xx QUARKXPRESS 5 ahhoz, hogy a program felülmúlja korábbi változatait. Emellett viszont vezetek egy listát is, amelynek neve Ami_idegesít_a_QuarkXPres

Átírás

1 QUARKXPRESS: A LÉNYEG Egy új változat születése Ha soha nem látta még, hogyan hoz létre egy festõ egy képet olajfestékkel, lehet, hogy nem érti meg, mire fel ez a sok hûhó és kiadás. A végeredményt látva azt hiheti, hogy csak fogják az ecsetet, és megfestik a képet. Amirõl nincs tudomása, az a kép lassú felépítése, a változtatgatások, fedések, módosítások, merengések és álmodozások mindez sok-sok órát vesz igénybe. Annak fele, ami különlegessé tesz egy mûalkotást, az maga a létrehozás folyamata (1.1. ábra). A QuarkXPress 5-ös változata bejelentésétõl kezdve vegyes kritikákat kapott. Egyesek lelkesen szóltak a több tucatnyi új szolgáltatásról, arra gondolva: most itt lesz a lehetõség, hogy kiadványszerkesztõ programmal készíthessenek weblapokat, ami több száz munkaóra megtakarítást jelent nekik évente. Mások azt kérdezték: az utolsó változat kibocsátása óta a Quark mérnökei annyira figyelmetlenné váltak, hogy olyan alapszolgáltatásokat kihagytak, mint a Scaling (Méretezés) paletta vagy a vetett árnyékok? Mindkét véleményben van igazság. Én azt gondolom, hogy a QuarkXPress 5 nagy elõrelépés a kiadványszerkesztés területén, amely olyan rendkívüli új szolgáltatásokat nyújt, hogy még rágondolni is rossz, hogy megváljak tõlük. Talán furcsa, de még a legjelentéktelenebbnek tûnõ új képességek és a felhasználói felületen végrehajtott módosítások is egyértelmûen hozzájárulnak

2 xx QUARKXPRESS 5 ahhoz, hogy a program felülmúlja korábbi változatait. Emellett viszont vezetek egy listát is, amelynek neve Ami_idegesít_a_QuarkXPress 5-ben itt azokat a dolgokat jegyezem fel, amelyek nem tetszenek. A program története Aki csak most kezdi használni a QuarkXPress programot, annak számára a múltnak biztosan nem lesz túl nagy jelentõsége, mivel valószínûleg nem akar mást, mint belevágni a közepébe, és használni a programot a mai formájában. A felhasználók egy része azonban minden bizonnyal használja már egy ideje (három éve? hét éve? régebb óta?) a QuarkXPresst, és miattuk érdemes néha visszatekinteni, hogy lássuk, mikor mi történt, és hová is fejlõdött a QuarkXPress es változat 2.12-es változat

3 Én a 3.0-ás változattól kezdve írok a QuarkXPressrõl, de emlékszem még az 1.10-es változatra is, amit még 1987-ben használtam, amikor még az is szolgáltatásnak számított, hogy ki lehet nyomtatni a megszerkesztett oldalakat. A 2.0-ás változat naxxi 3.3-as változat 4-es változat 1.1. ÁBRA A program fejlõdése.

4 xxii QUARKXPRESS 5 gyon nagy ugrásnak minõsült, de nem volt világrengetõ. Egészen 1990-ig, a 3.0 megjelenéséig a QuarkXPress nem vált igazán jelentõs kiadványszerkesztõ eszközzé. A 3.0-ban jelent meg a munkaasztal kifejezés, a sokszög eszköz (csak képekhez), és gyökeresen módosították a felhasználói felületet. Amikor azonban ez a változat megjelent, még alig néhány levilágító mûhely volt az országban, ahol elfogadták a QuarkXPress fájlokat. A nyomdaiparban a PageMaker volt az uralkodó program, és mindenki lázadónak számított, aki csak említeni merte is a Quarkot. A 3.1-es változatban már megjelentek olyan szolgáltatások, mint az automatikus ligatúrák, színkeverések. A 3.2-esben a Quark megszabadult az XPress adatfájltól, amelytõl a levilágító mûhelyek idegbajt kaptak, és megjelent az EfiColor színkezelõ rendszer (ami a legtöbb embert nem igazán lepte meg), új stíluslap-szolgáltatások tûntek fel, lehetõvé vált a parancsfájlok használata, matematikai szolgáltatások jelentek meg a palettákon, és egyeseknek ez volt a legfõbb szolgáltatás megjelent a QuarkXPress programnak a Microsoft Windowsra írt változata. A 3.3-as kiadás csak egy kisebb módosítás volt, de megrázta a világot a sokszögletû szövegdoboz bevezetésével, amely lehetõvé tette a szövegek tetszõleges alakú szövegblokkokba helyezését. És ami a legfontosabb, a Quark mérnökei folyamatosan javították azokat a hibákat, amelyekre a felhasználók rábukkantak, és megpróbáltak egyre tökéletesebb programot elõállítani. Hét évbe telt, míg a Quark megtette a 3.0-tól a 4.0-ig tartó ugrást, de a remek új szolgáltatások megérték a várakozást: Bézier-görbék, görbére írás, karakterszintû stíluslapok, szerkeszthetõ vágómaszkok (beleértve azt a lehetõséget, hogy bármilyen beágyazott görbét vágómaszkként lehessen használni), egyedi kialakítású vonalak és szaggatott vonalas stílus ez mind megtalálható benne. Újdonságok a QuarkXPress 5-ben Mi az új a QuarkXPress 5-ben? Sok minden. Alább felsorolom az általam legfontosabbnak tekintett módosításokat, bár megeshet, hogy más felhasználók munkájához más szolgáltatások lesznek fontosak, mint amelyeket én találtam rettentõ izgalmasnak. (Nem akarok felsorolni minden jelentéktelen kis szolgáltatást, amely eltérõ az elõzõ és a mostani változat között; ha erre lenne szüksége valakinek, nézze át a What s New Újdonságok függeléket a QuarkXPress programban.) Webes dokumentumok. A QuarkXPress 5 új szolgáltatásainak többsége a HTML-re épülõ weblapok készítésére való képességhez kötõdik. A weblapokon elhelyezhetõk élõpontok (olyan ábrák, amelyek megváltoz-

5 nak, ha az egérmutatóval föléjük állunk), interaktív képek (ábrák olyan területekkel, amelyek hivatkozásként mûködnek) és formázóelemek (jelölõnégyzetek, gombok, szövegbeviteli mezõk stb.). Bõvebben lásd a 14. fejezetben. Asztali eszközök. A felhasználók már több mint tíz éve szeretnék, ha táblázatokat lehetne készíteni a QuarkXPressben. Most már lehet. A Table (Táblázat) eszköz segítségével bármilyen szemrevaló táblázat elkészíthetõ. A táblázatok beágyazhatók a szövegdobozokba, így a szöveggel együtt mozoghatnak. Bõvebben lásd a 3. fejezetben. Layers paletta. A Layers (Rétegek) paletta is olyan elem, amely régóta szerepelt a kívánságlistán, de most már a program része. Aki tudja, hogyan kell használni a Layers palettát az Adobe Illustrator vagy a Macromedia FreeHand programban, másodpercek alatt megtanulja ennek a használatát is. Bõvebben lásd a 3. fejezetben. Helyi menük. Szeretem a helyi menüket: ezek azok a menük, amelyek akkor ugranak elõ, ha egy képernyõelemen állva a CONTROL billentyût lenyomva (Mac) vagy az egér jobb gombjával (Windows) kattintunk. A 4-es változatban egy helyi menü volt (a Style Sheets Stíluslapok palettán). Az 5-ösben sokkal több van. Bõvebben lásd a 2. fejezetben. Rétegjelölõk. Az objektumok jobb felsõ sarkában kis ikonok láthatók. Nem kell aggódni, ezek csupán a rétegjelölõk; az ikonok azt jelzik, hogy az adott objektum melyik rétegben helyezkedik el, illetve azt, hogy az adott objektum különleges elem-e például webes ûrlap. Bõvebben lásd a 3. fejezetben. Hivatkozások. A Hyperlinks (Hivatkozások) paletta segítségével weblapokra vagy a dokumentumon belüli oldalakra mutató hivatkozásokat lehet megadni. Ezeket a hivatkozásokat aztán az elkészített HTML és PDF fájlokon belüli mozgásra lehet használni. Bõvebben lásd a 14. fejezetben. Betûgyûjtés. A QuarkXPress már régóta lehetõvé teszi a csatolt ábrák összegyûjtését a fájlok levilágító mûhelybe küldése elõtt. Az új változat már a szövegben használt betûtípusokat és színprofilokat is összegyûjti. Bõvebben lásd a 13. fejezetben. Karakterlisták. A Lists (Listák) szolgáltatás elsõdleges korlátja a Quark 4-es változatában az volt, hogy csak bekezdésstílusokat lehetett használni. Most már karakterstílusokat is használhatunk. Bõvebben lásd a 8. fejezetben. Scripts menü. Ha Macintoshon használjuk a QuarkXPresst, használhatunk AppleScript parancsfájlokat, különösen most, hogy a QuarkXPressbe bekerült a Scripts (Parancsfájlok) menü is. A programnak része lett egy csokornyi ingyenes parancsfájl is. Bõvebben lásd a D függelékben. Javítások a felhasználói felületen. A QuarkXPress felhasználói felületén számos apróbb módosítás történt. A Colors (Színek) paletta például már kijelzi, hogy az adott szín nyomdai alapszín vagy kísérõszín-e (lásd a 12. fejezetxxiii

6 xxiv QUARKXPRESS 5 ben), a Find/Change (Keresés/Csere) palettán kereshetünk színes szöveget (5. fejezet), és a Preferences (Beállítások) párbeszédablakban is könnyebb mozogni (2. fejezet). Mint említettem, a programnak ennél sokkal több szolgáltatása van, olyanok például, mint a Transparent EPS (átlátszó EPS képek), több szöveg betoldása, jobb indexelés vagy a nyomtatási párbeszédablak javításai. De nem kell aggódni, a következõ oldalakon mindegyikrõl szó lesz. Követelmények A QuarkXPress összes nagyszerû új szolgáltatásának kihasználásához legalább a következõk kellenek: PowerPC G4 vagy 1,5 GHz-es Pentium 4-es mikroprocesszorral felszerelt számítógép 512 MB RAM memóriával, 30 GB-os merevlemezmeghajtó, 600 MB-os magneto-optikai meghajtó (CD-meghajtó), 32 bites színes dobhengeres lapolvasó, nagy felbontású levilágító eszköz PostScript 3 RIP multiplexerrel, dpi felbontású lézernyomtató, 21"-es Barco színes monitor, 24 bites videokártya és természetesen egy NTSC videorögzítõ kártya és egy videoszinkronizáló vezérlõpult. Csak vicc volt! Tulajdonképpen szinte bármely manapság kapható hardver megfelelõ. De kevés lehangolóbb dolog van, mint felidegesíteni magunkat azon, hogy megpróbálunk valamit elindítani, csak hogy rájöjjünk, hogy valamilyen alapvetõ alkatrész hiánya miatt nem lehet. Hardver- és szoftverkövetelmények Míg a Macintoshra készült QuarkXPress korábbi változatai szinte az utóbbi 12 évben piacra dobott bármely Macintosh számítógépen futnak (minimum as processzorral), az 5-öshöz legalább PowerPC processzor és 8.6-os operációs rendszer kell, és szükség van még 16 MB szabad RAM területre, és be kell tölteni egy LaserWriter illesztõprogramot is (7.0-ás vagy újabb változatot). A program merevlemezre telepítéséhez legalább 36 MB szabad terület és egy CD-ROM szükséges (bár ez lehet hálózaton át elérhetõ meghajtó is). Ha Windows rendszert használunk, ahhoz legalább Pentium processzorral felszerelt számítógép kell, amelyen valamilyen Windows (Windows 95, 98, NT 4, ME, 2000 vagy XP) fut. Szükség van még egy CD-meghajtóra a program telepítéséhez (ez is lehet hálózaton át elérhetõ meghajtó is), valamint legalább 32 MB RAM és 40 MB szabad hely a merevlemezen.

7 xxv Természetesen mindkét rendszeren szükség van egérre (vagy valami más mutatóeszközre), és a PostScript Type 1 betûtípusok használatához az Adobe Type Manager programra. Meg kell jegyezni, hogy bár lehet vele nem PostScript nyomtatókon is nyomtatni, a QuarkXPress 5 PostScript nyomtatóval használva ad optimális eredményt. Billentyûzetek A QuarkXPress programban sokat kell használni a billentyûzetet és az egeret. Sok idõt kell eltölteni elemek vagy szövegek kijelölésével, új helyre húzásával és menük kiválasztásával. Ha bõvített billentyûzetünk van olyan, amelyen 15 funkcióbillentyû, PAGE UP (lapozás hátra), PAGE DOWN (lapozás elõre) billentyû és számbillentyûzet is található, órákat (vagy napokat!) spórolhatunk meg a beépített gyorsbillentyûk használatával. Stíluslapokat is lehet a billentyûkhöz rendelni (itt van nagy haszna a számbillentyûzetnek). Ha van olyan segédprogramunk, mint például a CE Software cég QuicKeys programja (Macintoshra és Windowsra is elérhetõ), még hatékonyabban használhatjuk a billentyûzetet. Merevlemezek A merevlemezes adattárolás aranyszabálya, hogy a szükséges tárterület elõbb vagy utóbb eléri a rendelkezésre álló tárkapacitást, majd meg is haladja. A lehetõ legnagyobb merevlemezt szerezzük be. Ha azt gondoljuk, hogy soha nem lesz szükségünk 1 GB tárterületnél többre, akkor számoljunk kétszer ennyivel. Ha nem így teszünk, késõbb sajnálni fogjuk. Az új számítógépekben egyébként már nemigen található 6 GB-osnál kisebb merevlemez, és ez ésszerû minimális méretnek tekinthetõ. RAM memória A RAM jó. Tegyünk annyit a számítógépbe, amennyire csak a pénzünkbõl futja. Ha komolyan kiadványkészítésre adjuk a fejünket, megvan az esély arra, hogy néhány egyéb programot is futtatnunk kell a QuarkXPress mellett, és legalább 32 vagy 64 MB RAM-ra lesz szükségünk. Ha sokat dolgozunk a Photoshoppal, mindig azt kívánjuk, hogy bárcsak több memóriánk lenne (én nem is javaslom a Photoshop és a QuarkXPress egyidejû használatát, ha nincs a gépben legalább 128 MB memória, de inkább több, például 256 MB). A többletmemória azért ajánlott, hogy simán lehessen dolgozni olyankor is, amikor ezen programok mellett meg vannak nyitva olyan elengedhetetlen rendszerkiterjesztések is, mint amilyen például az ATM. Minél több színes anyaggal dolgozunk, annál több RAM-ra lesz szükségünk.