A NYÍREGYHÁZI HOFFMANN-CSALÁD. Elöljáróban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A NYÍREGYHÁZI HOFFMANN-CSALÁD. Elöljáróban"

Átírás

1 MARGÓCSY JÓZSEF A NYÍREGYHÁZI HOFFMANN-CSALÁD Elöljáróban Közismert tény,hogy Nyíregyházán, -elsősorban a XIX. századnak második felében- a kereskedelem kibontakozását, a bankélet megerősödését, a jogi élet ellátását, az egészségügy szintentartását az idetelepült zsidóság hatékony közreműködésével érte el a város. Ez a helyzet úgy jöhetett létre, hogy i t t -már a szabadságharc előtt- kellő szívélyességgel fogadták azokat a mesterembereket, szolgáltató vállalkozókat, értelmiségieket: mindenkit, így a zsidókat is, akik azokat a szakmákat értették, gyakorolták amelyeket az őslakos evangélikus tirpákság s a következő nemzedékek eddig nem művelték saját körükben. Az ideérkezett zsidó családok Nyíregyházán az országos gyakorlatnál nagyobb kedvezményeket kaptak. Ezt aztán az idetelepült, polgárjogot nyert zsidók nagymértékben "viszonozták", azaz bizonyították beilleszkedési szándékukat, integrálódási törekvésüket. Ez a dolgozat afféle kiemelt mutatvány a nyíregyházi zsidóság életét illető kutatásaim eredményeiből. Talán nem elhamarkodott remény, hogy az általánosabb összegzést majd egy másik, nagyobb dolgozatban tárhatom az olvasó elé. Most ez az áttekintés egyetlen családot vesz részletesebb vizsgálat alá:azt a Hoffmann-fami - 1 iát, amelyik -ismereteim szerint- i t t jellegzetesen fejezte ki az integrálódás szellemében fogant, tetteiben is megmutatkozó hajlamát. Következtetés vonható le ezúttal egy másfajta, tipikus viselkedési formára i s. H.Adolf a klasszikus liberalizmus optimista korszakában élt: kilenc gyermekét taníttatta, a saját indulásához képest sokkal magasabb társadalmi, vagyoni helyzetbe is juttathatta, viszont ezek a gyerekek, majd az unokák már egyre ellenségesebb korszakban éltek. Elég egy pillantást vetni i t t, a II. rész áttekintését segítő táblázatokra, hogy lássuk ennek a változásnak megjelenését a gyermekek számának jelentős csökkenésében. A -legidősebb gyermekek- családjában 5-4-5, azaz 14 gyerek született, a másik hat gyereknek összesen kilenc utódja van, Ernőnek /a rendelkezésre álló adatok szerint/ nem volt gyermeke. Igazolódik az a felfogás, hogy a demográfia adatai kézzelfoghatí eligazítást szolgáltatnak, egy-egy korszak mentalitásának jobt megi smeréséhez. Itt kell jeleznem, hogy kutatásaim, természetesen, nem előzmények nélküliek. A nyíregyházi levéltár a XIX. század elejétől a helyi sajtó a maga módján 1867-től, meglehetősen sok tájékoz-

2 tató anyagot tartalmaz a zsidók nyíregyházi kapcsolatairól, i l l. a családok érkezésére, lakosításéra vagy a hitközség belső életére, ügyeire vonatkozólag. - Az utóbbi években részint a Soros-alapítvány támogatásával, részint vizsgái dolgozatokban, egyéni vagy csoportos kutatási formákban megszaporodtak a részben adatközlő, részben elemző dolgozatok, tanulmányok, cikkek. Ezek legfontosabbjai megtalálhatók Riczu Zoltánnak aprólékos gonddal készült, sok képpel illusztrált könyvében /Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán, 1992, Nyh./, ahol az igényesebb kutató is tájékozódhat a szakirodalmat illetően. Ezért is látszott szükségtelennek, hogy a rövid eligazító bevezetést -a feltüntetetteken kívül- további jegyzetekkel duzzasszam. Ami pedig a Hoffmann-család tagjainak bemutatását i l l e t i : célszerűnek látszott, hogy a nyíregyházi "ősapa" utódait áttekinthetőnek tartott számozással lássam e l. /A családokat "ábrázoló" két tábla is segíti az áttekintést./ - Ami az adatok menynyiségét i l l e t i : dolgozatom céljának megfelelően főleg az első generációt jelentő kilenc gyermek életének bemutatáséval foglalkoztam. A továbbiakra sokkal kevesebb adatom is van: kivéve 2.Emil utódai tekintetében, mivel ezen a téren az élő utódok közül a unoka, Wallon Edit és férje, Hárs József, szívesen bocsátotta rendelkezésre saját kutatásaik eredményeit: többet, mint a- mennyit e dolgozatba fölvehettem. Segítségüket ezúton is megköszönöm. Adataimat anyakönyvekből, eredeti hírlapban olvasható gyászjelentésekből, nekrológokból, építési engedélyekből, egyéb városi-megyei iratokból, iskolai értesítőkből, a Kossuth gimnázium öregdiákjainak emlékkönyvéből /1936/ vettem. Pontos forrásjelzéssel csak ott terheltem a dolgozatot, ahol ennek különösebb jelentőséget tulajdonítottam, a további kutatás segítése érdekében is. - Ahol az életrajzi adatok kialakult sorrendjében valamilyen adat hiányzik: nem jeleztem: amit biztosan tudtam, beírtam. - A zárójeles évszámok arra utalnak, hogy az ott leírt adat akkor i, azaz abfól az évből való, annak jelzésére, hogy az érintett személy/ek~7 akkor /még/ életben van/nak/. T 1 * Bevezetésül érdemes szemügyre venni néhány adatot, példát a város vendégszerető, ujat befogadó magatartására. - Az évi XXIX. tc. értelmében lehetősége van a városnak a zsidók befogadására, s 1840 novemberében, -egy konkrét kérelem kapcsán- kidolgozza a zsidók 1akosításának eljárási szabályzatát. Ennek bevezetéséből emelem ki azt, a késoob is érvényesülő fontos alapelvet, miszerint a zsidók lakosítása a városra haszonnal járhat, ezért a szabályzatban is a keresztyénekhez hasonló eljárást kell követni. Ha később szükség lenne különleges rendelkezésekre, akkor arra sort kell keríteni. - Ilyen megkülön-

3 böztetö jogkorlátozásról azonban -a XX.századi, állami, országos érvényű, u.n. zsidótőrvények életbeléptetéséig- Nyíregyházán nincs adatom. /V.A. 101/a.14/ nov.9. No. 621./ = 1852-ben, a nem sokkal régebben lakosított Stern Emánuel és Czincz Ignác kereskedők, általam nem ismert okokra hivatkozva, kérik a várostól annak igazolását, hogy ők letelepedésük óta boltjaikat szombaton is folyamatosan nyitva tartották. - A város ezt megadja, de csak az ülés napjáig visszamenő érvénnyel, mert egyébként tűrhetetlennek t a r t j a, hogy valamely hitfelekezet tagja val1ástálanságot gyakoroljon. Ezért úgy határoz, hogy az i z r a e l i t a kereskedők ünnepeiken és a szombati napokon boltjaikat zárva tartsák! /V.B /4.a dec. 22. No / = Bernste in Béla / /, az 1909-től elhurcolásáig Nyíregyháza tekintélyes főrabbija említi egyik újságcikkében, hogy még jóval a polgári egyenjogúsítás előtt, júl. 7-én, a város, az u.n. községi bíróság megalakításakor Stern Emánuel kereskedőt is beveszi a tagok közé, a felekezetek közötti paritás alapján /Nyv szept. 14./. = Az évi követválasztások előkészítésekor az jan. 11-i közgyűlés utasítása szerint "a mózeshitű i t t e n i lakosok az i t t nyert joggyakorlat és a közszabadság, valamint a kor igényei méltánylatábul" választási képessége /=választói joga/ is el ismertetik. = 1861-ben hasznosíthatta a város a még 1854-ben " f e l ajánlott" állami kényszerkölcsön visszakapott összegét. Az akkori bölcs határozat szerint a 140 ezer forintot kizárólag i s k o l a i oktatási célokra fordítják, s a felekezetek létszámának" arányában az i z r. hitközséget háromezer forintban részesitik. = Az évi városi képviselőtestületi tisztújításkor megállapítják, hogy a zsidóknak csak választási joguk van, választhatási azonban nincs. Ezért meghívják a zsidó rabbit és nyolc, tekintélyes zsidó polgárt a képviselőtestület tagjául. Orvos, két ügyvéd, továbbá kereskedők -köztük éppen Hoffmann A- dolf i s - szerepel e névsorban. Az országgyűlés majd csak at év végén, 1867 decemberében hozza meg az 1867:XIV.törvényt az i z r a e l i t a polgárok egyenjogúsításáról. Nyíregyháza előbbre járt e téren: majd jan. 8-i ülésén a képviselőtestület, már a törvénynek megfelelően, meg is erősíti előbbi befogadó határozatát - ugyanezen személyekre nézve. = A közéletben k i f e j t e t t tevékenységük, szakmájuk gyakorlatának eredményei szerint a város társadalma elismeri őket. A társadalmi egyesületekben /kaszinó, Bessenyei Kör, Általános Nőegylet, stb/ vezető tisztségekbe választanak zsidó férfiakat ili. asszonyokat. Egy-egy évfordulón, jubileumon éppúgy nyilvános üdvözlésben /ünneplésben/ részesülnek, mint más, hasonlóan derék közéleti városi polgár. Ezt láthatjuk a Hoffmannok esetében i s : a szabadságharcbeii hadnagy, Adolf, köztiszteletében, társadalmi megbecsülésében: ahogy a "középső" népszerű kereskedőt, Mihályt,

4 a családi fűszer és csemege üzlet jubileumai kapcsán elismerően köszöntik; a Hoffmann-fiúk hírlapi nekrológjaiban pl. Emil, Móric halálakor - ez utóbbi 1940-benl Különösen Sándor esetében, a- mikor a vezércikk szokott helyén, az első oldalon, hosszan méltatja a Nyv az államépítészeti hivatal akkor már nyugdíjas, e l hunyt főnökének figyelemreméltó köztisztviselői erényeit A maga részéről a zsidóság is kifejezésre juttatja, hogy integrálódni kíván, ragaszkodik a választott és befogadó államhoz, hazához. S bár tartja ősei vallását: annak modernebb, nem feltűnően elütő formáját gyakorolja. Nézzük ebből a szempontból -most már közelebbről- a Hoffmannok magatartását. = Az 1863-ban megalakult nyíregyházi önálló zsidó hitközség tagjainak túlnyomó többsége választotta a statusquo-neológ változatot az évi országos kongresszuson kialakult szakadás után: eléggé nyíltan, lassú, de folyamatos harcban az integrálódás irányában folytatta hitéletét, magatartását i s. Belső rendje szabályozási tervének egyik szerkesztője 1876-ban éppen Hoffmann Adolf. /Riczu, Zsidó épületek... 35/. - Az ben bekövetkezett szakadás, Riczu Zoltán adatai szerint az akkor kétezernyi nyíregyházi zsidó lakosból az orthodox á11ásfoglalású kilépők száma mindössze 39. A nagy többség döntése azt jelenti, hogy hitéletének gyakorlásán kívül utcai megjelenésében, ruházatában, iskoláztatási módjában, társadalmi kapcsolatait illetően is elszakad az ősi hagyományokhoz mereven ragaszkodó hitsorsoktól. * 1868-ban, a Szarvas utca elején, négyosztályos elemi iskolát létesítenek: ez a század végére már hat osztállyal emeletes épületekben működik három tanítóval és egy tanítónővel. Melléjük a hitközség egy magyar műveltségű papot alkalmaz az i s kolában igazgatóul, egyébként pedig a megye zsidótemplomaiban az akkor még szokatlan magyar hitszónoklat meghonosítójául. A Boroyszky-féle monográfiáiban éppen T. Emil ír erről cikket történeti ismertetés keretében. - Ez a Kelemen Adolf nevű rabbi felügyelte az iskolában a magyar nyelvű tanítás eredményességét, - a vezető főrabbi, Friedmann Károly ugyanis nem tudott és nem is tanult meg magyarul 34 évi Ttteni szolgálati ideje alatt. Ez az a bizonyos nyelvi harc, amelyik meglehetősen nyíltan folyik a helyi zsidók között, a Rönzervatív rabbi és szűkebb köre, valamint az újítók között, olykor a sajtó nyilvánossága előtt i s. - Az újságból o l vassuk azt is, hogy Kelement kvázi kiüldözték innen, amikor Fogarasra ment, ahol elvállalta a vezetörabbi állást /Nyv 1904.szept. 4./. Érdemes még megjegyezni, hogy Kelemen majd az első világháború idején önként jelentkezik frontszolgálatra, s majd az olasz harctéren, 53 éves korában el is esett /Nyv febr. 23./. = Már az első generáció tagjai között is van olyan, aki

5 reverzálissal köt házasságot evangélikus menyasszonyával; vannak, akik felnőtt korban térnek át más egyház kötelékébe. - Az első generáció tagjai még megtartják eredeti családnevüket, az utódok között, illetve az első generációs lányok férje esetében már gyakoribb a magyaros hangzású név felvétele. = A szabadságharc tradicióinak megfelelően ebben a negyvennyolcas szellemű városban a beilleszkedés egyik jele a pártállás megvallása. Természetesen elsősorban H. Adolf mutat, honvéd múltjához méltó példát a márc. 15-i ünnepléseken.egyébként képviselőválasztáskor ő mindig a negyvennyolcas-függetlenségi párti jelölt mellett főkortes - sikerrel. = Az öreg Hoffmann minden fiát -tízéves korukban-beíratja a helybeli evangélikus gimnáziumba, tekintet nélkül arra, hogy lát-e az apa, mutat-e a gyerek hajlamot, rátermettséget az értelmiségi pályára. A hét fiú évig látogatja ezt az iskolát. Az ő korukban még nem volt érettségizési lehetőség Nyíregyházán, a továbbtanulók máshol maturáltak. A második generációs fiuk már sorra érettségiznek, esetleg négy osztály után ipari vagy kereskedelmi szakiskolában tanulnak tovább másutt. Érdekesség, hogy a 4.1. Ferenc felesége, valamint a 3.4. Mária /Móric leánya/, más merész leánytársával együtt, magántanulóként érettségizik ben a helybeli evang. fiúgimnázíumban. - Kz értelmiségi pályát választó Hoffmann-fiuk a távolban orvosi, ügyvédi, mérnöki oklevelet szereznek, majd hazatérnek szülővárosukba s aktív pályájukat i t t futják végig. - A 4. Móric idős korában Budapestre költözik; amikor ott felesége meghal, hamvait hazahozza a nyíregyházi temetőbe. Kapcsolódásuk, ragaszkodásuk a városhoz feltűnő. = A társadalmi életben a korszerű gondolkodás, a modern polgári magatartás "képviselői" a Bessenyei Körben, a kaszinóban, a helyi folyóiratban, napilapokban írt cikkeik, megtartott előadásaik tanúsága szerint i s. Olykor várospolitikai hírlapi vitákban is a korszerű városiasodás, a polgárosodás szempontjából képviselnek hasznos állásfoglalásokat; szívesen közlik ifjúkori emlékeiket, adnak hírül várostörténeti érdekességeket. - Ugyanilyen szellemben szerepelnek a városi képviselőtestületben, vagy a megyei törvényhatóságban; ez utóbbi körbe elsősorban virilisként kerülnek be. - Aktív részt vesznek a nem egyházi szervezkedésű e- gyesületekben, körökben. Jótékonykodnak, olykor alapítványokat tesznek, s ezek feltételei nem zárják ki a másvallásúak részesedési lehetőségét sem Ez a toleráns együttélés városunkban a századvégi áttekintésekben közismert tény. Az irodalmi megörökítése elsősorban Krúdytól származik, ö nyíregyházi; nem tagadja, hogy negyvennyolcas

6 honvédtiszt nagyapjában olykor f e l - f e l lobbannak antiszemita indulatok, de őmaga jellemzőként írja meg egy városháztéri padnak jelképes magyarázatát. Arról van szó, hogy a nyíregyházi sétatér mentén /a mai Kossuth téren/ állt egy pad, amelyen " i t t ült Verzár István, a plébános, mellette Bartholomaidesz János, a 1utherTnus esperes, Lukács Ödön, a kálvinisták papja, valamint Fekete István a görög katolikusok esperese. Ha a zsidó rabbinus történetesen arra járt, helyet szorítottak neki is a padon. Erről a zöldre festett padocskéról számítandó az új, a mai Nyíregyháza megszületése." /1924/ E kép i d i l l i és szimbolikus, s el kell fogadni teljes romantikájával együtt, még akkor is, ha mi, ma tudjuk, hogy ez az a bizonyos rabbinus, aki hosszú nyíregyházi szolgálata során sem tanult meg magyarul: a többi felekezet papja mégis, neki is szorított helyet az ökumenikus eszme jegyében, s ugyanakkor saját hitközségének integrálódni vágyó hívei már a korszerű törekvések akadályát látják papjukban. S nem kerülhető meg az eszlári per sem 1882/83-ból, hiszen i - dőben ez éppen a Hoffmann fiuk férfivá válásával esik egybe. Ekkor Nyíregyházán is volt antiszemita sajtó; főleg a per idején az egész országból idecsődülnek a zsidóéilenesség zászlóvivői: elsősoran ők csapnak i t t zajt, kisebb-nagyobb tüntetéseket a hel y i zsidók ellen i s. A város lakosságára ugyanakkor mégis bizonyos nyugodt méltóság a jellemző. Érdemes erre kvázi bizonyítékul idézni az akkori főispán, Graefl József / / leiratát: őt talán mégsem lehet filoszemita elfogultsággal "vádolni". Az 1881-től haláláig főispánként hivataloskodó Graefl körlevele az eszlári per ítélethirdetésének napján kelt: érintettje Nyíregyháza város és a megye minden községének lakója. Azért idézem hosszabban /csak a középső szakaszt hagyom e l /, mert tudomásom szerint ezt az irodalomban nemigen idézik. Az 1883.augusztus 3- án kelt iratot a főispán az alispánnak küldte e l, hogy az közigazgatási úton kerüljön el Szabolcs megye községeihez és Nyíregyháza városához. így szól: = "Tekintetes alispán úr! A t.eszlári bűnügy, a helybeli kir. törvényszéknek ma kihirdetett ítéletével befejeztetvén, e l oszlott megyénk egéről egy komor felleg, mely több mint egy év óta a kedélyeket izgatottságban és ennél fogva a közcsend megzavarásának esélyeit változó fokozattal, de mindig közelségben tartotta. Hálát adok istennek, hogy Nyíregyháza városa, T.Eszlár községe, s valamint az egész megye népessége a magasra emelkedett ingerültség, sokoldalú incselkedés és kísérlések közepette, a rend zászlójához ingadozás nélkül hű maradt, és a magyar faj jó hírnevét, mely szerint belátása, a törvények és törvényes felsőség iránti tiszteletre s engedelmességénél fogva, válságos helyzetben és áradozó kedélyállapotában is rendszeresen és kényszereszközök nélkül kormányozható nemcsak eddigi tisztaságéban megőrizte, de még nem csekély erkölcsi előnyére növelte i s.

7 = Én, Szabolcs megyének időszerinti főkormányzója, a megye polgárságának ezen dicséretes magatartásával szemben, örömtelten nyilvánítom elismerő köszönetemet... m Midőn e szívélyes köszönetemet közlöm, nem mellőzhetem, mert meggyőződésem szerint közérdekűnek tartom, hogy k i f e j e zést ne adjak azon reményemnek, miszerint e megye minden tényezői oda fognak hatni, hogy miután azon végzetes ügyben, mely a kedélyeket oly hosszasan lefogva tartotta, az egyedül illetékes földi hatalom, az alkotmányos bíróság, t e l j e s nyilvánosság mellett, döntőleg szólott, az engesztelődés szelleme tért nyerhessen, a gyűlölet pedig háttérbe szoríttassék: - nem mellőzhetem, hogy k i fejezést ne adjak azon várakozásomnak, miszerint közre fogunk működni, hogy azokkal, kiket a törvény polgártásunkká t e t t, békében együtt élhessenek, és elő fogják mozdítani, hogy mire egyrészt a magyar nemzet méltányossága és igazságszeretete szerint különben is törekszik, és mi elől másrészt a haladó kor kényszerűsége s az általános felvilágosodottságnál fogva, hosszú időre elzárkózni úgy sem lehet, a teljes felekezeti egyetértés és testvériség, a közös haza üdvére, mihamarább meghonosodhassék. = Kérem tekintetes alispán urat, szíveskedjék e soraimat szolgabíró urakkal, ezek által a megye községeivel és Nyíregyháza város tanácsával közölni. Nyíregyháza, augusztus 3, Graefl Josef főispán s.k." Ezt a körlevelet az alispán 6675.K-1883.sz.a, augusztus 7-én küldte meg Krasznay Gábor polgármesternek, aki 10-én a tanács elé terjesztés végett kiadta Czupra Endre tanácsi jegyzőnek, ő az aug. 13-i ülés elé terjesztette a l e i r a t o t, mely "a tiszaeszlári bűnper és annak végtárgyalása ideje alatt a város hatósága és a lakosság részéről tanúsított helyes és tapintatos önviseletük tekintetéből kiérdemelt elismerő nyilatkozatot" tartalmazza. Ezt a tanács "tudomásul vétetvén, a város t i s z t i k a r a i l l e t v e a hivatali osztályokkal megolvasás végett köröztetni, azután pedig -örök emlékül- levéltárba tétetni rendelteti." - Vagyis: semmi csodálkozás, semmi köszönet, semmi öndicséret vagy hasonló: h i szen csak azt tettük, amit k e l l - fejezték ki városunk akkori vezetői ezzel a kurta, summázó lezárással./a levéltárban:v.b K: 7551/1883./ II. Nyíregyházán az első Hoffmann neve A D O L F. A. / A Borsod megyei Szendrőn született,majd Nyíregyházán halt meg,86 éves korában,1908.június 1-én. Felesége Serog Katalin /Karolin/,a sziléziai Komrovitzban született, meghalt 57 éves korában Nyíregyházán, okt. 17-én. B. / A nekrológok szerint a szabadságharc leverése

8 után -mint hadnagyot- internálták, s a szebeni táborból megszökve bujdosott,majd éveken át tanítóként élt.1860-ban telepedett a borsodi Velezd községből Nyíregyházára, s i t t szál 1ítmányozó kereskedők éttt kereste kenyerét. /Fényes Elek jegyzi meg geográf i a i szótárában: Velezden "Csezmiczky Pál úrtól Hoffmann Jakab i z r a e l i t a egy egész telket még 1848 előtt megváltott." IV. köt.289./ - Két év elteltével került sor lakosítási kérvényének elbírálására: a kedvező bizottsági javaslat alapján a képviselő testület 1862.jún. 5-én határoz: "azon reményben, hogy ugyanő a városnak becsületére szolgáló lakos lészen, felvétetik az új lakosok lajstromába, s ezért 20 forintot f i z e t a helybeli kórház pénztárába." /V.B No.763./- Ez a szabadságharcos múlt és annak fénye végigkísérte H. Adolf és a cég történetét márc. 15-én az Öregúr is részt vett az ünnepi vacsorán, ott felelevenítette az eseményeket tavaszán már őrmesterként szolgált, amikor április 19-én a Bars megyei Nagysarló /Nagysalló/ környékén álltak harcra készen Görgei vezénylete a l a t t. Ez a nap az uralkodó V. Ferdinánd születésnapja: a honvédek csakazértis szerették volna valamilyen harci t e t t e l "ünnepelni" a hivatalosan nyilvántartott születésnapot. Az erős védelemmel ellátott várost rohammal k e l l e t t e l f o g l a l n i. H.A. mér az öttagú felderítő járőrbe is önként jelentkezett, majd a rohamban is részt vett emberei élén, miközben maga is megsebesült. Példamutató helytállásának eredménye a június 2-án kelt hadnagyi kinevezés, amely a Közlöny évi 144. számában jelent meg. /Ld.Bernstein Béla, a 48-as magyar szabadságharc és a zsidók. Bp.1939, 212./ Egyébként Hoffmann Adolfnak egy 1898-ból származó visszaemlékezését legutóbb hosszan idézi Sándor Pál "A zsidóság részvétele az 1848/49. évi szabadságharcban -1 ' c*. kalászatában, a História 1992: 8.sz. 27. lapján. - A családi, cégtörténeti emlékezések szerint a csaténak az emlékére 1862-ben, éppen június 2-án alapította, nyitotta meg füszerkereskedését H.A. Ez, akkoriban a régi nagyorosi /Bocskai/ utca elején álló családi házban működött. Akkor még a mai róm. kat. templom és környéke is az orosi utca tartozéka: a 896. népsorszámú ház a mai MóriczTsigmond Könyvtár telkének f e l e l meg a Kossuth téren. - Működésének első sikere a városi képviselőtestület határozata, amely biztosítja számára, hogy "ezentúl az egri gőzmalom lisztjét árulhatja", ami lényegében afféle területi e r r tékesltési monopóliumot jelentett /V.B jún. 14./. Ez a jogosítván- később kiterjed a környék pékségeire, majd pedig a megye nagyp'j péküzemeit is H.A. látja el az egriek finom őrleményeivel - ahogy a Háger-féle monográfiában olvashatjuk /175/. - P ikor a bolt megnyitásával egyidőben megalakul a nyíregyházi.rménycsarnok: a szállítók, kereskedők, felvásárlók önkormán- j testülete, az indulástól H.A. annak a titkára, majd az 1890,vi átszervezés után a hasonló célú Kereskedők Társulatának cevékeny alelnöke. - Amikor még az erre lehetőséget adó tör-

9 vény megszületése előtt, 1867-ben a város képviselőtestülete meghív nyolc elismerten tekintélyes zsidó polgárt, H.A. is kőztük van. Egyébként a pártpolitikában is aktív szerepet vállal: a negyvennyolcas-függetlenségi párt "színeiben", különösen a hatszor is megválasztott Vidiiczkay József helybeli ügyvéd érdekében korteskedik.- Üzletét is bővíti, szélesebbkörű vetőmagképviselet vállalásával, majd a szeszüzlet ágazattal: 1893-tól a szilágysági rabbinátus felügyelete alatt kisüstön főtt húsvéti kóser szilvórium forgalmazását is h i r d e t i. - AIpár Ignác tervének, a Korona szállodának megvalósulása után nem sokkal, 1898 áprilisában, a cég életének 33. évében a szálló nagy, piactéri főfrontján, a feltűnően díszes homlokzatú báltermi ablakok alatt rendezkedik be. Ekkoriban az idős férfiú már nem egyedül vezeti az üzletet től már f i a, 4.Mihály is " jegyzi a céget", az alapító neve azonban fennmarad a cégtáblán, amíg csak 1944-ben lehetetlenné nem teszik kereskedésük folytatását. /A továbbiakat lásd Mihály bemutatásánál./ C./ Gyermekeik 1. JOZEFIN /Pepi/ A. / Szül. Putnokon, Esk. Nyh okt máj. 30-án, a kisvárdai "zsidótáborban" megmérgezte magát és meghalt. - Férje az ungvári kereskedő Moskovitz József, M. Izrael f i a, Ungváron született 1852-ben. A férfi nevét 1885-ben -gyermekeivel- Molnárra változtatja, 1919-ben pedig róm.kat. vallásra tért át ben még él, 1944-ben már nem. B. / Gyerekei még Kisvárdán születtek, majd Nyíregyházára költöztek. A család hagyományai szerint i t t leánynevelő intézetet vezetett, s amikor az evang. főgimnázium építkezni kezdett, 1884-ben, az intézetébe járó lányok szüleitől gyűjtött 100 f o r i n t t a l támogathatta a Hoffmann fiuk iskoláját. Az e l ső háború után újra Kisvárdán laknak. C. / Gyermekei: /Moskovitz, 1885-től Molnár/ 1.1.Emma szül. Kv szept. 7. Megh. Auschwitz, 1944.júl Jozefin húgának, 6. Mariskának férje, Rosenthal Ferenc, aki Mariska halála után feleségül vette sógornőjének leányát, Molnár Emmát: 1911-ben az egész család a róm.kat. vallásra tért át. /Lásd ott./ 1.2.Irén szül. Kv Férje Heller Imre /1908/: 1930-ban már egyikük sem él Károly szül. Kv dec. 9. A húszas évektől Kisvárdán bankigazgató, 1944.máj. 30-án, Kv. a "zsidótáborban" megmérgezte magát és meghalt Leona Kv dec ápr előbbi ikertestvére: Berta Kv dec ápr. 30.

10 2. EMIL A. / Szül. Nyh megh. evangélikusként nov. 7. Esküvője előtt négy nappal "Kovách Elek kir. közjegyző e- lőtt a felvett okirat értelmében házasulok abban egyeztek meg, hogy születendő gyermekeik valamennyien az anyjuk vallását kövessék". /Áll. esketési anyakönyv "megjegyzése" 1901.dec. 26./ A menyasszony Gyurcsény Gizella Irén, Gy. József kereskedő és Dillenberger Kornélia, evangélikus szülők gyermeke, aki Nyh szül. és i t t halt meg 1930.júl. 20. B. / Az evangélikus algimnáziumban járja az alsó négy osztályt között: továbbtanulása érdekében elkerül szülővárosából. Orvosi tanulmányai befejezése után előbb Egerben praktizál, majd a pozsonyi állami kórház másodorvosa 1886-tól: 1888 áprilisától azonban már Nyíregyházán van rendelője tól MÁV pályaorvos, 1905-ben pedig városi t i s z t i orvossá választják, később a főispán tb. megyei főorvosi címmel t i s z t e l i meg. Halálakor a városi képviselőtestület külön gyászjelentéssel búcsúzik el tőle, a megyei törvényhatóság nevében Mikecz István alispán hoszszú részvéttávírattal fejezi ki együttérzését a polgármesternek a városi tisztikart ért veszteség alkalmából. - Horthy István a Bessenyei Kör történetében említi, hogy 1899-ben a H.E. vezetésével addig csak ottani muzsikálással foglalkozó vonósnégyes a Kör estélyein is bemutatta tudásét. A többi tag: 3. Móric, Juhász Sándor és Friedmann Samu /10/. - Az 1900-ban megjelent Borovszky-féle monográfiában H.E. írta. "A zsidó hitközségek Szabolcs vármegyében" c. történelmi áttekintést / /. C. / Gyermekei: 2.1.Béla Emi 1, evang., szül. Nyh jan ben i t t érettségizett, orvos. Nevét később Józanra változtatta. Megh. Pécs, 1958.dec. 31. Esk. Nyh szept. 2. Bácskai Teréziával, ref., B. József és Sulyánszki Erzsébet leányával, aki 1990-ben halt meg Béla János Fel: Kurucz E- rika Eszter, szül Katalin, szül Klára Erzsébet Jenő Alfonz evang., szül. Nyh ápr. 7., megh júl. 20. Nevet l93/-ben Horányira változtatta től felesége Hegyi Erzsébet, aki szül V Mária, szül. Bp jan. 4. Esk ben Ágó Imrével /később elváltak/ Ágó Péter, szül. Bp VII Kornélia Irén /Ne I l i / evang., szül. Nyh aug. 19. Esk: Nyh I. 9. Wallon Lajos Ferenc, r.k.

11 gyógyszerésszel, W. Lajos és Czauner Mária fiával. - Megh. Sopronban, 1981.okt Wallon Edit Irén Mária, r.k. szül. Nyh dec. 19. Esk. Sopronban, Hárs Józseffel, aki 1925.okt. 17-én született H. Olivér, szül szept. 13. Esk júl. 20. Unger Klárával H. Viktor, szül.1971.febr Irénke, evang.szül. Nyh szept. 26^ Megh dec Emlékére szülei 10 ezer koronás városi alapítványt tesznek. Az évi kamatok árvaházi ta^ok ruhézására fordítandók: ha az árvaház megszűnne, az alapítvány a nyh-i evang. egyházra szálljon, megkötés nélkül. /Nyv 1917.ápr MÓRIC /Mór/ A. / Szül. Nyh Megh. Nyh., a Sóstón, júl. 31. Esk. Kv dec. 16-án, Weinberger Bernát és Mittelmann Mária leányával, Vadász Teréziával, aki megh. Bpesten, 64 é. korában, 1934.febr. 26. Hazahozták, itthon temették el márc. 1-én B. / Az evangélikus gimnáziumnak akkor meglevő hat osztályát végzi el között, majd Késmárkon érettségizik. Jogi tanulmányait Bp-en végzi, ott szerez ügyvédi képesítést i s. Kisvárdán Halasi és Rézíer irodáiban kezdi jogi gyakorlatát. Nyíregyházán 1890-ben nyit önálló irodát s 1928-ig f o l y t a t j a az ügyvédi prakszist. Idejövetelekor l e t t az akkor alakult Kereskedő Társulat titkára. Fiatal tagja a bátyja vezetése alatt álló, már említett vonósnégyesnek. - Egyike az elsőknek,akik a századfordulón a Sóstői úton már villát építtetnek: harcosa -sok ellenkezővel szemben- annak a mozgalomnak, hogy az "ószőlőkert" nyugati oldalát villasorrá alakítsák. A régi Nyv-ben hm aláírással cikkeket ír az erdőszéli nyaralás szépségeiről, örömeiről. Egykori nyaralója a mai főiskola főbejáratával szemben állt: ezt később átadta családja tagjainak, őmaga pedig a sóstói szőlőtelepen építkezett. Amikor 1928-ban "nyugdíjba" vonult és Budapestre költözött, a nyarat akkoriban is mindig a Sóstó telepi házukban töltötték. Itt is érte utói a halál. - Szenvedélyes társadalmi munkás más téren i s : Fest László, neves kereskedővel vívják ki az alsófokú kereskedelmi iskolát /ez a kereskedő tanonciskola régi elnevezése/, 1889-ben nyithatják meg, majd pedig Baruch Artúr társaságában egy évtizeden át hírlapi kampányt vezetnek, gyűjtést indítanak a Kereskedők és Gazdák Körével a felsőkereskedelmi i s kola megnyitásáért. Erre 1918-ban került sor^ vtrosi iskolafenntartóval. Ennek mai utóda a Széchenyi I. közgazdasági szakközépiskola. - Az 1906-ban megindult Kereskedők és Gazdák Körének is alapító tagja. - Gyakran ír, többnyire aláírás nélkül, a Nyv-ben hangverseny-ismertetéseket ben a Vertse K. Andor indította A Hónap c. rövidéletű, feltűnően szép kiállítású havi szem

12 lében két cikke jelent meg a szabadkőmívesék történetéről tavaszán szokatlanul merész hangú cikksorozatot kezd "Természet és Társadalom" összefoglaló címmel. A március 13-a és április 20- a közt megjelent tíz dolgozatban az Internacionélét és a hozzátartozó munkásmozgalmakat ismerteti: részletes adatokkal szolgál a földbirtokok "egyenetlen" tulajdoni megoszlásáról. ír az értéktöbblet elméletéről és gyakorlatáról, az agrárvámok és a gyárosok érdekeinek ütközéséről, az értéktöbblet és a proletariátus érdekellentétéről, a munkássá válás és a városiasodás párhuzamosságáról, a munkásság és a szindikalizmus problémáiról. E cikkek névtelenül jelentek meg, s minden bizonnyal érdeklődést válthattak k i, hogy olyan hosszú ideig zavartalanul közölték, ugyanakkor kifogás emeléséről, megbotránkozásról sincs hírem, - ami a felkészültség és a meggyőző előadás eredményének is tekinthető, nemigen találván e témakörben hasonlóan alapos szakértőre, vitázóra. - Amikor 1928-ban elment Nyíregyházáról, akkor "leplezte" le magát, később majd a nekrológok is emlegették szerzőségét. - Régi iskolájának még ittlétekor javasolja, hogy szervezzék meg az öregdiákokat: erre 1929-ben került sor, s amikor 1936-ban megjelenik a Nyíregyházi Öregdiákok Egyesületének emlékkönyve, meleghangú visszaemlékezése jelenik meg a kötetben. - A Bessenyei Kör történetírója is számon t a r t j a előadásait a női egyenjogúságról, a társadalom fejlődéséről, a tőke és a munka viszonyáról, - még az első háború előtti időkből. - A Háger-féle monográfiában társszerzőként "Nyíregyháza kereskedelmének története" c.ír dolgozatot. C./ Gyermekei: 3.Í.Pál, szül. Nyh jún ben i t t é- rettségizik. Gordonkaművész, Kerpely Jenő tanítványa. 1919/20-ban az újságtudósítások nyomán követhető, hogy Kossuth téri lakásán hat belépődíjas házihangversenyt adott, felesége, Klug Mariska zongoraművész társaságában. Bp-en zenedei gordonkatanár. Későbbi felesége Rácz Ilona /1940/ László, szül. Nyh szept. 16. I t t érettségizett 1912-ben, 1918-ig katona. Nyíregyházán bírósági alkalmazott, majd a harmincas években Karcagon járásbíró ben már nyugdíjas. Felesége Abonyí Anna és van egy f i a, István /1934, 1940/ Károly, szül. Nyh szept. 28. I t t gimnazista között, majd felső ipariskolát végez Bp-en. Három évi frontkatonáskodás után 1919-ben Nyh-n a nemzetőrség tagja, a később mártírhalált halt Kovács István parancsnoksága a l a t t. A harmincas években Bp-en bútorgyári műszaki tisztviselő. Felesége Grünfeld Kornélia /1934, 1940/ Mária, szül. Nyh aug. 29. Iparművész: a nyh-i fiúgimnáziumban magántanuló és 1919-ben érettségizik: férje dr. Buchsbaum Frigyes /1934, 1940/.

13 3.4.1.Tessa Mónika / István, szül. Nyh aug. 20. Megh. Nyh márc A szülök elhunyt fiuk emlékére a helybeli felső kereskedelmi iskolában 1250 koronás alapítványt tesznek: ennek kamatait mindig március 15-én k e l l kiosztani. 4. MIHÁLY A. / Szül. Nyh febr. 10. Megh. Auschwitz, 1944.máj. 29. Esk. Kv máj. 28., az akkor 20 éves Rosenthal Róza Mirjámmal, R. Vilmos és Propper Eszter leányával, aki megh. Auschwitzban, 1944.máj. 29. B. / A helybeli gimnázium alsó két osztályát járja ki között, utána tanonc Glück Ignác nagykereskedőnél, majd apja üzletében dolgozik. A 80-as évek elején a kereskedelemben dolgozó fiatalok kulturális szervezkedésbe fognak s kapcsolódnak az országos mozgalomhoz, 1884-ben H.M-t küldik a bpesti megalakulásra, ahol nem is annyira kulturális, mint sokkal inkább érdekképviseleti kérdésekkel foglalkoznak, így p l. a reggel fél 6-tól este 22 óráig tartó dolgoztatás ellen indítottak -lassú s i kerrel is járó- harcot. Itthon aztán Tahy Miksával, Marsalkó Lajossal és Krei sler Jakabbal szabályszerűen meg is szervezik és működtetik egyletüket. Figyelemre méltó rátermettséggel visel az Egyletben különféle tisztségeket /pénztáros, főjegyző, titkár, egy szakaszban elnök i s /, és a tagok nem tartották összeférhetetlennek a "szerepét", sem amikor apja üzletében dolgozott, sem a- mikor 26 éves korában már át is vette a cég vezetését ben bensőséges ünnepséget rendezett az Egylet H.M. tagságának 40. évfordulójára: azon túl már dísztagként vett részt a rendezvényeken, gyűléseken. Később a helybeli FOszerkiskereskedők Egyesületének díszelnöke. Az Országos Kereskedelmi Egyesülés elnökségi tagja /1940/. - Tagja a városi képviselőtestületnek és a megyei törvényhatóságnak. - Amikor a Korona épületébe helyezték át üzletüket, minden téren igyekszik szépíteni, modernizálni a boltot, az üzletvezetést. Két üzlethelyiséget vesz k i : ezeket egybenyitt a t j a, termesíti, hengerelt, díszített acéltartók beépítésével /V.B. 186.III.1908/995/ ben a szép üzletben gázmotoros kávépörkölöt állít f e l, s a megvásárolt nyerskávét helyben pörkölik meg a vevő szeme előtt, kívánsága szerint. Ez évtizedeken át nagy reklámja a cégnek: még a harmincas években is ragyogva fénylett a két nagy vörösrézhenger a boltban, ahol ezt a műveletet végezték az inasok, s amilyenekkel más nyíregyházi üzletben nem találkozott a vásárló. Kívülről is csinosította a boltot: a kirakatot favázas portáléval növelte meg, hatalmas reklámfelfeliratokkal. - Még a múlt század végén szervez gyümölcspiacot, ami abban az i - dőben ritkaság. Termelőket toboroz, 1897-ben gyümölcs-export engedélyt is nyer, s a felvásárláshoz képviselőtestületi támogatást

14 is szerez /V.B IV /. - Több üzemnek, - p l. a kórháznak i s - szerződéses szállítója: vállalja nagyobb rendezvényekre hidegbüfés ételcsomagok szolgéltatásait. Emlékezetes a sikere 1906 novemberében, amikor Vaján fogadták az ősi birtokon Vay Ádámnak Danzigból hazaszállított hamvait családi és országra szóló ünnepléssel. Nyíregyházáról szállított oda "ízléses hideg v i l lásreggeli csomagokat, benne sódar, nyelv, felvágott, sajt, zsemle, papírtányér, ivópohár, fél l i t e r bor." - Szívesen írta meg szakmai emlékeit, p l. "Kereskedők a régi Nyíregyházán" /Nyv júl. 29./, számon tartva a kereskedő famíliákat, egyes cégek tartós életét generációkon keresztül. A Hunek-féle monográfiában "Régi boltok, régi boltosok" c. írt dolgozatot, elemző fejezetekkel, történeti anekdotákkal vegyesen 1930-ban / /. - A cég fennállásának 40 éves fordulóján egy szakács és háztartási könyvecskét ajándékoz törzsvásárlóinak, előszavában az üzlet fejlődéstörténetével. Húsz év múlva, 1925-ben, szintén így kedveskedik a 60 éves cég: szép és érdekes cég leve l e t, afféle bolttörténetet szerkesztenek, megannyi értékes várostörténeti adalékkal. A két képmelléklet a hajdani kisbolt rajzát, ill. az impozáns modern üzlet fényképét mutatja /Nyv 1925.jún ben, működésük 50. évfordulóján H.M. "hálából azért, hogy a gondviselés a céget a tisztes munka és a törekvés útján félévszázadon át megőrizte", az evang. főgimnáziumnál 1000 koronás alapítványt tesz: ennek kamatai olyan szegényebb, szorgalmas, jó magaviseletű tanulónak a- dandók k i, aki az alsó osztályok elvégzése után közvetlenül kereskedői pályára lép től fiával társtulajdonos, de bejár a boltba idős korában i s, résztvesz a város közéletében, egyletek munkájában. - A hajlotthátú, fürge járású igen alacsony öregember, ha átmegy a Kossuth téren, meg-megáll, beszélget, udvariasan viatkozik, élvezve a város polgárságának széleskörű megbecsülését. Róla is elmondható, amit apjáról írtak a nekrológok, hogy "a polgári és a hazafiúi erények érintetlen, t i s z t a képviselője", - csak éppen Hoffmann Mihály haláláról annak idején senki sem írt már nekrológot. C./ Gyermekei: 4.1. Ferenc, szül.nyh.1894.j ún.25.megh.auschwitz, ápr Esk. Nyh nov. 18. Felesége Reich Marg i t, szül. Vámosatya, 1900.máj. 1. Grünberger Hermann és Lichtmann Róza leánya, - Reich Gyula és Lichtmann Aranka örökbefogadott leánya. Megjegyzendő, hogy 1919-ben magántanulóként érettség i t tett a helybeli evang. főgimnáziumban. - FOszerkereskedő, 1912-től apja üzletében dolgozik, magasabb kereskedelmi tanulmányok elvégzése után, 1921-társtulajdonos minőségben től a Kereskedő Ifjak Egyletének elnöke Berta, szül. Nyh jan. 9. Esk márc. 7., az 1899-ben született Lichtmann Miklós gazdálkodóval.

15 5. BARUCH /csak az anyakönyvben, egyébként Béla./ A. / Szül. Nyh szept. 2. Esk máj. 24. Friedmann Irénnel, aki F. Sándor és Glück Laura leánya, és júl. 11-én született. Későbbi felesége Nemes Ágnes /1930/. B. / Az evang. főgimnázium első két osztályában tanul: fűszer és vegyeskereskedő től a családi cégnél / i s / dolgozik, 1904-ben a főtér /Kossuth tér/ másik oldalán, a róm. kat. paróchia alatt van üzlete: egyidőben ez mint a_ H-cég "fióküzlete" szerepel H.B. vezetése alatt. Egyébként a főtér környékén, más-más üzlethelyiségekben szépirodalmi és tankönyveket is árul, látképes levelezőlaok kiadója. Családi adatok szerint az USÁban élt /1932, 1940/. C. / Gyermekei: 5.1.Mariska, szül. Nyh máj IstvínT szül. Nyh aug MARISKA A./ Szül. Nyh nov. 28. Esk. Nyh aug. 16. a kv-i terménykereskedő-üzletvezetővel, Rosenthal Ferenccel, aki szül. Kv márc. 3., R. Vilmos és Propper Eszter f i a : azaz ő 4. Mihály feleségének testvére. - Mariska gyermekágyi lázban halt meg 1892.jún. 14. C./ Gyermekük 6.1.Rosenthal György, szül. Nyh máj. 26. NB. a Ny-n lakó földbirtokos R. F.másodszor nősült, sógorának, Molnár /Moskovitz/ Józsefnek és 1. Jozefinnek a lányával, 1.1. Molnár Emmával / /. Ebből a házasságból született Rosenthal Mária Karolina 1899.jan ben Rosenthal a gyerekekkel együtt nevét Bogdánra változtatta, 1919-ben pedig az egész család róm.kat. vallásra tért át. - Nyh márc. 21-én halt meg. 7. SÁNDOR A. / Szül. Nyh dec. 14. Megh. Bp-en, római katolikusként, 1932.decemberben. 36 éven át felesége Nóvák Blanka. B. / Nyíregyházán járja a gimnázium I-VI. osztályát között. Itt magasabb osztály akkor még nem volt, így máshol érettségizett, majd mérnöki tanulmányokat folytat. E század elején Nyíregyházán az Államépítészeti Hivatal mérnöke, főmérnöke, a háború kezdetétől főnöke. Kir. műszaki tanácsosként megy i t t nyugdíjba, utána Bp-re költözik. Mint erről fentebb szó esett, a Nyv 1932.dec. 24-i száma vezércikk-szerű nekrológban búcsúztatja.

16 C./ Gyermekei: 7.Í.Sándor /1908, 1930/ 7.2."Gl5ör~/1930/ 8. ELYÁS /csak az anyakönyvben: egyébként /Ernő/ A. / Szül. Nyh okt. 8. Felesége /1908,1930/ Schwartz Magda. B. / Négy gimnáziumot Nyh-n jár, Kassán felső ipariskolát végez tól Budapesten, a Ganz gyár alkalmazottja, a századvégi nyíregyházi villamosítási tervezések idején közvetít a város és vállalata között. 43 évi szolgálat után 1931-ben mint helyettes igazgató ment nyugdíjba. 9 ARTÚR A. / Szül. Nyh júl. 22. Felesége Klein Berta, aki 1923.nov. 11-én ikreket szült, 1923.dec. 24-én, 36 éves korában meghalt, a nyh-i Klekner-szanatóriumban. B. / Az evang. gimnázium két alsó osztályát járja ki között októberében alapítja, nyitja meg kárpitos és díszítő műhelyét, 1921-ben ünnepli cége kétévtizedes fennállását. Műhelye-üzlete más-más helyiségben, mindig a Kossuth tér közvetlen szomszédságában áll: olykor képkiállításnak is helyet ad, pl ban Szalay Pál festőművész képeit mutatja be ban közvetlen hangű írásban emlékszik a Nyv-ben gyerekkori élményeire. Utoljára 1927 őszén láttam hirdetéseit, azután alighanem távol él. Egy 1940-be1i családi gyászjelentésen még szerepel. C. / Gyerekei: 9.1. Katalin Julianna megh. Bp.l954.ápr előbbi ikertestvére Emi Néhány i t t alkalmazott rövidítés: Bp = Budapest, Budapesten: esk. = esküszik, esküvője: H. = Hoffmann /továbbá az akkor, éppen abban a szakaszban említett személy utónevének első betűje/: Kv. = Kisvárda, Kisvérdán: megh. = meghalt: Nyh. = Nyíregyháza, Nyíregyházán: Nyv = Nyírvidék /nyíregyházi hírlap/: szül. = született

17

18

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003.

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa Göndör (Grünwald) Jakab Bauman?-né (Göndör /Grünwald/ Jakabné) (szül. Heimovics Regina) 1850-es évek 1940-es évek Anyai nagyapa Friedrich Vilmos Anyai nagyanya Friedrich

Részletesebben

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Adler? Nincs adat Pollák? Pollák?-né?? 1837 1942 (szül.?)? 1911 Apa Adler Mátyás 1897 1944 Anya Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

Családfa. Lichtwitz Ferdinándné (szül. Deutsch Jozefin) (1840-es évek- 1918 előtt) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül)

Családfa. Lichtwitz Ferdinándné (szül. Deutsch Jozefin) (1840-es évek- 1918 előtt) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül) Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Krausz Márkus (1840-1910 körül) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül) Lichtwitz Ferdinánd (1840-es évek- 1918 előtt) Lichtwitz Ferdinándné

Részletesebben

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926 Családfa Apai nagyapa Kauders Dávid 1854 1926 Apai nagyanya Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Anyai nagyapa Freiberger Mór? 1904/05 Anyai nagyanya Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Davidovits Mózes? 1890-es évek Apai nagyanya Davidovits Mózesné (szül.? Ráhel)?? Anyai nagyapa Csernovits Efraim? 1937 Anyai nagyanya Csernovits Efraimné (szül.? Eszter? 1888/9 Apa

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924 Családfa Apai nagyapa Lőrincz Dániel 1870 1929 Apai nagyanya Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951 Anyai nagyapa Seiger Gottlieb 1864 1924 Anyai nagyanya Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina )

Részletesebben

Családfa. Pollák Jakabné (szül. Gajdusek Júlia) 1848-1919. Friedmann Sámuelné (szül. Flaschner Pepi) 1851-1882. Pollák Jakab 1839-1913

Családfa. Pollák Jakabné (szül. Gajdusek Júlia) 1848-1919. Friedmann Sámuelné (szül. Flaschner Pepi) 1851-1882. Pollák Jakab 1839-1913 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Friedmann Sámuel 1845-1933 Friedmann Sámuelné (szül. Flaschner Pepi) 1851-1882 Pollák Jakab 1839-1913 Pollák Jakabné (szül. Gajdusek Júlia)

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948 Családfa Apai nagyapa Weisz Mihály?? Apai nagyanya Weisz Cecília (szül. Hopper Cecília)?? Anyai nagyapa Laufer Mór?? Anyai nagyanya Laufer Mina (szül. Smatana Mina) 1860-as évek 1938 Apa Weisz József 1893

Részletesebben

Mogyoróska. házasságok

Mogyoróska. házasságok Mogyoróska esk. tanú Baskón Ivancsó György baskói kántor (Sajna Mihály és Novák Anna) 1829. febr. 9. 1862. jan. 27. (Kiss Mihály és Pauliscsák Mária) 1867. szept. 2. (Koritár József és Kusnyír Terézia)

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

Családfa. Anya Klein Emilné (szül. Bein Regina) 1893-1979. Apa Klein Emil (1883-1944?) Testvérek Klein Kornél (1918-1943) Házastárs Interjúalany

Családfa. Anya Klein Emilné (szül. Bein Regina) 1893-1979. Apa Klein Emil (1883-1944?) Testvérek Klein Kornél (1918-1943) Házastárs Interjúalany Családfa Apai nagyapa Klein Ábrahám (1856-1922) Apai nagyanya Klein Ábrahámné (szül. Kuczmandl Karolina) 1883? Anyai nagyapa Bein Béni (1845-1897) Anyai nagyanya Bein Béniné (szül. Liebermann Janka)?-1892

Részletesebben

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944 Családfa Apai nagyapa Lazarovits József 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943 Anyai nagyapa Fülöp Jakab 1860-as évek 1939 Anyai nagyanya Fülöp Jakabné

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

Családfa. Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin) Vágó (Weisz) Gyula. Wágner Henrik ? 1930. Apa.

Családfa. Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin) Vágó (Weisz) Gyula. Wágner Henrik ? 1930. Apa. Családfa Apai nagyapa Wágner Henrik? 1930 Apai nagyanya Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Anyai nagyapa Vágó (Weisz) Gyula?? Anyai nagyanya Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin)?? Apa Wágner Sándor

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v 99/17/2013.szám. J e g y z ő k ö n y v Készült Ágfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 27-én az Ágfalvi Közös Önkormányzati Hivatal Tanácstermében (Ágfalva, Soproni u. 3.) megtartott

Részletesebben

Családfa. Schillinger Lipótné (szül. Keppich Róza) 1874 1944. Steinberger Dávidné (szül. Czinner Jozefa)? 1944. Schillinger Lipót 1864 1944

Családfa. Schillinger Lipótné (szül. Keppich Róza) 1874 1944. Steinberger Dávidné (szül. Czinner Jozefa)? 1944. Schillinger Lipót 1864 1944 Családfa Apai nagyapa Steinberger Dávid?? Apai nagyanya Steinberger Dávidné (szül. Czinner Jozefa)? 1944 Anyai nagyapa Schillinger Lipót 1864 1944 Anyai nagyanya Schillinger Lipótné (szül. Keppich Róza)

Részletesebben

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921 Családfa Apai nagyapa Dr. Glück Lajos 1850-es évek 1891 Apai nagyanya Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932 Anyai nagyapa Löbl Ármin 1857 1930 Anyai nagyanya Löbl Árminné (szül.

Részletesebben

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Haskó Jakab 1850-es évek 1927 Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942 Stern Sámuel 1879 1933 Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

Családfa. Feldmár Józsefné (szül. Feldmár Johanna) 1860 1944. Feldmár József? 1914/18? Gross Jánosné (szül.? Helena)?? Gross János?? Apa.

Családfa. Feldmár Józsefné (szül. Feldmár Johanna) 1860 1944. Feldmár József? 1914/18? Gross Jánosné (szül.? Helena)?? Gross János?? Apa. Családfa Apai nagyapa Feldmár József? 1914/18? Apai nagyanya Feldmár Józsefné (szül. Feldmár Johanna) 1860 1944 Anyai nagyapa Gross János?? Anyai nagyanya Gross Jánosné (szül.? Helena)?? Apa Feldmár Miksa

Részletesebben

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Schwarz??? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921 Schlosz Bertalan?? Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926 Apa Szántó (Schwarz) Miksa 1880/82 1950

Részletesebben

Családfa. Werner Károlyné (szül. Pollák Matild) 1858 1860 között 1936. Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933

Családfa. Werner Károlyné (szül. Pollák Matild) 1858 1860 között 1936. Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933 Családfa Apai nagyapa Popper Károly 1864 1935 Apai nagyanya Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933 Anyai nagyapa Werner Károly 1850 1916 Anyai nagyanya Werner Károlyné (szül. Pollák

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2012. (IX. 07.) önkormányzati rendelete az önkormányzati kitüntetésekről és elismerő címekről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

BOJT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2014. JÚNIUS 10-I RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE

BOJT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2014. JÚNIUS 10-I RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE BOJT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2014. JÚNIUS 10-I RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE Határozatok: 39/2014. (VI. 10.) számú BKt. határozat 40/2014. (VI. 10.) számú BKt. határozat 41/2014.

Részletesebben

Családfa. P. Ignácné (szül. Kohn Erzsébet) 1875 1931. Fk. Fülöpné (szül. Lőwinger Karolina)? 1920. P. Ignác 1867 1942/43. Fk. Fülöp? 1920. Apa.

Családfa. P. Ignácné (szül. Kohn Erzsébet) 1875 1931. Fk. Fülöpné (szül. Lőwinger Karolina)? 1920. P. Ignác 1867 1942/43. Fk. Fülöp? 1920. Apa. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Fk. Fülöp? 1920 Fk. Fülöpné (szül. Lőwinger Karolina)? 1920 P. Ignác 1867 1942/43 P. Ignácné (szül. Kohn Erzsébet) 1875 1931 Apa F. Hugó

Részletesebben

Családfa. Neu Adolf 1830-as évek? Interjúalany. Kárpáti Áronné (korábban: Schächter Lászlóné) (szül. Grünberg Klára) 1920.

Családfa. Neu Adolf 1830-as évek? Interjúalany. Kárpáti Áronné (korábban: Schächter Lászlóné) (szül. Grünberg Klára) 1920. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Grünberg?? 1920-as évek Grünberg?-né (szül. Grünberg Berta)? 1930 Neu Adolf 1830-as évek? Neu Adolfné (szül. Kraut Borbála) 1832 1922 Apa

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG Készült a 2012. szeptember 12-én tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Kincses Csilla közművelődési referens Tárgy:

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Schwartz Salamon? 1927 Anyai nagyanya Schwartz Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941 Apa Kornveis Ignác 1882 1929 Anya Kornveis Kornélia (szül. Schwarz

Részletesebben

Családfa. Anya Klein Lázárné (szül.szalpéter Adél) (1881-1944) Apa Klein Lázár (1878-1944) Házastárs Interjúalany

Családfa. Anya Klein Lázárné (szül.szalpéter Adél) (1881-1944) Apa Klein Lázár (1878-1944) Házastárs Interjúalany Családfa Apai nagyapa Klein Mendel Wolf?-? Apai nagyanya Klein Mendelné (szül.weiser Aranka)?-1909 Anyai nagyapa Szalpéter??-? Anyai nagyanya Szalpéter?-né (szül. Holder Gizella)?-1944 Apa Klein Lázár

Részletesebben

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943 Családfa Apai nagyapa Kinszki Ármin 1860-as évek 1910 Apai nagyanya Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45 Anyai nagyapa Gárdonyi (Grünberger) Dávid 1861 1914 Anyai nagyanya Gárdonyi (Grünberger)

Részletesebben

Családtörténeti kutatások. Kutatta, összeállította: Gubicza Ilona (1941), Soós Pál (1883) unokája

Családtörténeti kutatások. Kutatta, összeállította: Gubicza Ilona (1941), Soós Pál (1883) unokája Családtörténeti kutatások Kutatta, összeállította: Gubicza Ilona (1941), Soós Pál (1883) unokája A kutatás célkitőzése megismerni családi múltunkat, m példát t adni gyermekeinknek, unokáinknak a családi

Részletesebben

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)?

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)? Családfa Apai nagyapa Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje Apai nagyanya Goldklang Dávidné (szül.?)? 1932/33 Anyai nagyapa Krausz Simon 1875 1932 Anyai nagyanya Krausz Simonné (szül.

Részletesebben

Családfa. Feldmár Józsefné (szül. Feldmár Johanna)? 1944. Haár Jákobné (szül. Csasznek Hani)?? Feldmár József? 1914/18. Haár Jákob?? Apa.

Családfa. Feldmár Józsefné (szül. Feldmár Johanna)? 1944. Haár Jákobné (szül. Csasznek Hani)?? Feldmár József? 1914/18. Haár Jákob?? Apa. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Haár Jákob?? Haár Jákobné (szül. Csasznek Hani)?? Feldmár József? 1914/18 Feldmár Józsefné (szül. Feldmár Johanna)? 1944 Apa Haár Móric

Részletesebben

Családfa. Dormán Sámuelné (szül. Weisz Sáli) Nincs adat. Klein Károlyné (szül. Sáfrány Sára) Nincs adat. Dormán Sámuel? 1901

Családfa. Dormán Sámuelné (szül. Weisz Sáli) Nincs adat. Klein Károlyné (szül. Sáfrány Sára) Nincs adat. Dormán Sámuel? 1901 Családfa Apai nagyapa Klein Károly kb. 1827 1923 Apai nagyanya Klein Károlyné (szül. Sáfrány Sára) Anyai nagyapa Dormán Sámuel? 1901 Anyai nagyanya Dormán Sámuelné (szül. Weisz Sáli) Apa Klein Lipót 1866

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Nincs adat. Nincs adat. Apa. Anya. Schwarz Lipót 1865 1929

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Nincs adat. Nincs adat. Apa. Anya. Schwarz Lipót 1865 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Apa Schwarz Lipót 1865 1929 Anya Schwarz Lipótné (szül. Friedmann Regina) 1860-as évek 1944 Testvérek Schwarz Jenő 1891 1944 Markovics Ernőné

Részletesebben

GÖLLE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 6/2007. (VIII. 3.) sz. rendelete. a díszpolgári cím adományozásáról

GÖLLE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 6/2007. (VIII. 3.) sz. rendelete. a díszpolgári cím adományozásáról GÖLLE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 6/2007. (VIII. 3.) sz. rendelete a díszpolgári cím adományozásáról Gölle Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Családfa. Müller Bernátné (szül. Neufeld Leonóra) 1877-1944. Svéd Zsigmondné (szül. Stern Mária) 1867 1944. Müller Bernát 1874-1944

Családfa. Müller Bernátné (szül. Neufeld Leonóra) 1877-1944. Svéd Zsigmondné (szül. Stern Mária) 1867 1944. Müller Bernát 1874-1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Svéd Zsigmond 1872-1944 Svéd Zsigmondné (szül. Stern Mária) 1867 1944 Müller Bernát 1874-1944 Müller Bernátné (szül. Neufeld Leonóra) 1877-1944

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül.

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül. Családfa Apai nagyapa Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Apai nagyanya Kohn Simonné (szül.: Smutzer Teréz) 1850-es évek 1890-es évek) Anyai Anyai nagyapa nagyanya Weisz Adolfné Weisz Adolf (szül.: Rosenstock

Részletesebben

Családfa. Schultheisz Kálmánné (szül. Weiner Róza) 1880 1958. Angyalosi?-né (szül.? )?? Schultheisz Kálmán 1877 1945. Angyalosi??? Apa.

Családfa. Schultheisz Kálmánné (szül. Weiner Róza) 1880 1958. Angyalosi?-né (szül.? )?? Schultheisz Kálmán 1877 1945. Angyalosi??? Apa. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Angyalosi??? Angyalosi?-né (szül.? )?? Schultheisz Kálmán 1877 1945 Schultheisz Kálmánné (szül. Weiner Róza) 1880 1958 Apa Angyalosi Béla

Részletesebben

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon?

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon? Családfa Apai nagyapa Mailender Lajos? 1936 Apai nagyanya Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905 Anyai nagyapa Lukács Simon? 1925 Anyai nagyanya Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária)

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Goldstein??? Apai nagyanya Goldstein?-né (szül.? Rozália) 1874 1949 Anyai nagyapa Goldsmann Bernard?? Anyai nagyanya Goldsmann Bernardné (szül.? Eszter) 1880-as évek 1970- es évek

Részletesebben

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2008. december 17-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2008. december 17-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2008. december 17-i ülésére Tárgy: Önkormányzati alapítványok további működésnek tárgyalása Előterjesztő: Dr. Kelemen Márk polgármester

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

Családfa. Schwartz Mórné (szül. Bleuer Róza) 1855 1930 körül. Lichter Jakabné (szül.?)? 1920 előtt. Schwartz Mór 1848 körül 1910 előtt

Családfa. Schwartz Mórné (szül. Bleuer Róza) 1855 1930 körül. Lichter Jakabné (szül.?)? 1920 előtt. Schwartz Mór 1848 körül 1910 előtt Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Lichter Jakab 1850-es évek 1930-as évek Lichter Jakabné (szül.?)? 1920 előtt Schwartz Mór 1848 körül 1910 előtt Schwartz Mórné (szül. Bleuer

Részletesebben

Családfa. Preisz Sománé (szül. Deutsch Berta) 1870-es évek 1944. Blum Mórné (szül. Klein Róza) 1870-es évek 1944. Blum Mór 1868 1944

Családfa. Preisz Sománé (szül. Deutsch Berta) 1870-es évek 1944. Blum Mórné (szül. Klein Róza) 1870-es évek 1944. Blum Mór 1868 1944 Családfa Apai nagyapa Preisz Soma 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Preisz Sománé (szül. Deutsch Berta) 1870-es évek 1944 Anyai nagyapa Blum Mór 1868 1944 Anyai nagyanya Blum Mórné (szül. Klein Róza) 1870-es

Részletesebben

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az intézmény neve: Petőfi Művelődési Ház Székhelye, címe: 8182 Berhida Orgona u 2. Az intézmény fenntartó szerve: Berhida Város Önkormányzata Székhelye,

Részletesebben

Családfa. Rosenberg?-né (szül?)? 1922 elõtt. Roth Bernátné (szül. Reisenbach Záli) 1852 1934. Rosenberg?? 1910-es évek. Roth Bernát 1847 1903.

Családfa. Rosenberg?-né (szül?)? 1922 elõtt. Roth Bernátné (szül. Reisenbach Záli) 1852 1934. Rosenberg?? 1910-es évek. Roth Bernát 1847 1903. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Roth Bernát 1847 1903 Roth Bernátné (szül. Reisenbach Záli) 1852 1934 Rosenberg?? 1910-es évek Rosenberg?-né (szül?)? 1922 elõtt Apa Roth

Részletesebben

Családfa. László Albertné (szül. Spitz Hermina) 1862 1944. László (Löwinger) Albert 1857 1926. Mestitz Mihályné (szül. Fischer Anna) 1846 1915

Családfa. László Albertné (szül. Spitz Hermina) 1862 1944. László (Löwinger) Albert 1857 1926. Mestitz Mihályné (szül. Fischer Anna) 1846 1915 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Mestitz (Meřticz) Mihály 1830 1909 Mestitz Mihályné (szül. Fischer Anna) 1846 1915 László (Löwinger) Albert 1857 1926 László Albertné (szül.

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. november 05-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. november 05-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. november 05-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Iktatószám: 3502/2015. A napirend előterjesztője: Az önkormányzati

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

VASUTASOK SZAKSZERVEZETE KITÜNTETÉSI SZABÁLYZATA. Módosítva: a Választmány 2015. április 29-ei határozatával.

VASUTASOK SZAKSZERVEZETE KITÜNTETÉSI SZABÁLYZATA. Módosítva: a Választmány 2015. április 29-ei határozatával. VASUTASOK SZAKSZERVEZETE KITÜNTETÉSI SZABÁLYZATA Módosítva: a Választmány 2015. április 29-ei határozatával. A Vasutasok Szakszervezete tagja kiemelkedő szakszervezeti munkájáért kitüntetésben, vagy más

Részletesebben

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929.

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929. Családfa Apai nagyapa Marmorstein Herman?? Apai nagyanya Marmorstein Hermanné (szül. Gottesman Ilona)?? Anyai nagyapa Lorber Sámuel? 1933 Anyai nagyanya Lorber Sámulné (szül. Goldiner Ida)?? Apa Marmorstein

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

Családfa. Kertész Józsefné (szül. Klein Szeréna)? 1955/56. Fischer Péterné (szül Stein Rózsa)? 1944. Fischer Péter 1888 1917

Családfa. Kertész Józsefné (szül. Klein Szeréna)? 1955/56. Fischer Péterné (szül Stein Rózsa)? 1944. Fischer Péter 1888 1917 Családfa Apai nagyapa Kertész (Klein) József 1875 1957 Apai nagyanya Kertész Józsefné (szül. Klein Szeréna)? 1955/56 Anyai nagyapa Fischer Péter 1888 1917 Anyai nagyanya Fischer Péterné (szül Stein Rózsa)?

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Apai nagyanya. Anyai nagyanya. Apai nagyapa. Apa. Anya. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Apai nagyanya. Anyai nagyanya. Apai nagyapa. Apa. Anya. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Baik Gyula?? Baik Gyuláné (szül. Landsinger Gizella)? 1937? Schischa Ignác 1847 1910 Schischa Ignácné (szül. Österreicher Regina) 1870 1925

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany Családfa Apai nagyapa Geiringer Vilmos? 1944 Apai nagyanya Geiringer Vilmosné (szül. Rechnitz Antónia)?-1944 Anyai nagyapa Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek Anyai nagyanya Rechnitz Sámuelné (szül.

Részletesebben

Monostorpályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 17-én megtartott rendkívüli nyílt ülésének

Monostorpályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 17-én megtartott rendkívüli nyílt ülésének Monostorpályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 17-én megtartott rendkívüli nyílt ülésének a. napirendje b. jegyzőkönyve c. határozatok: 93-96/2013. (IX. 17.) számú határozat.

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország címerének

Részletesebben

Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség)

Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség) Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség) Iktatószám: Ügyintéző: 1. A személyesen megjelent apa: Jegyzőkönyv 2

Részletesebben

Családfa. Apai nagyapa. Egermann József 1872 1930. Interjúalany. Gábor (Grüngold) Pálné (szül. Angyal Zsuzsanna) 1925. Gyermekek

Családfa. Apai nagyapa. Egermann József 1872 1930. Interjúalany. Gábor (Grüngold) Pálné (szül. Angyal Zsuzsanna) 1925. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Abelesz Sámuel? 1928 Apai nagyanya Abelesz Sámuelné (szül.? Ida)?? Anyai nagyapa Egermann József 1872 1930 Anyai nagyanya Egermann Józsefné (szül. Schwartz Hermina) 1870-es évek 1944

Részletesebben

Tárgy: Javaslat a Török Ignác Gimnázium Alapító Okiratának módosítására

Tárgy: Javaslat a Török Ignác Gimnázium Alapító Okiratának módosítására GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2008. október 22-ei ülésére Tárgy: Javaslat a Török Ignác Gimnázium Alapító Okiratának módosítására Előterjesztő: dr. Gémesi György

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

Az Ózdi Mûvelõdési Intézmények Lajos Árpád Honismereti Körének évkönyve

Az Ózdi Mûvelõdési Intézmények Lajos Árpád Honismereti Körének évkönyve Az Ózdi Mûvelõdési Intézmények Lajos Árpád Honismereti Körének évkönyve Ózd, 2008 AZ ÓZDI MÛVELÕDÉSI INTÉZMÉNYEK (ÓMI) KIADVÁNYA Felelõs kiadó: Pappné Szalka Magdolna igazgató, Ózdi Mûvelõdési Intézmények

Részletesebben

Családfa. Weisz Farkasné (szül. Kesztenbaum Erzsébet) 1849 1920as évek. Garai Izsóné (szül. Weisz Gizella) 1871 1921. Garai Izsó 1859 1937

Családfa. Weisz Farkasné (szül. Kesztenbaum Erzsébet) 1849 1920as évek. Garai Izsóné (szül. Weisz Gizella) 1871 1921. Garai Izsó 1859 1937 Családfa Apai nagyapa Weisz Farkas 1847 1932 Apai nagyanya Weisz Farkasné (szül. Kesztenbaum Erzsébet) 1849 1920as évek Anyai nagyapa Garai Izsó 1859 1937 Anyai nagyanya Garai Izsóné (szül. Weisz Gizella)

Részletesebben

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 Terjedelem: 0,40 fm, 4 doboz, 4 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, II. emeleti folyosó Amint az a mellékelt genealógiai táblázatból is kitetszik,

Részletesebben

Melamed A múlt tanítói Hódmezővásárhelyen

Melamed A múlt tanítói Hódmezővásárhelyen Melamed A múlt tanítói Hódmezővásárhelyen A hódmezővásárhelyi zsidó elemi népiskola története 1947-ig A zsidó iskolát az 1820-as évek közepén alapították. Ekkor még állandó épülettel és tantestülettel

Részletesebben

A 2014. július 18-i közgyűlés rendelete és határozatai

A 2014. július 18-i közgyűlés rendelete és határozatai A 2014. július 18-i közgyűlés rendelete és határozatai Vas Megyei Közgyűlés 5/20104. (VII. 21.) önkormányzati rendelete egyes önkormányzati rendeletei hatályon kívül helyezéséről a jogalkotásról szóló

Részletesebben

XIII. 1. Családi fondok töredékeinek levéltári gyűjteménye 1569-1965

XIII. 1. Családi fondok töredékeinek levéltári gyűjteménye 1569-1965 Terjedelem: 0,73 fm, 7 doboz (0,70 fm), 1 kötet (0,03 fm), 8 raktári egység 1 ; 101. állvány, 3. polc a) Balogh család iratai 1724-1841 0,03 ifm b) Boronkay család iratai 1569-1786 0,20 ifm c) Lukanyényei

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/16/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 17-ei ülésére Tárgy: Az Eplényi Gyermekekért

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

BÁNSZKI HAJNALKA. Nagy Sámuel és Leffler Sámuel, Nyíregyháza történetének korai krónikásai 1

BÁNSZKI HAJNALKA. Nagy Sámuel és Leffler Sámuel, Nyíregyháza történetének korai krónikásai 1 BÁNSZKI HAJNALKA Nagy Sámuel és Leffler Sámuel, Nyíregyháza történetének korai krónikásai 1 Az 1753-ban Nyíregyházára érkező, magukat tótnak valló telepesek magukkal hozták lelkiszellemi vezetőiket: lelkészüket

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1992.(VII.1.) számú r e n d e l e t e az önkormányzat jelképeinek meghatározásáról (egységes szerkezetben a 17/1993. (V.1.) sz, és a 37/1993. (X.6.) számú

Részletesebben

A 15/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt rendelet.

A 15/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt rendelet. PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2013. (II. 27.) önkormányzati rendelete a kitüntetések, elismerő címek, díszpolgári cím adományozásáról Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

Családfa. Deutsch Ignácné (szül. Perl Mária) 1841 1931. Zsigmondné (szül. Glazel Berta) 1870-es évek 1944. Brichta. Deutsch Ignác 1841 1897

Családfa. Deutsch Ignácné (szül. Perl Mária) 1841 1931. Zsigmondné (szül. Glazel Berta) 1870-es évek 1944. Brichta. Deutsch Ignác 1841 1897 Családfa Apai nagyapa Deutsch Ignác 1841 1897 Apai nagyanya Deutsch Ignácné (szül. Perl Mária) 1841 1931 Anyai nagyapa Brichta Zsigmond 1860-as évek 1944 Anyai nagyanya Brichta Zsigmondné (szül. Glazel

Részletesebben

300/1993 T Ö R V É N Y

300/1993 T Ö R V É N Y 300/1993 T Ö R V É N Y a család- és utónévről *) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt alkotta: Az utónév 1. (1) A Szlovák Köztársaság területén született személy utónevét a szülők közösen

Részletesebben

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület! Orgovány Község Önkormányzata, Önkormányzat Polgármestere, Képviselő-testülete részére Tárgy: Bölcsődei Érdekképviseleti Fórum Működési Szabályzatának elfogadása Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Önkormányzat hivatali helyisége Halimba

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Önkormányzat hivatali helyisége Halimba Ügyszám: 11/1-7/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Halimba község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2013. június 13-án 16.00 órakor megtartott rendkívüli üléséről Ülés helye: Önkormányzat hivatali

Részletesebben

Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről

Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről A 10/2012. (IV. 26.) önkormányzati rendelet módosításával (*) egységes szerkezetbe

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica Tomus XVII., Fasc. 1. (2012), pp. 171 175. BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR Báró Eötvös József 1838-tól 1841-ig tartó Borsod

Részletesebben

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola 8000 Székesfehérvár, Koppány u. 2/a. SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. NOVEMBER 1 Általános rendelkezések Az Iskola Szülői Szervezete

Részletesebben

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István Az alábbi információ zömét Soltész Imre fivérének dédunokája, a mai Trvanában (Nagyszombaton) élő Boris Majerov szolgáltatta, amiért köszönetünket fejezzük ki. Soltész Imre csendőr ezredes 1877. február

Részletesebben

Családfa. Charlotte Oppenheimer (szül. Charlotte Rosenfeld) 1846 körül 1926. Weisz Farkasné (szül.?) (? 1900-as évek)

Családfa. Charlotte Oppenheimer (szül. Charlotte Rosenfeld) 1846 körül 1926. Weisz Farkasné (szül.?) (? 1900-as évek) Családfa Apai nagyapa Weisz Farkas (? 1900-as évek) Apai nagyanya Weisz Farkasné (szül.?) (? 1900-as évek) Anyai nagyapa Henrich Oppeneimer (? 1920 előtt) Anyai nagyanya Charlotte Oppenheimer (szül. Charlotte

Részletesebben

Herendi templom litofán ablaka

Herendi templom litofán ablaka Herendi Római Katolikus templom Herend, Kossuth Lajos u. 38 TARTALOM: Borító Tartalomjegyzék Bevezető Lokalizáció Az ablak templomba kerülésének története (Hudi József Herend története) Csapváry Károly

Részletesebben

Balatonrendes Község Képviselő-testület 9/2010. (VIII.03.) r e n d e l e t e. Egyes kitüntetések alapításáról és adományozás rendjéről

Balatonrendes Község Képviselő-testület 9/2010. (VIII.03.) r e n d e l e t e. Egyes kitüntetések alapításáról és adományozás rendjéről Balatonrendes Község Képviselő-testület 9/2010. (VIII.03.) r e n d e l e t e Egyes kitüntetések alapításáról és adományozás rendjéről A település önkormányzata a település gazdasági gyarapodását, továbbfejlődését,

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

Szakmai beszámoló a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Szakmai Kollégiuma 2011. évi (2209/110. sz.) döntése végrehajtásáról

Szakmai beszámoló a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Szakmai Kollégiuma 2011. évi (2209/110. sz.) döntése végrehajtásáról Szakmai beszámoló a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Szakmai Kollégiuma 2011. évi (2209/110. sz.) döntése végrehajtásáról Az NKA Levéltári Szakmai Kollégiuma a 2209/110. sz. alatt nyilvántartásba vett

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

Családfa. Klein József 1847/48 1920. Interjúalany Radvaner Vilmosné (korábban: Grósz Tiborné) (szül. Gönczi Erzsébet) 1908.

Családfa. Klein József 1847/48 1920. Interjúalany Radvaner Vilmosné (korábban: Grósz Tiborné) (szül. Gönczi Erzsébet) 1908. Családfa Apai nagyapa Rosenberg Herman (1830 1908) Apai nagyanya Eosenberg Hermanné (szül. Feuerstein Regina) 1830-as évek 1908 Anyai nagyapa Klein József 1847/48 1920 Anyai nagyanya Klein Józsefné (szül.

Részletesebben