A faállomány és különbözı erdei élılénycsoportok kapcsolata az ırségi erdıkben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A faállomány és különbözı erdei élılénycsoportok kapcsolata az ırségi erdıkben"

Átírás

1 A faállomány és különbözı erdei élılénycsoportok kapcsolata az ırségi erdıkben Ódor Péter, Tinya Flóra, Márialigeti Sára, Mag Zsuzsa és Király Ildikó ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék A vizsgálat általános céljai Különbözı élılénycsoportok közösségi ökológiai jellemzıi és a faállomány közötti összefüggések feltárása Olyan modellek készítése, amelyek segítségével egy régióra vonatkozóan predikálhatók e közösségi jellemzık könnyen mérhetı faállomány változók alapján 1

2 Az elıadás célja ( Életre keltett adatok ) Az adatbázissal szemben feltehetı specifikus kérdések és feldolgozási lehetıségek bemutatása példákon keresztül Miért pont az İrség? 2

3 Faállomány Termıhelyi viszonyok Táji jellemzık Élılénycsoportok Fafaj összetétel Fák méret szerinti megoszlása (átmérı és magasság kategóriák) Holtfa Fényviszonyok Aljzatok (holtfa, nyílt talajfelszín, avar) Fıbb vegetáció típusok (erdık, rétek, szántók stb.) aránya Magoncok (magasság < 0.5 m) Újulatcserjeszint (magasság > 0.5 m, átmérı < 5 cm) Lágyszárúak Talajszint mohaközössége (fekvı holtfa, talaj) Fán élı mohaközösség Fészkelı madarak 3

4 Terepmunka 37 állomány, hasonló termıhely, idıs, fı fafajok eltérı elegyarányai 5 cmes átmérınél nagyobb fák: térképezés, DBH és magasság mérés Holtfa: térképezés, mérés Környék vegetáció típusainak borítása 300 m sugarú körben Újulati foltok térképezése, egyedek jellemzése, számolása Lágyszárúak, talajszint mohái, magoncok, aljzatok: abszulút borítás mes mintaterületen Kéreglakó mohák DBH>20 cm Relatív diffúz fény (LAI2000), lombkorona záródás, faállomány modell (trayci) Fészkelı madarak: pontszámlálás %U %U %U m m 40 m %U Egy élılénycsoport faji összetétele Háttérváltozók Ordinációs módszerek 4

5 Madarak Redundancia analízis 6.5% % nagyfa darabszám FICALB 4 % bükk egyedszámarány PHYCOL TURPHI SITEUR STRTUR SYLATR COCCOC DENMIN PARPAL CERFAM CUCCAN TROTRO DENMAJ PARMAJ COLOEN GARGLA ORIORI PARCAE REGIGN PARATE DRYMAR ERIRUB STUVUL AEGCAU PICCAN PHYTRO JYNTOR PARCRI PICVIR COLPAL TURVIS REGREG TURMER FRICOE CERBRA 4 % élõfa térfogat 5 % holtfa térfogat 4 % nyílt területek % Ordináció Magonc Újulat Lágyszárú Talaj Moha Fa Moha Madár 23,8% 40,4% 26,4% 40,0% 27,1% 14,8% Fafajszám Táj: erdeifenyve sek Fény Avar borítás Tölgy elegyarány DBH 4150 DBH 3140 Gyertyán elegyarány Fafajszám Talaj borítás DBH 1120 Holtfa Fény Avar borítás Dominánsok DBHja Erdeifenyı elegyarány DBH 05 Bükk elegyarány 5

6 Egy élılénycsoport fajszáma, tömegessége Háttérváltozók Regressziós módszerek Általános lineáris modell Madár fajszám R 2 =0,41 Fa denzitás DBH>41 cm Lucfenyvesek táji aránya Gyepszint borítása VAR=14,6%** VAR=7,6* VAR=6,4* 6

7 Fajszám Magonc Újulat Lágyszárú Talaj moha Fa moha Madár 0,44 0,6 0,43 0,61 0,60 0,41 Fafajszám Elegyfa elegyarány Bükk elegyarány Avar borítás DBH 1120 DBH >41 DBH 610 Magasság heterogenitá s DBH 3140 Fa denzitás Fafaj diverzitás Táj: lucosok aránya Fény Erdefenyı elegyarány Fény DBH 3140 DBH 05 Gyepszint borítás Egy élılénycsoporton belül egy funkcionális csoport fajszáma, tömegessége Háttérváltozók Regressziós módszerek 7

8 Specialista kéreglakó és korhadéklakó mohák fajszáma a talajszintben Általános lineáris modell R 2 =0,38 Holtfa térfogat Átmérı diverzitás VAR=28%*** VAR=11%* Harkályok denzitása Általánosított lineáris modell, Poisson eloszlás R 2 =0,29 Átlagos famagasság VAR=21,2%** Fa denzitás DBH 2130 VAR=7,3%* 8

9 Egy faj elıfordulási valószínősége, tömegessége Háttérváltozók Regressziós módszerek Ulota crispa, specialista epifiton lombosmoha Állomány szint Hány fán fordul elı egy állományban? Általános lineáris modell, R 2 =0,37 Erdeifenyı elegyarány VAR=26,1%*** Táj: Fiatalosok aránya VAR=8,9%* 9

10 Faegyed szint Mekkora valószínőséggel fordul elı egy fán? Tölgy Bükk Erdeifenyı R 2 =0,21 Fafaj (df=5) VAR=14.9%*** Hány másik fán van jelen VAR=2,1%*** DBH + de nem szignifikáns Háttérváltozók kihagyása Élılénycsoportok közösségi jellemzıi (fajszám, tömegesség) közötti összefüggések feltárása Korrelációs módszerek 10

11 Élılénycsoportok közötti korrelációk Fajszám Magonc Újulat Lágyszárú Tmoha FAmoha Madár Magonc 0.68*** 0.78*** 0.60*** 0.13 ns 0.18 ns Újulat 0.14 ns 0.50*** 0.62*** 0.21 ns 0.10 ns Lágyszárú 0.39* 0.33 ns 0.64*** 0.15 ns 0.37* Tmoha 0.35* 0.30 ns 0.57*** 0.27 ns 0.35* Famoha 0.41* 0.64*** 0.06 ns 0.21 ns 0.23 ns Madár 0.58*** 0.08 ns 0.36* 0.11 ns 0.38* Tömegesség Egy háttérváltozó kiemelése Élılénycsoportok közösségi jellemzıi ill. egy élılénycsoporton belül a fajok tömegessége és a háttérváltozó közötti összefüggések feltárása Korrelációs ill. regressziós módszerek 11

12 Fény és az aljnövényzet fajainak tömegessége közötti összefüggések léptékfüggés! siskanádtippan szamóca Korrelációs koefficiens x5 10x10 20x20 erdei madársóska Erdei lágyszárúak fény szerinti fajcsoportjai: Fajok r Lépték Nem erdei ill. nyílt erdei fajok Carex pallescens Juncus effusus 0.486** 0.483** 20x20 ** p<0.01 * p<0.05 Agrostis stolonifera Deschampsia cespitosa Danthonia decumbens Calamagrostis epigeios Melampyrum pratense Veronica officinalis Carex pilulifera Hieracium lachenalii Erdei fény flexibilis, lékfajok Luzula pilosa Mycelis muralis Rubus fruticosus agg. Brachypodium sylvaticum Fragaria vesca Rosa canina agg ** 0.450** 0.376* 0.646** 0.698** 0.464** 0.433* 0.432* 0.578** 0.469** 0.458** 0.404* 0.372* 0.427* 20x20 10x10 5x5 Fajok Árnyéktőrı fajok Galium rotundifolium Oxalis acetosella Dryopteris carthusiana Galeopsis pubescens Hieracium murorum Sanicula europaea Athyrium filixfemina Viola reichenbachiana Pteridium aquilinum Polygonatum multiflorum Ajuga reptans Maianthemum bifolium Dryopteris filixmas r Lépték 5x5 5x5 5x5 5x5 5x5 10x10 10x10 Luzula luzuloides 0.386* 10x10 12

13 viorei ajurep rubfru saneur galrot oxaace mycmur fraves dryfil galpub athfil luzpil drycar brasyl maibif descae carpal polmul hiemur agrsto roscan calepi dandec veroff hielac juneff carpil luzluz melpra DIFN Fény pteaqu Összegzés korlátok A modellek nem feltétlenül okokozati viszonyokat tárnak fel (trivialitás, indirekt hatás, mőtermék?) Robosztus közösségi jellemzık esetében használhatóbbak, mint faji szintő predikcióknál A meglévı összefüggések idıben változhatnak A modellek regionális léptékben alkalmazhatóak Hiányzik a modellek tesztelése, új, egyszerősített mintavételt igényel 13

14 Összegzés lehetıségek Több élılénycsoport és háttérváltozó egységes mintavételi keretben A kapott modellekkel faállomány jellemzık alapján biológiai változók predikálhatók A döntéshozó (erdıgazdálkodó, természetvédı) megítélheti, hogy a faállomány mely elemeire fókuszáljon, jósolhatóvá válik a természetvédelmi befektetés jövıbeli hozadéka Feltárhatnak a háttérváltozók és az élılénycsoportok összefüggéseit, valamint az élılénycsoportok változói közötti összefüggéseket Hipotéziseket generál kísérletes vizsgálatokhoz A mintavétel lehetıvé teszi a kapcsolatok léptékfüggésének vizsgálatát Hosszú távú dinamikai vizsgálatokat alapoz meg Meglévı adatok: Összegzés tervek Meglévı eredmények csiszolása, tudományos publikálása, kommunikálása a gyakorlati szakemberek felé Több funkcionális csoport ill. faj esetében további modellek készítése Összefüggések léptékfüggésének vizsgálata Indikátor fajok ill. csoportok feltárása Fajgazdagság beágyazottságának vizsgálata Vizsgálat terepi kiterjesztése: Élılénycsoportok: gombák, zuzmók, szaproxyl bogarak, pókok Háttérváltozók: erdıtörténet, talaj és avar jellemzık, mikroklíma Modellek tesztelése 14

15 Köszönöm a figyelmet! Támogatók:: OTKA D46045 NI68218, Magyary Zoltán Felsıoktatási Közalapítvány, İNPI 15

Összefüggések a faállomány és különböző élőlénycsoportok biodiverzitása között. Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

Összefüggések a faállomány és különböző élőlénycsoportok biodiverzitása között. Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Összefüggések a faállomány és különböző élőlénycsoportok biodiverzitása között Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete OEE Közép-Magyarországi Helyi Csoport Rendezvény 2011. június 9. Budakeszi

Részletesebben

A faállomány hatása a lágyszárú közösségekre az őrségi erdőkben

A faállomány hatása a lágyszárú közösségekre az őrségi erdőkben A faállomány hatása a lágyszárú közösségekre az őrségi erdőkben Németh Balázs, V. évf. biológus Témavezető: Dr. Ódor Péter, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Bevezetés és célkitűzések Jelen dolgozat

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

Ódor Péter - Vegetációtan

Ódor Péter - Vegetációtan Főleg hegy és dombvidéken alakulnak ki, edafikus élőhelyek, bármely klímaövben kialakulhatnak, alapvetően a kőzet és talajviszonyok határozzák meg megjelenésüket. Többnyire savanyú kémhatású kőzettípusokon

Részletesebben

FÉNYVISZONYOK ÉS AZ ALJNÖVÉNYZET KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA ŐRSÉGI ERDŐKBEN

FÉNYVISZONYOK ÉS AZ ALJNÖVÉNYZET KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA ŐRSÉGI ERDŐKBEN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÉNYVISZONYOK ÉS AZ ALJNÖVÉNYZET KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA ŐRSÉGI ERDŐKBEN TINYA FLÓRA Témavezető: Dr. Ódor Péter, tudományos munkatárs Biológia Doktori Iskola Vezető: Dr.

Részletesebben

1 Bevezetés és célkitűzés

1 Bevezetés és célkitűzés Az őrségi erdők kéreglakó moha- és zuzmóközösségét befolyásoló környezeti tényezők különböző térléptékű vizsgálata és a kéreglakó mohagyepek vegetáció-dinamikai folyamatainak kísérletes elemzése A doktori

Részletesebben

Az Erdei élőhelyek monitorozási módszerének fejlesztése és bevezetése (WP 2.3) feladat keretében elkészített

Az Erdei élőhelyek monitorozási módszerének fejlesztése és bevezetése (WP 2.3) feladat keretében elkészített NATURA 2000 ERDŐK STR/FNK MONITOROZÁSA V3.0 Az Erdei élőhelyek monitorozási módszerének fejlesztése és bevezetése (WP 2.3) feladat keretében elkészített NATURA 2000 ERDŐS ÉLŐHELYEK STRUKTÚRA és FUNKCIÓ

Részletesebben

Faállomány hatása a költő madárközösségre őrségi erdőkben Mag Zsuzsa, V. évf. biológus

Faállomány hatása a költő madárközösségre őrségi erdőkben Mag Zsuzsa, V. évf. biológus Faállomány hatása a költő madárközösségre őrségi erdőkben Mag Zsuzsa, V. évf. biológus Témavezető: Dr. Ódor Péter, ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék 2007 Tartalomjegyzék 1. Összefoglalás...

Részletesebben

Coniferous forests. N13 Mészkerülő lombelegyes fenyvesek Acidofrequent mixed coniferous forests. Fenyvesek. Fenyvesek

Coniferous forests. N13 Mészkerülő lombelegyes fenyvesek Acidofrequent mixed coniferous forests. Fenyvesek. Fenyvesek Fenyvesek Coniferous forests N13 Mészkerülő lombelegyes fenyvesek Acidofrequent mixed coniferous forests Natura 2000: Cönotaxonok: Aulacomnio-Pinetum Pócs 1966, Bazzanio-Abietetum Ellenberg et Klötzli

Részletesebben

Az erdei biodiverzitást meghatározó tényezők az Őrségi Nemzeti Parkban

Az erdei biodiverzitást meghatározó tényezők az Őrségi Nemzeti Parkban LIFE13 INF/HU/001163 Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére Tanulmánygyűjtemény (2016), pp. 603 624. Az erdei biodiverzitást meghatározó tényezők az Őrségi Nemzeti Parkban Természetvédelmi

Részletesebben

Ódor Péter (szerk.) A biodiverzitást meghatározó környezeti változók vizsgálata az őrségi erdőkben

Ódor Péter (szerk.) A biodiverzitást meghatározó környezeti változók vizsgálata az őrségi erdőkben MTA Ökológiai Kutatóközpont Tanulmányai 2. Ódor Péter (szerk.) A biodiverzitást meghatározó környezeti változók vizsgálata az őrségi erdőkben MTA Ökológiai Kutatóközpont Tanulmányai 2. A BIODIVERZITÁST

Részletesebben

Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata

Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata a Pilisi Kísérlet bemutatása Kovács Bence Sárvár, 2016. szeptember 7. MTA ÖK Erdőökológiai

Részletesebben

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?

Részletesebben

AZ ERDŐREZERVÁTUM PROGRAM ÉS SZEREPE A SZALAFŐI ŐSERDŐ KUTATÁSÁBAN, ALJNÖVÉNYZET ÉS CSERJESZINT FELMÉRÉS

AZ ERDŐREZERVÁTUM PROGRAM ÉS SZEREPE A SZALAFŐI ŐSERDŐ KUTATÁSÁBAN, ALJNÖVÉNYZET ÉS CSERJESZINT FELMÉRÉS Mázsa, K., Ódor, P., Tinya, F., Horváth, F., 2014. Az erdőrezervátum program és szerepe a Szalafői Őserdő kutatásában, aljnövényzet és cserjeszint felmérés. In: Bartha, D., Horváth, J. (szerk.), Silva

Részletesebben

A FÉNY ÉS AZ ALJNÖVÉNYZET TÉRBELI MINTÁZATÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI A SZALAFŐI ŐSERDŐ ERDŐREZERVÁTUMBAN

A FÉNY ÉS AZ ALJNÖVÉNYZET TÉRBELI MINTÁZATÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI A SZALAFŐI ŐSERDŐ ERDŐREZERVÁTUMBAN Tinya, F., Ódor, P. 2014. A fény és az aljnövényzet térbeli mintázatának összefüggései a Szalafői Őserdő Erdőrezervátumban. In: Bartha, D., Horváth, J. (szerk.), A Szalafői Őserdő, Silva Naturalis 3.,

Részletesebben

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei 1. a. Egy- vagy kétváltozós eset b. Többváltozós eset 2. a. Becslési problémák, hipotézis vizsgálat b. Mintázatelemzés 3. Szint: a. Egyedi b. Populáció

Részletesebben

Növényrendszertan gyakorlatok

Növényrendszertan gyakorlatok Növényrendszertan gyakorlatok 16. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak 3. ao: Kommelina-alkatúak - Commelinidae szélbeporzók a levelek szálasak, levélhüvelyük van r: Szittyóvirágúak

Részletesebben

Nagygombák terepökológiai vizsgálómódszerei: términtázatelemzés

Nagygombák terepökológiai vizsgálómódszerei: términtázatelemzés Magyar Mikológiai Társaság, 2011 Nagygombák terepökológiai vizsgálómódszerei: términtázatelemzés Készítette: Kutszegi Gergely www.extension.iastate.edu Tartalom Az Őrs-Erdő projekt A termőtestek terepi

Részletesebben

A faállomány változóinak hatása az ırségi erdık kéreglakó mohaközösségére

A faállomány változóinak hatása az ırségi erdık kéreglakó mohaközösségére A faállomány változóinak hatása az ırségi erdık kéreglakó mohaközösségére Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia Intézet, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék 2008 Készítette:

Részletesebben

Silva naturalis. Vol. 3.

Silva naturalis. Vol. 3. Silva naturalis Vol. 3. Silva naturalis A folyamatos erdőborítás elméleti alapjainak és gyakorlati megvalósításának sorozata Series on Theory and Practice of Continuous Forest Cover Szerkeszti Editors:

Részletesebben

Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban

Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban SH-4/13 Svájci-Magyar Együttműködési Program Jamniczky Zoltán (DINPI) Kelemen Kristóf (ELTE) Természetvédelmi tervezést

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS Kenderes Kata 2008 3

DOKTORI ÉRTEKEZÉS Kenderes Kata 2008 3 DOKTORI ÉRTEKEZÉS Kenderes Kata 2008 3 KELET-KÖZÉP EURÓPAI BÜKKÖSÖK TERMÉSZETES FAÁLLOMÁNY-DINAMIKÁJA Doktori értekezés Kenderes Kata Témavezetı: Dr Standovár Tibor egyetemi docens EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

Cseres - kocsánytalan tölgyesek

Cseres - kocsánytalan tölgyesek Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 200 400 m tszf. magasságban zonális Termőhely: optimálisan viszonylag mély barna erdőtalaj (pl. Ramman féle BE) és barnaföld, de előfordulhat sekély termőrétegű talajokon

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben

Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben Führer Ernı 1 - Edelényi Márton 2 - Jagodics Anikó 1 - Jereb László 2 - Horváth László 3 - Móring Andrea 3 - Pödör Zoltán 4 - Szabados

Részletesebben

K5 Bükkösök Beech forests

K5 Bükkösök Beech forests Üde lomboserdők Neuhäusl & Neuhäuslová-Novotná 1968, 1972, Pallay 1961, Penksza et al. 1994, Pócs 1960, Pócs et al. 1958, 1962, Simon 1977, Simon et al. 2007, Soó 1931, 1941, 1946, 1947c, 1951, 1958, 1960a,

Részletesebben

Kulturerdők. Ódor Péter - Vegetációtan

Kulturerdők. Ódor Péter - Vegetációtan Kulturerdők Alapvetően fatermesztési céllal létesített, többnyire idegenhonos ill. tájidegen fafajokból létrehozott intenzív művelés alatt álló erdők. Jellemzi őket a telepítés előtti talajművelés, a gyakori

Részletesebben

Biometria gyakorló feladatok BsC hallgatók számára

Biometria gyakorló feladatok BsC hallgatók számára Biometria gyakorló feladatok BsC hallgatók számára 1. Egy üzem alkalmazottainak megoszlása az elért teljesítmény %-a szerint a következı: Norma teljesítmény % Dolgozók száma 60-80 30 81-90 70 91-100 90

Részletesebben

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati

Részletesebben

Növényrendszertan gyakorlatok. Erdımérnöki Szak

Növényrendszertan gyakorlatok. Erdımérnöki Szak Növényrendszertan gyakorlatok Erdımérnöki Szak Egyszikőek Monocotyledonopsida Hídırfélék Alismataceae Vízi hídır Alisma plantago-aquatica Vízi hídır Alisma plantago-aquatica Vízi hídır Alisma plantago-aquatica

Részletesebben

Doktori értekezés. Lengyelné Király Ildikó

Doktori értekezés. Lengyelné Király Ildikó Az őrségi erdők kéreglakó moha- és zuzmóközösségét befolyásoló környezeti tényezők különböző térléptékű vizsgálata és a kéreglakó mohagyepek vegetáció-dinamikai folyamatainak kísérletes elemzése Doktori

Részletesebben

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%)

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) CSEMETE FASOROK 2010.05.29 F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) Ritkás lombozatú két sor szélességű, néhány méter széles (kb. 5 m). Nagyrészt egy soros tölgy, de északi végén két sorossá válik, a második sorban

Részletesebben

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad

Részletesebben

Erdei növényfajok elterjedésmintázata a Fekete- és Fehér-Körös mentén

Erdei növényfajok elterjedésmintázata a Fekete- és Fehér-Körös mentén Crisicum 3. pp.21-25. Erdei növényfajok elterjedésmintázata a Fekete- és Fehér-Körös mentén Bölöni János - Király Gergely Bevezetés A zárt erdőkhöz kötődő erdei növényfajok túlélését, ezzel összefüggésben

Részletesebben

Kelet-közép európai bükkösök természetes faállománydinamikája

Kelet-közép európai bükkösök természetes faállománydinamikája Kelet-közép európai bükkösök természetes faállománydinamikája A doktori értekezés tézisei Kenderes Kata Témavezetı: Standovár Tibor, PhD egyetemi docens BIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA (vez. Dr. Erdei Anna akadémikus,

Részletesebben

AZ ŐRSÉG ÉS A VENDVIDÉK ERDEINEK JELLEMZÉSE

AZ ŐRSÉG ÉS A VENDVIDÉK ERDEINEK JELLEMZÉSE AZ ŐRSÉG ÉS A VENDVIDÉK ERDEINEK JELLEMZÉSE TÍMÁR GÁBOR 1 - ÓDOR PÉTER 2 - BODONCZI LÁSZLÓ 3 1 Állami Erdészeti Szolgálat Váci Erdőtervezési Iroda 2 Eötvös Lóránd Tudományegyetem Növényrendszertani és

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

A Börzsöny-hegység mészkerülő bükkösei

A Börzsöny-hegység mészkerülő bükkösei KITAIBELIA IV. évf. 1. szám pp.: 69 75. Debrecen 1999 A Börzsöny-hegység mészkerülő bükkösei NAGY József Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Növénytani Tanszék, H-1118 Budapest, Ménesi út 44. Bevezetés

Részletesebben

Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi

Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi mocsári jelleg, fás és fátlan élőhelyeken egyaránt megjelenhet.

Részletesebben

FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv október 20.

FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv október 20. FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) 2010. október 20. A kutatási terv fogalmának, a különbözı kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtetı kutatási módszerek közötti különbségtétel

Részletesebben

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE #03. Az erdők természetességének vizsgálata Dr. Katona Krisztián SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet 1 A középeurópai természetes erdődinamika modellje TERMERD (BARTHA DÉNES, BÖLÖNI

Részletesebben

KASZO-LIFE (LIFE12 NAT/HU/000593)

KASZO-LIFE (LIFE12 NAT/HU/000593) (LIFE12 NAT/HU/93) Átalakító üzemmódú kísérletek Kaszóban eredmények, tapasztalatok Kollár Tamás Kaszó, 213.12.. (LIFE12 NAT/HU/93) Mintaterületek ismertetése HM Kaszó Erdőgazdaság Zrt. felkérésére kísérleti

Részletesebben

Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján

Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján Horváth Adrienn Szűcs Péter Kámán Orsolya Németh Eszter Bidló András NymE-EMK-KFI Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék 2012. augusztus 31. Városi

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

Erdei lágyszárú növények veszélyeztetettsége és védelmének lehetőségei a magyar középhegységben Kelemen Kristóf

Erdei lágyszárú növények veszélyeztetettsége és védelmének lehetőségei a magyar középhegységben Kelemen Kristóf Erdei lágyszárú növények veszélyeztetettsége és védelmének lehetőségei a magyar középhegységben Kelemen Kristóf ELTE Biológia Doktori Iskola vezető: Erdei Anna DSc., MTA lev. tag, egyetemi tanár Ökológia,

Részletesebben

Fényviszonyok és az aljnövényzet közötti összefüggés vizsgálata őrségi erdőkben

Fényviszonyok és az aljnövényzet közötti összefüggés vizsgálata őrségi erdőkben Fényviszonyok és az aljnövényzet közötti összefüggés vizsgálata őrségi erdőkben Doktori értekezés Tinya Flóra Témavezető: Dr. Ódor Péter, tudományos munkatárs Biológia Doktori Iskola Vezető: Dr. Erdei

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. A Mátra, Bükk, Börzsöny hegységek holtfa viszonyainak leíró értékelése. Ódor Péter munkacsomag vezető 2014.05.21.

KUTATÁSI JELENTÉS. A Mátra, Bükk, Börzsöny hegységek holtfa viszonyainak leíró értékelése. Ódor Péter munkacsomag vezető 2014.05.21. KUTATÁSI JELENTÉS A Mátra, Bükk, Börzsöny hegységek holtfa viszonyainak leíró értékelése A fenntartható természetvédelem megalapozása magyarországi Natura 2000 területeken című Svájci-Magyar Együttműködési

Részletesebben

L4b Nyílt mészkerülő tölgyesek Open acidofrequent oak forests. Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok

L4b Nyílt mészkerülő tölgyesek Open acidofrequent oak forests. Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok zeti és kompozicionális jellemzőket tudjuk vizsgálni, az állományok elsődleges vagy másodlagos jellegét nem. 5-ös: Idős, vastag (40 cm feletti átmérőjű) fákat is tartalmazó, változatos szerkezetű, ép és

Részletesebben

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György

Részletesebben

A faállomány szerkezetének és összetételének hatása a taplógombákra az ırségi erdıkben

A faállomány szerkezetének és összetételének hatása a taplógombákra az ırségi erdıkben Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Ökológia Tanszék A faállomány szerkezetének és összetételének hatása a taplógombákra az ırségi erdıkben Papp Kamilla Eszter Témavezetı: Turcsányiné dr. Siller

Részletesebben

ÓDOR PÉTER SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA

ÓDOR PÉTER SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA ÓDOR PÉTER SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA Személyes adatok Születési idő, hely: 1973. január 13., Tatabánya. Állampolgárság: magyar Családi állapot: nős (Szurdoki Erzsébet) Gyermekek: Ódor Nándor (2004), Ódor Levente

Részletesebben

16. A korhadó faanyag szerepe az erdei növények biodiverzitásában

16. A korhadó faanyag szerepe az erdei növények biodiverzitásában 16. A korhadó faanyag szerepe az erdei növények biodiverzitásában Ódor Péter 16.1. A holtfán élő növények főbb csoportjai A holtfához kötődő élet jelentős része a fa belső, korhadó anyagában zajlik, ezt

Részletesebben

Tartalom 1. Bevezetés, célkitőzés 2. Elvégzett munka CO2FIX modell programozása Vár-hegy esettanulmány Szakirodalmi adatgyőjtés Más modellek alkalmazá

Tartalom 1. Bevezetés, célkitőzés 2. Elvégzett munka CO2FIX modell programozása Vár-hegy esettanulmány Szakirodalmi adatgyőjtés Más modellek alkalmazá Természetközeli erdık szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével Balázs Borbála Márta KDI I. éves témavezetı: Dr. Barcza Zoltán külsı konzulens: Dr. Mázsa Katalin Tartalom 1. Bevezetés,

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos

Részletesebben

Szikladomborzatú erdők - Szurdokerdők

Szikladomborzatú erdők - Szurdokerdők Szikladomborzatú erdők - Szurdokerdők Előfordulás: Bükkösök és gyertyános tölgyesek zónájában fordulnak elő hegy és dombvidéken Termőhely: Mély, keskeny völgyek aljában és alsó lejtőjén jelennek meg, mikroklímájuk

Részletesebben

Természetvédelmi biológia

Természetvédelmi biológia Természetvédelmi biológia 1. A természetvédelmi biológia meghatározása, a biológiai sokféleség értelmezése A természetvédelmi biológia (konzervációbiológia) fı céljai 1. Az emberi tevékenység fajok populációra,

Részletesebben

Florisztikai adatok a Dél-Dunántúlról

Florisztikai adatok a Dél-Dunántúlról Florisztikai adatok a Dél-Dunántúlról BÁTORI Zoltán 1 BOCK Csilla 2 ERDŐS László 1 (1) Szegedi Tudományegyetem, Ökológiai Tanszék, H-6726 Szeged, Közép fasor 52., zbatory@gmail.com, Erdos.Laszlo@bio.u-szeged.hu

Részletesebben

Magyar Apróvad Közlemények 12 (2014) Hungarian Small Game Bulletin 12 (2014) Szabó István

Magyar Apróvad Közlemények 12 (2014) Hungarian Small Game Bulletin 12 (2014) Szabó István Magyar Apróvad Közlemények 12 (2014) Hungarian Small Game Bulletin 12 (2014) A CSÍKI-HAVASOK CSÁSZÁRMADÁR (Bonasa bonasia) ÁLLOMÁNYÁNAK VIZSGÁLATA Szabó István 530305 Miercurea Ciuc, Str. Tas vezér Nr.

Részletesebben

H-7624 Pécs, Ifjúság útja 6. 1 zbatori@gamma.ttk.pte.hu, 2 barikori@yahoo.com, 3 moon@ttk.pte.hu

H-7624 Pécs, Ifjúság útja 6. 1 zbatori@gamma.ttk.pte.hu, 2 barikori@yahoo.com, 3 moon@ttk.pte.hu 3 Flora Pannonica Journal of Phytogeography & Taxonomy A Dryopteris affinis (LÖWE) FRAS.-JENK. elıfordulása a Mecsekben BÁTORI Zoltán 1 BARÁTH Kornél 2 CSIKY János 3 1, 2, 3 PTE TTK, Biológiai Intézet,

Részletesebben

Fiatal vágásterületek jellemzése a Visegrádi-hegység cseres-tölgyes övébõl. A Rubo fruticosi-poëtum nemoralis leírása

Fiatal vágásterületek jellemzése a Visegrádi-hegység cseres-tölgyes övébõl. A Rubo fruticosi-poëtum nemoralis leírása FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2004 28: 57 66 Fiatal vágásterületek jellemzése a Visegrádi-hegység cseres-tölgyes övébõl. A Rubo fruticosi-poëtum nemoralis leírása CSONTOS PÉTER ABSTRACT: Vegetation

Részletesebben

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv. 2012. Március 13.

FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv. 2012. Március 13. FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) 2012. Március 13. A kutatási terv fogalmának, a különbözı kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtetı kutatási módszerek közötti különbségtétel

Részletesebben

TERÜLETHASZNÁLAT VS. HUMÁN KOMFORT VÁROSI KÖRNYEZETBEN Egy szegedi mintaterület igénybevétele

TERÜLETHASZNÁLAT VS. HUMÁN KOMFORT VÁROSI KÖRNYEZETBEN Egy szegedi mintaterület igénybevétele TERÜLETHASZNÁLAT VS. HUMÁN KOMFORT VÁROSI KÖRNYEZETBEN Egy szegedi mintaterület igénybevétele a termikus komfortviszonyok függvényében Kántor Noémi Gulyás Ágnes Égerházi Lilla Unger János Magyar Meteorológiai

Részletesebben

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz

Részletesebben

A FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA. Molnár Marianna ELTE TTK Őslénytani Tanszék gmail. com 2011.

A FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA. Molnár Marianna ELTE TTK Őslénytani Tanszék gmail. com 2011. A FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA Molnár Marianna ELTE TTK Őslénytani Tanszék marianna.molnar84@ gmail. com 2011. Vázlat Bevezető Miért jó a pollenanalízis? Leülepedés Sárrét kutatása Mintavétel

Részletesebben

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Agrártájak Corvinus elemzése növénytani Egyetemés madártani mérőszámok alapján Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergő két Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

A FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA. Molnár Marianna Témavezetők: Dr. Medzihradszky Zsófia Dr. Horváth Erzsébet

A FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA. Molnár Marianna Témavezetők: Dr. Medzihradszky Zsófia Dr. Horváth Erzsébet A FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA Molnár Marianna Témavezetők: Dr. Medzihradszky Zsófia Dr. Horváth Erzsébet Vázlat Kutatás célja Sárrét kutatása Mintavétel Kutatási eredmények Korábbi eredményekkel

Részletesebben

Eloszlás-független módszerek (folytatás) 14. elıadás ( lecke) 27. lecke khí-négyzet eloszlású statisztikák esetszámtáblázatok

Eloszlás-független módszerek (folytatás) 14. elıadás ( lecke) 27. lecke khí-négyzet eloszlású statisztikák esetszámtáblázatok Eloszlás-független módszerek (folytatás) 14. elıadás (7-8. lecke) Illeszkedés-vizsgálat 7. lecke khí-négyzet eloszlású statisztikák esetszámtáblázatok elemzésére Illeszkedés-vizsgálat Gyakorisági sorok

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai

Részletesebben

Erdőgazdálkodás hatása az erdei mohaés zuzmóközösség biodiverzitására

Erdőgazdálkodás hatása az erdei mohaés zuzmóközösség biodiverzitására LIFE13 INF/HU/001163 Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére Tanulmánygyűjtemény (2016), pp. 57 70. Erdőgazdálkodás hatása az erdei mohaés zuzmóközösség biodiverzitására Ódor Péter MTA

Részletesebben

K2 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Sessile oak-hornbeam forests

K2 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Sessile oak-hornbeam forests K2 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Sessile oak-hornbeam forests Natura 2000: 91G0 * Pannonic woods with Quercus petraea and Carpinus betulus, 91L0 Illyrian oakhornbeam forests (Erythronio-Carpinion)

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai változók Adatok megtekintése Statisztikai változók A statisztikai elemzések során a vizsgálati, vagy megfigyelési egységeket különbözı jellemzık

Részletesebben

A vegetáció felmérésében. 1. előadás

A vegetáció felmérésében. 1. előadás A vegetáció felmérésében használt mintavételi módszerek Növényökológiai módszerek 1. előadás Mintavételezés é célja A mintavételezési módszerek kifejlesztésének é k mozgatórugója ój a lustaság A cél az

Részletesebben

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése Horányi András,, Csima Gabriella, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Bartholy Judit, Pieczka

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A

Részletesebben

Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése

Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése Tájökológiai Lapok 10 (2): 315 340. (2012) 315 Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése Cseresnyés Imre, Csontos Péter MTA Agrártudományi Kutatóközpont,

Részletesebben

KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS

KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS Az Északi-középhegység (Aggteleki Karszt, Börzsöny, Bükk, Mátra, Zemplén hegységek) holtfa viszonyainak és a holtfához kötődő moha- és gombaközösség leíró értékelése A fenntartható

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA)

Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA) Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA) Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision Date:

Részletesebben

Bölöni János (szerk.) Tanulmányok a félszáraz tölgyesek ökológiai viszonyairól

Bölöni János (szerk.) Tanulmányok a félszáraz tölgyesek ökológiai viszonyairól MTA Ökológiai Kutatóközpont Tanulmányai 1. Bölöni János (szerk.) Tanulmányok a félszáraz tölgyesek ökológiai viszonyairól MTA Ökológiai Kutatóközpont Tanulmányai 1. TANULMÁNYOK A FÉLSZÁRAZ TÖLGYESEK ÖKOLÓGIAI

Részletesebben

Biometria az orvosi gyakorlatban. Korrelációszámítás, regresszió

Biometria az orvosi gyakorlatban. Korrelációszámítás, regresszió SZDT-08 p. 1/31 Biometria az orvosi gyakorlatban Korrelációszámítás, regresszió Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: werner.agnes@virt.uni-pannon.hu Korrelációszámítás

Részletesebben

Nagygombaközösségek fajösszetételére és termőtestképzésére ható tényezők őrségi erdőkben

Nagygombaközösségek fajösszetételére és termőtestképzésére ható tényezők őrségi erdőkben 9. Magyar Ökológus Kongresszus, Keszthely, 2012 Nagygombaközösségek fajösszetételére és termőtestképzésére ható tényezők őrségi erdőkben Kutszegi Gergely 1, Siller Irén 2, Dima Bálint 3, Takács Katalin

Részletesebben

Zselici bükkös erdőtársulás időbeli változásának összehasonlító cönológiai vizsgálata

Zselici bükkös erdőtársulás időbeli változásának összehasonlító cönológiai vizsgálata Natura Somogyiensis 19 17-24 Ka pos vár, 2011 Zselici bükkös erdőtársulás időbeli változásának összehasonlító cönológiai vizsgálata Somogyi Zoltán H-6347 Érsekcsanád, Újsor 22., Hungary, e-mail: somogyi.t.zoltan@gmail.com

Részletesebben

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési

Részletesebben

III. Kvantitatív változók kapcsolata (korreláció, regresszió)

III. Kvantitatív változók kapcsolata (korreláció, regresszió) III. Kvantitatív változók kapcsolata (korreláció, regresszió) Tartalom Változók kapcsolata Kétdimenziós minta (pontdiagram) Regressziós előrejelzés (predikció) Korreláció Tanuló Kétdimenziós minta Tanulással

Részletesebben

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Goudriaan mikroklímaszimulációs modellje III. 29. lecke

Részletesebben

Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete. Medgyesi Márton Tárki Zrt

Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete. Medgyesi Márton Tárki Zrt Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete Medgyesi Márton Tárki Zrt Vázlat 1.A szegény háztartások fogyasztási szokásai A kutatás célja Mintavétel

Részletesebben

NİI KARRIER 40 és 50 ÉV FELETT NEMZETKÖZI KONFERENCIA november 20

NİI KARRIER 40 és 50 ÉV FELETT NEMZETKÖZI KONFERENCIA november 20 NİI KARRIER 40 és 50 ÉV FELETT NEMZETKÖZI KONFERENCIA 2010. november 20 Az 50 év feletti nık iskolai végzettségének alakulása, jövıbeli tendenciák és ennek hatása a foglalkoztatási lehetıségekre. NKI Hablicsek

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások Standovár Tibor ELTE Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék Sopron, 2013. február 20. Pro

Részletesebben

Kutatástervezés a tá vege ciót d u á om nyban Terresztris ökológia

Kutatástervezés a tá vege ciót d u á om nyban Terresztris ökológia Kutatástervezés a vegetációtudományban á Terresztris ökológia Ki mit vizsgál? A kutatók a vegetációt szakterületüknek megfelelően szemlélik: Növényökológus és cönológus: A vegetáció fajösszetétele és tömegességi

Részletesebben

Nyílt levél, válaszul a greenfo.hu hírportálon 2009.június 9-i keltezéssel megjelent Veszélyeztetett erdık Nyugat-Magyarországon címő cikkre.

Nyílt levél, válaszul a greenfo.hu hírportálon 2009.június 9-i keltezéssel megjelent Veszélyeztetett erdık Nyugat-Magyarországon címő cikkre. Címzett: Nagy Imre, a Vas Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatóság igazgatója, Szép Tibor, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Erdıhasználati és kereskedelmi igazgatója Nyílt levél, válaszul a greenfo.hu hírportálon

Részletesebben

Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok

Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Dry deciduous forests L1 Mész- és melegkedvelő tölgyesek Closed thermophilous Quercus pubescens forests Natura

Részletesebben

Matematikai statisztika c. tárgy oktatásának célja és tematikája

Matematikai statisztika c. tárgy oktatásának célja és tematikája Matematikai statisztika c. tárgy oktatásának célja és tematikája 2015 Tematika Matematikai statisztika 1. Időkeret: 12 héten keresztül heti 3x50 perc (előadás és szeminárium) 2. Szükséges előismeretek:

Részletesebben

ERDŐMONITOROZÁS HOLTFA VISZONYOK. Natura 2000 erdők természetvédelmi monitorozása. Holtfa viszonyok az É-khg erdeiben és erdőrezervátumaiban

ERDŐMONITOROZÁS HOLTFA VISZONYOK. Natura 2000 erdők természetvédelmi monitorozása. Holtfa viszonyok az É-khg erdeiben és erdőrezervátumaiban Fajok és élőhelyek monitorozási eredményei II. MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet TREND 1780-2010es Természetközeli élőhelyek kiterjedésének változása ERDŐMONITOROZÁS Natura 2000 erdők természetvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/52/2008. Tervezet a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február A Zirci

Részletesebben