nőhet. Ezek az előrejelzések jól egybevágnak más szervezetek hasonló prognózisaival. Ez előbbiek elérése a 2030 és 2050 közötti időszakban évente 23 (pesszimista szcenárió) 54 (optimista szcenárió) db. reaktor építését teszi szükségessé a leszerelt atomerőművek helyettesítésére és az atomerőművi termelés ezzel párhuzamos növelésére. A történelmi tények azt sugalmazzák, hogy a világ képes a NEA optimista szcenáriójában prognosztizált, a szükségesnél nagyobb mértékű atomerőmű építésre is a 2050-ig terjedő időszakban. A történelmi adatok azt is sugalmazzák, hogy a ma meglévő atomerőmű építő kapacitások képesek lennének akár olyan építési ütemre is, amely alapján 2030-ra a teljes termelő kapacitás 30%-a vagy ennél akár több is atomerőmű lehetne, éppen annyi, mint amennyire a világ országainak szüksége van, ami összehasonlítva jóval több, mint a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency IEA) referencia szcenáriójának 10%-os előrejelzése. 14

15 A NEA mindkét szcenáriója azt prognosztizálja, hogy az atomerőművi villamosenergia többségét továbbra is az OECD országokban fogják megtermelni. India és Kína várható gyors gazdasági fejlődése ellenére a prognosztizált globális atomenergia részesedésük 2050-re viszonylag alacsony marad. A NEA szcenáriói azt sugallják, hogy az atomerőművi villamosenergia termelés 2050-ig is az OECD országokban lesz meghatározó szerepkörben. Az atomenergia potenciális szerepe a globálisan növekvő energiafogyasztás negatív hatásainak minimalizálásában A klímaváltozás következményei A Klímaváltozási Kormányközi Fórum (IPCC) megállapítja, hogy a CO2 kibocsátásokat a 2005-ben mért szinttől számítva a felére kell csökkenteni ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásait még elfogadható szinten lehessen tartani. A kibocsátásokat 2050-re 13 Gt/év körüli szintre kell lecsökkenteni. A számítások azt mutatják, hogy 2050-ben komolyabb javító intézkedések hiányában a kibocsátások 60 Gt/év körül lesznek. A villamosenergia termelés felel a globális antropogén CO 2 kibocsátások 27%-ért, és ez a legnagyobb üvegházhatású gázokat kibocsátó forrás, amely a leggyorsabban is fejlődik. A teljes életciklusra vetítve az atomenergia virtuálisan CO 2 -mentes. Az IEA szerint technológiák kombinációjára van szükség ahhoz, hogy ez az igényes célkitűzés elérhető legyen. Ebbe a csokorba tartozik a termelés és az energiafelhasználás hatékonyságának jelentős növelése, a megújuló energia tömeges elterjedése, a CO 2 jelentős mértékű megkötése és tárolása illetve az atomenergia nagyon nagymértékű elterjedése. Az atomenergia az egyetlen virtuálisan CO 2 -mentes, bizonyított referenciákkal rendelkező technológia, amely a szükséges mértékben rendelkezésre is áll. A NEA pesszimista és optimista szcenárióinak előrejelzéseiben a CO 2 emisszió 2050-ben 4 Gt/év és 12 Gt/év közé csökkenne, ha atomerőműveket használnának a széntüzelésű erőművek helyett, ami jelentősnek mondható az IPCC által is javasolt 13 Gt/év célkitűzés alapján. A villamosenergia termelés külső költségeinek koncepciója számol azokkal a következményekkel, amelyek az áram árában még nem szerepelnek, beleértve a klímaváltozás költségeit is. Azok a számítások, amelyek a teljes villamosenergia termelési láncra vetített külső költségekkel is számolnak megmutatták, hogy a teljes életciklusra vetítve is az atomerőműben és a vízerőműben előállított villamosenergia a legolcsóbb. Azonban, a Kyotó-i Egyezmény nem ismeri el az atomenergiát a Tiszta Fejlődés és Egységes Bevezetés (Clean Development and Joint Implementation) mechanizmus alatt, és az egyezmény A villamosenergia termelés a legnagyobb és a leggyorsabban növekvő üvegházhatású gázokat kibocsátó forrás. Az atomenergia képes majdnem CO 2 -mentes villamosenergiatermelésre ez az egyetlen elismert referenciákkal rendelkező és a szükséges mennyiségben rendelkezésre álló közel szén-mentes technológia. 15

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései Kádár Andrea Beatrix energetikáért felelős helyettes államtitkár Külgazdasági értekezlet, 2015. június 23. Nemzeti Energiastratégia A Nemzeti Energiastratégia

Részletesebben

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt.

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. Az atomenergia jövője Magyarországon Új blokkok a paksi telephelyen Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. 2015. Szeptember 24. Háttér: A hazai villamosenergia-fogyasztás 2014: Teljes villamosenergia-felhasználás:

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás Az európai atomerőművek esetében 2025-ig kapacitásdeficit várható Épülő atomerőművek Tervezett

Részletesebben

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Biztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE

Biztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE Biztonság, tapasztalatok, tanulságok Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE European Spallation Source (Lund): biztonsági követelmények 5 MW gyorsitó

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

MET 7. Energia műhely

MET 7. Energia műhely MET 7. Energia műhely Atomenergetikai körkép Paks II. a kapacitás fenntartásáért Nagy Sándor vezérigazgató MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2012. december 13. Nemzeti Energia Stratégia 2030 1 Fő célok:

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

«A» Energetikai gazdaságtan 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás:

«A» Energetikai gazdaságtan 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás: «A» Energetikai gazdaságtan Név: 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás: Munkaidő: 90 perc Azonosító: Gyakorlatvezető: Vass Bálint Lipcsei Gábor Buzea Klaudia Zárthelyi hallgatói értékelése Mennyiség 1:kevés

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek 1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé + 2000 MW Út egy új energiarendszer felé egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Stratégiai Tanulmányok Tanszéke Interregionális Megújuló Energiaklaszter Egyesület somogyv@videant.hu

Részletesebben

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai Gebhardt Gábor energetikai mérnök BSc Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozat Magyar Energia Fórum, Balatonalmádi, 2011 Tartalom

Részletesebben

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület Napenergiás jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Új technika az épületgépészetben

Részletesebben

Nukleáris hulladékkezelés. környezetvédelem

Nukleáris hulladékkezelés.  környezetvédelem Nukleáris hulladékkezelés http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern/nukleáris környezetvédelem A felhasználási terület meghatározza - a radioaktív izotópok fajtáját, - mennyiségét és -

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Tartalom. 2010.02.27. Szkeptikus Konferencia

Tartalom. 2010.02.27. Szkeptikus Konferencia Bajsz József Tartalom Villamos energia: trendek, prognózisok Az energia ipar kihívásai Az energiatakarékosságról Miért atomenergia? Tervek a világban, a szomszédban és itthon 2 EU-27 villamos energia termelése

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence Magyarországi geotermikus energia hasznosítás eredményei, lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Bányászat és Geotermia 2009,

Részletesebben

A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02.

A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02. A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02. Programjaink RHFT Püspökszilágy Paks KKÁT NRHT MKKB Kutatási helyszín Boda Kővágószőlős

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke Sajtótájékoztató Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, Zrt. az Igazgatóságának elnöke Hamvas István vezérigazgató Budapest, 2015. február 4. stratégia Küldetés Gazdaságpolitikai célok megvalósítása Az Csoport

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19.

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. Siófok Kapcsolt termelés az összes hazai nettó termelésből (%) Kapcsoltan

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. január 30. Baji Csaba a PA Zrt. Igazgatóságának elnöke az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója 1 2011. évi eredmények Eredményeink: - Terven felüli,

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Egzotikus befektetés, hatalmas lehetőségekkel

Egzotikus befektetés, hatalmas lehetőségekkel Egzotikus befektetés, hatalmas lehetőségekkel 2011.04.12 13:59 Az urán- és az atomenergia szektor felé fordult a piacok figyelme a japán katasztrófát követően, mivel az iparági vállalatok részvényei jelentősen

Részletesebben

Szabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter

Szabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter PURAM Dr. Kereki Ferenc Ügyvezető igazgató RHK Kft. Szabályozás Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Tv. határozza meg a feladatokat: 1. Radioaktív hulladékok elhelyezése 2. Kiégett fűtőelemek tárolása

Részletesebben

Orosz atomenergia technológia a tudomány és a versenyképesség szolgálatában

Orosz atomenergia technológia a tudomány és a versenyképesség szolgálatában Orosz atomenergia technológia a tudomány és a versenyképesség szolgálatában Vitassuk meg a jövőnket konferencia Hárfás Zsolt Atomenergia Info szakértője Balatonalmádi, 2015. június 18. Új atomerőmű építések

Részletesebben

2015. évi VII. törvény

2015. évi VII. törvény 2015. évi VII. törvény a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról 1 Az Országgyűlés az Alaptörvény Q) cikkében

Részletesebben

lehetőségei és korlátai

lehetőségei és korlátai A geotermikus energia hasznosítás lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Utak a fenntarható fejlődés felé, 2010. 01. 20. Tartalom

Részletesebben

Pelletgyártási, felhasználási adatok

Pelletgyártási, felhasználási adatok Construma Építőipari Szakkiállítás Budapest 2011. április 08. Pelletgyártási, felhasználási adatok Pannon Pellet Kft Burján Zoltán vállalkozási vezető Pelletgyár létesítés I. A BERUHÁZÁSI CÉLOK, KÖRNYEZET

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

AZ ATOMENERGIA HAZAI ALKALMAZÁSÁNAK BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK KUTATÁSA

AZ ATOMENERGIA HAZAI ALKALMAZÁSÁNAK BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK KUTATÁSA Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Katonai Műszaki Doktori Iskola AZ ATOMENERGIA HAZAI ALKALMAZÁSÁNAK BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK KUTATÁSA Budapest, 2007. április ZRÍNYI

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9.

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. Geotermikus er m magyarországi létesítésének kulcs témakörei Kapcsolódás globális energiapolitikai folyamatokhoz

Részletesebben

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 09/23/10 1 DECENTRALIZÁLT KISERŐMŰVEK Villamosenergia-rendszer általában: hatékony termelés és

Részletesebben

FELVONÓK ENERGIA-HATÉKONYSÁGA

FELVONÓK ENERGIA-HATÉKONYSÁGA I. Katonai Hatósági Konferencia Balatonkenese, 2012. május 08-09. FELVONÓK ENERGIA-HATÉKONYSÁGA Bánréti Tibor ÉMI Felvonó- és Mozgólépcső Felügyelet oszt. vez. hely. Adatok az ELA-tól: ELA = European Lift

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,

Részletesebben

A VILÁG ENERGIATECHNOLÓGIAI KILÁTÁSAI 2050-IG (WETO-H2)

A VILÁG ENERGIATECHNOLÓGIAI KILÁTÁSAI 2050-IG (WETO-H2) A VILÁG ENERGIATECHNOLÓGIAI KILÁTÁSAI 2050-IG (WETO-H2) KULCSFONTOSSÁGÚ ÜZENETEK A WETO-H2 tanulmány egy referencia-előrejelzésen és két további forgatókönyv-változaton: egy kevesebb szenet felhasználó

Részletesebben

A hazai uránium. Hamvas István. műszaki vezérigazgató-helyettes. Emlékülés Dr. Szalay Sándor tiszteletére Debrecen, 2009. szeptember 24.

A hazai uránium. Hamvas István. műszaki vezérigazgató-helyettes. Emlékülés Dr. Szalay Sándor tiszteletére Debrecen, 2009. szeptember 24. 1 Hamvas I.: Az atomenergia szerepe a jövő energiaellátásban 2009.02.03. A hazai uránium Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettes Emlékülés Dr. Szalay Sándor tiszteletére Debrecen, 2009. szeptember

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Szolgáltatások Tagozat XXV. Gazdasági Tevékenységet SegítőSzolgáltatási Osztály

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Szolgáltatások Tagozat XXV. Gazdasági Tevékenységet SegítőSzolgáltatási Osztály Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Szolgáltatások Tagozat XXV. Gazdasági Tevékenységet SegítőSzolgáltatási Osztály Megújuló Energiák Szakmai Osztálya TAGSÁG Osztályelnök: Ferenczi Csaba Alelnökök:

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport vertikálisan integrált vállalatcsoportként az energia értéklánc jelentős részén jelen van termelés

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.18. COM(2015) 496 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A hazai nukleáris kapacitás hosszú távú biztosítása

A hazai nukleáris kapacitás hosszú távú biztosítása A hazai nukleáris kapacitás hosszú távú biztosítása Dr. Trampus Péter trampusp@trampus.axelero.net Linde Hegesztési Szimpózium Budapest, 2014. október 15. Tartalom Bevezetés Bővítés igény gazdaságosság

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana A megújuló energiaforrások közgazdaságtana Ságodi Attila Partner KPMG Tanácsadó Kft. Energetikai és közüzemi tanácsadás Energetikai körkép FAKT Konferencia 214. október 7. AGENDA I. Megújulók helyzete

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Dr. Fekete István Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatárs SzigmaSzervíz Kft. ügyvezető XXIII. Magyar

Részletesebben

NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin

NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL Darvas Katalin AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára használt

Részletesebben

Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához

Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához Munkaanyag a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére Energiaszolgáltatási Bizottság 2010.12.08. Exogén tényezők (policy trendek)

Részletesebben

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Nem az a dicsőség, hogy sohasem bukunk el, hanem az, hogy mindannyiszor felállunk!!! Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Lenkei István

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

ELőADÓ: PÁNGER LÁSZLÓ

ELőADÓ: PÁNGER LÁSZLÓ ELőADÓ: PÁNGER LÁSZLÓ FÖLDGÁZ, MINT STRATÉGIAI ÁRU Óriási import függőség (Mintegy 2/3-a a teljes igénynek) az Európai Unióban OKOK Lemondás a szénről, lignitről és részben az atomenergiáról KÖVETKEZMÉNY

Részletesebben