Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2015

Átírás

1 Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2015 környezeti vizsgálatának vitaanyaga Vizsgált tervváltozat (VGT) készítésének dátuma augusztus 12..

2 TARTALOM BEVEZETŐ A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI ÉS PARTNERSÉGI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE Előzmények, különösen a tematika tartalma A tervezési folyamathoz és az ex-ante értékeléshez való kapcsolódása A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok figyelembevétele és hatása a VGT alakulására A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV ÉS A KIDOLGOZÁSAKOR VIZSGÁLT VÁLTOZATOK RÖVID ISMERTETÉSE A VGT2 céljainak, tartalmának és a készítés folyamatának összefoglaló ismertetése A VGT2 összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal A VGT2 keretében kialakított változatok bemutatása A VGT2 tervezési és végrehajtási intézményi kereteinek áttekintése A VGT2 MEGVALÓSÍTÁSA KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA Az alkalmazott fenntarthatósági és környezeti értékrend, kritériumrendszer meghatározása A VGT2 céljainak összevetése környezeti és fenntarthatósági célokkal A jelenlegi környezeti állapot releváns, a VGT2-vel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése Az emberek egészségi állapotának és társadalmi, gazdasági helyzete a tervvel összefüggésben A környezeti jellemzők azonosítása, amelyeket a VGT2 megvalósítása valószínűleg jelentősen befolyásol A környezetvédelmi érdekek érvényesítésének főbb akadályai, ezzel kapcsolatos konfliktusok összefoglalása A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a VGT2 nem valósulna meg; A VGT2 megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők Természeti erőforrás közvetlen és közvetett igénybevételét vagy környezetterhelés előidézését okozó és más módon környezeti következménnyel járó intézkedések A VGT megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése: A jó környezetminőséggel kapcsolatos célkitűzések vizsgálati szempontjai A integrált vízgazdálkodás megközelítésével és az általános rendszerszemlélet érvényesítésével kapcsolatos elvárások vizsgálati szempontjai... 51

3 A társadalmi igazságossággal, irányítási rendszerrel kapcsolatos célkitűzések vizsgálati szempontjai A környezeti következmények alapján a VGT értékelése A VGT KÖRNYEZETI HATÁSOSSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE ÉS A VÁRHATÓ NEGATÍV HATÁSOK ELKERÜLÉSÉT CÉLZÓ JAVASLATOK Döntéshozatali és tervezési folyamatra vonatkozó főbb javaslatok A tervezési szakaszra vonatkozó tartalmi javaslatok A végrehajtási szakaszra vonatkozó javaslatok A VGT-VEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN MEGVALÓSULÓ VAGY EGYÉB TERVEKRE VONATKOZÓ JAVASLATOK MONITORING, ÉRTÉKELÉSI ÉS A MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN SZÜKSÉGES INTÉZMÉNYI KAPACITÁSOKRA, KOMPETENCIÁKRA ÉS INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ JAVASLATOK JAVASLATOK A KÖVETŐ INTÉZKEDÉSEKRE, BELEÉRTVE A KAPCSOLÓDÓ FOLYAMATOK ÉS A MEGVALÓSÍTÁS NYOMON KÖVETÉSÉT IS... 70

4 Bevezető Nem tekinthetjük a természetet olyan valaminek, amely tőlünk külön van választva vagy pusztán életünk kerete (Ferenc pápa, Laudato si kezdetű enciklikája, 139) A reziliencia egy rendszer (személy, közösség, erdő, folyó, város, gazdaság) képessége a változásokhoz való alkalmazkodásra és a további fejlődésre. A képesség, hogy sokkhatásokat és zavart, válságot a megújulásra, az emberi közösség tekintetében innovatív gondolkodás ösztönzésére használja. A reziliens gondolkodás magában foglalja a tanulást, sokféleséget, és mindenekelőtt a hitet, hogy ember és természet szorosan kapcsolódik, lényegében egy szocio-ökológiai rendszert alkot. Reziliencia Központ, Stockholm Víz és a hozzá kapcsolódó ökoszisztémák, fajok, emberi tudás, tapasztalat, mind-mind nemzeti kincs és erőforrás. Az emberi közösségek és személyek vízzel való kapcsolatának meghatározó eleme, hogy hol helyezkedik el az értékrendjében, ez az alapja bármilyen vízgazdálkodással kapcsolatos stratégiának. Az értékrend szerinti érvényesítés alapfeltétele a megvalósíthatóság és a szükséges erőforrások rendelkezésre állása, amely nem szűkíthető le a finanszírozhatóság kérdésére, mivel olyan tényezők is alapvető elemei, mint a személyi és intézményi kompetenciák (tudás, tapasztalat, képességek és felhatalmazás), együttműködési készségek, megbecsültség, bizalom stb.) Az országos terv elkészítése és a tervezés országos koordinációja: Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) feladata. A tervezésben közreműködik az ÖKO UTIBER AQUAPROFIT Konzorcium, amelynek vezetője az ÖKO Környezeti, Gazdasági, Technológiai, Kereskedelmi, Szolgáltató és Fejlesztési Zrt., tagjai: az UTIBER Közúti Beruházó Kft. és AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt. A Konzorcium számos alvállalkozót vesz igénybe a tervezési munkák elvégzésére 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet által előírt a környezeti vizsgálat elvégzésére a konzorciumot vezető ÖKO Zrt. a Respect Kft. szakértői csoportját bízta meg. A Víz Keretirányelv célja a felszíni vizek és a felszín alatti vizek megóvásának, védelmének és kezelésének legjobb gyakorlata megvalósítása. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv operatív lépcsőfok a VKI célkitűzéseinek eléréséhez. A projekt közvetlen célja a 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletnek megfelelően a VKI 13. cikke szerinti Vízgyűjtőgazdálkodási tervek felülvizsgálata. Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete, valamint a 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet értelmében a VGT2 Stratégiai Környezeti Vizsgálatának (a továbbiakban: SKV) elvégzése szükséges. Az SKV alapvető célja, hogy hozzájáruljon a VGT2 minőségének javításához a környezeti vizsgálat értékelési kritériumokkal, szempontokkal és a legfontosabb értékelési eredményekkel és a környezeti, illetve fenntarthatósági szempontból megfogalmazott javaslatokkal. A lehetőségekhez mérten segítse a tervezési és döntéshozatali folyamatokat Az SKV készítése során cél továbbá, hogy a környezeti, fenntarthatósági szakértők és az érintettek véleményének az előkészítés és a tervezés folyamatába való integrálásának segítségével javítsa a tervezési dokumentumok környezeti hatékonyságát és környezeti szempontú konzisztenciáját, azok negatív környezeti hatásainak csökkentése és kiküszöbölése, pozitív környezeti hatásainak növelése és erősítése érdekében. Jelen dokumentum a projekt operatív céljaihoz kapcsolódóan a VGT2 stratégiai környezeti vizsgálatáról szóló jelentés egyeztetési dokumentációja. 1

5 1. A környezeti értékelés kidolgozási és partnerségi folyamatának ismertetése A környezeti vizsgálat során a rendelkezésre álló rövid idő alatt a tervezőkkel folytatott konzultációkon van a legnagyobb hangsúly. Emellett a társadalmi szereplőkkel, köztük kiemelten a környezet- és természetvédelmi civil szervezetekkel közvetlen konzultációkra, műhelyre, fórumra illetve internetes konzultációra is sor kerül Előzmények, különösen a tematika tartalma Az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv környezeti vizsgálatának elkészítésére a Respect Kft májusában kapott felkérést. A tematika július 1-től véleményezhető a oldalon. A tematika rövid összefoglalását a 4. pontban, illetve az 1. mellékletben mutatjuk be A tervezési folyamathoz és az ex-ante értékeléshez való kapcsolódás A környezeti vizsgálat és az ex ante értékelés, a tematika tartalmi felépítésében is látható módon a VGT belső és külső összefüggéseire, illetve a megvalósíthatóságra, célszerűségre és az eredményességre vonatkozó kérdésekben kapcsolódik, amely környezeti vonatkozásait mindkét eljárásnak, igaz hogy különböző mértékben, de figyelembe kell vennie. Az SKV környezeti, fenntarthatósági szempontból egészíti ki az ex ante vizsgálatot. A két eljárás közötti kapcsolatot jelen esetben az is garantálja, hogy mindkét eljárásért ugyan az a szakértői csoport a felelős A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok figyelembevétele és hatása a VGT alakulására A környezeti értékelés eljárása során beérkező vélemények és javaslatok feldolgozását folyamatosan tervezzük. A visszajelzéseket a felvetett javaslatokra és kérdésekre az SKV folyamat zárójelentésében foglaljuk össze. A WWF Magyarország által összefogott, szervezett augusztus 5-én tartott konzultáció keretében a jelenlévő természet- és környezetvédelmi civil szervezetekkel áttekintettük a VGT2 és a vele párhuzamosan készülő KJT tervezési folyamatához kapcsolódó SKV tematikát és eljárást. A jelenlévők az SKV tematikát megfelelőnek ítélték. Külön kiemelték a rendszerszemlélet általános követelményének érvényesítése mellett a vízvisszatartás jelentőségét, illetve a VGT2 és a KJT, a VGT és az Országos Árvízi Kockázatkezelési Koncepció (ÁKK), illetve a KEHOP árvízvédelmi fejlesztéseinek összehangolását a VGT2 felszíni vizek és a felszín alatti vizek megóvásának, védelmének és kezelésének elvárásával. Hangsúlyozták a résztvevők a monitoring, az intézményrendszer, a szabályozás, illetve a mezőgazdaság jelentőségét, amelyeket az SKV-ban javasoltak kiemelten kezelni. 2

6 1.4. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása A Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően első lépésben az SKV részét képező környezeti értékelés tartalmának (a továbbiakban: tematika) meghatározását készítettük el. Az elkészült tematika véleményezésére július 1. és augusztus 30. között van lehetőség a oldalon, melynek keretében a stratégiai környezeti vizsgálat tematikájához kapcsolódó észrevételeket és javaslatokat a vgt2.forum@vizeink.hu vagy info@respect.hu címeken várjuk. Az SKV jelentéstervezetéhez kapcsolódó véleményeket az egyeztetési folyamat lezárását követően foglaljuk össze. Az SKV jelentéstervezetének a véleményezésére 30 nap időtartamban, 2015 augusztus 15. és szeptember 14. között van lehetőség a oldalon. A stratégiai környezeti vizsgálathoz kapcsolódó észrevételeket és javaslatokat a vgt2.forum@vizeink.hu vagy info@respect.hu címeken várjuk. Kérjük levele tárgyában jelölje meg, hogy a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv SKV-jához kíván hozzászólni. A beérkező észrevételeket és az alkalmazásukra adott válaszokat az SKV mellékleteiben foglaljuk össze. A közzétett dokumentumokról postai úton eljuttatott levélben is véleményt formálhat, amelyet a következő címen fogadunk: ÖKO Zrt Budapest, Pf. 7. Kérjük, a borítékra írja rá, hogy a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv SKV-járól alkotott véleményt tartalmazza a küldemény! 1.5. A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai Vizsgálataink alapját azok az adatforrások képezik, amelyek az SKV vizsgálati témaköreivel összefüggésben végzett kutatások és értékelések eredményeit tartalmazzák. Ilyen adatforrások például az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet, a KSH, az AKI, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az Állami Számvevőszék módszertani tanulmányai, jelentései, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács műhelytanulmányai, a SOTE Magatartástudományi Intézet, az OEFI, az ÁNTSZ Országos Környezetegészségügyi Intézet publikált adatai, illetve a különböző nemzeti stratégiák adatai, mint az NFFS, NÉS, Nemzeti Vízstratégia (tervezet) és az első Országos Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv, az NKP4 és a Nemzeti Vidékstratégia, az Országos Hulladékgazdálkodási Terv, illetve ezen dokumentumok készítése során készült SKV-k. A dokumentum vizsgálata, értékelése során említett mértékadó országos dokumentumok adataira építve és a szakértői véleményekre alapozottan mértük fel a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv várható hatásait, a környezeti és fenntarthatósági szempontokból befolyásolt folyamatokat. Az értékelés során felhasználtuk VGT1 és a Vidékfejlesztési Program környezeti vizsgálatának eredményeit is. Sajnálatosan az SKV készítését jelentős mértékben megnehezítette és egyben korlátját is képezte, hogy nem indult el egy a rendszeres, az országot átfogó, az országos gazdasági, társadalmi és térbeli változásokról, folyamatokról gyűjtött adatokhoz illeszthető, környezeti és 3

7 fenntarthatósági szempontú monitoring és értékelési rendszer. (Pl. ökoszisztéma szolgáltatások átfogó és tájszintű rendszeres felmérései és értékelései, az agrárkörnyezetvédelmi intézkedésekre vonatkozó monitoring, a helyi fejlesztési programok rendszeres átfogó környezeti szempontú értékelései, monitoringja stb.). 2. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv és a kidolgozásakor vizsgált változatok rövid ismertetése A következő pontokban a VGT2 célját, tartalmi kereteit, a kidolgozás szervezeti hátterét és a kialakított változatokat mutatjuk be, amely információk a környezeti vizsgálat keretének és céljának kialakítását is meghatározza A VGT2 céljainak, tartalmának és a készítés folyamatának összefoglaló ismertetése A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotba 1 kerüljenek. A keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. Amennyiben a természeti vagy a gazdasági lehetőségek nem teszik lehetővé a jó állapot megvalósítását 2015-ig, úgy a teljesítés határidejét ütemezni lehet a VKI által felkínált mentességek megalapozott indoklásával 2021-re, illetve 2027-re. Ezek az időpontok képezik egyben a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés második és harmadik ciklusát. Az első végrehajtási időszak december 22-vel zárul le, ugyanekkor kezdődik el a jelenlegi második tervezés, vagy első felülvizsgálat által meghatározott intézkedési program végrehajtása. A Víz Keretirányelv általános célkitűzései a következők: a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása, a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével, a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése. A VKI alapelve, hogy a víz nem csupán szokásos kereskedelmi termék, hanem alapvetően örökség is, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni. A vízkészletek használata során hosszútávon fenntartható megoldásokra kell törekedni. 1 Jó állapot: A vizek VKI szerinti jó állapota egyrészt az emberi egészség, másrészt az ökoszisztémák igényeiből indul ki. Akkor tekinthetők a vizek jó állapotúnak, ha az ivóvízellátásra, vagy egyéb célokra (rekreáció, öntözés) használt vizek minősége megfelel a használat által szabott követelményeknek, illetve a vizektől függő természetes élőhelyek működését nem zavarják az ember által okozott változások. Vízfolyások és állóvizek esetén a jó ökológiai és kémiai állapot vagy potenciál, a felszín alatti vizeknél a jó kémiai és mennyiségi állapot elérése a cél 2015-ig, 2021-ig, vagy 2027-ig. 4

8 A VKI 3. cikkelye 7. pontja alapján az előírások végrehajtásért felelős, úgynevezett Hatáskörrel Rendelkező Hatóságot - Felelős Intézmény(eke)t december 22-ig az EU tagállamoknak ki kellett jelölniük. A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 3. (3) pontja határozza meg a vízgyűjtő-gazdálkodási terv összeállításáért felelős szervezeteket. Ugyanezen rendelet 19 -a alapján a tervezésbe a társadalom minél szélesebb körét, azaz az érdekelteket, véleményezés céljából be kell vonni. A 4. (2) pontja szerint pedig az intézkedési programok előkészítése során a határokkal osztott vizekre vonatkozóan együtt kell működni az Európai Unió szomszédos tagállamaival, míg a nem EU tagokkal törekedni kell a koordinációra, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi kapcsolatokra vonatkozó két- és többoldalú nemzetközi szerződések, megállapodások szabályai szerint. Hatáskörrel rendelkező hatóság Hazánkban a 2000/60/EK Víz Keretirányelv végrehajtásának irányításáért a Belügyminisztérium (1051 Budapest, József Attila u. 2-4.) felel, ezért a Belügyminiszter a hatáskörrel rendelkező hatóság vezetője. A BM felelős: a vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítéséért felelős szervezetek (OVF, VIZIG-ek) tervezési munkájának koordinálásáért; az Európai Unió Bizottsága számára a jelentések elkészítéséért és elküldéséért. A BM illetékessége a Duna vízgyűjtő kerületen belül, az ország teljes területére kiterjed. A Minisztérium feladata továbbá a szakirányú stratégiai irányítás, az Európai Unió jogszabályainak hazai harmonizációja és jogszabályalkotás, az állami feladatok és az Európai Unió felé vállalt és kötelező feladatok parlamenti érdekképviselete, VKI intézkedések tárcaközi egyeztetése és a tárca költségvetési forrásainak biztosítása. E mellett felel az Európai Unió intézményeivel való kapcsolattartásért, a határvízi feladatok ellátásért és az általa kijelölt szakértőkön keresztül közreműködik a Duna vízgyűjtő kerület nemzetközi tervének (ICPDR DRBM Plan) összeállításában. Az egész országra kiterjedő első vízgyűjtő-gazdálkodási terv a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányításával, más minisztériumokkal együttműködve készült el a vízfolyások, az állóvizek és a felszín alatti vizek állapotának javítása, illetve megőrzése érdekében. A második terv a Belügyminisztérium felkérésére, szintén a társminisztériumokkal együttműködve fog elkészülni. Magyarország, mivel teljes területe a Duna-medencébe tartozik, így, ellentétben a legtöbb EU tagállammal, csak egy vízgyűjtőkerület a Duna vízgyűjtőkerület - vízgyűjtőgazdálkodási tervének elkészítésére kötelezett. Ennek kidolgozása szoros együttműködésben történt a többi érintett tagországgal, a munkát a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) fogja össze. Magyarország, a Duna-medencén belül, három nemzetközi részvízgyűjtőn (a Duna közvetlen, a Tisza, és a Dráva) osztozik a szomszédos országokkal. Ezek Magyarországra eső területei adják az ún. részvízgyűjtő tervezési területeket, valamint a Duna részvízgyűjtőjéből jelentősége miatt kiemelendő a Balaton részvízgyűjtője, így ez az országos tervezés negyedik részvízgyűjtője. A nemzetközi, valamint a hazai előírások kielégítése és a hatékony társadalmi véleményezés érdekében a tervezés hazánkban több szinten valósult meg: országos szinten az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv, részvízgyűjtő - Duna-közvetlen, Tisza, Dráva, Balaton - szinten (4 részvízgyűjtő terv), 5

9 tervezési alegységek szintjén (összesen 42 alegységi terv) víztestek szintjén (a VKI előírásai szerint lehatárolt 889 vízfolyás szakaszt, 189 állóvizet, 185 felszín alatti víztestet jelent). Az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló 2007/60/EK irányelv (ÁKK) ajánlásának megfelelően az ÁKK tervezési egységei összehangolásra kerültek a részvízgyűjtőkkel, VGT alegységekkel A VGT2 összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal A stratégia megvalósítását szolgáló intézkedések a közötti programozási időszakban valósíthatók meg. Szorosan kapcsolódik az EU2020 stratégiához, illetve a as időszak EU-s kohéziós és strukturális politikai koncepciójához. Horizontálisan járul hozzá az EU2020 stratégiában illetve a as időszak EU-s kohéziós és strukturális politikai koncepciójában rögzített célkitűzések megvalósulásához, mivel a víz az élet és a gazdaság minden rétegét áthatja. Különösképpen kapcsolódik az EU 20/20/20 éghajlatváltozási/energiaügyi célkitűzések megvalósításának részletes kidolgozásához és a fenntartható fejlődéshez. Külön ki kell emelni a VGT2 kapcsolatát a Kvassay Jenő Tervvel, amely célja a vizek mennyiségi és minőségi védelmének, a vízhasználatok (beleértve az ivóvízellátást, az ipari és öntözési célú vízkivételeket, az ökológiai vízigényeket) szükségleteinek, a vizek többletéből vagy hiányából eredő káros hatások csökkentésének, megelőzésének biztosítása. A KJT középtávú vízpolitikai stratégia az alkotmányos alapelvekre, a hazai és EU szabályozásra, a már elkészített egyéb stratégiákra, tervekre, programokra épül (pl. Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Vidékstratégia, Új Széchenyi Terv, EU Duna Régió Stratégia, stb.). Jelenlegi szándék szerint vízügyi stratégiát megfogalmazó KJT és politika az ország lakosságának a vízgazdálkodási feladatok ellátásával kapcsolatos konszenzuson alapuló egyezsége. A szolgálni és szolgáltatni felfogás keretében csak a társadalom által ténylegesen igényelt, de a fenntarthatóság követelményeinek megfelelő beavatkozásokat szabad megtenni. A stratégia megvalósítását szolgáló intézkedések a közötti programozási időszakban valósíthatók meg EU-s társfinanszírozásban. Az Országos Árvízi Kockázatkezelési Koncepcióval (ÁKK) és a VGT2 tartalmának összehangolására vonatkozó alapelvek összefoglalása a KJT fejezetében található, ahol a természetes vízvisszatartás hosszú távú előnyei, az integráló és integrált, azaz különböző ágazatokkal együttműködve, egybeépülve megvalósuló vízgazdálkodás, a társadalmi együttműködés és önvédelmi képesség (elővigyázatosság, megelőzés) is megjelenik. Kiemeli a terv: A területfejlesztéssel együttműködve kell előmozdítani a vízzel, a földterülettel, a természeti erőforrásokkal és értékekre irányuló tevékenységek összhangját. A tervezés során egymásra épülő komplex megoldásokat kell keresni. 29. oldal (07.30-i változat). Jelentős környezeti kockázatot jelent, alapvető kérdés, hogy ezen alapelvek és szemlélet a Vidékfejlesztési Programban, a földalapú támogatásokhoz kapcsolódó zöldítés keretében, illetve az ÁKK, valamint a KEHOP, TOP, VEKOP, GINOP projektjei és fejlesztési, beruházási programjaiban milyen mértékben érvényesülnek. A kockázat érinti a vidéki megélhetés, a védett és nem védett természeti értékek (pl. fajok, élőhelyek) és természeti erőforrások (pl. víz, talaj) minőségének, mennyiségének jövőbeli alakulást. 6

10 Tekintettel arra, hogy a különböző operatív programok tervezési folyamatai lezárultak, a VGT2 előírásainak az érvényesítését az egyes pályázati és támogatási konstrukciók részletes szabályainak kialakítása során, illetve a kiemelt projektek, valamint az egyszerűsített eljárásaiban szükséges biztosítani. A kiemelt projektek, amelyek címe, megnevezése és finanszírozási igénye az egyes OP-khoz rendelten meghatározásra került, tartalmi meghatározása, részletes kidolgozása során a Víz Keretirányelv előírásait, a VGT2 célkitűzéseit érvényesíteni szükséges a vizeink állapotának javítása és megőrzése érdekében. Ennek érdekében a differenciált kiválasztási rendszerben is rendelkezésre kell, hogy álljon a projektek VGT2 szempontú értékeléséhez szükséges kompetens kapacitás a kedvezményezettek egyszerűbb és hatékonyabb elbírálási folyamatát segítve. Rendkívül lényeges, hogy még a projektek előkészítési fázisában kiderüljön, hogy a tervezet hatásos módon hozzájárul-e hozzá a vizeik jó állapotának fejlesztéséhez, vagy megőrzéséhez, vagy jelentős környezeti kockázatokat hordoznak-e a vízminőség, a vízellátás és a táj kiszárítása tekintetében. A közfeladat megvalósításáról szóló projektek tekintetében a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (NFK) dönt, az éves fejlesztési keret tekintetében. Ezután a Kormányhatározatban szereplő fejlesztésekről kiemelt eljárásrend keretében, projektfejlesztés után dönt az Irányító Hatóság. A területi operatív programok (TOP) esetében a kiválasztáshoz új eljárásrendszert alkalmaznak. A benyújtott kérelmekről a Területi Kiválasztási Rendszer dönt. A megye, a megyei jogú város és a főváros által előkészített programokat az NFK fogadja el, majd a támogatási kérelmekről az Irányító Hatóság dönt A VGT2 keretében kialakított változatok bemutatása A VGT tulajdonképpen egy stratégiai terv, amely szemléletet, kiinduló helyzet problémáit, rangsorolt célokat, célrendszert, határidőket és megvalósítási útvonalakat és döntési szempontokat határoz meg annak érdekébe, hogy megvalósítási és ellenőrzési keretet képezzen az ágazatok és területi tervezés, valamint az alacsonyabb szintű vízgazdálkodási tervezés számára. A VGT elfogadását követően a VGT keretén belül maradva van némi mozgástér a célok megvalósításához vezető útvonalakat illetően, éppen ezért rendkívül fontos, hogy ne egy (több százas intézkedést tartalmazó) halomba rakott intézkedésekkel felfegyverkezve induljon el a megvalósítás, hanem világos forgatókönyvekbe rendezett intézkedéscsoportok mentén, amelyek elősegítik a végrehajtás közben, az időszorításában felmerülő döntési nehézségek kezelését. A következő intézkedési forgatókönyvek alkalmazását tükrözi a terv: A forgatókönyv Azok az intézkedések, amelyek már folyamatban vannak, illetve a jogszabályi előírások, kötelezettség vállalás miatt biztosan végre kell majd hajtani. (Ezeket más jogszabályok írják elő, mindenképpen határidőre végre kell hajtani, nem lehet kivételes célkitűzést választani. A folyamatban lévő vagy előírt intézkedések esetében is indokolt a VKI szempontú projekt vagy tervszintű felülvizsgálat, amely során az SKV 4 csoportba rendezett értékelési kritériumait és az SKV 4. pontjában felsorolt döntési prioritásokat is javasoljuk alkalmazni.) B forgatókönyv A változat kiegészítve azon intézkedésekkel, amelyekkel nagy biztonsággal kedvező hatást lehet elérni, ide értve az elővigyázatosságon alapuló intézkedéseket is. (Az elfogadott tervben 2021-ös, 2027-es határidőkkel javulást mutató helyzet megfelelő indikátorokkal alátámasztva. 7

11 Ezek országos szinten, a korlátozott mértékű finanszírozási lehetőségek (nemzeti szintű fizetőképesség) figyelembe vételekor vizsgálandó változatok. Ezeken kívül az egy-egy környezeti cél vagy célcsoport elérését biztosító többek között költséghatékony intézkedésváltozat kiválasztását is a lehetséges változatok vizsgálatával kell elvégezni, erre vonatkozóan és az eddig közzétett tervezési dokumentumok nagyszámú alternatív megoldást ismertetnek. A felsorolt forgatókönyveken belül az egyes intézkedések vagy intézkedési csoportok különböző finanszírozási mechanizmusainak, lehetőségeinek, változatainak vizsgálata is szükséges, bele értve a különböző teherviselési képességhez igazodást A VGT2 tervezési és végrehajtási intézményi kereteinek áttekintése A Belügyminisztérium feladata a stratégiai irányítás, az Európai Unió intézményeivel való kapcsolattartás, közreműködés a Duna vízgyűjtőkerület nemzetközi tervének összeállításában, és a VKI és ÁKK végrehajtásáról szóló jelentések elkészítése. Operatív feladatok végrehajtása az alábbi munkamegosztás szerint folyik: országos terv elkészítése és a tervezés országos koordinációja: Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), Budapest részvízgyűjtő tervek elkészítése és a részvízgyűjtőn belül a tervezés koordinációja: Duna részvízgyűjtő: Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr Tisza részvízgyűjtő: Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok Dráva részvízgyűjtő: Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Pécs Balaton részvízgyűjtő: Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár alegységi tervek elkészítése és helyi szinten az érdekeltek bevonása: területileg illetékes 12 vízügyi igazgatóság, együttműködve a nemzeti park igazgatóságokkal, valamint a vízügyi és vízvédelmi, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságokkal. 1. táblázat: Az alegységi tervek készítéséért felelős vízügyi igazgatóságok Tervezési terület Felelős 1-1 Szigetköz Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr 1-2 Rábca és a Fertő Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr 1-3 Rába Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Szombathely 1-4 Marcal Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr 1-5 Bakony-ér és Concó Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr 1-6 Általér Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr 1-7 Gerecse Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr 1-8 Ipoly Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest 1-9 Közép-Duna Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest 1-10 Duna-völgyi-főcsatorna Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Baja 1-11 Sió Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár 1-12 Kapos Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár 1-13 Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár 1-14 Velencei-tó Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár 8

12 Tervezési terület Felelős 1-15 Alsó-Duna jobb part Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Pécs 1-16 Felső-Bácska Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Baja 2-1 Felső-Tisza Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Nyíregyháza 2-2 Szamos-Kraszna Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Nyíregyháza 2-3 Lónyay-főcsatorna Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Nyíregyháza 2-4 Bodrogköz Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, Miskolc 2-5 Tokaj-hegyalja Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, Miskolc 2-6 Sajó a Bódvával Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, Miskolc 2-7 Hernád, Takta Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, Miskolc 2-8 Bükk és Borsodi-Mezőség Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, Miskolc 2-9 Hevesi-sík Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok 2-10 Zagyva Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok 2-11 Tarna Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, Miskolc 2-12 Nagykőrösi-homokhát Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok 2-13 Kettős-Körös Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula 2-14 Sebes-Körös Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula 2-15 Berettyó Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, Debrecen 2-16 Hármas-Körös Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula 2-17 Hortobágy-Berettyó Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, Debrecen 2-18 Nagykunság Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok 2-19 Kurca Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged 2-20 Alsó-Tisza jobb part Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged 2-21 Maros Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged 3-1 Mura Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Szombathely 3-2 Rinya-mente Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Pécs 3-3 Fekete-víz Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Pécs 4-1 Zala Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Szombathely 4-2 Balaton közvetlen Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár 1. térkép: Magyarország tervezési alegységei Tekintettel a tervek rendkívül komplex és átfogó tartalmára, azok elkészítésében vállalkozási szerződés keretében szakértők, tervezők is részt vesznek, nevezetesen az ÖKO UTIBER AQUAPROFIT Konzorcium, amelynek vezetője az ÖKO Környezeti, Gazdasági, Technológiai, Kereskedelmi, Szolgáltató és Fejlesztési Zrt., tagjai: az UTIBER Közúti 9

13 Beruházó Kft. és AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt. A Konzorcium számos alvállalkozót vesz igénybe a tervezési munkák elvégzésére. A vízzel kapcsolatos kérdésekben a társadalom minden tagja érintett. A társadalom bevonása a tervezésbe három szinten történik: legszélesebb körben az alegységeken, míg részvízgyűjtő szinten megyei és régiós hatáskörű, országos szinten országos hatáskörrel rendelkező állami és nem közigazgatási szervek, egyéb közigazgatási, tudományos és szakmai érdekképviseleti, továbbá állampolgári érdekképviseleti (civil) szervezetek közvetlen megkeresésével. A véleményezési eljárásba magánszemélyek, illetve a nem közvetlenül megkeresett szervezetek, akár Magyarország határain kívül élők is, bármelyik szinten bekapcsolódhatnak a honlap segítségével. A vízgyűjtő-gazdálkodási terveket a különböző tervezési szinteken a vízgazdálkodási tanácsokról szóló 1382/2013 (VI.27.) Kormány határozat szerint megalakult testületek: Területi és Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsok, valamint az Országos Vízgazdálkodási Tanács tagjai véleményezik, és javaslatokat terjesztenek fel, amelyek beépülnek a végleges tervekbe. Az ÁKK irányelv ajánlásának megfelelően a VGT véleményezésével összehangolásra kerülnek az ÁKK tervek fórumai. 3. A VGT2 megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása A VGT2 környezetre, természeti erőforrásokra és ezen rendszereket érintő folyamatokat érintően várható hatások és következmények bemutatását az elkészített tematika alapján mutatjuk be Az alkalmazott fenntarthatósági és környezeti értékrend, kritériumrendszer meghatározása A program környezeti vizsgálata során a fenntarthatóság megfelelő súlyú figyelembevételére törekedünk. Az általunk alkalmazott módszertani megközelítés alapjai a hazai SKV készítés gyakorlatára és a szakmai útmutatók előírásaira épülnek. Előzetes vizsgálati szempontok A következő pontokban bemutatjuk azokat a vizsgálati szempontokat, amelyek a VGT2 stratégiai környezeti vizsgálatának alapját képezik. A vizsgálat szempontrendszerének megállapítása többek között az alábbi Európai Unióban és hazánkban jogi kereteket jelentő, vagy szakmailag iránymutató dokumentumok alapján történt. 2000/60/EK az Európai Unió Víz Keretirányelve 2/2005 (I.11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról Climate Change and the EU Water Policy, Including Climate Change in River Basin Planning, Support to the CIS working group on Climate change and Water, December 2007 Az Európai Unió és Magyarország fenntartható fejlődésre vonatkozó megújított stratégiái Gyulai Iván, Egyes tervek és programok környezeti vizsgálatának fenntarthatósági szempontjai, 2007 (Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítván), illetve a Fenntartható Fejlődés tanulmánya (2012) Respect Kft. munkatársai és szakmai partnerei által kialakított fenntarthatósági 10

14 szempontrendszer További olyan alapelvek, amelyek a fejlett világ környezetvédelmi gyakorlatában meghonosodtak, mint például: jó kormányzás, a felelősség, az átláthatóság biztosítása a tervezés, döntéshozatal, finanszírozás, megvalósítás és ellenőrzés területén, kiszámíthatóság a finanszírozásban és a szabályozásban, számon kérhetőség, világos célok és mérhető teljesítmények, eredmények, partnerség, szubszidiaritás, addicionalitás. A fentiek alapján két témakörben három vizsgálati szempontcsoportot alakítottunk ki, amelyek a következők: K Környezeti szempontok témaköre A jó környezetminőséggel kapcsolatos célkitűzések vizsgálati szempontjai K1. Mozaikos környezeti alkalmazkodás elősegítése Elvárás: A környezeti rendszerek adottságainak megfelelő, a környezeti adottságokhoz illeszkedő hasznosítás. A sokféleség megőrzése, sokféleségre épülő rendszer stabilitási szempontjainak kielégítése. K1.1. Ökoszisztéma szolgáltatások fenntartása, fejlesztése K1.2. Vízhasználatot meghatározó termelői struktúrák és fogyasztói mintázatok K1.3. Környezeti alkalmazkodásra épülő szerves kultúra megőrzése, fejlesztése K2. Környezetterhelés, állapotváltozás, rehabilitáció. Elvárás: A terv intézkedései csökkentsék a környezeti terhelések jelenlegi mértékét K2.1. Az emberek egészségi állapotának és társadalmi, gazdasági helyzetének védelme, javítása K2.2. Biológiai sokféleség, élővilág megőrzése K2.3. Talajt érő hatások K2.4. Tájszerkezet, területhasználat K2.5. Épített környezet, kulturális örökség K2.6. Vízgazdálkodás és vízvédelem K2.7. Levegőminőséget érő hatások K3. Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a veszélyek megelőzése, elkerülése, mérséklése Elvárás: A terv tartalmazzon intézkedéseket a klímaváltozás hatásainak mérséklésére és a hatásokhoz való alkalmazkodás tekintetében K4. A környezettudatos, felelős értékrend fejlesztése Elvárás: A terv pozitív módon hasson az érintettek értékrendjére, erősítse a környezeti tudat és rendszerszemlélet fejlődését, elősegítendő a világot szektorokra és ismerethalmazokra bontó szemlélet helyett a környezet és a fejlődés összefüggő ügyeinek integrált kezelését elősegítő szemlélet érvényesítését. F A környezeti szempontok érvényesítésének alapfeltételét, vagy keretét képező fenntarthatósági szempontok témaköre 11

15 F1. Az integrált vidékfejlesztés megközelítésével és az általános rendszerszemlélet érvényesítésével kapcsolatos elvárások vizsgálati szempontjai F1.1. A terv belső összhangjának biztosítása Elvárás: A tervben feltárt probléma kezelésére olyan választ, célt és eszközt kell találni, amely úgy képes az adott problémát kezelni, hogy ne legyen ellentétes hatású más célkitűzések teljesülésével. F1.2. A terv külső összhangjának biztosítása Elvárás: A terv kezelje egy rendszerben a fejlesztés és a környezet ügyét, azaz teremtsen összhangot, a fejlesztést meghatározó, más ágazati programokkal. F1.3. Rendszerszemlélet érvényesítése Elvárás: A negatív és pozitív visszacsatolási folyamatok és beavatkozási pontok azonosítása, és a legcélravezetőbb intézkedések kiválasztása. Elérhetetlen célok és felesleges finanszírozás elkerülése. F2. A társadalmi igazságossággal, irányítási rendszerrel kapcsolatos célkitűzések vizsgálati szempontjai F2.1. Jó kormányzás és irányítás biztosítása Elvárás: A VGT tervezése és hozzá kapcsolódó végrehajtás, intézményi működés során, biztosítani kell, illetve elő kell segíteni az átláthatóságot, jogkövetést, korrupció mentességet, szubszidiaritást, információhoz való hozzáférést, részvételt, hatékonyságot, koherenciát, állampolgársági felelősséget, elszámoltathatóságot. F2.2. A természeti erőforrásokhoz való hozzáférés biztosítása Elvárás: Az erőforrásokból való részesedés kereteinek meghatározása. A helyi szinten kezelhető erőforrások, vízkészlet és más környezeti adottságok használata elsősorban a helyi közösségek hasznát szolgálja, az erőforrásokkal természetes kapcsolatban állók elsőbbségét biztosítsa. 3. Szolidaritáson alapuló közös teherviselés Elvárás: A terv biztosítsa, hogy egyik társadalmi csoport, érdekcsoport vagy egyén ne tudja a terheket másra áthárítani A VGT2 céljainak összevetése környezeti és fenntarthatósági célokkal Első lépésben összefoglaljuk a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia, illetve a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program keretében megfogalmazott jövőképeket, majd összevetjük a VGT keretében kialakított célokkal. Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia keretében Magyarország hosszú távú jövőképét az Országgyűlés által 2013 tavaszán a 18/2013. (III.28.) OGY határozattal elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia fogalmazta meg. A jövőkép a négy alapvető erőforrás (az emberi (humán), a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások) fényében fogalmazta meg vízióját a jövő Magyarországára. Ennek a jövőképnek az elsődleges tényezője egy olyan harmonikus, értékkövető és értékőrző magyar társadalom, melyben a boldogulás alapja az anyagi értékek mellett az értékteremtő munka, az egészség, a tudás, az erkölcs (mely többek között hiten, bizalmon és tiszteleten alapul), valamint a családi, közösségi és a nemzeti összetartozás, továbbá a globális felelősségvállalás. Ebben a társadalomban fontos érték többek között a 12

16 mértékletesség és a takarékosság, az értékalapú gondolkodás és cselekvés, illetve a megtakarítás fontosabb a fogyasztásnál. A társadalmi intézmények és a kormányzat döntései támogatják a személyes felelősségvállalást, ösztönzik az értékteremtő együttműködést. Az egyének életmódja és a támogató természeti, szűkebb közösségi és tágabb társadalmi környezet megléte elősegíti az egészség megőrzését, az emberek kihasználják a folyamatosan bővülő oktatási lehetőségeket és nyitottak az élethosszig tartó tanulásra. A tudományos kutatás és a vállalati innováció megbecsült tevékenységek, amelyeken gazdasági fejlődésünk is alapszik. A környezet- és természetvédelemhez közvetlenül kapcsolódva a következők kerültek megfogalmazásra a jövőképben. A gazdaság az ökológiai korlátain belül működik. A fenntartható fejlődés a természeti erőforrásokkal való olyan tartós, értékvédő gazdálkodást jelent, amely lehetővé teszi az emberek boldogulását anélkül, hogy a gazdasági fejlődés lerombolná a sokféleséget, a komplexitást és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Az emberek tisztelik a természetet, természeti értékeinket, a helyi közösségek felismerik a rendelkezésükre álló természeti erőforrásokból adódó lehetőségeiket, termelésüket, energiafelhasználásukat és fogyasztásukat erre alapozva szervezik meg. A lokális ökológiai problémákra, kihívásokra a helyi közösségek és alsóbb szintű kormányzatok adnak választ, míg a központi kormányzat kezeli a nemzeti jelentőségű problémákat. A gazdasági, tudományos és intézményi innovációk hathatósan segítik a megoldások megtalálását. 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program jövőképe alapján az ember és a természet tisztelete, a takarékosság és mértékletesség eszménye az őt megillető helyre kerül. A társadalom felismeri, hogy jólléte és fejlődése az élet természeti alapjainak védelme, megőrzése nélkül lehetetlenné válik, hogy a környezet és a fejlődés kérdései nem szétválaszthatók, és e felismerés birtokában akar és képes életmódján változtatni. A környezettudatos gondolkodás és cselekvés erénnyé és előnnyé válik, melyet a teljes társadalmi berendezkedés támogat, s ezáltal a fenntartható termelési és fogyasztási szokások válnak meghatározóvá. A gazdaság és intézményrendszer működtetésében a holisztikus szemlélet, a személyes felelősség és az elővigyázatosság elve érvényesül. A döntéshozást és a társadalmi véleményformálást a környezet állapotát megfelelő színvonalon és módon nyomon követő megfigyelő rendszerekből származó közérthető, hiteles és nyilvános információk segítik, növelve a környezet megóvására irányuló döntések megbízhatóságát. A környezeti szempontok beépülnek a döntésekbe, arra ösztönözve a társadalom tagjait, hogy takarékoskodjanak az erőforrásokkal, védjék a természet értékeit és csökkentsék a környezet terhelését. A kormányzat mind a szakpolitika megalkotása, mind intézményei működtetése révén példát mutat a társadalom számára a környezettudatos megoldások bevezetésére, kiegészítve a példaadással a környezetpolitika hagyományos eszköztárát. A gazdasági szereplők már fejlesztéseik tervezésénél figyelembe veszik a környezetvédelmi szempontokat és a korszerű, környezetbarát technológiák bevezetése, a szennyezésmegelőzés hosszú távon versenyelőnyt eredményez. Ezzel párhuzamosan a fogyasztói igények is a környezetileg fenntarthatóbb, organikus termékek és szolgáltatások felé tolódnak el. Mindezek mellett fontos tényezője a jövőképnek a lakosság megélhetésének, lakhelyén való érvényesülésének biztosítása a fenntarthatóság elvein nyugvó tájhasználat révén, ahol a jólléthez szükséges erőforrások igénybevétele és az ökoszisztéma szolgáltatások feltételrendszere között összhang van. Emellett a városias környezet is élhetőbbé, egészségesebbé válik az emberi léptékű, energiatakarékos épületek és infrastruktúra, az 13

17 egészséges és tiszta környezet, a bővülő zöldfelületek révén. Mindezek következtében sikeres az éghajlatváltozást erősítő tényezők csökkentése és az elkerülhetetlen változások hatásaihoz való alkalmazkodás. Program átfogó célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához. A környezetügy átfogó felelőssége, hogy feladatai magas színvonalú ellátásával segítse elő az ország társadalmi-gazdasági fejlődését, ugyanakkor tudatosan lépjen fel a társadalmi és környezeti értékek rombolása ellen és hatékonyan közreműködjön a környezeti szemléletformálásban. Ez átfogó, rendszerszemléletű megközelítést és a környezeti szempontoknak az élet minden területén való figyelembe vételét teszi szükségessé. A Program három stratégiai célt határoz meg: 1. Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása. Cél a jó életminőség és az egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása. Ezek közé tartozik a környezet-egészségügyi feltételek javítása, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, valamint a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja. 2. Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata. Cél a stratégiai jelentőségű természeti erőforrások, természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása. 3. Az erőforrás-takarékosság és a -hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése. Cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása, a környezetszennyezés megelőzésére, a terhelhetőség/megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítása. Kiemelt figyelmet kell fordítani a társadalmigazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválására, azaz, hogy a lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható. A fogyasztói magatartás megváltozása, a környezeti szempontból fenntartható termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás keresleti oldalról erősíti meg a termelői folyamatok fenntarthatósága iránti igényt. A fenntartható termelés forrástakarékos (beleértve az anyag-, a víz-, a terület-, a termőföld- és energiahasználatot, az újrahasználhatóság és a tartósság tervezését, az anyagciklusok körfolyamattá zárását); csökkenti a környezetre gyakorolt káros hatásokat (kibocsátások és hulladékok minimalizálása, a megújuló erőforrások fenntartható mértékű használata); növeli a termékek és szolgáltatások értékét a fogyasztók számára. VGT2 célkitűzései kapcsolata az NFFS és az NKP4 céljaival Környezetpolitikai szempontból két alapvető dokumentum céljaihoz illeszkedik a VKI VGT2- ben megjelenő környezeti célkitűzésrendszere, amely középpontjában a felszíni, felszín alatti és vizek és a védett területek állnak. A Víz Keretirányelv a felszíni vizekre a következő környezeti célkitűzések elérését tűzi ki: a víztestek állapotromlásának megakadályozása; a természetes állapotú felszíni víztestek esetén a jó ökológiai és jó kémiai állapot megőrzése vagy elérése (vagy a kiváló állapot megőrzése); az erősen módosított vagy mesterséges felszíni víztestek esetén a jó ökológiai potenciál (a hatékony javító intézkedések eredményeként elérhető állapot) és jó kémiai állapot elérése; 14

18 az elsőbbségi anyagok által okozott szennyeződések fokozatos csökkentése és a kiemelten veszélyes anyagok bevezetéseinek, kibocsátásainak és veszteségeinek megszüntetése vagy fokozatos kiiktatása. A felszín alatti vizekre a VKI-ban előírt célok kiegészülnek a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó 2006/118/EK 2 irányelvben foglaltakkal: a felszín alatti vizek szennyeződésének korlátozása, illetve megakadályozása; a víztestek állapotromlásának megakadályozása; a víztestek jó mennyiségi és jó kémiai állapotának elérése; a szennyezettség fokozatos csökkentése, a szennyezettségi koncentráció bármely szignifikáns és tartós emelkedő tendenciájának megfordítása. Mindezeken túlmenően a vizek állapotától függő, az egyes víztestekhez közvetlenül, vagy csak közvetetten kapcsolódó védett területeken teljesíteni kell a védetté nyilvánításukhoz kapcsolódó speciális követelményekkel összefüggő célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedéseket, a vizeket, illetve a vízgyűjtőket érintően. A VGT2 általános VKI célkitűzései teljes mértékben megfelelnek a fenntarthatóság és a környezetpolitikai célkitűzéseknek a természeti erőforrások védelme és megőrzése tekintetében. Ki kell azonban hangsúlyozni, hogy a víz, mint természeti erőforrások takarékos, hatékony és fenntartható használata tekintetében intézkedéseket igen, célkitűzéseket viszont nem fogalmaz meg a VGT2. Ilyen célkitűzés a lehetne a csapadékkal való ésszerű és takarékos gazdálkodás háztartási, települési, gazdálkodói, táji szinten egyaránt, de ide tartozik a folyókon évente több alkalommal is hazánkba érkező nagy mennyiségű vízzel való takarékos, táji adottságokhoz illeszkedő, a személyi és vagyonbiztonságot is biztosító gazdálkodás, amellyel biztosítható lehetne a tájban, az agrárkörnyezetgazdálkodási szempontból szükséges vízmennyiség. A VGT célok között nem jelenik meg a vízhez, mint természeti erőforráshoz való igazságos, társadalmi szolidaritáson és méltányosságon alapuló hozzáférés biztosítása, illetve a vizet, illetve a vízrendszert (víztest, alegység, vízgyűjtői, táji szinten), mint természeti erőforrást befolyásoló döntések, döntési folyamatok átláthatóságának, nyilvánosságának és az azokban való részvétel megvalósulása. Holott mindkét utóbb említett célkitűzés megjelenik az NFFS és az NKP4 céljai között. A VGT mellékletében táblázatban foglalták össze a tervezők az egyes víztestekre vonatkozó célkitűzéseket. Az SKV keretében áttekintve ezen célkitűzések és mentességi besorolások lehetséges kockázatait is megállapítható, hogy a nagy arányban megjelenő erősen módosított kategóriai besorolás egy része adathiányból eredő bizonytalanságból fakad és jelentős kockázatot hordoz abban a tekintetben, hogy a víztestek jó ökológiai állapotát befolyásoló egyes tényezők további romlása bekövetkezhet. A célok megfogalmazása során egyrészt ki kell emelni, hogy az adott víztest milyen paraméterei megőrzendő jó ökológiai jellemzők (pl. természetes partszakaszok), illetve, melyek jeleznek kedvezőtlen állapotot (pl. kémiai szennyeződés), mindezek mellett célokat, indikátorokat, garanciákat kell kialakítani a jó ökológiai jellemzők megőrzésére, illetve a kedvezőtlen állapotok javítására. HOGYAN ÉRTÉKELI KÖRNYEZETI ÉS FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTBÓL A VGT2 CÉLKITŰZÉSEIT? MILYEN JAVASLATAI VANNAK AZ SKV TARTALMÁRA ÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VONATKOZÓAN A KJT CÉLJAIT ÉRINTŐEN? /118/EK Irányelv a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről (2006. december 12.) 15

19 3.3. A jelenlegi környezeti állapot releváns, a VGT2-vel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése Tekintettel arra, hogy a társadalom, a gazdaság és a környezet a sokrétű kölcsönhatások révén összetett rendszert képez. A vízgazdálkodást úgy tekintjük, mint a víz és a hozzá kapcsolódó környezeti erőforrások kezelése körében felmerülő problémákra adott válaszok rendszerét, amely alakítása során a hajtóerőket, az ezek révén bekövetkező környezeti terheléseket, a kialakuló környezetállapotot, annak tovagyűrűző hatásait (a népességre, illetve az élő rendszerekre) egységes rendszerben kell vizsgálni (DPSIR-modell) Az emberek egészségi állapotának és társadalmi, gazdasági helyzete a tervvel összefüggésben A magyar népesség és a helyi közösségek helyzete sajátos kettősséget mutat, egyrészt táji, természeti, kulturális tekintetben is számos értékkel (egyik legjelentősebb hajtóerő!) rendelkezik, másrészt pedig a létét fenyegető társadalmi, egészségügyi, gazdasági illetve környezeti problémákkal küzd, amelyek nem hagyhatók figyelmen kívül a vízgazdálkodás fejlesztése és hatásainak vizsgálata során. A társadalmi és a környezeti problémák szoros kapcsolatban állnak egymással. A társadalmi problémák (mint pl. a hajtóerőt driving force meghatározó, értékrendre hatással lévő képzettség, műveltség, közösségi kapcsolatok, szegénység) környezeti problémákat indukálnak (pl. energetikailag nem hatékony épületek és berendezések használata, mint terhelés), de ugyanez fordítva is igaz: a környezeti problémák (pl. talajszennyezés, vízszennyezés, mint terhelés) társadalmi problémákat gerjesztenek (pl. egészségügyi kiadások növekedése, vagy migráció, mint hatások). A társadalom polarizálódása a jómódúak növekvő fogyasztása mellett az elszegényedés jelentős társadalmi csoportokat érintő folyamatát is magával hozta. E kiszolgáltatott társadalmi rétegnek a városokban nincs vagy korlátozott a lehetősége az életmódváltásra (pl. a panel épületekben a leginkább rászorultaknak van a legkevesebb anyagi és technikai lehetősége az energia- és víztakarékossági beruházásokra). Másfajta környezeti problémákhoz vezet a vidéki szegénység. A tartós munkanélküliség sújtotta térségekben terjed a megélhetési, azon belül sokszor a környezeti károkozással is járó bűnözés. Az 500 milliós Európai Unióban összesen 124 millióra nőtt a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett személyek száma, távolabbra került az Unió a 2020-ra kitűzött céltól, amely 96,4 millió főre csökkentette volna az érintettek számát. Az Európai Bizottság szerint 2020-ra 100 millió főre való csökkentése érhető el. 3 Magyarországon 2012-ben a három szegénységi mutató (nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya, szegénységi ráta a szociális transzferek után, súlyos anyagi depriváció által érintettek aránya) valamelyike által érintett lakosság 3 millió 188 ezer főre (a lakosság 32,4%-a) 4 nőtt. A TÁRKI adatai alapján ben a teljes népesség 17 %-a, a gyerekek (0-17 évesek) 26 %-a élt jövedelmi szegénységben. A háromés többgyermekes családok 41 %-a, az egyszülős családok 30 %-a szegénységben él. Magyarországon a szegény gyerekek mintegy kétharmada falun, vidéken él. Számos adat, 3 A Bizottság i közleménye az Európa 2020 stratégia keretében eddig elért eredményekről. (Taking stock of the Europe 2020 strategy for smart, sustainable and inclusive growth) 4 Magyarország évi Nemzeti Reform Programja, április 5 Gádos A., Szívós P. és Tátrai A. (2013) 16