TÁJEGYSÉG MEGHATÁROZÁS MIKROKLÍMA-TÍPUSOK ALAPJÁN A CSEPEL-SZIGETEN. Fiar Sándor 1 Kohán Balázs 2

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÁJEGYSÉG MEGHATÁROZÁS MIKROKLÍMA-TÍPUSOK ALAPJÁN A CSEPEL-SZIGETEN. Fiar Sándor 1 Kohán Balázs 2"

Átírás

1 Előzmények TÁJEGYSÉG MEGHATÁROZÁS MIKROKLÍMA-TÍPUSOK ALAPJÁN A CSEPEL-SZIGETEN Fiar Sándor 1 Kohán Balázs 2 Az 1997-es Csepel-szigeti mikroklíma-mérés helyszínének kiválasztásához egy korábbi, hasonló vizsgálat adta az ötletet (GÓCZÁN L. MAROSI S. SZILÁRD J. 1972). Az akkori mérések a sziget déli részéről, a Makád és Lórév között elhelyezkedő magasártéri környezet, a felszínbe mélyülő medermaradványok és a Kengyeles-morotvató mikroklíma-viszonyairól szolgáltattak információt (1. ábra), nyolc mérőállomás adatai alapján. 1. ábra: : Mikroklíma mérőállomások a Kengyeles-morotvatónál A mérésekből kapott adatok összehasonlíthatóvá tették a nyolc állomás különböző ökológiájú mikrotereit. Tanulmányukban a szerzők meghatározták a magas teraszszintek kivételével a Csepel-sziget déli részén a főbb geomorfológiai szintek (alacsony-, és magasárterek) nagyobb léptékben is általánosítható, mikroklimatikus jellemzőit. 1. Fiar Sándor doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természetföldrajzi Tanszék 1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/C 2. Kohán Balázs hallgató, Eötvös Loránd Tudományegyetem, TTK geográfus szak 1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/C 1

2 Vajon miért maradtak ki éppen a pleisztocén teraszok? Hiszen ezek a száraz, homokbuckás felszínek a sziget bármely más geotóp-típusáétól határozottan eltérő mikroklímájúak, ráadásul a Duna-völgyi ártéri területeknek jellegzetes foltjai (2. ábra)? 2. ábra A Csepel-sziget digitális domborzatmodellje Nyilvánvaló, hogy a teljes sziget mikrotereinek tipizálásához a terasz-felszíneket is be kellett volna vonni! Ennek tehát más oka lehetett. Feladat meghatározás összehasonlító mikroklíma-vizsgálat A Csepel-szigeten a teraszokat az árvizekkel folytatott évszázados küzdelem miatt általában települések foglalják el (3. ábra). 2

3 3. ábra: futóhomok felszínek feltételezett teraszroncsok a Csepel-szigeten A szigetszerűen fennmaradt, érintetlen (napjainkra legtöbbször felhagyott és visszavadult szőlőkkel borított) buckavidékek egy-egy jelentősebb foltját így rendszerint minden oldalról lakott területek határolják. A sziget területén sehol sem találunk olyan összefüggő, mikroklíma mérésre alkalmas területet, ahol a jellegzetes felszíntípusok (az ármentes teraszoktól az alacsony árterekig) egymással érintkeznének. Az épített környezet közelsége, a városi mikroklíma az észleléseket erősen befolyásolná, ezért eddig megakadályozta a teraszok más, eltérő mikroklímájú, természetes élőhelyekkel történő egyidejű összehasonlítását (4. ábra). 3

4 4. ábra: A Csepel-sziget településeinek elhelyezkedése és a mikroklíma-mérések helyszínei A vizsgálatra önmagában is alkalmas összefüggő, nagy kiterjedésű homokterületek (terasz-felszínek) legdélibb előfordulása a sziget északi harmadában, Szigetszentmiklós határában (Makádtól, Lórévtől pedig 4 km-re!) található. Így érthető, hogy a Csepel-sziget fő geotóp-típusainak egyidejű mikroklíma-vizsgálata az 1971-es mérések alkalmával térbeni elkülönülésük miatt lehetetlen volt! Felvetődik a kérdés, vajon végezhető-e elméleti összehasonlító vizsgálat térben és időben eltérő méréssorozatok alapján? Kiegészíthetők-e ilyen módon a 25 évvel korábbi mikroklíma mérések eredményei, és a főbb geomorfológiai szintek klímaelemeinek összevetésével jellemezhető-e a teljes terület (Csepel-sziget) mezoklímája? Mára elfogadott gyakorlattá vált, hogy mikroklíma-méréssorozatok alapján különítsék el a vizsgált környezet mikrotereit. A mikroklíma jellegek mind térben, mind időben kiterjeszthetők nagyobb, geomorfológiai, növényzeti és talajadataik alapján hasonló területekre. Az egyidejűség tehát csak az észlelési körülmények egységesítésekor fontos 4

5 követelmény, a kapott eredmények már összevethetők más, hasonló műszerezettségű és hasonló időjárási helyzetben végzett mérésekével. Fontos, hogy a különböző időben és helyen történt mikroklíma-észlelések összehasonlító vizsgálatakor elsődlegesen ne a konkrét adatokat, hanem a változásukban megfigyelhető tendenciákat emeljük ki. Ily módon az eredmények reprezentatívnak tekinthetők, érvényességük az egész szigetre kiterjeszthető. A Csepel-sziget részletes térképi tanulmányozása során négy fő geomorfológiai szintet különítettünk el (5. ábra). 5. ábra: A Csepel-sziget térkép alapján elkülönített főbb geomorfológiai szintjei 5

6 Az alapos terepbejárás során azonban csak három, a sziget északi részén még markánsan elváló, délre haladva egyre inkább elmosódó határvonalakkal kijelölhető morfológiai szint rajzolódott ki. A három vagy négy geomorfológiai szint kérdését a Csepel-szigettel foglalkozó, mindeddig legteljesebb geomorfológiai tanulmány (MAROSI S. 1955) is nyitva hagyta, terjedelmes óholocén teraszt/óholocén árteret említve. A klasszikus három szinthez képest (PÉCSI M. 1959) a negyedikre éppen maga Pécsi Márton adott magyarázatot, egy néhol felismerhető, néhol viszont a Duna-völgyi pleisztocén teraszokhoz hozzásimuló óholocén terasz (I. terasz) létét feltételezve. Az I. terasz leginkább a Duna-völgy középhegységi szakaszain, és a II/a terasznak támaszkodva figyelhető meg jelen esetben ez azt jelenti, hogy megjelenése a Csepel-sziget északi részén sem kizárható! Az újabb tanulmányok az óholocén-terasz létét már nem vitatják (GÁBRIS GY. 1997), hanem az általános klimatikus eredet mellett sokkal inkább a helyi tényezők (tektonika, hidrodinamika) szerepét hangsúlyozzák, és ezek alapján javasolják újragondolni a szintek elkülönítésének kérdését. Több éves terepbejárásaink során mégis úgy tűnt, hogy a Csepel-sziget főbb szintjei noha éles peremmel nem mindenhol válnak el egymástól tengerszint feletti magasságukat, morfológiai jellegüket, jellemző növényzetüket, talajaikat, talajképző kőzetüket és uralkodó művelési ágaikat tekintve a sziget teljes területén felismerhetők és egymástól jól megkülönböztethetők (1. táblázat). 1. táblázat: A Csepel-sziget terepbejárásaink során elkülönített főbb szintjei Alacsony ártér Magasártér Ármentes terasz tszf. magasság < 97 m m > 13 m úszóláp, nádas, jellemző homoki gyepek, homokpuszta, nyáras gyékényes, puhafa növényzet keményfa ligetek homoki tölgyes ligetek jellemző talajok jellemző talajképző kőzet jellemző művelési ág morfológiai jelleg (tájegység?) humuszos öntések, mocsári erdőtalaj réti talajok, csernozjomok humuszos homok agyag, iszap kőzetliszt (lösziszap) homok erdő medrekkel tarkított, folyót kísérő, lapos sík szántó, rét hullámos felszínű síkság település, szőlő, gyümölcsös élénk felszínű buckavidék De vajon miért sugall négy morfológiai szintet a szintvonalas térkép? A kérdés megválaszolásához úgy döntöttünk, hogy - bevonjuk az ármentes teraszokat is a Csepel-szigeti mikroklíma vizsgálatok körébe, - a mikroklíma adatok alapján és az összehasonlító mikroklíma vizsgálat eredményeképp típusokat állítunk fel, amelyeket kiterjesztünk a sziget teljes területére, - mikroklíma alapú tájegység meghatározás segítségével megpróbálunk rendet teremteni a geomorfológiai szintek kérdésében. 6

7 Mikroklíma-mérés A homokkal fedett teraszfelszín mikroklímájának 24 órás mérésére augusztus 5 6- án, kedvező időjárási körülmények között került sor. A vizsgálat színhelyéül a Szigetszentmiklóstól délre fekvő Alsó-Buckák területét választottam ki (6. ábra). 6. ábra: Mikroklíma mérőállomások a szigetszentmiklósi Alsó-Buckák területén Ez a buckavidék igazi, nagy formákban gazdag típusterülete a Csepel-sziget északi harmadában foltszerűen előforduló futóhomok-felszíneknek. Átlagos tengerszint feletti magassága 14 m, s mintegy 4 m-rel emelkedik ki a környező magasártéri szintből. A típusterület környékének természeti viszonyai A Duna már a későglaciális eróziós szakaszaiban megbontotta a Budapest alatti egységes hordalékkúpját, majd a preboreálisban szinte teljesen elhordta a pleisztocén végi felszín foszlányait. Csupán itt, a sziget északi részén maradt meg néhány teraszroncs, amely megőrizte a későglaciális hideg, száraz időszakaiban érvényre jutó eolikus felszínfejlődés nyomait (UJHÁZY K. 22). A homokbuckák ÉNy DK-i irányú hosszanti pásztákba rendeződtek. A felszín féligkötött homokformái alapján feltételezhető, hogy a pleisztocén végi szélirány szintén ÉNy-i volt. A formák többsége az évszázados homoki szőlőtermesztés hatására nagyrészt átalakult, felszínüket homokbányák és második világháborús bombatölcsérek tagolják. Típusaikat illetően területünkön főleg nagyméretű deflációs mélyedések, szélbarázdák, széllyukak, ill. különböző formájú garmadabuckák ismerhetők fel. A homokmozgás egy-egy jelentősebb periódusáról árulkodnak a szélbarázdákat egymástól elválasztó, ÉNy DK-i irányú, hosszanti pozitív formák, a maradékgerincek. Sok a többszöri homokmozgást bizonyító, ún. átréselt bucka is. Az akkumulációs formák átlagos relatív magassága 5 15 m. Maga az alapanyag sárgás színű, csillámos dunai homok, melynek CaCO 3 -tartalma 7 9 %, uralkodó (7 75 %) szemcsemérete a,1,2 mm (finomhomok). A formák nagysága alapján erős szelekre, a homok összetételéből pedig legfeljebb rövid távú szállítódásra kell gondolnunk. A típusterületen természetes vízfolyás nincs. Az árvizek ellen védő körgát és a zsilipek megépítése óta a Duna átfolyási medreinek víztartó üledékeiben, ill. a Soroksári-ágban sem 7

8 emelkedik meg számottevően a víz szintje. Így a típusterületen ma már a nagy szintkülönbségek ellenére sem különíthetők el a száraz, félszáraz, üde, ill. alkalmilag mocsaras biotópok. A pangóvizes mélyedések szálerdeit már régen felszámolták. Mégis, a talaj, a növényzet aprólékos felvételezése, a megfelelő helyeken végzett mikroklímaméréssorozat számos információval szolgálhat arra vonatkozóan, hogy mit és milyen mértékben őrzött meg a terület a folyószabályozások, ill. a jelentősebb antropogén felszínalakítás előtti jellegéből. A típusterületen az Alföld eredeti erdős-sztyepp növényzetének maradvány fajait fedezhetjük fel. A buckaközi mélyedésekben a gyöngyvirágos tölgyes (Convallario- Quercetum roboris) ill. a nyáras homoki tölgyes (Festuco-Populo-Quercetum roboris) jellemző fa- és cserjefajai jelzik a homoki szukcesszió-sor egykori záródását. A buckahátakon és oldalakban, ill. a magasabb talpszintű buckaközi mélyedések meszes talaján mindenütt megtaláljuk a Duna Tisza köze endemikus társulását, az évelő, nyílt homokpusztát (Festucetum vaginatae danubiale). A számos, florisztikailag is értékes pusztai növényfaj (Alkanna tinctoria, Astragalus varius, Festuca vaginata, Stipa borysthenica, Tragopogon floccosus) mellett természetesen helyenként a terület bolygatottságát jelző gyomtársulások fajai is gyakoriak. Mérőeszközök A mérések során a hagyományos mérőeszközökön kívül (higanyos bothőmérő, Piche-féle evaporiméter, összegző anemométer) digitális termo-higrométereket (a továbbiakban PEN) is használtunk a levegő hőmérsékletének és relatív nedvességtartalmának meghatározására. Az állomások 2 cm-es szintjében a hőmérsékleti adatok korrekciója céljából a PEN-ek mellett higanyhőmérőkkel szinkron méréseket végeztünk. A kapott értékek alapján megállapítottuk, hogy a PEN-ek és a higanyhőmérők között utólagos korrekcióra nincs szükség. Az adatgyűjtésben NADERI SZIMA biológus és LÉVAY ATTILA földrajz szakos hallgató működött közre, segítségüket ez úton is köszönjük. A mérőállomások ökotópjainak rövid jellemzése 1. állomás Alacsonyabb talpszintű buckaközi lapos. Tengerszint feletti magassága 99 m. Morfológiai értelemben ÉNy DK-i irányú, hosszanti deflációs vályú, amely egy nagyobb, azonos irányú szélbarázda szegélyén mélyült. Alapkőzete homok. Talaja nem karbonátos humuszos homok. 4 5 cm magas, haragoszöld növényzete a talajvíz viszonylagos közelségét jelzi. Fajösszetételében jellemzőek az alkalmilag üde, ill. a félszáraz élőhelyeket kedvelő növények túlsúlya. 2. állomás Magasabb talpszintű buckaközi lapos, a nagyméretű szélbarázda fenékszintje. Tengerszint feletti magassága 11 m. Alapkőzete homok, talaja mindössze vékonyabb humuszos szintjében különbözik az 1. állomásétól. Növényzetét már inkább a száraz homoki gyep fajainak jelenléte jellemzi. A talajvíz 5 m mélyen mutatkozott. 3. állomás Északias kitettségű buckaoldal. Tengerszint feletti magassága 14 m. Szélbarázdákkal határolt, ÉNy DK-i irányú hosszanti maradékgerinc 2 25 meredekségű ÉK-i lejtője. Alapkőzete homok. Vékony humuszos homoktalaján zárt homoki gyep alakult ki. 4. állomás Buckatető. Tengerszint feletti magassága 15,5 m. A maradékgerinc csúcsa, közvetlenül a luv oldal igen meredek, kb. 3 -os lejtője fölött. A felszínen sívó homok és szélsőségesen 8

9 szárazságtűrő egynyári növényfajok tömeges megjelenése árulkodik arról, hogy ezt a lejtőt a közelmúltban megbontották és a homok egy részét kitermelték. A bucka oldalát hamarabb visszahódította a növényzet, a tető szintjében mozgó homokfoltok jellemzőek. A mikroklíma-mérések adatainak értékelése Hőmérséklet Az állomások különböző szintjeiben észlelt hőmérsékleti átlagokat és szélsőségeket a(z) 1. táblázat mutatja be. 2.táblázat: Az állomások különböző szintjeiben észlelt hőmérsékleti átlagok és szélsőségek 1997 VIII. 5-6-án Magasság 2 cm cm talajban 2 cm PEN 1 cm PEN 2 cm napi középhőm állomás napi ingás (max. - min.) (39-1,2) (41,2-12) (24,3-18,8) (36,2-11,8) (37,3-1,6) napi középhőm állomás napi ingás (max. - min.) - (44,2-16) (28,9-21,8) (34,9-12,3) (35,7-12,5) napi középhőm állomás napi ingás (max. - min.) (34-13,2) (38,7-15) (23,2-2,4) (34-13,9) (36,4-13,3) napi középhőm állomás napi ingás (max. - min.) (33,5-14,8) (45-18) (31,3-22,6) (34,3-14,7) (32,5-14,8) A) A talajban 2 cm mélységben (7. ábra). A hőmérséklet járása ebben a szintben több tényező együttes hatását mutatja. A görbék hasonlósága feltűnő. A nagyjából azonos mértékű nappali felmelegedés és éjszakai lehűlés annak köszönhető, hogy minden állomást azonos fizikai féleségű (homok-) talaj jellemez. A maximum- és minimumértékek ebben a szintben a talajfelszínhez viszonyítva általában 3 4 óra késéssel jelentkeztek. Lényeges különbség a talajvízhez közelebbi, nedves (1 2. állomás) és a száraz mérőhelyek (3 4. állomás) között nem mutatkozott. A görbék sokkal inkább a talajfelszín hőmérsékleti eloszlását követik. Szembetűnő a 3. állomás gyenge nappali felmelegedése. Itt a napi hőingás nem érte el a 3 Ct, ami arra vezethető vissza, hogy ez a mérőhely északias kitettsége miatt szinte egész nap árnyékban volt. Úgy tűnik, 2 cm mélyen a hőmérsékletet leginkább a felszín kitettsége, fényvisszaverő képessége, ill. sík felszínen a növényborítottsága befolyásolta. A délelőtt folyamán a buckatető felmelegedése a kopár homokfelszín magasabb albedója miatt késést szenvedett, s csak a déli, kora délutáni órákban kapaszkodott fel a 3 C-t is meghaladó, s e szintben kapott maximális értékre. Középértékekben a legmélyebben fekvő és a legmagasabb helyzetű állomások között 5 C eltérést mértünk. Ugyanitt volt a legnagyobb a maximum- és minimumhőmérsékletek különbsége: 12.5 C. A homoktalajok hőmérséklete 2 cm mélyen tehát a morfológia függvényében jelentős eltéréseket mutat. 9

10 7. ábra: A hőmérséklet napi járása 2 cm-el a felszín alatt, a higanyhőmérők adatai szerint o C :3 16:3 18:3 2:3 22:3 :3 2:3 4:3 6:3 8:3 1:3 óra 1. állomás talajban 2 cm 2. állomás talajban 2 cm 3. állomás talajban 2 cm 4. állomás talajban 2 cm B) A talajfelszínen (8. ábra). A hőmérséklet napi járását ebben a szintben a nappali besugárzás és az éjszakai kisugárzás mértéke, ill. az ezeket befolyásoló tényezők szabják meg. Érdekes módon a legerősebb hőingást az 1. állomáson mértük. Kora délután rövid ideig tartó jelentős felmelegedést tapasztaltunk annak ellenére, hogy a magas növényzet jelenléte a talajfelszín közvetlen besugárzását nyilvánvalóan korlátozta. Szélárnyékoló hatása viszont csökkentette a felszín hőveszteségét. A kora délutáni tartós napsütéses órák így a felszínközelben szélcsendes 1. állomáson jelentős hőtöbbletet eredményeztek. Éjszaka pedig a növényzet kisugárzást mérséklő hatása szorult háttérbe a hideg és a meleg levegő cseréjének következtében, ami a mélyedésekben erős lehűlést okozott. Éjfél után minden állomáson és a talajfelszín feletti összes szintben 2,5 órás ritmusú 2 3 C-os hőingadozást tapasztaltunk. A legerősebb lehűlés minden esetben egy ilyen hőhullám után következett. Nem zárható ki, hogy mindezt átmeneti felhősödés okozta, bár reggel tiszta, anticiklonális jellegű időben folytattuk az észleléseket. Valószínű inkább, hogy rossz hővezető képessége miatt a homok éjjelenként a mélyedésekben összegyülekező hideg levegővel való kölcsönhatásában hőraktárként működik. A talajfelszín és a hideg levegő közötti hajnali hőkicserélődés ezért nem folyamatos, hanem a raktározott és bizonyos időnként felszabaduló hőtartalékoknak megfelelően szakaszos jellegű. A két legerősebben (15 C alá) lehűlő hőmérsékletű állomáson (1.,3.) regisztráltuk a legmarkánsabb éjszakai hőkibocsátást 2:3 és 5:3 órakor. Ezzel párhuzamosan 2 cm mélyen a talajban pontosan ebben az időpontokban gyenge lehűlést mértünk. Kézenfekvő tehát a feltételezés, hogy a talajközeli levegő felmelegedése és a talaj még 2 cm mélyen is érezhető hővesztése között kapcsolat van. Méréseink alapján feltételezhető, hogy a homokvidékek magasan és mélyebben fekvő területeinek hajnali légcseréje is a szakaszoknak megfelelően szünetel és felélénkül ( szakaszos légcsere ). A 4. állomáson is meglepő anomáliákat tapasztaltunk. A délelőtti felmelegedés során a hőmérsékleti értékek alaposan elmaradtak a másik három állomás adataihoz képest. Ez nem magyarázható pusztán a szelek hűtő hatásával. A délelőtti hőmérsékleti inverzió (a 4. állomás erős negatív anomáliája) az összes szintben érzékelhető volt. Ennek oka véleményem szerint a nyílt homokfelszínek magas albedója, ami kezdetben mérsékli a sívó homok felmelegedését a 1

11 sötétebb, gyeptakaróval borított, magasabb humusztartalmú homoktalajokkal szemben. Magasabb napállás mellett azután a száraz homok hőmérséklete igen meredeken (5 6 C/óra) felszökött, s kora délutánra itt mértük az egész méréssorozat abszolút maximumát (45 C). Ugyanilyen ütemű, gyors lehűlést tapasztaltunk a kora esti órákban, ami a szakaszos légcsere kialakulásával a legmélyebb morfológiai helyzetű 1. állomás hőmérsékletére is hatással volt. Ebben a szintben is a dombárnyékban (szél- és napárnyék) levő 3. állomás bizonyult a legkiegyenlítettebb hőháztartásúnak. A legmélyebben fekvő és a legmagasabb helyzetű mérőhelyek középértékeit tekintve a talajfelszínen 4,4 C eltérést tapasztaltunk. Ugyanitt volt a legnagyobb a maximum- és minimumhőmérsékletek különbsége: 33 C. Minden állomás maximális napi hőingása erre a szintre jellemző (2. táblázat), az értékek mind a négy mérőhelyen hasonlóan magasak voltak (25 3 C ingás). Lényeges különbség csak a szélső értékekben mutatkozott. Tehát a homokvidék teljes szelvényét a talajfelszínen rendkívül szélsőséges napi hőmérsékleti viszonyok jellemezték. A mikroklíma-tényezők sokrétű kölcsönhatása következtében éppen e szélsőséges értékekről ismerhető fel teljes homoki szelvényünk esetében a talaj és a levegő határán kialakuló, ún. aktív mikroklímafelszín (JAKUCS P. et al. 1963). 8. ábra: A hőmérséklet napi járása a talaj felszínén, a higanyhőmérők adatai szerint o C :3 16:3 18:3 2:3 22:3 :3 2:3 4:3 6:3 8:3 1:3 óra 1. állomás cm 2. állomás cm 3. állomás cm 4. állomás cm C) 2 cm magasságban a talajfelszín felett (9. ábra). Ebben a szintben a hőmérséklet napi eloszlását alapvetően a légmozgás befolyásolta. Szélcsendben a levegő hőmérsékleti rétegződése csaknem vízszintes helyzetű. A maximális léghőmérséklet általában a talaj felszínén mérhető, a levegőben pedig a különböző adottságú mérőhelyek felszíni viszonyait jellemző görbék abszolút értékeikben csökkentett tükörképe jelenik meg. 2 cm magasan és szélcsendben a hőmérsékleti görbék még rendszerint feltűnően hasonlítanak a talajfelszíniekhez. A szélárnyékos domboldalon és buckatalpon (2., 3. állomás) ennek megfelelően alakultak a mért értékek. A felszínhez képest nappal valamivel magasabb (átlagosan 5 C-kal), éjjel némileg alacsonyabb (átlagosan 3 C-kal) hőmérsékleti értékeket észleltünk. Az erős légmozgás méréseink szerint viszont jelentősen átformálta a grafikonokat. Az egyes állomásokon regisztrált összes szélutat, valamint a szélsebesség 11

12 változását a ábra szemlélteti. Egész napos besugárzása ellenére a 4. állomáson mért adatok jóval alatta maradtak a várt értékeknek. A normális hőmérsékleti szinteződés csak a teljes szélcsend (18 19 óra körül) után alakulhatott ki. A másik szeles mérőhelyen, a magas növényzetben kapott hőmérsékleti értékek viszont sokkal inkább a talajfelszín hatását tükrözték. Az 1. állomás cm-en és 2 cm magasan mért adatai még abszolút értékeikben is csak a legerősebb nappali felmelegedés tekintetében térnek el egymástól. A görbék futásiránya feltűnően egyező. Nappal természetesen felszínközelben tapasztaltunk erősebb felmelegedést. Az éjszaka során azonban a mélyebb részeken összegyűlt hideg levegő 2 cm magasságban eredményezte a legerősebb lehűlést (a méréssorozat abszolút minimuma: az 1. állomáson, hajnali 3 órakor 1,6 C). Mind a talaj közelében, mind a 1 cm magasságban történt észlelések az éjszaka folyamán átlagosan 2 C-os pozitív hőmérsékleti anomáliát jeleztek a 2 cm-es szinthez képest. A kopár felszínekkel összehasonlítva a hőmérsékleti szélsőségek - a növénytakaró módosító hatása következtében - nem a talaj felszínén jellemzőek. Az aktív mikroklíma-felszín a sűrű lágyszárú növényzet miatt magasabbra került és ebben a szintben alakult ki. 9. ábra: A hőmérséklet napi járása 2 cm-el a felszín fölött o C :3 16:3 18:3 2:3 22:3 :3 2:3 4:3 6:3 8:3 1:3 óra 1. állomás PEN 2 cm 2. állomás PEN 2 cm 3. állomás PEN 2 cm 4. állomás PEN 2 cm D) 1 cm magasságban a talajfelszín felett (1. ábra). Méréseink szerint a homokvidék feletti mikroklíma-teret még ebben a szintben is alapvetően a homok sajátos hőgazdálkodása, fényvisszaverő képessége határozta meg (JAKUCS P. et al. 1967). Így pl. megmutatkozik a görbéken a levegő és a felszín éjszakai szakaszos hőcseréje, ill. a nappali felmelegedési maximumok kialakulásának sorrendje (4., 2., 3., 1. állomás). A maximumok, minimumok és a hőingás-értékek hasonlósága alapján megállapítható, hogy a 2 és a 1 cm magasságban elhelyezkedő légrétegek hőmérsékletét befolyásoló mikroklíma-tényezők között szoros kapcsolat áll fenn. A nappali felmelegedés és az éjszakai lehűlés az 1. állomás kivételével minden mérőhelyen a 2 cm-en tapasztaltakhoz hasonlóan alakult. 12

13 1. ábra: A hőmérséklet napi járása 1 cm-el a felszín fölött o C :3 16:3 18:3 2:3 22:3 :3 2:3 4:3 6:3 8:3 1:3 óra 1. állomás PEN 1 cm 2. állomás PEN 1 cm 3. állomás PEN 1 cm 4. állomás PEN 1 cm Párolgás A ábra állomásonként mutatja be a párolgás menetét 2 cm-en és a páratartalom változását 2 és 1 cm magasságban. A 3. táblázat adatai az elpárologtatott összes vízmennyiségről tájékoztatnak. 11. ábra: A párolgás napi menete és a páratartalom változása az 1. állomáson relatív páratartalom, % ml 14:3 16:3 18:3 2:3 22:3 :3 2:3 4:3 6:3 8:3 1:3 óra piche 1 cm PEN 1 cm PEN 2cm 13

14 12. ábra: A párolgás napi menete és a páratartalom változása a 2. állomáson relatív páratartalom, % ml 14:3 16:3 18:3 2:3 22:3 :3 2:3 4:3 6:3 8:3 1:3 óra piche 1 cm PEN 1 cm PEN 2 cm 13. ábra: A párolgás napi menete és a páratartalom változása a 3. állomáson relatív páratartalom, % ml 14:3 16:3 18:3 2:3 22:3 :3 2:3 4:3 6:3 8:3 1:3 óra piche 1 cm PEN 1 cm PEN 2 cm 14

15 14. ábra: A párolgás napi menete és a páratartalom változása a 4. állomáson relatív páratartalom, % ml 14:3 16:3 18:3 2:3 22:3 :3 2:3 4:3 6:3 8:3 1:3 óra piche 1 cm PEN 1 cm PEN 2 cm 3. táblázat: Az elpárologtatott összes vízmennyiség 1 cm talajfelszín feletti magasságban 1997 VIII. 5. -tól 6. -ig, ml-ben, mérőhelyenként Állomás Összesen A párolgás napi mennyiségét tekintve az állomások között az alábbi sorrend alakult ki: legtöbbet (42,4 ml) a szélnek kitett buckatető (4. állomás), majd a csatorna-hatás miatt (36,3 ml) a mélyebb talpszintű buckaközi lapos (1.) párologtatott. Jóval kisebb értékeket (31 ml) mértünk a dombárnyékban lévő buckatalpon (2.) és (29,8 ml) a meredek buckaoldalban (3.). Az összesített eredmények szoros korrelációt jeleznek a megtett szélúttal. Érdemes összevetni a 2. és a 15. ábrát, aminek alapján belátható, hogy minden állomáson elsősorban a légmozgás irányította a párolgás napi menetét (15. ábra). 15

16 15. ábra: A párolgás napi menete 1 cm -rel a felszín fölött 6 5 párolgás (ml) :3 16:3 18:3 2:3 óra 22:3 :3 2:3 4:3 6:3 8:3 1:3 3. állomás 1. állomás A buckatetőn és a buckaoldalban éjszaka sem szűnő, gyenge légáramlás gátolta meg a levegő párateltségének kialakulását; a 4. állomáson egész éjszaka és hajnalban is regisztráltunk csekély párolgást. A páratartalom és a szélintenzitás napi változása is szemléletesebb, ha az adatokból számított, ún. relatív párahiányt (1 relatív páratartalom, %) szalagdiagramon ábrázoljuk (16., 17. ábra). 16. ábra: Relatív párahiány 2 cm magasságban 9 1- relatív páratartalom, % :3 16:3 18:3 2:3 óra 22:3 :3 2:3 4:3 6:3 8:3 1:3 3. állomás 1. állomás 16

17 17. ábra: Relatív párahiány 1 cm magasságban 9 1-relatív páratartalom, % :3 16:3 18:3 2:3 óra 22:3 :3 2:3 4:3 6:3 8:3 1:3 3. állomás 1. állomás Így a komplementer értékek (párolgás, páratartalom) azonos komplexitású görbékként jelennek meg. A maximális párolgásértékek minden állomáson a kora délutáni legerősebb felmelegedés idején jelentkeztek. A viszonylagos párateltség általában este 9 órakor (egyúttal a teljes szélcsend kezdetén) következett be és ettől kezdve másnap reggel 8-9 óráig nem tapasztaltunk jelentős párolgást. Minden állomáson jellemző volt a hajnali harmatképződés, de a buckatetőn csak rövid ideig tartó és a többi állomáshoz képest megkésett párakicsapódást észleltünk 4-5 óra körül. A vápa helyzetű mérőhelyeken a PEN-ek már napnyugta után igen gyors páratelítődést jeleztek. Az átlagosan 2 3%-os relatív páratartalom egy-két óra alatt 9-98% -ra szökött (a PEN mérési tartománya: 2-98%). Szél A szélsebesség 24 órai változásait, valamint az áramló levegő által megtett teljes utat a 18. ábra szalag-, és a 19. ábra oszlopdiagramja szemlélteti. 17

18 18. ábra: A szélsebesség változása 13 cm-rel a felszín fölött szélút (km/óra) :3 16:3 18:3 2:3 óra 22:3 :3 2:3 4:3 6:3 8:3 1:3 3. állomás 1. állomás 19. ábra: Az összes szélút méter állomás 2. állomás 3. állomás 4. állomás 18

19 A Csepel-sziget magas teraszai kifejezetten szélnek kitett térszínek. A mikroklíma-mérés idején azonban gyengébb légmozgást tapasztaltunk. A legszelesebb állomáson mért összes szélút bár nem haladta meg a napi 7 ezer m-t más, hasonló mérésekkel összevetve mégis jelentős érték. Mindez annak köszönhető, hogy az uralkodó ÉNy-i szeleket az azonos irányú buckák megvezetik, és szélcsatorna-hatást keltve felerősítik. A buckák között az áramló levegő azután helyi turbulenciákban, kitérő áramokban veszíti el erejét. Ennek eredményeképpen minden állomáson jellemző volt a szélsebesség lökésszerű változása és a szélirányok hirtelen átfordulása. A Csepel-sziget különböző mikroklíma-tereinek tipizálása 1971 júliusában nyolc állomás nyolc mikroökológiai egység reprezentatív eredményeit szolgáltatta. Geomorfológiai értelemben ezek az alacsony (1 4.), ill. a magas (5 8.) ártéri szinteket reprezentálják (GÓCZÁN L. MAROSI S. Szilárd J. 1972): 1. állomás (94,4 m) - Vizenyős alacsony ártér 2. állomás (94,5 m) - Időszakos vízborítású, magassásos partszegély 3. állomás (94,7 m) - Alacsonyártéri nedves kaszálórét 4. állomás (95, m) - Alacsony, szigetszerű, fűz-nyár bokros kiemelkedések 5. állomás (96,2 m) - Összefüggő magasártéri sík mederközi hátszintje 6. állomás (95,8 m) - Magas ártér síkjába mélyülő medermaradvány 7. állomás (96,5 m) - Mederközi hát lejtője 8. állomás (98,4 m) - Magas ártéri sík felszíne 1997 augusztusában a teraszfelszínen felállított négy állomás négy különböző mikroökológiai egységet (geotópot) reprezentált: 1. állomás (99 m) - Mélyebb talpszintű buckaközi mélyedés 2. állomás (11 m) - Magasabb talpszintű buckaközi mélyedés 3. állomás (14 m) - Buckaoldal 4. állomás (15,5 m) - Buckatető A két különböző időben és helyen végzett méréssorozat alapján elvileg olyan teljes szelvény szerkeszthető, amely a geomorfológiai szinteket megjelenítve, összefoglalóan mutatja be a Csepel-sziget jellemző geotóp-típusait. Sőt, az elméleti szelvény a sziget teljes területére is kiterjeszthető, és így lehetőség nyílik a morfológiai szintekhez rendelhető geotóptípusok extrapolációjára is. Előbb azonban a mikroklíma tényezők minősítése alapján célszerű a mérőállomások geotópjainak csoportosítását, minősítését is elvégezni. A mikroklíma-tényezők minősítése A geomorfológiai szintek mikroklíma viszonyainak összevetése az alábbi felismerésekhez vezetett: A hőmérsékleti diagramok alapján megállapítható, hogy az alacsony ártér talajvízközeli állomásain (1972/1.,2.,3.,4.,) jóval kisebb az ingadozás mértéke, mint a magas ártér, de különösen az idősebb teraszfelszín mérőhelyein. A nappali felmelegedés ellenében az alacsony ártéri, de még a magasártéri szinteken is a zártabb növénytakaró és a talajnedvesség hűtő hatása érvényesül. Ezen az alapon az alacsony ártéri területek a Csepel-sziget 19

20 kiegyenlített, hűvös-nedves mikroklíma-típusát, a magasártéri síkok pedig a változékonyabb, hűvös-nedves mikroklíma-típusát képviselik. A legnagyobb hőmérsékleti szélsőségek a teraszok szintjében mérhetők (1997/1.,2.,3.,4.). A növénytakaró nyíltabb jellege és a talajvíztől való jelentős távolság miatt a hőmérsékleti értékek itt sokkal inkább a domborzat és az alapkőzet sajátosságait tükrözik és elsősorban az előbbi tényező hatására igen erősen módosulhatnak. A Csepel-sziget teljes szelvényében jellemző, hogy a talaj felszínén alakulnak ki a hőmérséklet max. és min. értékei. Ez alól egyedül a sűrűbb lágyszárúakkal fedett területfoltok jelentenek kivételt. Itt az aktív mikroklíma-felszín magasabbra tolódik. A gazdálkodó ember megjelenésével (kultúrhatás) azonban ezek a területek mindinkább összehúzódtak, foltszerűvé váltak. A magas ártér eredeti növénytakarója a kiterjedt mezőgazdálkodás miatt tűnt el teljesen, a magasabb, ármentes szinteket pedig a települések foglalták el. Egyetlen természeti tényező jelen esetben a növényzet változása is lényegesen eltérő mikroklíma-tereket hozhat létre. Előre kell tehát bocsátanom, hogy az antropogén környezet valószínűleg jelentősen megváltoztatta a Csepelsziget eredeti mikroklíma-típusainak eloszlását. Az élénk légmozgásnak kitett, és gyér növényzetű teraszfelszíneken a legintenzívebb a párolgás, ami gyakran antropogén hatás következtében felerősödik (szántás, homokbánya, kaszálórét), s általában mindenhol szoros korrelációt mutat a hőmérsékleti értékekkel is. A sziget legszárazabb, s ezért legtöbbet párologtató térszínei a teraszfelszínek. Jellegüket tekintve ezek a teraszszigetek a Csepel-sziget szélsőséges, meleg-száraz mikroklíma-típusába sorolandók. A szelek a légáramoknak való kitettség (egymással összefüggő tényezők, mint a tengerszint feletti magasság, a talajvíz felszíntől való távolsága és a növényborítottság) alapján a sziget partvonalától távolodva egyre erősebben fejtik ki hatásukat. A Duna szabályozása óta az ártereken is felerősödhetett a szél eróziós tevékenysége (elsősorban szántók, homok- és kavicsbányák területén), de jellegzetes eolikus formakincs csak a teraszok felszínén alakult ki erősebb szelek és a mainál jóval szárazabb klíma hatására. Három vagy négy geomorfológiai szint? Megállapíthatjuk tehát, hogy a sziget főbb geomorfológiai szintjei jól jellemezhetők mikroklíma viszonyaik alapján. Így lehetőség nyílik a Csepel-szigeti kistáj főbb jellegeinek megrajzolására, a jellemző tájegységek meghatározására, egyfajta mikroklímán alapuló tájértékelésre. Mielőtt azonban erre vállalkoznánk, állást kell foglalnunk a fő geomorfológiai szintek számának tekintetében. A valóságos szintek meghatározásakor nem elegendő a tengerszint feletti magassági adatokat figyelembe venni. Arra is tekintettel kell lenni, hogy egy hosszan elnyúló hordalékkúpról van szó, amelynek hossztengelyében a Duna esése folyamatosan csökken, bevágódása pedig nő. Dél felé haladva ennek megfelelően a Dunához (erózióbázis) viszonyított relatív szintkülönbségek is nőnek. Ez a tény a hordalékkúp abszolút magassági adatainak korrekcióját igényli, amit legkézenfekvőbben a digitális terepmodellel lehet elvégezni, úgy, hogy az eredeti tengerszint feletti magasságokat a Duna közepes vízszínesésének függvényében, dél felé haladva megnöveljük. A művelet elvégzéséhez szükséges domborzatmodell alapjául szolgáló adatokat a FÖMI bocsátotta rendelkezésünkre, ESRI, *.shp formátumban. A kapott állomány a Csepel-sziget területét lefedő EOV 1:1-es méretarányú topográfiai térképek szintvonalait tartalmazta. Az ArcView 3.3 Vector conversions 1.1 nevű (ingyenesen letölthető) moduljának segítségével a szintvonalakat XYZ ASCII formátumban exportáltuk. Az így kapott *.txt fájl az egyes szintvonalakat felépítő pontok EOV koordinátáit és ezek tengerszint feletti magasságát tartalmazta. A digitális domborzatmodell alapjául szolgáló ún. gridet ennek 2

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása Natura Somogyiensis 5 7-12 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület a Dunántúli-dombságon, Külsõ-Somogy

Részletesebben

Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége

Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége A földfelszín kb. 30 %-át a szél alakítja A defláció feltételei: éghajlati növényzeti földtani domborzati Összehasonlítható a vízerózióval hasonlóság:

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Épület termográfia jegyzőkönyv

Épület termográfia jegyzőkönyv Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA Három követelményszint: az épületek összesített energetikai jellemzője E p = összesített energetikai jellemző a geometriai viszonyok függvénye (kwh/m

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,

Részletesebben

Klímavizsgálati módszerek természetes szellőzésű tehénistállókhoz Dr. Bak János 1.1.36.017.5.

Klímavizsgálati módszerek természetes szellőzésű tehénistállókhoz Dr. Bak János 1.1.36.017.5. Klímavizsgálati módszerek természetes szellőzésű tehénistállókhoz Dr. Bak János 1.1.36.017.5. A mikroklíma jellemzői és tehénre gyakorolt élettani hatásai A környezeti levegő hőmérséklete, relatív páratartalma,

Részletesebben

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok

Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok Hierarhikus rendszerek Élőhelyek életterek egyetlen élő szervezet egy élőhelyet vagy többet is használhat összefüggő

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése Jelen tanulmány fő fókuszpontjában a kiskunhalasi Sós-tó van, de e tanulmány

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Térinformatikai DGPS NTRIP vétel és feldolgozás

Térinformatikai DGPS NTRIP vétel és feldolgozás Térinformatikai DGPS NTRIP vétel és feldolgozás Méréseinkhez a Thales Mobile Mapper CE térinformatikai GPS vevıt használtunk. A mérést a Szegedi Tudományegyetem Egyetem utcai épületének tetején található

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2013. január-október időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első tíz hónapja során. Az elmúlt két év aszályos időjárása

Részletesebben

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások 1 VIZSGÁLATOK 1 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy

Részletesebben

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN Mika János 1, Csabai Edina 1, Molnár Zsófia 2, Nagy Zoltán 3, Pajtókné Tari Ilona 1, Rázsi András 1,2, Tóth-Tarjányi Zsuzsanna 3, Wantuchné Dobi Ildikó

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 949-963

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 949-963 Végh Tamás 1 Horváth Erzsébet 2 VÖLGYFEJLŐDÉSI VIZSGÁLATOK A DUNAKÖMLŐD-PAKSI-LÖSZHÁTON BEVEZETÉS A Dunakömlőd-Paksi-löszhát kitüntetett szerepet tölt be a hazai negyedidőszaki kutatásokban. A Paksi Téglagyár

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai

Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai Bessenyei Tamás Power Consult Kft. tamas.bessenyei@powerconsult.hu Bevezetés Az elmúlt években a nagyobb városokban, valamint azok külső részein igen sok

Részletesebben

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának

Részletesebben

Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László

Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezet-földtudomány szakirány 2009.06.15. A téma

Részletesebben

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Mika János 1, Wantuchné Dobi Ildikó 2, Nagy Zoltán 2, Pajtókné Tari Ilona 1 1 Eszterházy Károly Főiskola, 2 Országos Meteorológiai Szolgálat,

Részletesebben

Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról

Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról 1 VESZPRÉMI EGYETEMI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595 Tárgy: kutatási jelentés Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Korbély Barnabás barlangtani

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS. Kohán Balázs

DOKTORI ÉRTEKEZÉS. Kohán Balázs DOKTORI ÉRTEKEZÉS Kohán Balázs Budapest, 2014 GIS-alapú vizsgálat a Duna Tisza közi homokhátság szárazodásának témakörében Kohán Balázs Témavezető: Dr. Papp Sándor CSc, nyugalmazott egyetemi docens Konzulensek:

Részletesebben

A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN

A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN Tóth Tamás Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék 4010 Debrecen, Pf. 13; E-mail: tomassch@freemail.hu Bevezetés Az energiatermelés

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Kovács Tamás, Vincze Enikő Országos Meteorológiai Szolgálat Az elmúlt években megtapasztalt időjárási szélsőségekre a 2013.

Részletesebben

Elemzések a Budapesti önkormányzatok. nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz

Elemzések a Budapesti önkormányzatok. nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz 40. Meteorológiai Tudományos Napok - 2014.11.20-21. 21. MTA Elemzések a Budapesti önkormányzatok nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz Bartholy Judit, Pongrácz Rita,

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról GBTE-35/2009. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához

Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához 1. Bevezetés A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához Keveiné Bárány Ilona SzTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék keveibar@earth.geo.u-szeged.hu

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL A légnyomás A földfelszín eltérı mértékő felmelegedése a felszín feletti légkörben légnyomás-különbségeket hoz létre.

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Levélcím: 1437 Budapest Pf.: 839 Telefon: (06-1) 476-1100 Fax: (06-1) 215-0148 http://www.oki.antsz.hu/ A PARLAGFŰ (Ambrosia artemisiifolia)

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-

Részletesebben

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Enyhe, száraz tél, meleg, de csapadékos nyár 2009. január A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján

Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján A tervezési terület azonosító adatai Közigazgatási elhelyezkedése: Megye: Csongrád Település:

Részletesebben

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE ALAPJÁN Dr. Móczár Balázs BME Geotechnikai Tanszék Szabványok MSz 14043/2-79 MSZ EN ISO 14688 MSZ 14043-2:2006 ISO 14689 szilárd kőzetek ISO 11259 talajtani

Részletesebben

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva:

Részletesebben

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése Finta Béla Gyula Gergő Ligeti Zsolt BGT Hungaria Környezettechnológai Kft. www.bgt.hu OpenGIS konferencia

Részletesebben

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém mecsij@almos.uni-pannon.hu, jmecsi@gmail.com ÖSSZEFOGLALÓ A Duna illetve a

Részletesebben

Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés

Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés I. A légifotók tájolása a térkép segítségével: a). az ábrázolt terület azonosítása a térképen b). sztereoszkópos vizsgálat II. A légifotók értelmezése:

Részletesebben

Klíma-komfort elmélet

Klíma-komfort elmélet Klíma-komfort elmélet Mit jelent a klíma-komfort? Klíma: éghajlat, légkör Komfort: kényelem Klíma-komfort: az a belső légállapot, amely az alapvető emberi kényelemérzethez szükséges Mitől komfortos a belső

Részletesebben

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása Zárójelentés Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása A kutatás időtartama: 22 25. A jelen pályázat keretében végzendő kutatás célja: A természetközeli erdőnevelési eljárások

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

Magyarország tájföldrajza

Magyarország tájföldrajza Magyarország tájföldrajza Tájtípusok és tájak A tájtípus genetikailag egymáshoz szorosan kapcsolódó, homológ ökológiai fáciesekből, ill. ezek csoportjaiból tevődik össze általánosított, fiktív fogalmi

Részletesebben

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4.

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4. Ellenőrző kérdések. Hogy hívjuk a tájoló forgatható részét? Tájfutó elméleti ismeretek 3. foglalkozás Kelepce Szekerce X Szelence Ellenőrző kérdések. Mivel jelölik a vaddisznók dagonyázó-helyét? Ellenőrző

Részletesebben

Hőkamerás épületvizsgálati jegyzőkönyv Társasház vizsgálata.

Hőkamerás épületvizsgálati jegyzőkönyv Társasház vizsgálata. NEMES VÁLLALKOZÁS Mérnöki és Szolgáltató Bt. H-4225 Debrecen-Józsa, Erdőhát u. 47. Tel: 06-20/3318944 E-mail: nemes.attila@t-online.hu www.nemesvallalkozas.hu Hőkamerás épületvizsgálati jegyzőkönyv Társasház

Részletesebben