Lepsényi Kinga. Az Európai Duna Régió Stratégia alkalmazása Baja turizmusfejlesztésében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Lepsényi Kinga. Az Európai Duna Régió Stratégia alkalmazása Baja turizmusfejlesztésében"

Átírás

1 Lepsényi Kinga Az Európai Duna Régió Stratégia alkalmazása Baja turizmusfejlesztésében Konzulens: Dr. Huszti Zsolt főiskolai docens 1. Bevezetés A Duna Európa egyik meghatározó eleme, nagy szerepet játszott mind a kultúra, mind a gazdaság, mind pedig a természeti kép kialakulásában. A Duna-térség km2-t és csaknem 100 millió lakost ölel magába. E makrorégió sajátossága a gazdasági egyenlőtlenség, a kulturális és vallási sokféleség, a biodiverzitás. Meghatározó szerepe ellenére nincsenek maximálisan kihasználva a Dunai makrorégió adottságai első félévében Magyarország fogja betölteni az EU soros elnökségi tisztjét, mely során az egyik fő feladat az Európai Duna Régió Stratégia (EDRS) elfogadása. Dolgozatomban egyrészt vizsgálom az EDRS elődjét, a Balti-tengeri Stratégiát turisztikai szempontból, melynek gondolata 2004-ben fogalmazódott meg Lengyelország, Litvánia, Észtország és Lettország uniós csatlakozásával. A stratégia 2010 júniusa óta konkrét projektekkel segíti a Balti térség fejlődését. Ez az Európai Unió első, példaértékű makroregionális stratégiája. Másrészt vizsgálom az EDRS-t Magyarország hozzájárulása alapján, valamint összefoglalom a turizmussal kapcsolatos projekteket, melyek többsége már meglévő, működő programokon alapul. Végül, de nem utolsó sorban foglalkozok Baja turizmusával, mely az adottságokhoz képest csak csekély mértékben van jelen. A város és környéke bővelkedik mind természeti Duna, Gemenc, termálvíz stb., mind kulturális néprajzi örökségek, vallási örökségek stb. értékekben, melyek nincsenek megfelelő módon kihasználva. Mivel a családom már több generáció óta él ebben a Dél-Alföldön fekvő, Duna menti városban, így feladatomnak tartom, hogy foglalkozzak a város helyzetével és a lehetőségeimhez mérten segítsem a fejlődését. Így fejlesztési javaslatokat adok a turizmus fellendítése, valamint a térségben megfigyelhető szezonalitás csökkentése érdekében úgy, hogy ezek mind igazodjanak az EDRS projektjeihez. Dolgozatom célja, hogy a Balti-tengeri stratégia és az EDRS segítségével Baján és környékén egy vonzó, ismert turisztikai Duna-márka jöjjön létre, mely kidolgozását a megfelelő szakmai megfontolások, a valós keresleti igények, a lakosság támogatása, a kortárs szellemiség, a fenntarthatóság és végül, de nem utolsó sorban a minőség vezérlik.

2 2. A Balti-tengeri Stratégia 2004-ben a lengyel, észt, lett és litván Európai Uniós csatlakozás során egyértelművé vált, hogy a Balti-tengert érintő komoly problémákra sürgősen valamilyen megoldást kell találni. Így 2006 végén az Európai Parlament egy jelentést tett közzé, miszerint az Európai Bizottság hozzon létre egy makroregionális uniós stratégiát a balti-tengeri régióra vonatkozóan legkésőbb 2009 júniusáig. A Balti-tengeri Stratégiát a Bizottság június 10-én fogadta el, aminek legfőbb célja egy hatékonyabb együttműködés a balti államok között. A stratégia négy fő pillérén belül 15 prioritási területet fogalmaztak meg, melyek mindegyikéért legalább egy tagállam felelős. A Balti-tengert határoló kilenc ország közül nyolc Svédország, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Németország és Dánia - már az Európai Unió tagja, a kilencedik pedig Oroszország. 1. ábra: Balti-tengeri régió programterület (Forrás:Panorama Inforegio) Ezeknek mind megvannak a saját problémái és prioritásai, ugyanakkor ezek közül számos olyan probléma felmerül, ami mindegyiket nagy mértékben érinti. Ilyen például, hogy mivel a Balti-tenger egy kereskedelmi főútvonal, a sok szennyezés miatt a víz minősége és biológiai sokszínűsége folyamatosan romlik. Továbbá, hogy a háztartások és az ipar olyan nagy mennyiségű nitrátot és foszfátot bocsát a tengerbe, hogy ez túlzott eutrofizációt idéz elő, amely a vizet oxigénhiányossá teszi. Ez sajnos nagyon súlyosan károsítja a víz minőségét, mivel a vizet ezáltal egy zöld, bűzölgő nyálkává alakítja, amit a tenger leghamarabb 30 év alatt tud kiheverni. További megoldandó problémát jelent a Balti-térség hiányos közlekedési hálózata, a kereskedelmi akadályok és az energiaellátás problémái. A Balti-tengeri Stratégia egy közleményből és egy cselekvési tervből áll, melyet kiegészít 80 zászlóshajó projekt. A stratégia négy fő pillér köré szerveződik: a régiót környezetileg fenntarthatóvá, gazdaságilag virágzóvá, 1

3 könnyen megközelíthetővé és vonzóvá, valamint biztonságossá kell tenni. Ezt a stratégiát az Európai Unió mintaértékűvé kívánja tenni, mivel ez az első EU-s makrorégiós stratégia, amely ennyire átfogó. Ezáltal az EU példaként hasznosíthatná a helyes gyakorlatokat más regionális együttműködésekkel kapcsolatban is, mint például a Duna Stratégia. A Bizottság intenzív konzultációs folyamatai révén számos kérdés letisztázódott a stratégiával kapcsolatosan. Az első megállapítás, hogy nem kellenek új intézmények, amelyek még több adminisztrációs terhet jelentenének. Továbbá, hogy a stratégiának nem elméletinek, hanem a gyakorlatban is alkalmazhatónak kell lennie. Végül, koordinálva a cselekvési tervet, a Bizottság belépne, mint független ellenőrző szerv. Mivel a Stratégia többnyire már létező koncepciókon alapul, így a finanszírozáshoz a már meglévő forrásokat vennék igénybe, ezek elsősorban a strukturális alapok melyek 2007 és 2013 között 55 milliárd Eurót jelentenek, a balti államok saját forrásai és magánforrások, illetve a pénzintézetek forrásai. A stratégia projektjeit úgy határozták meg, hogy a tagállamok egyéni céljait figyelembe vegyék. Így a lehető legtöbb szempont szerint készültek el az intézkedések sorozatai. Továbbá, mivel az egyes országok prioritásai nem azonosak, így a különböző területek koordinálásáért a leginkább érintett államok közül legalább egy a felelős. Ezzel azt kívánják elérni, hogy a megközelítés ne szelektív, hanem strukturált legyen. A projektek megvalósítását határidőhöz kötötték, ezzel is biztosítva a folyamatos cselekvést. A turizmus témájával a III. Pillérben foglalkoznak, melynek lényege, hogy a baltitengeri térség könnyen megközelíthető és vonzó legyen. Ezen belül három prioritási terület került meghatározásra: Az energiapiacok hozzáférhetőségének, hatékonyságának és biztonságának javítása, melyet Lettország és Dánia koordinál, ezen belül három intézkedést hoztak; A belső és külső közlekedési kapcsolatok javítása Litvánia és Svédország vezetésével; A balti-tengeri régió vonzerejének fenntartása és megerősítése elsősorban az oktatás, az idegenforgalom és az egészségügy segítségével, melyet három fő részre osztva az idegenforgalommal Németország ezen belül is Mecklenburg- Vorpommern, az egészségüggyel az Északi Dimenzió Közegészségügyi Partnersége, az oktatással Németország foglalkozik. Az idegenforgalom, bár nem ez a legfőbb problémája a balti-tengeri térségnek, jelentős mértékben hozzájárul a régió fejlődéséhez. Az életminőség igen szorosan kapcsolódik az iskolázottsághoz, mivel ezáltal jobban megvédhetőek a kulturális örökségek, a festői vidéki, parti és városi tájképek, valamint a nyitott társadalmak. A turisztikai és kulturális vállalkozások is egy hatékonyabb regionális fejlődést idéznek elő. Egy régió értéke elsősorban a humán erőforráson alapul, így az egészséges lakosság a gazdasági fejlődés elengedhetetlen feltétele. Ezért a kultúrába, oktatásba, egészségügybe és az ezekhez kapcsolódó iparágakba való stratégiai befektetések egy dinamikus és kreatív társadalomhoz vezetnek. A prioritási terület tehát az életminőség fenntartása és javítása a balti-tengeri régióban, annak érdekében, hogy a már erőteljes társadalom energiát akarjon befektetni a saját régiójának fejlesztésébe. Másként a lényeg, hogy turistákat, befektetőket, kutatókat, vállalkozókat stb. vonzzanak a balti-tengeri régióba, ezzel is új humán- és pénzügyi tőkét hozva a területre. A legnagyobb problémát a régióban a demográfiai 2

4 különbségek, bizonyos területeken a szolgáltatások hiánya, a fiatal képzett emberek kiáramlása a területről, illetve az egészségügyben tapasztalható óriási regionális különbségek jelentik. A problémákat csak úgy, mint a lehetőségeket a balti-tengeri régióban együtt kellene kezelni, mert a különböző területek szorosan összefüggnek egymással. Ha az egészségügyben tapasztalt különbségek redukálhatók, akkor egyrészt kapunk egy egészségesebb, boldogabb, elégedettebb társadalmat, másrészt racionalizálni lehet az egészségügyi rendszer kiadásait. A kiegyensúlyozott társadalom által a turizmus szektor sokat profitálhat a fejlődésből, továbbá a racionalizált egészségügyben megtakarított forrásokat fel lehet használni a turizmusban. A Balti-tengeri Stratégia döntéshozói felismerték azt a tényt, hogy a turizmus döntő tényezőként van jelen a balti tengeri régió vonzerejének fenntartásában és újra megerősödésében. Így két együttműködési intézkedést határoztak meg. I. Együttműködési intézkedés: Kiemelni és optimalizálni a fenntartható turizmus lehetőségét a balti-tengeri régióban egy környezetbarát turizmus stratégia létrehozásával a balti-tengeri régió szintjén, beleértve Oroszországot is. Ennek a stratégiának tartalmaznia kell a követelmények, a különböző régiókban jelentkező hasonló projektek fejlesztése, a régió közös marketingje és a projektekben való együttműködés összehangolását. II. Együttműködési intézkedés: Összegyűjteni a turisztikai szektor és a turisztikai oktatás szerveit és hálózatot létrehozni ezekből. Az intézkedés alapjául az I. Balti-tengeri Turizmus Fórum szolgál, melyet október 2-án rendeztek Rostockban. A rendezvényen 40 képviselő volt jelen a balti térség országaiból és régióiból azzal a céllal, hogy a többi érintettel lehetőséget kapjanak a közös cselekvésre. Az együttműködés folytatásaként szeptember én megrendezték a II. Balti-tengeri Turizmus Fórumot a Litván fővárosban, Vilniusban. A Fórum eredményeként megszületett a Vilnius Nyilatkozat, melynek fő célja egy egységes Balti-tenger márka kialakítása. A hálózat hosszú távú célja pedig az, hogy a balti-tengeri régió mintegy ellenpólusaként szerepeljen a mediterrán térségnek. Habár a balti térségi turizmus gyorsabban fejlődött, mint a mediterránumi, itt még mindig négyszer annyi a vendégéjszakák száma évente (530 millió vendégéjszaka/év). A vilniusi konferencia eredményeként létrejött nyilatkozatban továbbá a felek megegyeztek, hogy további együttműködést szorgalmaznak a következő hat jövőbeli területen: közös piackutatási koncepció, az új nemzetközi piacok fejlesztése, az infrastruktúra fejlesztése, a balti-tengeri régiós termékek és szolgáltatások fejlesztése, közös reklámozási és értékesítési tevékenység, közös internetes platform. További lényeges eredménye a fórumnak, hogy döntés született az évente, különböző helyszínen megrendezendő Balti-tengeri Turizmus Fórumról. A következő konferenciát november 4-5-én tartják a nyugat Oroszországban fekvő Kaliningradban. A III. Fórum célja továbbra is a hatékony együttműködés és egy erős Balti-tenger márka kialakítása Zászlóshajó Projektek Mivel szükség van konkrét, gyakorlati projektekre is, megjelentek az úgynevezett zászlóshajó projektek, melyekre példaként tekintenek a további konkrét programokhoz. A turizmus témakörében három ilyen zászlóshajó projekt született és egy, ami közvetetten 3

5 érinti a témát. Ugyan úgy, mint a prioritási területeket, ezeket is egy-egy tagország koordinálja I. Zászlóshajó Projekt A turisták vonzása a vidéki területekre, különösen a partmenti szakaszokra közös fenntartható vidéki és partmenti turisztikai csomagok reklámozásával (pl. hegymászás, téli sportok, természetre alapozott turizmus), valamint vidéki és partmenti turisztikai beruházások tervezésében való együttműködéssel. A legnagyobb hangsúlyt a tudás, a tapasztalatok, a szakértelem és a jó gyakorlatok cseréjére fektették, azzal kapcsolatosan, hogy fenntarthatóan fejlesszék a vidéki és tengerparti területeket, illetve, hogy biztosítsák ezek megfelelő elérhetőségét. Ennek érdekében először is kiépítik a partnerek hálózatát, ahol mind a privát, mind az állami szektorban tevékenykedő kutatók, vállalkozások és üzemeltetők jelen vannak az egész balti térségből. A hálózat ki fog dolgozni egy útmutatót a jövőbeli fejlesztések megkönnyítése érdekében. A fejlesztések azon alapulnak, hogy fel kell ismerni az egyes régiók erősségeit és tematikussá kell tenni ezeket, valamint, hogy partnerség jöjjön létre a turizmus egyes szereplői között. A projekt a következő részekből áll: Partnerségi hálózat kiépítése A vállalkozások hálózatának feltérképezése Egy nemzetközi Mentor Program előkészítése, mely segítségül szolgálna a többi vállalkozás számára a fenntartható turizmus tervezésében, a beruházásban és a menedzsmentben A személyszállító hajók kikötőinek fejlesztése regionális szolgáltató központokká A termékek és szolgáltatások fejlesztési irányainak meghatározása a fogyasztói igények alapján. A projektért felelős Dél-nyugat Finnország Regionális Tanácsa, a Turku Touringgal együttműködve II. Zászlóshajó Projekt A kulturális örökség és az egyedülálló tájképek promóciója a célterületek érdekeltségeinek feltérképezése által a kulturális örökség elemeinek megőrzése és rehabilitálása érdekében. A projekthez nagyban hozzájárul az Agora 2.0 projekt, melynek célpontjában az örökségturizmus áll. Ez a projekt, mely a Balti-tengeri Régiós Program felhívására készült el, hozzájárul az örökségek fenntartható felhasználásának megteremtéséhez, ezzel is előnyökhöz juttatva a turisztikai fejlesztéseket, a regionális üzleti fejlesztéseket valamint az örökség megőrzésére tett kísérleteket. A projekt által együttműködés jön létre a hatóságok, a turisztikai szakemberek, a vállalkozások, a tudományos intézetek és a zöld illetve kulturális szervezetek között. Ehhez nagyban hozzájárul például a BASTIS Balti-tengeri Örökségturizmus Információs Szerviz (Baltic Sea Heritage Tourism Information Service), ami tartalmazza a már létező illetve a létrejövő piaci adatokat, ezzel is megvédve a turisztikai kis-és középvállalkozásokat, mert így releváns piaci információkhoz juthatnak. Továbbá a partnerek a további együttműködés céljából létrehoznak egy internet alapú adatbázist a természeti és kulturális örökségekről, beleértve a Balti-tengeri régió 6 csodáját is. Ezáltal kívánnak létrehozni egy egységes régiót, amely megteremti a balti-tengeri identitástudatot. A projekt felelőse Marshal Office, Wojwodship Pomorskie. 4

6 III. Zászlóshajó Projekt Stratégiák kialakítása a fenntartható turizmusért már létező információforrások alapján, mint például a YEPAT adatbázis vagy a Nordic Culture Point. Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a természeti, kulturális és történelmi örökségek megközelíthetősége javuljon. A fókuszban továbbra is a fenntartható turizmus fejlesztése és támogatása áll, különös tekintettel a vidéki területekre, valamint a természeti és kulturális örökségek megközelíthetőségének és hasznosításának javítására. A másik fő célja a projektnek, hogy növelje a Balti-tengeri Régió identitástudatot. A projekt megvalósítása érdekében létre kell hozni: munkacsoportokat a természeti és kulturális örökségek fenntartható használata érdekében kreatív workshopokat az innovatív fenntartható turisztikai termékfejlesztésre empirikus tanulmányokat a látogatók örökségről alkotott képeiről. Számos már létező program összekapcsolódott a projekttel, úgy mint az EcoRegion, Parks&Benefits, AGORA 2.0 vagy a Baltic Green Belt. EcoRegion: ez a projekt összegyűjti a jó gyakorlatokat a fenntartható fejlődéssel kapcsolatosan és ezeket a nyilvánosság elé tárja egy ingyenesen elérhető adatbázis segítségével. Továbbá segítséget nyújt a már meglévő tudás, módszerek és tapasztalatok hasznosításában. Parks&Benefits: a projekt lényege, hogy bemutassa és megerősítse a fenntartható természet turizmust a Balti-tengeri Régióban, valamint hogy kommunikáció révén tudassa a védett parkokkal és környezetükkel a kölcsönös előnyöket a regionális fejlesztések és a fenntartható természeti fejlesztések között. A projekt létre kíván hozni egy hálózatot a hivatalosan is védetté nyilvánított parkokról ( EUROPARC besorolás), egy Balti-tengeri Régió specifikus természet turizmus identitást, valamint fejlett és innovatív természet turisztikai termékeket. Eddig a Balti-tengeri Régió országaiból nyolc vesz részt ebben a projektben. AGORA 2.0: megoldásokat keres és kínál az örökségek fenntartható felhasználásához Baltic Green Belt: a Nemzetközi Ökoturizmus Társaság meghatározása alapján az ökoturizmus a fenntartható turizmus egy módja, mely felelősségteljes utazást jelent a természeti területekre, amely megőrzi a környezetet és hozzájárul a helyi lakosság jólétének javulásához.ez az eszmény jelenik meg a Balti Zöld Övezeten belül, mely a délkeleti és keleti részeit érinti a Baltikumnak. Ez a terület a rendszerváltás előtt a Vasfüggöny mentén helyezkedett el, ami jól megőrizte a természeti és kulturális örökségeket, így a projekt célja többek között, hogy ezeken a területeken gazdaságilag és ökológiailag fenntartható vidéket hozzon létre. A projektért felelős a németországi Greifswald Egyetem IV. Zászlóshajó Projekt Környezetileg fenntartható kompok és tengerjáró hajók telepítésének elősegítése a Baltitengeren a tengeri szolgáltató vállalatok közelebb hozásával az utasokhoz. Ezidáig ennek a projektnek még nincs vezető partnere. 5

7 2.2. Kapcsolódó más projektek A turizmussal kapcsolatos prioritási területet számos más projekt is támogatja GoVeSa LINK Gotland-Ventspils-Saaremaa összekapcsolása egy fenntartható fejlődés érdekében. Gotland, Ventspils és Saaremaa szigete kiemelt turisztikai attrakciókban bővelkedik, mégis nehéz ezeknek a régióknak az elérése. A projekt ezért támogatja a megalapítását egy életképes közlekedési összeköttetésnek a három régió között és a már meglévő közlekedési feltételeket is javítani próbálja. Továbbá a projekt meg kívánja szólítani a szervezeteket és a vállalkozókat workshopok, képzések és tanulmányutak által SHIPWHER Hajóroncs örökség: digitalizálni és elérhetővé tenni a tengeri történelmi örökségeket. A hajóroncsok részét képezik a nemzetközi kulturális örökségeknek, így fontos ezeknek a megőrzése és védelme. A projekt ezt a víz alatti kulturális kincset nemzetközi szintre kívánja emelni, azáltal, hogy egy internet-alapú adatbázist hoz létre, ami segítségül szolgála a búvároknak vagy akár az egyszerű turistának, hogy képet kapjanak a hajóroncsokról A projekt továbbá szemináriumokat szervez, könyveket publikál és szervezett hajó túrákat kezdeményez annak érdekében, hogy a tengeri örökségek egy tágabb közönséghez is eljussanak CulturalTourism2011 A kulturális turizmus fejlesztése egy közös hálózattal a 2011-es Európa Kulturális Fővárosaiban ben két Balti-tengeri város is Európa Kulturális Fővárosa lesz: Turku és Tallinn, ami által egy egységes regionális imázs építhető fel. Turku és Tallinn egy nagyon erős egységet alkothatnak, ráadásul egy határon átívelő együttműködés a siker kulcsa lehet. A cél az, hogy a két város kooperációjával egy érdekes, első osztályú turisztikai desztináció jöjjön létre, továbbá, hogy a közös munka segítségével emelkedjen a külföldi turisták száma Turkuban és Tallinnban, valamint, hogy vonzó és érdekes termékkombinációval tudjon belépni a két régió az európai piacra InFAcTo Nemzetközi étel és aktív turizmus. A projekt arra sarkallja a kis-és középvállalkozásokat, hogy az autentikus ételeket vonják be a turisztikai tevékenységekbe és szolgáltatásokba, a nemzetközi turista szám növelése érdekében. Piaci elemzésekkel megalapozzák a későbbi termék-és szolgáltatásfejlesztéseket. A vállalkozók képzésekben és benchmarking utakon vehetnek részt. 6

8 DEVEPARK Fenntartható történeti parkok menedzsmentje és fejlesztése Finnországban és Észtországban. Habár mind Finnországban, mind Észtországban számos jelentős történeti park található, néhány közülük még nem indult el a fejlődés útján. A projekt támogatja a park turizmust és elősegíti az együttműködéseket a történeti parkok fejlesztése érdekében BSI Skandináv szigetek védjegyezése. A skandináv szigetvilágban a turizmus volumene nem igazán kielégítő, ennek fő oka, hogy a szigetvilág területeire való eljutás, illetve a szolgáltatások elérése nagyon nehéz. A projekt fejleszti a turisztikai szervezetek közti együttműködést, mely egyrészt jelenti a termékfejlesztést, másrészt közös nemzetközi marketingtevékenységet. Továbbá létrehoz egy közös szervezetet, mely termékfejlesztési szemináriumokat és workshopokat szervez és egy közös honlapot GEOISLANDS A geoturizmus elősegítése a Közép Balti szigeteken. A projekt szilárd alapot kíván létrehozni a természeti turizmusfejlesztés lehetőségeihez a Közép Balti szigeteken. Ennek érdekében promóciós anyagokat készítenek úgy mint könyveket, útikönyveket, oktatási filmeket, egy tanulmányt, mely a természeti turizmus marketinggel foglalkozik a Közép Balti szigeteken és egy ehhez kapcsolódó kiállítást BACES Balti szigetvilág és szigetközpontok. A Balti szigetvilág nem bővelkedik befektetésekkel, habár számos városa a régióknak közlekedési központ, mégis a gazdasági szerepük igen csekély, ráadásul nagyban függnek a szezonalitástól. A projekt támogatja a távoli szigetek közötti együttműködést a jobb elérhetőség szempontjából. Gazdaságilag életképessé kívánják tenni a területeket Info Centrumok létrehozásával. Továbbá a projekt kampányokat és kiállításokat szervez FIR Barátságos szigetútvonalak. Számos Finn Öbölben fekvő kisebb kikötő problémája, hogy híján van a magas minőségnek, a jól szervezett szolgáltatásoknak és a turisztikai tevékenységeknek. Így létre kell hozni egy szolgáltatási láncot, mely magába foglalja a térségek összes turisztikai szolgáltatásait, a turisták vonzása érdekében. A projekt segíti Finnország és Észtország partmenti és kisebb szigeti utazásokat, továbbá létrehozott egy piaci stratégiát közötti időszakra, speciális szolgáltatásokat, szuveníreket és túraútvonalakat. A projekt fő témája a történelem, az egyediség, a szigetek természeti környezete és a helyi kikötőkben nyújtott szolgáltatások. 7

9 3. A Duna Stratégia A Duna Európa második leghosszabb folyója, 10 országon folyik keresztül a németországi Fekete-erdőtől a Románia és Ukrajna határán fekvő Duna Deltáig. Továbbá a Duna makrorégiója további négy országot érint: Cseh Köztársaság, Szlovénia, Bosznia- Hercegovina és Montenegró. Az említett országok közül nyolc az Európai Unió tagja: Németország, Ausztria, Magyarország, Szlovákia, Cseh Köztársaság, Szlovénia, Románia és Bulgária; négy EU tagország várományos: Horvátország, Szerbia, Montenegró, illetve Bosznia- Hercegovina; valamint két harmadik ország: Ukrajna és Moldovai Köztársaság. 2. ábra: Az EDRS érintett területei (Forrás: A Duna-térség km2-t és csaknem 100 millió lakost ölel magába. E makrorégió sajátossága a gazdasági egyenlőtlenség, a kulturális és vallási sokféleség, a biodiverzitás. Mivel a Duna ilyen sok országot érint, így szükséges az integráló hatását erősíteni, ami segítene megoldani a makrorégió problémáit úgy, mint az energiabiztonság és élelmiszerellátás zavartalansága, a migrációval kapcsolatos gondok, a demográfiai változások kihívásai, gazdasági egyenlőtlenségek, a klímaváltozás vagy a globális válság. Ezt felismerve az Európai Tanács június 18-án megbízta a Bizottságot az Európai Unió Duna-régiós Stratégiájának (EDRS) kidolgozására, melynek elkészítési határideje december. A stratégia elfogadását 2011 első félévére tervezik, ami kiemelkedő eredménye lenne Magyarország EU soros elnökségének. Minthogy az EU-ban már elkészült egy makroregionális stratégia a Balti-tengeri Stratégia a Duna stratégia példaként tekinthet erre, átültetve a jó gyakorlatokat az elkészítéskor. A Balti-tengeri Stratégia példájára a Bizottság három fő pillér alapján készíti a stratégiát: I. Pillér: Környezetvédelem II. Pillér: Összeköttetés III. Pillér: Szocio- gazdasági integráció Ezekbe beletartozik többek között a víz-és erőforrás-gazdálkodás, a biológiai sokféleség fenntartása, a hidak, a vasúti-és vízi közlekedés, informatika fejlesztése, a fenntartható 8

10 energia biztosítása, a szocio- gazdasági integráció, munkaerőpiac, kulturális örökségek, demográfiai változások, bevándorlók integrációja. Mivel a Duna-térségi Stratégia elkészítése nincs befejezve, az elemzésnél egyelőre csupán az egyes országok hozzájárulásait tudjuk alapul venni. A dolgozatomat a továbbiakban Magyarország hozzájárulása alapján készítem. Magyarország Duna-térség jövőképe A Duna Térség Európa érték-alapú és biztonságos térsége. E jövőkép eléréséhez a Duna integráló szerepének erősítésének és fenntartható fejlesztésének megvalósítása a feltétel. Magyarország ez idáig a stratégia elkészítését három hozzájárulással támogatja, melyekben megfogalmaz négy átfogó horizontális szempontot, három stratégiai prioritást és az ezekhez kapcsolódó 11 együttműködési területet és a vonatkozó programokat, valamint öt célkitűzést. Horizontális szempontok: A Duna-térség területi kohéziójának erősítése A klímaváltozás társadalmi, gazdasági és környezeti következményeinek mérséklése Az EU egységes piacának elősegítése Kutatás-fejlesztés, innováció elősegítés Stratégiai prioritások: A dunai térség biztonságának erősítése, országon belül és határokon átívelően Fenntartható gazdaságfejlesztés A Dunai térségi identitás és együttműködés erősítése Együttműködési területek és vonatkozó programok: Varratmentes Európa ölelkező kapcsolatok, akadályok és szűk keresztmetszetek nélkül- A közlekedési szűk keresztmetszetek és kereskedelmi akadályok eltávolítása Élővizeink értékeinek megtartása a Duna vízgyűjtőn - védelem gazdálkodás védekezés Környezetbarát közlekedés a Duna régióban Fenntartható dunai hajózás és intermodalitás Biodiverzitás a Duna mentén A természeti örökség és ökológiai szolgáltatások védelme Duna menti zöld gazdaság A klímaváltozás hatásainak mérséklése a Duna vízgyűjtőn Danube Science Dunai Tudományos klaszter és kutatási tér Biztonságos Duna térség Duna menti intézményközi együttműködések A dunai identitás erősítése örökségvédelem, együttműködések Turizmus a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig 9

11 Magyarország készített egy célpiramist, melyben összefoglalja a Duna-térség jövőképét és stratégiai célrendszerét: 3. ábra: A magyar Duna-térség jövőképe és stratégiai célrendszere (Forrás: 10

12 3.1. Turizmus az EDRS-ben A II. Stratégiai prioritás részeleme a Turizmus fenntartható fejlesztése, melybe beletartozik a Vízparthoz kötődő turizmus környezeti és infrastrukturális feltételeinek megteremtése valamint A táji és kulturális adottságokra épülő közös turisztikai arculat építése és programcsomagok kidolgozása. Ezen a prioritáson belül a turizmus kérdésével egy komplett program foglalkozna: Turizmus a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig. A program célja, hogy a Duna régióját egy egységes turisztikai desztinációként pozícionálja a piacon közös turizmusfejlesztési stratégia kialakításával. Magyarország a turizmusfejlesztéshez öt alprogrammal és ezeken belül mintaprojektekkel és projektcsomagokkal kíván hozzájárulni Datourway Black to Black a Duna mente fenntartható turizmusfejlesztési stratégiája a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig. Ezt a programot a folyó egész területére kívánják létrehozni, melyben Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Horvátország, Bulgária, Románia, Ukrajna és Moldova érintett. A cél egy egységes, együttműködésen alapuló, határokon átívelő turizmusfejlesztési stratégia kidolgozása, mely segítségével a turizmus megtanul helyesen reagálni az emberi tevékenységekre, ezáltal is hozzájárulva a folyó menti területek kiegyensúlyozott növekedéséhez. Ehhez természetesen összhangot kell teremteni mind az országok, mind pedig az egyes települések, szervezetek, vállalkozások között. A program fontosnak tartja a nyilvánosság tájékoztatását, ezért a médiában rendszeresen közzéteszi a program előrehaladottságát, valamint saját weboldalt készít. Az alprogramon belül tervezik négy mintaprojekt létrehozását Digitális Duna Desztináció Menedzsment (3DM) A projekt célja a turizmus valamennyi ágában tevékenykedő szolgáltatók hálózatának valamint az ehhez kapcsolódó adatbázis létrehozása. Összegzi a Duna egész területén lévő turisztikai szolgáltatásokat, ezáltal információt nyújt, kapcsolatot teremt és tart. A projekten belül három kiemelt projekt megvalósítása tervezett: Duna PROFIT, mely a helyi KKV-kat igyekszik segíteni információ nyújtásával. Duna MAPPÁCIÓ, mely az eddig létező Duna-térkép, felmérés, kutatás összegyűjtése, rendszerezése és feldolgozása egy térinformatikai rendszerbe. Duna TOUR, mely Duna parti check-pointok kialakítását tervezi, ahol átfogó kép kapható a terület turisztikai kínálatáról. A projekt akkor lesz sikeres, ha a lokális lépések globálisan és nyomonkövethetők lesznek, valamint, ha a Duna sokszínűségét egy egységként tudja megmutatni Duna-menti kulturális örökség helyszínek művelődéstörténetileg hiteles helyreállítása, mint projektcsomag. A projektben érintett országok Szlovákia, Magyarország, Szerbia valamint Románia. A projekt célja, hogy a kulturális örökségek helyszíneit önálló, komplett turisztikai attrakcióvá fejlessze illetve, hogy az örökségek szerves részét képezzék a turizmusnak. A projekt további célja, hogy a fejlesztéssel munkahelyeket teremtsen a helyi lakosság számára, valamint, hogy további szolgáltatások jöjjenek létre az örökségekre alapulva. A projekt az egyházi turizmusra alapozva tematikus utakat kialakítva - kívánja feltérképezni, fejleszteni, rekonstruálni és megvédeni a Duna menti magyar egyházi örökségeket Magyarországon illetve a környező 11

13 magyar vonatkozású országokban. Továbbá ezáltal szeretné a szomszédos országokkal való nemzetiségi és kulturális kapcsolatokat javítani. A projektcsomagon belül három mintaprojekt került meghatározásra, attól függően, hogy a Duna mely szakasza érintett a tematikus út során: Szentendre-Budapest-Baja-Újvidék egyházi jellegű épített örökségének megőrzése, helyreállítása, a vallási turizmus fejlesztése Pozsony-Budapest (Győr, Pozsony, Komárom, Esztergom, Visegrád, Budapest) épített egyházi örökségének megőrzése Temesvár-Budapest közötti épített egyházi örökség megőrzése Duna SPA a projekt célja, hogy az érintett országokban (Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Horvátország, Románia és Bulgária) az egészségturisztikai biztonsági és vízminőségi előírásokat, követelményeket egységesítsék és harmonizálják. Valamint a gyógyvizek, gyógy-létesítmények illetve a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások feltérképezése és az ezekből összeállított adatbázis létrehozása. A projekt elősegítené az egészségbiztosítás rendszerei közötti initegrációt A Duna Régió Főutcája a vízparti sáv élményszerűvé tétele EuroVelo6: Duna menti kerékpárút, komplex turisztikai régió Az EuroVelo program egész Európában összesen 12 kerékpáros útvonalat foglal magában, melyek teljes hosszúsága km, melyből több, mint km elkészült. Az EV6 az úgynevezett Folyók útvonal, mely az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig húzódik, többek között végig a Duna mentén, ennek hossza 3653 km. Az út magyarországi szakasza kb. 460km Rajkától Mohácsig. A projekt célja egy kerékpáros-barát hálózat kiépítése, mely segítséget nyújtana a már aktívan kerékpározóknak, illetve az aktív turizmusra fogékony turistáknak. További célja, hogy elősegítse az egészséges életmódra való nevelést, bemutassa Magyarország kulturális és természeti értékeit, megismertesse a turistákat a Duna sokszínűségével. A projekt tartalma továbbá egy többnyelvű, kreatív honlap elkészítése, mely többek között tartalmazza a szolgáltatásokat és a kerékpárutakat. A meglévő kerékpárutat még kb 50 km-rel kellene kibővíteni, hogy teljes legyen az EV6 magyarországi szakasza. 4. ábra. Az EuroVelo6 útvonala (Forrás: 12

14 5. ábra. Az EV6 magyarországi szakaszának térképe (Forrás: Vízi sportbázis lánc a Duna mentén A Duna főleg alsó szakaszán nagyon sok lehetőség kínálkozik a vízi turizmus fenntartható fejlesztésére a tömeg-,iskolai-és versenysport segítségével. A projekt célja a meglévő vízi sport bázisok rekonstrukciója, a fejlesztéssel kapcsolatos szabályozási rendszer megváltoztatása valamint az infrastruktúra kiépítése Dunai vízi túrázók partraszálló helyei A teljes magyarországi Duna szakaszt érintő vízitúrázók partraszálló helyeinek hálózatának kiépítése, az egyes megállók kijelölésével, tervezésével és megépítésével. A projekt tervezi továbbá egy Útikönyv kiadását, mely tartalmazna térképeket, az összes megállóval, szolgáltatásaival együtt A római birodalom határai - A dunai LIMES Közép-európai szakaszának UNESCO világörökséggé nyilvánítása. Európa legnagyobb összefüggő kulturális öröksége a Római birodalom határai a limes lelőhelyek együttese, mely részei Magyarországon is megtalálhatók. A projekt célja, hogy a dunai limes UNESCO világörökségi helyszínné nevezésének előkészítése, ezzel is elősegítve egy a Duna vonalát követő kulturális útvonal létrehozását. Valamint a limes helyszínek turisztikai attrakcióként történő bemutatása és hasznosítása. A turizmushoz kapcsolódó projektek természetesen más stratégiai prioritásokban is jelen vannak, mivel az egyes prioritások nagyban összefüggnek, úgy mint Élővizeink értékeinek megtartása a Duna vízgyűjtőn, Biodiverzitás a Duna mentén vagy A dunai identitás erősítése. 13

15 4. Baja Baja a Dél-Alföldi régióban, Bács-Kiskun megyében fekszik, a Duna bal partján, közel a szerb és horvát határhoz. Budapesttől kb. 180km-re fekszik, ahonnan az M6-os autópálya megépítésével gyorsan meg lehet közelíteni. 6. ábra: Baja elhelyezkedése Magyarországon (Forrás: Az országban itt a legmagasabb a napsütéses órák száma ( évente), éghajlata szubmediterrán. Kivételes helyzetben van a természeti értékek tekintetében, hiszen a térségben fekszik a Gemenci erdő, mely Európa legnagyobb ártéri erdeje, a Duna mellett fekszik, és a városon keresztülfolyik egyik mellékága a Sugovica, közvetlenül kapcsolódik hozzá a Nagy-Pandúr-sziget, a belváros meghatározó eleme a Petőfi-sziget, dél-keleti határában terül el a Parkerdő. 14

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén

Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén ICT - Vasfüggöny fórum Tiszasziget 2014. augusztus 4. Budai Krisztina - Hogyor Veronika Magyar Falusi és Zöldturizmus Programiroda NAKVI Financial

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014.

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. Kerékpáros Magyarország Szövetség Alapítva: 2008 Tagjai lehetnek: olyan szervezetek,

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Európai Duna Régió Stratégia (EDRS) Tájékoztató. Sárdi Anna projektcsoport vezető Tiszafüred, Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács ülés 2010.06.24.

Európai Duna Régió Stratégia (EDRS) Tájékoztató. Sárdi Anna projektcsoport vezető Tiszafüred, Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács ülés 2010.06.24. Európai Duna Régió Stratégia (EDRS) Tájékoztató Sárdi Anna projektcsoport vezető Tiszafüred, Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács ülés 2010.06.24. ELŐZMÉNYEK 2008. október 6-7. Duna konferencia Brüsszelben

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút a magyar - szerb határszakaszon Katymár, 2014.07.03.

EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút a magyar - szerb határszakaszon Katymár, 2014.07.03. EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút a magyar - szerb határszakaszon Katymár, 2014.07.03. EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút fejlesztése Helyzetelemzés határszakaszonként, nemzeti és projektszinten Akcióterv

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer az EuroVelo 13 Szeged környéki szakaszán Szeged, 2013. november 29. Víg Tamás turisztikai szakértő

Kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer az EuroVelo 13 Szeged környéki szakaszán Szeged, 2013. november 29. Víg Tamás turisztikai szakértő Kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer az EuroVelo 13 Szeged környéki szakaszán Szeged, 2013. november 29. Víg Tamás turisztikai szakértő EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút fejlesztése Helyzetelemzés határszakaszonként,

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE

LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE DDOP-2.1.3/A-12-2012-0001 HANDÓ JÁNOS SZEKSZÁRD, 2014.11.06. Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter Gesztor szervezet: Gyeregyalog.hu

Részletesebben

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Berencsi Miklós osztályvezető KKK Budapest, 2014. december 2. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés KENYI Döntéselőkészítés EuroVelo 6 (Rajka-Bp.

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Magyar Kajak Kenu Szövetség

Magyar Kajak Kenu Szövetség Forrásszerzési lehetőségek Százhalombatta, Sáhl 2011.11.25 25 Magyar Kajak Kenu Szövetség Általános tennivalók: Önerő lehetséges maximális mértékéről Kötelezővállalások lehetséges tartalmáról pl. állományi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja.

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja. Gyógyfürdõ 2013. Köszöntõ Köszöntjük Önt városunk kiemelkedõ turisztikai szerepet játszó fürdõjében abból az alkalomból, hogy egészségét fürdõkezeléseinkkel kívánja javítani. Köszöntjük Önt is, aki szabadsága

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A Bizottság jelentése a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről

A Bizottság jelentése a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről . A Bizottság jelentése a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről A makroregionális stratégia célja új projektek és kezdeményezések mozgósítása, amelyek megteremtik a közös felelősség érzését.

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök A Duna 2014-2020 - Új Transznacionális Együttműködési programban rejlő lehetőségek és kihívások BKIK - Budapest, 2014. október 16. DUNA 2014-2020 Új Transznacionális Együttműködési Program Közép-Európa

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Tiszanána 2016. február 29. 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A fejlesztési program kiindulási és alapadatai... 6 3.

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben