Magyar Gyógyszerészi Kamara. 25 éves. Budapesti Szervezet

Átírás

1 Magyar Gyógyszerészi Kamara 25 éves Budapesti Szervezet Kamarai előzmény Magyarországon az 1800-as évek elejére vezethető vissza a hagyományos polgári szabadfoglalkozások kialakulása. Ekkor az egyes szakmákban a képzett szakemberek iránti növekvő igények miatt hivatalosan is elismerték a nem nemesi származásúak tanulási és hivatalviselési jogát. Ilyen volt elsősorban az ügyvédi és az orvosi foglalkozás, de idetartozik a gyógyszerészi, mérnöki foglalkozás is. Kamara történeti szempontból az ügyvédi kamara kialakulása és felállítása tekinthető a legelsőnek és egyedi módon folytonosnak. Az ügyvédi rendtartásról szóló évi XXXIV. törvénycikk rendelkezett a kamarák felállításáról és a kötelező kamarai tagságról. Az 1800-as évek végén más szakmák szabályozása is megtörtént, de ezeket nem a szakmai önigazgatás, hanem az államapparátus a közigazgatás keretei között szabályozta. A következő fordulópont az évi XVII-es törvénycikk a mérnöki rendtartásról, ami a Magyar Mérnöki Kamarák felállításáról intézkedett ra tehető az a törvénycikk, ami az orvosi rendtartásról rendelkezik. (1) Gyógyszerész előzmény Gyógyszerészek első szakmai testületéről, a pest-budai gyógyszerész-grémium létezéséről, 1809-ből van a legkorábbi adat. Ennek keretében történtek kísérletek az országos érdekképviseleti szervezet létrehozására, amely csak 1872-ben valósult meg az Országos Gyógyszerész Egylet megalakulásával. A kamara gondolata 1875-ben került szóba, az első törvénytervezetet Jármay Gusztáv egyleti elnök készítette 1876-ban. A következő hetven évben 14 törvénytervezet készült. Az utolsó 1943-ban a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület felterjesztésében került a népjóléti miniszter útján a parlament elé, de a háborús események miatt, már nem kerülhetett sor parlamenti tárgyalásra. (2) Visszaesés utáni szabályozás A szakmai érdekvédelmi szervezetek a háború után gyakorlatilag elhaltak. A politikai környezet nem ösztönözte sem működésüket, sem létesítésüket és mindezek jogi háttere is hiányzott. Csak a Magyar Ügyvédi Kamara tagsága az, aki tevékenységét kamarai keretek között folytathatta, ennek irányítás viszont szorosan kötődött az államszervezethez. Az önkormányzati szakmai érdekvédelem négy évtizedes háttérbe szorítása csak a jogintézmények ben történt változásai után biztosította a személyegyesülések alapításának, működésének jogi hátterét. (1) Az egyesülésről szóló törvény alapján július 15-én megalapítottuk a Magyar Gyógyszerészi Kamarát, így a már több, mint száz éve állandóan napirenden lévő gyógyszerész kamara felállítása megtörtént. Napjaink történetében pedig az a furcsa eset állt elő, hogy a gyógyszerészek és a gyógyszertárak nem önállóak, mégis kamarát hoztak létre július 15-én. Új szabadságunk reményének kihívására volt ez a gyógyszerészek gyors válasza, a kamarától várva a jogtipró államosítás következményeinek felszámolását és az önállósulást.. (2) Fellendülés a kilencvenes évek A rendszerváltozást ( ) követően kedvező szabályozási környezetben indulhatott el újra e terület fejlődése, sorra alakultak az új szervezetek és alapítványok. A szakmai kamarák elődszervezetei amelyek általában egyesületi formában, de kamara elnevezéssel működtek jogutódlásra törekedtek. Megjelent a köztestület fogalma és törvényi szabályozása, amikor az évi XCII. törvény három új szervezettípust épített be a Ptk.-ba. A közalapítvány, a köztestület és a közhasznú társaság alapításának és működésének jogi alapjait lerakva, tiszta 1

2 helyzetet teremtett a tekintetben, hogy a kiemelt fontosságú közfeladatnak ítélt tevékenységet folytató szervezetek jogilag is elkülönült formában jelenjenek meg, a civil kezdeményezésű szervezetekhez képest. Ettől az időponttól a szabályozásban is megfigyelhető az a határvonal, amely, ezen szervezeteket pozitívan diszkriminálja a civil szféra más, spontán szerveződő és közfeladat ellátására nem vállalkozó résztvevőihez képest. (1) Kamara történeti szempontjából a kilencvenes évek tehát sikertörténetnek mondható. Sorra alakultak meg a törvényes kamarák: évi XLI. tv. A közjegyzőkről, évi XXVIII. tv. A Magyar Orvosi Kamaráról évi LI. tv. A Magyar Gyógyszerészi Kamaráról évi LIII. tv. A bírósági végrehajtásról Budapesti Szervezet - egyesületi A Magyar Gyógyszerészi Kamara megalakulása után megkezdődött a szervezet országossá bővítése, mind a tagság, mind a helyi szerveződések tekintetében. A Cégbíróság szeptember 29-én, mint szakmai egyesületet bejegyezte a Kamarát, ennek alapján működése törvényessé vált. Az Alapszabály szerint az egymást jól ismerő kamarai tagok önkéntes elhatározással Csoportot, valamint az azonos érdekeltségű Csoportok tagozatokat hozhatnak létre. (3) A Kamara hivatalos lapja - a Gyógyszerészi Hírlap - első száma januárjában jelent meg. A lap Szervezeti kérdések rovatából ismerhetjük meg, hogy a Kamara első félévében, hogyan alakult a tagság szerveződése: január 15-ig (lapzárta) 618 kamarai tag 34 Csoportot alakított. Az Elnökség titkárságára történt bejelentés alapján a budapesti gyógyszerészek által alapított Kamarai Csoportok: (3) Bp. XI. ker." csoport: Poszpis Katalin BUDAPEST Albertfalva u. BP. XVII. ker." csoport: Lantos Ferencné 1173 BUDAPEST Egészségház u. 38. BUDAPEST VIII. KER." csoport: Vajda Tiborné BUDAPEST Baross u. 810-es gyógyszertár KGY/1" csoport: Schaffer Mihály 1145 BUDAPEST 10. Pf. 27. KGY/2" csoport: Péter Imre 1145 BUDAPEST 10. Pf. 27. KGY/3" csoport: Gergely András 1145 BUDAPEST 10. Pf. 27. EGIS/1" csoport: Jakovácz Vilmos 1106 BUDAPEST Keresztúri út 30/38 A Magyar Gyógyszerészi Kamara első Tagozata: - hálózati gyógyszerészek Január 13.-án Budapesten a SOTE Nagyvárad téri elméleti tömbjében megalakult a Kamara Budapesti Tagozata, melynek elnökévé dr. Hetényi Lászlót, titkárává Horváth Péter gyógyszertárvezetőt, alelnökévé Szathmáry István mb. gyógyszerészeti osztályvezetőt és Szabó Istvánné gyógyszertárvezetőt választották. (Gyógyszerészi Hírlap január) Az Alakuló Ülésen 186 gyógyszertári hálózatban dolgozó kolléga volt jelen. A kollegákat Benyhe Kálmán a Kamara elnökségi tagja köszöntötte. Emlékeztetett arra, hogy: "...az Egyetemről abban reménykedve indultunk el, hogy a hivatás, amit választottunk, sikereket és jó megélhetést biztosít számunkra. Reményeink nem váltak valóra, - telnek az évek és alig haladunk előre, - de most ismét itt vagyunk és újra nekifogunk dolgozni egy megbecsültebb gyógyszerészetért, egy jobb jövőért. Nem lehet, hogy megint csalatkozzunk, ha céljainkért együtt haladva összefogunk." (Gyógyszerészi Hírlap február) - kórházi gyógyszerészek június 13-án órakor a Korányi S. és F. Kórház Tanácstermében összegyűlt gyógyszerészek azon szándékukat fejezték ki, hogy csatlakozni kívánnak a Budapesti Kórházi Gyógyszerészi Tagozathoz és ezt a tagozatot országos szintűvé kívánják szélesíteni. Vezetőségválasztás eredménye az alábbi: a tagozat elnöke Potocsny Mária a Korányi Kórház főgyógyszerésze, titkára dr. Kecskés Lászlóné az Országos Korányi TBC intézet 2

3 főgyógyszerésze, gazdasági felelőse Hanzély Lászlóné az Országos Idegsebészet főgyógyszerésze lett. (Gyógyszerészi Hírlap július) A Magyar Gyógyszerészi Kamara decemberi Küldöttgyűlése a szervezeti működés erősítése érdekében elfogadta az Alapszabály módosításait és ezt követően már területi szervezetek megalakítására is lehetőség nyílt: MGYK Alapszabály, 69. Az egy megyében illetve fővárosban működő helyi csoportok területi szervezetet hozhatnak létre, amelynek működése a megye, illetve főváros területére terjed ki. A budapesti kamarai Csoportok és a (budapesti Hálózati) Tagozat május 21-én alakította meg az MGYK Budapesti Szervezetét. (Forrás: Benyhe Kálmán személyes feljegyzése) A Szervezet elnöke Benyhe Kálmán. Budapesti Szervezet - köztestületi A budapesti gyógyszerészek 25 éve egyesületi jogi környezetben megalapított és azt követően a nagy várakozásokkal (sokszor álmokkal) átszőtt négy évben megőrizték szervezetüket (...ha céljainkért együtt haladva összefogunk! - ugye mire vagyunk képesek?) Jelentősen közreműködtek a törvényes, köztestületi érdekvédelem létrejöttében. Nem célom a 25 év értékelése, de ebben a visszaemlékezésben összegezem a Budapesti Szervezet Elnökségei valamint Számvizsgáló/Felügyelő- és Etikai Bizottságainak időrendi történetét: A Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló évi LI. tv. már a törvényes érdekvédelem lehetőségét teremtette meg és a Kamara szervezetei köztestületként folytathatták tevékenységüket. Budapesten az 1992 óta elnök dr. Benyhe Kálmán május 21-től a köztestületi Budapesti Szervezet elnöke (választási jegyzőkönyv) szeptember 24-ére hívta össze a budapesti Küldöttválasztó Közgyűlést, amely a küldöttek megválasztása után Vezetőségválasztó Küldöttgyűlésként folytatta tanácskozását A Budapesti Szervezet Elnökségének megválasztott tisztségviselői: elnök Hávelné Szatmári Katalin alelnök Pap Endre /1997-től dr. Starcz Judit titkár dr. Kubinyi András /1996-tól Fantoly Péter Számvizsgáló Bizottság elnök: Etikai Bizottság elnök: dr. Torma Árpádné Galambos Lóránd 1996-ban lemondás miatt Fantoly Péter személyében új titkárt, majd 1997-ben ugyancsak lemondás miatt dr. Starcz Judit személyében új alelnököt választott a Küldöttgyűlés Az szeptember 12-i Választó Küldöttgyűlés: A Budapesti Szervezet Elnökségének megválasztott tisztségviselői: elnök Hávelné Szatmári Katalin/ dr. Kubinyi András alelnök dr. Starcz Judit titkár Szarvadyné dr. Szentiványi Zsuzsanna Számvizsgáló Bizottság elnök: Vajda Róbertné Etikai Bizottság elnök: dr. Torma Árpádné Hávelné Szatmári Katalin dec.11-én lemondott, mert a Kamara országos elnökévé választották. A Budapesti Szervezet Elnökválasztó Küldöttgyűlése január 15-én dr. Kubinyi Andrást választotta elnöknek. Az Alapszabály lehetőségével élve, ebben a választási ciklusban őszén két új alelnök került megválasztásra: 3

4 alelnök alelnök Takácsné Fehér Klára Bereczky Ákos március 4. az Elnökválasztó Küldöttgyűlésen dr. Kubinyi András elnök egészségi állapotára való tekintettel történ lemondása miatt megválasztásra került: elnök dr. Starcz Judit október 17. Tisztújító Köz-/ Küldöttgyűlés választásai eredménye: elnök Takácsné Fehér Klára alelnök Bereczky Ákos dr. Hetényi László dr. Starcz Judit titkár Szarvadyné dr. Szentiványi Zsuzsanna Felügyelő Bizottság elnök: dr. Dervaderics Csaba Etikai Bizottság elnök: dr. Torma Árpádné szeptember 11. Tisztújító Köz-/Küldöttgyűlés választási eredménye: elnök dr. Hetényi László alelnök Takácsné Fehér Klára Horváth Péter Kamarás Judit Felügyelő Bizottság elnök: dr. Dervaderics Csaba Etikai Bizottság elnök: Vimláti Gábor Hivatalvezető: Szarvadyné dr. Szentiványi Zsuzsanna április 1-től az önálló Gyógyszerész Kamarai törvény helyett életbe lépő összevont Egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény alapjaiban átrendezte a hivatásrendi kamarákat. A tagság létszáma általában jelentősen csökkent, de Budapesten nem csökkent 1600 fő alá, viszont az új törvény ennél sokkal nagyobb erkölcsi kárt okozott. Az új kamarai törvény szabályozása szerint március 28-án Rendkívüli Küldöttgyűlésen átmeneti megbízásként a választások előkészítésére az új választásokig - Meghatalmazott ügyvivők választására került sor: Szarvadyné dr. Szentiványi Zsuzsanna dr. Hetényi László A május 31-ére összehívott Taggyűlés a küldöttek megválasztása után Tisztújító Küldöttgyűlésként folytatva munkáját, megválasztotta az új tisztségviselőket: elnök: dr. Hetényi László alelnök: Dinya Mariann Kamarás Judit Sárkány Ferenc Felügyelő Bizottság elnök: Bereczky Ákos Etikai Bizottság elnök: Sári Gézáné dr. Erődi Judit Hivatalvezető: Szarvadyné dr. Szentiványi Zsuzsanna A július 14-ére összehívott Küldöttválasztó Közgyűlés a küldöttek megválasztása után törvényességi óvás, valamint a tagság létszámának felülvizsgálati eljárása miatt - csak december 5-i Küldöttgyűlésen megválasztotta az új Elnökséget: elnök: dr. Hetényi László 4

5 alelnök: dr. Béres István dec. 4-től dr. Kamarás Judit dr. Horváth Péter dr. Mezey Tünde Mária elnökség: Dedinszky Csabáné dr.; dr. Horváth Péter; dr. Kinics László; dr. Laszlovszky István; Partosné dr. Bárány Zsuzsanna; dr. Szerdahelyi Eszter (dr. Hümpfner Rózsa); dr. Vági András; dr. Zsíros Ágnes; Hivatalvezető: Szarvadyné dr. Szentiványi Zsuzsanna Felügyelő Bizottság elnök: Etikai Bizottság elnök: dr. Potocsny Mária dr. Nagy Gábor Budapesti Gyógyszerészekért Alapítvány: Alapítva: július 18. dr. Kubinyi András elnöksége alatt Cél: gyógyszerészek szociális segélye és gyógyszertári ügyeleti támogatása Kuratórium elnöke: Takácsné Fehér Klára Kuratórium tagjai: dr. Bojszkóné Papp Ildikó, dr. Nemeréné dr. Kovács Zsuzsa, Pap Endre, Sevcsik Lászlóné március 4-től dr. Nemeréné dr. Kovács Zsuzsa elnök, Kuratóriumi tagok (2015): dr. Dinya Mariann, dr. Fehér Klára, dr. Bereczky Ákos, dr. Szendrey Gáborné Főváros Nyugdíjas Gyógyszerészekért Alapítvány Alapítva: március 07. Takácsné Fehér Klára elnöksége alatt Cél: a nyugdíjas gyógyszerészek szakmai életben való közreműködésük elősegítése és támogatása Kuratórium elnök: Vajda Róbertné dr., Kuratórium tagja: dr. Szatmáry István, dr. Perge Kálmánné, Bóta Józsefné (Lakatos Barnabásné dr.), dr. Földváry Árpád, Budapesti Patikus Utószó Nyomtatásban évelején jelent meg az első szám, majd negyedévente. Cél: a kamarai tagok tájékoztatása kamarai-szakmapolitikai munkáról, aktualitásokról december óta, honlap formájában a címen napi frissítésekkel széles körű tájékozódási lehetőség A múltnak tudása fényt vet a jelenre és sejteti velünk a jövőt! (Markusovszky Lajos) A pest-budai gyógyszerész-grémium óta megtett kétszáz év története kötelez minket arra, hogy őrizzük hagyományainkat! Mert ne feledjük tisztelt kollégák: Ésszel, hittel, akarattal és tisztességesen tudjuk céljainkat elérni! Budapest, január 13. dr. Hetényi László elnök Budapest 5

6 Források: 1.) Dr. Gáts Andrea ügyvédszabályozási szakjogász szövetségi főtitkár A szakmai kamarák szabályozásának történeti áttekintése (Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége honlap) 2.) dr. Grabarits István: A Magyar Gyógyszerészi Kamara törvénytervezetei I.r. Gyógyszerészi Hírlap január 3.) Gyógyszerész Hírlap februári szám 6