A faállomány és különbözı erdei élılénycsoportok kapcsolata az ırségi erdıkben
|
|
- Renáta Balla
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A faállomány és különbözı erdei élılénycsoportok kapcsolata az ırségi erdıkben Ódor Péter, Tinya Flóra, Márialigeti Sára, Mag Zsuzsa és Király Ildikó ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék A vizsgálat általános céljai Különbözı élılénycsoportok közösségi ökológiai jellemzıi és a faállomány közötti összefüggések feltárása Olyan modellek készítése, amelyek segítségével egy régióra vonatkozóan predikálhatók e közösségi jellemzık könnyen mérhetı faállomány változók alapján 1
2 Az elıadás célja ( Életre keltett adatok ) Az adatbázissal szemben feltehetı specifikus kérdések és feldolgozási lehetıségek bemutatása példákon keresztül Miért pont az İrség? 2
3 Faállomány Termıhelyi viszonyok Táji jellemzık Élılénycsoportok Fafaj összetétel Fák méret szerinti megoszlása (átmérı és magasság kategóriák) Holtfa Fényviszonyok Aljzatok (holtfa, nyílt talajfelszín, avar) Fıbb vegetáció típusok (erdık, rétek, szántók stb.) aránya Magoncok (magasság < 0.5 m) Újulatcserjeszint (magasság > 0.5 m, átmérı < 5 cm) Lágyszárúak Talajszint mohaközössége (fekvı holtfa, talaj) Fán élı mohaközösség Fészkelı madarak 3
4 Terepmunka 37 állomány, hasonló termıhely, idıs, fı fafajok eltérı elegyarányai 5 cmes átmérınél nagyobb fák: térképezés, DBH és magasság mérés Holtfa: térképezés, mérés Környék vegetáció típusainak borítása 300 m sugarú körben Újulati foltok térképezése, egyedek jellemzése, számolása Lágyszárúak, talajszint mohái, magoncok, aljzatok: abszulút borítás mes mintaterületen Kéreglakó mohák DBH>20 cm Relatív diffúz fény (LAI2000), lombkorona záródás, faállomány modell (trayci) Fészkelı madarak: pontszámlálás %U %U %U m m 40 m %U Egy élılénycsoport faji összetétele Háttérváltozók Ordinációs módszerek 4
5 Madarak Redundancia analízis 6.5% % nagyfa darabszám FICALB 4 % bükk egyedszámarány PHYCOL TURPHI SITEUR STRTUR SYLATR COCCOC DENMIN PARPAL CERFAM CUCCAN TROTRO DENMAJ PARMAJ COLOEN GARGLA ORIORI PARCAE REGIGN PARATE DRYMAR ERIRUB STUVUL AEGCAU PICCAN PHYTRO JYNTOR PARCRI PICVIR COLPAL TURVIS REGREG TURMER FRICOE CERBRA 4 % élõfa térfogat 5 % holtfa térfogat 4 % nyílt területek % Ordináció Magonc Újulat Lágyszárú Talaj Moha Fa Moha Madár 23,8% 40,4% 26,4% 40,0% 27,1% 14,8% Fafajszám Táj: erdeifenyve sek Fény Avar borítás Tölgy elegyarány DBH 4150 DBH 3140 Gyertyán elegyarány Fafajszám Talaj borítás DBH 1120 Holtfa Fény Avar borítás Dominánsok DBHja Erdeifenyı elegyarány DBH 05 Bükk elegyarány 5
6 Egy élılénycsoport fajszáma, tömegessége Háttérváltozók Regressziós módszerek Általános lineáris modell Madár fajszám R 2 =0,41 Fa denzitás DBH>41 cm Lucfenyvesek táji aránya Gyepszint borítása VAR=14,6%** VAR=7,6* VAR=6,4* 6
7 Fajszám Magonc Újulat Lágyszárú Talaj moha Fa moha Madár 0,44 0,6 0,43 0,61 0,60 0,41 Fafajszám Elegyfa elegyarány Bükk elegyarány Avar borítás DBH 1120 DBH >41 DBH 610 Magasság heterogenitá s DBH 3140 Fa denzitás Fafaj diverzitás Táj: lucosok aránya Fény Erdefenyı elegyarány Fény DBH 3140 DBH 05 Gyepszint borítás Egy élılénycsoporton belül egy funkcionális csoport fajszáma, tömegessége Háttérváltozók Regressziós módszerek 7
8 Specialista kéreglakó és korhadéklakó mohák fajszáma a talajszintben Általános lineáris modell R 2 =0,38 Holtfa térfogat Átmérı diverzitás VAR=28%*** VAR=11%* Harkályok denzitása Általánosított lineáris modell, Poisson eloszlás R 2 =0,29 Átlagos famagasság VAR=21,2%** Fa denzitás DBH 2130 VAR=7,3%* 8
9 Egy faj elıfordulási valószínősége, tömegessége Háttérváltozók Regressziós módszerek Ulota crispa, specialista epifiton lombosmoha Állomány szint Hány fán fordul elı egy állományban? Általános lineáris modell, R 2 =0,37 Erdeifenyı elegyarány VAR=26,1%*** Táj: Fiatalosok aránya VAR=8,9%* 9
10 Faegyed szint Mekkora valószínőséggel fordul elı egy fán? Tölgy Bükk Erdeifenyı R 2 =0,21 Fafaj (df=5) VAR=14.9%*** Hány másik fán van jelen VAR=2,1%*** DBH + de nem szignifikáns Háttérváltozók kihagyása Élılénycsoportok közösségi jellemzıi (fajszám, tömegesség) közötti összefüggések feltárása Korrelációs módszerek 10
11 Élılénycsoportok közötti korrelációk Fajszám Magonc Újulat Lágyszárú Tmoha FAmoha Madár Magonc 0.68*** 0.78*** 0.60*** 0.13 ns 0.18 ns Újulat 0.14 ns 0.50*** 0.62*** 0.21 ns 0.10 ns Lágyszárú 0.39* 0.33 ns 0.64*** 0.15 ns 0.37* Tmoha 0.35* 0.30 ns 0.57*** 0.27 ns 0.35* Famoha 0.41* 0.64*** 0.06 ns 0.21 ns 0.23 ns Madár 0.58*** 0.08 ns 0.36* 0.11 ns 0.38* Tömegesség Egy háttérváltozó kiemelése Élılénycsoportok közösségi jellemzıi ill. egy élılénycsoporton belül a fajok tömegessége és a háttérváltozó közötti összefüggések feltárása Korrelációs ill. regressziós módszerek 11
12 Fény és az aljnövényzet fajainak tömegessége közötti összefüggések léptékfüggés! siskanádtippan szamóca Korrelációs koefficiens x5 10x10 20x20 erdei madársóska Erdei lágyszárúak fény szerinti fajcsoportjai: Fajok r Lépték Nem erdei ill. nyílt erdei fajok Carex pallescens Juncus effusus 0.486** 0.483** 20x20 ** p<0.01 * p<0.05 Agrostis stolonifera Deschampsia cespitosa Danthonia decumbens Calamagrostis epigeios Melampyrum pratense Veronica officinalis Carex pilulifera Hieracium lachenalii Erdei fény flexibilis, lékfajok Luzula pilosa Mycelis muralis Rubus fruticosus agg. Brachypodium sylvaticum Fragaria vesca Rosa canina agg ** 0.450** 0.376* 0.646** 0.698** 0.464** 0.433* 0.432* 0.578** 0.469** 0.458** 0.404* 0.372* 0.427* 20x20 10x10 5x5 Fajok Árnyéktőrı fajok Galium rotundifolium Oxalis acetosella Dryopteris carthusiana Galeopsis pubescens Hieracium murorum Sanicula europaea Athyrium filixfemina Viola reichenbachiana Pteridium aquilinum Polygonatum multiflorum Ajuga reptans Maianthemum bifolium Dryopteris filixmas r Lépték 5x5 5x5 5x5 5x5 5x5 10x10 10x10 Luzula luzuloides 0.386* 10x10 12
13 viorei ajurep rubfru saneur galrot oxaace mycmur fraves dryfil galpub athfil luzpil drycar brasyl maibif descae carpal polmul hiemur agrsto roscan calepi dandec veroff hielac juneff carpil luzluz melpra DIFN Fény pteaqu Összegzés korlátok A modellek nem feltétlenül okokozati viszonyokat tárnak fel (trivialitás, indirekt hatás, mőtermék?) Robosztus közösségi jellemzık esetében használhatóbbak, mint faji szintő predikcióknál A meglévı összefüggések idıben változhatnak A modellek regionális léptékben alkalmazhatóak Hiányzik a modellek tesztelése, új, egyszerősített mintavételt igényel 13
14 Összegzés lehetıségek Több élılénycsoport és háttérváltozó egységes mintavételi keretben A kapott modellekkel faállomány jellemzık alapján biológiai változók predikálhatók A döntéshozó (erdıgazdálkodó, természetvédı) megítélheti, hogy a faállomány mely elemeire fókuszáljon, jósolhatóvá válik a természetvédelmi befektetés jövıbeli hozadéka Feltárhatnak a háttérváltozók és az élılénycsoportok összefüggéseit, valamint az élılénycsoportok változói közötti összefüggéseket Hipotéziseket generál kísérletes vizsgálatokhoz A mintavétel lehetıvé teszi a kapcsolatok léptékfüggésének vizsgálatát Hosszú távú dinamikai vizsgálatokat alapoz meg Meglévı adatok: Összegzés tervek Meglévı eredmények csiszolása, tudományos publikálása, kommunikálása a gyakorlati szakemberek felé Több funkcionális csoport ill. faj esetében további modellek készítése Összefüggések léptékfüggésének vizsgálata Indikátor fajok ill. csoportok feltárása Fajgazdagság beágyazottságának vizsgálata Vizsgálat terepi kiterjesztése: Élılénycsoportok: gombák, zuzmók, szaproxyl bogarak, pókok Háttérváltozók: erdıtörténet, talaj és avar jellemzık, mikroklíma Modellek tesztelése 14
15 Köszönöm a figyelmet! Támogatók:: OTKA D46045 NI68218, Magyary Zoltán Felsıoktatási Közalapítvány, İNPI 15
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai
RészletesebbenA faállomány és különbözı erdei élılénycsoportok kapcsolata az ırségi erdıkben
A faállomány és különbözı erdei élılénycsoportok kapcsolata az ırségi erdıkben Ódor Péter 1, Márialigeti Sára 1, Mag Zsuzsa 1, Király Ildikó 1 és Tinya Flóra 2 1 ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék,
RészletesebbenÖsszefüggések a faállomány és különböző élőlénycsoportok biodiverzitása között. Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Összefüggések a faállomány és különböző élőlénycsoportok biodiverzitása között Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete OEE Közép-Magyarországi Helyi Csoport Rendezvény 2011. június 9. Budakeszi
RészletesebbenA faállomány hatása a lágyszárú közösségekre az őrségi erdőkben
A faállomány hatása a lágyszárú közösségekre az őrségi erdőkben Németh Balázs, V. évf. biológus Témavezető: Dr. Ódor Péter, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Bevezetés és célkitűzések Jelen dolgozat
RészletesebbenÓdor Péter - Vegetációtan
Főleg hegy és dombvidéken alakulnak ki, edafikus élőhelyek, bármely klímaövben kialakulhatnak, alapvetően a kőzet és talajviszonyok határozzák meg megjelenésüket. Többnyire savanyú kémhatású kőzettípusokon
RészletesebbenHol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
RészletesebbenFÉNYVISZONYOK ÉS AZ ALJNÖVÉNYZET KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA ŐRSÉGI ERDŐKBEN
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÉNYVISZONYOK ÉS AZ ALJNÖVÉNYZET KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA ŐRSÉGI ERDŐKBEN TINYA FLÓRA Témavezető: Dr. Ódor Péter, tudományos munkatárs Biológia Doktori Iskola Vezető: Dr.
RészletesebbenMTA Doktora Pályázat. Doktori Értekezés Tézisei. A biodiverzitást meghatározó környezeti változók vizsgálata őrségi erdőkben.
MTA Doktora Pályázat Doktori Értekezés Tézisei A biodiverzitást meghatározó környezeti változók vizsgálata őrségi erdőkben Ódor Péter MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet Vácrátót
Részletesebben1 Bevezetés és célkitűzés
Az őrségi erdők kéreglakó moha- és zuzmóközösségét befolyásoló környezeti tényezők különböző térléptékű vizsgálata és a kéreglakó mohagyepek vegetáció-dinamikai folyamatainak kísérletes elemzése A doktori
RészletesebbenConiferous forests. N13 Mészkerülő lombelegyes fenyvesek Acidofrequent mixed coniferous forests. Fenyvesek. Fenyvesek
Fenyvesek Coniferous forests N13 Mészkerülő lombelegyes fenyvesek Acidofrequent mixed coniferous forests Natura 2000: Cönotaxonok: Aulacomnio-Pinetum Pócs 1966, Bazzanio-Abietetum Ellenberg et Klötzli
RészletesebbenAz Erdei élőhelyek monitorozási módszerének fejlesztése és bevezetése (WP 2.3) feladat keretében elkészített
NATURA 2000 ERDŐK STR/FNK MONITOROZÁSA V3.0 Az Erdei élőhelyek monitorozási módszerének fejlesztése és bevezetése (WP 2.3) feladat keretében elkészített NATURA 2000 ERDŐS ÉLŐHELYEK STRUKTÚRA és FUNKCIÓ
RészletesebbenFaállomány hatása a költő madárközösségre őrségi erdőkben Mag Zsuzsa, V. évf. biológus
Faállomány hatása a költő madárközösségre őrségi erdőkben Mag Zsuzsa, V. évf. biológus Témavezető: Dr. Ódor Péter, ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék 2007 Tartalomjegyzék 1. Összefoglalás...
RészletesebbenAz erdei biodiverzitást meghatározó tényezők az Őrségi Nemzeti Parkban
LIFE13 INF/HU/001163 Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére Tanulmánygyűjtemény (2016), pp. 603 624. Az erdei biodiverzitást meghatározó tényezők az Őrségi Nemzeti Parkban Természetvédelmi
RészletesebbenA holtfa folyamatos jelenlétének szerepe az erdei életközösségekben
A holtfa folyamatos jelenlétének szerepe az erdei életközösségekben Ódor Péter ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Természetközeli és gazdasági erdık különbségei Természetközeli és gazdasági erdık
RészletesebbenÓdor Péter (szerk.) A biodiverzitást meghatározó környezeti változók vizsgálata az őrségi erdőkben
MTA Ökológiai Kutatóközpont Tanulmányai 2. Ódor Péter (szerk.) A biodiverzitást meghatározó környezeti változók vizsgálata az őrségi erdőkben MTA Ökológiai Kutatóközpont Tanulmányai 2. A BIODIVERZITÁST
RészletesebbenGyertyános - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan
RészletesebbenI. A holt faanyag jelentősége természetközeli bükkösöken
Szakmai beszámoló Ódor Péter zárójelentéséhez Pályázat száma: D46045 Típusa: OTKA Posztdoktori Ösztöndíj Pályázat Címe: Mohaökológiai és erdőökológai vizsgálatok Futamidő: 2003. 10. 01. 2006. 09. 30. Vezető
RészletesebbenA természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez
A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez Helyszín kor történet, üzenet társadalmi viszonyok, szereplők, szereplők közötti viszonyok, előfordulás,
RészletesebbenErdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata
Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata a Pilisi Kísérlet bemutatása Kovács Bence Sárvár, 2016. szeptember 7. MTA ÖK Erdőökológiai
RészletesebbenAZ ERDŐREZERVÁTUM PROGRAM ÉS SZEREPE A SZALAFŐI ŐSERDŐ KUTATÁSÁBAN, ALJNÖVÉNYZET ÉS CSERJESZINT FELMÉRÉS
Mázsa, K., Ódor, P., Tinya, F., Horváth, F., 2014. Az erdőrezervátum program és szerepe a Szalafői Őserdő kutatásában, aljnövényzet és cserjeszint felmérés. In: Bartha, D., Horváth, J. (szerk.), Silva
RészletesebbenMiért kell az erdők természetességével foglalkozni?
Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?
RészletesebbenFás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben
Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben Készítette: Kovács Bence Témavezető: Dr. Standovár Tibor Budapest, 2012.
RészletesebbenA FÉNY ÉS AZ ALJNÖVÉNYZET TÉRBELI MINTÁZATÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI A SZALAFŐI ŐSERDŐ ERDŐREZERVÁTUMBAN
Tinya, F., Ódor, P. 2014. A fény és az aljnövényzet térbeli mintázatának összefüggései a Szalafői Őserdő Erdőrezervátumban. In: Bartha, D., Horváth, J. (szerk.), A Szalafői Őserdő, Silva Naturalis 3.,
RészletesebbenAdatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei
Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei 1. a. Egy- vagy kétváltozós eset b. Többváltozós eset 2. a. Becslési problémák, hipotézis vizsgálat b. Mintázatelemzés 3. Szint: a. Egyedi b. Populáció
RészletesebbenVálasz Mátyás Csaba, akadémikus bírálatára
Válasz Mátyás Csaba, akadémikus bírálatára Szeretném megköszönni Bírálóm értekezésemre adott részletes kritikai megjegyzéseit, amelyekre a bírálat tematikáját követve szeretnék reagálni. Bírálóm az Őrséget
RészletesebbenMTA Doktora Pályázat. Doktori Értekezés. A biodiverzitást meghatározó környezeti változók vizsgálata őrségi erdőkben. Ódor Péter
MTA Doktora Pályázat Doktori Értekezés A biodiverzitást meghatározó környezeti változók vizsgálata őrségi erdőkben Ódor Péter MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet Vácrátót 2016 1
RészletesebbenNövényrendszertan gyakorlatok
Növényrendszertan gyakorlatok 16. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak 3. ao: Kommelina-alkatúak - Commelinidae szélbeporzók a levelek szálasak, levélhüvelyük van r: Szittyóvirágúak
RészletesebbenNagygombák terepökológiai vizsgálómódszerei: términtázatelemzés
Magyar Mikológiai Társaság, 2011 Nagygombák terepökológiai vizsgálómódszerei: términtázatelemzés Készítette: Kutszegi Gergely www.extension.iastate.edu Tartalom Az Őrs-Erdő projekt A termőtestek terepi
RészletesebbenA faállomány változóinak hatása az ırségi erdık kéreglakó mohaközösségére
A faállomány változóinak hatása az ırségi erdık kéreglakó mohaközösségére Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia Intézet, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék 2008 Készítette:
RészletesebbenSilva naturalis. Vol. 3.
Silva naturalis Vol. 3. Silva naturalis A folyamatos erdőborítás elméleti alapjainak és gyakorlati megvalósításának sorozata Series on Theory and Practice of Continuous Forest Cover Szerkeszti Editors:
RészletesebbenMECSEKI BÜKKÖSÖK LÉKVÁGÁSAINAK TÖBBSZEMPONTÚ ALJNÖVÉNYZETI TÉRKÉPEZÉSE
MECSEKI BÜKKÖSÖK LÉKVÁGÁSAINAK TÖBBSZEMPONTÚ ALJNÖVÉNYZETI TÉRKÉPEZÉSE LAJOS DÓRA 1*, TANÁCS ESZTER 1, MÁNYOKI GERGELY 2 1 Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2 Országos Közegészségügyi
RészletesebbenGyűrűzött madarak száma 2017: 227 faj / pld. (feldolgozás/ellenőrzés folyamatban)
Gyűrűzött madarak száma (oszlop) 1974. 1976. 1978. 198. 1982. 1984. 1986. 1988. 199. 1992. 1994. 1996. 1998. 2. 22. 24. 26. 28. 21. 212. 214. 216. Gyűrűzött madarak száma 217: 227 faj / 262773 pld. (feldolgozás/ellenőrzés
RészletesebbenErdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban
Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban SH-4/13 Svájci-Magyar Együttműködési Program Jamniczky Zoltán (DINPI) Kelemen Kristóf (ELTE) Természetvédelmi tervezést
RészletesebbenBEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.
SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;
RészletesebbenCseres - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 200 400 m tszf. magasságban zonális Termőhely: optimálisan viszonylag mély barna erdőtalaj (pl. Ramman féle BE) és barnaföld, de előfordulhat sekély termőrétegű talajokon
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS Kenderes Kata 2008 3
DOKTORI ÉRTEKEZÉS Kenderes Kata 2008 3 KELET-KÖZÉP EURÓPAI BÜKKÖSÖK TERMÉSZETES FAÁLLOMÁNY-DINAMIKÁJA Doktori értekezés Kenderes Kata Témavezetı: Dr Standovár Tibor egyetemi docens EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
RészletesebbenAz körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben
Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben Führer Ernı 1 - Edelényi Márton 2 - Jagodics Anikó 1 - Jereb László 2 - Horváth László 3 - Móring Andrea 3 - Pödör Zoltán 4 - Szabados
RészletesebbenK5 Bükkösök Beech forests
Üde lomboserdők Neuhäusl & Neuhäuslová-Novotná 1968, 1972, Pallay 1961, Penksza et al. 1994, Pócs 1960, Pócs et al. 1958, 1962, Simon 1977, Simon et al. 2007, Soó 1931, 1941, 1946, 1947c, 1951, 1958, 1960a,
RészletesebbenKulturerdők. Ódor Péter - Vegetációtan
Kulturerdők Alapvetően fatermesztési céllal létesített, többnyire idegenhonos ill. tájidegen fafajokból létrehozott intenzív művelés alatt álló erdők. Jellemzi őket a telepítés előtti talajművelés, a gyakori
RészletesebbenErdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése A hazai erdők természetességi állapota. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI 1 Erdők csoportosítása természetesség szerint (Erdőtv. 7. (1)) a) természetes erdők: az adott termőhelyen
RészletesebbenKelet-közép európai bükkösök természetes faállománydinamikája
Kelet-közép európai bükkösök természetes faállománydinamikája A doktori értekezés tézisei Kenderes Kata Témavezetı: Standovár Tibor, PhD egyetemi docens BIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA (vez. Dr. Erdei Anna akadémikus,
RészletesebbenA HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN
Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG
RészletesebbenA HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE
A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,
RészletesebbenTímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem
Tímár Gábor Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság Kenderes Kata Eötvös Loránd Tudományegyetem A kritériumok szerepe a természetesség alakulásában avagy Mi rejtőzik az átlagok mögött? Célok, kérdések
RészletesebbenFaállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati
RészletesebbenNövényrendszertan gyakorlatok. Erdımérnöki Szak
Növényrendszertan gyakorlatok Erdımérnöki Szak Egyszikőek Monocotyledonopsida Hídırfélék Alismataceae Vízi hídır Alisma plantago-aquatica Vízi hídır Alisma plantago-aquatica Vízi hídır Alisma plantago-aquatica
RészletesebbenDoktori értekezés. Lengyelné Király Ildikó
Az őrségi erdők kéreglakó moha- és zuzmóközösségét befolyásoló környezeti tényezők különböző térléptékű vizsgálata és a kéreglakó mohagyepek vegetáció-dinamikai folyamatainak kísérletes elemzése Doktori
RészletesebbenBiometria gyakorló feladatok BsC hallgatók számára
Biometria gyakorló feladatok BsC hallgatók számára 1. Egy üzem alkalmazottainak megoszlása az elért teljesítmény %-a szerint a következı: Norma teljesítmény % Dolgozók száma 60-80 30 81-90 70 91-100 90
RészletesebbenF11 Csanytelek Fajok Borítás (%)
CSEMETE FASOROK 2010.05.29 F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) Ritkás lombozatú két sor szélességű, néhány méter széles (kb. 5 m). Nagyrészt egy soros tölgy, de északi végén két sorossá válik, a második sorban
RészletesebbenMakroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus
RészletesebbenTermészetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás
Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad
RészletesebbenErdei növényfajok elterjedésmintázata a Fekete- és Fehér-Körös mentén
Crisicum 3. pp.21-25. Erdei növényfajok elterjedésmintázata a Fekete- és Fehér-Körös mentén Bölöni János - Király Gergely Bevezetés A zárt erdőkhöz kötődő erdei növényfajok túlélését, ezzel összefüggésben
RészletesebbenÓDOR PÉTER SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA
ÓDOR PÉTER SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA Személyes adatok Születési idő, hely: 1973. január 13., Tatabánya. Állampolgárság: magyar Családi állapot: nős (Szurdoki Erzsébet) Gyermekek: Ódor Nándor (2004), Ódor Levente
RészletesebbenFİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv október 20.
FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) 2010. október 20. A kutatási terv fogalmának, a különbözı kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtetı kutatási módszerek közötti különbségtétel
RészletesebbenA felvételi jegyzőkönyvek kitöltési útmutatója
Bejárási utasítás A felvételi jegyzőkönyvek kitöltési útmutatója Az erdőrészletet átlagosan 100 m-es vonalsűrűséggel kell bejárni, kétszer (oda-vissza). A kvantitatív jellemzőket a részletben többször
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenKASZO-LIFE (LIFE12 NAT/HU/000593)
(LIFE12 NAT/HU/93) Átalakító üzemmódú kísérletek Kaszóban eredmények, tapasztalatok Kollár Tamás Kaszó, 213.12.. (LIFE12 NAT/HU/93) Mintaterületek ismertetése HM Kaszó Erdőgazdaság Zrt. felkérésére kísérleti
RészletesebbenVárosi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján
Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján Horváth Adrienn Szűcs Péter Kámán Orsolya Németh Eszter Bidló András NymE-EMK-KFI Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék 2012. augusztus 31. Városi
RészletesebbenVizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi
Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi mocsári jelleg, fás és fátlan élőhelyeken egyaránt megjelenhet.
RészletesebbenERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE
ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE #03. Az erdők természetességének vizsgálata Dr. Katona Krisztián SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet 1 A középeurópai természetes erdődinamika modellje TERMERD (BARTHA DÉNES, BÖLÖNI
RészletesebbenA magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában
A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása
RészletesebbenErdei lágyszárú növények veszélyeztetettsége és védelmének lehetőségei a magyar középhegységben Kelemen Kristóf
Erdei lágyszárú növények veszélyeztetettsége és védelmének lehetőségei a magyar középhegységben Kelemen Kristóf ELTE Biológia Doktori Iskola vezető: Erdei Anna DSc., MTA lev. tag, egyetemi tanár Ökológia,
RészletesebbenFényviszonyok és az aljnövényzet közötti összefüggés vizsgálata őrségi erdőkben
Fényviszonyok és az aljnövényzet közötti összefüggés vizsgálata őrségi erdőkben Doktori értekezés Tinya Flóra Témavezető: Dr. Ódor Péter, tudományos munkatárs Biológia Doktori Iskola Vezető: Dr. Erdei
RészletesebbenAZ ŐRSÉG ÉS A VENDVIDÉK ERDEINEK JELLEMZÉSE
AZ ŐRSÉG ÉS A VENDVIDÉK ERDEINEK JELLEMZÉSE TÍMÁR GÁBOR 1 - ÓDOR PÉTER 2 - BODONCZI LÁSZLÓ 3 1 Állami Erdészeti Szolgálat Váci Erdőtervezési Iroda 2 Eötvös Lóránd Tudományegyetem Növényrendszertani és
RészletesebbenKUTATÁSI JELENTÉS. A Mátra, Bükk, Börzsöny hegységek holtfa viszonyainak leíró értékelése. Ódor Péter munkacsomag vezető 2014.05.21.
KUTATÁSI JELENTÉS A Mátra, Bükk, Börzsöny hegységek holtfa viszonyainak leíró értékelése A fenntartható természetvédelem megalapozása magyarországi Natura 2000 területeken című Svájci-Magyar Együttműködési
RészletesebbenAz erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére
Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György
RészletesebbenA faállomány szerkezetének és összetételének hatása a taplógombákra az ırségi erdıkben
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Ökológia Tanszék A faállomány szerkezetének és összetételének hatása a taplógombákra az ırségi erdıkben Papp Kamilla Eszter Témavezetı: Turcsányiné dr. Siller
RészletesebbenA Börzsöny-hegység mészkerülő bükkösei
KITAIBELIA IV. évf. 1. szám pp.: 69 75. Debrecen 1999 A Börzsöny-hegység mészkerülő bükkösei NAGY József Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Növénytani Tanszék, H-1118 Budapest, Ménesi út 44. Bevezetés
RészletesebbenL4b Nyílt mészkerülő tölgyesek Open acidofrequent oak forests. Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok
zeti és kompozicionális jellemzőket tudjuk vizsgálni, az állományok elsődleges vagy másodlagos jellegét nem. 5-ös: Idős, vastag (40 cm feletti átmérőjű) fákat is tartalmazó, változatos szerkezetű, ép és
RészletesebbenAz erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai
Az erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai Kitekintés Németországi Waldbiotopkartierungs-projekt Svájci nemzeti erdőleltározás-projekt Osztrák hemeróbia-projekt Hazai próbálkozások Bartha
RészletesebbenTartalom 1. Bevezetés, célkitőzés 2. Elvégzett munka CO2FIX modell programozása Vár-hegy esettanulmány Szakirodalmi adatgyőjtés Más modellek alkalmazá
Természetközeli erdık szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével Balázs Borbála Márta KDI I. éves témavezetı: Dr. Barcza Zoltán külsı konzulens: Dr. Mázsa Katalin Tartalom 1. Bevezetés,
RészletesebbenÓDOR PÉTER SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA
ÓDOR PÉTER SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA Személyes adatok Születési idő, hely: 1973. január 13., Tatabánya. Állampolgárság: magyar Családi állapot: nős (Szurdoki Erzsébet) Gyermekek: Ódor Nándor (2004), Ódor Levente
Részletesebben16. A korhadó faanyag szerepe az erdei növények biodiverzitásában
16. A korhadó faanyag szerepe az erdei növények biodiverzitásában Ódor Péter 16.1. A holtfán élő növények főbb csoportjai A holtfához kötődő élet jelentős része a fa belső, korhadó anyagában zajlik, ezt
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon
A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos
RészletesebbenTermészetvédelmi biológia
Természetvédelmi biológia 1. A természetvédelmi biológia meghatározása, a biológiai sokféleség értelmezése A természetvédelmi biológia (konzervációbiológia) fı céljai 1. Az emberi tevékenység fajok populációra,
RészletesebbenHosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere
Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás
RészletesebbenSzikladomborzatú erdők - Szurdokerdők
Szikladomborzatú erdők - Szurdokerdők Előfordulás: Bükkösök és gyertyános tölgyesek zónájában fordulnak elő hegy és dombvidéken Termőhely: Mély, keskeny völgyek aljában és alsó lejtőjén jelennek meg, mikroklímájuk
RészletesebbenFlorisztikai adatok a Dél-Dunántúlról
Florisztikai adatok a Dél-Dunántúlról BÁTORI Zoltán 1 BOCK Csilla 2 ERDŐS László 1 (1) Szegedi Tudományegyetem, Ökológiai Tanszék, H-6726 Szeged, Közép fasor 52., zbatory@gmail.com, Erdos.Laszlo@bio.u-szeged.hu
RészletesebbenMagyar Apróvad Közlemények 12 (2014) Hungarian Small Game Bulletin 12 (2014) Szabó István
Magyar Apróvad Közlemények 12 (2014) Hungarian Small Game Bulletin 12 (2014) A CSÍKI-HAVASOK CSÁSZÁRMADÁR (Bonasa bonasia) ÁLLOMÁNYÁNAK VIZSGÁLATA Szabó István 530305 Miercurea Ciuc, Str. Tas vezér Nr.
RészletesebbenH-7624 Pécs, Ifjúság útja 6. 1 zbatori@gamma.ttk.pte.hu, 2 barikori@yahoo.com, 3 moon@ttk.pte.hu
3 Flora Pannonica Journal of Phytogeography & Taxonomy A Dryopteris affinis (LÖWE) FRAS.-JENK. elıfordulása a Mecsekben BÁTORI Zoltán 1 BARÁTH Kornél 2 CSIKY János 3 1, 2, 3 PTE TTK, Biológiai Intézet,
RészletesebbenMiért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?
Fajgazdagság Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? biodiverzitás a természet változatosságának leírására
RészletesebbenFİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv. 2012. Március 13.
FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) 2012. Március 13. A kutatási terv fogalmának, a különbözı kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtetı kutatási módszerek közötti különbségtétel
RészletesebbenBCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet
Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési
RészletesebbenFiatal vágásterületek jellemzése a Visegrádi-hegység cseres-tölgyes övébõl. A Rubo fruticosi-poëtum nemoralis leírása
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2004 28: 57 66 Fiatal vágásterületek jellemzése a Visegrádi-hegység cseres-tölgyes övébõl. A Rubo fruticosi-poëtum nemoralis leírása CSONTOS PÉTER ABSTRACT: Vegetation
RészletesebbenTávérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs
Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs Témakörök Szikes és löszgyepek növényzete Távérzékelés alkalmazása az élőhelytérképezésben Növényzeti mintázatok és mikro-topográfia összefüggései Növényi
RészletesebbenA Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései
A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet
RészletesebbenHol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
Részletesebben2.4 Area covered by Habitat. Kevey B. (2008): Magyarország erdőtársulásai (Forest associations of Hungary).. Tilia 14:
CODE: 91K0 NAME: Illyrian Fagus sylvatica forests (Aremonio-Fagion) 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.2 Distribution Method Estimate based on partial data with some extrapolation
RészletesebbenA FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA. Molnár Marianna ELTE TTK Őslénytani Tanszék gmail. com 2011.
A FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA Molnár Marianna ELTE TTK Őslénytani Tanszék marianna.molnar84@ gmail. com 2011. Vázlat Bevezető Miért jó a pollenanalízis? Leülepedés Sárrét kutatása Mintavétel
RészletesebbenBiodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez
Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz
RészletesebbenEloszlás-független módszerek (folytatás) 14. elıadás ( lecke) 27. lecke khí-négyzet eloszlású statisztikák esetszámtáblázatok
Eloszlás-független módszerek (folytatás) 14. elıadás (7-8. lecke) Illeszkedés-vizsgálat 7. lecke khí-négyzet eloszlású statisztikák esetszámtáblázatok elemzésére Illeszkedés-vizsgálat Gyakorisági sorok
RészletesebbenMTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet
Budapesti Agrártájak Corvinus elemzése növénytani Egyetemés madártani mérőszámok alapján Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergő két Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési
RészletesebbenA magkészlet szerepe két hegyi kaszálórét közösség helyreállításában
Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 147-159, 2009 A magkészlet szerepe két hegyi kaszálórét közösség helyreállításában Valkó Orsolya 1,2, Török Péter 1, Vida Enikő 1,2, Arany Ildikó 2, Tóthmérész Béla
RészletesebbenNövénytársulások cönológiai felvételezése
Növénytársulások cönológiai felvételezése Egy növényközösség fajösszetételének és mennyiségének meghatározása terepi mintavétellel. 1. Fajlista felvétele 2. Mennyiségi adatok felvétele 2. Mennyiségi adatok
RészletesebbenA hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése
A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése Horányi András,, Csima Gabriella, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Bartholy Judit, Pieczka
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai változók Adatok megtekintése Statisztikai változók A statisztikai elemzések során a vizsgálati, vagy megfigyelési egységeket különbözı jellemzık
RészletesebbenZöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból
Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás
RészletesebbenTERÜLETHASZNÁLAT VS. HUMÁN KOMFORT VÁROSI KÖRNYEZETBEN Egy szegedi mintaterület igénybevétele
TERÜLETHASZNÁLAT VS. HUMÁN KOMFORT VÁROSI KÖRNYEZETBEN Egy szegedi mintaterület igénybevétele a termikus komfortviszonyok függvényében Kántor Noémi Gulyás Ágnes Égerházi Lilla Unger János Magyar Meteorológiai
RészletesebbenK2 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Sessile oak-hornbeam forests
K2 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Sessile oak-hornbeam forests Natura 2000: 91G0 * Pannonic woods with Quercus petraea and Carpinus betulus, 91L0 Illyrian oakhornbeam forests (Erythronio-Carpinion)
Részletesebben