A NYÍREGYHÁZI HOFFMANN-CSALÁD. Elöljáróban

Átírás

1 MARGÓCSY JÓZSEF A NYÍREGYHÁZI HOFFMANN-CSALÁD Elöljáróban Közismert tény,hogy Nyíregyházán, -elsősorban a XIX. századnak második felében- a kereskedelem kibontakozását, a bankélet megerősödését, a jogi élet ellátását, az egészségügy szintentartását az idetelepült zsidóság hatékony közreműködésével érte el a város. Ez a helyzet úgy jöhetett létre, hogy i t t -már a szabadságharc előtt- kellő szívélyességgel fogadták azokat a mesterembereket, szolgáltató vállalkozókat, értelmiségieket: mindenkit, így a zsidókat is, akik azokat a szakmákat értették, gyakorolták amelyeket az őslakos evangélikus tirpákság s a következő nemzedékek eddig nem művelték saját körükben. Az ideérkezett zsidó családok Nyíregyházán az országos gyakorlatnál nagyobb kedvezményeket kaptak. Ezt aztán az idetelepült, polgárjogot nyert zsidók nagymértékben "viszonozták", azaz bizonyították beilleszkedési szándékukat, integrálódási törekvésüket. Ez a dolgozat afféle kiemelt mutatvány a nyíregyházi zsidóság életét illető kutatásaim eredményeiből. Talán nem elhamarkodott remény, hogy az általánosabb összegzést majd egy másik, nagyobb dolgozatban tárhatom az olvasó elé. Most ez az áttekintés egyetlen családot vesz részletesebb vizsgálat alá:azt a Hoffmann-fami - 1 iát, amelyik -ismereteim szerint- i t t jellegzetesen fejezte ki az integrálódás szellemében fogant, tetteiben is megmutatkozó hajlamát. Következtetés vonható le ezúttal egy másfajta, tipikus viselkedési formára i s. H.Adolf a klasszikus liberalizmus optimista korszakában élt: kilenc gyermekét taníttatta, a saját indulásához képest sokkal magasabb társadalmi, vagyoni helyzetbe is juttathatta, viszont ezek a gyerekek, majd az unokák már egyre ellenségesebb korszakban éltek. Elég egy pillantást vetni i t t, a II. rész áttekintését segítő táblázatokra, hogy lássuk ennek a változásnak megjelenését a gyermekek számának jelentős csökkenésében. A -legidősebb gyermekek- családjában 5-4-5, azaz 14 gyerek született, a másik hat gyereknek összesen kilenc utódja van, Ernőnek /a rendelkezésre álló adatok szerint/ nem volt gyermeke. Igazolódik az a felfogás, hogy a demográfia adatai kézzelfoghatí eligazítást szolgáltatnak, egy-egy korszak mentalitásának jobt megi smeréséhez. Itt kell jeleznem, hogy kutatásaim, természetesen, nem előzmények nélküliek. A nyíregyházi levéltár a XIX. század elejétől a helyi sajtó a maga módján 1867-től, meglehetősen sok tájékoz-

2 tató anyagot tartalmaz a zsidók nyíregyházi kapcsolatairól, i l l. a családok érkezésére, lakosításéra vagy a hitközség belső életére, ügyeire vonatkozólag. - Az utóbbi években részint a Soros-alapítvány támogatásával, részint vizsgái dolgozatokban, egyéni vagy csoportos kutatási formákban megszaporodtak a részben adatközlő, részben elemző dolgozatok, tanulmányok, cikkek. Ezek legfontosabbjai megtalálhatók Riczu Zoltánnak aprólékos gonddal készült, sok képpel illusztrált könyvében /Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán, 1992, Nyh./, ahol az igényesebb kutató is tájékozódhat a szakirodalmat illetően. Ezért is látszott szükségtelennek, hogy a rövid eligazító bevezetést -a feltüntetetteken kívül- további jegyzetekkel duzzasszam. Ami pedig a Hoffmann-család tagjainak bemutatását i l l e t i : célszerűnek látszott, hogy a nyíregyházi "ősapa" utódait áttekinthetőnek tartott számozással lássam e l. /A családokat "ábrázoló" két tábla is segíti az áttekintést./ - Ami az adatok menynyiségét i l l e t i : dolgozatom céljának megfelelően főleg az első generációt jelentő kilenc gyermek életének bemutatáséval foglalkoztam. A továbbiakra sokkal kevesebb adatom is van: kivéve 2.Emil utódai tekintetében, mivel ezen a téren az élő utódok közül a unoka, Wallon Edit és férje, Hárs József, szívesen bocsátotta rendelkezésre saját kutatásaik eredményeit: többet, mint a- mennyit e dolgozatba fölvehettem. Segítségüket ezúton is megköszönöm. Adataimat anyakönyvekből, eredeti hírlapban olvasható gyászjelentésekből, nekrológokból, építési engedélyekből, egyéb városi-megyei iratokból, iskolai értesítőkből, a Kossuth gimnázium öregdiákjainak emlékkönyvéből /1936/ vettem. Pontos forrásjelzéssel csak ott terheltem a dolgozatot, ahol ennek különösebb jelentőséget tulajdonítottam, a további kutatás segítése érdekében is. - Ahol az életrajzi adatok kialakult sorrendjében valamilyen adat hiányzik: nem jeleztem: amit biztosan tudtam, beírtam. - A zárójeles évszámok arra utalnak, hogy az ott leírt adat akkor i, azaz abfól az évből való, annak jelzésére, hogy az érintett személy/ek~7 akkor /még/ életben van/nak/. T 1 * Bevezetésül érdemes szemügyre venni néhány adatot, példát a város vendégszerető, ujat befogadó magatartására. - Az évi XXIX. tc. értelmében lehetősége van a városnak a zsidók befogadására, s 1840 novemberében, -egy konkrét kérelem kapcsán- kidolgozza a zsidók 1akosításának eljárási szabályzatát. Ennek bevezetéséből emelem ki azt, a késoob is érvényesülő fontos alapelvet, miszerint a zsidók lakosítása a városra haszonnal járhat, ezért a szabályzatban is a keresztyénekhez hasonló eljárást kell követni. Ha később szükség lenne különleges rendelkezésekre, akkor arra sort kell keríteni. - Ilyen megkülön-

3 böztetö jogkorlátozásról azonban -a XX.századi, állami, országos érvényű, u.n. zsidótőrvények életbeléptetéséig- Nyíregyházán nincs adatom. /V.A. 101/a.14/ nov.9. No. 621./ = 1852-ben, a nem sokkal régebben lakosított Stern Emánuel és Czincz Ignác kereskedők, általam nem ismert okokra hivatkozva, kérik a várostól annak igazolását, hogy ők letelepedésük óta boltjaikat szombaton is folyamatosan nyitva tartották. - A város ezt megadja, de csak az ülés napjáig visszamenő érvénnyel, mert egyébként tűrhetetlennek t a r t j a, hogy valamely hitfelekezet tagja val1ástálanságot gyakoroljon. Ezért úgy határoz, hogy az i z r a e l i t a kereskedők ünnepeiken és a szombati napokon boltjaikat zárva tartsák! /V.B /4.a dec. 22. No / = Bernste in Béla / /, az 1909-től elhurcolásáig Nyíregyháza tekintélyes főrabbija említi egyik újságcikkében, hogy még jóval a polgári egyenjogúsítás előtt, júl. 7-én, a város, az u.n. községi bíróság megalakításakor Stern Emánuel kereskedőt is beveszi a tagok közé, a felekezetek közötti paritás alapján /Nyv szept. 14./. = Az évi követválasztások előkészítésekor az jan. 11-i közgyűlés utasítása szerint "a mózeshitű i t t e n i lakosok az i t t nyert joggyakorlat és a közszabadság, valamint a kor igényei méltánylatábul" választási képessége /=választói joga/ is el ismertetik. = 1861-ben hasznosíthatta a város a még 1854-ben " f e l ajánlott" állami kényszerkölcsön visszakapott összegét. Az akkori bölcs határozat szerint a 140 ezer forintot kizárólag i s k o l a i oktatási célokra fordítják, s a felekezetek létszámának" arányában az i z r. hitközséget háromezer forintban részesitik. = Az évi városi képviselőtestületi tisztújításkor megállapítják, hogy a zsidóknak csak választási joguk van, választhatási azonban nincs. Ezért meghívják a zsidó rabbit és nyolc, tekintélyes zsidó polgárt a képviselőtestület tagjául. Orvos, két ügyvéd, továbbá kereskedők -köztük éppen Hoffmann A- dolf i s - szerepel e névsorban. Az országgyűlés majd csak at év végén, 1867 decemberében hozza meg az 1867:XIV.törvényt az i z r a e l i t a polgárok egyenjogúsításáról. Nyíregyháza előbbre járt e téren: majd jan. 8-i ülésén a képviselőtestület, már a törvénynek megfelelően, meg is erősíti előbbi befogadó határozatát - ugyanezen személyekre nézve. = A közéletben k i f e j t e t t tevékenységük, szakmájuk gyakorlatának eredményei szerint a város társadalma elismeri őket. A társadalmi egyesületekben /kaszinó, Bessenyei Kör, Általános Nőegylet, stb/ vezető tisztségekbe választanak zsidó férfiakat ili. asszonyokat. Egy-egy évfordulón, jubileumon éppúgy nyilvános üdvözlésben /ünneplésben/ részesülnek, mint más, hasonlóan derék közéleti városi polgár. Ezt láthatjuk a Hoffmannok esetében i s : a szabadságharcbeii hadnagy, Adolf, köztiszteletében, társadalmi megbecsülésében: ahogy a "középső" népszerű kereskedőt, Mihályt,

4 a családi fűszer és csemege üzlet jubileumai kapcsán elismerően köszöntik; a Hoffmann-fiúk hírlapi nekrológjaiban pl. Emil, Móric halálakor - ez utóbbi 1940-benl Különösen Sándor esetében, a- mikor a vezércikk szokott helyén, az első oldalon, hosszan méltatja a Nyv az államépítészeti hivatal akkor már nyugdíjas, e l hunyt főnökének figyelemreméltó köztisztviselői erényeit A maga részéről a zsidóság is kifejezésre juttatja, hogy integrálódni kíván, ragaszkodik a választott és befogadó államhoz, hazához. S bár tartja ősei vallását: annak modernebb, nem feltűnően elütő formáját gyakorolja. Nézzük ebből a szempontból -most már közelebbről- a Hoffmannok magatartását. = Az 1863-ban megalakult nyíregyházi önálló zsidó hitközség tagjainak túlnyomó többsége választotta a statusquo-neológ változatot az évi országos kongresszuson kialakult szakadás után: eléggé nyíltan, lassú, de folyamatos harcban az integrálódás irányában folytatta hitéletét, magatartását i s. Belső rendje szabályozási tervének egyik szerkesztője 1876-ban éppen Hoffmann Adolf. /Riczu, Zsidó épületek... 35/. - Az ben bekövetkezett szakadás, Riczu Zoltán adatai szerint az akkor kétezernyi nyíregyházi zsidó lakosból az orthodox á11ásfoglalású kilépők száma mindössze 39. A nagy többség döntése azt jelenti, hogy hitéletének gyakorlásán kívül utcai megjelenésében, ruházatában, iskoláztatási módjában, társadalmi kapcsolatait illetően is elszakad az ősi hagyományokhoz mereven ragaszkodó hitsorsoktól. * 1868-ban, a Szarvas utca elején, négyosztályos elemi iskolát létesítenek: ez a század végére már hat osztállyal emeletes épületekben működik három tanítóval és egy tanítónővel. Melléjük a hitközség egy magyar műveltségű papot alkalmaz az i s kolában igazgatóul, egyébként pedig a megye zsidótemplomaiban az akkor még szokatlan magyar hitszónoklat meghonosítójául. A Boroyszky-féle monográfiáiban éppen T. Emil ír erről cikket történeti ismertetés keretében. - Ez a Kelemen Adolf nevű rabbi felügyelte az iskolában a magyar nyelvű tanítás eredményességét, - a vezető főrabbi, Friedmann Károly ugyanis nem tudott és nem is tanult meg magyarul 34 évi Ttteni szolgálati ideje alatt. Ez az a bizonyos nyelvi harc, amelyik meglehetősen nyíltan folyik a helyi zsidók között, a Rönzervatív rabbi és szűkebb köre, valamint az újítók között, olykor a sajtó nyilvánossága előtt i s. - Az újságból o l vassuk azt is, hogy Kelement kvázi kiüldözték innen, amikor Fogarasra ment, ahol elvállalta a vezetörabbi állást /Nyv 1904.szept. 4./. Érdemes még megjegyezni, hogy Kelemen majd az első világháború idején önként jelentkezik frontszolgálatra, s majd az olasz harctéren, 53 éves korában el is esett /Nyv febr. 23./. = Már az első generáció tagjai között is van olyan, aki

5 reverzálissal köt házasságot evangélikus menyasszonyával; vannak, akik felnőtt korban térnek át más egyház kötelékébe. - Az első generáció tagjai még megtartják eredeti családnevüket, az utódok között, illetve az első generációs lányok férje esetében már gyakoribb a magyaros hangzású név felvétele. = A szabadságharc tradicióinak megfelelően ebben a negyvennyolcas szellemű városban a beilleszkedés egyik jele a pártállás megvallása. Természetesen elsősorban H. Adolf mutat, honvéd múltjához méltó példát a márc. 15-i ünnepléseken.egyébként képviselőválasztáskor ő mindig a negyvennyolcas-függetlenségi párti jelölt mellett főkortes - sikerrel. = Az öreg Hoffmann minden fiát -tízéves korukban-beíratja a helybeli evangélikus gimnáziumba, tekintet nélkül arra, hogy lát-e az apa, mutat-e a gyerek hajlamot, rátermettséget az értelmiségi pályára. A hét fiú évig látogatja ezt az iskolát. Az ő korukban még nem volt érettségizési lehetőség Nyíregyházán, a továbbtanulók máshol maturáltak. A második generációs fiuk már sorra érettségiznek, esetleg négy osztály után ipari vagy kereskedelmi szakiskolában tanulnak tovább másutt. Érdekesség, hogy a 4.1. Ferenc felesége, valamint a 3.4. Mária /Móric leánya/, más merész leánytársával együtt, magántanulóként érettségizik ben a helybeli evang. fiúgimnázíumban. - Kz értelmiségi pályát választó Hoffmann-fiuk a távolban orvosi, ügyvédi, mérnöki oklevelet szereznek, majd hazatérnek szülővárosukba s aktív pályájukat i t t futják végig. - A 4. Móric idős korában Budapestre költözik; amikor ott felesége meghal, hamvait hazahozza a nyíregyházi temetőbe. Kapcsolódásuk, ragaszkodásuk a városhoz feltűnő. = A társadalmi életben a korszerű gondolkodás, a modern polgári magatartás "képviselői" a Bessenyei Körben, a kaszinóban, a helyi folyóiratban, napilapokban írt cikkeik, megtartott előadásaik tanúsága szerint i s. Olykor várospolitikai hírlapi vitákban is a korszerű városiasodás, a polgárosodás szempontjából képviselnek hasznos állásfoglalásokat; szívesen közlik ifjúkori emlékeiket, adnak hírül várostörténeti érdekességeket. - Ugyanilyen szellemben szerepelnek a városi képviselőtestületben, vagy a megyei törvényhatóságban; ez utóbbi körbe elsősorban virilisként kerülnek be. - Aktív részt vesznek a nem egyházi szervezkedésű e- gyesületekben, körökben. Jótékonykodnak, olykor alapítványokat tesznek, s ezek feltételei nem zárják ki a másvallásúak részesedési lehetőségét sem Ez a toleráns együttélés városunkban a századvégi áttekintésekben közismert tény. Az irodalmi megörökítése elsősorban Krúdytól származik, ö nyíregyházi; nem tagadja, hogy negyvennyolcas

6 honvédtiszt nagyapjában olykor f e l - f e l lobbannak antiszemita indulatok, de őmaga jellemzőként írja meg egy városháztéri padnak jelképes magyarázatát. Arról van szó, hogy a nyíregyházi sétatér mentén /a mai Kossuth téren/ állt egy pad, amelyen " i t t ült Verzár István, a plébános, mellette Bartholomaidesz János, a 1utherTnus esperes, Lukács Ödön, a kálvinisták papja, valamint Fekete István a görög katolikusok esperese. Ha a zsidó rabbinus történetesen arra járt, helyet szorítottak neki is a padon. Erről a zöldre festett padocskéról számítandó az új, a mai Nyíregyháza megszületése." /1924/ E kép i d i l l i és szimbolikus, s el kell fogadni teljes romantikájával együtt, még akkor is, ha mi, ma tudjuk, hogy ez az a bizonyos rabbinus, aki hosszú nyíregyházi szolgálata során sem tanult meg magyarul: a többi felekezet papja mégis, neki is szorított helyet az ökumenikus eszme jegyében, s ugyanakkor saját hitközségének integrálódni vágyó hívei már a korszerű törekvések akadályát látják papjukban. S nem kerülhető meg az eszlári per sem 1882/83-ból, hiszen i - dőben ez éppen a Hoffmann fiuk férfivá válásával esik egybe. Ekkor Nyíregyházán is volt antiszemita sajtó; főleg a per idején az egész országból idecsődülnek a zsidóéilenesség zászlóvivői: elsősoran ők csapnak i t t zajt, kisebb-nagyobb tüntetéseket a hel y i zsidók ellen i s. A város lakosságára ugyanakkor mégis bizonyos nyugodt méltóság a jellemző. Érdemes erre kvázi bizonyítékul idézni az akkori főispán, Graefl József / / leiratát: őt talán mégsem lehet filoszemita elfogultsággal "vádolni". Az 1881-től haláláig főispánként hivataloskodó Graefl körlevele az eszlári per ítélethirdetésének napján kelt: érintettje Nyíregyháza város és a megye minden községének lakója. Azért idézem hosszabban /csak a középső szakaszt hagyom e l /, mert tudomásom szerint ezt az irodalomban nemigen idézik. Az 1883.augusztus 3- án kelt iratot a főispán az alispánnak küldte e l, hogy az közigazgatási úton kerüljön el Szabolcs megye községeihez és Nyíregyháza városához. így szól: = "Tekintetes alispán úr! A t.eszlári bűnügy, a helybeli kir. törvényszéknek ma kihirdetett ítéletével befejeztetvén, e l oszlott megyénk egéről egy komor felleg, mely több mint egy év óta a kedélyeket izgatottságban és ennél fogva a közcsend megzavarásának esélyeit változó fokozattal, de mindig közelségben tartotta. Hálát adok istennek, hogy Nyíregyháza városa, T.Eszlár községe, s valamint az egész megye népessége a magasra emelkedett ingerültség, sokoldalú incselkedés és kísérlések közepette, a rend zászlójához ingadozás nélkül hű maradt, és a magyar faj jó hírnevét, mely szerint belátása, a törvények és törvényes felsőség iránti tiszteletre s engedelmességénél fogva, válságos helyzetben és áradozó kedélyállapotában is rendszeresen és kényszereszközök nélkül kormányozható nemcsak eddigi tisztaságéban megőrizte, de még nem csekély erkölcsi előnyére növelte i s.

7 = Én, Szabolcs megyének időszerinti főkormányzója, a megye polgárságának ezen dicséretes magatartásával szemben, örömtelten nyilvánítom elismerő köszönetemet... m Midőn e szívélyes köszönetemet közlöm, nem mellőzhetem, mert meggyőződésem szerint közérdekűnek tartom, hogy k i f e j e zést ne adjak azon reményemnek, miszerint e megye minden tényezői oda fognak hatni, hogy miután azon végzetes ügyben, mely a kedélyeket oly hosszasan lefogva tartotta, az egyedül illetékes földi hatalom, az alkotmányos bíróság, t e l j e s nyilvánosság mellett, döntőleg szólott, az engesztelődés szelleme tért nyerhessen, a gyűlölet pedig háttérbe szoríttassék: - nem mellőzhetem, hogy k i fejezést ne adjak azon várakozásomnak, miszerint közre fogunk működni, hogy azokkal, kiket a törvény polgártásunkká t e t t, békében együtt élhessenek, és elő fogják mozdítani, hogy mire egyrészt a magyar nemzet méltányossága és igazságszeretete szerint különben is törekszik, és mi elől másrészt a haladó kor kényszerűsége s az általános felvilágosodottságnál fogva, hosszú időre elzárkózni úgy sem lehet, a teljes felekezeti egyetértés és testvériség, a közös haza üdvére, mihamarább meghonosodhassék. = Kérem tekintetes alispán urat, szíveskedjék e soraimat szolgabíró urakkal, ezek által a megye községeivel és Nyíregyháza város tanácsával közölni. Nyíregyháza, augusztus 3, Graefl Josef főispán s.k." Ezt a körlevelet az alispán 6675.K-1883.sz.a, augusztus 7-én küldte meg Krasznay Gábor polgármesternek, aki 10-én a tanács elé terjesztés végett kiadta Czupra Endre tanácsi jegyzőnek, ő az aug. 13-i ülés elé terjesztette a l e i r a t o t, mely "a tiszaeszlári bűnper és annak végtárgyalása ideje alatt a város hatósága és a lakosság részéről tanúsított helyes és tapintatos önviseletük tekintetéből kiérdemelt elismerő nyilatkozatot" tartalmazza. Ezt a tanács "tudomásul vétetvén, a város t i s z t i k a r a i l l e t v e a hivatali osztályokkal megolvasás végett köröztetni, azután pedig -örök emlékül- levéltárba tétetni rendelteti." - Vagyis: semmi csodálkozás, semmi köszönet, semmi öndicséret vagy hasonló: h i szen csak azt tettük, amit k e l l - fejezték ki városunk akkori vezetői ezzel a kurta, summázó lezárással./a levéltárban:v.b K: 7551/1883./ II. Nyíregyházán az első Hoffmann neve A D O L F. A. / A Borsod megyei Szendrőn született,majd Nyíregyházán halt meg,86 éves korában,1908.június 1-én. Felesége Serog Katalin /Karolin/,a sziléziai Komrovitzban született, meghalt 57 éves korában Nyíregyházán, okt. 17-én. B. / A nekrológok szerint a szabadságharc leverése

8 után -mint hadnagyot- internálták, s a szebeni táborból megszökve bujdosott,majd éveken át tanítóként élt.1860-ban telepedett a borsodi Velezd községből Nyíregyházára, s i t t szál 1ítmányozó kereskedők éttt kereste kenyerét. /Fényes Elek jegyzi meg geográf i a i szótárában: Velezden "Csezmiczky Pál úrtól Hoffmann Jakab i z r a e l i t a egy egész telket még 1848 előtt megváltott." IV. köt.289./ - Két év elteltével került sor lakosítási kérvényének elbírálására: a kedvező bizottsági javaslat alapján a képviselő testület 1862.jún. 5-én határoz: "azon reményben, hogy ugyanő a városnak becsületére szolgáló lakos lészen, felvétetik az új lakosok lajstromába, s ezért 20 forintot f i z e t a helybeli kórház pénztárába." /V.B No.763./- Ez a szabadságharcos múlt és annak fénye végigkísérte H. Adolf és a cég történetét márc. 15-én az Öregúr is részt vett az ünnepi vacsorán, ott felelevenítette az eseményeket tavaszán már őrmesterként szolgált, amikor április 19-én a Bars megyei Nagysarló /Nagysalló/ környékén álltak harcra készen Görgei vezénylete a l a t t. Ez a nap az uralkodó V. Ferdinánd születésnapja: a honvédek csakazértis szerették volna valamilyen harci t e t t e l "ünnepelni" a hivatalosan nyilvántartott születésnapot. Az erős védelemmel ellátott várost rohammal k e l l e t t e l f o g l a l n i. H.A. mér az öttagú felderítő járőrbe is önként jelentkezett, majd a rohamban is részt vett emberei élén, miközben maga is megsebesült. Példamutató helytállásának eredménye a június 2-án kelt hadnagyi kinevezés, amely a Közlöny évi 144. számában jelent meg. /Ld.Bernstein Béla, a 48-as magyar szabadságharc és a zsidók. Bp.1939, 212./ Egyébként Hoffmann Adolfnak egy 1898-ból származó visszaemlékezését legutóbb hosszan idézi Sándor Pál "A zsidóság részvétele az 1848/49. évi szabadságharcban -1 ' c*. kalászatában, a História 1992: 8.sz. 27. lapján. - A családi, cégtörténeti emlékezések szerint a csaténak az emlékére 1862-ben, éppen június 2-án alapította, nyitotta meg füszerkereskedését H.A. Ez, akkoriban a régi nagyorosi /Bocskai/ utca elején álló családi házban működött. Akkor még a mai róm. kat. templom és környéke is az orosi utca tartozéka: a 896. népsorszámú ház a mai MóriczTsigmond Könyvtár telkének f e l e l meg a Kossuth téren. - Működésének első sikere a városi képviselőtestület határozata, amely biztosítja számára, hogy "ezentúl az egri gőzmalom lisztjét árulhatja", ami lényegében afféle területi e r r tékesltési monopóliumot jelentett /V.B jún. 14./. Ez a jogosítván- később kiterjed a környék pékségeire, majd pedig a megye nagyp'j péküzemeit is H.A. látja el az egriek finom őrleményeivel - ahogy a Háger-féle monográfiában olvashatjuk /175/. - P ikor a bolt megnyitásával egyidőben megalakul a nyíregyházi.rménycsarnok: a szállítók, kereskedők, felvásárlók önkormán- j testülete, az indulástól H.A. annak a titkára, majd az 1890,vi átszervezés után a hasonló célú Kereskedők Társulatának cevékeny alelnöke. - Amikor még az erre lehetőséget adó tör-

9 vény megszületése előtt, 1867-ben a város képviselőtestülete meghív nyolc elismerten tekintélyes zsidó polgárt, H.A. is kőztük van. Egyébként a pártpolitikában is aktív szerepet vállal: a negyvennyolcas-függetlenségi párt "színeiben", különösen a hatszor is megválasztott Vidiiczkay József helybeli ügyvéd érdekében korteskedik.- Üzletét is bővíti, szélesebbkörű vetőmagképviselet vállalásával, majd a szeszüzlet ágazattal: 1893-tól a szilágysági rabbinátus felügyelete alatt kisüstön főtt húsvéti kóser szilvórium forgalmazását is h i r d e t i. - AIpár Ignác tervének, a Korona szállodának megvalósulása után nem sokkal, 1898 áprilisában, a cég életének 33. évében a szálló nagy, piactéri főfrontján, a feltűnően díszes homlokzatú báltermi ablakok alatt rendezkedik be. Ekkoriban az idős férfiú már nem egyedül vezeti az üzletet től már f i a, 4.Mihály is " jegyzi a céget", az alapító neve azonban fennmarad a cégtáblán, amíg csak 1944-ben lehetetlenné nem teszik kereskedésük folytatását. /A továbbiakat lásd Mihály bemutatásánál./ C./ Gyermekeik 1. JOZEFIN /Pepi/ A. / Szül. Putnokon, Esk. Nyh okt máj. 30-án, a kisvárdai "zsidótáborban" megmérgezte magát és meghalt. - Férje az ungvári kereskedő Moskovitz József, M. Izrael f i a, Ungváron született 1852-ben. A férfi nevét 1885-ben -gyermekeivel- Molnárra változtatja, 1919-ben pedig róm.kat. vallásra tért át ben még él, 1944-ben már nem. B. / Gyerekei még Kisvárdán születtek, majd Nyíregyházára költöztek. A család hagyományai szerint i t t leánynevelő intézetet vezetett, s amikor az evang. főgimnázium építkezni kezdett, 1884-ben, az intézetébe járó lányok szüleitől gyűjtött 100 f o r i n t t a l támogathatta a Hoffmann fiuk iskoláját. Az e l ső háború után újra Kisvárdán laknak. C. / Gyermekei: /Moskovitz, 1885-től Molnár/ 1.1.Emma szül. Kv szept. 7. Megh. Auschwitz, 1944.júl Jozefin húgának, 6. Mariskának férje, Rosenthal Ferenc, aki Mariska halála után feleségül vette sógornőjének leányát, Molnár Emmát: 1911-ben az egész család a róm.kat. vallásra tért át. /Lásd ott./ 1.2.Irén szül. Kv Férje Heller Imre /1908/: 1930-ban már egyikük sem él Károly szül. Kv dec. 9. A húszas évektől Kisvárdán bankigazgató, 1944.máj. 30-án, Kv. a "zsidótáborban" megmérgezte magát és meghalt Leona Kv dec ápr előbbi ikertestvére: Berta Kv dec ápr. 30.

10 2. EMIL A. / Szül. Nyh megh. evangélikusként nov. 7. Esküvője előtt négy nappal "Kovách Elek kir. közjegyző e- lőtt a felvett okirat értelmében házasulok abban egyeztek meg, hogy születendő gyermekeik valamennyien az anyjuk vallását kövessék". /Áll. esketési anyakönyv "megjegyzése" 1901.dec. 26./ A menyasszony Gyurcsény Gizella Irén, Gy. József kereskedő és Dillenberger Kornélia, evangélikus szülők gyermeke, aki Nyh szül. és i t t halt meg 1930.júl. 20. B. / Az evangélikus algimnáziumban járja az alsó négy osztályt között: továbbtanulása érdekében elkerül szülővárosából. Orvosi tanulmányai befejezése után előbb Egerben praktizál, majd a pozsonyi állami kórház másodorvosa 1886-tól: 1888 áprilisától azonban már Nyíregyházán van rendelője tól MÁV pályaorvos, 1905-ben pedig városi t i s z t i orvossá választják, később a főispán tb. megyei főorvosi címmel t i s z t e l i meg. Halálakor a városi képviselőtestület külön gyászjelentéssel búcsúzik el tőle, a megyei törvényhatóság nevében Mikecz István alispán hoszszú részvéttávírattal fejezi ki együttérzését a polgármesternek a városi tisztikart ért veszteség alkalmából. - Horthy István a Bessenyei Kör történetében említi, hogy 1899-ben a H.E. vezetésével addig csak ottani muzsikálással foglalkozó vonósnégyes a Kör estélyein is bemutatta tudásét. A többi tag: 3. Móric, Juhász Sándor és Friedmann Samu /10/. - Az 1900-ban megjelent Borovszky-féle monográfiában H.E. írta. "A zsidó hitközségek Szabolcs vármegyében" c. történelmi áttekintést / /. C. / Gyermekei: 2.1.Béla Emi 1, evang., szül. Nyh jan ben i t t érettségizett, orvos. Nevét később Józanra változtatta. Megh. Pécs, 1958.dec. 31. Esk. Nyh szept. 2. Bácskai Teréziával, ref., B. József és Sulyánszki Erzsébet leányával, aki 1990-ben halt meg Béla János Fel: Kurucz E- rika Eszter, szül Katalin, szül Klára Erzsébet Jenő Alfonz evang., szül. Nyh ápr. 7., megh júl. 20. Nevet l93/-ben Horányira változtatta től felesége Hegyi Erzsébet, aki szül V Mária, szül. Bp jan. 4. Esk ben Ágó Imrével /később elváltak/ Ágó Péter, szül. Bp VII Kornélia Irén /Ne I l i / evang., szül. Nyh aug. 19. Esk: Nyh I. 9. Wallon Lajos Ferenc, r.k.

11 gyógyszerésszel, W. Lajos és Czauner Mária fiával. - Megh. Sopronban, 1981.okt Wallon Edit Irén Mária, r.k. szül. Nyh dec. 19. Esk. Sopronban, Hárs Józseffel, aki 1925.okt. 17-én született H. Olivér, szül szept. 13. Esk júl. 20. Unger Klárával H. Viktor, szül.1971.febr Irénke, evang.szül. Nyh szept. 26^ Megh dec Emlékére szülei 10 ezer koronás városi alapítványt tesznek. Az évi kamatok árvaházi ta^ok ruhézására fordítandók: ha az árvaház megszűnne, az alapítvány a nyh-i evang. egyházra szálljon, megkötés nélkül. /Nyv 1917.ápr MÓRIC /Mór/ A. / Szül. Nyh Megh. Nyh., a Sóstón, júl. 31. Esk. Kv dec. 16-án, Weinberger Bernát és Mittelmann Mária leányával, Vadász Teréziával, aki megh. Bpesten, 64 é. korában, 1934.febr. 26. Hazahozták, itthon temették el márc. 1-én B. / Az evangélikus gimnáziumnak akkor meglevő hat osztályát végzi el között, majd Késmárkon érettségizik. Jogi tanulmányait Bp-en végzi, ott szerez ügyvédi képesítést i s. Kisvárdán Halasi és Rézíer irodáiban kezdi jogi gyakorlatát. Nyíregyházán 1890-ben nyit önálló irodát s 1928-ig f o l y t a t j a az ügyvédi prakszist. Idejövetelekor l e t t az akkor alakult Kereskedő Társulat titkára. Fiatal tagja a bátyja vezetése alatt álló, már említett vonósnégyesnek. - Egyike az elsőknek,akik a századfordulón a Sóstői úton már villát építtetnek: harcosa -sok ellenkezővel szemben- annak a mozgalomnak, hogy az "ószőlőkert" nyugati oldalát villasorrá alakítsák. A régi Nyv-ben hm aláírással cikkeket ír az erdőszéli nyaralás szépségeiről, örömeiről. Egykori nyaralója a mai főiskola főbejáratával szemben állt: ezt később átadta családja tagjainak, őmaga pedig a sóstói szőlőtelepen építkezett. Amikor 1928-ban "nyugdíjba" vonult és Budapestre költözött, a nyarat akkoriban is mindig a Sóstó telepi házukban töltötték. Itt is érte utói a halál. - Szenvedélyes társadalmi munkás más téren i s : Fest László, neves kereskedővel vívják ki az alsófokú kereskedelmi iskolát /ez a kereskedő tanonciskola régi elnevezése/, 1889-ben nyithatják meg, majd pedig Baruch Artúr társaságában egy évtizeden át hírlapi kampányt vezetnek, gyűjtést indítanak a Kereskedők és Gazdák Körével a felsőkereskedelmi i s kola megnyitásáért. Erre 1918-ban került sor^ vtrosi iskolafenntartóval. Ennek mai utóda a Széchenyi I. közgazdasági szakközépiskola. - Az 1906-ban megindult Kereskedők és Gazdák Körének is alapító tagja. - Gyakran ír, többnyire aláírás nélkül, a Nyv-ben hangverseny-ismertetéseket ben a Vertse K. Andor indította A Hónap c. rövidéletű, feltűnően szép kiállítású havi szem

12 lében két cikke jelent meg a szabadkőmívesék történetéről tavaszán szokatlanul merész hangú cikksorozatot kezd "Természet és Társadalom" összefoglaló címmel. A március 13-a és április 20- a közt megjelent tíz dolgozatban az Internacionélét és a hozzátartozó munkásmozgalmakat ismerteti: részletes adatokkal szolgál a földbirtokok "egyenetlen" tulajdoni megoszlásáról. ír az értéktöbblet elméletéről és gyakorlatáról, az agrárvámok és a gyárosok érdekeinek ütközéséről, az értéktöbblet és a proletariátus érdekellentétéről, a munkássá válás és a városiasodás párhuzamosságáról, a munkásság és a szindikalizmus problémáiról. E cikkek névtelenül jelentek meg, s minden bizonnyal érdeklődést válthattak k i, hogy olyan hosszú ideig zavartalanul közölték, ugyanakkor kifogás emeléséről, megbotránkozásról sincs hírem, - ami a felkészültség és a meggyőző előadás eredményének is tekinthető, nemigen találván e témakörben hasonlóan alapos szakértőre, vitázóra. - Amikor 1928-ban elment Nyíregyházáról, akkor "leplezte" le magát, később majd a nekrológok is emlegették szerzőségét. - Régi iskolájának még ittlétekor javasolja, hogy szervezzék meg az öregdiákokat: erre 1929-ben került sor, s amikor 1936-ban megjelenik a Nyíregyházi Öregdiákok Egyesületének emlékkönyve, meleghangú visszaemlékezése jelenik meg a kötetben. - A Bessenyei Kör történetírója is számon t a r t j a előadásait a női egyenjogúságról, a társadalom fejlődéséről, a tőke és a munka viszonyáról, - még az első háború előtti időkből. - A Háger-féle monográfiában társszerzőként "Nyíregyháza kereskedelmének története" c.ír dolgozatot. C./ Gyermekei: 3.Í.Pál, szül. Nyh jún ben i t t é- rettségizik. Gordonkaművész, Kerpely Jenő tanítványa. 1919/20-ban az újságtudósítások nyomán követhető, hogy Kossuth téri lakásán hat belépődíjas házihangversenyt adott, felesége, Klug Mariska zongoraművész társaságában. Bp-en zenedei gordonkatanár. Későbbi felesége Rácz Ilona /1940/ László, szül. Nyh szept. 16. I t t érettségizett 1912-ben, 1918-ig katona. Nyíregyházán bírósági alkalmazott, majd a harmincas években Karcagon járásbíró ben már nyugdíjas. Felesége Abonyí Anna és van egy f i a, István /1934, 1940/ Károly, szül. Nyh szept. 28. I t t gimnazista között, majd felső ipariskolát végez Bp-en. Három évi frontkatonáskodás után 1919-ben Nyh-n a nemzetőrség tagja, a később mártírhalált halt Kovács István parancsnoksága a l a t t. A harmincas években Bp-en bútorgyári műszaki tisztviselő. Felesége Grünfeld Kornélia /1934, 1940/ Mária, szül. Nyh aug. 29. Iparművész: a nyh-i fiúgimnáziumban magántanuló és 1919-ben érettségizik: férje dr. Buchsbaum Frigyes /1934, 1940/.

13 3.4.1.Tessa Mónika / István, szül. Nyh aug. 20. Megh. Nyh márc A szülök elhunyt fiuk emlékére a helybeli felső kereskedelmi iskolában 1250 koronás alapítványt tesznek: ennek kamatait mindig március 15-én k e l l kiosztani. 4. MIHÁLY A. / Szül. Nyh febr. 10. Megh. Auschwitz, 1944.máj. 29. Esk. Kv máj. 28., az akkor 20 éves Rosenthal Róza Mirjámmal, R. Vilmos és Propper Eszter leányával, aki megh. Auschwitzban, 1944.máj. 29. B. / A helybeli gimnázium alsó két osztályát járja ki között, utána tanonc Glück Ignác nagykereskedőnél, majd apja üzletében dolgozik. A 80-as évek elején a kereskedelemben dolgozó fiatalok kulturális szervezkedésbe fognak s kapcsolódnak az országos mozgalomhoz, 1884-ben H.M-t küldik a bpesti megalakulásra, ahol nem is annyira kulturális, mint sokkal inkább érdekképviseleti kérdésekkel foglalkoznak, így p l. a reggel fél 6-tól este 22 óráig tartó dolgoztatás ellen indítottak -lassú s i kerrel is járó- harcot. Itthon aztán Tahy Miksával, Marsalkó Lajossal és Krei sler Jakabbal szabályszerűen meg is szervezik és működtetik egyletüket. Figyelemre méltó rátermettséggel visel az Egyletben különféle tisztségeket /pénztáros, főjegyző, titkár, egy szakaszban elnök i s /, és a tagok nem tartották összeférhetetlennek a "szerepét", sem amikor apja üzletében dolgozott, sem a- mikor 26 éves korában már át is vette a cég vezetését ben bensőséges ünnepséget rendezett az Egylet H.M. tagságának 40. évfordulójára: azon túl már dísztagként vett részt a rendezvényeken, gyűléseken. Később a helybeli FOszerkiskereskedők Egyesületének díszelnöke. Az Országos Kereskedelmi Egyesülés elnökségi tagja /1940/. - Tagja a városi képviselőtestületnek és a megyei törvényhatóságnak. - Amikor a Korona épületébe helyezték át üzletüket, minden téren igyekszik szépíteni, modernizálni a boltot, az üzletvezetést. Két üzlethelyiséget vesz k i : ezeket egybenyitt a t j a, termesíti, hengerelt, díszített acéltartók beépítésével /V.B. 186.III.1908/995/ ben a szép üzletben gázmotoros kávépörkölöt állít f e l, s a megvásárolt nyerskávét helyben pörkölik meg a vevő szeme előtt, kívánsága szerint. Ez évtizedeken át nagy reklámja a cégnek: még a harmincas években is ragyogva fénylett a két nagy vörösrézhenger a boltban, ahol ezt a műveletet végezték az inasok, s amilyenekkel más nyíregyházi üzletben nem találkozott a vásárló. Kívülről is csinosította a boltot: a kirakatot favázas portáléval növelte meg, hatalmas reklámfelfeliratokkal. - Még a múlt század végén szervez gyümölcspiacot, ami abban az i - dőben ritkaság. Termelőket toboroz, 1897-ben gyümölcs-export engedélyt is nyer, s a felvásárláshoz képviselőtestületi támogatást

14 is szerez /V.B IV /. - Több üzemnek, - p l. a kórháznak i s - szerződéses szállítója: vállalja nagyobb rendezvényekre hidegbüfés ételcsomagok szolgéltatásait. Emlékezetes a sikere 1906 novemberében, amikor Vaján fogadták az ősi birtokon Vay Ádámnak Danzigból hazaszállított hamvait családi és országra szóló ünnepléssel. Nyíregyházáról szállított oda "ízléses hideg v i l lásreggeli csomagokat, benne sódar, nyelv, felvágott, sajt, zsemle, papírtányér, ivópohár, fél l i t e r bor." - Szívesen írta meg szakmai emlékeit, p l. "Kereskedők a régi Nyíregyházán" /Nyv júl. 29./, számon tartva a kereskedő famíliákat, egyes cégek tartós életét generációkon keresztül. A Hunek-féle monográfiában "Régi boltok, régi boltosok" c. írt dolgozatot, elemző fejezetekkel, történeti anekdotákkal vegyesen 1930-ban / /. - A cég fennállásának 40 éves fordulóján egy szakács és háztartási könyvecskét ajándékoz törzsvásárlóinak, előszavában az üzlet fejlődéstörténetével. Húsz év múlva, 1925-ben, szintén így kedveskedik a 60 éves cég: szép és érdekes cég leve l e t, afféle bolttörténetet szerkesztenek, megannyi értékes várostörténeti adalékkal. A két képmelléklet a hajdani kisbolt rajzát, ill. az impozáns modern üzlet fényképét mutatja /Nyv 1925.jún ben, működésük 50. évfordulóján H.M. "hálából azért, hogy a gondviselés a céget a tisztes munka és a törekvés útján félévszázadon át megőrizte", az evang. főgimnáziumnál 1000 koronás alapítványt tesz: ennek kamatai olyan szegényebb, szorgalmas, jó magaviseletű tanulónak a- dandók k i, aki az alsó osztályok elvégzése után közvetlenül kereskedői pályára lép től fiával társtulajdonos, de bejár a boltba idős korában i s, résztvesz a város közéletében, egyletek munkájában. - A hajlotthátú, fürge járású igen alacsony öregember, ha átmegy a Kossuth téren, meg-megáll, beszélget, udvariasan viatkozik, élvezve a város polgárságának széleskörű megbecsülését. Róla is elmondható, amit apjáról írtak a nekrológok, hogy "a polgári és a hazafiúi erények érintetlen, t i s z t a képviselője", - csak éppen Hoffmann Mihály haláláról annak idején senki sem írt már nekrológot. C./ Gyermekei: 4.1. Ferenc, szül.nyh.1894.j ún.25.megh.auschwitz, ápr Esk. Nyh nov. 18. Felesége Reich Marg i t, szül. Vámosatya, 1900.máj. 1. Grünberger Hermann és Lichtmann Róza leánya, - Reich Gyula és Lichtmann Aranka örökbefogadott leánya. Megjegyzendő, hogy 1919-ben magántanulóként érettség i t tett a helybeli evang. főgimnáziumban. - FOszerkereskedő, 1912-től apja üzletében dolgozik, magasabb kereskedelmi tanulmányok elvégzése után, 1921-társtulajdonos minőségben től a Kereskedő Ifjak Egyletének elnöke Berta, szül. Nyh jan. 9. Esk márc. 7., az 1899-ben született Lichtmann Miklós gazdálkodóval.

15 5. BARUCH /csak az anyakönyvben, egyébként Béla./ A. / Szül. Nyh szept. 2. Esk máj. 24. Friedmann Irénnel, aki F. Sándor és Glück Laura leánya, és júl. 11-én született. Későbbi felesége Nemes Ágnes /1930/. B. / Az evang. főgimnázium első két osztályában tanul: fűszer és vegyeskereskedő től a családi cégnél / i s / dolgozik, 1904-ben a főtér /Kossuth tér/ másik oldalán, a róm. kat. paróchia alatt van üzlete: egyidőben ez mint a_ H-cég "fióküzlete" szerepel H.B. vezetése alatt. Egyébként a főtér környékén, más-más üzlethelyiségekben szépirodalmi és tankönyveket is árul, látképes levelezőlaok kiadója. Családi adatok szerint az USÁban élt /1932, 1940/. C. / Gyermekei: 5.1.Mariska, szül. Nyh máj IstvínT szül. Nyh aug MARISKA A./ Szül. Nyh nov. 28. Esk. Nyh aug. 16. a kv-i terménykereskedő-üzletvezetővel, Rosenthal Ferenccel, aki szül. Kv márc. 3., R. Vilmos és Propper Eszter f i a : azaz ő 4. Mihály feleségének testvére. - Mariska gyermekágyi lázban halt meg 1892.jún. 14. C./ Gyermekük 6.1.Rosenthal György, szül. Nyh máj. 26. NB. a Ny-n lakó földbirtokos R. F.másodszor nősült, sógorának, Molnár /Moskovitz/ Józsefnek és 1. Jozefinnek a lányával, 1.1. Molnár Emmával / /. Ebből a házasságból született Rosenthal Mária Karolina 1899.jan ben Rosenthal a gyerekekkel együtt nevét Bogdánra változtatta, 1919-ben pedig az egész család róm.kat. vallásra tért át. - Nyh márc. 21-én halt meg. 7. SÁNDOR A. / Szül. Nyh dec. 14. Megh. Bp-en, római katolikusként, 1932.decemberben. 36 éven át felesége Nóvák Blanka. B. / Nyíregyházán járja a gimnázium I-VI. osztályát között. Itt magasabb osztály akkor még nem volt, így máshol érettségizett, majd mérnöki tanulmányokat folytat. E század elején Nyíregyházán az Államépítészeti Hivatal mérnöke, főmérnöke, a háború kezdetétől főnöke. Kir. műszaki tanácsosként megy i t t nyugdíjba, utána Bp-re költözik. Mint erről fentebb szó esett, a Nyv 1932.dec. 24-i száma vezércikk-szerű nekrológban búcsúztatja.

16 C./ Gyermekei: 7.Í.Sándor /1908, 1930/ 7.2."Gl5ör~/1930/ 8. ELYÁS /csak az anyakönyvben: egyébként /Ernő/ A. / Szül. Nyh okt. 8. Felesége /1908,1930/ Schwartz Magda. B. / Négy gimnáziumot Nyh-n jár, Kassán felső ipariskolát végez tól Budapesten, a Ganz gyár alkalmazottja, a századvégi nyíregyházi villamosítási tervezések idején közvetít a város és vállalata között. 43 évi szolgálat után 1931-ben mint helyettes igazgató ment nyugdíjba. 9 ARTÚR A. / Szül. Nyh júl. 22. Felesége Klein Berta, aki 1923.nov. 11-én ikreket szült, 1923.dec. 24-én, 36 éves korában meghalt, a nyh-i Klekner-szanatóriumban. B. / Az evang. gimnázium két alsó osztályát járja ki között októberében alapítja, nyitja meg kárpitos és díszítő műhelyét, 1921-ben ünnepli cége kétévtizedes fennállását. Műhelye-üzlete más-más helyiségben, mindig a Kossuth tér közvetlen szomszédságában áll: olykor képkiállításnak is helyet ad, pl ban Szalay Pál festőművész képeit mutatja be ban közvetlen hangű írásban emlékszik a Nyv-ben gyerekkori élményeire. Utoljára 1927 őszén láttam hirdetéseit, azután alighanem távol él. Egy 1940-be1i családi gyászjelentésen még szerepel. C. / Gyerekei: 9.1. Katalin Julianna megh. Bp.l954.ápr előbbi ikertestvére Emi Néhány i t t alkalmazott rövidítés: Bp = Budapest, Budapesten: esk. = esküszik, esküvője: H. = Hoffmann /továbbá az akkor, éppen abban a szakaszban említett személy utónevének első betűje/: Kv. = Kisvárda, Kisvérdán: megh. = meghalt: Nyh. = Nyíregyháza, Nyíregyházán: Nyv = Nyírvidék /nyíregyházi hírlap/: szül. = született

17

18