A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Kari Tanács 3/2007. (01.30.) sz. Határozata

Átírás

1 A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Kari Tanács 3/2007. (01.30.) sz. Határozata a Egészségügyi Főiskolai Kar TDK Szabályzatának módosításáról A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Kari Tanácsa 20 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta az Egészségügyi Főiskolai Kar TDK Szabályzatát az alábbiak szerint: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar TDK SZABÁLYZATA 1. A Tudományos Diákkör /TDK/ a főiskolai hallgatók önkéntes szerveződése, az érdeklődő, új iránt fogékony, felkészült hallgatók tudományos tevékenységének színtere; tevékenysége a főiskolai képzés kötelező elfoglaltságon túli részét képezi. A DE EFK TDK tagja lehet az EFK bármely beiratkozott hallgatója, amennyiben fogadásukra főiskolánk oktatói ill. munkacsoportjai készek. 2. A TDK célja a hallgatók bekapcsolása az EFK oktatási és szervezeti egységeinek oktató és kutatómunkájába, betegellátó tevékenységébe, továbbá az eddig elért eredményeik számára szakmai nyilvánosság és megítélés biztosítása. 3. A TDK szervezeti felépítése Alapszaki Diákkör: A TDK tevékenysége iránt érdeklődő hallgató jelentkezik annál az oktatónál, akinek irányítása mellett dolgozni kíván. A jelentkezés feltételeit az egyes alapszakok határozzák meg. A hallgató témavezető irányításával végzi munkáját Kari Diákkör A felügyeleti jogot a DE tudományos rektor-helyettese, valamint a Főiskolai Kar dékánja gyakorolja. A TDK munka pénzügyi helyzetéért, a szükséges anyagi háttér biztosításáért az intézet gazdasági igazgatója, illetve a helyettese felelős. A hallgatók az érdekképviseleti szervükön keresztül választanak tagot a kari diákkör szerveibe, aki teljes jogú tagként vesz részt a munkában. A DE EFK TDK irányítását a Tudományos Diákköri Tanács végzi. A Tudományos Diákköri Tanács /TDT/ tagjai: elnök, titkár(ok), alapszaki koordinátorok, hallgatói képviselők (a mindenkori HÖK elnök, a tudományterületek képviseletében 1-1 fő). A TDT elnökét és titkárát a Kari Tanács javaslatára a dékán nevezi ki A TDT tagjainak feladatköre TDT - elnök:

2 - Az Egészségügyi Főiskola TDK - tevékenységének, a TDT illetve a hallgatók TDK - munkájának irányítása, - Megfelelő kapcsolat kiépítése az OTDT különböző szerveivel, a DE - TDT valamint az Egészségügyi Főiskola vezetőivel, - A TDK - élet stratégiájának kidolgozása, - A hallgatói tudományos aktivitás ösztönzése az alapszakok vezetőin és az alapszaki koordinátorokon keresztül. - TDT ülések levezetése TDT - titkár: - Az elnök munkáját titkár(ok) segíti(k) - A TDT - tagokkal egyetértésben a fenti célok érdekében a szervezési feladatok ellátása, - A hallgatói tudományos aktivitás ösztönzése, - A hivatalos dokumentációk elkészítése, (jegyzőkönyvek, jelentések, beszámolók) - Helyi TDK konferencia szervezése - TDT ülések összehívása és az illetékes résztvevők értesítése. - Kapcsolattartás az Országos Tudományos Diákköri Tanáccsal, a Debreceni Egyetem Tudományos Diákköri Tanácsával, a DE-EFK vezetésével, külföldi tudományos diákkörökkel - A TDT-elnök felkérése alapján egyéb feladatok ellátása Alapszaki koordinátorok: - Felelősek az alapszak felelősök, valamint szakirány felelősök bevonásával az alapszakok TDK - tevékenységéért, - Javaslataikkal, ötleteikkel elősegítik a TDT munkáját, - A hallgatói tudományos aktivitás ösztönzése - Részt vesznek a helyi konferencia szervezésében, lebonyolításában - Vezetik az alapszakhoz tartozó TDK tevékenységhez kapcsolódó dokumentációt, (pl. TDK hallgatók nyilvántartása, opponensi felkérések elkészítése, jegyzőkönyvkészítés a helyi konferencián, beszámolók, stb.) - TDK hallgatók nyilvántartása az 1. sz. mellékletben található formanyomtatvány alkalmazásával, melyet 3 példányban kell kitölteni (1 pld. a koordinátornál marad, egy a hallgató és egy a témavezető számára készül). - Adott alapszak esetén, az eltérő képzési helyek figyelembe vételével az alapszaki TDK koordinátor mellett, igény szerint külön TDK referens is funkcionálhat. - A TDK - szabályzatban leírt feladatok ellátása. - A TDT-elnök és a TDT-titkár(ok) felkérése alapján egyéb feladatok ellátása HÖK - képviselők: - A TDT üléseken való aktív részvétel, - Vélemény-nyilvánítás a megbeszéléseken, illetve az ott hallottakról a hallgatók időben történő, megfelelő tájékoztatása. - A hallgatói tudományos aktivitás ösztönzése - Részt vesznek a helyi konferencia szervezésében, lebonyolításában A TDT működése:

3 - A TDT dönt a munkatervről, javaslatot tesz a TDK költségvetésére, anyagi szükségleteire. - A TDT üléseit a titkár hívja össze, szükség szerint, de legalább félévenként kétszer. - A TDT üléseken részt vesznek a tagok, állandó meghívottak (TDK referensek), meghívottak (a gazdasági osztály képviselője) - Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza: azokat, valamint a határozatok alapjául szolgáló szempontokat nyilvánosságra hozza. A szavazás akkor érvényes, ha a TDT tagjainak legalább 50%-a + 1 fő jelen van. - A DE EFK TDT tudomásul veszi az Országos Tudományos Diákköri Tanács /OTDT/ elvi irányító és érdekképviseleti szerepét. 4. A TDK működése 4.1. A TDK hallgató témavezetője irányításával dolgozik. Külön engedéllyel használhatja a főiskola kutatási és adminisztratív eszközeit, műszereit, laboratóriumi állóeszközeit és részt vehet a szakterületek, gyakorlóterepek munkájában. A TDK munka során szükségessé váló adatok, információk, interjúk gyűjtése, készítése esetén - amennyiben az más intézményben történik - a hallgatónak ki kell kérnie az intézményvezető, vagy annak megbízottja írásbeli engedélyét. A hallgatónak joga, a TDK tevékenységet folytató hallgatónak kötelessége részt venni a TDK rendezvényein, továbbá pályamunkát készíteni és tudományos előadást tartani. A hallgató előadást tarthat a TDK helyi rendezvényein abban az esetben is, ha előzőleg pályamunkát nem készített, vagy azt nem adta be a jelzett határidőig. Ilyen esetben az előadás a témavezető javaslatára, ill. a szakirány-felelős egyetértésével tartható meg. Ezeket az előadásokat az Értékelő Bizottság pontozza, de a hallgató nem juthat tovább országos rendezvényekre, ill. a munka nem fogadható el szakdolgozatként A TDT dönt a TDK munkatervéről, intézményi konferenciákat szervez, gondoskodik az értékelő bizottságok felállításáról. Nyilvántartásba veszi - az alapszaki koordinátorok segítségével az 1. számú mellékletben található formanyomtatvány 3 példányban való kitöltésével - azokat a hallgatókat, akik beléptek a TDK munkába, munkájukról előadás, vagy pályamunka formájában már számot adtak, tudományos társaságok kongresszusain szerepeltek, vagy tudományos folyóiratban publikáltak A TDT feladata a helyi TDK rendezvények megszervezése, lebonyolítása. A helyi TDK konferencia megszervezése során a TDT a bemutatásra kerülő előadásokat a tudományterületek szerinti szekciókba csoportosíthatja A TDK működési költségeit az Egészségügyi Főiskola biztosítja. A TDK pénzügyi tevékenységének felügyeletét a gazdasági igazgató gyakorolja. 5. Határidők: - január 15. a pályamunkák beadási határideje; - január 30. opponensi vélemények elkészítése; - legkésőbb a helyi TDK konferencia előtt négy héttel: a szakirányok megtarthatják a pályamunkák védését, szakirányi véleményezés és javaslat a helyi TDK konferenciára;

4 - legkésőbb a helyi TDK konferencia előtt három héttel. TDK - előadás abstract /kivonat/ leadása a TDT - titkárnak; - március helyi TDK konferencia megtartása. - A TDK pályamunkák beadása és opponálása folyamatosan történik.

5 6. A TDK pályamunkák készítésének és bírálatának szempontjai 6.1 A pályamunka készítése: A TDK pályamunkát magyar nyelven három példányban, /nem bekötve/ kell beadni, hasonlóan a tudományos folyóiratban való közléshez. Egy példányon fel kell tüntetni a szerző nevét, a pályamunka címét, a témavezető oktató nevét, az alapszak és szakirány megnevezését, a készítés évét, a további két példányon a dolgozat címét és a készítés évét kell feltüntetni. A pályamunkát az alapszaki TDK - koordinátornak kell a megadott határidőn belül leadni, aki nyilvántartásba veszi. A pályamunka formai követelményei megegyeznek a szakdolgozat elkészítésének formai követelményeivel. A szövegben szereplő különböző szakkifejezéseket az adott szakma követelményeinek megfelelően kell használni. A szövegben a rövidítések legyenek egyértelműek, rövidítések használata esetén jegyzéket kell készíteni a rövidítések magyarázatával, melyet a tartalomjegyzék után kell elhelyezni a dolgozatban. A pályamunka első oldala a címlap, tartalmazza a címet, a szerző/k/, az alapszak/szakirány és a témavezető/k/ nevét és beosztását, a beadás évét, valamint az alábbi szöveget: "A pályamunka bírálatra való beküldéséhez hozzájárulok", amelyet a témavezető dátummal, aláírással lát el. Célszerű a pályamunkát az alábbi fejezetek szerint tagolni: Társadalomtudományi témában írt pályamunka esetén: - Tartalomjegyzék /minden tárgyalt rész, vagy érintett téma felsorolása oldalszámmal/ - Rövidítésjegyzék - Bevezetés /milyen céllal írták, előzmények, korlátok/ - Elemzés kifejtés /a vázra épülő tények, adatok stb. bőven kifejtve, széttagolva/ - Következtetések /a korábbi állítások sorrendbe rendezése/ - Javaslatok /a jövőre irányuló megállapítások/ - Összegzés /a legfontosabb eredmények, javaslatok, konklúziók összegzése/ - Jegyzetek, ill. bibliográfia - Szómagyarázat - Függelék Egyéb tudnivalók: - a szövegben az idézeteket az idézet bezárása után zárójelben kell megjelölni a szerző nevével és a kiadás évszámával, pl. (Kolosi, 1992.). Az idézett mű adatait a dolgozat végén, az irodalomjegyzékben kell megadni. Amennyiben napilap cikket idézünk, meg kell adni a pontos dátumot, pl. (Pesti Hírlap, 1992 okt. 3.). - a szöveghez tartozó, de ott nem közölt gondolatokat /megjegyzéseket/ sorszámozni kell, majd a szöveg végén Jegyzetek címszó alatt a sorszámok feltüntetésével kell megírni. - Lábjegyzetes formát is lehet használni, amely esetben a csillaggal való megjelölés, vagy ha egy oldalon több megjegyzés van, több csillaggal való megjelölés alkalmazható. Ha nincs jegyzetünk, a lábjegyzethez használhatjuk a sorszámozást is, de a kettőt nem szabad keverni. - ha más forrásból közlünk táblázatokat, adatokat stb., meg kell jelölni a pontos forrást, lehetőleg az adatok, táblázatok alatt a szövegben, pl. (Forrás: Demográfiai Évkönyv

6 1992. KSH. Budapest, sz. táblázat). Lehet a dolgozat végén is közölni, sorszámmal ellátva - pl. "Táblázatok forrásai" címmel. A táblázatokat római számmal, az ábrákat arab számmal kell megjelölni, a sorrendnek megfelelően a táblázatokat, ábrákat folyamatosan sorszámozva. - Saját adataink táblázatait is sorszámozni kell. Amennyiben ábrákat, grafikonokat is közlünk, külön kell azokat sorszámozni. (I. sz. táblázat. illetve 1. sz. ábra, stb.) - Táblázatainkat lehet a szövegben is közölni, illetve a szöveg végén is, pl. Függelék címszóval. - A két formát azonban nem célszerű keverni. - az irodalomjegyzékben az első szerző neve szerint alfabetikus sorrendben soroljuk fel a közleményeket, azonos szerzők műveit kronológiai sorrendben, azonos szerzők azonos évben megjelent munkáit pedig az említés sorrendjében, az évszám mellett az ábécé kisbetűivel megkülönböztetve. Egészségtudományi témában írt dolgozat esetén: - Tartalomjegyzék - Rövidítésjegyzék - Bevezetés - Irodalmi áttekintés - Anyagok és módszerek - Eredmények (saját kutatási eredmények bemutatása) - Megbeszélés - Összefoglalás - Irodalomjegyzék A bevezetés tartalmazza a témafelvetés aktualitását, indokoltságát. A szakirodalmak legjellemzőbb példáival lehet hivatkozni a téma jelentőségére. Röviden vázolni kell a fontosabb célkitűzéseket, amelyeket a feldolgozás során lehet részletesen kifejteni. A bevezetés végén egy - két mondatban utalhatunk a fontosabb eredményekre. Az irodalmi áttekintésben kerül sor a témával kapcsolatos legfrissebb hazai és /vagy külföldi szakirodalmak feldolgozására. Az anyagok és módszerek leírása olyan mértékben legyen részletes, hogy hozzáértő kutató annak alapján meg tudja a vizsgálatokat ismételni és meg tudja állapítani azok megbízhatóságát, valamint az alkalmazott módszerek adekvát módját. A módszerek leírása demonstrálja azt is, hogy a szerző tisztában van azok alapelvével, derüljön ki /pl. egyes szám első személy, ill. más személynévmások használatával/, hogy a vizsgálatok közül mit végzett maga a szerző. Az eredmények ismertetésekor, feldolgozásánál alkalmazzuk az adatfeldolgozás és a statisztikai elemzés modern, új módszereteit, ne feledkezzünk meg az alkalmazott statisztikai módszerek ismertetéséről, azok pontosságára, megbízhatóságára vonatkozó adatok közléséről /a párhuzamos kísérletek vagy mérések száma, a szórás, a szignifikancia fokát mutató p értéke, stb./. A fényképek, ábrák és táblázatok legyenek önmagukban, a pályamunka többi része nélkül is érthetők. Ennek érdekében lássuk el őket informatív címmel, s a megértéshez szükséges rövid magyarázó szöveggel és jelmagyarázattal. A közölt mennyiségek és a használt mértékegységek megnevezése akkor sem hiányozhat, ha ezek több egymást követő táblázatban, illetve ábrán azonosak.

7 A megbeszélés fejezetben értékeljük a legjelentősebb mondanivalónkat, a legjellegzetesebb megállapításainkat, az új eredményeket. Ezek során összehasonlító elemzést végezhetünk az adekvát irodalmi adatokkal, a korábbi tudományos tapasztalatokkal. Megemlíthetjük a saját eredményeinkkel megegyező és esetleg ellentétes szakmai véleményeket. Az eredmények és a megbeszélés részeket indokolt esetben összevonhatjuk. Az összefoglalás legyen önmagában is érthető, és legfeljebb sor terjedelmű. Tartalmazza a vizsgálatok célját, utaljon a módszerekre, ismertesse a fontosabb eredményeket és következtetéseket. Önálló pályamunkaként szerepelhet irodalmi összefoglaló is. A formai kivitelezésre és az irodalomjegyzék készítésére ugyanazok vonatkoznak, mint a kísérletes munkánál, a szöveg tagolására azonban nem adhatók merev szabályok. Célszerű itt is rövid, a téma előzményeit/ nem a legmodernebb eredményeket, hanem közismert, tankönyvi adatokat/ tárgyaló bevezetést írni, amelyben a szerző a témaválasztást is indokolhatja /pl. hogyan kapcsolódik az intézet, illetve saját korábbi kísérletes munkájához. /Az ezt követő rész érdemben foglalja össze az adott témára vonatkozó nemzetközi és hazai eredményeket. Alapvető követelmény az irodalmi adatok logikus rendszerezése és értékelő elemzése. Célszerű ezt a részt is fejezetekre, illetve alfejezetekre tagolni, amelyeknek címeit természetesen a tartalomjegyzékben meg kell adni. Ebben az esetben is rövid, önmagában is érthető, legfeljebb gépelt sor terjedelmű összefoglalásban összegezzük a munka célját, a legfontosabb eredményeket és következtetéseket A pályamunka bírálata: 1) A bírálókat /opponenseket/ a TDK koordinátor az alapszakfelelős egyetértésével kéri fel. Az opponensek ötfokozatú /1-5/ jegyet adnak, valamint szöveges bírálatot készítenek a TDK pályamunkákról. Egy pályamunkát két opponens értékel. Az opponens a pályamunkát kézhezvételtől számítva két héten belül a bírálattal visszaküldi a TDK koordinátornak. Az opponensek alapvetően eltérő bírálata esetén/ "elfogadva - nem elfogadva" vagy legalább három osztályzatbeli különbség/ az alapszakfelelős javaslata alapján az alapszaki koordinátor harmadik opponenst kérhet fel. A bírálók véleményeire a szerző/k/ írásban válaszol/nak/. A bírálatok, és a szerzői válaszok alapján az alapszakfelelős dönt a pályamunkával kapcsolatos teendőkről és a hallgatót értesíti. 2) A pályamunka bírálatát az alábbi szempontok figyelembe vételével célszerű elvégezni: a. Logikai felépítés, irodalmi áttekintés: világos témafelvetés - a vizsgálatok indoklása - világos szerkesztés - irodalmi megalapozottság - a következtetések helyessége - következtetések és az irodalmi adatok összevetésének helyessége. b. Módszerek: módszerek nehézségi foka, sokoldalúsága, leírásának pontossága, adekvát volta, saját munka mértéke. c. Eredmények: az ismertetés mennyire pontos, alapos, részletes, világos - a dokumentáció mennyire adekvát, szemléltető. d. Formai kivitelezés: az elkészítés gondossága, esztétikuma irodalomjegyzék összeállítása - íráshibák, gépelési hibák. A dolgozat egyik példányát az alapszak TDK - koordinátora az alapszakon iktatásba veszi, másik példányát eljuttatja a DE EFK könyvtárába. 6.3 A pályamunka nem fogadható el:

8 1) Ha a pályamunka elkészítésének szabályait a szerző nem tartja be, 2) Ha az eredmények irodalmi adatokkal való egyeztetése felületes, vagy ha a következtetések megalapozatlanok, 3) Ha a módszerek ismertetése nem kellően megalapozott és pontos, ha az alapelvek leírása hiányzik, ha a módszer inadekvát, 4) Ha nem tükrözi megfelelő mértékben a hallgató saját munkáját, vagy a saját munka mértéke a pályamunkából nem állapítható meg egyértelműen, 5) Ha a formai előírások bármelyike nem érvényesül TDK pályamunka elfogadása szakdolgozatként A tudományos diákköri tevékenység, az azok során nyert eredmények alapját képezhetik a szakdolgozatnak Egyszerzős pályamunkát a pályamunkára adott bírálatok figyelembevételével, valamint a helyi konferencia bírálata alapján, a szakdolgozatra érvényes formai előírásoknak megfelelően lehet benyújtani. A többszerzős pályamunkát változatlan formában csak az első szerző használhatja fel szakdolgozatként a fent leírt szempontok tekintetbe vételével és a többi szerző lemondó nyilatkozatával. Többszerzős pályamunkát a többi /második, harmadik, stb./ szerző szakdolgozatként csak átdolgozott formában, és a többi szerző írásbeli hozzájárulása, ill. lemondó nyilatkozata csatolásával adhat be. Egy pályamunka - akár változatlan formában, akár átdolgozás után - csak egy alkalommal adható be szakdolgozatként. A szakdolgozatként beadott átdolgozott pályamunkákat a kijelölt bírálók ugyanolyan módon értékelik, mint a többi szakdolgozatot. Amennyiben a pályamunka eredeti formában kerül beadásra /egyszerzős ill. az első szerző által benyújtott pályamunkák esetében/, a pályamunka hivatalos bírálata automatikusan elfogadható a szakdolgozat opponensi véleményeként. A TDK munka bekerül a hallgató leckekönyvébe a következőképpen: - pályamunkát készített, - a helyi konferencián előadást tartott, - szakdolgozatként elfogadásra került /az érdemjegy megnevezésével/. Az ezzel kapcsolatos adminisztrációt a Tanulmányi Osztály végzi el. Ha a hallgató a TDK munkájával magasabb szintű rendezvényeken is részt vesz, ez szintén bejegyzésként megjelenik a leckekönyvében. A bejegyzést az alapszakfelelős aláírásával látja el. Szakdolgozatként csak az a pályamunka fogadható el, melynek anyagából a szerző/k/ előadást tartott/ak/ a helyi TDK konferencián. Az előadás az Értékelő Bizottság nyilatkozata alapján fogadható el a szakdolgozat védéseként. 7.2 TDK pályamunka szakdolgozattá minősítésének folyamata - A hallgató által beadott pályamunkát két opponens értékeli és írásos véleményét az adott alapszaknak megküldi. - A bírálók véleményeire a szerző/k/ írásban válaszol/nak/ és azokat eljuttatják az alapszaki koordinátornak. - A TDK pályamunka szakdolgozatként való elfogadásáról az alapszakfelelős dönt az illetékes szakirányfelelős és a TDK-koordinátor véleményét figyelembe véve,

9 az opponensi vélemények és az Értékelő Bizottság véleménye alapján. A döntésről a hallgatót értesíti. - A helyi TDK konferencián a hallgató tíz perces előadást tart, majd a feltett kérdésekre válaszol. - A helyi TDK konferencia Értékelő Bizottsága az adott értékelő lap (2.sz. melléklet) alapján véleményt alkot az előadásról, az előadó teljesítményéről és javaslatot tesz a szakdolgozati védés elfogadására. 8. A tudományos diákköri munka forgatókönyve 1. Az alapszakok meghirdetik a TDK témaköröket. A hallgató szabadon, vagy a meghirdetett témakörök alapján választhat témát.. A kiválasztott témával a hallgató felkeresi és felkéri a téma oktatóját témavezetőnek. 2. Ha az oktató vállalja a hallgató témavezetését, a hallgató jelentkezik az alapszak TDK - koordinátoránál, aki a hallgató jelentkezését és a témát regisztrálja. (Nyílvántartásba vétel a 4.2.-ben leírtak szerint.) 3. A pályamunka beadási határideje minden évben január 15. Az elkészített pályamunkát a beadási határidőtől függetlenül folyamatosan lehet benyújtani bírálatra. 4. A bírálókat /opponenseket/ a TDK koordinátor az alapszakfelelős egyetértésével felkéri a pályamunkák bírálatára. A bírálatok elkészítésének határideje január 30. /illetve folyamatos, a korábbiakban leírtaknak megfelelően/. 5. Az alapszak TDK - koordinátora az opponensi értékeléseket eljuttatja a hallgatóhoz, aki írásban válaszol az esetleges kérdésekre, észrevételekre. 6. A bírálatok és a szerzői válaszok alapján az alapszakfelelős dönt a pályamunkával kapcsolatos teendőkről és a hallgatót értesíti. 7. A helyi konferencián való részvétel feltétele az egy oldalas abstract /kivonat/ elkészítése a tervezett előadásról. Az abstract 12-es betűnagysággal és 1,5-es sortávval készüljön. Az abstract fejléce tartalmazza: név, alapszak/szakirány, évfolyam, cím. Ezután szerepeljen a rövid célkitűzés, a témaválasztás indoklása, a tartalmi mondanivaló lényege, tömören, érthetően összefoglalva, a végén pedig a gyakorlati hasznosság, ill. a klinikai jelentőség megemlítése. A kivonatot február 28-ig le kell adni a TDT - titkárnak. 8. A helyi TDK konferencia időpontja március 1. és 31. közé esik. A helyi konferencián a TDK hallgató a pályamunkája, ill. TDK tevékenysége alapján tíz perces előadást tart. /Időtúllépés esetén minden megkezdett plusz perc pontlevonással jár. /Az előadást a Értékelő Bizottság az értékelő lapon írásban véleményezi. Az előadás utáni vitára, ill. válaszadásra maximum 5 perc áll rendelkezésre. 9. A helyi konferenciáról való továbbjutás az Értékelő Bizottság döntése alapján történik. 10. Az Értékelő Bizottság döntése alapján a hallgató továbbjuthat az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára, az Egészségügyi Főiskolák Országos Konferenciájára, illetve bármilyen tudományos konferenciára. Az OTDK-ra továbbjutott hallgatóknak kötelességük a részvétel feltételeiről tájékozódni az alapszaki koordinátornál illetve az OTDT honlapján.

10 9. Szerzői jogok A szerzői jogok vonatkozásban A Debreceni Egyetem szellemi tulajdon kezelési szabályzat és a kapcsolódó szabályzatok az irányadók, illetve kell eljárni." A szabályzatot a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Tanácsa a január 30-án megtartott ülésén elfogadta. A szabályzat szeptember 1-től hatályos. Kapják: Irattár Dr.Kalapos István Nagy Miklós Jávorné Erdei Renáta Nádasdy Tímea HÖK-elnök Dr. Lukácskó Zsolt a Kari Tanács elnöke

11 1. sz. melléklet DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLAI KAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI TANÁCS 4400 NYÍREGYHÁZA, SÓSTÓI U (42) (42) TDK témalap Név:. Alapszak:... Szakirány:... Évfolyam: A TDK témajavaslatok alapján a tudományos munka témája: A TDK szabályzatát megismertem, a rám vonatkozó szabályokat megtartom. Dátum:.... hallgató aláírása alapszakfelelős témavezető Tudományos diákköri munkáját a hallgató megkezdte. TDK-koordinátor

12 2. sz. melléklet DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLAI KAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI TANÁCS 4400 NYÍREGYHÁZA, SÓSTÓI U (42) (42) Tudományos Diákköri Konferencia március.. Értékelő lap A hallgató neve/szak: Az előadás címe: Pályamunka opponensi értékelése: 1. Az előadás időtartama: 10 perc, vagy ez alatt /2 pont/ perc között /1 pont/ 11 perc fölött /0 pont/ 2. Mennyire kifejező az előadás címe? Az előadás a címről szól /2 pont/ Lehetett volna kifejezőbb is /1 pont/ Az előadás nem a címről szól /0 pont/ 3. Az előadás tartalmi mondanivalója: Kiváló /6 pont/ Jó /4 pont/ Közepes /2 pont/ Gyenge /0 pont/ 4. Tartalmaz-e újszerű elemeket? Sokat /2 pont/ Keveset /1 pont/ Nem /0 pont/ 5. Szakmai szempontból van-e klinikai jelentősége, és/vagy gyakorlati hasznossága az előadásnak?

13 Jelentős mértékben /6 pont/ Átlagosan /3 pont/ Nincs /0 pont/ 6. A hallgató előadókészsége, stílusa: Kiváló /6 pont/ Jó /4 pont/ Közepes /2 pont/ Gyenge /0 pont/ 7. Az előadó válaszadó készsége: Jó /4 pont/ Közepes /2 pont/ Gyenge /0 pont/ Összes szerzett pontszám: A következő kérdések nem kerülnek pontozásra: 1. Javasolja-e a pályamunkáról tartott előadást Országos Tudományos Diákköri Konferencián (200.-ben), vagy más szakmai, tudományos konferencián való bemutatásra? Igen Nem 2. Javasolja-e a pályamunkáról tartott előadás szakdolgozatvédésként történő elfogadását? (Csak opponált pályamunka esetén) Igen Nem Dr.Lukácskó Zsolt a Kari Tanács elnöke

14