MESTERKÉPZÉS SZAKLÉTESÍTÉS

Átírás

1 ADATLAP 1. Az új szak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) kidolgozó felsőoktatási intézmény neve, címe (ha több kidolgozó intézmény együttesen nyújtja be a tervezetet, valamennyi intézmény neve és címe) Eötvös Loránd Tudományegyetem 1053 Budapest, Egyetem tér 1 3. Postacím: 1364 Budapest, Pf A létesítendő mesterképzési szak: Beszédtudomány 3. A megszerezhető szakképzettség 1 : okleveles beszédtudomány szakos bölcsész 4. A képzési idő 2 félévekben: 4 félév 5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6. Tervezett szakirány(ok) - 7. A szak javasolt képzési terület 3 4 szerinti besorolása bölcsészettudomány 8. Dátum, és az intézmény(ek) rektorának megnevezése és cégszerű aláírása Csatolandó dokumentumok: A szenátus(ok)nak a szak létesítését kezdeményező határozata Több intézmény által kidolgozott tervezet együttes benyújtása esetén a többi, a benyújtáshoz csatlakozó intézmény elfogadó nyilatkozata, a szakmai egyeztetés jegyzőkönyvi kivonata Csatolható: Felhasználói vélemények, támogató nyilatkozatok 1 Ftv. 32. (6) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. 2 Ftv. 32. (6).. A mesterképzésben - figyelembe véve a (7) bekezdésben meghatározottakat - legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév. (7) Az egységes, osztatlan képzésben legalább háromszáz kreditet kell és legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább tíz és legfeljebb tizenkét félév. 3 A 289/2005. Korm. rend. szerinti képzési területek a mesterképzésben: agrár, bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, informatika, jogi és igazgatási, nemzetvédelmi és katonai, műszaki, művészet, orvos- és egészségtudomány, pedagógusképzés, sporttudomány, társadalomtudomány, természettudomány 4 Művészeti képzésnél a képzési ág (építőművészet, film- és videoművészet, iparművészet, képzőművészet, multimédia, színházművészet, táncművészet, zeneművészet) megadása is szükséges 1

2 I. A SZAKLÉTESÍTÉS INDOKLÁSA (Legfeljebb 2-3 oldal terjedelemben, különösen azon szakoknál, amelyek nem számítanak generikus, a világban jól ismert, bevezetett szakoknak) I.1. A szak létesítésének előzményei, megalapozás, illesztés a) előzmények a korábbi képzési rendszerből (egyetemi, főiskolai, szakirányú képzések), korábbi egyetemi végzettségnek való megfelelés - amennyiben van ilyen A beszédtudomány (elsősorban a fonetika) oktatása minden magyar szakos képzésben szerepelt/szerepel. A fonetika (hangtan) keretein belül a különböző egyetemeken, főiskolákon elsősorban a beszédszervek működését, a hangképzést, a helyes kiejtést, illetve a fonetikai lejegyzéseket oktatták, másutt az akusztikai fonetika és a beszédpercepció is szerepel/szerepelt a tananyagban. Egyes egyetemeken a fonetika mellett fonológiai, illetve pszicholingvisztikai kurzusok is szerepeltek, szerepelnek. A hangtani ismereteket több más, a korábbi magyar szakos képzésben és a jelenlegi BA képzésben is szereplő tantárgy hasznosította, így például a szociolingvisztika, a nyelvtörténet és a dialektológia. Magyarországon a legrégebbi hagyományokkal az ELTE (illetve jogelődje) Bölcsészettudományi Karán rendelkezik. A hangtan, a fonetika, majd később a beszéddel kapcsolatos számos kurzus egyetemi szintű oktatása elsőként a mi egyetemünkön valósult meg. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának szervezeti átalakulása, valamint a képzés színvonalának növelése érdekében a Beszédtudomány mesterszakot két tanszék a Fonetikai Tanszék és a Mai Magyar Nyelvi Tanszék együttműködésével a Fonetikai Tanszék alapítja. E két tanszéken a modern nyelvtudományi trendeket figyelembe vevő, egyúttal a mindennapi beszédtudományi alkalmazásokra is figyelemmel levő tudományos kutató- és oktatómunka folyik. b) a többciklusú képzési rendszerbe illeszkedés, ráépítés a rendszer alapképzési szakjaira A Beszédtudomány mesterszak tanterve egyrészt alapul veszi az alapszakos magyar szakos hallgatók fonetikai tanulmányait, másrészt a nyelvszakos hallgatók ismereteit, tágabb értelemben azok ismereteire, elsősorban a kiejtéssel kapcsolatos kurzusok ismeretanyagára alapoz. I.2. A szakképzettség várható hasznosítási területe A munkaerőpiaci, társadalmi igény Mind ez ideig Beszédtudomány szakot az ország egyetlen egyetemén sem alapítottak, azonban számos külföldi egyetemen létezik hasonló szak. A szak iránt fokozott érdeklődés mutatkozik a hallgatók között, amit a korábbi Kísérleti és alkalmazott fonetika című program iránti érdeklődés is jelzett. Ez többféleképpen magyarázható. Indokolja az, hogy a beszédtudomány iránt az elmúlt időszakokban fokozódott az érdeklődés, amit a sokféle felhasználhatóság egyre nagyobb mértékben alátámaszt. A beszéddel kapcsolatos tudományos eredmények gyakorlati felhasználása sokrétű, a beszédfejlesztéstől a beszédtechnológiai alkalmazásokig. A beszédtudományi kutatások eredményei hasznosíthatók például logopédiai, gyógypedagógiai diagnosztikai tesztek és fejlesztő módszerek, szoftverek kidolgozásához. Alkalmazhatók a beszélőazonosítás, beszélői profilkészítés területén. A beszédtudományi ismeretekkel rendelkező bölcsészek kiválóan alkalmasak egyes műszaki alkalmazásokhoz készítendő beszédadatbázisok létrehozásában való részvételre (pl. beszédfelismeréshez, adatbányászathoz stb.). Több hallgatónk dolgozott már például a BME és az AITIA projektjeiben, ezekkel az intézményekkel folyamatosan szakmai kapcsolatban állunk. A végzettek különféle területeken helyezkedhetnek el, a profi beszélőktől a beszédtechnológiai területeken foglalkoztatottakig. Elhelyezkedésüket elősegíti az, hogy minden 2

3 területen a legkorszerűbb ismereteket és azok gyakorlati alkalmazási ismereteivel is megismerkednek. Ezen a módon a hallgatók számára hatékony felkészülési stratégiákat kínál, és elősegíti az elhelyezkedésüket a munkaerőpiacon, továbbá magas színvonalon készíti fel őket a szakterületi tudományos karrierre. Utóbbi megalapozza a későbbi PhD tanulmányokat is. I.3. Rövid nemzetközi összehasonlítás az új szak vonatkozásában - különös tekintettel az Európai Felsőoktatási Térségre Azonos vagy hasonló külföldi szakok, képzési programok megjelölése és összehasonlító bemutatása A hasonló, beszédtudománnyal kapcsolatos külföldi szakok két, ritkábban négy félévesek, fonetikával, illetve fonológiával foglalkoznak. Külföldön a hasonló mesterszakok jellegzetesen két különböző irányt képviselnek, amelyek egyike a beszédpatológia területeit fogja át, a másika pedig a beszédtechnológiát. Ismereteink szerint a tervezett Beszédtudomány MA-hoz hasonló, komplex, négy féléves MA-szak nincsen. I.4. A szak képzési céljának és követelményeinek a rokon szakokkal történő összehasonlítása, illetve a karakterisztikus különbségek bemutatása A Beszédtudományhoz hasonló MA eddig nem létezett Magyarországon. Bár a magyar nyelv és irodalom diszciplináris MA-n létezik beszédtudományi szakirány, de az lényegesen kevesebb tantárgyat, óraszámot tartalmaz a beszéddel kapcsolatos tárgyakból, mint a tervezett mesterszak, így a tanított ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok aránya is sokkal kisebb, mint amit a tervezett szakon nyújtani tudunk a hallgatóknak. Hasonlóan csak nagyon kicsi arányban szerepelnek a beszéddel kapcsolatos tárgyak a Nyelvtudomány MA Képzési és kimeneti követelményeiben (a kötelező szakmai törzsanyagban mindössze a pszicholingvisztika, a kötelezően választható ismeretkörök között pedig egyetlen egységként beszédtudományokként feltüntetve 22 ismeretkör között). Az Alkalmazott nyelvészet MA-n meghatározott beszéddel kapcsolatos ismeretkörökben (pszicholingvisztika, alkalmazott pszicholingvisztika) sem adható át a hallgatóknak széles körű ismeretanyag a beszédtudományokból. A Beszédtudomány MA újdonságát és karakterisztikus különbségeit az adja, hogy elmélyülten, egy-egy féléven át tudunk foglalkozni olyan részterületekkel, amelyekre az említett szakok beszédtudományos kurzusain csak egy-egy óra jut. Végül jelenleg tanári MA-ként létezik a Nyelv- és beszédfejlesztő tanári MA (amely inkább gyakorlati, pedagógiai ismereteket nyújt a hallgatóknak), de ez a tanárképzés átalakítása miatt két éven belül megszűnik. 3

4 II. A SZAK rendeletben megjelentetendő KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. A mesterképzési szak megnevezése: Beszédtudomány (MA in Speech Science) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése - végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc vagy MA) - szakképzettség: okleveles beszédtudomány szakos bölcsész - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Speech Science - választható szakirányok: - 3. Képzési terület 1, 2 bölcsészettudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. A bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapképzési szakok magyar BA, idegen nyelvi BA alapképzési szakok, valamint a felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény szerinti magyar nyelv és irodalom szakos tanár főiskolai szintű, illetve másoddiplomásként a magyar nyelv és irodalom szakos tanár/bölcsész, ill. idegen nyelv szakos tanár/bölcsész szakosok A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok a bölcsészettudományi képzési terület alapképzési szakja(i), továbbá az bölcsészettudományi képzési terület egységes, osztatlan mesterképzési szak(ok) A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: kredit 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: kredit 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz/szakirányhoz rendelhető kreditek száma: - kredit 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma: 6 kredit 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 20 kredit 6.6. Szakmai gyakorlat: 8-12 kredit 6.7. A gyakorlati ismeretek aránya: (az intézményi tanterv szerint legalább) 50 % 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvészeti és nyelvészeti kutatási ismereteikkel előmozdítják a társadalmi szintű információáramlást a beszédtudomány területén. Megfelelő felkészültséggel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: - a beszédtudománnyal kapcsolatos elméleti és gyakorlati problémák szerteágazó kérdéseit; - a beszédtudományi kutatások módszertanát; - a beszédtudományi alkalmazásokat. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: - beszédkutatási és -fejlesztési munkálatok végzésére, irányítására egyéni és intézményes szinten; 4

5 - alap és alkalmazott anya- és idegen nyelvi kutatások és elemzések végzésére a beszédtudomány területén; - a nyelvi szocializáció, a gyermekek beszédfejlődésének sokoldalú és sokirányú segítésére; - a társadalom minden rétegének beszédjellemzésére; - a szakterület tudományos életébe való bekapcsolódásra (konferenciai részvétel, publikációs tevékenység); - ismeretterjesztő és tudományos írásművek létrehozására; - a szakterület problémáinak és eredményeinek a szélesebb közönséggel történő megismertetésére. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek: - a szakterület iránti magas fokú érdeklődés, elkötelezettség és motiváció, - tanulási készség, - széles műveltség, problémafelismerő és -megoldó képesség, - kreativitás, intuíció és módszeresség, - információfeldolgozási képesség, - a szakmai továbbképzéshez való pozitív hozzáállás, - igény az elmélyült és minőségi munkára, - kritikai szemlélet, - rugalmasság és jó kommunikációs készség. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: kredit A beszédtudomány története, a beszédprodukciós modellek, a beszédpercepciós modellek, beszédakusztikai alapismeretek, a beszédzavarok csoportosítása/általános jellemzése, beszédviselkedés, a beszédtudományi kutatások módszertana (általános kutatásmetodológia) Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: kredit A fonológia elméleti alapjai, beszédakusztika, beszédprodukció (a zöngeképzés, koartikulációs jelenségek), beszédpercepció (a beszédmegértés), a beszédzavarok diagnosztikája, terápiája, szociofonetika, beszédtudományi alkalmazások, a beszédtudományi kutatások módszertana: statisztika és tudományos írás. A magyar nyelv fonológiája, a mentális lexikon, az anyanyelv-elsajátítás (0 18 éves korig), az időskori beszéd, beszédműfajok, beszédadatbázisok és annotálás, a verbális kommunikáció újabb formái (sms, , internet, chat stb.) Szakmai törzsanyag szabadon választható ismeretkörei: 6 kredit alkalmazott fonetika, alkalmazott pszicholingvisztika diplomamunka: 20 kredit 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A szakmai gyakorlat beszédtechnológiai fejlesztésekkel, beszéddiagnosztikai központokban vagy a felsőoktatási intézménytől független meghatározó kutatóintézetekben, illetve egyéb helyszínen végzett legalább négy hetes szakmai munka. 10. Idegennyelvi követelmények: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei 5

6 A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján a hallgatónak elismerhető legyen legalább 30 kredit nyelvtudományi ismeretekből. Továbbá egy államilag elismert általános középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni. 12. A szak (szakterület) szempontjából lényeges más rendelkezések 6