- 2 - Művészeti hagyatékát méltánytalanul kezelte és kezeli az utókor.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "- 2 - Művészeti hagyatékát méltánytalanul kezelte és kezeli az utókor."

Átírás

1 - 1 - TARTALOM Előszó 2-3. oldal A Barzó család oldal Barzó Endre művészi életútjának kezdetei oldal A főiskolás évek és a miskolci művésztelep oldal A római iskola és hatása oldal A művészi életút vége oldal Milyen volt Barzó Endre? oldal Barzó Endre művészetének jellemzése oldal Felhasznált irodalom 33. oldal Mellékletek Jegyzetek oldal Kislexikon oldal Képek jegyzéke oldal Egyéb mellékletek oldal

2 - 2 - Barzó Endre halála után 48 évvel a Nyírség festőjeként a táj hű tolmácsolójaként, szerelmeseként ismerhetjük meg. A húszas években, a harmincas évek fordulóján ismert, a közönség és kortársai által is elismert tehetségnek számított. Két Kéve-díjat 1. nyert - egészen fiatalon ban és 1924-ben ban elnyerte az ifjú tehetségek legnagyobb lehetőségét biztosító Nemes Marcell-díjat 2., melynek folytán Olaszországban járhatott 1929-ben. A barcelonai világkiállításon 1928-ban pedig - öregbítette szülővárosának, Nyíregyházának és hazájának hírnevét - aranyérmet nyert. Azonban hiába a hírnév, halála után művészete a feledés homályába merült. Még a művészeti lexikonokban sem lelhetjük fel a nevét. Ha pedig mégis sikerül találkoznunk nevével, akkor vagy életrajzi adatai, vagy ami még fájóbb a neve van helytelenül feltüntetve. Ma, majd egy emberöltő elteltével ideje volna jóvátenni mulasztásunkat, hiszen mint e neves díjak elnyerése is mutatja tudjuk Barzó Endre művészete mennyire beletartozik az egyetemes és a magyar képzőművészet szín- és formavilágába. Művészeti hagyatékát méltánytalanul kezelte és kezeli az utókor. Néhány barátnak és tisztelőnek hála, egy-egy emlékkiállítás alkalmával ez a hálátlan utókor is megcsodálhatta alkotásait, amelyek újra megmozgatták, fölkavarták a nézőközönséget. A 60-as évek végén Koroknay Gyula műtörténész mélyrehatóan foglalkozott Barzó Endre életművének feltárásával. Később ezt a kutatást vette át szenvedélyesen Soltész Albert nyíregyházi festőművész, aki egyre újabb és újabb műveket kutatott fel, és mindent elkövetett Barzó Endrének az egész életművét feltáró kiállítás létrehozásáért. Ebben segített Szabó György újságíró és F. Mihály Ida művészettörténész. Így hoztak létre 1969-ben méltó tárlatot a Magyar Nemzeti Galériában, ahol 81 db képet mutattak be. Ezt

3 - 3 - követően még ebben az évben Barzó Endre-emlékkiállítás nyílt szülővárosában, Nyíregyházán a megyei művelődési központban. Halálának 20. évfordulóján Nyíregyháza már csak egy szerényebb tárlattal emlékezett meg a festőről, mely Debrecenben a TIT-klubban is megrendezésre került. 3. Rá tíz évvel 1983-ban életmű-kiállításra kerülhetett sor, hiszen a Jósa András Múzeum mintegy 62 Barzó festményt és grafikát vásárolt, így a tárlaton 51 olajfestményt és 65 grafikát állíthatott ki. És mi a sanyarú jelen? A Jósa András Múzeum hatalmas gyűjteményéből mindössze húsz alkotást tudtak a rendelkezésemre bocsátani. Nevét pedig a jelenkor számára mindössze egy társaság őrizte meg, a Barzó Endre Művészeti Társaság, melyet Madarassy György Tamás hallatlan lelkesedessel keltett életre Nyíregyházán. A társaság, közpénzen biztosítja Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hivatásos alkotóinak a bemutatkozás lehetőségét.

4 - 4 - A BARZÓ CSALÁD A Nyírség festője régi nyíregyházi családból származik. Sajnos a családnév eredetére vonatkozóan kevés adat maradt fenn, annyi bizonyos csak, hogy régi telekkönyvi és levéltári feljegyzések már az 1700-as évek második felétől említik a Barzó nevet. A család a XVIII. századi telepesekkel érkezett, az alig száz éve újratelepített mezővárosba. Az itt élő szegény földműves családnak, Barzó Andrásnak ( ) és második feleségének, Adomovits Zsuzsannának a házasságából első gyermekként született a városépítő Barzó Mihály, a festő édesapja ( ). Az itt elvégezhető iskolák után Pestre utazott az egyszerű kőműveslegény, hogy Felsőépítő Ipariskolában folytassa tanulmányait. Már fiatalon szép munkákat, igazi feladatokat kapott az iskolai vélemények alapján. Ybl Miklós irányítása mellett építésvezetőként dolgozott a Magyar Királyi Operaház megalkotásán. Az Operaház falain belül vörös tábla őrzi építői nevét, a hosszú listán pedig Barzó Mihály neve is szerepel. Az alkotni vágyó, tehetséges fiatalembernek - a 80-as évek elején, híres mentorok mellett - a szakmai hozzáértése fomálódott. A fővárosból hazatérve a megszerzett tudás tapasztalat, és szakmai fortély birtokában Nyíregyházán is szerette volna hasznosítani képességeit. Kezdetben csak kisebb munkákat vállalt az evangélikus egyház felkérésére, ahol képviselő-testületi és egyháztanácsi tagsága is volt. Az igazán nagyszabású építkezésben, s későbbi vállalkozásaiban tervező- és építésztársául Vojtovics Bertalant I. választotta. Első közös munkájuk, a mára már lebontott városi gőz- és kádfürdő megépítése volt 1886-ban, ezt követték - az 1887-es esztendőben - az Evangélikus Főgimnázium, ma Kossuth Gimnázium néven ismert épület látványos munkálatai. Ezt bővítette ki új szárnnyal Király Sándor és fia.

5 - 5 - Az ötletekben és elképzelésekben kifogyhatatlan építész számára a legnagyobb gondot az jelentette, hogy szülővárosában nem tudott miből építeni. A környéknek nem volt kőbányája, még fája se nagyon. Merész elhatározást tett. Jelentős anyagi befektetéssel és a már említett Vojtovics Bertalan üzleti partnerével téglagyárat alapított 1888-ban Bujtoson, a Belső körút szomszédságában lévő városrészben. A Dienes-monográfia es adattára szerint évi hárommillió kis- és nagyméretű téglát, kétszázezer cserepet égettek a Hunyadi utca 57. szám alatti 23 holdnyi telepen, ahol 14 kamrás körmedencében, 25 munkással már minden adva volt ahhoz, hogy minőségben és mennyiségben is a legmegfelelőbb építési anyagokat állítsák elő. A büszke gyártulajdonos saját B. M. monogramját is belenyomatta saját tégláiba. Az elkövetkezendő fél évszázadban nem sok olyan házat építettek Nyíregyházán, amelyik nem a Barzó-féle gyár tégláiból emelkedett volna a magasba ben az evangélikus egyház pályázatot hirdetett egy központi elemi iskola tervezésére. A 28 pályaműből Alpár Ignác II. beadványa nyerte az első díjat. A Barzó-Vojtovics tervezőpáros a második helyre szorult, de az építési megbízást - Alpár tervei szerint - ők kapták. A munkák tényleges megkezdése azonban elhúzódott, a tervezett építkezések sorrendje felcserélődött, mivel a város vezetősége hivatali intézményeinek felállítását sürgette. Emiatt majd 2 évet csúszott az iskola ügye. Az iskolát 1892 júliusában kezdték építeni és szeptemberre már át is adták. Nagyszabású építkezéseinek sorát a Bierbauer István tervei alapján készült városi fogház, majd Wágner Gyula tervezésében, a törvényszék egyemeletes épületének tető alá rendezése nyitotta. Az egymás után következő munkák szüneteiben pedig a város szolgálatára közraktárakat építettek az építőmesterek, amelyek a pályaudvar déli részén még ma is láthatók. Az 1891-es esztendő legnagyobb kihívása, amelyet a közvélemény által is nagy érdeklődés övezett, az új vármegyeháza építésére kiírt tervpályázat volt, melyet újra Alpár Ignác nyert meg. A több mint 200 ezer forint összegű kivitelezési munkákat ismét a Barzó-Vojtovics vállalkozópáros végezte. Az építkezés gyors

6 - 6 - megkezdését akadályozta az a tény, hogy az új vármegyeházát a régi városháza helyére tervezték, amely valójában egy régi kapitányi laktanya vot. Ez a zsúfolt katonai épület pedig egyszerre adott otthont a városi rendőrségnek, a tűzoltóságnak és természetesen a polgármester, a képviselő-testület hivatali székhelyének. Az építkezés a körülményes kezdés után jó ütemben indult meg. Ennek ellenére a gazdag díszítési és különleges berendezési munkák miatt elhúzódott az átadás, és csak 1892 szeptemberében költöztek a hivatalnokok, október 11-én avatták az épületet ban magánvállalkozás kezdetében került sor a városi színház megépítésére. Alpár Ignác - eredetileg nem erre a helyszínre készített -, tervei alapján ismét a két építészt kérték fel a kivitelezési munkák elvégzésére. Az alapkövét július 25-én tették le, és a teátrum már február 6-án meg is nyitotta kapuit a nagyközönség előtt. Az avatást a két nagyrabecsült mester, Barzó Mihály és Vojtovics Bertalan végezte. A következő látványos építkezés a város életében a Korona Szálló megalkotása volt, mely Nyíregyháza központjának máig ékessége. A hotel helyén egy városi ház állt, melyet az 1700-as évek végén építettek. Ez volt az ún. Korona-ház, benne városi hivatalokkal és bolthelyiségekkel. A város 1871-ben törvényszéket kapott, s ennek tartozékaként börtönnel is kellett rendelkeznie. Külön épület hiányában pont ezt az épületet alakították át ezekre a célokra. A kilencvenes évek elején azonban a törvényszék is, és a fogház is felépült, így a régi börtönt lebontották. Nevét azonban megörökölte a helyén újonnan épített, impozáns épület. A vendéglátóház építéséről szóló pályázatok versenytárgyalását személyeskedő felhangok kísérték. Mikor a 13 pályamű közül Alpár Ignác nyerte el a tervpályázatot, a város felzúdult: ezen túl már nem is érdemes pályázni, mert minden nagyobb építkezést Alpár és irodája kap meg. Huzavona után azonban mégis Alpár Ignáccal kötöttek vállalkozási szerződést. A kőműves munkálatokat

7 szintén a kellemetlen megjegyzések ellenére - a Barzó-Vojtovics társas cég kapta meg. Másfél éves megfeszített munka után, november 1-jén nyílt meg a Korona Szálloda. (Az est szenzációja: a dísztermet villanylámpákkal tették fényesebbé.) Az építkezés 230 ezer forintjába került a városnak ben az ország millenniumi készülődésben égett. A páros újabb, tisztes felkérést kapott. A megbízás egy a régi templom helyére állítandó új görögkatolikus templom tervezésére és építésére szólt szeptemberében kezdődtek a bontási munkálatok és alig egy hónappal később már az új templom alapkövét is lerakták. A tervek kivitelezésében már tágasabb lett a templom, 400 ember is kényelmesen elfért benne, a tornyokat 36 méter magasra építették. A gyorsan folyó munkálatok közben a pénz is gyorsan fogyott. A királytelki Dessewffy-család és maga a munkácsi püspök, Firczák Gyula is hatékony anyagi segítséget adott a sikeres befejezéséhez. Az apróbb munkák, s a berendezés elhúzódása miatt csak a következő évben, október 10-én szentelte fel a templomot a népszerű Firczák püspök. A millenniumi évforduló építészeti emlékei nemcsak a város, de Barzó mester hétköznapjait is színezték. Az építész Bercsényi u. 13. szám alatti háza mögött épp a frissen épített templom magasodott páros tornyaival, míg otthona déli ablakai pedig a Kálvin téri millenniumi emlékoszlopra tekintett. A város szépségén fáradhatatlanul dolgozó építőmester a történelmi évforduló táján, az udvarlás mesterségében is fényes sikereket ért el, nőül vette Kelemen Annát. A századvég utolsó éveiben Nyíregyháza lendületesen haladt tovább a fejlődés útján, egymást érték a megrendelések. Barzó Mihály - régi társa partnerségében - párhuzamosan dolgozott a római-katolikus plébánia épületének emeleti bővítésén, az Erzsébet királyné nevét viselő megyei közkórház, valamint a

8 - 8 - nagykállói vármegyeháza elöregedett épületének tébolyda céljára való átalakításán. Sajnos Vojtovics már nem élhette meg a munkák befejezését augusztus 26-án meghalt ben, mikor a városházát már gátolta munkájában a pénzügyigazgatóság sok szobát lefoglaló jelenléte, Barzó Mihály felajánlotta, hogy kellő nagyságú bérházat épít, ha 15 évi bérletet biztosítanak számára. A megegyezés után egy évvel, 1902-ben a hivatalnokok beköltözhettek a pénzügyi hivatalba, a Benczúr tér és a Széchenyi utca találkozásánál emelt egyszintes sarokházba. Több mint 20 évig dolgoztak itt a hivatalnokok ben, mikor egy szemközt épített új házban folytatta tovább működését a pénzintézet, a fiú tanítóképző otthona lett, és attól kezdve mindig iskolai célokat szolgált a patináns épület, amely ma a Kölcsey Gimnázium. Nyíregyháza magán és családi házak, kúriák, vidéki kastélyok és középületek hosszú sorát köszönhette Barzó Mihálynak a századforduló után is. Még ban új otthonba költözött a család, s a Kossuth utca 20. szám alatti ház újabb, gyakori gyermekáldásoktól volt hangos. A Kelemen Annával kötött frigyből hét gyermek született, két lány és öt fiú. Az elsőszülött Etelka ( ) volt, majd Endre, Mihály ( ) - aki agrármérnökké lett -, István ( ) - kultúrmérnökként a téglagyárat igazgatta -, Lajos ( ) - aranydiplomás gyógyszerész lett és Kossuth Lajos után kapta nevét-, Irén ( ), Jenő ( ) - pedig, aki leginkább hasonlított arcvonásaiban édesapjára, postamesterré lett - követte. A családi boldogság szele azonban csak 14 évig érintette a házaspárt, 1909-ben elhunyt Barzó Mihály építőmester. Halálakor legnagyobb gyermeke tizenhárom, az ifjú Barzó Endre mindössze 11 éves volt és a legifjabb gyermek épp csak betöltötte a hármat. Felesége a korai özvegység fájdalmas terhét méltósággal viselő erős asszony, minden okosságát, szeretetét a gyermekek nevelésére fordította.

9 - 9 - Igaz, a téglagyárat lebontották, de az épületek, melyek magukon hordozzák a neoreneszánsz eklektika jegyeit, a gipszmintákat, több száz év elteltével is léteznek. Létezik az egykori elemi iskola, még ma is várja híveit a templom. Azóta generációk érettségiztek a Kölcsey és a Kossuth Gimnázium falai között. A Vármegyeháza és a Korona Szálló még mindig hajdani szépségében pompázik és ma is központi intézmények. A Magyar Állami Operaház híre pedig bejárta a világot. A város pedig csupán szűkszavú emlékművet állított 1978-ban. A Garibaldi utcai és az Ungvár sétány sarkán két hatalmasra nagyított BM monogramos betontégla vonzza az érdeklődőket. Sajnos - kellő magyarázat hiányában -, nem tudják a környékbeliek, hogy a monogram Barzó Mihály városépítőé, aki a városiasodó Nyíregyháza számtalan középületét alkotta.

10 BARZÓ ENDRE MŰVÉSZI ÉLETÚTJÁNAK KEZDETEI Barzó Mihály halála után az özvegy magára maradt a hét gyermekkel és a gyárral. Áldozatos igyekezettel próbálta mind a családi, mind a kenyérkereseti feladatokat ellátni, nagy gonddal és sokoldalúan iskoláztatta hét gyermekét, míg gyermekeiben támaszt nem nevelt magának. Szerette volna, ha legidősebb fia, Endre apja nyomdokaiba lép és tovább folytatja apja mesterségét. Festőművész lett. Endre május ötödikén született a Kossuth utcai házban. Abban az evangélikus elemi iskolában kezdte meg diákéveit, melyet édesapja épített. Második és harmadik osztályos korában került Poprád mellé, Szepesszombatra ahogy mondani szokták német szóra. Hiszen kortársak emlékezéseiből tudjuk, rendkívül jól beszélt németül, szinte anyanyelvi szinten. A tátrai hegyek meghatározó emlékekkel gazdagították gyermeki képzeletét. Hazatérése után édesapja mesterségének újabb nevezetes helyszínén, a Kossuth Gimnáziumban folytatta tovább tanulmányait. Csendes, halk szavú gyermek volt. Tíz évesen kezdett zongorázni: a finn Sybilliust, a holland Grieget szerette, improvizálni csodálatosan tudott. Lányos és társasági összejöveteleknek kedvenc vendége volt, szívesen zongorázott, míg a többiek táncoltak. Ragyogó zenei tehetségével sokakat meghódított. A gimnáziumi évek alatt sem lett sokkal beszédesebb, ez alól csak akkor volt kivétel, ha irodalmi témáról volt szó. Ekkor szenvedélyesen vitázott és tíz körömmel védte igazát. A diákévek alatt a zene mellett egy másik művészeti ág iránt is érdeklődött, vonzotta a rajz, a festészet tudománya. Rajzolási készsége már korán kibontakozott, megnyilvánult, hiszen a fiatalabb testvérek kedvesenkétségbeesetten panaszkodtak, hogy Endre rajzai annyira jók, hogy azokat már nem tudják sajátjukként beadni az iskolában. Az ifjú Barzó érlelődő tehetsége

11 már 16 éves korában feltűnt, mikor az iskolai kiállításra egy orosz köpenyt és egy égő falut ábrázoló rajzot készített. Érettségi után a sokféle tehetséggel megáldott ifjú jó ideig őrlődött magában, hiszen szívesen ment volna a Zeneakadémiára, édesanyja azt szerette volna, ha mint elsőszülött fiú apja örökébe lép, gimnáziumi művésztanára, Kozák István pedig arra biztatta, íratkozzon be a Képzőművészeti Főiskolára. III. Kozák István maga is tevékeny részese volt a város kulturális életének kiállításokat szervezett a Jósa András Múzeum gyűjteményét mintegy 140 darabos habán-kerámiagyűjteménnyel és mézeskalács mintafákkal gyarapította.

12 A FŐISKOLÁS ÉVEK ÉS A MISKOLCI MŰVÉSZTELEP A többirányú tehetséggel is megáldott ifjú Barzónak már megvolt a műegyetemi indexe, mikor az utolsó pillanatban mégis a képzőművészetet választotta. A városépítő apa művészi hagyatéka sokkal erősebben élt benne, s ez az örökség nem hagyta a vállalkozót érvényesülni. Ekkor már édesanyja is látta, hogy fia nem mérnök szeretne lenni, s elfogadta gyermeke elképzelését azzal a kikötéssel, hogy a főiskolán tanári oklevelet szerez. Így kezdte meg tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán 1916-ban. Főiskolás korában a nyíregyházi származású író, Andor József házában lakott a Jolán utca 10. szám alatt, s ez a körülmény irodalmi érdeklődését továbbra is ébren tartotta. A sokoldalú, világra nyitott fiatalember jól érezte magát Budapesten. A Képzőművészeti Főiskolán először a Munkácsy-hagyományokat továbbadó Révész Imre IV. növendéke volt. Vele utazott Nagybányára ban. Ennek az útnak az emlékét őrzi a Házak patakparton 6. című kisméretű olajképe és az Ablak előtt című pasztellképe. Gondos természettanulmányokat folytat. Ekkor a bensőséges hangulat, a derű, a nyugodt ecsetkezelés még semmit sem árul el a későbbi képek ideges, érzékeny sugárzásából. A harmadik évfolyamtól Benkhard Ágost V. az alakrajz és festés, Baranszki Emil a csendélet és rajz, Lyka Károly VI. pedig a művészettörténet tanára. 7. A kormányzat 1920 júniusában Lyka Károlyt bízza meg a főiskola újjászervezésével. Az új alapokra fektetett intézménynek egyik leglényegesebb újítása volt, hogy a művésznövendékek és a rajztanárjelöltek azonos művészeti irányítás mellett tanulhattak. A másik fontos újítás volt, hogy megvalósulhatott a szabad tanárválasztás, ami akkor döntő kérdés volt: a növendék hajlamai szerint

13 választhatta meg tanárát, nevelőjét. Lyka vezetésével Réti István VII., Vaszary János VIII., Glatz Oszkár IX., Csók István X., Benkhard Ágost, utóbb Rudnay Gyula XI. közreműködésével új szellem költözött a főiskolára, s idővel Európa egyik legjobb intéményévé fejlődött. Mindez jelentős változásokat hozott a növendékek mindennapi életében, ez tette lehetővé Barzó Endre számára is, hogy egy az egyéniségéhez és formálódó stílusához is közelebb álló tanárt, a kiváló pedagógusi erényekkel rendelkező Benkhard Ágostot választhassa mesteréül. Nemcsak munkásságára, hanem életére is döntő hatással volt Benkhard barátsága, aki mint a Pesti Hírlap egyik kritikusa 1923-ban írja Réti Istvánnal együtt az arany középúton vezeti tanítványait, tehát a becsületes mesterségbeli tudás és az egyéni szabadság, az egyéni kibontakozás ötvözésével. Sajnálatos ellentmondás, hogy éppen felkészülésének éveiben az I. világháború alatt a legnagyobb nehézségek közepette folyt az oktatás a főiskolán: minimális anyagi ellátmánnyal, fűtési gondokkal, bérelt helyiségekben. A főiskola épületeiben hadikórházat rendeztek be, a menzát a hadbavonultak gyermekeinek étkeztetésére vették igénybe. Háromhavi kurzusokban oktatták az egész éves tananyagot. Az 1919/20-as tanévben a hadikórházak helyébe karhatalmi alakulatok telepedtek. A korábban bérelt helyiségeit a főiskola csak 1920-ban kapta vissza. 8. A trianoni békeszerződés alapján megállapított új országhatárok a képzőművészeti életben is változásokat erdményeztek. Egyes városok kulturális szerepköre megnőtt a nagybányai művésztelep pótlására. A főiskola Miskolcon és Kecskeméten állandó művésztelepet hozott létre, mellette működtek időről időre változó vándortelepei (Pécs, Jászapáti, Parád, Gyöngyös, Tata, Szentjakab, Bicske, Sirok, Mátrafüred, Mohács, Kőszeg, Csurgó, Makó) 9. A nyári művésztelepeknek kettős célja volt, lehetőséget teremtettek a növendékek számára, hogy megismerkedjenek a magyar vidékekkel, a magyarországi népélettel és kapcsolatot teremtsenek a vidéki közönséggel. Módjuk nyílt a szabadban való

14 festésre, s új benyomásaikat már nemcsak a budapesti életből meríthették. A telepeken készült munkákból zárókiállítást rendeztek, ahol vásárolni is lehetett. Így vall erről az időszakról Lyka Károly: Az 1910-es évek vége, a húszas évek első fele a magyar korona-valuta tragédiájának ideje. A háború szomorú drámája magával rántotta a pénzünket is olyan mélységekbe, amilyenekre eddig alig volt példa. A korona rohamosan romlott, amit megérzett az országnak minden lakója, természetesen a művészek is. Mindenki szabadulni igyekezett a rossz bankjegyektől s vásárolt mindent, amit csak vásárolhatott. A képeket is oly mértékben, mint azelőtt soha. 10. Mindeközben a diákból tanár lett. Rajztanári diplomájának megszerzése után továbbképző szaktanfolyamot végez között. Ekkor hatalmas megtiszteltetés éri, 1922-ben Benkhard Ágost maga mellé veszi tanársegédnek. Barzó a kezdetektől fogva részt vesz a miskolci művésztelep szervezésében. A telep a vele kortárs képzőművészeti közélet előzményeitől függetlenül indult. A telep működését megelőzően a Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesület Balogh Bertalan főtitkár ambíciózus vezetésével foglalkozott a képzőművészettel. Az első nagyobb kiállítást Miskolcon, 1899-ben rendezték meg Hock János a Nemzeti Szalon aligazgatójának felhívására. A szervezési munkában tevékenyen részt vettek az egyesület tagjai is. Jóllehet a kiállított művek többsége az úgynevezett műcsarnoki festészetet reprezentálta, de a kiállítók között a fiatal Glatz Oszkár is szerepelt. 11. Az egyesületnek 1905-ben 1144-re gyarapodott taglétszáma, ez azt bizonyította, a fejlődő város és a megye tehetősebb polgárai nem közömbösek a kultúra ügye iránt. Széles körű érdeklődés kísérte az 1906-ban és 1910-ben rendezett Felvidéki vándortárlatokat is, melyet az Országos Magyar Képzőművészeti

15 Társulat szervezett vidéken, a helyi közművelődési egyesületek bevonásával (Eger, Miskolc, Kassa, Eperjes, Sátoraljaújhely, Gyöngyös). A kiállításon a kortárs művészet legjava szerepelt: Benczúr Gyula XII., az akadémizmus híve mellett Szinyei Merse Pál XIII., Tornyai János XIV., Fényes Adolf XV. és Rippl-Rónai József XVI.. A maga korában az úttörő jelentőségű vándortárlatnak nem lett folytatása. A század első éveiben önálló miskolci művészcsoport verbuválódott, helyi rajztanárokból, Münchent, Nagybányát és Párizst megjárt festőkből, melynek nevezetesebb tagjai közül többen Nagybányán tanultak: Balogh József XVII., Kemenczky Árpád XVIII., Palcsó Dezső XIX., Sassy Attila XX. és a három Hradil testvér: Elemér XXI., Rezső XXII., Vilmos. A későbbiek folyamán Sassy, Kun József XXIII. szobrász Párizsban is megfordult, akárcsak Gimes Lajos XXIV., Mokri Mészáros Dezső 12.. A városban egyszerre több szabadiskola is működött helyi rajztanárok irányításával. A Hollósy XXV. tanítvány, Balogh József 1904-ben alapított szabad rajz- és festőiskolája közel 40 évig működött. Meilinger Dezső-Nyitray Dániel 1919-ben hozzák létre a Képző- és Iparművészeti Szabadiskolát, ahol Bartus Ödön a tanítóképző művésztanára oktatta a vízfestést. Nevükhöz fűződik a miskolci művésztelep alapítása 1918 novemberében. Alkalmas helyet is találtak erre a célra, a Csabai kapunál lévő Egry-féle volt gyógyvízintézetben 13.. A város vezetősége hamarosan felismerte a művésztelepben rejlő lehetőségeket, miszerint nem szabad csupán helyi keretek között működtetni. Így, mikor a Képzőművészeti Főiskola közölte szándékát egy állandó művésztelep létesítésére, a város készségesen ajánlotta fel a Csabai kapui épületeket erre a célra. Annak ellenére, hogy a telepen a tárgyi feltételek nem voltak mindig megfelelőek, a főiskola hosszú ideig fenn tudta tartani telepét. A művészeti pezsdülés azonban a nyári hónapokra korlátozódott. A húszas évek miskolci festői tetszelgő naturalizmussal hígították a nagybányai festők látásmódját.

16 A miskolci kezdet nehéz olvashatjuk a Kéve könyvében: Első évben a minisztérium támogatása egyetlen segítségük. Szerényen étkeznek; lemarad a hivatalos fogadtatás, azon túl nem vesz tudomást a város társadalma, hogy valami, ami nem lehet közömbös számára, indulóban van. Izoláltan élnek a városban. Nem akad érdeklődő Miskolcon, aki a fiatal telep segítségére sietne. Biztatást a fővárostól kapnak. Lyka Károly több ízben meglátogatja a miskolci Robinsonokat, előadásokat tart. Mire őszbe fordul a nyár, megérkezik a kultuszkormány kiküldötte, Nagy Árpád államtitkár és minisztériuma megbízásából megvásárolja az eddig ideiglenes hajlékot a város szélén, a festői kertben álló, üres szanatóriumot a művésztelep céljaira. A város is hozzájárul szerény összeggel a telep fenntartásainak költségéhez. Az átkínlódott nyár őszre meghozza első, szerény növendékkiállítást a miskolci városháza dísztermében, ahol ekkor még Benkhard csak 12 növendéke vesz részt. Az új polgármester Hodobay Sándor pártfogásába veszi a művésztelepet. Miskolcon, a művésztelepen az 1921/22-es tanévtől mintegy növendék dolgozott nyaranta. A telep vezetésével Benkhard Ágostot, a kerámia- és textilműhely felállításával pedig Muhits Sándor XXVI. iparművészt bízta meg a főiskola. A kerámiarészleg a helyi agyagárugyár nyersanyagbázisával foglalkozott, a rozsnyói, telkibányai kerámiaművészetnek és a holicsi gyár technológiájának és típusainak felújításával. A textil és a szőnyegosztály a mezőkövesdi matyó hímzés regenerálásával és a keleti szőnyegszövő technika népies honosításával kívánt foglalkozni. A telepi növendékek munkáikkal részt vettek a főiskola és évi Ernst Múzeumban rendezett kiállításán, 1925-ben pedig kifejezetten a művésztelepek munkájáról tájékoztató, főiskolai kiállításon a régi Műcsarnokban. A főiskola ösztöndíjakkal támogatta a rászoruló tehetséges növendékeket, ez tette lehetővé Barzó Endre számára is tanulmányai folytatását és részvételét a miskolci telepen ig. Minden évben elnyerte az ösztöndíjat, az úgynevezett műterem ösztöndíjat, ezzel teljes évre szóló beutalót nyert, ingyenes lakás- és fűtés-, világításkedvezménnyel. A telepet a

17 Kéve szintén ösztöndíjjal támogatta, 1924-ben Döbröczöni Kálmán XXVII., Rozgonyi László XXVIII., és Bánáti Schwerák József XXIX. kapta. Az 1926-os tárlaton pedig szerepeltette a telepieket. Muhits és Benkhard egyébként tagja volt a Kéve-nek. Ettől kezdve gyakran vettek részt telepi hallgatók a Kéve kiállításain. Olyan fiatalok mint például: Bánáti Schwerák József, Basilides Barna XXX., Ecsődi Ákos XXXI., Friml Géza XXXII., Paizs-Goebel Jenő XXXIII., Say Géza és Barzó Endre állítottak ki. Valamennyien a telepen dolgoztak. Barzó kétszer is elnyerte a Kéve Művészegyesület díját, 1923-ban alig 25 évesen a Diákotthon 14. című festményével pedig elnyerte a koronás első díjat. A következő évben, 1924-ben Tájkép című olajfestményével ismét megnyerte a Kéve nagydíját. A művészegyesület ez alkalommal már 1 millió koronás díjjal tüntette ki az egyre népszerűbb ifjút, majd tisztelete jeléül tagjai sorába választotta ban külön művészeti szervezet alakult Miskolci Művészek Társasága néven. Bemutatkozó kiállításukat novemberben rendezték a Zenepalotában. A társaság szoros kapcsolatban állt a művészteleppel. Kellő adatok hiányában nem lehet megítélni, hogy széthúzás vagy összefogás vezette-e az egyesületalakításban a művészeket, mert ettől kezdve két kristályosodási pontja lett a miskolci művészeti közéletnek. Ez abból derül ki, hogy Miskolc ebben az időben városközi kiállítást rendezett. A városiak egy része a Lévay József Egyesületnek a húszas évek eleje óta működő Képzőművészeti Szakosztály meghívottjaiként és tagjaként állítottak ki. Meghívottak voltak: K. Haller Stefánia, Hradik Alajos és Vilmos, Jelenffy Lajos, Kolár Nádorné, P. Erte Lívia, Kmetty János XXXIV. és Sassy Attila. A tagok: Balogh József, Bartus Ödön, Kiss Lajos, Madáchy István, Nyitrai Dániel, Petrányi Miklós, Szontagh Tibor. Másik részük a Miskolci Művészek Társasága tagjaiból állt: özv. Bizony Ákosné XXXV., Burány Nándor, Döbröczöni Kálmán, Dudosits Jenő, Friml Géza, Hámor Ilona, Hollender Béla, Melinger Dezső, Palóczai Horváth Margit, Say Géza, Sárkány

18 Lóránd XXXVI., Szabó Ferenc, Szeiler Károly, és természetesen Benkhard Ágost és Barzó Endre. A telep épületei idővel életveszélyessé váltak, de a kecskeméti telep megszűntével Miskolcon maradt az egyedüli főiskolai művésztelep. A miskolci művésztelep egészen 1949-ig főiskolai telepként működött. Ezen a telepen között minden nyáron megfordult Barzó Endre, Benkhard Ágost tanársegédjeként. A Tapolca környéki enyhén dombos tájon, mindig készültek új képek. A művésztelep a Bükk alja miatti párás levegőjű környezetében alkalmi kurzusokat is adott a már diplomás rajztanár. A fiatal Barzó a 20-as évek második felétől alkotói teljében volt. Koroknay Gyula nyíregyházi művészettörténész írja róla a Szabolcs-Szatmár megyei Szemlében, hogy a tematikában jellegtelen útkanyar, facsoport, vagy bokros rét néhány házzal, amely mellett mindenki érdektelenül elmenne, már felkeltették figyelmét. Arcképet keveset, de aktot sokat készített. Ha csendéletet igaz ritkán ábrázolt, akkor tálak, köcsögök, korsók és terítők, népies tárgyak lettek modelljei. Vonzotta a falu egyszerű, békés nyugalma, a tanya körüli életek szolid világa, az ég alján mélyen ülő Nap harmóniája. Egyre inkább a fény jut uralomra vásznain, gazdag árnyalatú színeivel mindig egyensúlyt teremt nyarán a miskolci telepen készült festményeiről a Nyírvidék október 25-i számában olvashatunk. Nyíregyházán a Bercsényi utcai lakásán 13 festményt mutatott be: 8 darab tájképet, közülük az egyik élénk színpompájú, Tapolca szépségét dícsérő női portré, népéletkép, és 3 nagyobb méretű női akt kép, egyiken: a fekvő akt, mellett fekete macska, a másikon a meztelen, fehér női test mellett olajban a cigánylány látható. A művész ezekből a képekből vitt néhányat a következő kiállításokra: Székesfehérvárra, Budapestre a Műcsarnok tavaszi tárlatára. 15. Mint társait, őt is elvarázsolta a felhőkön szűrődő napfény és a délutánok elnyúló árnyéka. Ebből a korszakból származnak a következő képek: Tanya

19 Miskolc mellett 16., Országút 17., a magántulajdonban lévő Köcsögök 18., Nő fazékkal 19., Ablak előtt, Falusi utca, Négy jegenye, Táj templomtoronnyal 20. és Akt fekete macskával 21.. A tájképek felépítése hagyományos: az elő- és középtérben a talaj zöldjéből kimagasló fehér-sárga falú kis házak, piros-szürke tetővel erős ellenfényben húzódnak meg. A tágas égboltozatot takaró felhőkön átszűrődik a sárga Nap korongja, fényeiben fürdetve a kanyargó országutat és a távoli dombokat. A Tanya Miskolc mellett című képén a lombok zöld reflexei felkúsznak az égboltra, ahonnan súlyos sárgászöld felhőgomolyként ereszkednek alá, drámai hangsúlyt adva a jelenetnek. A Táj templomtoronnyal című képén a túlságosan erős ellenfényben eltűnnek a színek, kissé egyhangúak, sötétek a lombok, háztetők és falak. Mégis megsejtünk valamit a későbbi Barzó-képek lendületes ecsetkezeléséből, álomittas hangulataiból. Az Akt fekete macskával című festményével zajos sikert aratott, a díszes keret külön emeli a festmény pompáját. A kép kompozíciója már bonyolultabb, az átló irányában fölfelé futó hangsúlyos szeszélyes erővonalak a fekvő akt alakítják a teret. A képből kifinomult festőiség árad. Miskolci működésének eredménye a Köcsögök című képe is. A kissé kemény kontúrokba zárt formák érzékeny színharmóniába rendeződnek. A kompozíció pedig Cezanne-i tanulságokat rejt magában. A Nő fazékkal című kép pedig már teljes mértékben szakít a hagyományos előtérháttér felépítéssel, a teret egymás mögé épülő vertikális síkokra bontja. Az első síkot elfoglaló fiatal nő félalakját világos és sötét nagy foltokból komponálja, nagy gondot fordítva a testtartásból, mozdulatból adódó dekorációs szerep érvényesítésére. A Miskolcon festett 13 képéből, amelyeken megilletődötten örökítette meg a városkörnyéki tájak részleteit, testvérének Barzó Lajosnak közlése szerint többet elcserélt miskolci művészekkel, növendéktársaival, hallgatóival. Innen származik a Barzó-hagyaték 22. néhány darabja ből való: Burány Nándor: Táj zöldben című olajképe, Benedek Jenő XXXVII. : Női fej című kisméretű krétarajza, Varga Béla XXXVIII. : Krumpliszedés

20 című olajképe, Hincz Gyula XXXIX : Parasztfiúk és Barcsay Jenő XL. : Dombos táj című korai rézkarca és egy fiatalkori képmás Barzó Endréről. A szignóval, talán Apáty-Abakovics Béla az alkotó, aki Réti István tanítványa volt, s aki Barzó 1918-i nagybányai tartózkodásakor szintén ott tartózkodott. A Nemzeti Szalon kiállításakor szerepeltek együtt. Barzó Endre pályáján meghatározó szerepet játszott a miskolci művésztelep. Nemcsak életének legderűsebb korszakát jelentette, hanem művészetének legtermékenyebb éveit is. A főiskolán tanultakat itt ötvözte a plein air festés örömével és itt alapozta meg egyéni hangvételű festészetét. Igaz, míg ezeket az éveket stíluskereső nyugtalanság jellemzi, de mesterségbeli erényei: vonalainak érzékenysége, színkultúrája, kompozíciós biztonsága már ekkor megmutatkozott. Bár a fővárosban tanult és élt, soha nem feledte el, honnan indult. Az erős, biztos vonalvezetés volt legnagyobb erőssége, szénrajzain, pasztellképein könnyedén, laza mozdulatokkal szaladt keze. Ilyen az 1928-ban született szénrajz, a Kislány arcképpel 23.. Miskolci alkotóperiódusát az as évvel zárhatjuk, mikor addigi működése eredményeképp a Miskolci Művészek Társasága kiállításán elnyeri a Nemes Marcell-díjat. Az ösztöndíj elnyerése nagyvonalú támogatást jelentett a tehetséges hazai képzőművészeknek, amely pénzben nehezen kifejezhető értéke az egy hónapos olaszországi tartózkodás lehetősége volt. Ám mielőtt elindult volna, valami megszólalt benne. Feladja tanársegédi állását, a miskolci művésztelep sem érdekli már igazán. Kevés volt számára az, amit eddig csinált. Állandóan kísérletezik, valami újszerűt szeretne, új utakat keres, amelyek kielégítik forrongó elégedettlenségét, új kihívásoknak szeretne megfelelni. A stílusbeli változás első lépéseként melegebb tónusú festékekhez nyúlt. Van Gogh-ot mindig szerette, benne a színek, formák, hangulatok hű tolmácsolóját látta. Nem sokkal az ösztöndíj megnyerése után palettáján a keveredő stílusok üdítő összhangját láthatjuk, amelyek az újdonság erejével hatnak. A színei izzanak, az árnyékok színesednek, amelyek átveszik a

BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek

BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek A Tessedik Sámuel Alapítvány tisztelettel meghívja Önt, családját és barátait 2014. október 19-én (vasárnap) 16 órára BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek CSAK AMI LESZ, AZ A VIRÁG... címmel rendezett

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

Tárgy: Melléklet: Tisztelt Képviselő-testület! A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé.

Tárgy: Melléklet: Tisztelt Képviselő-testület! A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé. I.sz.: 2-85/2006. Ea.: Kardos Anita Tárgy: Melléklet: E L Ő T E R J E S Z T É S XVI. Makói Művésztelep 2006. évi meghívandói Résztvevők javasolt névsora Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete M a

Részletesebben

Kovács Tamás Vilmos festőművész kamaratárlatát

Kovács Tamás Vilmos festőművész kamaratárlatát bemutatja Kovács Tamás Vilmos festőművész kamaratárlatát Budapest Néhány mondat a kiállítás születéséről... Az itt bemutatott képek Kovács Tamás Vilmos festőművész ezidáig műtermében lévő tájfestészetét

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2003.9.23. HU 179 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra,

Részletesebben

Palásti Renáta. önéletrajz

Palásti Renáta. önéletrajz Palásti Renáta önéletrajz Név: Palásti Renáta Születési idő: 1978 február 16. Telefon: +3620 559 5025 E-mail: palastirenata78@gmail.com Honlap: www.palastirenata.hu STÍLUSIRÁNYZAT A mai kor értő szemével

Részletesebben

bemutatja Turcsányi Antal festőművész kamaratárlatát Budapest 2014

bemutatja Turcsányi Antal festőművész kamaratárlatát Budapest 2014 bemutatja Turcsányi Antal festőművész kamaratárlatát Budapest 2014 Turcsányi Antal festőművész 2014 Benedek Elek meseillusztráció I. 16x22 cm papír, ceruza Turcsányi Antal festőművézs 2014 Benedek Elek

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

KIÁLLÍTÁSA BERNÁTH AURÉL RIPPL-RÓNAI JÓZSEF GRÓF ALMÁSY-TELEKI ÉVA BUDAPEST, VI., NAGYMEZŐ-UTCA 8. TELEFON: 224 008. UJABB KÉPEINEK (1861 1927)

KIÁLLÍTÁSA BERNÁTH AURÉL RIPPL-RÓNAI JÓZSEF GRÓF ALMÁSY-TELEKI ÉVA BUDAPEST, VI., NAGYMEZŐ-UTCA 8. TELEFON: 224 008. UJABB KÉPEINEK (1861 1927) GRÓF ALMÁSY-TELEKI ÉVA MŰVÉSZETI INTÉZETE (VOLT ERNST-MÚZEUM) BUDAPEST, VI., NAGYMEZŐ-UTCA 8. TELEFON: 224 008. BERNÁTH AURÉL UJABB KÉPEINEK ÉS RIPPL-RÓNAI JÓZSEF (1861 1927) VÁLOGATOTT MÜVEINEK KIÁLLÍTÁSA

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

2011-2012 Rabindra Bharaty University, PHD képzés, Kalkutta, India Témavezető mesterem: Bhaskar Nath Bhattacarya

2011-2012 Rabindra Bharaty University, PHD képzés, Kalkutta, India Témavezető mesterem: Bhaskar Nath Bhattacarya Ö N É L E T R A J Z N a g y O t í l i a 1 9 7 8. 0 9. 2 9. K e c s k e m é t www.nagy-otilia.hu Tanulmányok 2011-2012 Rabindra Bharaty University, PHD képzés, Kalkutta, India Témavezető mesterem: Bhaskar

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT ÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRATA. a Budapest VII. kerület. Baross tér 13. szám alatti. Társasháznak. Helyrajzi szám: 32975.

MÓDOSÍTOTT ÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRATA. a Budapest VII. kerület. Baross tér 13. szám alatti. Társasháznak. Helyrajzi szám: 32975. MÓDOSÍTOTT ÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRATA a Budapest VII. kerület Baross tér 13. szám alatti Társasháznak Helyrajzi szám: 32975. Budapest, 2013. Szerkesztette és ellenjegyezte: Dr. Bohanek

Részletesebben

TISZTELET NAGYBÁNYÁNAK

TISZTELET NAGYBÁNYÁNAK TISZTELET NAGYBÁNYÁNAK A Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. tisztelettel meghívja Önt és művészetkedvelő barátait 2016. május 28-án, szombaton 18 órára Debrecenbe, a Kölcsey Központ Bényi

Részletesebben

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ (1896 1960) festőművész emlékkiállítása HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig A kis zugokat szeretem, mert a részekben azonosul a világ. Kerülő úton,

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára A Kozák téri Közösségi Ház és a kiállító tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, barátait Nagy Előd festő- és éremművész, valamint fia Nagy Botond fotós kiállításának megnyitójára 2012. november

Részletesebben

Szent Márton ábrázolások játékokon

Szent Márton ábrázolások játékokon Szent Márton ábrázolások játékokon Számtalan helyen találkozhatunk Szent Márton-ábrázolásokkal. A Répcelaki Szent István Király Plébánia területén sok játékot, többségében kirakókat találunk, amelyek Szent

Részletesebben

BÉLYEGZŐK NYILVÁNTARTÁSA

BÉLYEGZŐK NYILVÁNTARTÁSA Szervezeti és Működési Szabályzatának BÉLYEGZŐK NYILVÁNTARTÁSA KÖRBÉLYEGZŐK (SZÁMOSAK) I. leírás: szabályos körben, 39 mm-es körkörös szegéllyel leírt kétsoros szöveg, középen az Egyházat szimbolizáló

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2013. október 14. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Szakmai életrajz. Csoportos kiállítások:

Szakmai életrajz. Csoportos kiállítások: Szakmai életrajz Durucskó Zsolt a Nyíregyházi Főiskola rajz-vizuális kommunikáció szakán végzett 2003-ban. Elsősorban grafikával és festészettel foglalkozik. Szakmai tanulmányai során végighaladt az akadémikus

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie)

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie) Joseph Kadar artiste peintre Paris 2013 2014 Nemzetközi Modern Múzeum Hajdúszoboszló (Hongrie) Musée d Art Moderne Erőegyensúly 2 Erőegyensúly Térgrafika (Erőegyensúly) 100x80 cm (toile) 3 Térgeometria

Részletesebben

Feladatok a múzeumi kiállításban

Feladatok a múzeumi kiállításban 1., Kiss Bálint református lelkész fia, ifj. Kiss Bálint, festımővész lett. Egyik, 1836-ban alkotott képét megtalálod a kiállítás elsı, történeti részében, azt a személyt ábrázolja, akit késıbb a város

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben

KÁRPÁTALJA TEMPLOMAI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOMOK

KÁRPÁTALJA TEMPLOMAI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOMOK KÁRPÁTALJA TEMPLOMAI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOMOK UNGVÁR 1997 TARTALOM BEREGSZÁSZI JÁRÁS V Beregszász /EeperoBe Bakos/CBo6o,qa Szent László templom Bene/flo6pocinrm Jézus Szíve templom Bótrágy/EaTpaflb Szűz

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák:

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák: Jébert Katalin Festőres-taurátor művész Oklevél száma: I-17/1986 Restaurátorkamara névjegyzéki száma: F1-373 Tel.: 06 20 77-19-2-19 jebertka@gmail.com Szakirányú képesítés 1986-1991 Magyar Képzőművészeti

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL Vasvári Pál Múzeum 4440 Tiszavasvári, Kálvin út. 7. Mobil:+36/30-676-8514 www.vasvaripalmuzeum.hu e-mail: info@vasvaripalmuzeum Nyitva tartás: Április 1-től - október 31-ig: K-V: 09-18 óráig November 1-től

Részletesebben

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ DÉR NAPOK RENDEZVÉNYSOROZAT Mottó: A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ Iskolánk 2003-ban vette fel Dér István festőművész (1937 1993) nevét. A település

Részletesebben

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás Referencia Album WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉLETÖRÖM IDoSEK OTTHONA ÉS GIMNÁZIUM Veszprém, Sólyi utca 20. Budapest, V. ker., Molnár utca 4. 2005-ben Dinamikusan nyitotta fejlődő meg iskola, kapuit melyet

Részletesebben

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS KALÁSZ MÁRTON Porta Orientis Két kiállítás Bécsben Bécs Hugo von Hofmannstahl meghatározása szerint mindenkor: Porta Orientis. Hofmannstahl e véleményét gesztusnak szánja szülővárosa iránt; amint mások,

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról

Szakmai beszámoló. Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról NKA Képzőművészeti Szakmai Kollégium 2011. évi pályázata 1. témakör Kiállítás megvalósítására Pályázati azonosító: 1606/5592 Szakmai beszámoló Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról

Részletesebben

Első gyűjteményes kiállítása 1938-ban a Tamás Galériában nyílt meg. 1936-tól a Magyar Képzőművészek Egyesületének, majd 1937-től a Képzőművészek Új

Első gyűjteményes kiállítása 1938-ban a Tamás Galériában nyílt meg. 1936-tól a Magyar Képzőművészek Egyesületének, majd 1937-től a Képzőművészek Új Élete 1991. november 23.-án született Kiskohon ma Románia területe. Nehéz gyermekkora volt, hiszen árvaházba került. 1913-ban Andrássy József örökbefogadta. Cimfestő szakmát tanult, majd egyik tanára,

Részletesebben

Borbély Károly A pálya íve

Borbély Károly A pálya íve Borbély Károly A pálya íve Barabás Miklós munkásságáról (Kézdimárkosfalva, 1810-1898, Budapest) Hogyan van kódolva egy életpálya és miként kapcsolódhat az egy nemzet kultúrájának fejlődéséhez? Hogyan lesz

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS NEVELÉS

RAJZ ÉS VIZUÁLIS NEVELÉS játék játszótéri felszerelés hangszer csengető óra konyhatechnika táblatechnika Taneszköz térkép labortechnika mikroszkóp vetítéstechnika hangtechnika video tv bútor " a teljesség igényével " 8002 Székesfehérvár,

Részletesebben

1. Gedő Ilka: Csendőrök, 1939, ceruza, papír, 229 x 150 mm, jelzés nélkül (leltári szám: F 63. 201)

1. Gedő Ilka: Csendőrök, 1939, ceruza, papír, 229 x 150 mm, jelzés nélkül (leltári szám: F 63. 201) A Magyar Nemzeti Galériában őrzött Ilka-grafikák Az első három rajz kivételével, amelynek fotóját 2006. május 21-én kaptam meg a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályától, az összes mű reprodukálva van

Részletesebben

Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára

Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára Retextil termékfejlesztői pályázat Kreatív termékötlet-pályázat textil újrahasznosítás témában Pályázni olyan termékötletekkel

Részletesebben

KIÁLLÍTÁSA HINCZ GYULA DOMANOVSZKY ENDRE ERDEY DEZSŐ ERNST ENDRE FESTMÉNYEINEK ÉS RAJZAINAK. SZŐNYEGEINEK ÉS TERVEINEK. SZOBRAINAK

KIÁLLÍTÁSA HINCZ GYULA DOMANOVSZKY ENDRE ERDEY DEZSŐ ERNST ENDRE FESTMÉNYEINEK ÉS RAJZAINAK. SZŐNYEGEINEK ÉS TERVEINEK. SZOBRAINAK HINCZ GYULA FESTMÉNYEINEK ÉS RAJZAINAK. DOMANOVSZKY ENDRE SZŐNYEGEINEK ÉS TERVEINEK. ERDEY DEZSŐ SZOBRAINAK KIÁLLÍTÁSA KENDEZTE : ERNST ENDRE AZ ERNST-MÚZEUM KIADÁSA BUDAPEST, 1938 JANUÁR HÓ ELŐSZÓ Eredeti

Részletesebben

MŰGYŰJTŐK HÁZA. 44/2. Gyertyatartó, indiai technika: sárgaréz méretek: 23 cm kikiáltási ár: 1.900 Ft leütési ár: 2.400 Ft

MŰGYŰJTŐK HÁZA. 44/2. Gyertyatartó, indiai technika: sárgaréz méretek: 23 cm kikiáltási ár: 1.900 Ft leütési ár: 2.400 Ft 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. MŰGYŰJTŐK HÁZA TEL.: +36 1 800 8123, +36 30 270 5021 EMAIL: INFO@MUGYUJTOKHAZA.HU NYITVATARTÁS: H-P: 11.00-19.00, SZO.: 9.00-14.00 44/2. Gyertyatartó, indiai technika: sárgaréz

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

bemutatja Sáfár Pál festőművész kamaratárlatát Budapest 2013 március

bemutatja Sáfár Pál festőművész kamaratárlatát Budapest 2013 március bemutatja Sáfár Pál festőművész kamaratárlatát Budapest olajfestmények Erdei út 70x50 cm, olaj, vászon Nytsz:10333 Zempléni táj 60x80 cm; olaj, vászon Nytsz:10334 Egy este Szentendrén 55x80 cm; olaj, vászon

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. Vásárosnamény Elhelyezkedése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. A,,Bereg kapuja -ként ismert vendégszerető

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola

Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola Ha ebbe az épületbe lépsz, immár százéves szándék megvalósulásának mozaikjait láthatod a falaink között, és örömmel látunk mindenkit itt, akik e bennünk élő szépnek

Részletesebben

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban ISTVÁNOVITS ESZTER - KURUCZ KATALIN 1986-ban adódott lehetőség arra a Jósa András Múzeumban, hogy rövidebb-hoszszabb szünet után ismét

Részletesebben

Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola

Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola Ha ebbe az épületbe lépsz, immár százéves szándék megvalósulásának mozaikjait láthatod a falaink között, és örömmel látunk mindenkit itt, akik e bennünk élő szépnek

Részletesebben

ÚJONNAN FELFEDEZETT ZSÁMBOKY ARCKÉPEK

ÚJONNAN FELFEDEZETT ZSÁMBOKY ARCKÉPEK ÚJONNAN FELFEDEZETT ZSÁMBOKY ARCKÉPEK JANTSITS GABRIELLA Amikor az Egészségügyi Tudományos Tanács megbízásából orvosi arcképeket gyűjthettem, igyekeztem teljességre törekedni. A hazai könyvtárakat személyesen

Részletesebben

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA Azokról, akik elmentek, akiket a kilencvenes évek kilátástalansága arra kényszerített, hogy máshol próbáljanak szerencsét, azokról általában gyorsan megfeledkezünk. Valahogy ezt

Részletesebben

Merítés a KUT-ból X. JUBILÁRIS KIÁLLÍTÁS

Merítés a KUT-ból X. JUBILÁRIS KIÁLLÍTÁS Merítés a KUT-ból X. JUBILÁRIS KIÁLLÍTÁS Barcsay Jenő, Dési Huber István Frank Frigyes, Ilosvai Varga István, Karikás Ilona, Kmetty János, Medveczky Jenő, Modok Mária, Paizs Goebel Jenő, Schubert Ernő,

Részletesebben

2008-2011 Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar DLA képzés, festészet, Témavezető mestereim: Keserű Ilona Professzor Emeritusz és Hegyi Csaba DLA

2008-2011 Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar DLA képzés, festészet, Témavezető mestereim: Keserű Ilona Professzor Emeritusz és Hegyi Csaba DLA Ö N É L E T R A J Z N a g y O t í l i a 1 9 7 8. 0 9. 2 9. K e c s k e m é t oteszka@yahoo.de www.nagy-otilia.hu T a n u l m á n y o k 2008-2011 Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar DLA képzés, festészet,

Részletesebben

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi

Részletesebben

Sajtóközlemény: Világsiker a szentendrei temető magyar terve

Sajtóközlemény: Világsiker a szentendrei temető magyar terve Sajtóközlemény: Világsiker a szentendrei temető magyar terve Közel ezerötszáz, a világ minden pontjáról beérkező építészeti alkotás közül a legjobbak közé sorolta a World Architecture Festival neves zsűrije

Részletesebben

KÉPZŐMŰVÉSZETI ÁG 1 KÉPZ Ő M Ű VÉSZETI ÁG

KÉPZŐMŰVÉSZETI ÁG 1 KÉPZ Ő M Ű VÉSZETI ÁG KÉPZŐMŰVÉSZETI ÁG 1 KÉPZŐMŰVÉSZETI ÁG KÉPZŐMŰVÉSZETI ÁG 2 FESTÉSZET TANSZAK KÉPZŐMŰVÉSZETI ÁG 3 CÉLOK, FELADATOK: A festészet műhelymunka célja, hogy a tanuló ismerje meg: azokat az anyagokat és eljárásokat,

Részletesebben

szonáta Van valami az emberben, ami

szonáta Van valami az emberben, ami E g y o t t h o n k l a s s z i k u s t é t e l e k b e n S z e r z Ô : T o r m a B e a t r i x f o t ó : D a r a b o s G y ö r g y Ôszi szonáta Van valami az emberben, ami I n t é r i e u r m a g a z

Részletesebben

Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka

Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka Vig Zoltán Sokorópátkán született 1942. augusztus 11-én. Apja, Vig Béla 1943. januárjában eltűnt a Don-kanyarban. Anyja Balogh Irén, hadiözvegyként egyetlen gyermekének

Részletesebben

Adatlapok összesítése Bíróság V. kérdés VI. kérdés VII. kérdés VIII. kérdés IX. kérdés. bírósági igen nem közjegyző igen nem igen nem igen nem npp

Adatlapok összesítése Bíróság V. kérdés VI. kérdés VII. kérdés VIII. kérdés IX. kérdés. bírósági igen nem közjegyző igen nem igen nem igen nem npp Bíróság V. kérdés VI. kérdés VII. kérdés VIII. kérdés IX. kérdés bírósági igen nem közjegyző igen nem igen nem igen nem npp JÁRÁSBÍRÓSÁG 6 354 3 2 92 259 141 220 22 336 Budapest Környéki Törvényszék Fővárosi

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 25. MŰVÉSZETTÖRTÉNET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 25. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nógrád megye Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nevezetességei: -Tolnay Klári Emlékház -Zichy Vay-kastély -Mauks-kúria(Mikszáth-Mauks emlékszoba)

Részletesebben

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 1 100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 2 A CSILLAGHEGYI POLGÁRI KÖR 1912-1947-IG Még elképzelni is nehéz azt a sok változást, ami az elmúlt 100 év alatt Csillaghegyen végbement. A település

Részletesebben

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2009.(XII.01.) Ök. számú rendelete a Kozármisleny Város Helyi Építési Szabályzatáról

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2009.(XII.01.) Ök. számú rendelete a Kozármisleny Város Helyi Építési Szabályzatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2009.(XII.01.) Ök. számú rendelete a Kozármisleny Város Helyi Építési Szabályzatáról Egységes szerkezetben a 8/2010. (IV.12.) Ök. sz. rendelettel.

Részletesebben

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal: 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának VIZUÁLIS KULTÚRA Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő 11. évfolyam Heti 2 óra Évi 72 óra 1.1. Vizuális nyelv 1.1.1. A vizuális nyelv alapelemei - Vonal - Sík- és térforma - Tónus, szín -

Részletesebben

Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum. 2013. október 3 24.

Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum. 2013. október 3 24. Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum 2013. október 3 24. október 3. Esterházy-palota (Győr, Király u. 17.) Mesterek és tanítványok 17.00 Prof. Dr. Winkler Gábor építésszel, egyetemi tanárral dr.

Részletesebben

MOST JELENT MEG ERNST-MUZEUM.

MOST JELENT MEG ERNST-MUZEUM. MOST JELENT MEG ERNST-MUZEUM. I. füzet. ERNST LAJOS: Jacopo Tintoretto : Szent István Mária oltalmába ajánlja Magyarországot. MAYER L. AUGUST : Tintoretto egy ösmeretlen magyar vonatkozású képe. II. füzet.

Részletesebben

I. A gyűjtemény feldolgozása és digitalizálása

I. A gyűjtemény feldolgozása és digitalizálása Beszámoló az OTKA 42782. sz. A Magyar Képzőművészeti Egyetem művészeti és könyvtári különgyűjteményeinek és történetének feldolgozása című kutatásának eredményeiről Programunk szorosan kapcsolódott az

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/327-1/2011/I. Üi.: Dénesné Szűcs Henrietta/Karsai Ildikó Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete MAKÓ TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: IV. Natura Marosmenti

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

I. t. Kalicz : Rézkori lelet Paszab községben

I. t. Kalicz : Rézkori lelet Paszab községben 17* TÁBLÁK I. t. Kalicz : Rézkori lelet Paszab községben II II. t. Kalicz : Rézkori lelet Paszab községben III. t. Kalicz : Rézkori lelet Paszab községben Ill IV IV. t. Makkay : Az újkenézi kelta lelet

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

C1J N Y. lit p---- Dr. Kovács Ferenc. rr ~\ ~ REGYHÁZA. NYíREGYHÁZA 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE

C1J N Y. lit p---- Dr. Kovács Ferenc. rr ~\ ~ REGYHÁZA. NYíREGYHÁZA 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Ügyiratszám: KULT-50-1 /2015. Ügyintéző : Doka Diána ELŐTERJESZTÉS - a Közgyűléshez Képzőművészeti Ösztöndíjak meghirdetésére lit p---- Dr. Kovács Ferenc polgármester alpolgármester /" 2 ---:>~~_"L.~ ----~.>--

Részletesebben

Katona József, az értékteremtő

Katona József, az értékteremtő 1 Katona József, az értékteremtő A Bánk bán írójának születésére emlékezünk. Katona József drámaíróként a legismertebb, de nekünk, kecskeméti polgároknak személye nemcsak legnagyobb nemzeti drámánk íróját,

Részletesebben

Projektnapló. Kárpátalja 2013. Előkészítő tevékenység

Projektnapló. Kárpátalja 2013. Előkészítő tevékenység Projektnapló Előkészítő tevékenység A Kardos László Általános Iskola diákjaiként nagyon megörültünk, mikor tanév végén meghallottuk a jó hírt: pályázati munkánk sikeresnek bizonyult a Bethlen Gábor Alapkezelő

Részletesebben

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár 1. Keress szimmetrikus elemeket a képeken! Stróbl Alajos: Mátyás kútja Keresd meg a főszereplőket: Mátyás király, Szép Ilonka, Galeotto

Részletesebben

A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren

A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren 2011. május 21-én Legendák a levegőben címmel a magyar repülés évszázados történetének tiszteletére repülőnapot rendeztek a Dunakeszi repülőtéren. A szolnoki helikopterbázisról

Részletesebben

SIÓAGÁRD. 1. A település területére vonatkozó információk: gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb -----

SIÓAGÁRD. 1. A település területére vonatkozó információk: gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb ----- SIÓAGÁRD 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület Ebből szántó gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb 2440 ha ----- Polgármesteri Hivatal: 7171 Sióagárd,

Részletesebben

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben?

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben? 4. forduló Kedves Gyerekek! Ebben a fordulóban megyénk közelmúltjából kaptok kérdéseket, melyeket Dr. Sipos Csaba, a megyei könyvtár helytörténeti kutatója állított össze. Böngésszetek az interneten, illetve

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

A Drezdai Kórusakadémia látogatása Budapesten

A Drezdai Kórusakadémia látogatása Budapesten A Drezdai Kórusakadémia látogatása Budapesten 2015. október 21-25-e között Magyarországra látogatott A Drezdai Kórusakadémia Gyermekkara. A Singakademie Dresden 130 éves tradiciójával a németországi Szászország

Részletesebben

Sasvári Sándor. otthonában

Sasvári Sándor. otthonában Sasvári Sándor otthonában A természettõl körülölelve A legfoglalkoztatottabb musical énekes, kivételes hangadottsággal megáldott, népszerű zenész, boldog családapa, természetszerető állatbarát és még folytathatnánk

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD.

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1 Bodonyi Emőke A szentendrei művészet fogalmának kialakulása PhD. disszertáció tézisei Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1965-ben megjelent írásában Körner Éva jogosan állapítja meg és teszi fel a kérdést:

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

Pályázati úton elnyert támogatások: 30 247 e Ft

Pályázati úton elnyert támogatások: 30 247 e Ft A FÉSZEK MŰVÉSZKLUB BESZÁMOLÓJA a 2011. évi közhasznú tevékenységéről Összművészeti központként egyesületünk közhasznú tevékenysége változatlanul a kulturális, művészeti programok szervezése és bonyolítása,

Részletesebben

S O M O G Y M E G Y E I M Ú Z E U M O K I G A Z G A T Ó S Á G A H Í R L E V É L

S O M O G Y M E G Y E I M Ú Z E U M O K I G A Z G A T Ó S Á G A H Í R L E V É L Kedves Látogatónk! Hírlevelünkben legújabb kiállításainkat és májusi programjainkat ajánljuk figyelmébe! Programok: Népi Kalendárium 2011. május 14. A Népi Kalendárium májusi témája a gyapjú. Ez alkalommal

Részletesebben

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN.

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN. EGYHÁZI IRODALMUNK 1 925-BEN 155 Tanügyi jelentések újra sok kívánalmat tártak fel, minthogy azonban a tanügy helyzete a napi kérdések legégetőbbje, s minthogy e téren elhatározások előtt állunk, e kérdések

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

MŰGYŰJTŐK HÁZA 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13.

MŰGYŰJTŐK HÁZA 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. MŰGYŰJTŐK HÁZA TEL.: +36 1 800 8123, +36 30 270 5021 EMAIL: INFO@MUGYUJTOKHAZA.HU NYITVATARTÁS: H-P: 11.00-19.00, SZO.: 9.00-14.00 43/1. Újra élünk, lengyel film ofszet,

Részletesebben

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Gyermekeink esztétikai érzékenysége, művészetek iránti fogékonysága az élményt és eredményt biztosító aktivitás révén fejlődik igazán. Alkotó, kreatív, a saját világát

Részletesebben

Pest drágagyöngye. Józsefvárosi blogmesék. Kerekes Pál. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Borító: Bak Ágnes

Pest drágagyöngye. Józsefvárosi blogmesék. Kerekes Pál. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Borító: Bak Ágnes Pest drágagyöngye Józsefvárosi blogmesék Kerekes Pál 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! Borító: Bak Ágnes A posztok között hajdani fűszer- és gyarmatárú hirdetések Milyen volt? Az elmúlt évtizedek

Részletesebben

Művei 1851 *Tündérek a magyar ősvallásban. Új Magyar Múzeum 1851. 589-613., 642-662. p.

Művei 1851 *Tündérek a magyar ősvallásban. Új Magyar Múzeum 1851. 589-613., 642-662. p. 2015. július 25. Ipolyi Arnold gyűjteménye Ipolyi Arnold (Ipolykeszi, Hont vármegye 1823. X. 18. Nagyvárad, Bihar vármegye 1886. XII. 2.) nagyváradi püspök, történész, gyűjtő 1861 Magyar Tudományos Akadémia

Részletesebben