Fővárosi Munkaügyi Bíróság. B u d a p e s t. K e r e s e t i k é r e l m e. (..) felperesnek

Átírás

1 Fővárosi Munkaügyi Bíróság B u d a p e s t K e r e s e t i k é r e l m e.. (..) felperesnek képv.: Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete 1051 Budapest, Nádor u. 4. elj. ügyintéző: Budapesti Rendőr-főkapitányság (1139 Budapest, Teve u. 4-6.) alperes ellen, szolgálati idő kedvezményes (1,2-szeres) számítása iránt.

2 2 Tisztelt Fővárosi Munkaügyi Bíróság!.. r. főtörzszászlós felperes F/1 alatt csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselőm útján k e r e s e t i k é r e l e m m e l fordulok a törvényes határidőn belül a T. Bírósághoz a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 196. (1) bekezdés a) pontja alapján a Budapesti Rendőr-főkapitányság Vezetője által kiadott.. számú határozattal szemben a Budapesti Rendőr-főkapitányság alperes ellen november 01-től szeptember 01. napjáig rendőr szakközépiskolát végeztem, majd ezt követően a BRFK.. kerületi Rendőrkapitánysághoz kerültem ben kezdtem el egy 3 hetes tanfolyamot, ezen időponttól kezdtem el a bűnügyi technikusi szolgálatomat, majd as évben végeztem el az 5 hónapos bűnügy technikusi tanfolyamot szeptember 01-jével, áthelyezéssel kerültem át a BRFK.. kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Készenléti Alosztály állományába, ahol jelenleg is szolgálatot teljesítek, mint bűnügyi technikus. A Hszt (1) bekezdése szerint: A végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély szempontjából a törvény hatályba lépése (1996. szeptember 1.) előtt a fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött és a beszámított szolgálati időt szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni. A Hszt (1) bekezdésének értelmében a 326. (1) bekezdésében meghatározott szempontból az alábbiak szerint kell a szolgálati viszonyban eltöltött időt számítani: c) 1,2-szeresen a rendszeres csapatkiképzést folytató szervezetek állományának, harcálláspontokon, a földfelszín alatt szolgálatot teljesítőknek, a büntetés-végrehajtási szervezeteknél a fogvatartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozó állomány tagjainak, valamint a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásokban szolgálatot teljesítőknek.

3 3 Szolgálati panasszal (F/2) fordultam a BRFK.. kerületi Rendőrkapitányság Vezetőjéhez.. r. dandártábornok Úrhoz, azért mert kinevezésemtől a munkakörömből adódóan fokozottan veszélyes beosztást látok el, ezért a Hszt. hatálybalépésétől (1996. IX. 01.) szeptember 01-ig a szolgálati időmet 1,2 szorzóval számítsák, s így a szolgálati időm kezdő időpontját ismételten állapítsák meg. A kérelmemnek (F/3) a kapitányságvezető nem adott helyt, melyet további elbírálás végett felterjesztett, amit a Budapesti Rendőr-főkapitányság Vezetője a számú határozatában (F/4) utasított el azzal, hogy a fokozottan veszélyes beosztás utáni pótlékra a jogszabályi változásokra tekintettel csak szeptember 01-i hatállyal vagyok jogosult, melyet a BRFK.. kerületi Rendőrkapitányság Vezetője. számú állományparancsával (F/5) meg is állapított. Álláspontja szerint, a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 23. (1) és 36. -a, valamint a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 20/1997. (III. 19.) BM rendelet (továbbiakban: BM rendelet) 49. (2) bekezdése értelmében nem vagyok jogosult a fokozottan veszélyes beosztás utáni pótlékra (így az 1,2-szeres kedvezményes szorzóra sem) szeptember 01-je előtti időpontra. Alperes álláspontját nem tudom elfogadni, miután az általam hivatkozott Hszt (1) bek. c) pontjában szereplő fokozott igénybevétellel járó beosztást láttam, illetve látok el től a mai napig; az ezen tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezés szeptember 1. napjától hatályos, így álláspontom szerint a kedvezményes szolgálati idő számítására jogosult vagyok. A Hszt (2) bekezdés a) pontjának utolsó előtti bekezdése szerint havonta az illetményalap 45%-ának megfelelő összegű illetménypótlékra jogosult az, aki nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetőleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett beosztásban teljesít szolgálatot. A Hszt (2) bekezdés d) pontja a fokozottan veszélyes beosztások meghatározására többek között a 254. (2) bekezdés a) pontja szempontjából a kormányt hatalmazta fel.

4 4 A Korm. rendelet 22. -a szerint a Hszt. alkalmazásában fokozottan veszélyesnek az a szolgálati beosztás minősül, amelynek ellátásával kapcsolatos szolgálati tevékenység a hivatásos szolgálattal jár általános kockázaton túl életveszéllyel is járhat, illetve egészségkárosító kockázatok között kerül végrehajtásra, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg. E beosztások körét a Hszt. és a Korm. rendelet 1. számú melléklete határozza meg. A szolgálati feladataim ellátása során a Korm. rendelet 1. számú mellékletének 1. és 8. pontjaiban meghatározott egészségkárosító kockázatok, konkrétan vegyi anyagok és biológiai kóroki tényezők hatásának vagyok kitéve. A Korm. rendelet 25. (1) bekezdése értelmében: Az 1. számú mellékletben meghatározott beosztásokban szolgálatot teljesítők szolgálati idejét akkor lehet 1,2-szeresen számítani, ha az egészségkárosító kockázatok között töltött szolgálatteljesítési idejük eléri a 23. (1) bekezdésében meghatározott mértéket (napi szolgálatteljesítési idejük eléri az 50%-ot. A Korm. rendelet 25. (4) bekezdése szerint: A hivatásos állomány (3) bekezdés alá nem tartozó tagjának azt a szolgálati idejét lehet a Hszt a (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja alapján kedvezményesen számítani, amelyet a Hszt. hatálybalépésétől töltött a hivatkozott pontokban meghatározott beosztásban. Munkaköri feladataim közé tartozik az, hogy meghatározott (testi sértés, garázdaság, lopás, betöréses lopás, rablás, gépjármű feltörések, nemi erkölcs elleni bűncselekmények szemérem elleni erőszak, megrontás, fajtalankodás stb., öngyilkossági kísérlet, közveszéllyel fenyegetés) bűncselekmények helyszíni szemléi során gondoskodnom kell a tárgyi bizonyítékok felkutatásáról és további vizsgálatra történő biztosításáról. A helyszínen rögzített nyomok és bűnjelek csomagolását és utólagos feldolgozását is végzem. A nyomok felkutatásához és rögzítéséhez különböző egészségre ártalmas vegyi anyagok használata szükséges. A helyszíneken természetesen biológiai anyagokkal, illetve anyagmaradványokkal (vér, ondó, egyéb váladékok, testnedvek, bélsár, elemi szálak, csikkek) is dolgozunk. A rögzített és becsomagolt bizonyítási eszközök további feldolgozása során említendő a vérrel itatott ruhadarabok megóvása, melynek során azoknak a szárítása a munkahelyemen lévő

5 5 szobámban történik. Természetesen az ezzel kapcsolatos kicsomagolás és becsomagolás is az én feladatom. A vegyszereket az irodámban lévő, egyszerű faszekrényben tároljuk évtől (a pontos dátumra nem emlékszem) biztosítottak részünkre egyéni védőfelszerelést, mely áll 2 db maszkból (cseppfertőzés és por ellen), továbbá egy fehér színű speciális kezeslábasból, gumikesztyűből és lábtyűből (cipőre). A faszekrényben található vegyszereket évtől műanyag szerszámosládába tároljuk, a már említett szekrényben. Az alábbi nyomelőhívó vegyszereket használjuk: amidófekete, DFO, ninhidrin, ezüstnitrát, szudánfekete, kristályibolya, amifix, SPR, valamint ujjnyom előhívó porokkal is dolgozunk, melyek belélegezve szintén károsak lehetnek az egészségre. A fentiekből egyértelmű tehát, hogy évet megelőzően, még a minimális védőfelszereléssel sem rendelkeztünk. Ezzel azt szeretném kihangsúlyozni, hogy részemre től állapították meg a fokozott igénybevétellel járó beosztásomat; míg azt megelőzően ugyanazon feladatokat, még rosszabb körülmények között láttam el, ezért az véleményem szerint a korábbi időponttól is jár nekem. A veszélyes anyagokkal és a biológiai anyagokkal tehát nemcsak a helyszíni szemlék során, hanem azt követően az irodában kell, hogy végezzem feladataimat. Külön légterű, elkülönített helyiségben vagy megfelelő nyílászáróval ellátott helyiség nem állt rendelkezésünkre, mint mondtam a vegyszerek egy egyszerű faszekrényben voltak tárolva, a biológiai anyagokat pedig a szobánkban szárítottuk, illetve tartottuk. Az anyagok kezelése és tárolása mind a BRFK.., mind a. kerületi Rendőrkapitányságon, minden esetben így történt; a feltételek is azonosak voltak. Rendelkezésemre áll, egy évben kelt munkaköri leírásom (F/6), melynek 12. pontja szerint: A szemle során lefoglalt bűnjeleket, nyomokat a szolgálat végeztével köteles a bűnjelkezelőnek átadni. Ez azt jelenti, hogy a 24 órás szolgálatom végéig, valamennyi bűnjel nálam, illetőleg a szobámban van; majd ezt követően adom le (segédhivatalnak), miután a szemlén rögzített nyomok tárolására nincs külön helyiség. Munkaköröm jellegéből adódóan figyelemmel a 24/72 órás váltásra is, az esetek döntő többségében a szolgálatteljesítési időm teljes egészét egészségkárosító kockázatok között töltöm. Tehát a jogszabályban jelzett 50%-ot, minden esetben meghaladtam. A ROBOTZSARU NEO rendszerben rendőrkapitányságonként rögzítik éves keretben az elrendelt nyomozások számát, azokból, illetőleg egyéb nyilvántartásokból kikövetkeztethető, hogy ezek közül melyek a helyszíni szemle köteles

6 6 bűncselekmény, majd ezen összeget napokra lebontva, ki lehet számolni, hogy egy szolgálatban átlagosan mennyi ügy esik ránk/m. Szerintem ezen nyilvántartásban szereplő adatok is alátámasztják a napi munkánk ügyszámát; ilyen kimutatással azon csak az alperes rendelkezik. Álláspontom szerint a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM. rendelet, a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárás szabályairól szóló 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet, valamint az ezt követő 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet és a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény elvei nem érvényesültek a munkahelyemen. A Hszt. 67. a) pontja szerint a szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró többek között köteles a hivatásos állomány tagja részére az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani. A munkavédelemről szóló évi XCIII. tv. (továbbiakban: Mvt.) célját tekintve az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. Az Mvt. 2. (2) bekezdése alapelvi szinten rögzíti a munkáltató felelősségét az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Véleményem szerint, miután a munkahelyem az egészséget veszélyeztető jelleg eleve ismert, azaz az áltagostól eltér, így a munkáltató törvényi kötelezettsége is fokozott. Annak alátámasztásaként, hogy a veszélyes munkakörülmények közötti napi szolgálatteljesítési időm az 50%-ot meghaladta, kérem a T. Bíróságot, hogy tanúként idézze meg a korábbi munkavégzési helyemen szolgálatot teljesítő technikus kollégámat. Az alperes által hivatkozott Korm. rendelet 36. -ának rendelkezése nem lehet releváns az ügyben, mert az VII. 23-tól hatályos (melyet a 99/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 5. -a állapított meg) a fokozottan veszélyes beosztás pótléka: a Hszt (2) bekezdés a) pontjának utolsó előtti gondolatjeles bekezdése szempontjából a kormányrendelet 1. számú mellékletének 1-3. és 8. pontjaiban meghatározott egészségkárosító

7 7 kockázatok közötti munkával járó beosztásban szolgálatot teljesítőt az illetménypótlék havonta akkor illeti meg, ha az egészségkárosító kockázatok között töltött ideje eléri a 23. (1) bekezdésében meghatározott időtartamot, azaz a napi szolgálatteljesítési idő 50%-át. Ugyanez vonatkozik, az alperes által hivatkozott BM rendelet 49. (2) bekezdésére is A kormányrendelet 36. -ában meghatározott fokozottan veszélyes beosztás pótlékot megállapítani és folyósítani csak akkor lehet, ha a tárgyhavi pótlékra jogosultságot a nyilvántartás alapján a szolgálati elöljáró igazolta. ügyemben tehát azért nem alkalmazható, mert ezen rendelkezést a 28/2003. (VII. 9.) BM rendelet 2. -a állapította meg, mely VII. 17-től hatályos; az én kereseti követelésem pedig IX. 01- től IX. 01. napjáig terjed. A munkáltatóm fenn jelzett, napján kelt számú állományparancsával a Hszt (1) bek. c) pontja és a Korm. rendelet 25. (1) bekezdése alapján szeptember 01-től ig megállapította a fokozott igénybevétellel járó beosztásom betöltésére tekintettel azt, hogy jogosult vagyok a szolgálati időm 1,2-szeres beszámítására. Erre tekintettel a szolgálati nyugdíjra, jubileumi jutalomra jogosultság, a pótszabadság és nyugdíj, valamint végkielégítés mértéke szempontjából szolgálati időm kezdő időpontját is módosította. Miután a korábbi években is ugyanazon tevékenységet, ugyanolyan körülmények között végeztem, továbbá a jogszabályi rendelkezésekben (Hszt (1) bek. c) pont és a Korm. rendelet 25. (1) bek.) sem történt változás, ezért jogosultságom IX. 01. napjától áll fenn. A fentiek alapján kérem a T. Bíróságot: állapítsa meg, hogy a Hszt (1) bekezdés c) pontjában (továbbá a Korm. rendelet 25. (1) bek.) foglaltakra tekintettel az szeptember 01. napjától szeptember 01. napjáig terjedő szolgálati időm 1,2-szeres szorzóval történő elismerésére jogosult vagyok, ennek megfelelően kötelezze alperest szolgálati időm ismételten történő megállapítására. A Pp (1) bekezdés f) pontjára figyelemmel bejelentem, hogy a felek közötti jogvitában közvetítői eljárás nem volt folyamatban. A T. Bíróság hatásköre és illetékessége a Pp. 349/B. (2) bekezdésén alapszik.

8 8 Kérem, hogy a T. Bíróság személyem vagy meghatalmazott képviselőm esetleges távollétében is szíveskedjék a tárgyalást megtartani. Budapest, október Tisztelettel:.. felperes