ÖSSZEFOGLALÓ ELEMZÉS HIÁNYSZAKMÁK TEKINTETÉBEN OSZTRÁK-MAGYAR HATÁRMENTI VISZONYLATBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÖSSZEFOGLALÓ ELEMZÉS HIÁNYSZAKMÁK TEKINTETÉBEN OSZTRÁK-MAGYAR HATÁRMENTI VISZONYLATBAN"

Átírás

1 ÖSSZEFOGLALÓ ELEMZÉS HIÁNYSZAKMÁK TEKINTETÉBEN OSZTRÁK-MAGYAR HATÁRMENTI VISZONYLATBAN 2012

2 Készült: Szombathely, április 27. A02-1 Gazdasági és munkaadói együttműködések aktivizálása a Pannonia régió térségében a hiányszakmák feltérképezése segítségével alprojekt keretében a Vas Megyei Ipari Szövetkezetek és Vállalkozások Szövetsége megbízásából Készítette: Németné Kiss Márta egyéni vállalkozó 2

3 TARTALOM oldalszám 1. Téma felvezetés Gazdasági, munkaerő-piaci kitekintés Nyugat-Dunántúl területi és demográfiai jellemzői Kelet-Ausztria területi és demográfiai jellemzői Gazdasági és munkaerő-piaci folyamatok alakulása a Nyugat-Dunántúlon A gazdasági és munkaerő-piaci folyamatok jellemzői Kelet-Ausztriában Hiányszakmák A hiányszakmák és álláshelyek Ausztriában Történeti visszatekintés Nyugat-dunántúli szemszögből Hiányszakmák alakulása a Nyugat-Dunántúlon napjainkban Tartósan betöltetlen álláshelyek (tartósan hiányzó foglalkoztatottak) a munkáltatók körében végzett felmérés alapján években Az információk forrása Az adatgyűjtés fontosabb jellemzői Háttér információk a témához A hiányszakmák kialakulásának okai Magyarok Ausztriában történő munkavállalása Megelőzés és probléma kezelés A fiatalok munkaerő-piaci belépésének elősegítése Jó példák Felmérések Pályaorientáció Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) Foglalkoztatási Információs Pontok Ösztöndíj rendszerek Szombathely Visszavár program Javaslatok 50. 3

4 1. Téma felvezetés Ausztria és Magyarország határos térségeiben az eltérő történelmi fejlődés, és az ebből fakadó gazdasági, társadalmi eltérések ellenére a munkaerőpiac területén sok hasonlóság is megjelent az előző évtized közepére. Bár az érintett térség még Európai léptékben sem tekinthető túl nagynak, a határ menti területek összehasonlítása mégis nagyon nehéz, ugyanis az egyes országokban érintett területek (megyék, illetve tartományok és járások) között is jelentős gazdasági és munkaerő-piaci eltérések mutatkoznak. Mindezek ellenére az elmúlt évtized végére a munkaerőpiacon jellemzően hasonló területeken alakultak ki munkaerő kínálati problémák. A gazdaságszerkezeti hasonlóságok megegyező keresleti viszonyokat, ezáltal hasonló hiányszakma struktúrát hoztak létre. Az évtized végén kibontakozott pénzügyi és gazdasági válság rövid idő alatt óriási munkaerő-piaci válságot is hozott magával, amely a térséget átlagon felüli mértékben érintette 2009-ben. Szerencsés módon az ezt követő két évben pozitív visszarendeződési folyamatok indultak el a térség gazdaságában, ami a munkaerőpiacra is jótékony hatással volt. A gazdasági válság mellett további jelentős momentum volt e térség munkaerőpiacát érintően, a szabad munkaerő áramlás teljessé válása májusától. Bár jelentős könnyítéseket hajtott végre már az elmúlt években is Ausztria a munkavállalás engedélyezése terén, a teljes nyitást mégis jelentős várakozás, aggódás és médiavisszhang vezette be és kísérte. Elemzésünk e három év időszakának hiányszakma struktúráját mutatja be, kitekintve az előzményekre és a munkaerő-piaci folyamatokra. Kiemel továbbá néhány kapcsolódó problémát és kezdeményezést, amelyek a munkaerő-piaci folyamatokat befolyásolhatják. 4

5 2. Gazdasági, munkaerő-piaci kitekintés 2.1. Nyugat-Dunántúl területi és demográfiai jellemzői A tanulmány Magyarország vonatkozásában Nyugat-Dunántúlra terjed ki, amely Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyét foglalja magába. A régió sajátossága, hogy a régiók közül egyedüliként négy országgal határos: északról Szlovákia, nyugatról Ausztria, dél-nyugatról pedig Szlovénia és Horvátország a szomszéd. A három megyét magába foglaló Nyugat-Dunántúl területe km2, amely az ország területének harmadik legkisebb földrajzi egysége, Magyarország 12,2%-át teszi ki. A régió 25 kistérségének 655 települése közül 33 város, ebből 5 megyei jogú. Településhálózatát a Kisalföld kivételével a törpe- és aprófalvak magas száma jellemzi. A régió népessége 2011-ben fő volt, fővel (0,35%-kal) kevesebb, mint 2009-ben. A csökkenés mértéke a fiatalabb korosztályban megközelítette a 3%-ot, a évesek körében 0,5% volt, ugyanakkor az idősek körében 2,3%-os növekedés következett be. A régió népessége annak ellenére csökkent, hogy a megfigyelt időszak alatt Győr-Moson-Sopron megyének pozitív volt a vándorlási egyenlege. Vas és Zala megyéből továbbra is többen vándoroltak el, mint oda. A lakosság korösszetételének alakulása fő Forrás: KSH éves éves 65 év feletti 5

6 2.2. Kelet-Ausztria területi és demográfiai jellemzői A tanulmány által érintett kelet-ausztriai térség területe 9,8 ezer km2, amely Ausztria teljes területének 12%-át teszi ki. Ezen belül Burgenland teljes egészében, Stájerország 12%-a, míg Alsó-Ausztria 20%-a van érintve a vizsgálat által. A lakosság számának alakulása Megnevezés fő 0-14 éves éves 65 éves és idősebb Inde,% 2009/ /2 009 Burgenland ,1 66,8 19,8 100,7 100,3 Alsó-Ausztria érintett területei ,5 18,5 100,7 100,4 Stájerország érintett területei ,7 67,5 17,8 99,8 99,7 Összesen ,5 66,7 18,7 100,5 100,2 Forrás: AMS fő megoszlás, % A terület népessége közelíti az 1 milliót, amelynek közel 30%-a Burgenlandban, mintegy 56%-a Alsó-Ausztriában és 16%-a Stájerországban él. Míg Nyugat- Dunántúlon évről évre csökkent a lakosság száma, addig Kelet-Ausztria egész területén kedvezőbb folyamatok érvényesültek: két év alatt összességében 0,8%-kal 7600 fővel emelkedett a területen élők száma. Ezen belül Stájerországban némi fogyás, míg a többi térségben bővülés valósult meg. A népesség kétharmad részét a évesek teszik ki, ez az arány a Nyugat- Dunántúlon valamelyest magasabb. A fiatal korosztály nem éri el a 15%-ot, az idősebb népesség hányada azonban mintegy 4%-ponttal meghaladja a fiatalokét Gazdasági és munkaerő-piaci folyamatok alakulása a Nyugat- Dunántúlon A rendszerváltást kövezően a tőkeerős külföldi befektetőknek köszönhetően erőteljes beruházási tevékenység indult meg a régióban, amely gyökeresen átalakította a gazdaság szerkezetét. A legtöbb tőkét az iparba, ezen belül a gépiparba fektették. A beruházások eloszlása azonban nem történt egyenletesen, elsősorban az erősebb ipari háttérrel rendelkező északi és középső területeket részesítették előnyben a 6

7 befektetők. (A rendszerváltás előtt a régióban - Győr kivételével - kevésbé volt jellemző az ipari termelés magas részaránya a gazdaságon belül.) A megyék közti némi eltéréssel az ipar azóta is megőrizte a domináns szerepét Nyugat-Dunántúlon: a bruttó hozzáadott érték jelentős részét az országos átlagot messze meghaladva az ipar adja, amelynek részesedése 2009-ben megközelítette a 40%-ot. Ebből: feldolgozóipar A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerint [folyó áron], 2009 A bruttó hozzáadott érték Gazdasági ág millió Ft megmeg- meg- megmillió Ft millió Ft oszlás, % oszlás, % millió Ft oszlás, oszlás, % % Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Mezőgazd., erdőgazd ,6% ,9% ,9% ,5% Ipar ,5% ,2% ,6% ,1% ,3% ,7% ,7% ,8% Építőipar ,7% ,4% ,9% ,9% Szolgál-tatások ,1% ,6% ,6% ,5% Összesen % % % % Forrás: KSH A régió gazdaságában meghatározó szerepet betöltő feldolgozóipart, ezen belül különösen a gépipart erős eportorientáltság jellemzi, ami elsősorban a jelentős külföldi tőkeállománynak köszönhető. A régió gépiparának kiugróan magas eportaránya következtében az értékesítés volumenének alakulásában a külső piaci változások a meghatározók, a belföldi folyamatok az ágazat globális helyzetére kevésbé vannak hatással. 7

8 Értékesítés ágazat szerint Belföld Eport Belföld Eport Belföld Eport Összesen, Összesen, % millió Ft % millió Ft % Feldolgozóipar ,8 84, ,8 86, ,4 87,6 Ebből: Ágazat Összesen, millió Ft élelmiszer gyártása ,7 27, ,0 29, ,2 31,8 tetília, bőrterm., lábbeli gyártása ,4 92, ,3 93, ,2 94,8 fa, papírterm. gyárt., nyomdai tev ,2 67, ,4 72, ,5 73,5 vegyipar ,9 56, ,2 57, ,5 56,5 fémalapanyag, fémfeld. term. gyártása ,0 69, ,1 70, ,9 73,1 gépipar ,7 95, ,3 95, ,1 95,9 *49 főnél nagyobb székhely szerinti vállalkozások adatai (Forrás: KSH) A gazdaságban meghatározó szerepet betöltő feldolgozóipar a külpiaci nyitottságából adódóan rendkívül érzékenyen reagált a világgazdaságban zajló negatív folyamatokra. Különösen érvényes ez a gépiparra, ahol az értékesítés több, mint 90%-a a külföldi vevők irányába történik. A gazdasági recesszió jelei már 2008 utolsó hónapjaiban egyértelműen megmutatkoztak a régió iparában, amelyek a megrendelések elmaradása miatti számottevő termelés csökkenésben nyilvánultak meg. (A megrendelések volumenének a csökkenését legelőször a gépipari cégek érzékelték. A gazdaság szerkezetében a gépipar magas részesedési aránya a korábbi előnyből hátránnyá fordult.) A dekonjunktúra évben teljesedett ki: ebben az évben az ipari termelés nagysága egyik hónapban sem érte el az egy évvel korábbit, éves szinten pedig 25%-os csökkenés történt. 8

9 2009. jan márc máj júl szept nov 2010.jan márc máj júl szept nov 2011.jan márc máj júl szept nov Az ipari termelési érték és az inde alakulása 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 termelési érték inde Forrás: KSH 2010-ben a gazdaság egyes területein már mutatkoztak a recesszióból történő kilábalás jelei, elsősorban az eport élénkülésének köszönhetően. Az ipari termelés az év során hullámzóan alakult, de értéke minden hónapban meghaladta a évi azonos időszakit, amely az előző évi alacsony bázisnak is köszönhető ben tovább bővült az ipari termelés, üteme azonban némileg elmaradt a évitől, ennek ellenére a válság előtti volument már sikerült elérni. Az ipar domináns szerepe nem csak a bruttó hozzáadott érték tekintetében mutatkozik meg a Nyugat-Dunántúlon, hanem a foglalkoztatásban is. A feldolgozóiparnak illetve a gépiparnak a foglalkoztatásban betöltött súlyát az alábbi tábla illetve ábra mutatja be. 9

10 fő Az alkalmazásban állók száma gazdasági áganként Megnvezés 2009.év 2010.év 2011.év fő arány fő arány fő arány Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás ,1% ,8% ,7% Ipar összesen ,9% ,1% ,4% Építőipar ,2% ,0% ,1% Kereskedelem, gépjárműjavítás ,9% ,1% ,7% Szállítás, raktározás ,9% ,1% ,5% Szálláshely-szolgáltatás, vendégl ,3% ,5% ,5% Információ, kommunikáció ,6% ,6% ,8% Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,8% ,7% ,8% Ingatlanügyletek ,4% ,4% ,2% Szakmai, tudományos, műszaki tev ,7% ,5% ,8% Adminisztratív és szolgáltatást tám ,4% ,3% ,3% Közigazgatás, védelem; köt. társ ,3% ,9% ,8% Oktatás ,6% ,8% ,7% Humán-egészségügyi, szoc. ellátás ,3% ,5% ,3% Művészet, szórakozt., szabad idő ,6% ,4% ,4% Egyéb szolgáltatás ,1% ,1% ,1% Nemzetgazdaság összesen ,0% ,0% ,0% Forrás: KSH A Nyugat-Dunántúlon az alkalmazásban állók közel 40%-a dolgozik az iparban, országosan ez az arány 20-25% körül alakult az elmúlt években. A feldolgozóiparon belül legnagyobb foglalkoztató a gépipar (35-40%), amely magas eportorientáltsága miatt érzékenyen reagál a világgazdaságban zajló folyamtokra. Országosan ez az arány 30-33% között alakult a vizsgált időszakban. A feldolgozóiparban alkalmazásban állók megoszlása év 2010.év 2011.év Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendez Gépipar Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gy Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék Vegyi anyag, termék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása Tetília, ruházat, bőr és bőrtermék gyárt Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Forrás: KSH 10

11 A nyugat-dunántúli munkaerő-piacot a válságot megelőző időszakban kedvező folyamatok jellemezték. A foglalkoztatottak száma növekedett, a munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb volt az országban. Az év utolsó hónapjaiban megjelenő gazdasági válság a régiót kiemelten érintette a gazdaság struktúrája, illetve annak erős külpiaci orientáltsága következtében utolsó negyedévének munkaerő-piaci folyamatai élesen eltértek a korábbi évek, vagy 2008 első három negyedévének tendenciáitól. A mindenkor megfigyelhető szezonális ingadozásokon kívül az ősszel kibontakozó gazdasági válság az ország egyik legjobban eport orientált térségét érzékenyen érintette: 2008 decemberében közel 10 ezer fővel kevesebben dolgoztak a nyugat-dunántúli székhelyű szervezetek alkalmazásában. Három hónap alatt a legnagyobb létszámvesztést az ipar, ezen belül is a feldolgozóipar könyvelhette el, ahol 4500 fővel dolgoztak kevesebben, mint szeptemberben. Az alágazatai közül abszolút számban mérve a legnagyobb mértékben a gépiparban csökkent a foglalkoztatottak száma ben a foglalkoztatottak számának csökkenésével párhuzamosan emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma. Havonta átlagosan munkanélküli szerepelt a kirendeltségek regisztrációs rendszerében, amely 52,9%-kal haladta meg a évit. A munkaerő-piaci mutatók évi kedvezőtlen alakulása után 2010-ben pozitív irányú elmozdulás volt tapasztalható. A regisztrált álláskeresők havi átlagos létszáma fő volt, közel 2000 fővel alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ami 4,3%-os csökkenést jelentett. 11

12 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec fő A regisztrált álláskeresők számának az alakulása Forrás. VMKH MK Közép-Magyarország (6,6%) után a Nyugat-Dunántúlon (9,3%) volt a legalacsonyabb a havi átlagos munkanélküliségi ráta. A kedvező helyzetű régión belül azonban jelentős különbségek vannak az egyes megyék között. A nyilvántartott álláskeresők aránya megyénként (munkanélküliségi ráta) Győr-Moson-Sopron Vas 6,8 9, Zala 12, % Forrás: VMKH MK A munkanélküliség szintjének évi jelentős emelkedése ellenére Győr-Moson- Sopron megye maradt a legkedvezőbb helyzetű területe a régiónak. A régiós átlag körül alakult Vas megye relatív mutatója, míg Zala megye hordozza a legtöbb munkaerő-piaci feszültséget magában. 12

13 2011-ben folytatódtak a régió munkaerőpiacán az előző évben elkezdődött kedvező tendenciák. A Nyugat-Dunántúlon évben a regisztrált álláskeresők havi átlagos létszáma fő volt, mintegy 6000 fővel alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ami 14,3%-os csökkenést jelentett. A régiós szintű csökkenés más-más mértékben jelentkezett az egyes megyékben. Győr-Moson-Sopron megyében 13,3%-os, Vas megyében 22,4%-os, Zala megyében 9,9%-os volt a csökkenés. Döntően az eportra termelő ágazatok gazdasági élénkülése, a közfoglalkoztatási programok elindulása, valamint a szezonális munkák indukálta fokozottabb munkaerő kereslet következtében az év első felében hónapról hónapra dinamikusan javultak a régió munkaerő-piaci mutatói. Májusban már 35 ezer alá csökkent a regisztráltak száma, összességében január és június között 30%-ot meghaladóan csökkent. Az év második felében a korábbiakhoz képest lelassult a csökkenés folyamata. Július és december között között alakult a régióban a nyilvántartott álláskeresők száma. Közép-Magyarország (6,8%) után a Nyugat-Dunántúlon (8%) volt a legalacsonyabb a havi átlagos munkanélküliségi ráta. A kedvező helyzetű régión belül azonban jelentős különbségek vannak az egyes megyék között. Győr-Moson-Sopron megye az 5,7%-os rátával a legkedvezőbb helyzetű területe a régiónak. A régiós átlag körül alakult Vas megye relatív mutatója (7,7%), míg Zala megye hordozza a legtöbb munkaerő-piaci feszültséget magában, ahol a gazdaságilag aktív népességnek a 11,7%-a álláskereső. A munkaerő iránti kereslet alakulása A gazdasági válság alakulása erősen megmutatkozott a munkaerő-iránti kereslet alakulásában is ben mintegy 40 ezer üres állást kínáltak a munkáltatók, 22,2%-kal ( cal) kevesebbet, mint egy évvel korábban. Azóta évről-évre növekszik a munkaerő iránti kereslet, de volumenében nem érte el a válság előtti szintet, annak ellenére, hogy a munkaerő-piaci folyamatokat alakító különböző foglalkoztatáspolitikai intézkedések (pl. közfoglalkoztatás térhódítása) a munkaerő iránti kereslet növekedésének az irányába hatottak első felében a régió munkaerőpiacán élénkebb volt a munkaerő iránti kereslet, mint a második félévben. Január június között közel 40%-kal több üres állást regisztráltak a kirendeltségek, mint a júniusi időszakot követően. A munkaerő-piaci folyamatok alakulása tekintetében némi bizakodásra adhat okot, hogy az év egészét 13

14 tekintve munkaerőigényt jeleztek a munkáltatók a kirendeltségeken, 11,1%-kal többet, mint az előző esztendőben. A bővülést a támogatással kínált állások számának az emelkedése eredményezte. Az elsődleges munkaerőpiac kereslete némileg elmaradt az előző évitől. A bejelentett üres álláshelyek számának az alakulása db Támogatott Nem támogatott Forrás: VMKH MK A 2011-ben elkezdődött helyreállítási periódus jellemzője, hogy az új munkahelyek létrehozásánál a munkáltatók már figyelembe veszik, hogy egy esetleges újabb dekonjunktúra esetén olcsón leépíthető legyen. Ennek köszönhetően a korábbiaknál erőteljesebben van jelen a régió munkaerő-piacán a kölcsönzött munkaerő, amely a munkáltatóhoz már kevésbé kötődő foglalkoztatási csoportot jelent. A kölcsönzött munkaerő dominánsabb megjelenése némileg elfedi a kielégítetlen munkaerő-keresletet A gazdasági és munkaerő-piaci folyamatok jellemzői Kelet- Ausztriában A térség gazdasági fejlődésének az üteme a gazdasági válságot megelőzően meghaladta az uniós átlagot és a munkaerő-piaci mutatói is kedvezően alakultak. A foglalkoztatottak száma 2008-ban meghaladta a 392,5 ezret, amely a éves népességre vetítve 72,1%-os foglalkoztatottsági rátát eredményezett. 14

15 A határ menti régió foglalkoztatási struktúrájában a szolgáltatási szektor a meghatározó, annak ellenére messze meghaladva a magyar oldalét, hogy Nyugat- Dunántúlon az utóbbi években nőtt a szektor jelentősége. A Kelet-Ausztriában a munkavállalóknak már kevesebb, mint háromtizedét foglalkoztatják a termelő ágazatokban, amely lényegesen alacsonyabb a magyar oldalhoz képest. A foglalkoztatottak számának alakulása Inde,% Megnevezés összesen, fő összesen, fő ebből: szolgáltatások fő arány,% 2009/ /2 009 Burgenland ,6 99,5 100,9 Alsó-Ausztria érintett területei ,7 98,8 100,1 Stájerország érintett területei ,9 98,6 100,8 Összesen ,7 98,9 100,4 Forrás: AMS második felében fokozatosan jelentkező gazdasági lassulás 2009-ben már éreztette negatív hatását Ausztria munkaerő-piacán. A kedvezőtlen hatásokat azonban a munkahelyek megtartására irányuló válságintézkedések eredményeként sikerült tompítani és csak kisebb visszaesést okozott a foglalkoztatottak számában. Az intézkedések hatékonyságát az is jól jelzi, hogy 2010-ben már pozitív irányba változtak a foglalkoztatottságot jelző mutatók. Az osztrák munkaügyi hivatalok nyilvántartása szerint a válsággal még kevésbé érintett évben fő volt a munkanélküliek száma. A válság hatása évi adatokból már egyértelműen kiolvasható volt. A munkanélküliek számának a növekedési üteme az érintett területeken elérte a 20%-ot, a fejlettebb területeken (Alsó-Ausztria) megközelítette a 25%-ot. Burgenlandban ez az arány 15%-os, Stájerországban 19%-os volt. Az éves átlagos munkanélküliségi ráta is ennek megfelelően emelkedett (1%-pontot meghaladóan) és elérte a 7%-ot. A magyar területeken ennél lényegesen nagyobb mértékben emelkedett a munkanélküliség szintje ben már a munka-erőpiaci mutatók javulása volt tapasztalható: Kelet-Ausztria területein összességében már fogyott a munkanélküliek száma (3,2%-kal), s így a munkanélküliségi ráta is javult, bár a válság előtti szintre még nem csökkent le. 15

16 A munkanélküliek számának alakulása Megnevezés fő fő Nő éves 50 éves és idősebb arány, % tartós (1 éve) Inde,% 2009/ /2 009 Burgenland ,2 14,9 26,2 3,4 115,0 94,1 Alsó-Ausztria érintett területei ,2 15,0 24,6 7,5 124,4 100,5 Stájerország érintett területei ,6 17,1 20,0 2,3 119,3 89,0 Összesen ,8 15,2 24,4 5,6 120,8 96,8 Forrás: AMS Kelet-Ausztriában a Nyugat-dunántúli térséghez hasonlóan a munkanélküliek között nagyobb arányban fordultak elő a férfiak, a nők aránya 40% körül alakult. Férfiak meghatározóbb hányadához a gazdasági válság is hozzájárult mindkét oldalon, ugyanis a kedvezőtlen hatások erőteljesebben érintették azokat az ágazatokat, ahol férfiak dolgoztak nagyobb arányban. Az álláskeresők 15,2%-a kerül ki a fiatal korosztályból, az átlagosnál nagyobb arány Stájerország területein fordult elő. Nyugat-Dunántúlon valamelyest alacsonyabb a éves korosztálynak az álláskeresők közötti hányada. Közel minden negyedik munkanélküli már legalább 50 éves Kelet-Ausztriában, míg a stájer területeken az idősebb korosztály munkanélkülisége a teljes munkanélküliség 20%-át tette ki, addig a többi területen ennél nagyobb a gyakoriságuk. A magyar oldalon az álláskeresőknek 26-27%-a kerül ki ebből a korcsoportból. Jelentős az eltérés az osztrák területek között a tartós munkanélküliek (1 évnél hosszabb ideje munkanélküliek) arányában. Kelet-Ausztriában a munkanélküliek 5,6%-ának már legalább 1 éve nem volt munkahelye, ennél kedvezőtlenebb képet mutat az Alsó-Ausztriára vonatkozó mutató, ugyanakkor Burgenlandban és a stájer területeken kedvezőbb a helyzet. Nyugat-Dunántúlon az álláskeresés időtartamának az elhúzódása sokkal jellemzőbb ben az álláskeresők 24,4%-ának már legalább egy éve nem volt munkahelye. 16

17 3. Hiányszakmák 3.1. A hiányszakmák és álláshelyek Ausztriában A bejelentett álláshelyek számának az alakulását szezonalitás jellemzi az érintett Osztrák területeken: a téli hónapokban csökken az üres álláshelyek száma, tavasztól pedig ismét fokozódik a munkaerő iránti kereslet. A magyar régióhoz hasonlóan - a válság miatt ben drasztikusan csökkent a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma ban még havonta átlagosan 3286 üres állást kínáltak a munkáltatók, egy évvel később az előző évinek csak 70%-át. A válság legnagyobb vesztese a kelet-ausztriai régióban Alsó-Ausztria, míg a gazdaságilag kevésbé fejlett területeken minimális emelkedés is előfordult. A bejelentett üres állásokszámának alakulása Inde,% Megnevezés darab 2009/ / 2009 Burgenland ,9 103,2 Alsó-Ausztria érintett területei ,9 106,8 Stájerország érintett területei ,5 137,4 Összesen ,0 110,6 Forrás: AMS A munkaerő-iránti kereslet a fém és elektronikai szakmák iránt csökkent drasztikusan, de átmenetileg az építőipar területére is kevesebb munkaerőt kerestek a munkáltatók. A kereskedelemben a vizsgált időszak alatt nem történt jelentős változás. A válság tovagyűrűző hatásaként 2010-ben mérséklődött némileg a terület munkaerő iránti kereslete. A vendéglátást, idegenforgalmat szintén visszavetette a válság. Kevesebb munkaerőre volt szüksége, mint a válságot megelőzően. 17

18 Ausztriában hiányszakmának számít minden olyan szakma az AMS módszertana alapján, amelyek esetén egy egy bejelentett betöltetlen állásra 1,5 személynél többet nem regisztráltak álláskeresőként. A vizsgált időszakban Ausztriában körül alakult a fent említett módszertannal meghatározott hiányszakmák köre. A hazai helyzethez hasonlóan a fémipari és az elektronikai szakmák hiányoznak leginkább Ausztria munkaerőpiacáról. Az építőipar munkaerő-igényének a kielégítése is gyakran okoz problémát. A vendéglátásban elsősorban a szakácsokat keresnek vonatvezető fodrász gépgyártástechnológiai technikus útépítő tetőfedő fűtésszerelő és gázszerelő fűtésszerelő és gázszerelő útépítő fodrász betegápóló esztergályos erősáramú mérnök tetőfedő hegesztő, lángvágó gépészmérnök épületasztalos bádogos esztergályos bádogos fűtésszerelő és gázszerelő hegesztő, lángvágó aranyozó gépész erősáramra spec. elekronikai technikus erősáramú mérnök szakács ács fémforgácsoló Forrás: AMS 3.2. Történeti visszatekintés Nyugat-dunántúli szemszögből A hiányszakmák kialakulása komple problémakör Nyugat-dunántúlon. A probléma gyökerei részben visszanyúlnak a 90-es évtized elejére, amikor a gazdasági átalakulással közel egy időben elkezdődött privatizációval lendületet vett a külföldi működő tőke beáramlása elsősorban az ipar területére. Az iparon belül a gépipar volt a legkiemelkedőbb fejlesztési terület, ahol a 90-es években gyors fejlődésnek és látványos strukturális átrendeződésnek lehettünk tanúi. Az új tulajdonosok jelentős fejlesztéseket eszközöltek, amely részben a megvásárolt vagyon korszerűsítésében, részben zöldmezős beruházásokban nyilvánult meg. 18

19 A megvalósult beruházások tömeges munkaerőigénye számottevően eltért a korábbiaktól. A külföldi vállalkozások működésükhöz elsősorban betanított munkásokat igényeltek, mert az idetelepített technológia ezt igényelte. A munkaerő alapképzettsége közömbös volt, ugyanis a munkakör eredményes ellátásához szükséges ismereteket betanították. A gazdaság különböző területeiről elbocsátott szakképzetlen munkaerő mellett jelentős túlkínálat volt szakmunkásokból is, akik egyéb munka híján vállalták a betanított munka elvégzését is. A külföldi működő tőke munkahelyteremtő képessége különösen a 90-es évek elején, amikor nagy szükség volt a foglalkoztatási lehetőségek bővülésére pozitívumként volt értékelhető, ugyanakkor a szakképzett munkaerőnek ilyen formában történő foglalkoztatása elpazarolta a korábban felhalmozott szakismeret egy részét. Mivel a kezdeti, többnyire minimálbéres kereseti lehetőségek a külföldi vállalkozásoknál idővel számottevően javultak, elérte, később meghaladta az átlagot és a munkakörülmények is megfelelőek voltak, a szakmunkások egy része napjainkban is betanított munkát végez, így hiányoznak a szakmunkások palettájáról. A több éves pályaelhagyás miatt időközben kiestek a gyakorlatból, a szakmai ismereteik közben elavultak, új szakmai ismeretekkel már nem rendelkeznek, így a jövőben sem várható, hogy szakképzettségüknek megfelelő munkát kívánnak végezni. A rendszerváltást követően - elsősorban az ipari termelés csökkenése miatt bekövetkezett -munkaerő iránti kereslet visszaesése mérsékelte, esetenként teljesen megszüntette bizonyos ipari szakmákban a beiskolázási keretszámokat. (A hagyományos gépgyártás visszaszorulása miatt pl. lakatos, hegesztő képzések nem vagy alig indultak.) Helyette a szolgáltatási szektor kiszolgálása került előtérbe, ugyanis a gazdasági átalakulással együtt járó modernizációs folyamat meghatározó sajátossága volt a szolgáltató szektor bővülése, ami a foglalkoztatásban betöltött szerepének a növekedését eredményezte. A pozíciójának megfelelően a munkaerőszükséglete növekedett, fokozódott a tanulók szolgáltatási szakmákra történő beiskolázása a szükséglet kielégítése érdekében. A piacgazdaságra való áttérés tehát megváltoztatta a gazdálkodó szervezetek struktúráját. A cégek megszűnésével, átalakulásával változtak a foglalkoztatás jellemzői, a munkaerővel szemben támasztott igények. 19

20 3.3. Hiányszakmák alakulása a Nyugat-Dunántúlon napjainkban A munkáltatók által megjelenő munkaerőigény, annak összetétele erősen függ a gazdasági folyamatok alakulásától. Növekedés esetén fokozódik a szakmunkások iránti kereslet, de csak a piacképes, korszerű ismeretekkel, gyakorlattal rendelkező szakmunkásokra van elsősorban igény. A gyakorlat fontosságának hangsúlyozása mellett ugyanakkor a munkáltatók közül egyre kevesebben kívánnak közreműködni a szakmunkástanulók gyakorlati oktatásában, pedig a képzés ideje alatt lehetőség nyílna, hogy saját igényükre formálják a munkaerőt. Az álláskeresők jelentős száma mellett gyakran előfordul, hogy a termelő szféra részéről megjelenő munkaerőigény nem, vagy csak nehezen elégíthető ki, tehát a túltelített szakmákkal együtt vannak jelen a hiányszakmák a munkaerőpiacon. A strukturális probléma egyik oka, hogy a korábbi években az oktatási szerkezet megváltoztatásakor az iskolák között több esetben hiányzott a koordináció, így ez is hozzájárult, hogy bizonyos divatszakmák túlkínálata mellett a termelő szféra munkaerőigényeihez nem volt megfelelő számú és képzettségű munkaerő. Ugyanakkor a szakképző iskolák kibocsátásának a szerkezete sem mindig megfelelő, nem képeznek a gazdaság által igényelt szakembereket, illetve ha képeznek, még akkor sem biztos, hogy a gazdaság számára megfelelő minőségű. Az elmúlt években már történtek lépések a gazdaság igényeihez igazodó képzési szerkezet kialakítására, ennek ellenére maradtak még hiányosságok, és az oktatásból kilépők nem mindenben felelnek meg a munkaerő-piaci elvárásoknak. További problémát jelent, hogy a szakképzettséggel rendelkező fiatalok körében mind gyakrabban tapasztalható, hogy nem a végzettségének megfelelő munkakörben helyezkednek el. Ez részben a nem megfelelő pályaválasztásra, illetve nagyobb részben a szaktudás leértékelésére vezethető vissza. A körülmények arra ösztönzik a fiatalokat, hogy a magasabb fizetést biztosító más munkakörökben dolgozzanak, vagy betanított munkát végezzenek. Így fordulhat elő olyan hiányszakmák jelenléte a munkaerőpiacon, amelyekben a középiskolák évről évre nem kis számban bocsátanak ki végzős tanulókat. 20

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében. 2011. június 7.

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében. 2011. június 7. Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében 2011. június 7. 1 A munkaerőpiac jellemzői * 2011. I. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Vas megye * KSH adat Zala megye Foglalkoztatottak

Részletesebben

Tanulható nyelvek. Megjegyzések

Tanulható nyelvek. Megjegyzések Harruckern János Közoktatási Intézmény 5700 Gyula, Szent István út 38. Tel: (66)561-420, Fax: (66)561-436 E-mail: iskola@harruckern.hu Honlap: www.harruckern.hu Igazgató neve: Zámbó András Pályaválasztási

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP KECSKEMÉT MUNKAERŐPIACI KÖRZETBEN 2010. szeptember

MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP KECSKEMÉT MUNKAERŐPIACI KÖRZETBEN 2010. szeptember Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP KECSKEMÉT MUNKAERŐPIACI KÖRZETBEN 2010. szeptember Kecskemét, 2010. október Készült A DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ELEMZÉSI,

Részletesebben

Munkaerô-piaci információk

Munkaerô-piaci információk Munkaerô-piaci információk - fókuszban a hiányszakmák A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ kiadványa A Nyugat-dunántúli régió fôbb jellemzôi A nyugat-dunántúli régió az ország területének harmadik

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

CSEREANYAG ELŐTERJESZTÉS A 2011-12. TANÉVBEN INDULÓ SZAKKÉPZÉSEKRŐL. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.

CSEREANYAG ELŐTERJESZTÉS A 2011-12. TANÉVBEN INDULÓ SZAKKÉPZÉSEKRŐL. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1. CSEREANYAG Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 59169/2010 CÍM: ELŐTERJESZTÉS A 2011-12. TANÉVBEN INDULÓ SZAKKÉPZÉSEKRŐL Előterjesztő: Az előterjesztést megkapta:

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Nyugat dunántúli Regionális Munkaügyi Központ hiányszakmák betöltésére tett kezdeményezései, térségi tapasztalatai, jövőbeni elképzelések

Nyugat dunántúli Regionális Munkaügyi Központ hiányszakmák betöltésére tett kezdeményezései, térségi tapasztalatai, jövőbeni elképzelések Nyugat dunántúli Regionális Munkaügyi Központ hiányszakmák betöltésére tett kezdeményezései, térségi tapasztalatai, jövőbeni elképzelések Foglalkoztatottság és munkanélküliség 193000 15500 191000 189000

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Módszertani útmutató az Országos Képzési Jegyzékhez

Módszertani útmutató az Országos Képzési Jegyzékhez Módszertani útutató az Országos Képzési Jegyzékhez Az OKJ 133/2011. (VII. 18.) Kor. rendelettel ódosuló szakképesítései: (hatályos: 2011. július 26-tól, kivéve a *-gal jelöltek) OKJ-sorszá Szakképesítés

Részletesebben

Fiatal, elszánt, szakképzett és mégis munkanélküli?

Fiatal, elszánt, szakképzett és mégis munkanélküli? Fiatal, elszánt, szakképzett és mégis munkanélküli? Észrevételek, gyakorlati tapasztalatok a fiatalok munkanélküliségével és a szakképzéssel kapcsolatban Neunkirchen, 2009. október 28. A nyilvántartott

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Vári Szabó István Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Vári Szabó István Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Vári Szabó István Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 6400 Kiskunhalas, Kazinczy u. 5. Tel: (77)421-218, 422-218, 422-802, Fax: (77)422-802 E-mail: titkarsag.g@t-online.hu

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A 2012/2013. TANÉVBEN INDULÓ SZAKKÉPZÉSEKRŐL

ELŐTERJESZTÉS A 2012/2013. TANÉVBEN INDULÓ SZAKKÉPZÉSEKRŐL Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 63341/2011 CÍM: ELŐTERJESZTÉS A 2012/2013. TANÉVBEN INDULÓ SZAKKÉPZÉSEKRŐL Előterjesztő: Az előterjesztést megkapta: Kulturális,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

értéke 2009. decemberben (%)

értéke 2009. decemberben (%) Hiányszakmák és szakképzés a határ két oldalán értéke 2009. decemberben (%) Munkanélküliségi ráta változása az elızı év azonos idıszakához képest (%-pont) EU27 9,6 +2,0 EU15 9,6 +1,7 Magyarország 10,7

Részletesebben

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN Bihall Tamás elnök Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Miskolc, 2010. október 21. 1 Foglalkoztatási ráta változása 2004-2008 % 8 7 6 5

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Vas megyei szakképzés-fejlesztési koncepció (2013-2020) Szombathely, 2013. május 13.

Vas megyei szakképzés-fejlesztési koncepció (2013-2020) Szombathely, 2013. május 13. Vas megyei szakképzés-fejlesztési koncepció (2013-2020) Szombathely, 2013. május 13. 1 1. BEVEZETŐ... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 5 2.1. SZAKKÉPZÉS SZERVEZÉSÉT ALAPVETŐEN MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK... 5 2.2.

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2014. DECEMBER Kecskemét, 2015. január Másodlagos publikálás forráshivatkozással történhet. Munkaerő-piaci

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A 2011-12. TANÉVBEN INDULÓ SZAKKÉPZÉSEKRŐL

ELŐTERJESZTÉS A 2011-12. TANÉVBEN INDULÓ SZAKKÉPZÉSEKRŐL Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 59169/2010 CÍM: ELŐTERJESZTÉS A 2011-12. TANÉVBEN INDULÓ SZAKKÉPZÉSEKRŐL Előterjesztő: Az előterjesztést megkapta: Kulturális,

Részletesebben

Tagintézmény megnevezése

Tagintézmény megnevezése Szakképzési centrum megnevezése Tagintézmény megnevezése Nyíregyházi SZC Teleki Blanka Szakközépiskolája, Felnőttoktatás keretében a 2015/16. tanévben meghirdetett szakképesítések / ágazatok OKJ szerinti

Részletesebben

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10.

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. Kugler Krisztián osztályvezető Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Mozgásban az ifjúság Európa 2020 stratégia része a Mozgásban

Részletesebben

Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola

Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Felvételi tájékoztató 2008. 1 Az Intézmény hivatalos adatai OM azonosító: 029804 Név: Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Cím: 6600, Szentes, Szent I. herceg

Részletesebben

A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában

A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában Fülöp László, HKIK ipari alelnök Mezőkövesd, 2015. november 13. 1 Heves megye gazdaságának főbb pillérei Bányászat / villamosenergia termelés

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében június

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében június Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében 2011. ius A megye munkáltatói 1,8 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken iusban

Részletesebben

Nagykanizsai Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium. 2013-2014 tanév 2013.10.01-i állapotnak megfelelő tanulólétszáma:

Nagykanizsai Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium. 2013-2014 tanév 2013.10.01-i állapotnak megfelelő tanulólétszáma: Sorszám: Évfolyam típusa szak megnevezése OKJ száma létszám számított tanulói létszám osztály létszáma Tagiskola Rendészet 23 23 ágazati 1. 1/9. A 35 Informatika 12 12 ágazati Egészségügy 22 23 ágazati

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

1.sz. melléklet A támogatott gyakorlati képzés célja és tartalmának részletes leírása, helyszíne, idıtartama, formája, tárgyi feltételrendszere:

1.sz. melléklet A támogatott gyakorlati képzés célja és tartalmának részletes leírása, helyszíne, idıtartama, formája, tárgyi feltételrendszere: 1.sz. melléklet A támogatott gyakorlati képzés célja és tartalmának részletes leírása, helyszíne, idıtartama, formája, tárgyi feltételrendszere: Szakképesítés OKJ száma Szakmacsoportos oktatás Szakmacsoportos

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció

Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zalaegerszeg, 2013. július 25. A Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési koncepciót készítette: Nagy Zoltán MFKB elnök Mérksz Andor szakértő Gombos Béla program

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT GYŐRI KIRENDELTSÉG ÉS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT

NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT GYŐRI KIRENDELTSÉG ÉS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT GYŐRI KIRENDELTSÉG ÉS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 8. OSZTÁLYOS TANULÓINAK TOVÁBBTANULÁSI SZÁNDÉKA 2009/2010. TANÉVBEN GIMNÁZIUMI

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Cséfalvay Ágnes. Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Cséfalvay Ágnes. Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Szakképzés és gazdaság Cséfalvay Ágnes Szakképzési é osztályvezető ő Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Az egyfőre jutó GDP az országos átlag %-ában Budapest: 230 % A reálgazdaság így a versenyképesség

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika szociális ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

BAJAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM BEISKOLÁZÁSI TÁJÉKOZTATÓJA. 2016/17-es tanév. OM azonosító: 203028

BAJAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM BEISKOLÁZÁSI TÁJÉKOZTATÓJA. 2016/17-es tanév. OM azonosító: 203028 BAJAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM BEISKOLÁZÁSI TÁJÉKOZTATÓJA 2016/17-es tanév OM azonosító: 203028 Intézmény Tagintézmény neve, címe, elérhetőség BSZC Bányai Júlia Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolája

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Kirendeltségeinek hirdethető állásajánlatairól

Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Kirendeltségeinek hirdethető állásajánlatairól Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Kirendeltségeinek hirdethető állásajánlatairól Dorogi Kirendeltség (Dorog, Kálvária u. 18. sz.) Telefon: 33/431-448 Grafikai tervező

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt

Részletesebben

Az év eleji szezonális növekedést követően, márciusban megyénkben is jelentősen csökkent a regisztrált álláskeresők száma.

Az év eleji szezonális növekedést követően, márciusban megyénkben is jelentősen csökkent a regisztrált álláskeresők száma. TÁJÉKOZTATÓ a munkaerő-piaci helyzet alakulásáról Borsod - Abaúj - Zemplén megyében 2006. ius A KSH legutóbbi, 2005. december - 2006. uár időszakában végzett, a 15-74 éves népesség körére kiterjedő munkaerő-felmérése

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

HISZK_Kalmár_PÁV_adatlap_2011

HISZK_Kalmár_PÁV_adatlap_2011 HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA KALMÁR ZSIGMOND TAGINTÉZMÉNY OM azonosító száma:029678 Cím: 68 Hódmezővásárhely, Bajcsy-Zs. u. 7-9. Telefonszám 62-222-246 Fax

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság

Dél-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság Dél-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. Postacím: 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. Telefon: (+36-62) 561-561 Honlap: www.csmkh..hu Iktatószám: 1157-10 /2011-0600

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP KECSKEMÉT MUNKAERŐPIACI KÖRZETBEN 2010. október

MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP KECSKEMÉT MUNKAERŐPIACI KÖRZETBEN 2010. október Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP KECSKEMÉT MUNKAERŐPIACI KÖRZETBEN 2010. október Kecskemét, 2010. november Készült A DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ELEMZÉSI,

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER ÁTALAKULÁSA Szegedi Szakképzési Centrum A Jövőd itt kezdődik!

A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER ÁTALAKULÁSA Szegedi Szakképzési Centrum A Jövőd itt kezdődik! A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER ÁTALAKULÁSA Szegedi Szakképzési Centrum A Jövőd itt kezdődik! Szakképzési törvény változása: - Szakképzési centrumok létrejötte (2015. július 1.) - Szegedi Szakképzési Centrum

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS:

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK TOVÁBB BŐVÜLŐ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója Ideje: Helye:

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS, VALAMINT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET 2014-BEN VAS MEGYÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS, VALAMINT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET 2014-BEN VAS MEGYÉBEN A FOGLALKOZTATÁS, VALAMINT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET 2014-BEN VAS MEGYÉBEN Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265 Telefon: (06 94) 520 400 Fax: (06

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA

VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA NFA-KA-NGM 11/2013/TK. számú támogatási szerződés keretében VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó: Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Készítette: BFH Európa Kft. Szombathely,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

A Miskolci Szakképzési Centrum felnőttképzési kínálata

A Miskolci Szakképzési Centrum felnőttképzési kínálata A Miskolci Szakképzési Centrum felnőttképzési kínálata Tisztelt Érdeklődő! A Miskolci Szakképzési Centrum felnőttképzési kínálata az iskolarendszeren kívüli, ún. tanfolyami képzéseit tartalmazza, amelyek

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Makrogazdasági környezet

Makrogazdasági környezet Foglalkoztatási helyzetkép 2011. III. negyedévre, különös tekintettel az országos munkaerő piaci adatokra, illetve a Szolnoki Munkaügyi Kirendeltségre. Makrogazdasági környezet A KSH munkaerő felmérése

Részletesebben

Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Kirendeltségeinek hirdethető állásajánlatairól

Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Kirendeltségeinek hirdethető állásajánlatairól Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Kirendeltségeinek hirdethető állásajánlatairól Dorogi Kirendeltség (Dorog, Kálvária u. 18. sz.) Telefon: 33/431-448 - Egyszerű ipari

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhelyű vizsgaszervezési jogosultsággal rendelkező szervezetek

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhelyű vizsgaszervezési jogosultsággal rendelkező szervezetek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhelyű vizsgaszervezési jogosultsággal rendelkező szervezetek Vizsgaszervező neve, székhelye A szakképesítés OKJ szerinti azonosító A szakképesítés megnevezése Engedély

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Kirendeltségeinek hirdethető állásajánlatairól

Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Kirendeltségeinek hirdethető állásajánlatairól Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Kirendeltségeinek hirdethető állásajánlatairól Dorogi Kirendeltség (Dorog, Kálvária u. 18. sz.) Telefon: 33/431-448 Egyszerű ipari

Részletesebben

Tájékoztató Kazincbarcika város és térsége foglalkoztatási. helyzetéről, az álláskeresők számának alakulásáról

Tájékoztató Kazincbarcika város és térsége foglalkoztatási. helyzetéről, az álláskeresők számának alakulásáról KAZINCBARCIKAI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI MUNKAÜGYI KIRENDELTSÉGE Tájékoztató Kazincbarcika város és térsége foglalkoztatási helyzetéről, az álláskeresők számának alakulásáról Kazincbarcika, 2014. május 3700

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS RENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA JANOVICS LÁSZLÓ

A SZAKKÉPZÉS RENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA JANOVICS LÁSZLÓ A SZAKKÉPZÉS RENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA JANOVICS LÁSZLÓ A SZAKKÉPZÉS REFORMJA 2010 után egy átfogó köznevelési és szakképzési reform indul el: 3 éves szakképzés közismeret helyett szakmai képzés duális szakképzés

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép Bács-Kiskun megyében, 2015. január. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

Munkaerő-piaci helyzetkép Bács-Kiskun megyében, 2015. január. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2015. JANUÁR Kecskemét, 2015. február Másodlagos publikálás forráshivatkozással történhet. 0 A megyei

Részletesebben

Tájékoztató Veszprém megye munkaerő-piaci helyzetéről és a támogatásokról

Tájékoztató Veszprém megye munkaerő-piaci helyzetéről és a támogatásokról Tájékoztató Veszprém megye munkaerő-piaci helyzetéről és a támogatásokról VESZPRÉM MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Nyilvántartott álláskeresők a gazdaságilag aktív népesség %-ában 2013 november Pápa 9,1

Részletesebben

Marcali Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Tel.: 85/501-000 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Fax: 85/501-055. Alapító okirat

Marcali Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Tel.: 85/501-000 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Fax: 85/501-055. Alapító okirat Marcali Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Tel.: 85/501-000 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Fax: 85/501-055 Alapító okirat Marcali Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Gyurácz József Sümeginé Törőcsik Tünde. Berzsenyi Dániel Főiskola Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Főiskolai Kar Természettudományi Kar

Gyurácz József Sümeginé Törőcsik Tünde. Berzsenyi Dániel Főiskola Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Főiskolai Kar Természettudományi Kar Munkaerő-piaci helyzetkép a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön a természettudományi szakos hallgatók esetében Gyurácz József Sümeginé Törőcsik Tünde Berzsenyi Dániel Főiskola Szegedi Tudományegyetem Természettudományi

Részletesebben